Új Szó, 1988. november (41. évfolyam, 257-282. szám)

1988-11-15 / 269. szám, kedd

Tájékoztat és ösztönöz Máshol megkértek volna, várjunk néhány hetet, ha a gazdasági pro­paganda és a szemléltető agitáció érdekel. Az üzem bejáratánál az épület homlokzatáról épp levették a termelési eredményeket ismertető táblát, együtt az élenjáró dolgozók tablójával. Az előbbit újra festik és új mutatókat is feltüntetnek rajta. Azo­kat, amelyek januárban, az állami vállalattá válást követően meghatá­rozóak lesznek. A tábla visszakerül eredeti helyé­re. Egyrészt, hogy a munkába érke­zők figyelemmel kísérhessék a ter­melési eredmények alakulását, másrészt azért, mert e helyen az utcáról is jól látható, s így a lakossá­got is tájékoztatja. Többek között a szolgáltatásokról, ami a Galántai (Galanta) Járási Ipari Vállalat fő fela­data.- Az élenjárók tablóját itt, az iro­daépület földszinti előcsarnokában helyezzük el. A réginél nagyobb lesz és tetszetősebb, hogy méltó környe­zetet adjunk azoknak, akik dolgozó­társaiknak követendő példát mu­tatnak.- És „szégyentábla“ is lesz? Takács Miklós, az üzemi pártbi­zottság elnöke kissé meglepődött 9 kérdésen, de felelete bizonyítja, hogy a gondolat nem volt újszerű a számára.- Hetekkel ezelőtt, amikor a párt- bizottság értékelte a gazdasági pro­pagandát és a szemléltető agitációt, a hatékonyság elmélyítésével összefüggésben ez is felmerült. Azt akarjuk, hogy a munkafeladataikat példásan teljesítők mellett azok se maradjanak anonimitásban, akik a dolgozókollektívák kárára vannak. Például teljesítményeik kollégáik eredményeinél indokolatlanul kiseb­bek, esetenként megkésve érkez­nek a munkába, vagy igazolatlanul hiányoznak. Mivel nálunk szinte mindenütt teljesítménybérben dol­goznak, mindez az egyén kereseté­ben lecsapódik, de egyeseknél az sem kényszerítő ok. Ezért szeret­nénk az ilyen negatív jelenségeket a faliújságokon a közösség elé tárni, de ez, őszintén megvallva nehéz feladat.- Nehéz, de szerintem nem meg­valósíthatatlan - folytatta Kozma Éva, a szakszervezet üzemi bizott­ságának tagja, a politikai-eszmei nevelést irányító bizottság elnöke - Egyesek most ezt még személyes sértésnek vennék, de szerintem ja­nuártól lényegesen megváltozik a helyzet. Ha az önelszámoló rész­legen dolgozók gyenge teljesítményt nyújtó kollégájuk miatt kapnak majd kisebb fizetést, prémiumot, akkor egymással szemben is iqényeseb­Szeretnék, ha bírálna is hiányosságokról stb. vennék szíve­sen és értékelnék, ha lennének ilyenek.- Ezek egyelőre sajnos csak ter­vek, elképzelések. A sajátos jelleg a legproblematikusabb tartalmi rész. A jelentős kül- és belpolitikai esemé­nyekről egyik faliújságfelelősünk sem feledkezik meg. Minden részle­gen rendszeresen ismertetik a válla­lati eredményeket, és ezek mellett azt is feltüntetik, hogy az össztelje­sítményekhez a részleg milyen mér­tékben járult hozzá. Néhány részle­günkön az értékelést egészen az egyénekig lebontják, vagyis rangso­rolják az ott dolgozókat. A következő lépés az eredmények kommentálá­sa lenne, az a bizonyos sajátos, emberi tartalom - mondta Kozma Éva, már útközben a fémmegmun­káló részleg felé, ahol Mészáros Júlia párttagjelölt egy éve pártfela­datként szerkeszti a faliújságot. Munkáját ez idő alatt egyszer az első, egyszer pedig a harmadik he­lyen értékelték. A látogatás váratla­nul érte, a részlegen mégis tartal­mas és ösztönző faliújságot talál­tunk. Megemlékeztek az októberi forradalomról, a hónap jelentős év­fordulóiról, egy politikai naptárt állí­tottak össze, bemutatták a CSKP KB 10. ülését követően kinevezett kor­mány tagjait, és a termelési eredmé­nyeket is ismertették. Az egyik kimu­tatás a részlegen dolgozók egyéni teljesítményeit részletezte. Ami hiányzott a faliújságról, azt egy másik részlegen láttuk, de ott is csak általánosságban. Két találó rajz közül az egyik a munkabalesetek megelőzésére, a másik a későnjá- rókra hívta fel a figyelmet. Az utóbbi rajzon egy nagy óra hátterében az egyik dolgozó felemelt ujjával figyel­meztette társát, aki elkésett, vagyis már a munkakezdés után ütötte le az órán az érkezési időt. Kísérőmmel elméletben kiegészí­tettük, sajátossá és emberközpontú­vá tettük a képet. Elképzeltük, hogy az érkező egyénhez nyíllal a későn- járók, a figyelmeztetőhöz pedig az idejében érkezők nevét mellékelték. Lám milyen egyszerű, és máris az adott részlegre, személyekre vonat­koznak a képek. Ráadásul bírálóak, vagyis olyanok, amilyenekre való­ban szükség van. A további feladatokat Rastislav Škabla mérnökkel, a gazdasági pro­pagandát és a szemléltető agitációt irányító bizottság elnökével vettük számba. Nem volt nehéz az össze­gezés, mivel a bizottság szeptember végén értékelte munkáját.-A hatékonyság elmélyítésének új lehetőségeit kerestük. Azt, hogy az állami vállalat keretében miként Az üzem bejára­tánál elhelyezett faliújságok mindig időszerűek. Ez Sevcsik Piroska és Szabó Ivetta érdeme (A szerző felvételei) bek lesznek. Mi ezt szeretnénk ki­használni. Először úgy, hogy a sze­mélyre szóló bírálat a részlegeken található faliújságokon váljon termé­szetessé. Ha ezt elértük, akkor már egy vállalati „szégyentábla“ sem el­képzelhetetlen. A politikai-eszmei nevelést irányí­tó bizottság a dolgozók és a szak- szervezetben tisztséget viselők továbbképzésé mellett a gazdasági propagandát és a szemléltető agitá­ciót is figyelemmel kíséri. Segíti a fa­liújságok szerkesztőit, és évente kétszer értékeli munkájukat. Az érté­kelésben a külalakon kívül és az esztétikai hatás mellett három szempontot vesznek figyelembe. Az eszmei-politikai tartalmat, a terme­lést segítő és a jó munkára ösztönző hatást, valamint a faliújság sajátos jellegét. Ez utóbbi keretében első­sorban a saját írásokat és tréfás rajzokat a selejtekról és gyártóikról, a későnjövőkről, a munkaszervezési segíthetjük a jobb eredmények elé­rését. A jövőben még nagyobb fi­gyelmet fordítunk a szocialista mun­kaverseny eredményeinek népsze­rűsítésére, elsősorban az anyaggal, az energiával és az üzemanyaggal való takarékoskodásra. Járásszerte tizenkét propagációs táblánk van, amelyeken a lakosságnak nyújtott szolgáltatásainkat ismertetjük. E táblákat felújítjuk, figyelemfelkel- tóbbé tesszük, hogy jobban reklá­mozzák munkánkat, több legyen a megrendelés. Még egy határozatot fogadott el a bizottság. Szeretnék felújítani az Ifjúsági Fényszórót. Évekkel ezelőtt fényesen világított, majd egyre hal­ványabban, végül teljesen kialudt. A feladattal Sevcsik Piroskát és Szabó Ivettát bízták meg. Mindket­ten tagjai a gazdasági propagandát és a szemléltető agitációt irányító bizottságnak és az ifjúsági szerve­zetnek, és már bizonyították, hogy tudnak és akarnak is dolgozni. Ök felelősek az üzem bejáratánál elhe­lyezett faliújságokért, amelyeken a történelmi események évfordulói­ról emlékeznek meg.- Ez a megbízatás nehezebb, de reméljük, hogy teljesíteni tudjuk. Egy fényképezni tudó egyénre és sok aktív fiatalra lesz szükség, akik ész­reveszik azt, ami termelési eredmé­nyeinket rontja. Majd ellenőrzik, hogy mi változott meg, és e változás érdekében személyesen is vállalnak többletfeladatokat - mondták, és azt is elárulták, hogy a fényképezésre már van jelentkező. Az ifjúsági szer­vezet legközelebbi gyűlésén a fela­dat másik részével is előhozakod­nak. Bíznak benne, hogy nem ered­ménytelenül. Ezzel a tevékenység­gel a SZISZ faliújságját is érdeke­Mészáros Júlia marós munka felada­tainak teljesítése mellett a faliújság­ról is példásan gondoskodik sebbé, tartalmilag gazdagabbá és vonzóbbá tennék, amely látogatá­sunk napján ilyen szempontból bi­zony nem jeleskedett. Eddig vezetett a gazdasági pro­paganda és a szemléltető agitáció nyomában az utunk a Galántai Járá­si Ipari Vállalatban, amelynek végé­re közvetve az indulásnál felmerült kérdésre is választ kaptunk. Pilla­natnyilag ugyan vannak még pótolni való tartozások, de csak átmenetiek. Ezeket kellően tudatosítják, nem tit­kolják, ezért a látogatás elhalasztá­sát sem javasolták. A gazdasági propaganda és a szemléltető agitá­ció hatékonyságát fokozó terveiket valóra váltják, és ebben a munkában - hangsúlyozták - a CSKP KB 10. ülésének a határozatai az útmutató- ak. EGRI FERENC Sokoldalú gondoskodás - eredményes munka Egykor Ung-vidék egyetlen ipari üzeme a vajáni (Vojany) kenderrost- feldolgozó, vagy ahogyan itt nevez­ték, a „kendergyár“ volt. Egy főépü­let, néhány zárt és szabad tárolóval. Ma az átalakított főépület mellett korszerű tipusépítmények, munka- csarnokok állnak. Olyanok, mint az országban bárhol. Ugyanis a ken­derrost feldolgozásának megszűné­se után itt létesített fióküzemet a rő- cei (Revúca) Lykotex. A 288 dolgozót foglalkoztató üzemben a textilgyártáshoz szüksé­ges alapanyagot és kétfajta üveg­szövetet készítenek. Az előbbit sző­nyeggyártásnál, az utóbbit az építő­iparban szigetelőként használják. A szemlélődő csak a külsősége­ket látja. A rendezett és tiszta üze­met, öltözőket a többi szociális helyi­ségeket. Az üzemcsarnokban sora­kozó gépek mellett többnyire nők dolgoznak. És ott, ahol a munka nehezét a nők végzik - akik között nem kevés a családanya nem éppen a legkönnyebb a vezetők dol­ga. Egyebek között ez a téma is szóba kerül Boros János igazgató­val és Danyi Magdolnával, a párt- szervezet elnökével folytatott be­szélgetésünk során.- Nehezebb-e vagy könnyebb-e olyan üzemet irányítani, ahol több­ségükben nők dolgoznak? Az igazgató kedélyesen fogadja a kérdést:- Is-is. Az utóbbival kezdem. Könnyebb, mert igyekeznek becsü­lettel helytállni. Teljesítményükre nem lehet panasz. A tervet minden hónapban pontosan teljesítjük, ez az ő érdemük. Termékeink 52 százalé­ka exportra készül, főleg a Szovjet­unió részére. Reklamációra eddig még nem került sor. Ez is azt bizo­nyítja, hogy dolgozóink nemcsak a mennyiséget tartják szem előtt, hanem a minőséget is. Tehát köny- nyű, mert szeretnek dolgozni, a ne­hézségektől nem riadnak vissza, megpróbálnak annyit adni maguk­ból, amennyire képesek. Hogy miért nehezebb? Dolgozóink között sok az édesanya. Ha a gyermekük be­teg, gondozása az anyára hárul. Ez a termelésből való kiesésüket jelen­ti. A fiatalasszonyok pedig - ez az élet rendje szülési szabadságra mennek. Előfordult már, hogy a 166 nődolgozó közül 55-en voltak szülé­si szabadságon. így aztán nem könnyű úgy szervezni a munkát, hogy a termelés üteme zökkenő- mentes maradjon. Az üzemben sokáig nagy volt a munkaerővándorlás. Az érdekel­ne, végül hogyan sikerült „rendezni a sorokat“, stabilizálni a munkaerőt? Erről Danvi Mandolna bfiszéľ- A munkaerővándorlás néha bi­zony elérte a 30 százalékot is. Bár nem szűnt meg teljesen, de már sikerült a felére csökkentenünk. So­kat segít, hogy a ledolgozott évek után stabilizációs pótlékot fizetünk. A nehéz élethelyzetbe került embe­rek körülményeinek ismeretében megpróbáljuk feloldani életvezetési gondjukat, tisztázni az előadódó za­varokat. Például az elmúlt év július elsejétől annak az édesanyának, akinek a munkaidő alatt mások gon­dozzák a gyermekét (nem intézmé­nyes gondozásról van szó), húsz korona különpótlékot fizetünk. A tex­tilipar területén ezt a formát mi ve­zettük be először. De gondoskodá­sunk sok minden másra is kiterjed. Van büfénk, van saját konyhánk, s mindkét műszak - a reggeli és a délutáni - részére is főzünk. Olyan feltételeket próbálunk teremteni, hogy dolgozóink zavaró körülmé­nyek nélkül végezhessék a munká­jukat.- Úgy tűnik, nincs is gondjuk.- Sajnos van. Méghozzá nagy - veszi át a szót az igazgató:- Az, hogy nullás raktárkészlettel dolgozunk Minimális az alapanyag- készletünk. A szállítói-megrendelői kapcsolatokon kellene javítani. A VERTEX állami vállalat hodoníni üzeme az, amelyik az alapanyagot szállítja, de nem tudja elegendő mennyiségben biztosítani. Emiatt az idén már kétszer is álltak a gépek, igy a gépek mellett álló dolgozók felháborodása nem alaptalan. Ók nem az időt tölteni járnak ide, hanem dolgozni akarnak. Sajnos, ez a hely­zet a trnavai SKLOPLAST-tal is, amelyik az üvegszövet készítéséhez szállítja az alapanyagot. Több pon­tosságot, szállítói fegyelmet várunk. Megrendelőinknek nem mondhatjuk, hogy nem volt miből gyártani. A pártelnök folytatja:- Mi legalábbis olyan szállítói­megrendelői kapcsolatot képzelünk el, amelyik mellett a tervünket nem­csak alig-alig teljesíthetjük, hanem tovább is léphetünk. Az új gazdaság- irányítási elvek, az összes pártha­tározat nagyobb szállítói fegyelmet, nagyobb termelői igényességet vár el minden üzemtől, minden vezető­től, minden kommunistától. Érthetet­len, hogy az egyik üzemben érzik, tudatosítják és igénylik ezt, a másik­ban viszont nem érzik önmagukra nézve kötelezőnek. Ebben kell vég­re egyenlő mércével, következete­sebben rendet teremteni és felelős­ségre vonni azokat, akik másokat a munkavégzésben, a jobb eredmé­nyek elérésében akadályoznak. KATÔCS GYULA Új üzlet régi gondokkal Az alig ezer lakosú Pódafa (Povo- da) vegyesáruboltja nem tartozik a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járás jól ellátott üzletei közé. A kisközség lakosai gyakran elége­detlenkednek is emiatt. Az üzlet dol­gozói, Gódány Ilona üzletvezető, és Benkóczky Ilona elárusítónő évekig szerény körülmények között végezték munkájukat egy szűk he­lyiségben. Bár az idén májusban új, tágas épületbe költözhettek, az áru­ellátással még mindig gondjaik van­nak. Egy csöndes szombat dél- előttön látogattam el az üzletbe, hogy megkérdezzem, mennyiben változott munkájuk az új épületben.- Az új vegyesboltban nincs gon­dunk az áru elhelyezésével. A raktár is nagyobb és van már saját iroda- helyiségünk is - újságolja Gódány Ilona, üzletvezető. - Igaz, a tető beázik, a fűtés is fejfájást okoz, azért itt mégis jobb. A kínálat is bővült mélyhűtött áruval, valamint hideg- konyhai és cukrászkészítmények­kel. így a forgalmunk megnöveke­dett, havonta 200-250 ezer korona a bevételünk. Az ellátás azonban most is akadozik. Szerencsére az alapvető élelmiszereket, a kenyeret, tejet, vajat, sót, lisztet, cukrot rend­szeresen szállítják, viszont az egyéb megrendeléseinknek csak alig 60-70 százalékban tesznek eleget szállítóink. Ipari cikkekből állandó a hiány Kefét, seprűt, tízórai zacs­kót, vattát, szalvétát csak elvétve kapunk. A toalettpapír nemcsak most hiánycikk nálunk, hanem már évek óta. Mosóporból, tisztítósze­rekből ugyancsak szerény a vá­laszték.- Mivel csak ketten dolgozunk itt, fél órával nyitás előtt már az üzlet­ben vagyunk, hogy feltöltsük a pol­cokat. Zárás után szintén itt mara­dunk, hogy rendet rakjunk - mondja Benkóczky Ilona. - Gyakran betegen is bejövünk dolgozni, hiszen ezt a munkát egyedül nem lehet győzni. Csak akkor maradunk otthon, ha már nagyon muszáj. Bizony nem gyerekjáték egyedül kirakni az árut a polcokra, ügyelni a vevőkre és figyelni a pénztárnál. Közben vevők jönnek-mennek. Némelyikük zsörtölődik, hogy már megint nem jutott tej, mások viszont örülnek, mert mandarinkompót kap­ható.- A külföldi árucikkek, mint példá­ul a mandarinkompót, vagy a kó­kuszliszt, fehér hollónak számítanak - mosolyog az üzletvezető. - Véle­ményem szerint nem annyira fonto­sak, mint azok az alapvető cikkek, amelyeket sokszor nem kap meg a vevő. Nincs annál rosszabb érzés, ha bennünket okolnak a hiányos áruellátás miatt. Szerintem is jobb lenne a falubelieknek, ha nem kelle­ne az alapvető dolgokért Dunaszer- danelyre futkosniuk. Számomra az a legnagyobb siker, ha a vevő elé­gedetten, mosolyogva távozik és azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül. Sajnos erre nálunk elég ritkán kerül sor. Pedig a zökkenőmentes áruel­látás a tervteljesítést is segítené, megnövekedne a forgalom, jobb lenne a kapcsolatunk a vevőkkel és ez persze a fizetésünkön is meglát­szana, hiszen bennünket a havi for­galom alapján fizetnek. Valóban dicséretes, hogy egy kis­község szép, új, korszerű üzletet kap, az már viszont nem, hogy egy sor műszaki hibával adják át. A má­sik, fontosabb dolog az áruellátás. Míg a régi vegyesbolttól a falu lako­sai már semmi újat nem reméltek, annál nagyobb bizalommal és remé­nyekkel várták az új üzlet megnyitá­sát, s most tessék: ugyanazokkal a gondokkal állnak szemben. Az illetékeseknek többet és behatób­ban kellene foglalkozniuk a kisköz­ségek áruellátásával, hiszen az ezekben a falvakban élők igényei ugyanolyanok, mint a városiaké. (adó)

Next

/
Thumbnails
Contents