Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-01 / 232. szám, szombat

ÚJ szú 3 1988. X. 1 ENSZ-közgyűlés Az általános vita középpontjában a biztonsági és leszerelési kérdések (ČSTK) - Az ENSZ-közgyülés 43. ülésszakának általános politikai vitá­jában csütörtök este újabb felszóla­lások hangzottak el. Bernando Sepulveda mexikói külügyminiszter üdvözölte a Szov­jetunió és az Egyesült Államok le­szerelési lépéseit, amelyek szerinte azonban a nukleáris leszereléshez vezető úton csak az első ilyen jelle­gű akciók. Méltatta azt a szerepet, amelyet az ENSZ töltött be az utóbbi hónapokban a béke megőrzéséért folyó küzdelemben. Budimir Loncsar jugoszláv kül­ügyminiszter szintén úgy vélekedett, hogy a szovjet-amerikai párbeszéd kedvezően befolyásolta a nemzet­közi helyzetet és javultak a válság­gócok rendezésének kilátásai is. Emlékeztetett az el nem kötelezett országok nicosiai nyilatkozatára, amelyben ez az országcsoport ki­nyilvánította, hogy mindent megtesz a jelenlegi nemzetközi légkör meg­őrzéséért. Brian Mulroney kanadai kor­mányfő leszögezte, hogy a mostani közgyűlés olyan időszakban folyik, amikor jelentős sikerek születtek a fegyverzetellenőrzés terén. Isidoro Malmierca kubai külügy­miniszter rámutatott arra, hogy Rea­gan elnök ugyan bírálja a szigetor­szágot az emberi jogok vonatkozá­sában, azonban azt is hozzáfűzte, hogy a helyzet ezen a területen teljesen más, mint harminc évvel ezelőtt, amikor az amerikai nagykö­vet utasításaira cselekedett a kubai államfő. Francois Mitterrand francia ál­lamfő terjedelmes beszédet mondott az ENSZ-ben. Pozitívan értékelte a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok között a közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták fel­számolásáról megkötött szerződést, azonban e téren további előrelépést sürgetett. Emlékeztetett arra, hogy Franciaország kulcsfontosságú fela­datnak tekinti a hagyományos fegy­verzet csökkentését is. Mitterrand állást foglalt az űrfegyverkezés el­len, támogatta viszont kozmikus ellenőrző rendszerek alkalmazását. Beszédének további részében a he­lyi válságokkal foglalkozott. Pascoal Manuel Mocunbi mo­zambiki külügyminiszter rámutatott arra, hogy országa megvédi függet­lenségét, s továbbra is síkraszáll a béke és a haladás mellett. Ike Nwachuku nigériai külügymi­niszter felszólította a Közgyűlést, hogy jövőre tartsanak rendkívüli ülésszakot a dél-afrikai apartheid­politikáról és a szomszédos orszá­gok elleni pretoriai agresszió áldat­lan következményeiről. Ronald Reagan Washingtonban fogadta a hivatalos munkalátogatá­son tartózkodó Francois Mitterrand elnököt. A két államférfi a kelet-nyu- gati kapcsolatok, a NATO, a fegy­verzetellenőrzés és a helyi válságok kulcsfontosságú kérdéseit tekintette át. Megvitatták a vegyi fegyverek betiltásának kérdését és egy, e té­mával kapcsolatos nemzetközi érte­kezlet megtartásának lehetőségeit. Mitterrand kész házigazdája lenni egy ilyen konferenciának Párizsban. Afganisztán ügyében Szovjet indítvány az ENSZ-főtitkárának (ČSTK) - Gennagyi Geraszimov szovjet külügyi szóvivő csütörtöki New York-i sajtóértekezletén szá­molt be a Biztonsági Tanács állandó tagjainak és az ENSZ-fótitkárnak a találkozójáról. A külügyminiszteri szintű megbeszélésen Eduard Se­KÖZÉP-AMERIKA Határincidensek, terrorakciók A salvadori partizánok eredményes offenzívája (ČSTK) - A nicaraguai külügymi­nisztérium jegyzékben tiltakozott Hondurasnál amiatt, hogy az elmúlt napokban a hondurasi hadsereg több alkalommal is határincidenst provokált ki. A dokumentum hang­súlyozza, hogy ilyen incidenseket az amerikai kormány ürügyként hasz­nálja ki a nicaraguai nép elleni tér­Leleplezett fegyvercsempészek (ČSTK) - A panamai hatóságok a fővárostól mintegy 130 kilométerre északkeletre fekvő Bahia de las Mi­nas kikötőben egy amerikai teherha­jó szokásos vámellenőrzése során jelentős katonai szállítmányra buk­kantak. A hajón néhány katonai ka­mion, egy 105 milliméteres ágyú, s lőszereket tartalmazó ládák voltak. Panama élesen tiltakozott az Egyesült Államoknál az eset miatt, hangsúlyozva: az 1977-ben kötött csatornaszerződés súlyos megsér­téséről van szó (a megállapodás értelmében az USA köteles előre bejelenteni a szállított fegyver típu­sát, rendeltetési helyét és eredetét). rorakciók fokozásához. A feszült helyzet ismét azt bizonyítja, hogy a közös határon nemzetközi ellenőr­ző alakulatot kellene elhelyezni. A salvadori partizánok a hét ele­jén új katonai offenzívát indítottak. Ennek keretében az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari központ­ja, a San Vicente tartománybeli Ji- boa cukorgyára ellen intéztek táma­dást. Chalatenango tartományban lelőttek egy amerikai gyártmányú re­pülőgépet. San Salvador környékén ugyancsak fokozták aktivitásukat a hazafiak, összesen 14 salvadori katonát tettek ártalmatlanná. Három baloldali beállítottságú salvadori párt koalíciója közölte, az 1989-re tervezett elnökválasztáson Guillermo Ungót jelöli a legmaga­sabb állami tisztségre. Fegyveres terrorbandák szep­tember folyamán 32 személyt hur­coltak el Guatemalából, további 80- at meggyilkoltak - közölték a guate- malai lapok. A sajtó emlékeztet rá, az ún. halálbrigádok áldozatainak száma tovább nő, miközben a hiva­talos körök azt állítják, hogy az or­szágban „demokratizálódik“ az élet. vardnadze, a szovjet diplomácia ve­zetője felhívta a figyelmet arra, hogy a pakisztáni fél durván megsérti az afganisztáni politikai rendezésről szóló genfi megállapodásokat. Szovjet részről azt is hangoztatták, hogy nem megfelelő a megállapo­dás ellenőrzésének a mechaniz­musa. A Szovjetunió javasolta az ENSZ- fótitkárnak, hogy a helyszínen tar­tózkodó ENSZ-megfigyelők tevé­kenységéről kérjen jelentést, s en­nek tanulságairól tájékoztassa a Biztonsági Tanács tagjait Gera­szimov arról is beszámolt, hogy Se­vardnadze az afgán rendezésről tár­gyalt Jakub Khán pakisztáni kül­ügyminiszterrel is. Haiti Tüntetés a kormány mellett (ČSTK) - Haiti fővárosában csü­törtökön több mint tízezres tömeg tüntetett Prospero Avril új kormá­nya mellett. Tavaly óta ez volt a la­kosság első nagyszabású véle­ménynyilvánítása. A tüntetést a De­mokratikus Egység Bizottsága elne­vezésű hattagú politikai tömörülés szervezte. A rendezők már kétszer kénytelenek voltak elnapolni az ak­ció időpontját, mivel tartani lehetett a tontons macoutesek támadásaitól. A katonai hatalomátvételt követő­en a hadsereg soraiban is tisztoga­tás kezdődött: eltávolították a Duva- lier-híveket, akiknek helyébe hivatá­sos katonák kerültek. Az MSZMP KB üléséről Együtt élni a vitákkal A kommunisták cselekvőkészsé­gének fokozására irányuló igyekezet jegyében zajlott le a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának szeptember 27-i ülése. A ta­nácskozás olyan kérdésekkel foglal­kozott, amelyek csehszlovákiai ta­pasztalatokat, a Tanulságok című dokumentumban foglalt megállapí­tásokat is felidéznek. A párt helyzetéről és a belpolitiká­ról szóló vita, valamint a beszámoló úgymond menet közben adott útmu­tatást a magyarországi kommunis­táknak, hogy a mai sajátosságok közepette megőrizzék a nézetek pluralizmusának szocialista jellegét. Az ülésről kiadott közlemény megál­lapítja, hogy „a különböző nézetek­kel, áramlatokkal és az ebből eredő vitákkal... hosszabb távon együtt kell élni“. Ehhez ad érveket, cselek­vési irányelveket a közlemény. A magyarországi viszonyok közt eredményesnek bizonyult kétfrontos harc ismét időszerű lett. A központi bizottság nem fogadja el sem azt az irányzatot, amely az országos párt­értekezleten született elhatározáso­kat túlzottnak tekinti, sem azt, amely a létező és működő politika minden elemét revízió alá akarja venni. Az MSZMP elutasítja az agresszív, an­tidemokratikus, az új politikai kultú­rához méltatlan módszereket. Az újonnan létrejövő csoportosulások és szervezetek vonatkozásában hangsúlyozza, azokat nemcsak dek­larációik, hanem elsősorban tetteik alapján kell megítélni. A helyi párt- szervezeteket arra hívja fel, hogy adjanak útmutatást a párt tagjainak a más szervezetek nyílt fórumain való vitázó részvételhez. A központi bizottság ehhez folyamatosan, a pártszervezetek összehangolt fel­lépését szolgáló politikai eligazítást nyújt. A pártnak nem kerüli el a fi­gyelmét, áll a többi közt a közle­ményben, hogy a különböző moz­galmakban munkálnak olyan erők is, amelyek szándéka a párbeszéd meghiúsítása, a feszültség élezése, egyes esetekben fellépnek szocia­lizmusellenes csoportok is. Bár a központi bizottság ülése nem foglalkozott gazdasági kérdé­sekkel, figyelmeztetett rá, hogy a gazdaságilag összefüggő vitákban bizonyos torzulás figyelhető meg, túlsúlyban vannak az elosztással kapcsolatos kérdések és érdemtele­nül kevés figyelem fordul a vállalko­zás, a gazdálkodás, a termelés felé. A központi bizottsági ülés jelentős hozzájárulás volt a bizonytalansá­gok eloszlatásához, a párttagok egységes fellépését biztosító felté­telek megteremtéséhez. Hiszen a párttagsági könyvek cseréje kap­csán 1987-es év októberétől ez év júniusáig a pártból mindössze 803 tagot zártak ki, ám 53 568 kilépett. Igaz, a kilépők többsége nyugdíjas, és magatartásukat sokszor szociális helyzetük határozta meg a nehéz gazdasági helyzetben. A taglétszám csökkenése és a tagfelvétel megtor­panása mégis figyelmeztető. E téren is a fordulat feltételeinek megterem­tésére törekszik a párt. Alapvető tanulság a legutóbbi központi bizottsági ülés kapcsán az, hogy idejében és a párttagságot mozgósító módon készítse fel a pártszervezeteket arra az időszak­ra, amelyben - mint a közlemény megállapítja - együtt kell élni a vi­tákkal. ÁDÁM PÉTER Budapest, szeptember 30. A Scinteia a bécsi utótalálkozóról A ROMÁN ÁLLÁSPONT ELEMZÉSE (ČSTK) - Románia nem érthet egyet néhány állam azon törekvé­seivel, hogy kidolgozzák az általá­nosan érvényes normákat és nem­zetközi dokumentumok formájában a problémák megoldásának olyan módját kényszerítsék másokra, amelyek kizárólag az államok hatás­körébe tartoznak - írja cikkében a Scinteia című bukaresti pártlap, amely a bécsi utótalálkozón elfoga­dott román álláspontot magyarázza az olvasóknak. A lap megállapítja továbbá, hogy a törvényalkotás minden országban a nemzeti szuverenitás elválasztha­tatlan része, az adott nép akaratá­nak, vágyainak és érdekeinek kifeje­zője és semmilyen más állam vagy államcsoport nem írhatja elő neki a belső élet szervezésének normáit. Ez a jól ismert és következetes ro­mán álláspont nem engedi meg, hogy bármilyen ürüggyel beavatkoz­zanak az ország belügyeibe. A Scinteia megállapítja, hogy N egyven éve ott vetik be őket, ahol a leg­bonyolultabb, legsúlyosabb a helyzet. Nemzeti egyenruhájukban, kék barettjeikben, illetve sisakjaikban, csak könnyűfegyverekkel felszerelve - s ezeket is csak önvédelemben használhatják legtöbbször két tűz között ügyelnek a tűzszünet megtartására a békeszer­ződés megkötéséig. A négy évtized alatt 58 ország közel félmillió katonája teljesített és teljesít szolgálatot a világszervezet békefenn­tartó egységeiben. Az idei Nobel-békedíjat ne­kik ítélte az oslói Nobel Intézet, elismerésként áldásos és áldozatos tevékenységükért. Főhaj­tás ez annak a 733 katonának az emléke előtt is, akik kéksisakosként vesztették életüket. ENSZ-katonák - mondjuk, pedig a világszer­vezet nem rendelkezik külön fegyveres alakula­tokkal. Egy-egy ENSZ-egység felállításáról mindig a Biztonsági Tanács dönt, ezután tesz lépéseket a világszervezet főtitkára a kontin­gens összeállítására. Természetesen a Bizton­sági Tanács még a határozat meghozatala előtt egyezteti a konfliktusban érdekelt felekkel az egységek kiküldését. Nagyon sajátos az egységek összeállítása is: a politikai és földrajzi megosztás elvét érvé­nyesítik. Vagyis arra törekszik a Biztonsági Tanács, hogy a haderőben lehetőleg egyenlő arányban legyenek képviselve a különböző földrajzi egységek és politikai tömörülések. En­nek az elvnek az alapján kérik fel a számításba jöhető országokat, bocsássák meghatározott számú (és rangú) katonájukat az ENSZ rendel­kezésére. Az ENSZ-egység parancsnoka rend­szerint egy-egy el nem kötelezett vagy semle­ges ország magas rangú tisztje, akit az ENSZ- fötitkár nevez ki ebbe a tisztségbe - természe­tesen a BT hozzájárulásával. Szigorú szabályok vonatkoznak arra, mikor hozható létre ENSZ-haderő, melynek feladata a nemzetközi biztonság megőrzése és helyre- állítása. Az ENSZ Alapokmányának értelmében elsősorban a Biztonsági Tanács felelős a nem­Kéksisakosok zetközi béke és biztonság megőrzéséért, ennek ellenére csak akkor dönthet a különleges hade­rő létrehozásáról, ha az Alapokmány által a bé­ke helyreállítására javasolt eszközök nem ve­zettek eredményre. További megszorítás, hogy a BT 15 tagja közül legalább kilencnek kell az ENSZ-egység létrehozása mellett szavaznia, s természetesen ezen belül mind az öt állandó tagnak. A BT nemcsak békefenntartó erőket hozhat létre, hanem megfigyelő missziókat is, melyek létszáma kisebb, feladatkörüket tekint­ve korlátozottabb lehetőségekkel rendelkez­nek, mint a békefenntartó erők. Ez utóbbiak megbízatása kiterjed a szembenálló felek közti közvetítésre, megfigyelő tevékenységre, tény­megállapító hadműveletek végrehajtására, a felügyelet gyakorlására az ellenőrzésük alatt álló területen. A legszigorúbb szabály: a kéksi­sakosok egyik fél oldalán sem avatkozhatnak be a harcokba. Legrégebben, 1948 óta Palesztinában tar­tózkodnak fegyvertelen ENSZ-megfigyelők, fel­adatuk a tűzszünet felügyelete. A jeruzsálemi székhelyű csoportnak jelenleg 16 országból 295 tagja van, tevékenységi területük:'Sínai- félsziget, Szíria, Libanon. Napjainkban Afga­nisztánban, Pakisztánban, Indiában, Libanon­ban, Irakban és Iránban vannak a világszerve­zetnek fegyvertelen megfigyelő, ellenőrző és közvetítő missziói, békefenntartó erői pedig Cipruson (1964 óta) és Libanonban (1978 óta). Joga van a Biztonsági Tanácsnak arra is, hogy kollektív katonai akciót indítson a nemzet­közi béke megsértője, illetve megsértői ellen, de erre a világszervezet történelmében még nem volt példa. Arra viszont igen, hogy vissza­éltek az ENSZ lobogójával. A második világhá­ború utáni években a nyugati hatalmak csele­kedtek így agresszív és újgyarmatositó politiká­juk érdekében. Koreában 1950-53-ban vetet­tek be ún. ENSZ-erőket, bár a döntést a Bizton­sági Tanácsban a Szovjetunió jelenléte és hozzájárulása nélkül hozták meg, tehát ellen­tétben az ENSZ Alapokmányával. A másik kétes esetre 1960-ban a mai Zaireben került sor, ahol az imperialista erők Lumumba kormá­nyának megdöntésére használták fel az ENSZ- katonákat. M ára megváltoztak az erőviszonyok a nemzetközi színtéren, kizártak az ilyen visszaélések. Lassan helyreáll, növekszik az ENSZ tekintélye, s ennek köszönhetően az ENSZ-katonák nem könnyű szolgálatának ér­demi elismerése is. Mert a kéksisakosok meg­jelenése egy-egy válsággócban a megbékélés reményét jelenti. (görföl) Bécsben a vallásszabadságról is szó volt. Ezzel összefüggésben pontosítja, hogy Romániában az al­kotmány és számos törvény biztosít­ja az állam által elismert 14 felekezet szabad tevékenységének feltételeit. A gondolkodás, a tudat és a meg­győzés szabadságának kérdéskörét természetesen nem lehet csupán a vallásszabadságra korlátozni. Ro­mánia úgy véli, hogy a Bécsben néhány állam által előterjesztett ja­vaslatok az egy évszázaddal ezelőtti helyzethez való visszatérést jelentik. Románia természetesen sosem csatlakozik a miszticizmust propa­gáló és ösztönző indítványokhoz, amelyek ellentétben állnak a kor követelményeivel. A bécsi utótalál­kozón Románia javasolta, a részt ve­vő államok vállaljanak kötelezettsé­get, hogy nem fogják ösztönözni a kivándorlást, és lemondanak más országok szakembereinek „elszip- pantásáról". A Scinteia a továbbiak­ban az európai biztonságra, a lesze­relésre, a gazdasági, tudományos­műszaki és környezetvédelmi együttműködésre vonatkozó néhány román javaslatot ismerteti. A Komszomoiszkaja Pravda beszámolója Karabahból (ČSTK) - A Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület közigazgatási köz­pontjában kialakult bonyolult hely­zettel, a helybeli lakosok álláspont­jaival foglalkoznak riportjukban a Komszomoiszkaja Pravda napilap sztyepanakerti tudósítói. A városban éjszakai kijárási tila­lom van érvényben, s csak kevés ember kapja meg az engedélyt arra, hogy 21 óra után az utcán tartózkod­hasson. Akik megsértik a tilalmat, azokat letartóztatják. A rendkívüli helyzet kihirdetése után Karabah lakosságát arra szólí­tották fel, hogy adják le fegyvereiket. Nem mindenki tett eleget a felhívás­nak, erről tanúskodnak a rendőrségi tájékoztatások is. Náponta több tu­cat fegyvert koboznak el. Sokan vannak, akik támogatják ezeket az intézkedéseket Az emberek véle­ménye megegyezik abban, hogy a rendkívüli állapot kihirdetése vég­ső, de szükséges lépés volt. A vá­rosban nyitva tartanak az élelmi­szerüzletek, az iskolákban ismét fo­lyik a tanítás, az üzemekben viszont még mindig szünetel a munka.

Next

/
Thumbnails
Contents