Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)
1988-11-18 / 272. szám, péntek
Közös érdek az együttműködés bővítése üdvözlő távirat (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában fogadta az Indiai Kommunista Párt küldöttségét, élén Pauli V. Parakal- lal, a párt nemzeti tanácsa központi végrehajtó bizottságának tagjaival, a New Age főszerkesztőjével. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón Jan Fojtík tájékoztatta indiai vendégeit a csehszlovákiai átalakítás fontos kérdéseiről s a pártra és a társadalomra a jelenlegi időszakban háruló feladatokról. Pauli V. Parakall szólt az indiai baloldali mozgalom helyzetéről s pártja által az ország politikai rendszerében betöltött szerepről, valamint az Indiai Kommunista Párt XVI. kongresszusának előkészületeiről. Mindkét fél nagyra értékelte a CSKP és az Indiai KP kapcsolatainak színvonalát, s kifejezték, hogy érdekük az együttműködés továbbfejlesztése és elmélyítése. Ünnepi est Bratislavában a Trud csehszlovákiai napjai alkalmából Rangos rendezvények a Szakszervezetek Házában (ČSTK) - A Trud csehszlovákiai napjai - amelynek védnökei a szovjet és csehszlovák szakszervezetek, illetve a Trud, Práce és Práca napilap - alkalmából Ptegnap a bratislavai Szakszervezetek Házában ünnepi estre került sor. Az összejövetel vendége volt Szvjatoszlav Fjodo- rov szemsebész, Lijana Iszakadze hegedűművész, Vjacseszlav Zaj- cev divattervező és Vlagyimir Szal- nyikov úszó. A díszemelvényen foglalt helyet Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Ivan Goňko, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának elnöke, Kiss József, az SZLKP KB Titkárságának tagja, lapunk főszerkesztője, Ján Sveda, az SZLKP KB osztályvezetője, valamit a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának és a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának több más képviselője. Jelen voltak a Szovjetunió bratislavai főkonzulátusának munkatársai is. Az ünnepi esten elbeszélgettek a szovjet vendégekkel, majd a szovjet és hazai művészek mutatkoztak be. Többek között szerepelt Álla Mihalcsenkova és Alekszej Fa- gyejcsev, a moszkvai Nagyszínház két balettáncosa, a Lúčnica népművészeti együttes, az Alfa modern- tánc-együttes és Peter Nagy. A résztvevők megszemlélhették Zaj- cev divatszalonjának néhány modelljét. Gazdag kínálat A Čedok jövő évi belföldi ajánlata (Munkatársunktól) - Aki már eldöntötte, hogy a következő évi szabadságát országhatárainkon belül tölti, november 21-től a Čedok utazási irodákban befizethet az érdeklődésének megfelelő üdülésre. Erről és a belföldi idegenforgalom alakulásáról tájékoztatta tegnap Bratislavában az újságírókat Jozef Gašpar, a Čedok vállalat igazgatója. Elmondta, hogy a főidényben hazánk 322 turisztikai körzetében 126 661 hely áll az utazási iroda rendelkezésére, s ez 2805-tel több, mint az idén. Különböző típusú szállodák közül választhatnak az érdeklődők, s az irodák az üdülésen kívül túrákkal, városnézéssel egybekötött utakat, a dohányzásról való leszokás elősegítését és fogyókúrás ki- kapcsolódásokat kínálnak. A katalógusban szerepelnek lovaglással, a hajtási jogosítvány megszerzésével, idegen nyelvek tanulásával, teniszezéssel, kerékpározással, hegymászással és gyógykezeléssel összekötött üdülések. D. T. Újra a felvételikről (Munkatársunktól) - A pályaválasztásban mutatkozó tendenciákról, a közép- és főiskolák 1989-90- es tanévre vonatkozó munkatervéről tartott a minap sajtóértekezletet az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma. Dr Matej Beňo miniszterhelyettes részletesen beszámolt arról, hogy a következő tanévben milyen felvételi lehetőségek nyílnak a közép- és főiskolákon. A minisztérium munkatársai ezenkívül külön jelezték, hogy a jövő héten közzéteszik a felvételirendszer módosításával kapcsolatos irányelveket, melyek a felvételik bizonyos leegyszerűsítését és meggyorsítását szolgálják majd. Szó volt az oktatásügy tökéletesítésének távlati terveiről, többek között a főiskolák befogadóképességének esetleges növeléséről. A nyitrai (Nitra) Pedagógiai Főiskolára jelentkező magyar nemzetiségű diákok címére hangzott el, hogy - különböző félreértések elkerülése végett és főleg esélyeik növelésének érdekében - a jelentkezőíveken a szak megjelölésén kívül pontosan tüntessék fel, hogy a magyar nyelvű tanítóképző tagozaton, illetve a magyar tanítási nyelvű alapiskolák számára szeretnének képesítést szerezni. (hó) (ČSTK) - Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke útban az NDK-ba a repülőgép fedélzetéről üdvözlő táviratot küldött Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának és Gustáv Husák köz- társasági elnöknek. A bélyegkiállítás eredményeiről (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap fogadta Jirí Brejhát, a Praga 1988 bélyegvilágkiállítás elnökségének elnökét Jirí Jírát, a közlekedési és távközlési miniszter első helyettesét és Ladislav Dvoŕáčeket, a Bélyeggyűjtők Nemzetközi Szövetségének elnökét. A világkiállítás képviselői tájékoztatták Gustáv Husákot, a kiállítás védnökét a rendezvény lezajlásáról, eredményeiről és pozitív nemzetközi visszhangjáról. Husák elvtárs nagyra értékelte a világkiállítás jelentőségét és köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak sikeréhez. Munka Érdemrend (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában Ema Ŕezáčková írónak átadta a Munka Érdemrendet, amelyet a csehszlovák szocialista irodalom javára végzett sokéves munkájáért a köztársasági elnök adományozott. Egyidejűleg átnyújtotta Miloš Jakešnak, a CSKP KB főtitkárának üdvözlő levelét is. Az ünnepségen részt vett Milan Kymlička, a CSSZK kulturális minisztere és Michal Černík, a Cseh írók Szövetségének elnöke. Diplomata Alois Indiánál (ČSTK) - Alois Indra, CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta Eduard Sault, hazánk újonnan kinevezett kínai nagykövetét hivatalba lépésével kapcsolatban. A gazdasági kapcsolatokról (ČSTK) - Bohumil Urban, a szövetségi miniszterelnök első helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap Prágában fogadta Jurij Ho- menkót, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának alelnökét. A találkozón áttekintették a csehszlovák -szovjet gazdasági és tudományosműszaki együttműködés következő 15-20 évre vonatkozó koncepcióján végzett munkák menetét s a gazdasági kapcsolatok néhány időszerű kérdését. Ma kezdődik a CSSZTSZ VII. kongresszusa Tanácskozás a jövőről (Munkatársunktól) - Ma a prágai Kultúrpalotában megkezdődik a Csehszlovák Testnevelési Szövetség VII. kongresszusa, amelyen a kétmilliós tagságot mintegy 1300 küldött képviseli, és jelen lesz 400 vendég. Úgy tekintünk a kongresszusra, mint egy demokratikus fórumra, ahol a testnevelési szövetség tagságát képviselő küldöttek véleményt mondanak az eltelt, az ötéves időszakról, s megjelölik a jövő feladatait. A két kongresszus között a sportvezetők és az egyszerű tagok is általában hasznos és becsületes tevékenységet végeztek. Elismerés jár mindenkinek, akik áldozatkész munkával hozzájárultak a testnevelési mozgalom fejlődéséhez, kihasználták azokat a feltételeket, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja és szocialista társadalmunk biztosít az élsport, a szabadidősport és a turisztika számára. Ám a továbbfejlődést gátolják a több éve húzódó hiányosságok, a megoldatlan problémák.’ Van belőlük bőven. A kongresszus feladata: semmit sem elhallgatni, szépit- getni, hanem bátor szókimondással rámutatni, hogyan lehetne, kellene ezeket a hiányosságokat megszüntetni. Ez az első feltétele annak, hogy eredményes legyen a tanácskozás. A mögöttünk álló időszak, amelyet értékelnek majd a küldöttek, ékes bizonyítékul szolgál, hogy mennyire szorosan összefügg a testnevelés az emberek életével. Megmutatkozott, szocialista társadalmunk igényli a testnevelést, amely mindennapjaink elválaszthatatlan velejárója. Mindenki előtt világos: az átalakítás időszakában tovább nő majd a szabadidősport szerepe. Ahogy említettük, a VII. kongresz- szus az átalakítás és a demokratizálás kongresszusa lesz. A demokratizálódási folyamatot elsősorban a tömegsport, a turisztika további fejlesztése irányában kell erősíteni. Még mindig nem sikerült teljesen eloszlatni azt a tévhitet, hogy a szabadidősport különböző formái kizárólag csak az alapozó testnevelés és a turisztika kötelékébe tartoznak. A tömegsport népszerűsítéséből nagyobb szerepet kell vállalniuk a testnevelési egyesületeknek. A kongresszusnak állást kell foglalnia az iskolai testnevelés kérdésében is. Magas kitüntetések (ČSTK) - A Csehszlovák Testnevelési Szövetség VII. kongresszusának előestéjén Prágában a Valdštejn-palotában Rudolf Rohlíček, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Nemzeti Front KB alelnöke és Jindrich Poledník, a CSKP KB Titkárságának tagja, a CSSZTSZ KB elnöke magas kitüntetéseket adott át válogatott sportolóknak és testnevelési dolgozóknak. A Munka Érdemrenddel tüntették ki Jozef Pribilinec gyaloglót, aki Szöulban aranyérmet szerzett. Négyen kapták az Építésben Szerzett Érdemekért kitüntetést: Anton Baraniak, Miroslav Chout- ka, Karéi Láznička, Bartolomej Rusina. A Kiváló Munkáért kitüntetést 23 sportolónak és sportvezetőnek adományozták. Természetesen szól lesz az él- és a versenysportról is. Várható, hogy megszabják az élsport további fejlesztésének irányvonalát. Valószínűleg bővül az egyes sportszövetségek jogkore és felelőssége. Fontos témája lesz a kongresszusnak a testnevelési egyesületek anyagi helyzete. A testkultúra dinamikus fejlődése szempontjából döntő szerepet kap a CSSZTSZ demokratizálása, hogy az egyszerű emberek is hozzászólhassanak a kérdésekhez, kifejthessék véleményüket, ellenőrizhessék a fizetett tisztségviselők munkáját, hogy a tagokat rendszeresen tájékoztassák mindennemű kérdésről. A demokratizálódási folyamat alapvető feltételét a CSSZTSZ új alap- szabályozata határozza majd meg. A javaslatot a kongresszus hagyja jóvá. * * * Tegnap délután a CSSZTSZ KB küldöttsége Jindrich Poledník elnök vezetésével megkoszorúzta Klement Gott- wald sírját, majd J. F. Chaloupeckýnek, a munkás testnevelő mozgalom megalapítójának emlékművénél rótták le kegyeletüket. Kora este az Olšanyi temetőben a CSSZTSZ KB küldöttsége koszorút helyezett Antonín Himlnek, a CSSZTSZ KB volt elnökének sírjára. TOMI VINCE Olimpiai érmeseink fogadása (ČSTK) - Ladislav Adamec, a szövetségi kormány elnöke ma délelőtt a prágai Hrzán-palotában fogadta a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon sikeresen szerepelt csehszlovák sportolókat. Jelen voltak még Milán Václavik hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, František Kind belügyminiszter, Václav Horáček, a Honvédelmi Szövetség Központi Bizottságának elnöke és Ján Riaz, a CSKP KB osztályezetó helyettese és Jindrich Poledník, a CSKP KB Titkárságának tagja, a CSSZTSZ KB elnöke. • NEW YORKBAN újabb mérkőzéseket játszottak a női teniszezők Mesterek Tornája első fordulójában: Suková-Garri- son 2:6, 6:3, 6:3, Evert-Potter 4:6, 6:2, 6:4, Sabatini-K. Maleeva 6:2, 6:1. Páros: Suková, Kohde-Fendick, Hetherington 6:4, 6:2. • KIJELÖLTÉK a címvédő NSZK csapatát a Szövetségi Kupa női teniszcsapat viadalra, amelyet december 5-11. között rendeznek. Az együttesben nem szerepel Steffi Graf, aki már korábban lemondott a részvételről. • BEN JOHNSON olimpiai doppingügyének kivizsgálására - a kormány felkérésére - bizottság alakult Kanadában. PALESZTINOK ÚJ SZÚ .8. XI. 18. P alesztina. Tudjuk, hol keressük a térképen. A bibliai idők óta valahol ott, a Földközitenger és a Jordán folyó között, sőt a folyón túl is. Ha hinni lehet a bibliának... Ebben akár lehetne is, ha ezen a vidéken a határokat az ókortól kezdve napjainkig nem kezelték volna olyan liberálisan. Nem is beszélve arról, hogy Palesztina mint független, szuverén állam soha nem is létezett. Volt Bizáncé, az Arab-félszigeten létrejött iszlám államé, uralták egy részét a keresztes lovagok, majd egyiptomi fennhatóság alá került, végigdúlták a tatárok, majd behódolt az oszmán-török birodalomnak. Az 1918-as török kapituláció után az Arab-félsziget, Szíria és Irak mellett rövid időre Palesztina is arab fennhatóság alá került, de Franciaország és Nagy- Britannia rövidesen megfeledkezett ünnepélyes nyilatkozatáról, s újra osztozott ezeken a területeken, hogy uralkodhasson felettük. 1921-ben a britek lekanyarították a nekik jutott Palesztináról a Jordán keleti partját, új államot alapítottak, a transzjordán emirátust, a mai Jordánia ,,ősét“. Elárulása ennek az ősi, mégis sosemvolt országnak azonban már négy évvel korábban elkezdődött, mégpedig a Balfour-nyilatkozattal, melyben egy nemzet ünnepélyesen odaígérte egy másik nemzetnek egy harmadik nemzet hazáját. Vagyis Balfour brit külügyminiszter Lord Rotschildhoz intézett levelében a zsidóknak ígérte az arabok lakta Palesztinát. Ekkor a 27 ezer négyzetkilométeres területen kb, 640 ezer arab és 55 ezer zsidó élt. Negyven évvel korábban még csak 20 ezer zsidó élt itt, a kelet-európai, mindenekelőtt az oroszországi pogromok következtében növekedett a zsidó telepesek száma ilyen gyorsan, bár a nagy bevándorlás még hátra volt. A cionista mozgalom - a britek hozzájárulásával - minden eszközzel ösztönözte a bevándorlást Palesztinába, aminek meg is lett a nagyon kézzelfogható eredménye: a Palesztinát kettéosztó 1947-es ENSZ-közgyűlési határozat meghozatalakor már 600 ezer zsidó élt itt az 1,3 millió arab mellett. Pontosabban ekkor már évek óta ellenük. Ugyanis a cionista mozgalom vezetői kezdettől fogva készen álltak arra, hogy erőszakkal változtassák meg Palesztina arab jellegét. Érdemes megjegyezni, hogy az első zsidó fegyveres alakulat még 1907-ben jött létre! Nem volt idő bejelölni a térképekre az ENSZ- döntés szülte határokat, amikorra azok már meg is ráns kormány létrehozását fontolgatja. Tel mviv annak sem tulajdonított nagy jelentőséget, hogy az Algírba összehívott palesztin parlamenti ülés előkészítésének keretében a PFSZ vezetői konzultációkat folytattak gyakorlatilag minden arab fővárosban, s mindenütt támogatták terveiket, a független Palesztina kikiáltását és az emigráns kormány létrehozását. Keddre virradó éjszaka megtörtént a független Palesztina ünnepélyes kikiáltása - a jogos palesztin Országnyi remény változtak. S az eltelt negyven év alatt ahány háború, ahány békekötés - annyi határvonal. Csak éppen egyik sem volt Palesztináé. E távolról sem annyira kartográfiai, mint elsősorban és mindenekelőtt politikai probléma megoldásában a fordulat első jele az idén augusztus 24-ére tehető. Ekkor jelentette be a WAFA palesztin hírügynökség - alig egy hónappal Husszein király döntése után, miszerint megszakítja az adminisztratív és közigazgatási kapcsolatokat Ciszjordániával hogy ezt a területet ezentúl Palesztin Partnak fogják hívni. Egy héttel később közölték, hogy Ciszjordánia és a Gáza-övezet mostantól közös nevet visel: Palesztina. Túl sok port nem kavart ez az átnevezés. Izrael ekkor már a választások jegyében élt, nem szentelt figyelmet a csendes névadónak. Puszta gesztusként értékelte az Izraelben szemérmesen csak „területeknek“ nevezett, 1967 óta megszállt térségekben élő, tavaly december óta az állig felfegyverzett, harckocsikkal és helikopterekkel is támogatott izraeli katonák ellen kövekkel, benzines palackokkal és égő gumiabroncsokkal harcoló palesztin felkelők felé. Komolytalan kijelentésnek értékelték Arafat ugyancsak augusztusi közlését, hogy a PFSZ emigvágyak hivatalos deklarálása. Az arab országok nyomban üdvözölték a döntést, sőt azóta szinte valamennyi bejelentette: elismeri az államot. Kedvezően fogadták a független állam deklarálását a szocialista országok és a haladó fejlődő államok, mindenekelőtt az el nem kötelezettek mozgalmának tagjai, akik már régóta nagyon határozottan szorgalmazzák a palesztinok önrendelkezési jogának biztosítását. Washington és nyugat-európai partnerei „gondosan tanulmányozzák" az algíri döntést, érdemi állásfoglalásukat halogatják. Az USA partnerei közül az egyetlen kivétel Japán, melynek külügyminisztériuma még kedden a béke felé tett fontos lépésként üdvözölte a független palesztin állam kikiáltását. Izrael a várakozásoknak megfelelően bejelentette, nem ismeri el a palesztin parlament egyetlen döntését sem. Ha nem is ismeri el, figyelmen kívül mégsem hagyhatja, mégpedig elsősorban azt a politikai nyilatkozatot nem, amelyet a parlament szavazattöbbséggel fogadott el, s amelyben elismeri az ENSZ- nek a palesztin kérdés rendezésére vonatkozó határozatait, többek között a Biztonsági Tanács 1967 novemberében hozott 242. számú határozatát, amely ugyan csak menekültkérdésként kezeli a palesztin problémát, viszont rendelkezik Izrael biztonságos határokra való jogáról. Vagyis a határozat elfogadásával a palesztinok közvetve elismerték Izrael Állam létét, ami egészen új fejlemény. Jelzi, hogy a palesztin mozgalmon belül a helyzet realisztikusabb megítélése kerekedett felül, a nagy álmok helyébe a reálisabb, most már országnyi remények léptek. Ezzel együtt a mozgalom elhárította az utolsó elvi akadályt a nemzetközi rendezési konferencia összehívásának útjából, hiszen a fórumot ellenző Egyesült Államok legfőbb kifogása az volt, hogy a palesztinok nem ismerik el Izrael létét, vagyis változatlanul - ahogyan ezt Tel Aviv is állítja - Izrael megsemmisítésére törekednek. Ez a politikai nyilatkozat és a független Palesztina jövőbeni területének többé-kevésbé pontos megjelölése a megszállt területekben ezt az állítást határozottan cáfolja. Bár alig lehet hinni, hogy Washington bármikor is komolyan hitte volna, hogy a palesztinoknak ilyen törekvéseik lennének. Most viszont már feketén-fehéren, ország-világ előtt megerősítették, hogy csak azt követelik, amit az ENSZ megszavazott nekik, ugyanúgy, mint a zsidó államnak. B ár Izrael komolytalannak mondja a palesztin parlament döntéseit, a tények mást bizonyítanak: az algíri határozatok alaposan megkavarták az izraeli kormányalakítási egyezkedéseket. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője kezdetben elutasította az együttműködést a majdnem győztes Likud- tömbbel, most azonban már hajlik erre, ha Samir valóban kétoldalú tárgyalásokat kezd Izrael arab szomszédjaival. Ennek fejében még arra is hajlandó, hogy eláll a közel-keleti rendezési konferencia támogatásától, ami eddig a két vezető izraeli politikai erő között a legkomolyabb ellentétek forrása volt. Ez is azt bizonyítja, hogy a független palesztin állam kikiáltása több politikai gesztusnál. GÖRFÖL ZSUZSA
