Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-01 / 232. szám, szombat
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés intenzifi- kálásának irányelveit a CSKP XVII. kongresszusa határozta meg. Az elképzelések megvalósításának egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése. Ezt a feladatot a 8. ötéves tervidőszak első éveiben a gabona- termesztésben, az olajosok és a hüvelyesek termesztésében sikerült teljesíteni. Viszont a cukorrépa- és burgonyatermesztésben évek óta pangás tapasztalható, mégpedig annak ellenére, hogy ezen növényféleségek termesztésében az idén bizonyos felélénkülés észlelhető. A tömegtakarmányok termesztése az évjáratok hatásának megfelelően ingadozik, s ugyanez érvényes a gyümölcs-, a zöldség- és szőlőtermesztésre is, ahol az utóbbi években nem tudtuk ellensúlypzni az időjárás kedvezőtlen hatását. A növénytermesztésben a gabonafélék termesztése és felhasználása játszik kulcsszerepet. Persze, nem csupán azért, mert a szántóterületnek 56-58 százalékát foglalják el, de elsősorban azért, mert a lakosság táplálkozási igényei kielégítésének legfőbb közvetlen és közvetett forrását éppen a gabonafélék adják. A termésnek megközelítőleg a 30 százalékát közvetlenül a táplálkozásban használjuk fel, 5-6 százalékot vetőmagként hasznosítunk, a többi pedig a gazdasági állatok takarmányozásánál kerül felhasználásra. A gabona-önellátás növelésével kapcsolatos feladat teljesítésében az SZSZK-ban elért eredményekről a következő adatok tanúskodnak: a 7. ötéves tervidőszakban évi átlagban 879 700 tonna gabonát hoztunk be, viszont a 8. ötéves tervidőszakban már csupán évi 80 ezer tonna gabonát vásárolunk 128 millió korona értékben, miközben a kivitel eléri a 160 ezer tonnát. A 8. ötéves tervidőszak első három évében az SZSZK-ban összesen 11 750 000 tonna gabonát kell kitermelni, beleértve a kukoricát is. Az 1986-ban - és a kukoricatermesztésben 1988-ban is - tapasztalt, bonyolult feltételek ellenére 12 millió 56 000 tonna gabonát termeltünk, vagyis 2,6 százalékkal túlteljesítettük a tervet. Különösen nagyra értékeljük az 1988-ban elért eredményeket, hisz a kalászos gabonaféléknél az idén értük el a legnagyobb össztermést, összegen 3,5 millió tonnát. Ez 5,2 tonnás hektárhozamnak felel meg, s az idén 450 ezer tonna kalászos gabonánk termett terven felül. A fejlődést jellemző tényezők elemzéséből kitűnik, hogy a kiváló eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a jó minőségben elvégzett komplex agrotechnika, melynek segítségével mezőgazdasági dolgozóink jelentősen ellensúlyozni tudták az időjárás kedvezőtlen hatásait. A gabonaprogram igényes feladatainak teljesítéséért Éppen a gabonatermesztésben érvényesülnek széles körben a korszerű termelési technológiák; nagy termőterületen hasznosítjuk azt a nagy termőképességű biológiai anyagot, elsősorban az új búza- és árpafajtákat, amelyeket a mi neme- sítőink adtak a világnak. A gyakorlatban érvényesül a tudományos alapokra helyezett tápanyagpótlás és növényvédelem, s jelentősen megváltozott a vetésszerkezet a nagy termőképességű bú.tafajták javára. Az idén csatát nyertünk a gyomok és betegségek elleni harcban, igaz, ehhez a tervezettnél több vegyszert kellett vásárolnunk, főleg gombaölő szereket a nem szocialista országokból. Ez a tény kimutatható hatással volt a terméshozam alakulására, éš bebizonyította, hogy társadalmi szempontból is ez a járhatóbb út a világpiacon történő gabonavásárlással szemben. Már hosszabb ideje elégedetlenek vagyunk a szemes kukorica terméshozamával, főleg a hektárhozamok jelentős ingadozása miatt. Ez a növény a 6. ötéves tervidőszak éveiben 4,53 tonnás, a 7. ötéves tervidőszakban 4,94 tonnás, az 1986-os esztendőben pedig 4,87 tonnás hektárhozamot adott, s tavaly hektáronkénti 5,8 tonnás terméshozammal hálálta meg az ag- ronómusoknak a sokoldalú gondoskodást. Ebben az évben azonban a hektárhozam és az össztermés ismét kisebb lesz, mint a kalászos gabonaféléknél. Tehát a hozam kisebb, de a költségek lényegesen nagyobbak Jobb a helyzet a termelési rendszerekben, ahol a kukorica 6 tonna fölötti hektárhozamot ígér, sőt több vállalatnál ismét 8-9 tonnás hektárhozamokat remélnek. A kukoricatermesztést elvből más szemszögből is értékelni kell. Például ellentétben a kalászos gabonafélékkel, itt nincs megoldva a termés utókezelése, szárítása és tárolása. A betakarítás elhúzódik, ami a veszteségek és az energia-igényesség növekedéséhez vezet. Ezért az előkészítés alatt álló kukoricatermesztési program abból indul ki, hogy a termőterületeket a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező körzetekben kell ésszerűen elhelyezni, ahol 7,5 tonnás hektárhozamot lehet tervezni. Az idei aratás pozitívumai közé tartozik, hogy az élelmiszer-ipari búza minősége javult, jobb mint más években. Az élelmiszer-ipari búza felvásárlási feladatát teljesítettük, s módunkban áll több ezer tonnát előkészíteni kivitelre, vagy kicserélni más gabonafélére. Az idén kísérleti jelleggel első ízben termeltünk nagyobb területen durum búzát, melyet eddig a nem szocialista országokból importáltunk. Az Érsekújvári (Nové Zámky) járáshoz tartozó Szőgyéni (Svodín) Efsz 300 hektáron termelte ezt a speciális kemény búzát, s jó eredményt ért el. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járáshoz tartozó Luka- nyényei (Nenince) Efsz-ben szintén jó eredménnyel zárult a kísérlet. A kemény búzafajták termesztését további vállalatoknál is meghonosítjuk, hogy a legközelebbi években megszüntethessük a behozatalt, devizát takaríthassunk meg és önellátókká váljunk. Sajnos, az élelmiszer-ipari búza minősége egyelőre nem mutatkozik meg olyan mértékben a kenyér és más sütőipari termékek minőségében, mint ahogy azt a fogyasztók joggal elvárják. Az alapanyag minőségét tekintve, a malom- és sütőiparnak ízletesebb és értékesebb kenyeret kellene sütnie. A feltételeknek arra kell ösztönözniük az ágazat vállalatait, hogy a minőség javítása érdekében tökéletesítsék a munka- szervezést és az érdem szerinti javadalmazást. Sok gonddal küszködünk a sörár- patermesztésben. Minden évben csökken a termőterület, a hektárhozam az idén csak 4,50 tonna volt, vagyis 1,24 tonnával kevesebb, mint a búzánál, és a termés minősége is gyenge. Annak ellenére, hogy az idén összesen 868 000 tonna sörárpát csépeltünk, gondot okoz a malátagyártáshoz szükséges 340 000 tonna alapanyag kiválasztása. A felvásárló szervezetnek a sör- és malátaiparral, valamint a mezőgazdasági alaptermelést folytató vállalatokkal együttműködve, már a jövő évben meg kell találnia az égető probléma megoldását, hogy ne ismétlődjenek az alapanyaggondok. A kiváltó okok egyike a búza és az árpa felvásárlási árának kedvezőtlen alakulása. Az 1989-től hatályba lépő új felvásárlási árak a sörárpánál lényegesen magasabbak, hogy kellőképpen ösztönözzék a termelőket a technológiai folyamatok megtartására, a malátagyártási alapanyag kifogástalan utókezelésére és tárolására. A gabona hasznosítását illetően, a gazdasági állatok, főleg a sertések és a baromfifélék takarmányozásában vannak a legnagyobb tartalékaink. A takarmányalapra történő eladások után az összes gabonatermésnek több mint a 12 százaléka a mezőgazdasági vállalatoknál marad, s ezt sajnos nem a legésszerűbben használják fel. Ezért arra törekszünk, hogy valamennyi szemes terményt teljes mértékben takarmánykeverékek gyártása útján hasznosítsanak. A vállalatok joggal kérik a keverékek minőségének javítását, hiszen csak jó tápokkal érhetnek el megfelelő súlygyarapodást. Problémát okoz, hogy az olajpogácsák, az állati eredetű takarmánylisztek és egyéb kiegészítők nagyobb hányadát külföldről kell behozni, mégpedig igencsak drágán. Éppen ezért, igaz nem könnyű, mégis halaszthatatlan feladatunk, hogy a behozatalt fokozatosan kiváltsuk az olajnövények és hüvelyesek fokozott termesztésével. A program reális voltát igazolja, hogy a termelés máris emelkedik. A 8. ötéves tervidőszakban a hazai extrahált darák termelését 47 százalékkal növeljük 1985-höz viszonyítva, hüvelyesekből pedig 27 százalékkal fogunk többet termelni. Az olajnövényeknél és a hüvelyes növényféleségeknél elért terméshozamok, valamint a termés minősége reális lehetőséget kínál arra, hogy a jelzett úton növeljük fehérjeönellátásunkat. Sok jó példát említhetnénk arra, miként lehet tudományos alapokra helyezett takarmányozással és komplex technológiai folyamatok érvényesítésével növelni az állatok termelékenységét, s csökkenteni az egységnyi termékmeny- nyiségre jutó abrakfogyasztást. Például a nyitrai (Nitra) Közös Mező- gazdasági Vállalatnál a pecsenyecsirkék 1 kg-os súlygyarapodásához 2,22 kg, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Baromfitenyésztési Közös Mezőgazdasági Vállalatnál pedig 2,27 kg takarmánykeveréket használnak fel. Dicséretet érdemelnek a baromfitenyésztők Cíferben, Zvo- lenban, a bratislavai Baromfitenyésztő Állami Gazdaságnál, a Vaj- npryi Efsz-nél stb. De vannak olyan vállalatok is, ahol a fogyasztás túlhaladja a 3 kilogrammot. Ezek közé a mezőgazdasági vállalatok közé tartozik például a Hidaskürti (Mostová), a Brezová pod Bradlom-i és a Csécsi (Ceóejovce) Efsz. És hasonlóképpen van ez a sertéshizlalásban, a tejtermelésben stb. Az említett problémák megoldásánál szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a gabonatermesztési önellátással szorosan összefügg a tömegtakarmányok termesztésében, minőségének javításában és kihasználásában elért eredmény. Nagy tartalék ez, melynek kihasználásában csak nagyon lassan haladunk előre. Az utóbbi években az anyagi-technikai bázis javításával kialakított feltételek egyelőre nem éreztetik kedvező hatásukat a széna, szilázs és szenázs minőségében. A szenázs és szilázs részére szükséges tárolókapacitásokat alapjában véve már valamennyi mezőgazdasági vállalatnál kiépítették, s most a nagy befogadóképességű szénatárolók építése folyik. Ezekben a létesítményekben a Losonci (Lučenec) járáshoz tartozó Látkyi Efsz, illetve a Dolný Kubín-i járásban gazdálkodó Novoti Efsz példájára korszerű technológiákat alkalmaznak. Kedvezőtlen a helyzet a takarmánybetakarító gépek piacán. A gyakorlat főleg a járvaszecská- zókkal elégedetlen, amelyek meg sem közelítik a hasonló külföldi gépek teljesítményét. Mezőgazdasági dolgozóink már túlságosan régen várják, hogy a gépipar végre világ- színvonalú gépeket gyártson és szállítson számukra. Ennek ellenére egyre növelni kell a tömegtakarmányok minőségét, hogy a termésnek legalább a 75-80 százaléka az első és második minőségi osztályba kerülhessen. A mezőgazdasági vállalatoknál el kell mélyíteni a dolgozóknak a takarmányok minőségéhez fűződő anyagi érdekeltségét. A díjazást attól függően kell diferenciálni, hogy elsősorban a tejtermelésben és a marhahizlalásban milyen hatásfokkal lehet hasznosítani az ele- séget. Ugyanis minél hatékonyabban érvényesül a tömegtakarmány, annál kisebb lesz az abrakfogyasztás. A hegyi és hegyaljai körzetekben szintén ez adja a gabonaönellátás alapját. Az őszi vetésekkel ezekben a napokban alapozzuk meg a jövő évi termést. A talaj nedvességtartalma kedvező, csak jól ki kell használni ezt a feltételt a vetések jó telelésének előkészítésére. Ez a jövő évi bő termés alapfeltétele. Jövőre - tekintettel az állattenyésztési termékek iránti növekvő keresletre - Szlovákiában maximális gabonatermést, 4,2 millió tonnát kell elérni. A vállalatoknak figyelmébe ajánljuk ezt a társadalmi megrendelést, hogy igyekezzenek a lehető legnagyobb területet bevetni ősziekkel. Legalább 5 százalékkal nagyobbat, mint a múlt őszszel. Ezt azért hangsúlyozom, mert az 1988-as év terméséből már a gabonaalappal és az erőtakarmányokkal való gazdálkodás új, szilárd rendszere alapján fogunk meríteni. Az állattenyésztési ágazatot kizárólag saját takarmánykészletre építve, és a takarmányfogyasztásra, valamint a takarmánymérleg fedezésére vonatkozíj egységes normákhoz igazodva lehet továbbfejleszteni. E zt feltétlenül mindenütt szem előtt kell tartani, mert a ki mint vet, úgy arat régi mondás a gabonatermesztés, és vele együtt az egész mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásának időszakában sem veszít az érvényéből. JÚLIUS VARGA, az SZSZK merzögazdasági és élelmezésügyi minisztere Benépesültek a szölöskertek AZ ŐSZI NAPSÜTÉS MÉG NÖVELHETI A CUKORTARTALMAT Bekövetkezett, amire a napsütésben bővelkedő, viszont csapadékban fölöttébb szegény nyár alapján nagy valószínűséggel számítani lehetett: a szokásosnál jóval korábban kellett megkezdeni a borszőlő szüretelését. A Nyugat-szlovákiai kerület némely körzeteiben - például a Modrai és Bratislava-Rača-i Efsz-ben - már szeptember 5-én benépesült a szőlőhegy. Alig egy héttel később a kerület többi szőlőtermő körzetében, s újabb egy hét elteltével pedig már a Közép-szlová- kiai és Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági vállalataiban is hozzáláttak a termés betakarításához. Hiába volt meleg a nyár...- Nem örülünk a korai idénykezdésnek - fogalmazott tömören František Hrdina mérnök, a bratislavai Borászati Üzemek állami vállalat agronómiai és fel- vásárlási osztályának vezetője.- Mondják, savanyú a szóló...- Sajnos így igaz. Hiába volt a sok napfény, ha a csapadékhiánytól szenvedő tőkéken a kelleténél lassabban fejlődtek a fürtök. A korai fajtákat a legtöbb gazdaságban 13-14 fokos cukortartalommal szüretelték. Azóta a „vénasszonyok nyara“ valamelyest megédesítette a bogyókat, így az utóbbi napokban már 16-17 fokos cukortartalmat is mértünk némely szállítmányoknál.-Akkor talán érdemes volna várni még egy hetet, kettőt.- Nem kapkodnánk, ha nem volna muszáj. Az aszályban nevelkedett bogyók a kiadós nyárutói esőzések után sorra felrepedtek, megtelepedett és több gazdaságban egyre nagyobb károkat okoz a szürkerothadás. Nem várhatunk mindenütt a minőség javulására, mert megtörténhet, hogy ismét nekikeseredik az időjárás, és akkor két hét múlva mennyiségben is sokat veszítünk. Ilyen kockázatot az utóbbi gyenge évjáratok után nem vállalhatunk.- Hozamok szempontjából jónak ígérkezik az idény?-Lehet, hogy a tervet nem fogják mindenütt teljesíteni, de már önmagában az is eredmény, hogy annyi fagykár után végre szüret a szüret, nem pedig böngészés. A fagykárt szenvedett ültetvények felszámolása után 20 484 hektár termő- szőlőnk maradt Szlovákiában, erről a területről az idén 116 ezer tonna fehér- és vörösborszólőt kellene felvásárolnunk, beleszámítva a háztáji termelők hozzávetőlegesen 17-20 százalékos hozzájárulását is. Az előzetes becslések és a betakarításban eddig elért eredmények alapján feltételezzük, hogy ha a kertbarátoktól is megkapjuk a szokásos mennyiséget, akkor a felvásárlási tervet teljesíthetjük. Behozatallal pótolják a hiányt A vállalat legnagyobb felvásárló és feldolgozó üzemegységében, a somorjai- ban (Samorin) az idén 6500 tonna szőlő felvásárlását tervezik. Illetve tervezték az év elején, mert az újabb számítások szerint már a 75 százalékos tervteljesítést is sikerként lehetne elkönyvelni. Legalábbis Nagy Vendelnek, az üzem felvásárlási részlege vezetőjének ez a véleménye. Tőle tudjuk azt is, hogy a csallóközi szőlőtermesztőktől az idén szeptember 19-én vették át az első szállítmányt. Időközben mind a tizenöt szőlőtermesztő gazdaságnál kezdetét vette a szüret, így naponta 170-180 tonna szőlőt vásárolhatnak és dolgozhatnak fel.- Tavaly szeptember utolsó napjaiban 340-350 tonnánál tartottunk, az idén pedig már csaknem kétezer tonna szőlőt feldolgoztunk - summázta a részleg vezetője. - A feltételek ismeretében a várható 8-9 tonnás átlaghozamokat elfogadhatónak tartjuk, s amfriek fölöttébb örülünk, a kezdeti 16-tal szemben a hét derekán már 19-20 cukorfokos szőlőt is kaptunk egyik-másik gazdaságtól. Vagyis van remény arra, hogy a jobb évjáratúak közé sorolható borokat készíthetünk a rendelkezésünkre álló hazai, illetve a jelzett hiány pótlására a Szovjetunióból és Bulgáriából importált alapanyagból. Akad segítség is A garamkálnai (Kálna nad Hronom) Augusztus 29 Efsz huszonhat hektáros szőlőskertjében a hét derekán 18 nő szorgoskodott. A lányok-asszonyok jókedvűen újságolták, hogy a rizlingszilváni 8 tonnás hektárhozammal fizetett az egész évi gondoskodásért, és egészében véve is legalább ilyen átlaggal szeretnék zárni az idényt.- A hét elején kezdtük a betakarítást - tájékoztatott Kulcsár Zoltán mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője. - Igaz, a cukortartalom egyelőre 15-16 fok között ingadozik, de a rizlingszilvánitól és a fehér burgunditól az idén nem nagyon várhatunk jobb eredményt. A jövő héten megkezdjük a vörös- borszőlők szüretelését. Bízunk benne, hogy beválik a meteorológusok jóslata, s továbbra is napos, meleg marad az idő, fokozatosan növekszik majd a szőlő cukortartalma.-Gondolom, van kilátás némi segítségre, mert ez a maroknyi csoport két hónapig is szedegethetné a termést.- Mindössze négy hektár fehérborszólónk van, azt saját erővel leszüreteljük Krascsenits Géza felvétele a hét végére. A jövő héttől pedig ugyanúgy, mint a korábbi években, számítunk a helybeli iskolák diákjainak, valamint a lévai (Levice) Levitex vállalat fiataljainak a segítségére. A vállalat SZISZ-alapszer- vezetének vezetősége ugyanis már jelezte, hogy az idén szintén kétnapi társadalmi munkát vállalnak, csoportonként 80-80 fővel. Vagyis nincs okunk az idegeskedésre, kapkodásra. így igaz, ahol nem fenyegeti betegség a szőlőt, hadd érjen még a termés. Nem kell elkapkodni a betakarítást, különösen, ha ilyen komoly segítségre van kilátás. Aztán meg ki tudja, hátha még a nyugdíjasok és a társadalmi szervezetek tagjai is kedvet kapnak a munkára. (kádek)
