Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-25 / 278. szám, péntek

Hivatalos bejelentés a kínai külügyminiszter moszkvai útjáról Mq£|( 32 OSZtľáK Fontos előkészítő szakasz külpolitikáról (ČSTK) - Csien Csi-csen kínai külügyminiszter december 1-3 kö­zött hivatalos látogatást tesz a Szov­jetunióban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter meghívásá­ra. Ezt tegnap jelentette be Peking- ben a külügyminisztérium szóvivője. Hozzáfűzte, a két külügyminiszter a kölcsönös kapcsolatokról, vala­mint a kambodzsai kérdésekről fog tárgyalni. Kínai külügyminiszter leg­utoljára harminc évvel ezelőtt járt a Szovjetunióban. A szóvivő beje­lentette azt is, hogy Csien Csi-csen meghívására december 3-10-e kö­zött hivatalos látogatást tesz Pe- kingben Várkonyi Péter, a magyar diplomácia vezetője. Csien Csi-csen moszkvai, majd pedig Sevardnadze pekingi látoga­tásával kapcsolatban Vszevolod Ovcsinnyikov, a moszkvai Pravda szemleírója azt húzta alá, hogy bár a szovjet-kínai kapcsolatok fokoza­tosan javulnak, lényeges előrelépést az idén sikerült csak elérni. Peking- ben a kölcsönös látogatásokat a jö­vő év első felében esedékes csúcs- találkozó fontos, előkészítő szaka­szának tartják. A kommentátor le­szögezi, a Szovjetuniónak érdeke a legfelsőbb szintű találkozó, bárhol is rendezzék meg azt, természete­sen előfeltételek nélkül. A továbbiakban azzal foglalkozik, hogy egyes körökben ódzkodással fogadják a szovjet-kínai csúcstalál­kozó lehetőségét. Például még az olyan komoly napilap is, mint a The Times azt állítja, hogy a csúcsra inkább a Szovjetuniónak van szük­sége. Kína állítólag túlságosan is kötődik a nyugati tőkéhez és techno­lógiához, minthogy provokálná Wa­shingtont, Tokiót és a nyugat-euró­pai országokat Peking és Moszkva lehetséges közeledésével. Ovcsiny- nyikov hangsúlyozza: még mindig élnek azok az idejétmúlt elképzelé­sek, hogy egy ország csak más államok rovására javíthatja külkap- csolatait. A szovjet-kínai viszony normalizálására való törekvés köl­csönös, mert elsősorban a két or­szág belső szükségleteiből fakad. A Szovjetunióban és Kínában a szo­cializmus megújítása a meglévő kü­lönbségek ellenére sok közös vo­nással bír. Mindkét országban azo­nos feladatok megoldásához láttak hozzá. A csúcstalálkozó jelentős ösztönzéseket adhat. (ČSTK) - Alois Mock osztrák alkan- cellár és külügyminiszter a parlament költségvetési vitájában kijelentette: Ausztria egyik legfontosabb külpolitikai célja az európai szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok bővítése és elmé­lyítése. Mock hangsúlyozta, hogy Ausztria nagy jelentőséget tulajdonít a jószomszé­di politikának, elsősorban a kelet-európai országok viszonylatában. Kijelentette, hogy az osztrák kormány rendkívül fon­tosnak tartaná a bécsi utótalálkozó mie­lőbbi sikeres befejezését, hogy ezután tárgyalások kezdődhessenek az európai hagyományos fegyverzetről. Ciprusi kérdés Decemberben újabb forduló (ČSTK) - Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök és Rauf Denktas, a török ciprióták vezetője kétnapos tárgyalásokat folytatott Perez de Cuellar ENSZ-fötitkárral, s megállapodtak abban, hogy a ciprusi probléma rendezéséről december 19-én újabb tárgyalási fordulót kezdenek Nicosi­ában. Vasziliu és Denktas tájékoztatták a főtitkárt eddigi megbeszéléseik eredmé­nyeiről. Shultz szerint hasznos lesz a New York-i csúcstalálkozo GENSCHER NYILATKOZATA A LESZERELÉSRŐL (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter interjút adott a nyugatnémet Die Zeit hetilapnak. Kijelentette, Mihail Gorbacsov kü­szöbönálló találkozója Ronald Rea­gannal és George Bush-sal jó al­kalmat nyújt a tartalmas vélemény- cserére. A New York-i találkozó nem lesz olyan átfogó, mint a genfi, a wa­shingtoni, a moszkvai vagy a reykja- víki volt, de mindig jó, ha a két ország vezetői tárgyalnak. A szov- jet-amerikai kapcsolatok légkörének javulása épp abból fakad, hogy az amerikai elnök és a szovjet főtitkár már négyszer találkozott. Már szo­kássá vált a nyitott problémák meg­vitatása, ezek közül egyeseket meg tudunk oldani, másokat nem, vagy csak fokozatosan születik meg az előrelépés - mondta Shultz. A leszerelési kérdésekről szólva elmondta, szerinte a hadászati tá­madófegyverekről folytatott tárgya­lásokon haladás született, tekintet nélkül arra, hogy még vannak vita­tott kérdések, amelyek megoldásá­hoz kemény munkára lesz szükség. Nem lehet megjósolni, hogy milyen gyorsan oldjuk meg azokat, de lehe­tetlen, hogy ez ne sikerüljön - szö­gezte le az amerikai diplomácia ve­zetője, s a továbbiakban azt húzta alá, hogy meg kell kezdeni a tárgya­lásokat a hagyományos fegyverek­ről, s megállapodást kell elérni az asszimetrikus csökkentésről. Úgy­szintén hangsúlyozta a vegyi fegy­verek általános és teljes betiltásáról folyó párbeszéd fontosságát. Shultz szerint az amerikai kormány politiká­jában elsőrendű fontosságúak a le­szerelési kérdések. Annak a véle­ményének adott hangot, hogy pár­huzamosan kell tárgyalni a három leszerelési témakörről: a hadászati támadófegyverekről, a hagyomá­nyos eszközökről és a vegyi fegyve­rekről. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter a Lüne- bürger Landeszeitung napilapnak adott interjújában kijelentette, az enyhülés, a fegyverzetellenőrzés és leszerelés útján kell létrehozni a biz­tonság kiegészítő struktúráit. Fon­tosnak nevezte, hogy folytassák a párbeszédet Genfben a vegyi fegyverek betiltásáról és felszámo­lásáról. További elsőrendű cél a Szovjetunió és az USA hadászati támadófegyvereinek 50 százalékos csökkentése. Genscher szerint az európai biztonság szempontjából rendkívül fontos a stabilitás megte­remtése a hagyományos fegyverek terén. Ezzel összefüggésben szük­ségesnek nevezte, hogy mielőbb megkezdődjön a párbeszéd a fegy­veres erők és hagyományos eszkö­zök csökkentéséről, amihez azon­ban az szükséges, hogy záródoku­mentum aláírásával még az idén befejeződjön a bécsi utótalálkozó. Sharpeville-i hatok Megváltoztatott halálbüntetés (ČSTK) - A nemzetközi közvéle­mény nyomására Pieter Botha dél­afrikai államfő szerdán megváltoz­tatta a hat appartheid-ellenes har­cos halálbüntetését. Az ún. sharpe­ville-i hatok tagjait 1986-ban hamis vádak alapján ítélték halálra. A koro­natanú később visszavonta vallomá­sát, de ezután sem változtattak az ítéleten. Az első kegyelmi kérvényt Botha elnök márciusban elutasította, s tegnap a fellebbviteli bíróság elve­tette a tárgyalások felújítását. A dél-afrikai igazságügy-minisz- térium képviselője elmondta, a ha­Iraki-iráni fogolycsere (ČSTK) - Teheránból tegnap Bagdadba érkezett a beteg és sebe­sült iraki hadifoglyok 52 fős csoport­ja. Irak és Irán a genfi béktárgyalá- sokon állapodott meg az összes (1569) beteg és sebesült hadifolyok cseréjében. A két ország augusztus 20-a, azaz a tűzszünet érvénybe lépése óta folytat tárgyalásokat a háborús rendezésről. Szakértők becslése szerint Irak és Irán össze­sen legkevesebb százezer katonát tart fogva. Az iraki hadifoglyok orvosi kivizs­gálásnak vetették alá magukat, majd a Vöröskereszt repülőgépével Bag­Francia robbantás, új-zélandi tiltakozás (ČSTK) - Franciország tegnap 40 kilotonna erősségű kísérleti atom­robbantást hajtott végre a csendes­óceáni Mururoa korallzátonyon. Eb­ben az évben ez már a hetedik robbantás volt. Az új-zélandi szeiz- mológusok szerint Franciaország 1975 óta összesen 102 kísérleti atomrobbantást hajtott végre. ,,Aggodalomra ad okot, hogy né­mely ország nem veszi figyelembe az emberiség akaratát" - jelentette ki Russel Marshall új-zélandi kül­ügyminiszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ üdvözölte a kö­zös ausztrál-új-zélandi határozati javaslatot, amely a kísérleti atom­robbantások betiltásáról szóló szer­ződés megkötését szorgalmazza. dadba érkeztek. A gép 41 sebesült, illetve beteg iráni hadifogollyal tér vissza Teheránba. Megfigyelők szerint ez volt az ira­ki-iráni tárgyalások első kézzel fog­ható eredménye. Az ellentétes állás­pontok miatt a párbeszéd csak las­san halad előre. A legnagyobb prob­lémát a Satt-el-Arab víziút körüli viták okozzák. lálbüntetést 18-tól 25 évig terjedő börtönbüntetésre változtatták. Ezzel egyidejűleg eltörölték annak a négy fehér bőrű rendőrnek a halálos ítéle­tét is, akikről bebizonyosodott, hogy a rendszer megbízásából hajtottak végre gyilkosságokat. Kobie Cuetsee dél-afrikai igaz­ságügy-miniszter tegnapra virradó éjszaka, az utolsó pillanatban elha­lasztotta Paul Setlaba színes bőrű aktivista kivégzését. A 23 éves Setlabát azért ítélték el, mert állítólag 1986 decemberében megölt egy néger nőt, aki nem volt hajlandó tiszteletben tartani a fehér bőrű üzlettulajdonosok ellen meghir­detett bojkottot. A kivégzés ellen tegnap tiltakozott a Biztonsági Tanács és Javier Pe­rez de Cuellar ezzel kapcsolatban üzenetet küldött Pieter Botha állam­főnek. Botha tegnapi döntését üdvö­zölte a világszervezet főtitkára, csakúgy mint Dante Caputo, az ENSZ-közgyülés 43. ülészakának elnöke. Szerbiai pártkonferencia a válságos helyzetről Belgrádban ülésezik a parlament (ČSTK) - Belgrádban befejező­dött a Szerb Kommunisták Szövet­ségének konferenciája, amelyen ha­tározatot fogadtak el arról, hogy a kommunistákra milyen feladatok hárulnak a gazdasági és társadalmi reform megvalósításában. Az ülésen állást foglaltak a koszo­vói autonóm tartományban kialakult biztonsági helyzetről is. Ezzel összefüggésben leszögezték, hogy Koszovóban az albán nacionalisták és szeparatisták folytatják ellenfor­radalmi tevékenységüket. Megálla­pították, hogy az albán nemzetiségű polgárok pristinai tüntetéseit gondo­san megszervezték, s azok szerb- és jugoszlávellenes megnyilvánulá­sokba torkolltak. A háromnapos tanácskozás vé­gén a résztvevők hangsúlyozták, hogy egész Jugoszláviában közö­sen és egységesen végre kell hajta­ni a gazdasági és a társadalmi élet radikális reformját, mivel ez jelenthet csupán kiutat a jelenlegi válságos helyzetből. A koszovói autonóm tartomány szkupstinája úgy döntött, hogy szer­dai hatállyal betilt mindennemű tö­meggyűlést. Nyilvános helyeken ti­los ezentúl nagy csoportot alkotó emberek felvonulása, s az sem megengedett, hogy szervezetten tö­megesen keressék fel Pristinát. Belgrádban tegnap megkezdő­dött a jugoszláv parlament szövet­ségi tanácsának ülése. A résztvevők áttekintenek több törvénytervezetet és jóváhagyják az alkotmány módo­sítását. A 34 módosítás lehetővé teszi azoknak a törvényeknek az elfogadását, amelyek a jugoszláv gazdasági reformok és a piacgaz­dálkodás szempontjából elkerülhe­tetlenek.--------------- Pakisztán-------­N ag yon nehéz szüléshez ha­sonlíthatók a Pakisztánban folyó kormányalakítási tárgyalások, s kérdés az, hogy életerős lesz-e az újszülött. Cseppet sem irigylésre méltó Gulam Iszak Hán ügyvivő ál­lamfő helyzete, hiszen neki kell dön­tenie, hogy kit bíz meg a kormánya­lakítással: az ellenzéki Pakisztáni Néppárt (PPP) vezetőjét, Benazir Bhutto asszonyt, vagy az eddigi kor­mányerőket tömörítő Iszlám Demok­ratikus Szövetség (IDA) vezéralak­ját, Navaz Sarifot, a legnagyobb tar­tomány, Pandzsáb ideiglenes főmi­niszterét. Mivel a PPP a múlt szerdai parlamenti választásokon 93 man­dátumot szerzett, az IDA pedig csak 55-öt, az lenne a logikus - s a győz­tes ellenzék szerint demokratikus is -, ha Bhutto állhatna a kabinet élére. Csakhogy... A 237 tagú parlament­ben az abszolút többséghez leg­kevesebb 119 mandátum kell, s ennyit egyik sem ért el, ezért Benazir Bhutto is és Navaz Sarif is tárgyalásokat kezdett a kisebb pártokkal és független kép­viselőkkel a koalíció létrehozásáról, illetve megnyerésükről. A PPP-nek csak 26, az IDA-nak 64 támogatót kell szereznie. De zárt ajtók mögött tárgyalások kezdődtek az államfő és a két párt­vezér között is. A legújabb fejle­mény: Navaz Sarif azt kérte Iszak Hántol, hogy minimum 14 nappal halassza el a kormányfői megbíza­tás kérdésében a döntést, addig, amíg valamelyik a két párt közül meg nem szerzi a parlamenti több­ség támogatását. (Mivel nem volt abszolút többség, az alkotmány sze­rint az államfőnek nem feltétlenül azt kell kineveznie, aki a választásokon többet szerzett, hanem azt, aki el­nyeri a képviselők többségének a bi­zalmát.) Miután Navaz Sarif ismer­tette az újságírókkal álláspontját, Benazir is sajtóértekezletet tartott, s élesen támadta az államfőt, aki állítólag december 7-ig, a parlament elnökének megválasztásáig akar várni. Az IDA-t pedig azért bírálta, mert szerinte megengedhetetlen int­rikákat kezdett a kulisszák mögött azért, hogy elnyerje a független kép­viselők támogatását. Ilyesmire Bhutto asszonynak szá­mítania kellett. Igaz az, hogy a vára­Benazir - háta mögött az apja képe (Archívumi felvétel) kozásokkal ellentétben a hatalmon lévő katonai rezsim a választások során betartotta a játékszabályokat. Azonban közvetve igyekezett meg­nehezíteni a 35 éves, vonzó fiatal- asszony dolgát, például azzal, hogy a kampány során egyik párt sem vehette igénybe a rádiót és a televí­ziót. Benazir épp a kampány vége felé adott életet első gyermekének, így nem pihenhetett sokáig a gyer­mekágyban, hanem hosszú és fá­radságos korteskörutakat kellett ten­nie. A másik megszorítás: csak azok szavazhattak, akiknek volt személyi igazolványuk, márpedig a megfigye­lők is arról tudósítottak, hogy a leg­szegényebb rétegek általában nem rendelkeznek ilyen okmánnyal. Ha mindenki az urnákhoz járulhatott volna, Benazir pártja valószínűleg még több voksot kapott volna. Természetesen nemcsak külsejé­nek köszönheti népszerűségét, ha­nem elsősorban annak, hogy Zulfi- kar Ali Bhutto egykori miniszterel­nöknek a lánya, akit Ziaul Hakk 1979-ben kivégeztetett. Benazir ap­ja politikai örökösének vallja magát, s a nép is benne látja a garanciát arra, hogy a gyűlölt katonai rezsimet egy demokratikus rendszer váltja fel. Tegyük hozzá, hogy most, Hakk ha­lála után már nem lehetne olyan diktatórikus eszközökkel kormá­nyozni az országot, mint a tábornok­elnök idejében Rövid visszapillantás: Ziaul Hakk 1977-ben döntötte meg Ali Bhutto kormányát, könyörtelen katonai dik­tatúrát vezetett be, leszámolt az el­lenzékkel, személyekkel és pártok­kal egyaránt. Az iráni fordulat és a szovjet csapatok Afganisztánba történt bevonulása után Pakisztán stratégiai szerepe rendkívül felérté­kelődött Washington szemében, az egyeduralomra törő Hakk nem tehe­tett olyat, amit a Fehér Ház nem Hosszas vajúdás hagyott jóvá. Dollármilliárdokat is kapott a diktátor a hadsereg fejlesz­téséhez, a gazdasági programok­hoz, az afgán szélsőségesek támo­gatásához. Három-négy éve kezdett változni a helyzet, az ellenzék erő­södött, nem csupán a szegényebb rétegek elégedetlenkedtek, hanem az értelmiség és a diktatórikus mód­szereket elutasító felsőbb körök egy része is. Hakk megpróbált lakkozni. A rendkívüli állapot eltörlése mellett engedélyezte a politikai pártok mű­ködését, s 1986 áprilisában Benazir Bhutto is hazatérhetett. Ez év máju­sában Hakk feloszlatta a parlamen­tet, ez a két éve tevékenykedő pol­gári kormány végét is jelentette (Dzsunedzso miniszterelnök az af­ganisztáni harcok befejezését támo­gatta), s a diktátor novemberre kiírta a parlamenti választásokat. /'"'^Qakhogy ő úgy tervezte, vb hogy politikai pártok ne indulhassanak, csupán magánsze­mélyek. Hakk augusztus 17-én repü­lőgépszerencsétlenség áldozata lett. Az államfői teendőkkel Gulam Iszak Hánt, Hakk feltétlen hívét bízták meg. De a helyzet megváltozott, módosították a választási törvényt, s ezért indulhattak a politikai pártok is. Miért okoz aggodalmakat a beve­zetőben említett nehéz vajúdás? Ha Navaz Sarifnak sikerülne kormányt alakítania, számítania kellene arra, hogy a tömegek elégedetlensége az egekig csaphat. S jönne a pakisztáni politikai életben meghatározó szere­pet játszó hadsereg? Ha Benazir Bhutto kapja a megbízatást, akkor első ízben áll majd nő egy muzul­mán ország kormányának élén. Ami nem kis dolog, tekintettel a hagyo­mányokhoz való erős ragaszkodás­ra, de mégsem ez a fő gond. Hanem az, hogy az eddigi vezetők simán átengednék-e Benazirnak a kor­mányodat, vagyis ígéreteikhez hí­ven betartanák-e a játékszabályo­kat? S bár az új vezérkari főnök (a régi Hakkal együtt életét vesztette), Mirza Asztam Bég kijelentette, a hadsereg nem fog beavatkozni a politikába, milyen garancia van arra, hogy ez úgy is lesz. A főtisztek akarata mindig sokat nyomott a lat­ban Pakisztánban, ahol a puccsok- nak már hagyományuk van. Magában a PPP-ben is nagyok a széthúzások, s Benazir a parla­menti többség érdekében kénytelen engedményeket tenni a kisebb pár­toknak. Ha ezek túl nagy eltérést jelentenek a hagyományos néppárti programtól, félő, hogy azok fordul­nak el Benazirtól, akik őrá szavaz­tak. Taktikai megfontolásokból már a kampány során is elhagyta az olyan jelszavakat, mint például a földreform és az államosítás. O-yámunkra természetesen az Ót a legizgalmasabb kérdés, milyen lesz az új kormány Afganisz­tánnal kapcsolatos politikája. A véle­mények megegyeznek abban, hogy gyökeres változásra nem lehet szá­mítani, még abban az esetben sem, ha Benazir kap megbízatást. Pakisz­tán stratégiai helyzetéből adódóan létfontosságú az USA számára, s ezt Benazir jól tudja. De azt is, hogy az amerikai segélyek viszont Pakisztán számára nélkülözhetetle­nek. Ezért sietett kijelenteni, hogy jó viszonyt kíván az Egyesült Államok­kal. Ha tehát lenne is változás, az nem fordulatot hozna, hanem el­mozdulást - egy demokratikusabb rendszer irányába. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents