Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-07 / 237. szám, péntek

A nicaraguai parlament új törvényt hozott: Büntetendő cselekmény az amerikai segélyek elfogadása Managua elfogadta Honduras javaslatát a Kongresszust, hogy hagyia jóvá a nicaraguai ellenforradalmároknak szánt 16,5 millió dolláros fegyver­csomagot. Ezt Mariin Fitzwater, az amerikai elnök szóvivője közölte, s hozzáfűzte, ebben az ügyben még nem született meg a végső döntés. Azokról a fegyverekről és lőszerek­ről van szó, amelyeket az Egyesült Államok még a nicaraguai kontrase­gély leállítása előtt hagyott Hondu- rasban. (ČSTK) - A nicaraguai kormány­nak a legintenzívebb destabilizációs kampánnyal kell szembeszállnia. A legkritikusabb pillanatokat vészel-' juk át, amikor a nemzeti megbékélés érdekében tett erőfeszítések a visz- szájára fordultak, s a nicaraguai el­lenzék egyes csoportjai a Reagan- kormány militáns irányvonalát támo­gatják. Ezt Sergio Ramirez nicara­guai alelnök közölte a Radio Sandi- no számára adott szerdai nyilatko­zatában Hozzáfűzte: Daniel Ortega államfő épp ezért terjesztette a nem­zetgyűlés elé azt a törvényterveze­tet, mely szerint az amerikai Kong­resszus által a nicaraguai polgári ellenzék számára jóváhagyott segé­lyek elfogadása büntetendő cselek­mény. A parlament szerdán jóvá­hagyta az elnök törvényjavaslatát. Mint ismeretes, az amerikai Kongresszus a múlt héten 75,6 mil­lió dollárt szavazott meg a nicaragu­ai kontrák számára. Az összegből kétmilliót a nicaraguai ellenzéki pár­toknak szánt. Mindez szorosan összefügg a Nemzeti Megbékélési Bizottság (CNR) tevékenységével - hangsúlyozta Ramirez. Kijelentet­te továbbá, a bizottság néhány tag­jának egyszer s mindenkorra világo­san meg kellene fogalmaznia állás­pontját, hogy valójában a nemzeti megbékélést vagy a politikai terro­rizmust és a destabilizációt támo­gatja-e. Nicaragua elfogadta Honduras ja­vaslatát, hogy az ENSZ küldjön bé­kefenntartó erőket Közép-Ameriká- ba - közölte Miguel D’Escoto nica­raguai külügyminiszter a világszer­vezet főtitkárához intézett levelében. A managuai, diplomácia irányítója egyben mielőbbi találkozót kért Ja­vier Pérez de Cuellartól. Az IPS hírügynökség szerint D'Escoto Carlos Lopez hondurasi külügyminiszter keddi javaslatára reagált. A hondurasi politikus szor­galmazta, hogy kanadai, spanyol és nyugatnémet megfigyelők őrizzék a Nicaraguával közös határt. Nadia Younes, az ENSZ-főtitkár szóvivője megerősítette, Perez de Cuellar megkapta D'Escoto levelét, a találkozó időpontjáról azonban még nem állapodtak meg. xxx A Fehér Ház arra akarja rábírni Közlemény Nicolae Ceausescu szovjetunióbeli látogatásáról (ČSTK) - Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő tegnap be­fejezte hivatalos baráti látogatását a Szovjetunióban és hazautazott. Az elu­tazás előtt a román vendégtől és felesé­gétől Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke és felesége vett búcsút a Kreml György-termében. Moszkvában közös közleményt adtak ki a csúcsszintű szovjet-román megbe­Rakowski a kormányalakítási tárgyalásokról (ČSTK) - Mieczyslaw Rakowski lengyel kormányfő bizonyos fokú derűlátással nyilatkozott eddigi kor­mányalakítási tárgyalásairól. Az or­szágban működő politikai pártok legszélesebb körű bevonásával megalakítandó kormányt a szejm október 13-14-én sorra kerülő ülé­sén nevezik ki. A PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában a miniszterelnök azt is elmondta, hogy konzultációi során a tárgyalófelek egyaránt rámutatnak a kormányzás megszilárdításának szükségességére. Rakowski az erős kormány létrehozására vonatkozó elvárásokat azzal indokolta, hogy Lengyelország lakossága már meg­elégelte az egy helyben topogást és az örökös vitákat. szélésekről. A dokumentum leszögezi, hogy Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceau­sescu kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban kialakult belpolitikai helyzetről és kormányaik külpolitikai tö­rekvéseiről. Mindkét részről megerősítet­ték, hogy készek a kétoldalú kapcsolatok további megszilárdítására és bővítésére. A szovjet államférfi kijelentette, hogy az SZKP mély meggyőződése szerint szükség van a szocializmus gyökeres megújhodására. Nicolae Ceausescu tájékoztatott a Ro­mániában végbemenő mélyreható forra­dalmi változásokról, amelyek főleg a párt IX. kongresszusa óta szembetúnőek. A megbeszéléseken megelégedéssel nyugtázták az SZKP és az RKP illetve a két ország közötti kapcsolatok bővü­lését. Szovjet és román részről egyaránt rá­mutattak arra, hogy a korunk kulcsfontos­ságú problémáinak megoldásáért folyó küzdelemben nagy jelentőségű a kommu­nista és munkáspártok egységének és együttműködésének megszilárdítása. Megerősítették: a két párt más kommu­nista pártokkal kész az együttmüködés bővítésére a teljes egyenjogúság, függet­lenség és a belügyekbe való be nem avatkozás, az internacionalista szolidari­tás alapján, ügy vélték, hogy minden pártnak joga van önállóan meghatározni politikai irányvonalát, valamint forradalmi stratégiáját és taktikáját. Nicolae Ceausescu Mihail Gorbacso- vot romániai hivatalos baráti látogatásra hívta meg Szovjet részről a meghívást köszönettel elfogadták. Egyesült Államok Alelnökjelöltek tévévitája (ČSTK) - Az amerikai elnökválasztási kampány újabb eseményére került sor szerdán este: a televízió nyilvánossága előtt csapott össze Lloyd Bentsen de­mokrata éa Dán Quayle republikánus alelnökjelölt. A 90 perces szópárbajban elsősorban az egymás elleni kirohaná­sokra összpontosítottak. A vita közvetíté­se után végzett közvélemény-kutatási adatok szerint a tapasztaltabb 67 éves Bentsen keltette a higgadtabb és kie­gyensúlyozottabb politikus látszatát, míg ellenfele, a 43 éves Quayle ezúttal sem bizonyított államférfiúi képességeiből semmit. A republikánus alelnökjelölt elsősor­ban azokat a vádakat próbálta visszaver­ni, hogy kevés tapasztalattal rendelkezik és képtelen az elnök halála esetén a leg­magasabb állami tisztség betöltésére. El­lenfele célzatos és rendkívüli ironikus megjegyzéseket tett, mikor Quayle sze­nátor a néhai Kennedy elnökhöz hasonlí­totta magát. Quayle arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha hirtelen az állam élére kellene állni, így felelt: „Imádkoznék, majd összehívnám tanácsadóimat". Bentsen bírálta a republikánus szená­tort ultrakonzervatív nézetei miatt. Helyte­lenítette azt a véleményét, hogy a fegy­verzetellenőrzés terén lassabban és óva­tosabban kell előrelépni. Közép-Amerikát illetően az alelnökjelölt elismerte, nem ért egyet Michael Dukakis véleményével, aki helyteleníti a nicaraguai kontráknak nyújtott amerikai támogatást. Személyi változások Lettországban (ČSTK) - Anatolij Gorbunovot választották meg tegnap a Lett SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökévé. Jan Vagriszt váltja fel ebben a tisztségben, akit október 4-én a Lett Kommunista Párt KB első titkárává választottak. Anatolij Gorbunov 46 éves, lett nemzetiségű. Műszaki végzettsége van, a moszkvai Társadalomtudo­mányi Akadémián tanult. Az utóbbi három évben a Lett KP KB titkára volt. Csehszlovákia - NDK DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK ÚJ SZÚ 1988. X. 7. Az NDK megalakulása 1949. ok­tóber 7-én mérföldkőnek számított a német nemzet történelmében. Né­met földön először jött létre a mun­kások és parasztok önálló állama, amely a belső és külső ellenség elleni nem könnyű harcban, a Német Szocialista Egységpárt vezetésével aránylag rövid idő alatt elfoglalta helyét a világ fejlett ipari országai között. Az NDK jdenleg hatékony szocialista gazdasággal rendelke­zik, fokozatosan kiépítették a kor­szerű ipart és mezőgazdaságot. A nemzeti jövedelem növekményét kizárólag a munkatermelékenység fokozásával és az intenzifikálással érik el. Ez a növekedés évi 4 száza­lék körül mozog, ami megfelel az NSZEP XI. kongresszusán kitűzött céloknak. A gazdasági fejlődés le­hetővé teszi a dolgozók anyagi, szo­ciális és kulturális színvonalának ál­landó emelését. A szociálpolitika egyik legfontosabb eredménye az, hogy sikeresen teljesítik a lakásépí­tési programot, rövidesen átadják az 1971 óta épült hárommilliomodik la­kást. Harminckilenc évvel ezelőtt októ­ber 7-e a háború utáni Európa politi­kai stabilitásának jelentős tényezője volt. Az akkori kormány tudatosítva azt a felelősségét, hogy német föld­ről soha többé nem szabad háború­nak kiindulnia, mindjárt első nyilat­kozatában síkraszállt a béke, a tár­sadalmi haladás, valamint a Szov­jetunióval és más békeszerető or­szágokkal való együttműködés mel­lett. A Varsói Szerződés más tagál­lamaival egyetemben az NDK szá­mos leszerelési javaslat kezdemé­nyezője. Rendkívüli aktivitást fejt ki annak érdekében, hogy Európában létrejöjjenek az atom- és vegyi fegy­verektől mentes övezetek, s e tekin­tetben szorosan együttműködik ha­zánkkal és pártunkkal. A csehszlovák-NDK viszonyra a gyümölcsöző együttműködés a jel­lemző. Kapcsolatainkban nagyon fontos szerepük van a legfelső szin­tű találkozóknak. Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és Erich Ho- necker, az NDK legfelső vezetője a legutóbb ez év márciusában talál­kozott Berlinben. Nagyon jók a kap­csolatok az állami szervek, a gazda­sági és társadalmi szervezetek kö­zött, s a két nép kölcsönös megis­meréséhez a kerületek, járások, vá­rosok, üzemek, iskolák és dolgozó­kollektívák közvetlen baráti kapcso­latai is hozzájárulnak. Kölcsönös árucsere-forgalmunk­nak az idén meg kell közelítenie a 3 milliárd rubelt. Az NDK a mi harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerünk, hazánk pedig a második helyen áll az NDK ugyanilyen sta­tisztikájában. Túlnyomórészt textil- és építőipari gépeket, szerszámgé­peket, tehergépkocsikat és villamo­sokat exportálunk, a legjelentősebb behozatali tételeink között pedig mezőgazdasági gépek, mikroelekt­ronikai alkatrészek, vegyipari termé­kek szerepelnek. Az árucserében mindkét részről jelentős tételt képvi­selnek a fogyasztási cikkek. Jó felté­teleket teremt az együttműködés fel­lendítéséhez a gazdasági és tudo- mányos-műszaki együttműködés bővítésének hosszú távú, 2000-ig szóló programja, amely meghatá­rozza az együttműködés fő irányait a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazásában, s kitűzi az alapvető ipari ágazatok­ban folytatott együttműködés leglé­nyegesebb irányvonalait. Ez a prog­ram kiterjedt a környezetvédelemre, a turistaforgalomra és az árucserére is. A felek nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a kombinátok, vállalatok és kutatóintézetek közvetlen kapcsola­tainak. E szempontból jelenleg több mint 220 kormány- és ágazatközi megállapodás, valamint,a vállalatok között létrejött két- és sokoldalú szerződés van érvényben. A chilei diktatúra és Pinochet tábornok ,.alkonyáról“, ,,agóniájáról“, „közeli távozásáról“ stb. oly sokat írtak az újságok az elmúlt években, hogy most, amikor valóban megvan erre a lehetőség, akkor a kétségek mintha túlsúlyba kerülnének. Mert igaz, hogy a chilei­ek nagyobbik fele NEM-et írt a sza­vazócédulára, de a jövőt illető aggá­lyok sem alaptalanok: egy dolog a szavazás és más dolog az ered­mény megvédése Természetesen a szerdai NO Pi­nochetnek a chilei demokratikus erők nagy győzelmének tekinthető. Tulajdonképpen 15 év óta ez volt a legnagyobb diktatúraeilenes fellé­pés, hiszen jó négymillióan elutasí­tották Pinochet elnök­ké jelölését újabb hét éves időszakra. Dur- U ji ván számítva azon- ■ ban csaknem 3 millió­an továbbra is őt szeretnék látni az államfői poszton! Ennyien hinnének a diktátor legfőbb jelszavában: „Én vagy a káosz“? Tény és való, hogy Pinochet min­dent megtett a chileiek megnyerésé­re (és ha nem hitt volna sikerében, aligha rendezik meg a népszava­zást). Hónapokkal ezelőtt megkezd­te mézesmadzag-kampányát, amely keretében - civil ruhában - sorra járta a nagyobb városokat és majd­hogynem Kánaánként festette le a jövő Chiléjét, természetesen vele az élen. Leszámítva az ilyenkor szo­kásos propagandafogásokat, még így sem teljesen alaptalan ez a „jö­vőkép“, igaz, latin-amerikai viszony­latokban (itt megszokott, hogy egy ország lakosságának csaknem a fele a nyomorszint körül tengődik). Chilében az elmúlt néhány év alatt sikerült számottevően javítani a gazdasági helyzetet. A Milton Fried­man amerikai közgazdász nevé­vel fémjelzett úgynevezett moneta- rista, ultraliberális politika a kezdeti (A Rudé právo karikatúrája) nehézségeket, válságjelenségeket leküzdve azt eredményezte, hogy Chilében ma viszonylag alacsony az infláció, a bruttó nemzeti termék két- három esztendeje évenként 5 szá­zalékkal növekszik, a kereskedelmi mérleg (főleg a réz világpiaci árának emelkedése révén) aktív, sok helyütt osztottak földet, javultak a hitelfelté­telek, adókedvezményeket vezettek be. Az üzleti körök, a nagyvállalko­zók, a középrétegek, a vidéki kisbir­tokosok tehát eleve Pinochet poten­ciális hívei közé tartoztak. De feltét­lenül ide kell sorolni a hadsereget, főleg a nagy létszámú tiszti kart, amely kiváltságait szintén csak ak­kor láthatja biztosítva, ha Pinochet marad. Propagandaként értékelték szerte a világon - de nyilván nem maradt hatástalan - az a néhány legutóbbi politikai engedmény, amely ázt volt .hivatott bizonyítani, hogy a rendszer hajlik a demokratizálásra. Augusz­tus végén feloldották a 15 éve ér­vényben levő rendkívüli állapotot, majd nem sokkal azután engedé­lyezték minden politikai száműzött hazatérését (ezzel a lehetőséggel több ezren éltek is). Persze mind­azok, akik esetleg bedőltek volna a Pinochet által festett idillikus kép­nek, rögtön fel is ocsúdhattak, ami­kor a hadsereg és a rendőrség ritka nagy erőkkel vonult a napokban az utcákra, hogy megfékezze a diktatú­ra ellen tüntető százezreket. Ez le­hetett intő jel is Pinochet részéről: ha kell, bárányból ismét átvedlik far­kassá. És itt már elérkeztünk a Chile jövőjét elhomályosító aggályok oka­ihoz. NO CHET Annyi bizonyos: bármit is ígért és tett az elmúlt hetekben-hónapokban Pinochet, valódi szándékai most de­rülnek ki csak igazán, hogy lesza­vazták. Egy évig még mindenképp hatalmon marad, ugyanis az 1981- ben elfogadott alkotmány csak 1989 végére ír elő elnök- és parlamenti választásokat, s a diktátor csak 1990 márciusában, vagyis az új ál­lamfő és törvényhozás tevékenysé­gének megkezdésekor távozik. Ha távozik. Ugyanis egyrészt - a most mellette szavazók elég jelentős tá­borát maga mögött tudva - ismét jelöltetheti magát, másrészt viszont nem lehet kizárni az erőszakos ha­talommegtartást sem. A belpolitikai zűrzavart - a hadse­reg esetleges későbbi beavatkozá­sának ürügyét - valószínűsíti az el­lenzék sorainak megosztottsága. Ez volt az akadálya annak, hogy a de­mokratikus erők már korábban együttesen lépjenek fel a diktatúra ellen. Évekig két nagyobb táborra oszlott az ellenzék. A Népi Demok­ratikus Mozgalom, amely a baloldalt, köztük a kommunistákat tömöríti, elutasított mindennemű egyezke­dést a diktatúrával, és a fegyveres harcot sem zárta ki ellene A jobbol­dali és centrista pártokat magában foglaló Demokratikus Szövetség azonban többször is próbálkozott a tárgyalásokkal, remélve, hogy így, „békés úton“ elérhetők a demokra­tikus változások. Csakhogy mind­ezek a kísérletek kudarcba fulladtak, s a Demokratikus Szövetség így eljutott a felismerésig: Pinochetnek távoznia kell, ez minden további elő­rehaladás alapvető feltétele. Ebben a két ellenzéki tömörülés tehát végül egyetértett, de az összhang itt véget is ért. A Demokratikus Szövetség irtózik a gondolattól, hogy kommu­nistákkal működjön együtt. A Chilei Kommunista Pártot be sem vették az úgynevezett Comando del NO- ba, azaz a 16 pártot tömörítő „NEM- parancsnokságba“, amely Pinochet leszavazása érdekében serényke­dett. . Persze a kommunisták is nemmel szavaztak, bár korábban a plebiszci- tum bojkottálására szólítottak fel. Volodia Teitelboim, a Chilei KP KB Politikai Bizottságának hosszú szám­űzetésből hazatért tagja minapi santiagói sajtóértekezletén már elő­re figyelmeztette a „tizenhatokat“, nehogy eufóriába essenek a győze­lem esetén, ugyanis az álmok ezzel még nem lesznek azonosak a való­sággal. r Í gy igaz. A következő hónapok kemény próbának teszik ki az ellenzéket is. Mindennemű nyílt szembeállás a diktatúrát ellenzők táborában magában rejti a káosz lehetőségét. Annyi bizonyos, korai még temetni a chilei diktatúrát, bár a Pinochet-rendszer nekrológjának első sorai most már megíródtak... PAPUCSEK GERGELY Új alkotmány Brazíliában (ČSTK) - Brazília legfelsőbb tör­vényhozó testülete, a kétkamarás Nemzeti Kongresszus szerdán kihir­dette az új alkotmányt. Az ünnepé­lyes aktuson az ország politikai ve­zetőin kívül 30 ország parlamenti képviselői voltak jelen. A sorrendben már a nyolcadik alkotmány az 1985-ben kihirdetett alaptörvényt helyettesíti, amely megnyitotta a katonai diktatúrától a demokrácia felé vezető utat. A kongresszusnak húsz hónap alatt nem sikerült olyan kiegyensúlyozott dokumentumot kidolgoznia, hogy el­kerülhették volna a jobboldali és bal­oldali pártok bírálatát. Az új alkot­mány például erősíti a parlament szerepét, módosítja az elnök hatás­körét és szavazati jogot biztosít a 16 évnél idősebb állampolgároknak. A brazil fegyveres erők hét tisztje továbbra is a 26 tagú kormány tagja maradt. xxx Jósé Sarney brazil államfő októ­ber 17-e és 21-e között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a kormánynak lesz a vendége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents