Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-22 / 250. szám, szombat
ÚJ szú 1988. X. 22. A gazdasági fórum összehívása megfelel egész Európa igényeinek és érdekeinek A csehszlovák küldöttségvezetö felszólalása a bécsi utótalálkozón (ČSTK) - Az európai biztonsági és együttműködési konferencia bécsi utótalálkozójának pénteki plenáris ülésén felszólalt František Dole- žel nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője is. Beszédében elsősorban az összeurópai folyamat keretében megrendezésre kerülő tizenkét következő akcióval, mindenekelőtt azonban a gazdasági fórumra tett csehszlovák javaslattal foglalkozott. Doležal nagykövet kijelentette, Csehszlovákia nem tartotta és nem tartja fenn magának a gazdasági fórum megrendezésének monopóliumát. Ellenkezőleg - mondotta amikor láttuk, hogy más országok is érdeklődést tanúsítanak, időben tettünk javaslatot a kompromisszumos megoldásra. Ugyanakkor mindig szem előtt tartottuk, hogy a következő akciókról szóló tárgyalások a konstruktív együttműködés, a jószándék szellemében, konfrontáció nélkül folyjanak. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági fórum összehívása megfelel egész Európa igényeinek és érdekeinek. Nem tudjuk elképzelni, hogy a bécsi utótalálkozó ne hozzon döntést a gazdasági fórum megrendezéséről. Ismételten megerősítjük, hogy támogatjuk a semleges és az el nem kötelezett Jugoszlávia A parlament módosította a béremelések korlátozására vonatkozó törvényt tak meg. A veszteséges vállalatok a tavalyi bérszínvonalhoz viszonyítva 130 százalékkal emelhetik a fizetéseket. (ČSTK) - A JSZSZK Szkupstiná- jának Szövetségi Tanácsa háromnapos viharos vita után módosította a béremelések korlátozására vonatkozó törvényt. A döntéssel reagált a dolgozók arra vonatkozó egyre gyakoribb követeléseire, hogy a bér- növekedést korlátozó törvényben hajtsanak végre változásokat, s ezzel mérsékeljék a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek az életszínvonal csökkenésében megnyilvánuló hatását. A törvénymódosítás nyomán lehetővé válik, hogy az idei év utolsó negyedében országos viszonylatban a bruttó béreket a tavalyiakhoz viszonyítva 140 százalékkal emelik. A májusban elfogadott gazdasági intézkedések a béremelkedés ütemének 119 százalékos plafont szabLengyelország A szakszervezetek a kerekasztal-tárgyalásokról Az új törvényt ugyan szavazat- többséggel jóváhagyták, de több képviselő fenntartásait hangoztatta. A kormánytervezetben elsősorban azt bírálták, hogy szinte alig hat öszönzőleg a legjobb dolgozókollektívákra és egyáltalán nem vonatkozik a nem termelő szférában dolgozókra. A törvény elfogadása nem azt jelenti, hogy a bérek automatikusan emelkednek. Csak azok a gazdálkodó szervezetek emelhetik, amelyeknek ehhez pénzeszközeik vannak, vagy tudnak szerezni1 e célra pénzfedezetet. országok által javasolt akciók programját. Teljes mértékben egyetértünk Rudolf Torovsky osztrák nagykövettel, aki kijelentette, hogy a 12 „utóakció" tervezetét kompakt egészként kell értelmezni. Ami a gazdasági fórum javaslatát illeti, egyes bírálói azzal érvelnek, hogy a tervezett akció csupán más nemzetközi szervezetek munkáját helyettesítené. Az aprólékosabb és tárgyilagos megközelítés azonban ennek ellenkezőjét bizonyítja. A közös vállalatok jogi vonatkozásairól és az ezzel összefüggő beruházási kérdésekről, továbbá a valuták átválthatóságáról, az árak megállapításáról és más pénzügyi problémákról folytatott tárgyalások bizonyára új elemekkel gazdagítanák a kelet -nyugati gazdasági eszmecserét. Doležal nagykövet a javasolt akciók helyszínéről szólva végezetül hangsúlyozta, Csehszlovákia az igazságos földrajzi elosztást szorgalmazza. Ismételten felhívta a figyelmet a gazdasági fórum jelentőségére, s hozzáfűzte: a javasolt tanácskozás tartalma egyenesen azt a döntést sugallja, hogy a fórum megrendezését szocialista országra bízzák. (ČSTK) - A lengyel szakszervezetek végrehajtó bizottsága Varsóban annak a reményének adott hangot, hogy a Lengyelországban esedékes ún. kerekasztal-tárgyaláso- kon különböző véleményeket képviselő olyan személyek vesznek részt, akik felelősen és konstruktívan látnak hozzá az országban kialakult helyzet megjavításához. Aggodalmat keltenek az avantu- rista erőknek arra irányuló kísérletei, hogy részt vegyenek ezeken a tárgyalásokon. Ezek a kísérletek oda vezetnek, hogy elhúzódnak az előkészítő tanácskozások és halasztást szenved a kerekasztal-tárgyalások megkezdése. Reagan - Ro Te Vu találkozó (Č3TK) - Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta Ro Te Vu dél-koreai államfőt. A tárgyalások középpontjában a Koreai-félszigeten kialakult helyzettel kapcsolatos kérdések álltak. Szóba került Dél-Koreának a Szovjetunióval, illetve Kelet-Európával és Kínával való kapcsolatainak nemrégi bővítése is. Gaston Segur amerikai külügyminiszter-helyettes a megbeszélések után tagadta, hogy az Egyesült Államok fontolóra vette a Dél-Koreában állomásozó egységei számának csökkentését. A lengyel szakszervezetek végrehajtó bizottsága tanácskozott az ellenzék arra vonatkozó követeléseiről, hogy Lengyelországban újítsák fel a szakszervezeti pluralizmust. Kifejezésre juttatta a lengyel szakszervezetek álláspontját, miszerint minden üzemben csak egy szakszervezetnek kellene működnie. A tanácskozáson rámutattak, hogy az üzemek és a társadalom szempontjából egyaránt veszélyes lenne, ha a politikai harc átterjedne a szakszervezeti mozgalomra is. Brit (ČSTK) '- A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Va- gyim Bakatyint nevezte ki az új belügyminiszterré. Vagyim Bakatyin 1937-ben született, orosz nemzetiségű, 1964 óta tagja az SZKP-nek, főiskolai végzettsége van. 1987-től a kemerovói területi pártbizottság első titkára volt. Tagja az SZKP Központi Bizottságának és a legfelsőbb tanács képviselője. Litvánia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága plenáris ülésén Algirdasz Brazauszkaszt választotta meg a párt KB első titkárává. Elődjét, Ringaudasz Szongajlut, aki 1987-től látta el ezt a tisztséget, nyugdíjba vonulása miatt felmentették. Az új első titkár 56 éves, a Kauna- szi Politechnikai Főiskolát végezte, a közgazdaságtudományok kandidátusa. Az utóbbi 11 évben Litvánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára volt. 1967 óta a Litván SZSZK Legfelsőbb Tanácsának képviselője. olasz kormányfői tárgyalások Eltérő nézetek több kérdésben (ČSTK) - Margaret Thatcher brit kormányfő tegnap az Alpokban lévő Lago Maggiore tó partján elterülő Verbaniában találkozott Ciriaco de Míta olasz miniszterelnökkel. Megfigyelők szerint a brit-olasz kormányfői találkozón elsősorban a Közös Piac jövőjéről, a nyugateurópai országoknak a Szovjetunióban folyó átalakításhoz és az új gondolkodásmódhoz való viszonyáról, valamint a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatairól volt szó. A két kormány között az említett kérdésekben eltérőek a nézetek. A brit konzervatív kormány azt vallja, hogy a Nyugatnak még várakozó álláspontra keli helyezkednie, s ki kell várnia, hogy miként alakul a Szovjetunió bel- és külpolitikája. Az olasz kabinet viszont azon a véleményen van, hogy a szocialista országokban megkezdődött új folyamatok visszafordíthatatlanok és a Nyugat szempontjából is előnyösek. A Közös Piac jövőjét illetően is eltérőek a vélemények. Olaszország a lehető legteljesebb nyugat-európai integráció híve, amely kiterjed a gazdasági, pénzügyi és politikai intézményekre is. Thatcher viszont hevesen ellenzi azokat a törekvéseket, hogy 1992-re létrehozzák a „nyugat-európai egyesült államokat". MOSZKOVSZKIJE NOVOSZTYII CL dztwiei jj$1óbóľ\ A Pamjaty soviniszta tevékenységéről A Moszkovszkije Novosztyi című szovjet hetilap nyílt levélben szólította fel a Szovjetunió főügyészét, kezdjen vizsgálatot a „Pamjaty nacionalista és fajüldöző tevékenysége“ ügyében. A Pamjaty szervezet, amelyet a szovjet sajtó misztikus és soviniszta mozgalomként jellemez, számos szovjet városban fejt ki tevékenységet és saját állítása szerint • több ezer híve van. A Moszkovszkije Novosztyi emlékeztet rá, hogy egyik idei számában közölte Valerij Voszkobojnyikov le- ningrádi író cikkét a Pamjaty tevékenységéről. A szerző akkor a szervezet aktivistáit azzal vádolta, hogy szerintük a Szovjetunióban bekövetkezett szerencsétlenségekért (köztük a csernobili tragédiáért és néhány vasúti katasztrófáért) külföldiek és mindenekelőtt zsidók a felelősek. Voszkobojnyikov megírta, hogy a Pamjaty harcra szólít fel azok ellen, akik „orosz nevekkel fedik el valódi nemzetiségüket“. A szervezet azt javasolja, hogy minden külföldit utasítsanak ki a Szovjetunióból és tiltsák be a vegyes házasságokat. A szovjet hetilap felhívja rá a figyelmet, hogy a sajtóban megjelent bíráló cikkek után a Pamjaty tagjai abbahagyták _ az utcai gyűléseket. Tevékenységüket azonban nem korlátozták. A lap szerkesztősége kimondottan szovjetellenes és soviniszta tartalmú röplapokat kapott. Az egyik közülük a konkrét állami és közéleti személyiségek elleni harcra szólított föl. A röplapon fel is volt tüntetve ezeknek a személyeknek a listája. A röplapok ugyancsak ellenségnek tartják Valerij Voszkoboj- nyikovot, aki cikke megjelenése után durva támadások célpontja lett. A Moszkovszkije Novosztyi szerkesztősége nyílt levélben fordult Alekszandr Szuharevhez, a Szovjetunió főügyészéhez, s kéri, hogy az ügyészség vizsgálja ki a röplapok eredetét és azoknak a személyeknek a kilétét, akik Voszkobojnyikov írót terrorizálják. Tekintettel arra, hogy a Pamjaty a nemzetek közötti ellenségeskedésre ösztönöz, a törvény erejével kell véget vetni akcióinak - áll a levélben. Szovjetunió - Brazília Viszonyminta Moszkvában - ahogy mondani szokás - egymásnak adják a kilincset a magas rangú külföldi államférfiak. Vranitzky osztrák kancellár és Ciriaco De Mita olasz kormányfő a múlt héten járt a szovjet fővárosban (miközben Sevardnadze külügyminiszter Párizsban tárgyalt Mitterrand elnök novemberi látogatásáról), a napokban pedig Jósé Sarney brazil államfő „tette tiszteletét“ és Rakowski lengyel miniszterelnök is a vendégek között volt. Ám a sor ezzel nem ér véget, hiszen hétfőn várják Moszkvába Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, majd nem sokkal azután Mihail Gorbacsov „utazik ki“ Delhibe... Ez a sürgés-forgás legalábbbis két dolgot bizonyít. Egyrészt, hogy a világ, ezen belül a tőkés világ rendkívüli érdeklődést tanúsít a Szovjetunióban folyó átalakítás iránt, s annak sikerében - természetesen a maga hasznát is szem előtt tartva - látja a kétoldalú és a szélesebb, nemzetközi együttműködés garanciáit. Másrészt a Szovjetunió is nyitott a világ felé, s diplomáciai törekvéseinek fókuszából hovatovább nem marad ki egyetlen térség sem. És ez is a peresztrojka, konkrétabban az új politikai gondolkodás megnyilvánulása, amely visszahatva a belső átalakítási folyamatot segíti, erősíti. Ennek a kiszélesedett látókörnek egy - már nem a periférián álló - szelete a szovjet-brazil viszony, amely ugyan nem nélkülözi a hagyományokat, de most minden bizonynyal új erőre kap. Jósé Sarney látogatásával kapcsolatban elöljáróban azt kell kiemelni, hogy brazil államfő először járt a Szovjetunióban, ami már önmagában is minősítés lehetne. A felek, persze, nem ragadtak meg a puszta ismerkedés szintjén, annál is inkább, mivel tisztában vannak a másik politikai irányvonalával, törekvéseivel és helyzetével - a világban betöltött szerepével. És nyilván ebből fakad a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a kölcsönös megértés szelleme, amely áthatja a szovjet-brazil kapcsolatokat és amely Sarney elnök moszkvai tárgyalásait is jellemezte. Az a tény, hogy a brazil államfőt a vállalkozói körök képviselőinek népes csoportja is elkísérte Moszkvába, jelzi, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés fellendítése napirendre kerül. Anélkül, hogy ezt lebecsülnénk - hiszen a gazdasági kapcsolatok az egész viszony alapját, tartópillérét jelenthetik -, azért egy másik fejlemény jobban felkeltette a figyelmet világszerte. Nevezetesen „A béke és a nemzetközi együttműködés nevében folytatott közös tevékenység alapelvei“ című szovjet-brazil nyilatkozat, amelyet személyesen írt alá Mihail Gorbacsov és Jósé Sarney. Ez a dokumentum ugyanis az államok közötti együttműködési mechanizmus mintája lehet, alkalmazható minden ország kapcsolataiban, ha azok az alapvető normákhoz, az általánosan elfogadott elvekhez tartják magukat. Az első és az egyik legfontosabb alapelv az ENSZ Alapokmányának szigorú betartása, valamint az olyan nemzetközi jogi normák elfogadása, mint a szuverenitás, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról való lemondás és a vitás kérdések békés rendezése. A Szovjetunió és Brazília egyaránt úgy véli, hogy a civilizáció fennmaradása, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a békés egymás mellett élés politikájának kibontakoztatása, valamint az igazságos politikai és gazdasági viszonyok kiépítése csak a feszültség terhétől megszabadított nemzetközi légkörben lehetséges. Ezért ellenzik a világűr militarizálását, a nukleáris fegyverek elterjedését, szorgalmazzák a vegyi fegyverek felszámolását és a regionális leszerelést. Ez lényeges találkozási pont a két ország között, s nem kevésbé az a közös elhatározás is, miszerint igyekeznek együtt elősegíteni a regionális konfliktusok, például a közép-amerikai válság politikai megoldását. Ugyancsak egyetértés van abban, hogy a fegyverkezésre fordított összegeket inkább a társadalmi-gazdasági fejlődés céljaira kell kihasználni, s fontos feladat a fejlett és fejlődő országok közötti különbségek csökkentése. Látható, a nyilatkozat érinti napjaink valamennyi égető problémáját és ami a lényeg: a közös cselekvés szándékát hangsúlyozza. Bizonyos időre volt szükség ahhoz, hogy a szovjet-brazil viszony eljusson erre a szintre. A korábbi brazil katonai kormányzatok „beavatkozási központként" értékelték a Szovjetuniót. A fordulat éve, 1985 óta fokozatosan közeledett egymáshoz a két ország. Tavaly ősszel az ENSZ-közgyűlés ülésszaka után Eduard Sevardnadze tett látogatást néhány latinamerikai országban, köztük Brazíliában. Lényegében akkor készítették elő Sarney elnök mostani moszkvai útját, de máris a kapcsolatok újabb jelentős állomására készülnek: Mihail Gorbacsov brazíliai látogatására. Nincs tehát megállás, tovább lehet és kell pergetni az együttműködés motorját. A nagyobb fordulatszám ebben az esetben szerencsére azt is jelenti, hogy ezt a motort nehezebb leállítani. Pláne, ha ez sem a Szovjetuniónak, sem Brazíliának nem áll szándékában. PAPUCSEK GERGELY NICARAGUA Válságban a kontrák Több ellenforradalmár letette a fegyvert (ČSTK) - A nicaraguai ellenforradalmi vezetők arról tanácskoztak csütörtökön Miamiban az amerikai kormány képviselőivel, hogyan lehetne áthidalni a kontrák közötti ellentéteket. Az amerikai politikusok szerint az ellenforradalom az elmúlt hét év legválságosabb időszakát vészeli most át. Február óta, vagyis az amerikai katonai segély leállítása óta harcosok százai tették le a fegyvert. A kontravezérek Georges Bush elnökjelöltben bíznak, aki megígérte, ha győzni fog a novemberi választásokon, szorgalmazni fogja a segélyszállítmányok felújítását. A legtöbb ellenforradalmi csoport a managuai kormánnyal áprilisban megkötött tűzszüneti egyezmény érvénybe lépése után a Costa Rica-i és a hondurasi határterületekre húzódott vissza, s innen intéz támadásokat a nicaraguai területek ellen. A Jinotega tartományban polgári objektumok ellen végrehajtott legutóbbi kontraakciónak egy halálos áldozata és négy sebesültje van. A Radio Sandino szerint az ellenforradalmárok a Sandinista Népi Hadsereg egyenruháiba öltöztek át. xxx Guatemalában október 20-ig különböző terrorista merényletek során 75 embert gyilkoltak meg, további 20-at elhurcoltak és 18-at megsebesítettek. A napilapok szerint a parlamenti képviselők kijelentették, hogy a jelenlegi kormány nem képes az erőszakhullám felszámolására. Egy közvélemény-kutatás eredményei pedig azt bizonyítják, hogy tíz guatemalai polgár közül csak kettő támogatja Vinicio Cerezo államfőt. Szovjetunió Akadémiai közgyűlés (ČSTK) - A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közgyűlésén lényeges személyi változásokról döntöttek. Közvetlen titkos szavazással választották meg az akadémia öt új alelnökét, s számuk így most összesen kilenc (korábban nyolc volt). Az akadémia vezető szerveibe történő választásokat azzal összefüggésben szervezték meg, hogy az elnökség húsz tagja, köztük három alelnök magas korára való tekintettel kérte felmentését. Az akadémia apparátusának létszámát a közeljövőben 1037-ról 700-ra csökkentik, s ezzel párhuzamosan intézkedéseket tesznek az akadémia felépítésének, munkastílusának és -módszereinek tökéletesítésére. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Közgyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy posztumusz helyreállítja Nyikolaj Buharin akadémiai tagságát.
