Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-24 / 251. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1988. október 24. XLI. évfolyam 251. szám Ára 50 fillér J A nézetegyeztetés fóruma Október lévén, egyre időszerűbb a téma, hogy vajon milyen jelzővel illethetnénk a végéhez közeledő 1988-as évet. Az nem vitás, akkor ragasztjuk rá a legtalálóbb címkét, ha az első atomfegyver­csökkentési megállapodást évenként tartjuk majd számon a történe­lemben. De kínálkoznak még egyéb elbírálási szempontok is. A New York-i ENSZ-palotából szemlélve a dolgokat találó a megállapítás, miszerint az idei esztendő az ENSZ újjászületésének éve. Vajon a nagykorú - idén éppen 43 éves - világszervezetnek miért volt szüksége újjászületésre? Hiszen olyasmiről szó sem volt, hogy esetleg a világ 159 tagországát tömörítő ENSZ a végét járná, hogy a válságos történelmi időkben született világszervezetet leírták volna. Eddig valóban nem fajultak a dolgok, viszont voltak kormá­nyok - elsősorban az ENSZ-nek otthont adó Egyesült Államoké amelyek a legszívesebben talán feloszlatták volna az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A legkirívóbb példa erre: éppen öt éve, a 38. ülésszakon vádlón üresen maradt Gromiko akkori szovjet külügymi­niszter széke, mivel az amerikai hatóságok a Reagan-kormányzat szovjetellenes hisztériájának légkörében lehetetlenné tették a vete­rán szovjet diplomata odautazását. Vagy más: az USA felfüggesz­tette tagdíjának befizetését az ENSZ költségvetésébe, mondván, hogy felesleges célokra nincs kidobnivaló pénze. A harcias állandó ENSZ-képviselő, Kirkpatrick asszony egyenesen azt is felvetette, hogy az ENSZ-et ki kellene költöztetni New Yorkból. Általános felháborodást váltott ki az a döntés is, hogy az USA kivált az ENSZ szakosított szervezetéből, az UNESCO-ból. Ez a megmérgezett légkör természetesen éreztette hatását az ENSZ-ben is, lehetetlenné vált az egyes határozatok konszenzussal történő elfogadása, hiszen az amerikai delegátus sorozatban emelt vétót. Érdekes volt ugyanakkor, hogy az USA NATO-partnerei csak a legritkább esetben helyeselték ezeket a vétókat. Három évvel ezelőtt ilyen klímában emlékeztek meg az ENSZ- alapokmány életbe lépésének 40. évfordulójáról. A Reagan-kor- mányzat nevében az amerikai ENSZ-nagykövet azt szorgalmazta, hogy vizsgálják felül az Alapokmány cikkelyeit, mivel azok elavultak, nem felelnek meg a kor követelményeinek. De vajon elavult-e például ma, az Alapokmány hatályba lépésének 43. évfordulóján a bevezető részébe foglalt gonaolat, miszerint a tagországoknak össze kell fogni azért, hogy a jövő nemzedékeket megmentsék egy újabb háborútól? A jubileumi ENSZ-ülésen a szocialista országok - és álláspontju­kat támogatva több nyugati, illetve fejlődő állam is - arra mutattak rá, hogy az Alapokmány ma is időszerű, s a jelenlegi legfontosabb feladat az, hogy a benne foglalt nemes célkitűzéseket valóra kell váltani, helyre kell állítani a világszervezet szándékosan megtépá­zott tekintélyét, világpolitikai súlyát. A valóraváltás azonban mind a 159 tagország egységes cselekvé­sén múlik - ez is világos volt. Ahhoz sem fér kétség, hogy az ilyen irányú törekvések sikere meghatározó mértékben Moszkván és Washingtonon, illetve kettejük viszonyán múlik. S mint az eltelt három év igazolta, valóban ezen a viszonyon állt vagy bukott az ENSZ tevékenysége is. Három év távlatából leszögezhető, hogy a fordulatot az új szovjet gondolkodásmód fokozatos térhódítása és elismerése hozta a világpolitikában. Ahogy csúcsról csúcsra a két nagyhatalom előbbre lépett a rakétamegsemmisítési megállapodás felé, úgy ezzel párhuzamosan kezdett normális, az alaptalan vádas­kodások özönétöl mentes mederbe terelődni a munka az ENSZ-ben is. Igaz, Washington tavaly még nem tagadta meg teljesen öt évvel ezelőtti „énjét“: az egyedüli nagyhatalom volt, amely nem vett részt az ENSZ harmadik rendkívüli leszerelési ülésszakán. Az érvelése pedig úgy hangzott, hogy nem lát összefüggést a leszerelés és a fejlesztés között. Ez az okfejtés nagyjából annyira „megalapo­zott“, mintha azt állítanánk, hogy a mindenkori szovjet-amerikai viszony nem hat ki a nemzetközi politikára és az ENSZ munkájára. Az USA egy éve még makacsul elzárkózott az elöl is, hogy pénztár­cájába nyúljon és befizesse tagdíjhátrálékát. Majd jött tavaly ősszel Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli útja, idén tavasszal pedig Ronald Reagan moszkvai vizitje, elsősor­ban pedig a tárgyalások mintegy megkoronázásaként a már említett rakétaszerződés aláírása. Ezzel párhuzamosan nemcsak a két nagy­hatalom viszonya javult nagyot, hanem szembetűnően jobbak lettek a helyi válságok rendezésének kilátásai is. Genfben megszületett a megállapodás az afganisztáni rendezésről, létrejött az iraki-iráni tűzszünet, elérhető közelségbe került a namíbiai és a kambodzsai rendezés, s talán a közel-keleti és a közép-amerikai állóvízben is mozdul valami. A regionális válságok felszámolása elképzelhetetlen lett volna az ENSZ-diplomaták ingázásai, közvetítései nélkül, s ezek­ben a missziókban olykor személyesen Javier Pérez de Cuellar főtitkár is szerepet vállalt. Ilyen kedvező előjelek után kezdtek szeptember derekán gyüle­kezni az ENSZ-ben a 159 ország diplomatái az idei Közgyűlés megnyitására. Azokban a napokban röpítették világgá a sajtóirodák a hírt, hogy Vernon Walters, az USA ENSZ-nagykövete 85,6 millió dollárról szóló csekket nyújtott át az ENSZ-fötitkárnak, ez az összeg a visszatartott amerikai hozzájárulás egy része. Igaz, Washington még így is 366,3 millió dollárral adósa az ENSZ-nek, de Reagan ígérete szerint idén ebből 188 milliót törlesztenek. Az utóbbi sikeres ENSZ-akciók láttán alighanem a Fehér Ház is úgy véli, hogy nem haszontalan dologra pocsékolja, hanem nemes ügyre fordítja dollár­jait. Remélhetőleg véglegesen a múlté már az ENSZ tevékenységével kapcsolatos pesszimista vélekedés, hiszen maga az élet igazolja: a világszervezet - amint azt az idei ülésszakon Csehszlovákia külügyminisztere is kifejtette - az államközi kapcsolatok koordinálá­sának, a béke megőrzésének pótolhatatlan eszköze, a nézetegyezte­tések legalkalmasabb fóruma. P. VONYIK ERZSÉBET El kell mélyíteni a szervezeti tevékenység gyakorlati és demokratikus jellegét Tanácskozott a Honvédelmi Szövetség szlovákiai szervezetének V. kongresszusa (Munkatársunktól) - Szombaton és vasárnap megtartotta V. kongresszu­sát a Honvédelmi Szövetség szlovákiai szervezete. A jelentős eseményen Ondrej Šalingnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével részt vett az SZLKP KB, a Nemzeti Front Szlovákiai Központi Bizottságának küldöttsége. Tagjai voltak: Jozef Ďurica, az SZLKP KB Titkárságának tagja, Daniel FutejL a Nemzeti Front Szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke, Štefan Cinčilla, az SZLKP KB osztályvezető- helyettese, valamint Jozef Hrebík vezérezredes, a keleti katonai körzet parancsnoka. A szövetség központi bizottságának küldöttségét annak elnöke Václav Horáček altábornagy vezette. A kongresszuson ott volt Miroslav Vrba vezérőrnagy, a Honvédelmi Szövetség Csehországi Központi Bizottsá­gának elnöke, valamint közéletünk számos tisztségviselője és a szövetség alapító tagjai. A humennéi Chemlon vállalat dolgozói az év kilenc hónapja alatt 2 milliárd 37 millió korona értékű árut állítottak elő. Ez 21 millió koronával több a tervezettnél. Nem kisebb sikereket értek el termékeik ex­portja terén: a nem szocialista országok­ba, például az NSZK-ba, Angliába, Ja­pánba és Olaszországba 119,3 millió ko­rona értékben szállítottak árut. Ez csak­nem 9 millió koronával több a tervben előirányzottnál. A képen Beata Boňková szövőnő látható. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) A beszámolót Anton Muržic altábor­nagy, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke terjesztet­te elő a több mint 330 küldöttnek. Beveze­tőjében a nemzetközi helyzet elemzése mellett kiemelte, hogy a gazdaság átala­kításából, a demokrácia elmélyítéséből a szövetség tagjai is kiveszi^ a részüket, a takarékosság elvét szem előtt tartva tovább mélyítik tevékenységüket. A tö­megpolitikai munkával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy pártunk honvédelmi politikájának népszerűsítése mellett nagy súlyt helyeztek a hazafiasságra, az inter­nacionalizmusra való nevelésre. A célok elérése érdekében több mint hetven hon­védelmi tömegsportrendezvényt szervez­tek. A tömegpolitikai munka része lett az évente megrendezésre kerülő honvédel­mi hét, amelynek színvonala évről évre növekszik. A továbbiakban leszögezte, hogy a szövetség egyik legfőbb feladata a sor­kötelesek tényleges katonai szolgálatra való felkészítése. Az utóbbi években nagy súlyt helyez­tek a tagállomány stabilizálására. 1983- tól alapszervezeteik száma 160-nal, a ta­goké pedig több mint 16 ezerrel gyarapo­dott. Ma Szlovákiában 4523 alapszerve­zetben csaknem 400 ezer tag tevékeny­kedik. Jó hagyományként említette meg, hogy egyes járások, alapszervezetek ba­ráti kapcsolatot tartanak fenn a szocialista országok testvérszervezeteivel. Megálla- (Folytatás a 2. oldalon) össznépi vita kezdődik a Szovjetunióban az alkotmánymódosításról és az ú{ választási rendszerről A sajtó már közzé tette a dokumentumok tervezetét (ČSTK) - A szovjet sajtó szombaton tette közzé a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozatát az alkotmánymódosításról és kiegészí­tésről, valamint a népi képviselők megválasztásáról szóló törvények tervezetére vonatkozóan. Az alkot­mányra vonatkozó törvénytervezetet szombaton, a választási törvény tervezetét pedig vasárnap tette közzé a sajtó. A tervezetekről össznépi vita kezdő­dik, a beérkezett javaslatokat és megjegyzéseket a szovjet parlament mindkét kamarája törvényjavas­latokkal foglalkozó bizottságainak kell összegezniük és előterjeszteni a megfelelő javaslatokat. A határo­zat értelmében november 25-ig kell ezeket megkül­deni a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének. A törvénytervezetekkel kapcsolat­ban a TASZSZ hírügynökség meg­állapítja, ezek a szovjet politikai rendszer reformjának jogi alapját ké­pezik. Az SZKP 19. országos konfe­renciájának határozatai értelmében az alkotmánymódosítás a népi kép­viselők tanácsainak a szocialista ál­lamiság és önigazgatás alapját je­lentő szuverén hatalma biztosítását célozza. A dokumentumtervezet egysége­sen öt évben állapítja meg az állam- hatalmi szervek minden szintjén a tisztségek időtartamát. Fontos ki­kötés, hogy mind a választott tiszt­ségviselők, mind a tanácsok által kinevezett személyek maximálisan két ötéves időszakot tölthetnek el egy tisztségben. Egy személy egy időben csak két tanácsban lehet képviselő, míg eddig nem volt ilyen korlátozás. További elvi jelentőségű korláto­zás a minisztereket, a központi ható­ságok vezetőit és a tanácsi appará­tus munkatársait érinti minden szin­ten - ők nem lehetnek képviselői annak a tanácsnak, amelynek elszá­molással tartoznak. A törvénytervezet javasolja az or­szág új legfelső államhatalmi szer­vének, a Népi Képviselők Kongresz- szusának a létrehozását. Ennek 2250 képviselő lesz a tagja, 750 képviselőt a területi választási kör­zetekben választanak meg, 750-et a nemzetiségi választókörzetek alapján, 750-et a társadalmi szerve­zetekben. A kongresszus évente egyszer fog összeülni; az állandó törvényhozó, irányító és ellenőrző államhatalmi szerv a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa lesz, amelyet továbbra is a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács fog alkotni. A Legfelsőbb Tanácsot a Népi Kép­viselők Kongresszusa tagjai közül választják meg és ennek is lesz alárendelve. Mindkét kamarája tag­jainak 20 százalékát évente lecseré­lik. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége mintegy „kollektív államfő“ lesz. Az alkotmánymódosítás tervbe veszi egy új tisztség, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöke tisztsé­gének bevezetését. Ö lesz a szovjet állam legfelsőbb képviselője, a Szovjetuniót fogja képviselni az országon belül és a nemzetközi kap­csolatokban is. A Szovjetunió alkotmánya első ízben rögzítené az olyan demokrati­kus szerv, mint az Alkotmányelle­(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a SZISZ Központi Bizottságának ülése A fejlődés új követelményeihez igazodva tevékenységében. Rámutat a túlhaladott (ČSTK) - Befejeződött szombaton Sečben (Chrudimi járás) a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak kétnapos 4. ülése. A tanácskozás behatóan foglalkozott a fiatalok szabad­idejének kihasználásával, az ifjúsági klu­bok tevékenységével, a különböző sport-, kulturális és egyéb szórakoztató rendez­vényeken való részvétel lehetőségeivel. Bírálóan mutattak rá, hogy egyes szerve­zetek nagyon drágán adják bérbe sport- és kulturális létesítményeiket, s a fiatalok számára nagyon magasak a kulturális programokra szóló belépőjegyek árai. A szabadidő hasznos eltöltésének a kérdésében a SZISZ-szervezeteknek szorosabban együtt kell működniük a Nemzeti Front szerveivel és szerveze­teivel, valamint a nemzeti bizottságokkal A SZISZ KB 4. ülésén elfogadott hatá­rozat részletesen foglalkozik a CSKP KB 10. üléséből eredő feladatok lebontásával a Szocialista Ifjúsági Szövetség további gondolkodásmód és munkastílus leküz­désének fontosságára, valamint azokra az utakra és módszerekre, amelyek a fej­lődés új követelményeihez igazodva a fia­talok politikai öntudatának, ekölcsi tulaj­donságainak, szellemi és fizikai képessé­geinek elmélyítéséhez vezetnek. A SZISZ Központi Bizottsága az ülés­ről üdvözlő levelet küldött a Komszomol Központi Bizottságának, szervezetük megalapításának 70. évfordulója alkal­mából. A SZISZ Központi Bizottsága felmen­tette Jozef Ďuricát a SZISZ KB alelnöki tisztségéből, valamint Jozef Dvorskýt és Juraj Janošovskýt a SZISZ KB titkári tisztségéből. Egyúttal Juraj Janošovskýt a SZISZ KB alelnökévé választotta, és jóváhagyta ót a SZISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának elnöki tisztségébe Jaroslav Cisárt a SZISZ KB titkárává választották.

Next

/
Thumbnails
Contents