Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-26 / 253. szám, szerda
Ivan Knotek elvtárs beszéde ÚJ szú 1988. X. 26. (Folytatás az 1. oldalról) ségének megszilárdításában. Ezzel a törekvéssel és nemzeteink érdekeivel ellentétben állt a cseh és a szlovák burzsoázia politikája, nem tudta megoldani a csehszlovák nép széles rétegeinek létfontosságú kérdéseit. Szlovákiát különösen kedvezőtlenül sújtotta a munkanélküliség, a parasztság eladósodása, a lakosság rossz egészségi állapota, a fiatal nemzedék kedvezőtlen kilátásai. A szociális kérdések mellett az uralkodó burzsoázia a nemzetiségi kérdést sem tudta megoldani. A hivatalos állami ideo lógia és politika rangjára emelt csehszlo- vakizmus koncepciója a szlovák ludákok szélsőséges nacionalista erői malmára hajtotta a vizet. Ez belsőleg gyengítette a köztársaságot és tragikus következményei voltak abban az időben, amikor a hitleri fasizmus fenyegette. Az ötven év előtti szomorú eseményekre emlékezve kiemeljük, hogy a cseh és szlovák dolgozók és a nemzetiségek haladó erői döntő többségükben a csehszlovák államiság megőrzése mellett foglaltak állást. A kommunisták harcoltak a legkövetkezetesebben a köztársaság megvédéséért. Az 1938-1939. évi tragikus események fájdalmas tanulságot jelentenek a cseh és a szlovák nemzet számára. A hazafias érzelmek megsértése, a reakciós ludák vezetők könyörtelensége, s végül az a felismerés, hogy egyedül a Szovjetunió állt mellettünk a legnehezebb időszakokban, törvényszerűen tükröződött a cseh és a szlovák nép antifasiszta nemzeti felszabadító harcában. Célja a csehszlovák állam felújítása, egy olyan népi és demokratikus állam megteremtése volt, amely igazságosan oldja meg a csehek és szlovákok viszonyát és külpolitikai irányvonala a Szovjetunióra támaszkodik. Ezeket a célokat határozta meg egyértelműen 1943 decemberében Szlovákiában a nemzeti ellenállás programdokumentuma. Kezdeményezői Karol šmidke, Gustáv Husák és Ladislav Novo- meský, az SZLKP V. illegális Központi Bizottságának tagjai voltak. A Szlovák Nemzeti Tanács a szlovák nemzet képviselőjeként a karácsonyi egyezményben kifejezte akaratát, hogy a szlovák és a cseh nemzet további sorsát a Csehszlovák Köztársaságban a csehek és szlovákok közös államában az egyenrangúság és egyenjogúság elve alapján alakítsa. A szabad, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Csehszlovákia volt a célja a dicső szlovák nemzeti felkelésnek is. Ezért a célért küzdött az illegalitásban több ezer szlovák és cseh hazafi, az első csehszlovák hadtestben és a 2. világháború harcterein. A szabad Csehszlovákiáért folytatott antifasiszta küzdelem vezető ereje a kommunista párt volt, amely a köztársaság haladó népi és demokratikus irányzatáért küzdött A kommunista párt képviselőinek, mindenekelőtt Klement Gottwald, Jan Sverma és más elvtársaknak örök érdeme marad, hogy a burzsoá politikusokkal szemben kiharcolták a szlovák nemzet önrendelkezésének, a csehek és szlovákok egyenra- gúság alapján való együttélésének elvét. Hazánknak a hős szovjet hadsereg általi felszabadítása után a cseh és a szlovák nép közös erőfeszítése eredményeként kiküszöböltük a háború súlyos következményeit, valóra váltottuk a gazdaság felújításának és fellendítésének terveit. Az ehhez szükséges politikai és gazdasági alapot az 1945. október 28-án elfogadott államosítási törvény teremtette meg. A csehek és szlovákok nemzeti frontja alapján a kommunisták megnyerték a hazafias és demokratikus erőket a nemzeti és demokratikus forradalom céljainak valóra váltására, a közélet megtisztítására, az államosításra, a földreformra, az oktatás és a kultúra demokratizálására, a szak- szervezetek és ifjúság egységére, a nemzeti bizottságok hatalmának megszilárdítására. Nemzeteink és nemzetiségeink egysége megszilárdult a reakciós burzsoázia, a sovinizmus és a nacionalizmus elleni harcban. Ebben döntő szerepe volt a munkásosztálynak és forradalmi élcsapatának, a kommunista pártnak. Büszkék vagyunk arra a fejlődésre, amelyet az elmúlt négy évtizedben értünk el az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, de különösen Szlovákiában. Az iparosítás révén a köztársaság korszerű, fejlett részévé vált. Míg 1937-ben Szlovákia Csehszlovákia ipari termelésének 2 százalékát állította elő, ma ez az arány 30 százalék, a mezőgazdaságban pedig részesedése 17 százalékról egyharmadra növekedett. Meggyőző sikereket értünk el az oktatásügyben, a tudományban, a kultúrában, az élelmezés, a lakáskultúra, az egészségügyi ellátás, a szociális biztosítás és az életmód színvonalának emelésében. Csehek, szlovákok, magyar, ukrán és más nemzetiségű polgártársak jogosan vagyunk büszkék arra, hogy a mai szocialista Szlovákia a két nemzet és a nemzetiségek internacionalista együttműködésének gyümölcse. A korszerű fejlett szocialista Szlovákia megfelel a cseh nemzet érdekeinek is, feltétele a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységének, haladásának és felvirágoztatásának. A szocialista építésben elért sikerek mellett az elmúlt időszakban fogyatékosságok, hibák és tévedések is előfordultak, s ezek miatt a nemzetiségi politika területén nem használtuk ki teljes mértékben a szocializmus lehetőségeit és előnyeit. Mint ismeretes, a Tanulságok című dokumentum elemzi ezeket a tényeket, valamint a szocialistaellenes erők azon törekvését, hogy saját céljaikra használják ki a pártnak a hibák kiküszöbölésére kifejtett törekvését. Ezzel összefüggésben hang súlyozni szeretnénk, kötelességünk, hogy védjük és fejlesszük a csehek és szlovákok, valamint a nemzetiségek testvéri együttélését, határozottan fellépünk mindaz ellen, ami ártana ennek az együttélésnek és gyengítené a csehszlovák államiság eszméjét. Az állam egységének megszilárdításában elvi jelentősége van a szövetségi államjogi rendezésnek. Ezekben a napokban emlékezünk meg arról, hogy 1968. október 30-án Ludvík Svoboda köz- társasági elnök aláírta a csehszlovák szövetségről szóló alkotmányos törvényt. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez kifejezte nemzeteink akaratát és nem az ún. prágai tavasz képviselőinek eredménye volt, amint ezt ellenségeink el akarják hitetni. A csehszlovák szövetségről szóló törvény jóváhagyásával államjogi téren is érvényesült nemzeteink egyenjogúságának elve. Lehetővé vált alkotóképességük teljes kibontakoztatása, közeledésük, energiájuk kihasználása a közös csehszlovák haza érdekében. Az 1918 óta megtett útra emlékezve az elért eredmények feletti büszkeség újabb tettekre ösztönöz bennünket a csehszlovák szocialista haza gazdagságának megsokszorozása érdekében. A CSKP XVII. kongresszusa ennek elősegítésére hagyta jóvá a szociális-gazdasá- gi fejlesztés meggyorsításának stratégiáját. A kitűzött célok elérése érdekében hajtjuk végre a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet többi területének átalakítását, s ennek érdekében fejlesztjük a szocialista demokráciát. A CSKP KB 7., 9. és 10. ülése: valamint az SZLKP KB ezt követő üléseinek szemszögéből világosabban látjuk a kitűzött célok nagyságát, az előttünk álló feladatok bonyolultságát és igényességét. Fordulatot kell elérnünk az intenzív fejlődés, a hatékonyság, a minőség javítása felé, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a dolgozók képességeinek jobb kihasználása, a KGST keretében az integrációs folyamatokban való részvétel adta lehetőségek jobb kamatoztatása útján. A CSKP gazdaság- és szociálpolitikájának céljaiból és feladataiból kiindulva, az SZLKP kongresszusának határozata értelmében kötelességünk, hogy hatékonyan kihasználjuk Szlovákia erejét s növeljük hozzájárulását az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztéséhez. Erre irányul erőfeszítésünk a 8. ötéves tervidőszakban. Tudatosítjuk, hogy a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet más területeinek átalakítása nem valósulhat meg önmagától, az embereknek magukévá kell tenni céljainkat. Ezért az elvi jelentőségű lépések mellett határozottabban és céltudatosabban kell kiküszöbölnünk a közömbösségből, a nem következetes irányításból eredő fogyatékosságokat. Nem lehetünk elégedettek azzal, ahogyan egyes termelők és irányító szervek a 8. ötéves terv feladataihoz viszonyulnak. Nyíltan meg kell mondanunk, ha a központi szervektől egészen a vállalati szervekig az eddiginél igényesebben, következetesebben, elórelátóbban viszonyultak, volna a feladatokhoz, nem kellene most olyan nagy energiát fordítanunk arra, hogy fordulatot érjünk el a népgazdaság hatékonyságában, a termelés minőségében, a hazai piac ellátásában, a komplex lakásépítésben és más területeken felmerülő hibák kiküszöbölésében és erőinket az átalakítás döntő kérdéseire irányíthatnánk. Az adott helyzetből kiindulva készen állunk, hogy az összegyűlt problémákat konkrét intézkedésekkel oldjuk meg. Nem megy mindenütt minden egyszerre, de azt, amit a szubjektív hatások befolyásolnak, - és ide tartozik a problémák jelentős része - azt valamennyiünknek meg kell oldanunk, tekintet nélkül arra, milyen a társadalmi helyzetünk, s milyen tisztséget töltünk be. A gazdasági mechanizmus és a társadalom átalakítása nagyon konkrét feladat, amely minden állampolgárra vonatkozik. Nem érthetünk egyet azzal, hogy a társadalmat kissé leegyszerűsítve bírálókra és bíráltakra osszák anélkül, hogy mindenki elgondolkodna saját munkája minősége felett. Nem tűrhetjük meg a feladatok nemteljesítését, a rossz munka- és technológiai fegyelmet, a szocialista törvények megsértését, a kötelességek elmulasztását az oktatásügy, az egészségügy, a kultúra, az életszínvonal stb fejlesztésében. Sokkal jobban kell kihasználnunk a szocializmus előnyeit és az eléri eredményeket. Nagy hiba lenne, ha nem látnánk, mit értünk el a szocialista építés negyven éve alatt. A haladás megköveteli, hogy az átalakítás során kihasználjunk minden pozitívumot és kiküszöböljünk mindent, ami fékezi szocialista társadalmunk harmonikus és dinamikus fejlődését. Ideológiai ellenfeleink különböző tanácsokat adnak, kétségbe vonják döntéseinket. Hatásukra egyesek az átalakítás ürügyén gazdasági és politikai káoszt akarnak kelteni társadalmunkban. Szocialista jogállam vagyunk, amelyben a demokrácia nemcsak külső jel. Nem frázis, amikor a nép hatalmáról beszélünk, hiszen csak Szlovákiában a nemzeti bizottságoknak több mint 60 ezer képviselője vesz részi a nép ügyeinek irányításában és intézésében. Amikor a szocialista pluralizmusról beszélünk, kiemeljük a Nemzeti Front jelentőségét, amelynek három politikai párt és 26 társadalmi szervezet a tagja, és valamennyien elismerik a CSKP vezető szerepét. Alkotmányos törvényeink megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy minden állampolgárunk, politikai, nemzetiségi és felekezeti hovatartozására való tekintet nélkül, a szocialista állam teljes jogú polgára legyen. Ez azonban nem jelenti, hogy minden rendben van. A szocialista építés negyven éve megmutatta, hogy foglalkozni kell a szocialista demokrácia további tökéletesítésével. Ezért a CSKP KB kezdeményezésére megkezdték a CSSZSZK új alkotmányának kidolgozását, ezért törekszünk a Nemzeti Front politikai aktivizálására, ezért módosította a Szlovák Nemzeti Tanács a nemzeti bizottságokról szóló törvényt, ezért akarjuk a társadalomban felszámolni a fölösleges papírmunkát és bürokráciát. A CSKP KB 10. ülése és az SZLKP KB ülése figyelmünket társadalmunk kérdéseinek átfogó megoldására irányította. Céljaink konkrétak és forradalmiak A gyakorlati megvalósításban az SZKP 19. konferenciájának határozataira és a testvérpártok tapasztalataira támaszkodunk. Teljes mértékben figyelembe vesz- szük mindazok javaslatai! és észrevételeit, akik támogatják társadalmunk átalakítását és tetteikkel bizonyítják, hogy őszintén érdekük a csehszlovák szocialista haza további fejlesztése. Tudjuk, sok akadályt kell leküzdenünk, de ez nem gátolhatja problémáink megoldását. A szocialista építés eredményeiből kiindulva tudatosítjuk felelősségünket a jövő nemzedékeivel szemben. Kötelességünknek tartjuk, hogy minden színien nem kinyilatkoztatásokkal, hanem konkrét tettekkel valósítsuk meg a társadalom átalakítását. Mi, kommunisták tudjuk, hogy a szocializmust nem önmagunknak építjük, és nem is építhetjük fel saját erőnkből. Ezért minden becsületes embert felszólítunk arra, hogy aktív munkával, a 8. ötéves terv feladatairak teljesítésével járuljon hozzá a CSKP által kitűzött célok valóra váltásához, Az előttünk álló célokat nem érhetjük el anélkül, hogy Csehszlovákia nem kapcsolódna be a testvéri szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott nemzetközi együttműködésbe. Nem zárkózunk el azelöl sem, hogy az egyenjogúság, a kölcsönös előnyösség és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján együttműködést folytassunk a nem szocialista országokkal is. Tudjuk, hogy társadalmunk további fejlődése a világbéke megőrzésétől függ. Támogatjuk a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásainak eredményeit, mivel a világbéke nemcsak nemzeteink, hanem a világ valamennyi nemzetének érdeke. Ezéri ebből az alkalomból is őszintén köszöntjük külföldi barátainkat, akikkel összeköt bennünket a béke megőrzésének gondolata, az a szándékunk, hogy a kulturális gazdagságunkat megőrizzük a mai és a jövő nemzedékek számára. Testvéri üdvözletünket küldjük honfitársainknak, akik idegen földön sem feledkeztek meg szülőföldjükről, vagy őseik hazájáról, támogatják múltunkat és szocialista jelenünket. Testvéri üdvözletünket küldjük a cseh népnek, amellyel hetven éve közös államban élünk. A csehszlovák állam fennállásának nyolcadik évtizedébe azzal a hazafias elhatározással lépünk, hogy mindent megteszünk, amire a múltunk, jelenünk és jövőnk kötelez hazánk szocialista felvirágoztatása érdekében. Új szakasz a Szovjetunió és az NSZK együttműködésében MIHAIL GORBACSOV ÉS HELMUT KOHL BESZÉDE A DÍSZVACSORÁN A KREMLBEN (ČSTK) - A szovjet vezetés hétfőn a Kremlben díszvacsorái rendezett Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és felesége tiszteletére. Ezen jelen volt Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter, valamint Kohl kíséretének több más tagja. Szovjet részről megjelentek: Mihail Gorbacsov a feleségével, Nyikolaj Rizskov, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Szljunykov, Eduard Sevardnadze, Alekszandr Jakovlev, Jurij Maszljukov, Dmitrij Jazov, Alekszandra Birjukova és több más vezető személyiség. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára,’ a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke beszédében a vendégek üdvözlése után kijelentette: Rendkívüli eseménynek farijuk ezt a látogatást, a nagypolitika általános összefüggéseit tekintve országaink szerepe pótolhatatlan. Ezért olyan kapcsolatokra van szükségünk, amelyek a bizalomra és a realitásokra épülnek, vagyis amelyek megfelelnek a kor szellemének. A főtitkár a továbbiakban megelégedéssel nyugtázta, hogy a tárgyalásokon a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak új fejezetéhez vezető megbízható utakat keresték. Rámutatott: e szempontból a kancellár látogatása, majd pedig az én utam az NSZK-ba fordulatot jelenthet. Oroszország népeinek kapcsolatai a németekkel évszázadokra tekintenek vissza. Sok minden anyagi jelleget öltött a konkrét dolgokban, a hagyományokban, a kultúrában és abban, hogy kölcsönösen viszonylag jól ismerjük egymást, s a tekintetben is, hogy a szovjet állampolgárok közül sokan német származásúak. Sok német barátunk van - mondta Mihail Gorbacsov. Az NDK állampolgáraival szilárdan összeköt bennünket a közös társadalmi rendszer, összekötnek a szocialista célok. Elvtársak és szövetségesek vagyunk. Az NSZK más utat választott, ez a köztársaság más rendszerhez, más katonai-politikai szövetséghez tartozik A háború utáni időszak minden drámaisá- ga és kellemetlenségei ellenére azonban az a szükségszerűség, hogy megtaláljuk a közös hangot, valamint a világban végbemenő változások is arra ösztönöztek bennünket, hogy a helyes irányban haladjunk. Ez vonatkozik az 1970-es moszkvai szerződésre, valamint a Nyugat-Berlinról szóló négyhatalmi megállapodásra. Az európai és a világpolitika mérföldkövei ezek. Emlékezünk arra a szerepre, amelyet e történelmi eseményekben Willy Brandt és az itt jelenlévő Hans-Dietrich Genscher betöltött. Ezzel kapcsolatban meg szeretnék említeni egy olyan dolgot, amiről időnként megfeledkezünk. Azt, hogy mindeddig az NSZK az egyetlen NATO-tagállam, amely a Szovjetunióval szerződést kötött az erő alkalmazásáról való lemondásról. Természetesen üdvözöljük az NSZK viszonyának normalizálását az NDK-val, Lengyel- országgaľés Csehszlovákiával. Ezek nyitották meg az utat Helsinki felé. Nem lennék őszinte, ha nem szólnék Nyugat- Berlinről. Meglepetéssel halljuk az NSZK- ból, hogy állítólag ez a kérdés jelenti kapcsolataink próbakövét, s ha a Szovjetunió úgymond ebben nem enged, akkor a szovjet-nyugatnémet kapcsolatokat le kell fékezni. Az így felvetett kérdés nemcsak az 1971-es négyhatalmi megállapodással ellentétes, hanem a helsinki folyamattal is összeegyeztethetetlen. Nem ellenezzük Nyugat-Berlin részvételét az európai és nemzetközi ügyekben, hajlandók vagyunk tiszteletben tartani a specifikus gazdasági és kulturális érdekeit. De csak azzal a feltétellel, hogy a város különleges státusa változatlan marad. Az ún. német kérdésről az utóbbi időben több ízben is szóltam. A mostani helyzet a múltból fakadt. A történelemből fakadó dolgok tagadására irányuló igyekezet, vagy az, hogy a realitásnak meg nem felelő politikával akarják meggyorsítani a fejlődést, beláthatatlan, sót, veszélyes következményekkel járhat. Goethe szavaira szeretnék emlekeztetni: az új igazságra a régi tévedés a legveszélyesebb. Mihail Gorbacsov a továbbiakban arról beszélt, hogy megbízható anyagi alapot lehet létrehozni a szovjet-nyugatnémet kapcsolatok sikeres fejlődéséhez. A Szovjetunióban folyó átalakítás ú| lehetőségeket teremt a magasabb szintű gazdasági kontaktusokhoz. Szilárdan elhatároztuk, hogy megváltoztatjuk a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepünket, s aktív gazdasági együttműködésbe kezdünk a külvilággal. Látjuk, hogy az NSZK-ban sokan megértették ezt a szándékunkat és hajlandók ebben támogatni bennünket. A szovjet vezető a továbbiakban kijelentette: Azoknak, akik hajlandók velünk mint egyenlő az egyenlővel együttműködni, azoknak megbízható kezet nyújtunk. A nemzetközi helyzetet elemezve többek között rámutatott: Mi itt Európában egyre többet beszélünk a kelet-nyugati kapcsolatokról. Azonban a politikai szótár része lett az Észak-Dél kifejezés, s már megjelent a Dél-Kelet szóhasználat is. A meglévő problémák koordinátái ezek, közösen kell keresnünk a mindenki számára ■elfogadható megoldásokat, különben nem valósul meg az emberiség túlélése. Az első helyen - és ez politikai axióma - a leszerelés áll, amely hatalmas anyagi és szellemi erőket szabadíthat fel a fejlesztéshez. Gondolom: a globális feladatok megoldására irányuló igyekezetekben különleges szerep vár Európára, beleértve a mi országainkat is. Ennek érdekében Európának, s úgyszintén a Szovjetuniónak és az NSZK-nak is rendeznie kell saját ügyeit, s az olyan együttműködés útjára kell lépni, amely megfelel történelmünknek, lehetőségeinknek. A „hidegháború" maradványait és sztereotípiáit még nem küzdöttük le, esetenként erősen jelentkeznek a politikában is. Ugyanakkor ma már nem lehet úgy beszélni Európa széthúzásáról, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt. Helsinki nyitotta meg az összeurópai folyamatot. Madrid, Stockholm, Bécs és természetesen a négy szovjet-amerikai csúcstalálkozó, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés ösztönzést adott a bizalom kialakításához. Sót, lehetővé tette az „európai ház“ gondolatának a felvetését is. Ezt nemcsak a közvélemény támogatta, hanem a politikai köröket, a kormányokat is megragadta a gondolat. De tovább kell lépni. Gorbacsov ismét emlékeztetett arra a javaslatára, hogy „európai Reykjavíkot“ kell tartani. Kijelentette: imponál nekünk az a kiegészítés, amellyel Mitterrand elnök állt elő, vagyis, hogy ezt a hagyományos fegyverekről és fegyveres erőkről megkezdett tárgyalások folyamán meg lehetne rendezni. Értelme az lenne, hogy a tárgyalásoknak a legmagasabb szinten adjon ösztönzést, meghatározza a legközelebbi és távolabbi célokat, elejét véve annak, hogy a tárgyalások vég nélküli vitává váljanak a másodlagos kérdésekről. A szovjet vezető a továbbiakban beszélt az összeurópai gazdasági együttműködésről, megemlítve azt a javaslatot is, hogy Moszkvában rendezzenek konferenciát a humanitárius kérdésekről. Helmuth Kohl válaszbeszédében elsősorban arra mutatott rá, a Kelet és a Nyugat közötti régi konfliktusok fokozatosan eltűnnek, s korparancsnak mondotta a háború - legyen szó akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekkel folytatott háborúról - megakadályozását. Ezért a politikai párbeszéd során a fó figyelmet a leszerelésre és a fegyverzetellenőrzésre kell fordítani. A mostani tárgyalások során mindkét fél bizonyította, hogy képesek becsületesen tisztázni érdekeiket, biztonságuk megőrzése mellett. A kancellár sürgető feladatnak nevezte a vegyi fegyverek világméretű betiltásáról szóló megállapodás megkötését. Mint mondotta, mielőbb tárgyalásokat kell kezdeni Európában a stabilitás megteremtéséről a hagyományos fegyverzetek terén. A Szovjetunióban folyó változásokat úgy értékelte, hogy azok biztatóak a kölcsönös megértés és együttműködés szempontjából. Kohl kijelentette: Kapcsolataink fejlesztésének folyamatába teljes mértékben be kell kapcsolni Berlini is. Ennek a városnak a helyzete már régen a kelet- -nyugati kapcsolatok barométerének tekinthető A négyhatalmi megállapodás szilárd alap, szigorú tiszteletben tartása és teljesítése mellett az eddig megoldatlan kérdésekre is lehet ésszerű megoldásokat találni. A hétfői események krónikájához tartozik még, hogy Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl a Kremlben találkozott a nyugatnémet vállalkozói körök több mint 70 képviselőjével is. Kohl leszögezte, hogy a két fél közösen akar új fejezetet nyitni a két ország kapcsolatainak történetében. Mihail Gorbacsov értékelte, hogy a jelenlévők közül sokan a saját tevékenységükkel is hozzá akarnak járulni a gazdasági kapcsolatok bővítéséhez" Aláhúzta, hogy sokmindenben csatlakozik az előtte szóló kancellárhoz, s ez már valamit jelent A mostani látogatáshoz vezető út nem volt könnyű, ez az első párbeszédünk, amely jó légkörben zajlott, és sok problémát érintett. „Nem kerültük el a nehézségeket sem. Elégedett vagyok a mostani találkozó eredményeivel“ - mondotta.
