Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-11 / 240. szám, kedd

Folyamatosan túlteljesíti havi for­galmi tervét a komáromi (Komárno) 52-04-04-es számú cipő- és bőr- díszműáru bazár négytagú kollektí­vája. Az idén egy hónapban sem volt 110 százalék alatt a teljesítményük. Az elsó félévben 3 millió 28 ezer korona forgalmat sikerült elérniük. Erre az időszakra 40 ezer korona túlteljesítésre tettek felajánlást, a va­lóságban azonban 318 ezer koroná­val lépték túl a tervet, pedig az üzlet területe a raktárhelyiségekkel együtt mindössze 67 négyzetméter. Most ígéretet kaptak arra, hogy a szom­szédos ékszerüzlet elköltözése után kibővítik üzletüket. A kollektíva vezetője Krajcsovics Mária 1949 óta dolgozik a kereske­delemben, 1958-tól üzletvezető. Ki­váló munkájáért 1986-ban az SZSZK kormányának kitüntetésé­ben részesült. A kollektíva már a szocialista bri­gádmozgalom arany jelvényének el­nyeréséért versenyez. Nemcsak a tervteljesítésben járnak az élen, hanem az elsők között vannak a gázzal és a villanyárammal való Folyamatos tartósítás és áruértékesítés A Slovlik dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) üzemében eredmé­nyesen teljesítik a felvásárlás és termelés tervét. Szeptember elsejé­ig a bruttó termelés tervét 47 millió 435 ezer koronára, azaz 105,9 szá­zalékra teljesítették. Az egyes gyü­mölcsfélékből keletkezett hiányt más termékkel pótolták. Zöldborsó­ból 390 tonna helyett 503-at, vaj­babból 380 tonna helyett 440-et dol­goztak fel, és az 500 tonnás uborka- tartósítási tervüket is túlteljesítették. Folyamatos a paradicsom és a zöld­paprika tartósítása s az utóbbi hóna­pokban kedvezően alakult az érté­kesítés is. Az eladási tervüket 53 millió 950 ezer koronára, azaz 105,2 százalékra teljesítették. Az export­tervüknek pedig 165,6 százalékra tettek eleget, s termékeikre egyet­lenegy esetben sem érkezett rekla­máció. «, , _. Krascsenics Géza takarékosságban, a papírgyűjtésben és a társadalmi munkában is. A felvételen Krajcsovics Mária (jobboldalt). Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf Új borászati üzem A bratislavai Priemstav Építőipari Vál­lalat lévai (Levice) 4-es számú üzemének dolgozói szeptember közepén átadták rendeltetésének az új borászati ■ üzemet Léván, ötvenmillió korona összköltségből 32 millió koronát fordítottak az építkezés­re, a technológiai rész 18 millióba került. A járás szőlőtermesztő gazdaságaiban szeptember 19-én kezdték el a szüretet. Ezzel egy időben a 322 vagon kapacitású új borászati üzemben is megkezdték a felvásárlást és a feldolgozást. A szüret körülbelül két hónapig tart, ezalatt nyújtott műszakokban, hétvégeken is dolgoznak. Az üzem napi kapacitása 20 vagon, a kampány alatt 15 idénymunkás is segít, de az utóbbi napokban 25 vagon szőlő is érkezett feldolgozásra, ezért intézkedé­seket foganatosítottak a szállítási ütem­terv betartására. Szeptember végéig száz vagon szőlőt dolgoztak fel. A szőlő cukor- tartalma a fajtáktól függően megfelelő, s előreláthatólag rekordmennyiségű ter­mést érnek el. Az új üzemben sokat javultak a munkakörülmények, felgyorsult a feldolgozási technológia, amit ha helye­sen alkalmaznak, jó minőségű bor kerül a fogyasztókhoz. Császár Ernő Szüreti mu Felelevenítették a régi, hagyományos szüreti szokásokat Búcson (Búč). Az ér­deklődők nagyszabású felvonulást láthat­tak. Népviseletbe öltözött lányok és asz- szonyok, valamint lovasok vonultak végig a falu utcáján, sőt egy lovaskocsin (a felvételen) már az újbornakvalót pré­selték. A felvonulást követő ünnepi műsorban fellépett a kalászi (Klasov) népművészeti csoport, az ekeli (Okoličná na Ostrove) Tátika, a komáromi (Komárno) Hajós, a marcelházi (Marcelová) és a helyi ének­lőcsoport, a martosi (Martovce) tánccso­port, a štúrovói rajkózenekar, valamint a Magyarországról érkezett vendégművé­szek. A jól sikerült rendezvény táncházzal ért véget. Kép és szöveg: B. Kiss József Megfelelő szolgáltatások A lakossági szolgáltatások minőségi színvonalának javítása a felsőbb párt- és gazdasági szervek határozataiban állan­dó témaként szerepel. Nem véletlenül, hiszen a szolgáltatások, így vagy úgy, meghatározói mindennapi életünknek, hatnak az emberek közérzetére. Éppen ezért a szolgáltatások helyzetének állan­dó elemzése, az elért eredmények figye­lemmel kísérése az illetékes szervek fel­adata. Felsö-Csallóköz központi községé­ben, Nagymagyaron (Zlaté Klasy) is ezt tartják szem előtt a helyi nemzeti bizott­ság vezetői, amikor rendszeresen értéke­lik és ellenőrzik a 23-féle szolgáltatást — a toliról Egy levélíró kellemetlen tapasztalatai Kissé meglepődtünk, amikor a minap s egy sem használható. Ráadásul nem a szerkesztőségünkbe érkező postá­ban az egyik borítékban nemcsak leve­let találtunk, hanem néhány golyóstoll­betétet is. Talán így akar feladójuk- a szálkái (Salka) Leszkó Borbála- arra ösztönözni bennünket, hogy még többet írjunk? - gondoltam. Ám sorait olvasva kiderült, miről van szó valójá­ban. Többek közt ezt írta: ,,Elnézésüket kérem, hogy ceruzá­val írom a levelem, de nincs örökiróm. Pedig vásároltam. Sajnos, azonban nem tudok velük írni, noha nincs kifogy­va belőlük a festék. “ Kifogyva valóban nem volt. csupán kiszáradva. Ez pedig még akkor is ok­kal bosszantja olvasónkat, ha csupán egy koronába kerül a betétek darabja. Annál is inkább, mivel több darabot vett, is ugyanazon a helyen vásárolta őket. Teljes mértékben megérthető felhá­borodása. Sót, minden vásárlóé, aki pénzéért nem kap megfelelő minőségű árut. Az persze nem biztos, hogy a gyártó a hibás, hiszen a betétek idővel kiszáradhatnak, s ki tudja, mikor kerültek az üzletekbe. Lehet, hogy a ke­reskedelem lelkén szárad kiszára­dásuk. A vásárló semmiképp sem hibáztat­ható. Adott esetben talán annyiban mégis, hogy nem próbáltatta ki az üzlet­ben a betéteket, mielőtt kifizette. Gon­dolom, a jövőben ezt nem mulasztja el. Hacsak mindezek után nem választja azt a módszert, melyet a nekünk küldött levél írásakor: toll helyett ceruzát hasz­nál. (fülöp) nyújtó, mintegy száz fős kisüzem tevé­kenységét. A Farkas Zoltán vezette kis­üzem nagyon jó gazdasági eredmények­kel zárta az első félévet. Teljesítményük, pénzügyi bevételük az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva csaknem kétmil­lió koronával növekedett és elérte a 8 mil­lió 180 ezer koronát, amely 31 éves fennállásuk óta a legnagyobb összeg, a korábbi években csak éves szinten értek el ilyen eredményeket. A bevételük 53,15 százaléka a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokból tevődik össze. Javult a részlegek munkatermelékenysége, a nyereségképzésben való érdekeltség. Ezt igazolja a tevezett 490 ezer helyett elért 1 millió 119 ezer koronás nyereség. A kisüzem dolgozói eredményesen dolgoznak a községfejlesztési feladatok megvalósításán, s így a Nemzeti Front választási programjában szereplő célkitű­zések is rendre megvalósulnak. Persze a kereteit kinőtt kisüzem fejlesztéséről, bővítéséről sem feledkeznek meg, ez év végére készül el 2 millió 80 ezer korona beruházással az új asztalosműhely. Ugyanakkor megkezdték a kiváló kenye­réről híres pékség bővítési munkálatait is. Jó gazdához méltóan foglalkoznak a kis­üzem munkájával és életével a helyi és járási szervek, mert tudják, hogy az e cél­ra nyújtott erkölcsi és anyagi támogatás a lakossági igényekhez szabott szolgálta­tásokban jól kamatozik és gyorsan meg­térül. A hivatalos felmérés szerint míg .szlo­vákiai méretben évente egy lakosra átlag­ban csak 50 korona, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 350 korona, Nagymagyaron pedig már kétezer korona a fizetett lakossági szolgáltatásból eredő bevétel. Méri István U ni VI \k T 1 Leányanya és gyermekének jogai K. K.: December 15-re várom el­só gyermekem megszületését. Mivel édesapjával nem kötöttünk házas­ságot, szeretném tudni, milyen jogai vannak a gyermeknek és nekem. Kötelezhetem-e például arra, hogy tartásdíjat fizessen nekem, míg a gyermek be nem tölti harmadik életévét? Szükség van-e valamilyen hivatalos papírra az apától, hogy a gyermeket elismeri és hajlandó fizetni? Megjegyzem, az apa kato­naköteles (20 éves elmúlt). Mielőtt a kérdéseire válaszol­nánk, szeretném elmondani; a leg­sürgősebb tennivalója nézetünk szerint most az, hogy a jnb gyer­mekvédelmi osztályához forduljon segítségért. A születendő gyermekének első­sorban a leszármazása bizonyításá­ra, azaz apára van joga - s ezzel kapcsolatban természetesen tartás­díjra is. Először tehát az apaság, a leszármazás kérdését kell jogi úton rendezni, mivel majdnem min­den további jogigényük létrejötte az apaság megállapításától függ. A Családjogi Törvény szerint a gyermek apjának elsősorban az anya férjét kell tekinteni (ez az ún. első apasági vélelem). Ha az anya férjezetlen, két további apasági vé­lelem alapján határozható meg az apa kiléte. Az egyik a szülők egybe­hangzó nyilatkozata, melyet az anyakönyv vezetésével megbízott nemzeti bizottságon vagy a bírósá­gon tehetnek meg. Az ön (illetve gyermeke) szempontjából ez lenne az apaság megállapításának leg­gyorsabb és egyben legkedvezőbb módja. Ehhez viszont nélkülözhetet­len, hogy a születendő gyermek apja hajlandó legyen elismerni, hogy ő a gyermek apja, illetve ilyen tartal­mú nyilatkozatot tenni a nemzeti bizottságon vagy a bíróságon. Az említett egybehangzó nyilat­kozattal az apaság meghatározható már a gyermek megszületése előtt (lásd a Családjogi Törvény 53. §-át). Ha az apa nem hajlandó ilyen nyilat­kozatot tenni, a gyermek lakóhelye szerinti járásbírósághoz kell fordulni és az apaság megállapítását kérni (ilyen esetben nyújthat önnek szinte pótolhatatlan segítséget a jnb gyer­mekvédelmi osztálya, amely megírja a keresetet, beadja a járásbíróságra és a per folyamán ellátja a gyermek jogi képviseletét is). A gyermeket a szülők kötelesek eltartani. Tartási kötelessége kelet­kezik tehát önnek, s a gyermek apjá­nak is. ön a tartási kötelességet főként a gyermekről való személyes gondoskodással teljesíti, az apának viszont tartásdíjat kellene fizetnie, melynek összegét a bíróság állapítja meg (külön indítvány alapján, ha az apaságot egybehangzó nyilatkoza­tukkal határozzák meg, illetve indít­vány nélkül is, ha az apaságot a bí­rósági eljárásban állapítják meg). Tartási kötelezettség elvben csak a rokonok és házastársak közt van. Tartásdíjat a szó jogi értelmében tehát csak a gyermekének követel­het, s csak azt követően, hogy az apaság megállapítást nyert, önnek azonban a Családjogi Törvény 95. § (1) bekezdése alapján egyfajta „hozzájárulásra" keletkezik perel­hető jogigénye. Az említett rendel­kezés szerint „a gyermek apja, aki a gyermek anyjával nem él házassá­gi kötelékben egy évig köteles meg­felelő mértékben hozzájárulni az anya megélhetéséhez, valamint a terhességgel és a születéssel kap­csolatos kiadásokhoz is.“ A „hozzájárulást“ a gyermek apja köteles fizetni - tehát az, akit a jog­szabály szerint apának kell tekinteni, akinek apasága megállapítást nyert. Ezért lenne előnyös az ön szem­pontjából, ha az apaságot minél előbb meghatároznák a nemzeti bi­zottságon vagy a bíróságon tett egy­behangzó nyilatkozataikkal. Fel kell hívnunk azonban a figyel­mét a Családjogi Törvény 95. § (2) bekezdésére is, mely szerint: „Az említett kiadások megtérítése bizto­sításának céljából, valamint a gyer­mek 26 heti eltartása biztosításának céljából a bíróság a várandós nő indítványára kötelezheti azt, akinek apasága valószínű a szükséges összeg előzetes kifizetésére." Az idézett rendelkezés által nyújtott le­hetőséget ajánlatos lenne mielőbb kihasználnia, mivel az ilyen kereset beadására csak a gyermek megszü­letéséig jogosult tekintet nélkül arra, hogy a gyermek esetleg a szülés orvos által meghatározott időpontja előtt születik meg Ennek a lehető­ségnek az a rendkívüli előnye, hogy a per megindítható és a hozzájáru­lás, illetve a gyermektartásdíj egy része követelhető már akkor, amikor a férfi apasága még nincs meghatá ­rozva sem a szülők egybehangzó nyilatkozataival, sem az apasági perben hozott bírósági ítélettel. A kereset eredményességéhez ele­gendő az, hogy a perbe fogott férfi apasága valószínű legyen. Ha a gyermek megszületéséig nem ad­ná be az említett keresetet, a hozzá­járulást és a gyermektartásdíjat csak hosszabb idő (esetleg évek) eltelté­vel kaphatja meg, mert követelésé­vel ki kellene várnia az apaság meg­állapítását. Az említetteken kívül a szüléssel kapcsolatban további jogai is kelet­kezhetnek. Gondolunk itt például a családi pótlékra, adókedvezmény­re, szülési segélyre, anyasági se­gélyre (melyet férjezetlensége indo­kából nem a szokásos 28, hanem 37 hétig folyósítanak majd önnek, ha teljesíti a törvényben megállapított feltételeket), gyermekgondozási se­gélyre (melyet - szintén - férjezet­lensége indokából a gyermek har­madik életévének betöltéséig folyó­sítanak, ha teljesíti a segély megíté­lésének és folyósításának feltéte­leit). Levelében említést tesz arról, hogy a gyermek apja „katonaköteles“. Sajnos, nem tudjuk, mit akart mondani ezzel, hiszen a férfiak döntő többsége 60 éves koráig katonaköteles (a törvény „honvé­delmi kötelezettséget“ említ, ennek egyik fajtája a „szolgálati kötelezettség", amely rendszerint szintén a 60. életév betöltésé­ig tart). Ha azonban arra gondol, hogy a jövendőbeli apának még teljesítenie kell a kétéves katonai alapszolgálatot, ez részben befolyásolhatná jogait, hiszen a sorkatona rendszerint nem rendelkezik olyan jövedelemmel, melyből tartásdíjat, hozzájárulást tudna fizetni. Ilyen esetek­ben az állam lép az apa helyébe. A Társa­dalombiztosítási Törvény szerint ellátási hozzájárulásra (zaopatrovací príspevok) jogosult a katonai alapszolgálatot teljesítő állampolgár gyermeke (havi 400 korona összegben), a katona gyermekének any­ja, ha a katona 3 évesnél fiatalabb gyer­mekéről gondoskodik akkor is, ha nem kötöttek házasságot (havi 650 korona összegben), esetleg az a személy, akinek a javára a bíróság a katonával szemben tartásdíjat ítélt meg, vagy megélhetéshez való hozzájárulást (a megítélt tartásdíj, illetve a hozzájárulás havi összegében de legfeljebb havi 650 korona összeg­ben). A Családjogi Törvény 95. § (2) be­kezdése alapján a gyermek születése előtt beadott keresetével tehát az ellátási hozzájárulást is biztosíthatná magának, illetve gyermekének. Persze, az ellátási hozzájárulás szempontjából is az lenne a legjobb, ha a gyermek apja még a gyer­mek világrajötte előtt az apaságát elisme­rő nyilatkozatot tenne önnel együtt a nem­zeti bizottságon vagy a járásbíróságon. Szolgáltatásra vállalkozó magánszemélyek segítőtársai B. M.: Kisipari tevékenységre szeretnék vállalkozni főállásban. Ez­zel kapcsolatban az érdekelne, hány bedolgozót foglalkoztathatok, s hogy milyen állami támogatást kaphatok? Nincs meghatározva, pontosab­ban korlátozva, hány embert foglal­koztathat. Az SZSZK kormányának idevonatkozó rendelete 2. §-ának (2) bekezdésében csak annyit állapít meg, hogy. „Az állampolgár szolgál­tatásokat nyújthat a házastársa, tan­köteles koron túli gyermekei, szülei, élettársa (a továbbiakban családtag­jai), nyugdíjasok és más olyan ál­lampolgárok segítségével, akik ezt a tevékenységet főállásuk mellett végzik majd." A rendelet tehát a segítőtársakat három csoportba osztja (családta­gok, nyugdíjasok, más személyek), s csupán a harmadik csoportnál szabja meg feltételül, hogy a szol­gáltató tevékenységük mellett főál­lással kell rendelkezniük. Persze, a segítőtársak is csak „feddhetetlen személyek lehetnek, s ha ezt a szol­gáltatás jellege megkívánja, rendel­kezniük kell a szükséges egészség- ügyi alkalmassággal." (m-n.) 1988. X.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents