Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-24 / 277. szám, csütörtök

Mitterrand nyilatkozata moszkvai útja előtt Az együttműködés kiszélesítése mindkét ország javát szolgálná (ČSTK) - Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, közelgő moszkvai láto­gatása alkalmával a két ország javát szolgáló szélesebb együttműködés­ről kíván megállapodni Mihail Gor- bacsovval. Hangoztatta, néhány kulcskérdésben, mindenekelőtt a le­szerelés problémáit illetően, szük­ség lenne a francia és a szovjet álláspont közelítésére. Mitterrand rámutatott, hogy Moszkvában véle­ménycserét kíván folytatni az euró­pai hagyományos fegyverzetről, va­lamint a vegyi fegyverek gyártásá­nak megszüntetéséről és e fegyver­fajták betiltásáról. Arra a kérdésre válaszolva, mi­lyen a francia álláspont a Szovjet­unióban folyó átalakítással kapcso­latban, Mitterrand hangsúlyozta, a változások mindenképp hozzájá­rulnak a Szovjetunió és a többi or­szág baráti viszonyának normalizá­lásához. Mitterrand pénteken kezdődő moszkvai látogatásával foglalkozik a TASZSZ szovjet hírügynökség is. Leszögezi, hogy a látogatásnak a Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak. Moszkvában azt re­mélik, hogy a kapcsolatok új politikai dinamizmust kapnak. Iráni-török diplomáciai viszály (ČSTK) - Irán kiutasított két török diplomatát, akiknek 72 órán belül el kell hagyniuk az ország területét. Ezt a török külügyi szóvivő közölte teg­nap Ankarában. A múlt hónapban Törökországban le­tartóztattak két iráni diplomatát. Ké­sőbb kiutasították őket, mert elhur­coltak egy Törökországban élő iráni állampolgárt, akit titokban akartak Iránba vinni. A török diplomaták kiuta­sítása tehát Teherán válaszlépése volt. A nyolcvanas évek elején bizo­nyos pangás volt tapasztalható a szovjet-francia együttműködés­ben, ám most mindkét fél a politikai, gazdasági és más területekre kiter­jedő kapcsolatok elmélyítésére tö­rekszik. A Szovjetunió és Franciaor­szág közös gyakorlati lépéseket ha­tározott el. Közeledtek az álláspon­tok a fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentését, a vegyi fegyverek betiltását illetően. Az együttműködés tartalékai tá­volról sincsenek kimerítve - írja a TASZSZ, s hozzáfűzi, hogy a gaz­dasági együttműködés helyzete Moszkvában aggodalmat kelt. Szük­ség van a tudományos-műszaki kapcsolatok bővítésére, a kulturális együttműködés javítására is. Bemutatták a szupertitkos B-2 bombázót (ČSTK) - Az amerikai légierő a kaliforniai Palmdale-ben, a Nort- horp cég repülőterén mintegy 500 politikus, újságíró és más vendég jelenlétében kedden bemutatta az eddig szigorúan titkolt hadászati bombázóját, amely a B-2 jelzést viseli. A Stealth néven ismertté vált „surranó“ repülőgép olyan új tech­nológiával készült, amely szinte le­hetetlenné teszi, hogy az ellenséges radarok felfedezzék. A Pentagon csaknem egy évtizeden keresztül kategorikusan tagadta a bombázó létezését, s most, a bemutatás után is titkos a gép műszaki adatainak többsége. A feltételezések szerint a bombá­zó prototípusának első repülési kí­sérleteit három hónapon belül hajt­ják végre. Azt tervezik, hogy 132 Stealth gépet gyártanak, összesen 68,5 milliárd dollár értékben. Ma ül össze a magyar parlament Döntenek az új kormányfő személyéről is (ČSTK) - Budapesten ma össze- rátus dolgozóinak létszámát. Grósz ül az Országgyűlés, hogy állást fog­laljon többek között a népszavazás­ról szóló törvény tervezetéről, ezen­kívül megvitatja az MSZMP KB elő­terjesztését az új kormányfő szemé­lyéről. Tegnap fejeződött be a központi bizottság ülése, amelyről részletes tájékoztatót hoztak nyilvánosságra Az MSZMP KB ülésén a résztvevők tájékoztatót hallgattak meg az idő­szerű külpolitikai kérdésekről, továb­bá határozatot fogadtak el a közpon­ti bizottság és a politikai bizottság munkarendjéről és munkamódsze­réről, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatköréről. Az írásos beszámolóhoz Grósz Károly pártfötitkár fűzött kiegészítést. Az ülésen úgy határoztak, hogy a központi bizottság nyolc osztályát megszüntetik és újjászervezés után hat új osztályt alakítanak. Az átszer­vezést az év végéig végre kell hajta­ni, majd a jövő év márciusának vé­géig meg kell vizsgálni a pártappa­Bűnbánó diktátor Csőn vezekelni akar - de nem hisznek neki (ČSTK) - Csőn Tu Hvan volt dél­koreai diktátor szerdai tévébeszédé­ben nyilvánosan kért bocsánatot azokért a „túlkapásokért“, amelye­ket nyolcéves kormányzása idején követett el. Közölte, lemond 20 millió dolláros vagyonáról, s valamelyik kolostorba vonul, ahol vezekelni fog. Mint ismeretes, a dél-koreai el­lenzék már hosszabb ideje követeli Csőn Tu Hvan és munkatársai fele­lősségre vonását. A Cson-rezsim idején virágzott a korrupció, s napi­renden voltak az emberi jogok meg­sértésének esetei (a legsúlyosabb a kvangzsui vérfürdő volt 1980-ban, amikor is több mint 2000 ember veszítette életét). Csőn Tu Hvan egyébként 1980-ban katonai puccs útján ragadta magához a hatalmat, s idén márciusban az erősödő ellen­zéki mozgalom nyomására volt kénytelen távozni. Szöuli vélemények szerint Ro Te Vu államfő a közeli napokban dön­tést hoz Csőn további sorsáról. A sajtó véleménye szerint az államfő és a kormányzó Demokratikus Igaz­ságpárt számára elegendő a nyilvá­nos bocsánatkérés, s ezzel Csőn „politikailag kegyelmet kap". Az ügy azonban nyilván nem intézhető el ilyen könnyen, amiről az is tanúsko­dik, hogy a kormányzó párt 25 ma­gas beosztású tagja benyújtotta le­mondását. Köztük van Pák Dzsun Bjong egykori tábornok, a párt je­lenlegi főtitkára, akinek a nevét ugyancsak összefüggésbe hozták a kvangzsui vérengzéssel. Az ellenzék első reagálása sze­rint Csőn bocsánatkérése rendkívül felületes volt és túl későn érkezett. Kim De Dzsung ellenzéki vezér szerint az egykori diktátor csak felü­letesen érintette, miként vett részt számos törvény megsértésében. Hírügynökségi jelentések szerint sor került a rendőrség és a diákok kö­zötti összecsapásokra is. Ez utóbbi­ak Csőn Tu Hvan azonnali letartóz­tatását követelik. Az egyetemisták képviselője közölte, november 26-án tiltakozó gyűlést szerveznek. Károly kijelentette, hogy a központi bizottságnak jelenleg 249 politikai dolgozója van és ezt a létszámot további 8-10 százalékkal csökkent- hetik. Az MSZMP Központi Bizottsága javasolta a parlamentnek, hogy hagyja jóvá a népszavazásról szóló törvényt. A törvény értelmében az állampolgárok közvetlenül részt ve­hetnék a kulcsfontosságú politikai kérdésekről és a Magyar Népköztár­saság fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről történő döntésekben. A Hazafias Népfront Országos * Tanácsának Elnöksége tegnap egyetértett azzal, hogy Grósz Ká­rolyt, az MSZMP főtitkárát saját ké­résére felmentsék a minisztertanács elnökének tisztsége alól. A testület a kormányfői posztra Németh Mik­lóst, az MSZMP KB PB tagját, a KB titkárát javasolta. Nyers Rezsőt, az MSZMP KB PB tagját a gazdaság- politikai kérdésekkel foglalkozó, újonnan létrehozott államminiszteri tisztségbe javasolták. Az MSZMP KB, valamint a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa El­nökségének közös javaslatát az MNK Elnöki Tanácsa, valamint a parlament mára összehívott ülése is megvitatja. Andreotti a „bolgár nyomról“ (ČSTK) - Giulio Andreotti olasz külügyminiszter a L’Espresso című hetilapnak adott nyilatkozatában a II. János Pál pápa elleni merénylet egyes vonatkozásaival foglalkozik. Andreotti szerint az ún. bolgár nyom nem volt igaz, s az volt a célja, hogy szabotálja az ígéretesen fejlődő ke­let-nyugati párbeszédet. Az olasz külügyminiszter szerint olyan erőknek a cselszövéséről volt szó, amelyek mindenáron igyekez­tek megnehezíteni a nemzetközi fe­szültség enyhítését. Andreotti kitért rá, hogy az olasz igazságszolgálta­tást is bevonták ebbe a színjátékba. Emlékezetes, Szergej Antonov bolgár állampolgár ellen Ali Agca török terrorista hazug vádjai alapján egy évig tartó bírósági eljárás folyt. A pert 1986 februárjában Antonov felmentésével kellett befejezni. CL dzovief utóból Átértékelés a NATO-ban? ÚJ SZÚ 1988. XI. 24. (ČSTK) - A moszkvai Pravda Mi­hail Gorbacsov és az amerikai, brit, valamint a francia legfelsőbb veze­tők közötti közelgő találkozóval összefüggésben Washington és az európai NATO-tagállamok viszonyát elemzi. A lap úgy véli, hogy az új amerikai kormány hivatalba lépésé­vel megváltozhat az atlanti szövet­ségen belüli párbeszéd stílusa. Az utóbbi időben Nyugat-Európá- ban szemmel látható az a törekvés, hogy újszerúen közelítsék meg a tengerentúli partnerhez fűződő vi­szony egész bonyolult komplexu­mát, kezdve a kereskedelemmel egészen a katonai kötelezettsége­kig. E folyamat okaként az új politikai gondolkodás hatását szokták megje­lölni, amely felveti annak szükség­szerűségét is, hogy ne csak a Kelet és a Nyugat közötti viszony, hanem a NATO-tagállamok kapcsolatait is átértékeljék. Nem véletlen, hogy az elmúlt na­pokban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Margaret Thatcher brit miniszterelnök tett látogatást az Egyesült Államokban. Ez a két politi­kus immár hagyományosan az alap­hangot adja meg az európai atlantis- ták még mindig nem egészen összehangolt kórusában - írja a Pravda. Az NSZK Európára vonatkozóan kész jóval messzemenőbb pozitív változásokra, mint London. Ugyan­akkor Margaret Thatcher, csakúgy mint Helmut Kohl igyekezett meg­győzni a washingtoni vezetőket a Kelet és a Nyugat közötti kapcso­latok átfogó koncepciója kidolgozá­sának szükségességéről. A Pravda annak a véleményének ad hangot, hogy a nyugati politiku­sok mindeddig nem dolgozták ki a közös választ arra a kihívásra, amely elé az új politikai gondolko­dásmód állította őket. Annak ellené­re, hogy a Nyugat győzködi magát a hidegháború stratégiájának el­avultságáról, az új stratégiát még nem dolgozta ki. Korai még arról beszélni, hogy ebben segíti-e a NATO-t az új ame­rikai kormány. Nyilvánvaló azonban, hogy tömb nyugat-európai tagálla­mai nyomatékosan szólítják fel Wa­shingtont: a szövetségen belüli kap­csolatokat igazítsa jelenlegi világunk megváltozott realitásaihoz - szögezi le végezetül a Pravda. események margójára? B en Johnson „balesete" óta Kanadában közveszélyes dolog lándzsát törni a dopping mel­lett. Most a kanadai választás finisé­ben mégsem riadt ettől vissza a ma­gát Rinocérosznak nevező párt, amely „választási" ígéretét megtol­dotta a következővel: ha győz, akkor klór helyett anabolikus szteroidot adagoltat majd az ivóvízbe, hogy Kanada a világ legerősebb országá­vá váljon. A négy évvel ezelőtti vá­lasztásokon is tréfás kedvében volt a Rinocérosz, mivel nem keveseb­bet ígért a szava­zóknak, mint azt, hogy győzelme esetén naponta minden állampolgárnak 60 centet juttat az állami költségvetésből- sörre. Ezek a hirek a kanadai vicclapok rovataiból valók. Nem vehette vi­szont ilyen komolytalanul a válasz­tásokat most a kormányzó Haladó Liberális Párt, de az ellenzéki pártok sem. A kulcskérdés ugyanis az volt, hogy hatalmon maradjon-e az a Mulroney-kormány, amely az idei év januárjának első napjaiban sza­badkereskedelmi megállapodást kö­tött az Egyesült Államokkal. A déli nagy szomszéd már korábban ratifi­kálta a szerződést, de Kanadában az egyezmény elfogadtatása nem ment ilyen könnyen. Az alsóházban- ahol a kormányzó konzervatívok vannak többségben - keresztülment ugyan a dolog, ám az ellenzéki pár­tok uralta szenátus nem volt hajlan­dó sima icjent mondani. Azt követel­te, hogy a Mulroney-kabinet írjon ki választásokat, s ha a szavazók kiáll­nak mellette és ezzel tulajdonkép­pen a szabadkereskedelmi szerző­dés mellett is, akkor a szenátus sem lesz ellenvéleményen. A 49-éves Brian Mulroney kor­mányfőnek nem volt más választá­zálása, de hosszú távon minden­képpen előnyös Kanada számára a biztos piac. amelynek felvevőké­pessége 12-szer nagyobb a hazai­nál, s nem másodrendű az sem, hogy a szomszédban van. A két ország között eddig is szo­ros gazdasági szálak alakultak ki, hiszen köztük bonyolódott a világ legnagyobb méretű kétoldalú keres­kedelme, ennek nagysága tavaly elérte a 135 milliárd dollárt. Érdekes jelenség, hogy a kereskedelem 80 százaléka már eddig is tulajdonkép­pen vámmentes volt. Az új évtől valószínűleg életbe lépő szerződés jóformán a realitások elismerését rögzíti és egyúttal azt a szándékot is, hogy a tőke- és ármozgást gátló minden vám- és más jellegű akadály Dopping Kanadának? szűnjön meg. Az egyezmény elfoga­dása Tnost, a választási eredmények ismeretében aligha lehet kétséges, hiszen az új összetételű törvényho­zásban ismét abszolút többséget szerzett a Haladó Konzervatív Párt. Fölénye ugyan nem olyan meggyő­ző, mint négy éve, hiszen most 40 mandátummal kevesebbet szerzett és ezentúl az eddigi 211 helyett csak 171-et mondhat a magáénak, de ez is elég ahhoz, hogy a 295-tagú par­lamentben keresztülvigye akaratát. A John Turner vezette Liberális Párt ugyanakkor előretört, amely 81 kép­viselői helyet szerzett, míg az Új Demokratikus Párt 43-at. A szerződés elfogadtatásához szükséges többség tehát meglesz a parlamentben, amely a jövő hé­ten tartja első ülését és várhatóan a közeli napokban szavaz a ratifiká­lásról, hogy aztán újévtől életbe lép­hessen a szabadkereskedelmi egyezmény. A megállapodás tíz év­re szól, s ez alatt lényegében a két szomszédos ország létrehozná az észak-amerikai közös piacot. Egyébként a választások igazolták az előzetes közvélemény-kutatási adatokat, hiszen a hét elején tartott Közvetlen kanadai beruházások az Egyesült Államokban, milliárd kana­dai dollárban (A Financial Times ábrája) sa, minthogy november 21 -éré elő­rehozta a jövőre esedékes választá­sokat. Erre azért volt szükség,mert a „free trade" megállapodás Ottawa és Washington között 1989 január­jától lépne érvénybe, tehát addig mindenképpen el kell dőlnie, hogy Kanada ratifikálja-e, avagy elutasít- ja-e az egyezményt. A választási kampány kulcskér­dése tehát így hangzott: igent vagy nemet az USA-val való szabadke­reskedelemre. Az ellenzéki liberáli­sok annak ismeretében, hogy a köz­vélemény nagy része ellenzi ezt a megállapodást, nagyon ügyesen erre az egyetlen kérdésre szűkítet­ték le a választások tétjét, s közben méginkább a megállapodás ellen hangolták a közvéleményt. Azzal ér­veltek és vádolták a kabinetet, hogy elárulta Kanada érdekeit és kiárusít­ja az országot. Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy az ellenzéki pár­tok sem vetik el a szabadkereskede­lem gondolatát, de azt a változatot elfogadhatatlannak tartják, amelyet Brian Mulroney kötött meg Ronald Reagannel. Az kétségtelen, hogy szép számmal lesznek olyan kana­dai üzletemberek és vállalkozók, akiknek több hátrányt, mint előnyt jelent majd a kereskedelem liberali­szavazáson a választók alig 43 szá­zaléka tette le a garast az egyez­mény mellett, míg 57 százalékuk ellene voksolt, illetve nem szavazott. Ez is jelzi, hogy a választópolgárok­ra hatottak az ellenzéki pártok eddigi érvei. I gaz, hogy a gazdasági és keres­kedelmi együttműködésben ki­alakult eddigi gyakorlat a kanadai vállalkozók szempontjából nem volt túlságosan vonzó, hiszen míg hazai piacukat kétségtelenül uralta az amerikai tőke, addig ők csak szórvá­nyosan tudtak betörni az amerikai piacra. A Mulroney-kormány most éppen azt hangsúlyozza, hogy az egyezmény életbe lépése nyomán megszűnik ez az egyenlőtlen hely­zet. Ezentúl szerinte a szabad tőke - és árumozgás következtében Ka­nadának is akkora esélye lesz a be­hatolásra a déli piacokon, mint meg­fordítva. Azt a jövő mutatja majd meg, hogy valóban így lesz-e. Min­denesetre Brian Mulroney odahaza úgy próbálja tálalni a szafcflaíkeres- kedelmi megállapodást, mint a ga­rantáltan hosszú távon ható valami­féle doppingszert, amely tovább iz- mosítja a kanadai gazdaságot. P. VONYIK ERZSÉBET Bonyolult belpolitikai helyzet Pakisztánban (ČSTK) - Egy héttel a pakisztáni választások után továbbra is tisztá­zatlan az ország politikai jövője. Ezen a helyzeten az sem változta­tott, hogy Ghulam Iszak Hán ügyvi­vő államfő külön-külön tárgyalt a két legerősebb párt vezérével, Benazir Bhuttóval és Navaz Sariffal. A Pa­kisztáni Néppárt vezetője az elnök­kel való találkozója után nem volt hajlandó részleteket elárulni, viszont legnagyobb ellenfele, a konzervatív Iszlám Demokratikus Szövetség képviselője sajtóértekezletet tartott. Ezen közölte, megkérte az ügyvivő államfőt, hogy legalább két héttel halassza el az új miniszterelnök ki­nevezését. Ez alatt az idő alatt a po­litikai pártok valamelyike megsze­rezheti a képviselők többségének a támogatását a parlamentben. Mint ismeretes, Sarif pártja a múlt heti parlamenti választásokon csak 55 mandátumot szerzett, míg Bhutto pártja 93-mat. Az utóbbinak azon­ban a parlamenti többséghez 26 képviselői hellyel többre lenne szük­sége. Éppen ezért a két fő ellenlá­bas párt erőteljes tárgyalásokat foly­tat a kisebb pártokkal és független jelöltekkel arról, hogy esetleg koalí­cióra lépjen velük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents