Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-01 / 232. szám, szombat

A mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari termelés intenzifi- kálásának irányelveit a CSKP XVII. kongresszusa határozta meg. Az el­képzelések megvalósításának egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele a nö­vénytermesztés gyorsabb ütemű fej­lesztése. Ezt a feladatot a 8. ötéves tervidőszak első éveiben a gabona- termesztésben, az olajosok és a hü­velyesek termesztésében sikerült teljesíteni. Viszont a cukorrépa- és burgonyatermesztésben évek óta pangás tapasztalható, mégpedig annak ellenére, hogy ezen növény­féleségek termesztésében az idén bizonyos felélénkülés észlelhető. A tömegtakarmányok termesztése az évjáratok hatásának megfelelően ingadozik, s ugyanez érvényes a gyümölcs-, a zöldség- és szőlőter­mesztésre is, ahol az utóbbi évek­ben nem tudtuk ellensúlypzni az idő­járás kedvezőtlen hatását. A növénytermesztésben a gabo­nafélék termesztése és felhasználá­sa játszik kulcsszerepet. Persze, nem csupán azért, mert a szántóte­rületnek 56-58 százalékát foglalják el, de elsősorban azért, mert a la­kosság táplálkozási igényei kielé­gítésének legfőbb közvetlen és köz­vetett forrását éppen a gabonafélék adják. A termésnek megközelítőleg a 30 százalékát közvetlenül a táplál­kozásban használjuk fel, 5-6 száza­lékot vetőmagként hasznosítunk, a többi pedig a gazdasági állatok takarmányozásánál kerül felhaszná­lásra. A gabona-önellátás növelésével kapcsolatos feladat teljesítésében az SZSZK-ban elért eredményekről a következő adatok tanúskodnak: a 7. ötéves tervidőszakban évi átlag­ban 879 700 tonna gabonát hoztunk be, viszont a 8. ötéves tervidőszak­ban már csupán évi 80 ezer tonna gabonát vásárolunk 128 millió koro­na értékben, miközben a kivitel eléri a 160 ezer tonnát. A 8. ötéves tervidőszak első há­rom évében az SZSZK-ban össze­sen 11 750 000 tonna gabonát kell kitermelni, beleértve a kukoricát is. Az 1986-ban - és a kukoricater­mesztésben 1988-ban is - tapasz­talt, bonyolult feltételek ellenére 12 millió 56 000 tonna gabonát termel­tünk, vagyis 2,6 százalékkal túltelje­sítettük a tervet. Különösen nagyra értékeljük az 1988-ban elért ered­ményeket, hisz a kalászos gabona­féléknél az idén értük el a legna­gyobb össztermést, összegen 3,5 millió tonnát. Ez 5,2 tonnás hektár­hozamnak felel meg, s az idén 450 ezer tonna kalászos gabonánk ter­mett terven felül. A fejlődést jellemző tényezők elemzéséből kitűnik, hogy a kiváló eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a jó minőségben elvég­zett komplex agrotechnika, melynek segítségével mezőgazdasági dolgo­zóink jelentősen ellensúlyozni tudták az időjárás kedvezőtlen hatásait. A gabonaprogram igényes feladatainak teljesítéséért Éppen a gabonatermesztésben ér­vényesülnek széles körben a kor­szerű termelési technológiák; nagy termőterületen hasznosítjuk azt a nagy termőképességű biológiai anyagot, elsősorban az új búza- és árpafajtákat, amelyeket a mi neme- sítőink adtak a világnak. A gyakor­latban érvényesül a tudományos ala­pokra helyezett tápanyagpótlás és növényvédelem, s jelentősen meg­változott a vetésszerkezet a nagy termőképességű bú.tafajták javára. Az idén csatát nyertünk a gyomok és betegségek elleni harcban, igaz, eh­hez a tervezettnél több vegyszert kellett vásárolnunk, főleg gombaölő szereket a nem szocialista orszá­gokból. Ez a tény kimutatható hatás­sal volt a terméshozam alakulására, éš bebizonyította, hogy társadalmi szempontból is ez a járhatóbb út a világpiacon történő gabonavásár­lással szemben. Már hosszabb ideje elégedetle­nek vagyunk a szemes ku­korica terméshozamával, főleg a hektárhozamok jelentős ingadozá­sa miatt. Ez a növény a 6. ötéves tervidőszak éveiben 4,53 tonnás, a 7. ötéves tervidőszakban 4,94 ton­nás, az 1986-os esztendőben pedig 4,87 tonnás hektárhozamot adott, s tavaly hektáronkénti 5,8 tonnás terméshozammal hálálta meg az ag- ronómusoknak a sokoldalú gondos­kodást. Ebben az évben azonban a hektárhozam és az össztermés ismét kisebb lesz, mint a kalászos gabonaféléknél. Tehát a hozam ki­sebb, de a költségek lényegesen nagyobbak Jobb a helyzet a terme­lési rendszerekben, ahol a kukorica 6 tonna fölötti hektárhozamot ígér, sőt több vállalatnál ismét 8-9 tonnás hektárhozamokat remélnek. A kukoricatermesztést elvből más szemszögből is értékelni kell. Példá­ul ellentétben a kalászos gabonafé­lékkel, itt nincs megoldva a termés utókezelése, szárítása és tárolása. A betakarítás elhúzódik, ami a vesz­teségek és az energia-igényesség növekedéséhez vezet. Ezért az elő­készítés alatt álló kukoricatermesz­tési program abból indul ki, hogy a termőterületeket a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező körzetek­ben kell ésszerűen elhelyezni, ahol 7,5 tonnás hektárhozamot lehet ter­vezni. Az idei aratás pozitívumai közé tartozik, hogy az élelmiszer-ipari bú­za minősége javult, jobb mint más években. Az élelmiszer-ipari búza felvásárlási feladatát teljesítettük, s módunkban áll több ezer tonnát előkészíteni kivitelre, vagy kicserélni más gabonafélére. Az idén kísérleti jelleggel első ízben termeltünk na­gyobb területen durum búzát, melyet eddig a nem szocialista országokból importáltunk. Az Érsekújvári (Nové Zámky) járáshoz tartozó Szőgyéni (Svodín) Efsz 300 hektáron termelte ezt a speciális kemény búzát, s jó eredményt ért el. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járáshoz tartozó Luka- nyényei (Nenince) Efsz-ben szintén jó eredménnyel zárult a kísérlet. A kemény búzafajták termesztését további vállalatoknál is meghonosít­juk, hogy a legközelebbi években megszüntethessük a behozatalt, de­vizát takaríthassunk meg és önellá­tókká váljunk. Sajnos, az élelmiszer-ipari búza minősége egyelőre nem mutatkozik meg olyan mértékben a kenyér és más sütőipari termékek minőségé­ben, mint ahogy azt a fogyasztók joggal elvárják. Az alapanyag minő­ségét tekintve, a malom- és sütő­iparnak ízletesebb és értékesebb ke­nyeret kellene sütnie. A feltételek­nek arra kell ösztönözniük az ágazat vállalatait, hogy a minőség javítása érdekében tökéletesítsék a munka- szervezést és az érdem szerinti ja­vadalmazást. Sok gonddal küszködünk a sörár- patermesztésben. Minden évben csökken a termőterület, a hektárho­zam az idén csak 4,50 tonna volt, vagyis 1,24 tonnával kevesebb, mint a búzánál, és a termés minősége is gyenge. Annak ellenére, hogy az idén összesen 868 000 tonna sörár­pát csépeltünk, gondot okoz a malá­tagyártáshoz szükséges 340 000 tonna alapanyag kiválasztása. A fel­vásárló szervezetnek a sör- és ma­látaiparral, valamint a mezőgazda­sági alaptermelést folytató vállala­tokkal együttműködve, már a jövő évben meg kell találnia az égető probléma megoldását, hogy ne is­métlődjenek az alapanyaggondok. A kiváltó okok egyike a búza és az árpa felvásárlási árának kedvezőt­len alakulása. Az 1989-től hatályba lépő új felvásárlási árak a sörárpánál lényegesen magasabbak, hogy kel­lőképpen ösztönözzék a termelőket a technológiai folyamatok megtartá­sára, a malátagyártási alapanyag kifogástalan utókezelésére és táro­lására. A gabona hasznosítását illető­en, a gazdasági állatok, fő­leg a sertések és a baromfifélék takarmányozásában vannak a leg­nagyobb tartalékaink. A takarmány­alapra történő eladások után az összes gabonatermésnek több mint a 12 százaléka a mezőgazdasági vállalatoknál marad, s ezt sajnos nem a legésszerűbben használják fel. Ezért arra törekszünk, hogy va­lamennyi szemes terményt teljes mértékben takarmánykeverékek gyártása útján hasznosítsanak. A vállalatok joggal kérik a keverékek minőségének javítását, hiszen csak jó tápokkal érhetnek el megfelelő súlygyarapodást. Problémát okoz, hogy az olajpogácsák, az állati ere­detű takarmánylisztek és egyéb kie­gészítők nagyobb hányadát külföld­ről kell behozni, mégpedig igencsak drágán. Éppen ezért, igaz nem könnyű, mégis halaszthatatlan fela­datunk, hogy a behozatalt fokozato­san kiváltsuk az olajnövények és hüvelyesek fokozott termesztésével. A program reális voltát igazolja, hogy a termelés máris emelkedik. A 8. ötéves tervidőszakban a hazai extrahált darák termelését 47 száza­lékkal növeljük 1985-höz viszonyít­va, hüvelyesekből pedig 27 száza­lékkal fogunk többet termelni. Az olajnövényeknél és a hüvelyes nö­vényféleségeknél elért terméshoza­mok, valamint a termés minősége reális lehetőséget kínál arra, hogy a jelzett úton növeljük fehérjeönellá­tásunkat. Sok jó példát említhetnénk arra, miként lehet tudományos alapokra helyezett takarmányozás­sal és komplex technológiai folya­matok érvényesítésével növelni az állatok termelékenységét, s csök­kenteni az egységnyi termékmeny- nyiségre jutó abrakfogyasztást. Pél­dául a nyitrai (Nitra) Közös Mező- gazdasági Vállalatnál a pecsenye­csirkék 1 kg-os súlygyarapodásához 2,22 kg, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Baromfitenyésztési Közös Mezőgazdasági Vállalatnál pedig 2,27 kg takarmánykeveréket hasz­nálnak fel. Dicséretet érdemelnek a baromfitenyésztők Cíferben, Zvo- lenban, a bratislavai Baromfite­nyésztő Állami Gazdaságnál, a Vaj- npryi Efsz-nél stb. De vannak olyan vállalatok is, ahol a fogyasztás túl­haladja a 3 kilogrammot. Ezek közé a mezőgazdasági vállalatok közé tartozik például a Hidaskürti (Mosto­vá), a Brezová pod Bradlom-i és a Csécsi (Ceóejovce) Efsz. És ha­sonlóképpen van ez a sertéshizla­lásban, a tejtermelésben stb. Az említett problémák megoldá­sánál szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a gabonatermesztési önellátással szorosan összefügg a tömegtakarmányok termesztésé­ben, minőségének javításában és kihasználásában elért eredmény. Nagy tartalék ez, melynek kihaszná­lásában csak nagyon lassan hala­dunk előre. Az utóbbi években az anyagi-technikai bázis javításával kialakított feltételek egyelőre nem éreztetik kedvező hatásukat a szé­na, szilázs és szenázs minőségé­ben. A szenázs és szilázs részére szükséges tárolókapacitásokat alapjában véve már valamennyi me­zőgazdasági vállalatnál kiépítették, s most a nagy befogadóképességű szénatárolók építése folyik. Ezek­ben a létesítményekben a Losonci (Lučenec) járáshoz tartozó Látkyi Efsz, illetve a Dolný Kubín-i járás­ban gazdálkodó Novoti Efsz példá­jára korszerű technológiákat alkal­maznak. Kedvezőtlen a helyzet a takar­mánybetakarító gépek piacán. A gyakorlat főleg a járvaszecská- zókkal elégedetlen, amelyek meg sem közelítik a hasonló külföldi gé­pek teljesítményét. Mezőgazdasági dolgozóink már túlságosan régen várják, hogy a gépipar végre világ- színvonalú gépeket gyártson és szállítson számukra. Ennek ellenére egyre növelni kell a tömegtakarmá­nyok minőségét, hogy a termésnek legalább a 75-80 százaléka az első és második minőségi osztályba ke­rülhessen. A mezőgazdasági válla­latoknál el kell mélyíteni a dolgozók­nak a takarmányok minőségéhez fű­ződő anyagi érdekeltségét. A díja­zást attól függően kell diferenciálni, hogy elsősorban a tejtermelésben és a marhahizlalásban milyen ha­tásfokkal lehet hasznosítani az ele- séget. Ugyanis minél hatékonyab­ban érvényesül a tömegtakarmány, annál kisebb lesz az abrakfogyasz­tás. A hegyi és hegyaljai körzetek­ben szintén ez adja a gabonaönellá­tás alapját. Az őszi vetésekkel ezekben a na­pokban alapozzuk meg a jövő évi termést. A talaj nedvességtartalma kedvező, csak jól ki kell használni ezt a feltételt a vetések jó telelésé­nek előkészítésére. Ez a jövő évi bő termés alapfeltétele. Jövőre - tekin­tettel az állattenyésztési termékek iránti növekvő keresletre - Szlováki­ában maximális gabonatermést, 4,2 millió tonnát kell elérni. A vállalatok­nak figyelmébe ajánljuk ezt a társa­dalmi megrendelést, hogy igyekez­zenek a lehető legnagyobb területet bevetni ősziekkel. Legalább 5 szá­zalékkal nagyobbat, mint a múlt ősz­szel. Ezt azért hangsúlyozom, mert az 1988-as év terméséből már a ga­bonaalappal és az erőtakarmányok­kal való gazdálkodás új, szilárd rendszere alapján fogunk meríteni. Az állattenyésztési ágazatot kizáró­lag saját takarmánykészletre építve, és a takarmányfogyasztásra, vala­mint a takarmánymérleg fedezésére vonatkozíj egységes normákhoz igazodva lehet továbbfejleszteni. E zt feltétlenül mindenütt szem előtt kell tartani, mert a ki mint vet, úgy arat régi mondás a ga­bonatermesztés, és vele együtt az egész mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásának időszakában sem veszít az érvényéből. JÚLIUS VARGA, az SZSZK merzögazdasági és élelmezésügyi minisztere Benépesültek a szölöskertek AZ ŐSZI NAPSÜTÉS MÉG NÖVELHETI A CUKORTARTALMAT Bekövetkezett, amire a napsütésben bővelkedő, viszont csapadékban fölöt­tébb szegény nyár alapján nagy valószí­nűséggel számítani lehetett: a szokásos­nál jóval korábban kellett megkezdeni a borszőlő szüretelését. A Nyugat-szlová­kiai kerület némely körzeteiben - például a Modrai és Bratislava-Rača-i Efsz-ben - már szeptember 5-én benépesült a sző­lőhegy. Alig egy héttel később a kerület többi szőlőtermő körzetében, s újabb egy hét elteltével pedig már a Közép-szlová- kiai és Kelet-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági vállalataiban is hozzáláttak a ter­més betakarításához. Hiába volt meleg a nyár...- Nem örülünk a korai idénykezdés­nek - fogalmazott tömören František Hrdina mérnök, a bratislavai Borászati Üzemek állami vállalat agronómiai és fel- vásárlási osztályának vezetője.- Mondják, savanyú a szóló...- Sajnos így igaz. Hiába volt a sok napfény, ha a csapadékhiánytól szenve­dő tőkéken a kelleténél lassabban fejlőd­tek a fürtök. A korai fajtákat a legtöbb gazdaságban 13-14 fokos cukortartalom­mal szüretelték. Azóta a „vénasszonyok nyara“ valamelyest megédesítette a bo­gyókat, így az utóbbi napokban már 16-17 fokos cukortartalmat is mértünk némely szállítmányoknál.-Akkor talán érdemes volna várni még egy hetet, kettőt.- Nem kapkodnánk, ha nem volna mu­száj. Az aszályban nevelkedett bogyók a kiadós nyárutói esőzések után sorra felrepedtek, megtelepedett és több gaz­daságban egyre nagyobb károkat okoz a szürkerothadás. Nem várhatunk minde­nütt a minőség javulására, mert megtör­ténhet, hogy ismét nekikeseredik az idő­járás, és akkor két hét múlva mennyiség­ben is sokat veszítünk. Ilyen kockázatot az utóbbi gyenge évjáratok után nem vállalhatunk.- Hozamok szempontjából jónak ígér­kezik az idény?-Lehet, hogy a tervet nem fogják mindenütt teljesíteni, de már önmagában az is eredmény, hogy annyi fagykár után végre szüret a szüret, nem pedig böngé­szés. A fagykárt szenvedett ültetvények felszámolása után 20 484 hektár termő- szőlőnk maradt Szlovákiában, erről a te­rületről az idén 116 ezer tonna fehér- és vörösborszólőt kellene felvásárolnunk, beleszámítva a háztáji termelők hozzáve­tőlegesen 17-20 százalékos hozzájárulá­sát is. Az előzetes becslések és a betaka­rításban eddig elért eredmények alapján feltételezzük, hogy ha a kertbarátoktól is megkapjuk a szokásos mennyiséget, ak­kor a felvásárlási tervet teljesíthetjük. Behozatallal pótolják a hiányt A vállalat legnagyobb felvásárló és feldolgozó üzemegységében, a somorjai- ban (Samorin) az idén 6500 tonna szőlő felvásárlását tervezik. Illetve tervezték az év elején, mert az újabb számítások sze­rint már a 75 százalékos tervteljesítést is sikerként lehetne elkönyvelni. Legalábbis Nagy Vendelnek, az üzem felvásárlási részlege vezetőjének ez a vé­leménye. Tőle tudjuk azt is, hogy a csalló­közi szőlőtermesztőktől az idén szeptem­ber 19-én vették át az első szállítmányt. Időközben mind a tizenöt szőlőtermesztő gazdaságnál kezdetét vette a szüret, így naponta 170-180 tonna szőlőt vásárol­hatnak és dolgozhatnak fel.- Tavaly szeptember utolsó napjaiban 340-350 tonnánál tartottunk, az idén pe­dig már csaknem kétezer tonna szőlőt feldolgoztunk - summázta a részleg ve­zetője. - A feltételek ismeretében a vár­ható 8-9 tonnás átlaghozamokat elfogad­hatónak tartjuk, s amfriek fölöttébb örü­lünk, a kezdeti 16-tal szemben a hét derekán már 19-20 cukorfokos szőlőt is kaptunk egyik-másik gazdaságtól. Vagyis van remény arra, hogy a jobb évjáratúak közé sorolható borokat készíthetünk a rendelkezésünkre álló hazai, illetve a jelzett hiány pótlására a Szovjetunióból és Bulgáriából importált alapanyagból. Akad segítség is A garamkálnai (Kálna nad Hronom) Augusztus 29 Efsz huszonhat hektáros szőlőskertjében a hét derekán 18 nő szor­goskodott. A lányok-asszonyok jókedvű­en újságolták, hogy a rizlingszilváni 8 ton­nás hektárhozammal fizetett az egész évi gondoskodásért, és egészében véve is legalább ilyen átlaggal szeretnék zárni az idényt.- A hét elején kezdtük a betakarítást - tájékoztatott Kulcsár Zoltán mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágaza­tának vezetője. - Igaz, a cukortartalom egyelőre 15-16 fok között ingadozik, de a rizlingszilvánitól és a fehér burgunditól az idén nem nagyon várhatunk jobb ered­ményt. A jövő héten megkezdjük a vörös- borszőlők szüretelését. Bízunk benne, hogy beválik a meteorológusok jóslata, s továbbra is napos, meleg marad az idő, fokozatosan növekszik majd a szőlő cu­kortartalma.-Gondolom, van kilátás némi segít­ségre, mert ez a maroknyi csoport két hónapig is szedegethetné a termést.- Mindössze négy hektár fehérborszó­lónk van, azt saját erővel leszüreteljük Krascsenits Géza felvétele a hét végére. A jövő héttől pedig ugyan­úgy, mint a korábbi években, számítunk a helybeli iskolák diákjainak, valamint a lévai (Levice) Levitex vállalat fiataljainak a segítségére. A vállalat SZISZ-alapszer- vezetének vezetősége ugyanis már jelez­te, hogy az idén szintén kétnapi társadal­mi munkát vállalnak, csoportonként 80-80 fővel. Vagyis nincs okunk az ide­geskedésre, kapkodásra. így igaz, ahol nem fenyegeti betegség a szőlőt, hadd érjen még a termés. Nem kell elkapkodni a betakarítást, különösen, ha ilyen komoly segítségre van kilátás. Aztán meg ki tudja, hátha még a nyugdí­jasok és a társadalmi szervezetek tagjai is kedvet kapnak a munkára. (kádek)

Next

/
Thumbnails
Contents