Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-05 / 235. szám, szerda

Magasabbra emelik a mércét Diamelko-13 A Honvédelmi Szövetség járási szervezeteinek versenyében a rozs- nyóiak (Rožňava) évek óta jó eredményeket érnek el. A Példás Szerve­zet címmel járó vándorzászlót 1985-ben kapták meg. Szorgalmuk, igyekezetük nem lankad, a múlt évben a Kelet-szlovákiai kerületben a második helyen végeztek. Hogy a kongresszusok évében milyen eredményekről adhatnak számot, mik a terveik, milyen nehézségekkel kell szembenézniük, afelöl Ligárt Tibortól, a szövetség járási bizottságá­nak elnökétől érdeklődtünk. • Hogyan alakult a taglétszám, s melyek a legeredményesebb alap­szervezeteik?- A két kongresszus közötti idő­szakban járási szervezetünk hat alapszervezettel és négyszáz taggal gyarapodott. A száztíz alapszerve­zetünkben 7700 tag tevékenykedik, ami azt jelenti, hogy a járás lakosai­nak kilenc százaléka tagja a szövet­ségnek. Az 1985-ben végrehajtott tagkönyvcsere tovább szilárdította a tagságunkat, lehetővé tette, hogy a passzív tagoktól megváljunk. Az év végéig egy újabb alapszervezetet alakítunk Revúcában, a Jilemnický utcai alapiskolában. Hangsúlyozni szeretném, hogy a jövőben sem erőltetjük az alapszervezetek szá­mának növelését, csupán ott szor­galmazzuk megalakításukat, ahol megvannak a tevékenységükhöz szükséges feltételek. Nem érdekte­len megemlíteni, hogy tagjainknak több mint nyolcvan százaléka har­mincöt éven aluli fiatal, 18,6 száza­lékuk nő. örülünk, hogy az üzemek­ben tevékenykedő alapszervezetek a honvédelmi nevelés központjai let­tek. így van ez többek között a gö- mörhorkai (Gemerská Hôrka) cellu­lóz- és papírgyárban, a gombaszögi (Gombasek) mészgyárban, a lube- níki és a jelšavai magnezitművek­ben, az alsósajói (Nižná Slaná) és a rozsnyói vasércbányákban, a re- vúcai textilgyárban, de eredményes munkát végez a járási székhelyen a Partizán utcai alapszervezet is. • Az egyik legfontosabb felada­tuk a sorkötelesek felkészítése. Mi­lyen eredményeket érnek el ezen a téren?- Sajnos, nem olyanokat, mint szeretnénk. Egy ideig a sorkötelese­ket kísérletként az ochtinai járási kiképzőközpontban készítettük fel. A sorkötelesek a hét végén szállást és teljes ellátást kaptak ott. Ez a módszer lényegében bevált, de mivel költséges volt, nem állandósít­hattuk. (gy jelenleg a sorkötelesek felkészítése tizenhat központban- ebből négy az iskolákban van- folyik. Problémát okoz azonban a foglalkozásokon való részvétel. A nemzeti bizottságok, a munkaa­dók nem mindenütt törődnek azzal, hogy a sorkötelesek részt vegyenek a foglalkozásokon. A kiképzőköz­pontok elhelyezése és ellátottsága megfelel a követelményeknek. A múlt kiképzési évben a legjobbak közé tartozott a dobšinai és a revú- cai gimnázium, a Lykotex üzem és a jelšavai magnezitművek kiképző- központja. A sorkötelesekkel évente ellátogatunk katonai egységekbe és az egykori harcok színhelyeire is. Azt hiszem, büszkék lehetünk arra, hogy sorköteleseink versenyraja a kerületi versenyeken háromszor egymás után az első helyen végzett, s az idén a sorköteles gépkocsive­zetők versenyraja is megszerezte a kerületi elsőséget. A jövőben úgy szeretnénk a felkészítést megszer­vezni, hogy a fiatalok kevesebb munkanapot hiányozzanak az üze­mekből. Azt is el akarom még mon­dani, hogy a múlt kiképzési évben (A szerző felvétele) tizenkét sorkötelest nyertünk meg, hogy tanulmányait a katonai iskolák­ban folytassa. • Az alapszervezetekben milyen szakköri tevékenységet fejtenek ki? ,-A legnépszerűbb a lövészet, ezzel 136 klubban és szakkörben, 34 ifjúsági és tizenkét pionírcsoport­ban foglalkoznak. Nagy jelentősége van annak, hogy járásunkban ma már tizennégy lőtér van és továbbiak építésével számolunk. A lövészet terén jó eredményeket érnek el az alsósajói vasércbánya, a rozsnyói erdőgazdaság, a l’ubeniki magnezit­üzem és Pača alapszervezetében. Egyre népszerűbb a kinológia. Ki­lenc klubunk és szakkörünk van, Szabó István tagja az országos vá­logatottnak, és jó eredményeket ér el Repaszky Gyula is. A modellezés­nek hódol tagságunk több mint hat százaléka. Különösen eredménye­sek a Šafárik Gimnázium vasútmo- dellezői, akik nemcsak az országos bajnokságon, hanem nemzetközi versenyeken is jó helyezéseket ér­nek el, ami vezetőjük, Simonyi Gyu­la érdeme. Évente több mint három­ezren vesznek részt a duklai em­lékversenyen. örömünkre 1986-ban Dušan Chrapan megszerezte az el­ső helyet. Szép számban hódolnak az autómodellezésnek, illetve a ver­senyeknek, ebben különösen Ladis­lav Koterba jeleskedik. A rádiózás is egyre népszerűbb, több mint négyszázan foglalkoznak vele, a legeredményesebben Gö- mörhorkán. A rádiós tájékozódási versenyekhez a közelmúltban kap­tunk vevőkészülékeket, de sajnos még most sincs belőlük elég. Sár­kányrepüléssel egyetlen klubunk foglalkozik. A járásunk területén uralkodó időjárási viszonyok nem alkalmasak a repülő- és ejtőernyős sporthoz. A búvárkodással és a hon­védelmi vízi sporttal négy klubban foglalkoznak, összesen 123-an. Ezen a téren még vannak tartaléka­ink, jóllehet a bemutatók iránt mindig nagy az érdeklődés. • Mi a helyzet a motoros sport terén?- Az utóbbi években ezen a téren is előbbre léptünk. Tagságunk közel húsz százaléka tömörül a negyven- három motoros klubban és szakkör­ben. A járási és a kerületi versenye­ken kívül országos vetélkedőket is szervezünk. Olyan versenyzőink vannak, mint Viktor Michalík, Július Konček, akiket országos viszonylat­ban is jól ismernek, eredményesen szerepelnek a versenyeken. Az amatőrökről sem feledkezünk meg. Járásunkban ma már tíz önsegélyes műhely van, ezek közül meg kell említeni a gömörhorkait. A jövőben számukat tovább növeljük és az amatőr gépkocsivezetők részére is egyre több versenyt szervezünk. • Az elektronika és a mikroelekt­ronika egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapi életünkben. Lépést tart-e ezzel a járási szervezet?- Az anyagi ellátottság hiánya mi­att ezen a téren nem olyan a fejlő­dés, mint más területeken. Ezzel a tevékenységgel a tagságnak mind­össze két százaléka foglalkozik. A járási székhelyen, Revúcában és Lubeníkban létrehoztuk az elektroni­kai kabinetokat, ezektől sokat vá­runk. Mivel a műszaki és anyagi ellátottságunk nem kielégítő és a fia­talok érdeklődnek e tevékenység iránt, igyekszünk együttműködni ar iskolákkal, a pionír- és az ifjúsági házakkal. Azt hiszem, az elektronika és a mikroelektronika helyzetével foglalkozik majd a szövetség szlová­kiai kongresszusa is, mivel úgy érezzük, hogy ezen a téren még sokkal vagyunk adósak. • Az elmondottakat mivel egé­szítené ki?- A járási szervezet tevékenysé­ge sokrétű, nehéz mindent felsorol­ni. Meg kell említeni a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek eredmé­nyes munkáját, az oktatók áldozat­kész tevékenységét. Eredményeink népszerűsítésére jó alkalom a hon­védelmi hét, amelyre jól felkészül­tünk. Sokat várunk a kongresszus­tól, többek között azt, hogy pontosan meghatározza a feladatokat és a jö­vőben javulni fognak a feltételek, csökken a papírmunka. Járási szer­vezetünk még magasabbra akarja emelni tevékenységünkben a mér­Cet NÉMETH JÁNOS Ragasztógyártás - világszínvonalon SZÍVEK A ZEBRÁN Az örökké zsúfolt gyalogos átke­lőhelyhez közeledve magasba nyúj­tott, vörös körvonalú, szívet ábrázo­ló táblákra lettem figyelmes. No csak, egy újabb békefelhivás, vagy talán a véradást propagálják? Óh, dehogy, állapíthattam meg közelebb érve. Némileg prózaibb, ám - tekin­tettel az átkelőhely túlzsúfoltságára - legalább ennyire hasznos kezde­ményezésnek lehettem (volna) ta­núja. „Kérem, közlekedjen jobb ol­dalt“ olvashattam vagy tíz feltartott piros szív feliratát. Hát igen, a ,,jobbra tarts“ sza­bályt manapság már az autósok sem mindig hajlandók megtartani, hát még a gyalogosok! Pedig, a rend a lelke mindennek - még a közleke­désben is. Mielőtt azonban újjongani kezd­hettem volna, zöldre váltott a lámpa, két oldalról kizárólag jobb oldalt megindultak a piros szívekkel kere­tezett feliratokat hordozó kisdiákok. Szépen egymás mellett, rajvonalba tömörülve, nyugodtan ballagva. A kis lurkók szemmel láthatóan, s fő­ként vigyorogva élvezték, magasba tartott tábláik védelme alatt, hogy most az egyszer megleckéztethetik a felnőtteket, elállhatják útjukat a magasabb társadalmi érdek nevé­ben. Jó egy óra hosszat figyeltem őket, s állíthatom, ha ezt a forgalom­akadályozást bárkik, állítólagos társadalmi érdekre hivatkozó táblák nélkül végzik, legalábbis garázdasá­gért tartóztatják le őket. A ,,jobbra tarts“ felirataikkal ugyanis egyálta­lán nem gyorsították, inkább lassí­tották az átkelőhely forgalmát (már­pedig a kinyilvánított cél nyilván nem ez volt) s gúnyos jókedvükkel inge­(Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) relték a tömeget. ízelítőt kaphattunk abból, mivel jár, ha a kinyilvánított szándék és a megvalósított tett kö­zött nincs egység. Csupán az a kár, hogy ennek illusztrálására a gyer­mekeket használták ki, s hogy vala­ki, valahol ismét elkönyvelhetett ma­gának egy jópontot, bár büntetést érdemelne. FEKETE MARIAN (Munkatársunktól) - A strážskéi Chemko vegyi kombinátban az utóbbi években nemcsak beszélnek a magas műszaki szintet képviselő termékek előállításának fontosságá­ról, hanem a gyakorlatban is arra törekednek, hogy minél több export­képes gyártmánnyal rukkoljanak elő a világpiacon. A gyárnak a cseppet sem könnyű versenyben leginkább a ragasztógyártásban vannak kima­gasló eredményei. A ragasztók gyártását 1962-ben kezdte el, elég szerény körülmények között, az évi termelés mindössze nyolcezer ton­nányi volt. Azóta nagyarányú változ­tatásokat hajtottak végre, s ma már évente több mint százezer tonna ragasztót készítenek, s adnak el az utolsó kilóig. Ezzel Európa harmadik legjelentősebb ragasztógyártó üze­mévé léptek elő, s nem kis büszke­séggel mondható el, hogy termékeik 50-70 százalékát nyugati országok­ba exportálják. A megszerzett piaci pozíciójukat nemcsak megtartani szeretnék, ha­nem tovább bővíteni is. Ezen a téren nagy segítséget jelent számukra, hogy a prágai Chemapol külkeres­kedelmi vállalat megbízható és ru­galmas kapcsolatot alakított ki velük. A Chemko szakemberei természe­tesen tudják, hogy a továbblépés lehetőségeit elsősorban nekik kell megteremteniük, méghozzá további új és jó minőségű - azaz versenyké­pes ragasztók előállításával. Nos, ezen a téren sincs lemaradás. A Chemkoban Diamelko-13 néven olyan kiváló minőségű új ragasztót fejlesztettek ki, amiben mindössze két'százalék melamin van, tehát to­xikus anyagot alig tartalmaz. Kör­nyezet- és egészségvédelemi szempontból ez a megoldás kétség­telenül nagy bravúrnak számít, s ter­mészetesen számunkra az sem le­becsülendő, hogy a Chemko - a melaminbehozatal csökkentésé­vel - több mint másfél millió deviza­koronát is megtakarít évente. A Diamelko-13 iránt máris nagy a kereslet. így remélhetőleg rövide­sen bővülnek a termelési kapacitá­sok. Jelenleg ugyanis a külföldi megrendelőket sem tudják teljes mértékben kielégíteni, jóllehet a ha­zai piacra ebből a ragasztóból még nem is szállítanak. A helyzeten ter­mészetesen igyekeznek változtatni, ennek pedig az a garanciája, hogy itt már valóban az új gondolkodásmód szerint cselekszenek az emberek. A rugalmasságra példaként elég, ha megemlítjük, hogy Michal Kellner mérnök kollektívája a Diamelko-13 kifejlesztéséhez 1986 elején látott hozzá, a munkát augusztusra sike­resen be is fejezte, és 1987 szep­tember elsején már el is kezdték a gyártást. (-szák) A békés egymás mellett élés kölcsönös megismerést igényel Beszélgetés Ottó Rocheval kassai (Košice) tapasztalatairól Az NSZK-beli Wuppertal, Košice és a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság között létrejött megegyezés alapjan szep­tember első felében Kassára látogatott egy negyven tagú wuppertáli küldöttség, hogy megismerkedjen a kelet-szlovákiai nagyváros dolgo­zóinak életmódjával. A látogatás céljáról, a négy nap élményeiről Ottó Rocheval, a csoport vezetőjével, a Wuppertáli Népi Egyetem docensével, a tartományi kormány főiskolai felügyelőjével beszélgettünk. • Mi is tulajdonképpen a Népi nünk, hogy többet törődjünk konti­Egyetem Politische Runde-nek ne­vezett csoportja?- Egy politikai kör, mely a Népi Egyetem hallgatóiból 27 évvel eze­lőtt alakult. Tulajdonképpen vitak­lubról van szó. Ugyanúgy, mint az egyetemnek, bárki tagja lehet, aki egyeztetni akarja nézeteit a kör többi tagjával, hogy bővítse politikai látó­körét. Évenként általában két téma­körrel foglalkozunk, ezeket az év elején alaposan megvitatjuk. Nem­csak külpolitikával foglalkozunk, tár­sadalomtudományi, kulturális és szociálpolitikai, vagy más aktuális problémákat is megvitatunk. El akar­juk érni, hogy hallgatóink jobban értsék meg a politikai összefüggése­ket, hogy nem csak a propaganda által terjesztett nézeteket ismerjék, hanem saját szemükkel is lássák és fedjék fel a valóságot. • Mire voltak leginkább kiváncsi­ak Kassán?- Mindenre, amit négy nap alatt látni és hallani lehet. Megjegyzem, vendéglátóink remek műsort állítot­tak össze. Megnéztük a város mű­emlékeit, ellátogattunk üzemekbe, ahol elbeszélgettünk dolgozókkal, találkoztunk a kulturális élet képvi­selőivel, németül beszélő polgárok­kal, megtekintettük a Železiar tánc­csoport próbáját, felkerestünk óvo­dákat, iskolákat, nyugdíjasházakat. Találkoztunk építőművészekkel, akikkel megvitattuk Kassa fejleszté­sének gondjait. Szép élményben volt részünk azon a hangversenyen, amelyet a szófiai és rusei szólisták adtak a bolgár kultúra hete alkalmá­ból. Ellátogattunk Kassa egyik lakó­telepére, amelynek taván a münche­ni Rixen társaság vízisí vontatót épí­tett. • Az utóbbi években nagy érdek­lődést tanúsítanak a nyugati orszá­gok a szocialista országok iránt. Mi­ben látja ön ennek okát?- Mindenekelőtt abban, hogy meg kell teremteni a népek kölcsö­nös megértésének lehetőségét. A hidegháborús politikáért nagy árat fizettünk. Nem beszélve arról, hogy ennek a politikának a felélesztése könnyen egy újabb katasztrófát idézhet elő, aminek nem valószínű, hogy győztese is lenne. Ezt tudomá­sul kell vennünk és e szerint kell cselekednünk. Moszkva és Wa­shington is megegyeztek abban, hogy egy ilyen konfliktust minden­képpen el kell kerülni. Nekünk, euró­paiaknak, most arra kell töreked­nensünk gondjaival, mint a nagyha­talmak, és ki kell alakítanunk egy olyan légkört, melyben egy megosz­tott kontinensen közös felelősség­vállalásra bírnánk mindkét fél tagál­lamait a világrész békés jövőjének megteremtése érdekében. Újra ak­tuálisnak látjuk például a Rapacki tervet, Willy Brandt enyhülési tervét. Helyeseljük D. D. Genscher és B. Chňoupek intenzív tevékenységét ezen a téren és más politikusok enyhülési javaslatait is támogatjuk. Ezeknek egyik megvalósított példá­jaként a Wuppertal és Kassa közötti barátsági távfutást említeném. Ez egyúttal a Nemzetközi Békemaraton eszméit is terjesztette és új baráti kapcsolatok megteremtésére is szolgált. • Hogyan értékeli a Wuppertal és Kassa között kiépített kapcsola­tokat?- Ezeket a kapcsolatokat általá­ban példaként emlegetik, amivel én nagyon is egyetértek. Tagja lettem a Kassa barátai klubjának, hogy ezen a téren is elősegítsem a kap­csolatok megszilárdítását, mert né­zetem szerint az átlagemberek is nagymértékben gazdagíthatják a két város és állam között létrejött kap­csolatokat. • Négy napot töltöttek Kassán. Sok ismeretre tettek szén, sok-sok új tapasztalatot szereztek. Külön­böznek-e valamiben attól, amit ed­dig hallottak rólunk?- Nagyon, pedig utunk előtt olya­noktól kértünk véleményt, akik már jártak Kassán, de azt gondoltuk, né­zeteik idealizáltak. Most már látjuk, igazuk volt. Mindenütt megértéssel, barátsággal találkoztunk. Kassai utunk előtt Prágában azt hittük, hogy a főváros az utunk célja. Most már, ha lehetne, itt maradnánk akár még egy hétig is. Szívünkbe fogadtuk e várost. A jövőben szeretnénk még idelátogatni, elsősorban azért, mert szerintünk a kölcsönös megértés képezi a sikeres és békés együttmű­ködés alapját. Személyesen támo­gatni fogom azt, hogy az Opátovi úti gimnázium és egy wuppertáli közép­iskola között kapcsolat létesüljön. Hasonlóan támogatni szándékszom a két város építőművészeinek ta­pasztalatcseréjét, valamint a kassai művelődési központ és a Wuppertáli Népi Egyetem szorosabb kapcsola­tát is. Köszönöm a beszélgetést. KULIK LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents