Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)

1988-10-22 / 250. szám, szombat

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1988. október 22. XLI. évfolyam 250. szám ★ Ára 50 fillér Vállalkozás a külkereskedelemben Külkereskedelmünket is elérte a vállalkozás szelleme. Megszüle­tett ugyanis a külgazdasági kapcsolatokról szóló törvény novellája, amely a gazdasági mechanizmus átalakításának keretében nyit teret a szocialista szervezetek számára a határokon túli kereskedelem lebonyolítására. Előrelépés ez a korábbiakhoz képest, s az előzetes feltételezések szerint a kivitel fejlesztését szolgálja. Ennek a célnak rendeli alá a külkereskedelmi vállalkozás korlátait és lehetőségeit, utat mutat az először próbálkozóknak és az új feltételekhez alkalmazkodó külkereskedelmi vállalatoknak egyaránt. Lépéskényszerbe került termelőknek jelent kibontakozási alkalmat abban az esetben, ha felkészültségükkel eleget tesznek az érintett minisztérium szabta eléggé szigorú követelményeknek. Mert a kül­kereskedelmi tevékenység felvállalása nem elsősorban elszántság, elhatározás vagy sajátos kiútkeresés kérdése. Sokkal inkább a meg­szabott követelményrendszer teljesítésének függvénye, olyan lehe­tőség, amely meghatározott keretek között ugyan, ám mégis csak megnyitja az utat a vállalkozás előtt. Kereskedelem-politikánkban elsősorban a nem szocialista orszá­gok irányába kell jóval nagyobb teret biztosítani a gazdasági szervezetek vállalkozói aktivitásának. Egyetlen, de annál fontosabb oknál fogva: hogy javuljon népgazdaságunk eddigi kiviteli teljesítő­képessége ezekkel az országokkal szemben. A szocialista államok viszonylatában a vállalkozói tevékenység a mérlegegyensúly, az ármódszertan és a kölcsönös áruszállítás kérdéseinek társaságá­ban kerül napirendre. Velük azonos szinten találjuk az árucserét hozó közvetlen kapcsolatokat is. Ez utóbbiaknak a műszaki színvonal és a gazdaságos termelés javítását kellene lehetővé tenniük, nem lehetnek az ellenőrizhetetlen kereskedelmi tevékenység védőburkai, kiváltképp nem a vállalat termelési programját meghaladó tételekben. Az állami vállalatnak a KGST keretében nincs szüksége a közvetlen kapcsolatok, koope­rációs és szakosodási szerződések engedélyezésére, s ugyancsak így van ez a nem szocialista partnerekkel folytatott kooperáció esetében is, amennyiben annak kerete nem haladja meg a 30 millió koronát. Ha azonban bármelyik közvetlen kapcsolat kereskedelmi tevékenységgé terebélyesedik, s késztermékek cseréjére is sor kerül, már szükséges hozzá a külkereskedelmi minisztérium enge­délyezése. Némiképp átalakul a külkereskedelmi szféra is. A külkereske­delmi vállalatok egy része részvénytársaság lesz, a termelő partner megnövekedett befolyásának gyakorlásával. A fennmaradó külke­reskedelmi vállalatoknak növekszik az önelszámoló önállóságuk és felelősségük, s a vállalkozói tevékenység fokozására alkalmas önigazgatási rendszerbe épülnek bele. Hogy miként vállalkozhatnak? A minisztérium elképzelései sze­rint széleskörűen ki kell bontakoztatni ezt a tevékenységet a külföldi piacokon, s eközben rugalmas, komplex szolgáltatásokat kell nyúj­tani partnereiknek nálunk. A külkereskedelmi vállalatok vállalkozói tevékenységenek fokozásától kettős cél elérését várják: mind az export, mind a belpiac ellátásának javítását. Egyazon feltételek várnak ezentúl bármelyik külkereskedelemre vállalkozóra, legyen az külkereskedelmi vállalat, részvénytársaság, állami vállalat vagy más szocialista szervezet. És itt kezdődik a versengés: a mostani külkereskedelmi vállalatoknak ugyanis gyakorlati munkával kell bizonyítaniuk fennmaradásuk megalapo­zottságát, mert eredmények híján nemigen lesz mód továbbélteté- sükre. Ki kapcsolódhat be a külkereskedelmi tevékenységbe? Vala­mennyi olyan gazdasági szervezetünk, amely ésszerűen és hatéko­nyan végzi ezt a munkát, s kockázatvállalásának fedezésére ele­gendő devizaeszközzel rendelkezik. Ám - a korábbiaktól eltérően - állami támogatással egyikük sem számolhat. Vagyis különválaszt­ják a gazdasági szervezet vagyonát és az állami tulajdont, s arra sem lesz mód, hogy az állam kezességet vállaljon a gazdasági szerveze­tek kötelezettségeiért. Ha tehát bármelyik vállalat a külkereskedelmi tevékenység enge­délyezését kéri a minisztériumtól, feltétlenül számolnia kell azzal, képes-e a maximális gazdasági haszon elérésére, külföldi megren­delői és szállítói hálózatának megszervezésére, nemzetközi mére­tekben versenyképességének növelésére. Ez a három követelmény alapvetően meghatározhatja vállalkozói sikerességét. Teljesítésük nélkül aligha van esély a minisztériumi igen megszerzésére. J. MÉSZÁROS KÁROLY Ülést tartott a Kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság FELELŐSSÉGTELJESEBB ÉS EREDMÉNYESEBB MUNKÁT (Munkatársunktól) - Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága tegnap tárgyalta meg a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésének határozatából reá, illetve a kerület kommunistáira háruló feladatokat. A tanácskozáson részt vett Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára. Rövkí megnyitó beszédében Michal Špak a kerületi pártbizottság vezető titká­ra rámutatott a párt legidőszerűbb tenni­valóira. Elmondta, hogy az átalakítás a kerületben dolgozó pártszervektól és párttagoktól egyaránt felelősségteljes, eredményes munkát követel, s hogy az új feladatokat nem lehet régi módszerekkel megoldani. Hangsúlyozta: a kerületi párt- bizottság a közeljövőben behatóbban kí­ván foglalkozni a tömegközlekedéssel, a Spišská Nová Ves-i és a Popradi járás élelmiszer-ellátásával, a Sady pri Koši- ciach-i gyümölcsöskert bővítésének kér­déseivel, a cigánylakosság helyzetével. Ezekben a kérdésekben a testület nem csupán határozatokat fogad el, hanem azok teljesítését szigorúan ellenőrizni fogja. Az ideológiai munka feladatairól Ru­dolf Blaho, a kerületi pártbizottság ideoló­giai titkára számolt be. Elmondotta: töké­letesíteni kell a szocialista nevelést a mun­kahelyeken, s a tanintézetekben is. Kitért a párt nemzetiségi politikájából eredő fel­adatok teljesítésének kérdésére is. Egye­bek között megemlítette, hogy a pártszer­veknek meg kell vizsgálniuk, miért csök­ken például a magyar alapiskolások szá­ma a Tőketerebesi (Trebišov) és a Rozs­nyói (Rožňava) járásban Van-e elegendő magyar tanítási nyelvű óvoda Kassán (Košice)' (gazdag) Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén azon törvény kormányjavaslatával foglalkozott, amely módosítja és kiegészíti a Munka Törvényköny­vét. Megállapította, hogy e törvénykönyv módosítá­sának tervezete a gazdasági mechanizmus átalakítá­sának keretében jóváhagyott egyik legfontosabb szociális-jogi dokumentum. Nagyra értékelte, hogy az előterjesztett tervezetbe belefoglalták az eredmé­nyeit a nyilvános vitának, amelyben több mint 150 ezer észrevételt tettek. Ezek alapján a közzétett terveknek csaknem a felét módosították. Az előter­jesztett tervezetbe ezenkívül beiktatták az országos szakszervezeti értekezlet határozatait. A törvényja­vaslatot novemberben a Szövetségi Gyűlés elé ter­jesztik. Az elnökség behatóan foglalkozott a lakosság Miloš Jakeš elvtárs vendégével tárgyal A kapcsolatok további bővítéséről Miloš Jakeš és Jozef Lenárt eszmecserét folyta­tott Grisa Filipovval • A vendég tegnap befejezte hazánkban tett baráti munkalátogatását (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában Jozef Lénádnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű talál­kozón Miloš Jakeš tájékoztatta ven­dégét, a CSKP KB 7. és 9. ülésén kitűzött feladatok teljesítéséről és azokról a határozatokról, amelyeket a 10. ülés a párt ideológiai munkájá­nak kérdéseiről hozott. A felek tájékoztatták egymást a CSKP és a Bolgár KP által a két ország gazdasági és társadalmi éle­te átalakításának folyamatában kö­vetett politikáról. Kiemelték a szovjet társadalomban az SZKP vezetésé­vel végbemenő változások ösztönző voltát és a testvérpártok tapasztalat- cseréjének jelentőségét. Síkraszáll- tak a CSKP és a Bolgár KP kapcso­latainak intenzívebbé tételéért Hangsúlyozták, hogy olyan kádere­ket kell képezni, akik képesek lesz­nek a Csehszlovákiában és Bulgá­riában tervezett forradalmi változta­tásokra, s rámutattak a politikai tö­megmunka szerepére e változások megvilágításával és a dolgozók áta­lakításba való aktív bevonásával kapcsolatban. A továbbiakban áttekintettek több kérdést a csehszlovák-bolgár gaz­dasági és tudományos-műszaki Diplomata Jaromír Johanesnél (ČSTK) - Jaromír Johanes kül­ügyminiszter tegnáp a prágai Čer- nín-palotában fogadta Jacques Hummant, a Francia Köztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A talál­kozón megvitatták a csehszlovák­francia kapcsolatok továbbfejleszté­sének néhány időszerű kérdését. együttműködés idén áprilisban Szó­fiában aláírt 2000-ig terjedő hosszú távú programjának megvalósításá­val összefüggésben. Kiemelték a népgazdasági tervek egyeztetésé­nek és a KGST integráló szerepe erősítésének növekvő jelentőségét. A fogadáson részt vett Josef Müller, a CSKP KB osztályvezető- helyettese és Toncso Csakarov, a Bolgár Népköztársaság csehszlo­vákiai nagykövete. Grisa Filipov elvtárs tegnap befe­jezte Csehszlovákiában tett baráti munkalátogatását és hazautazott. A Ruzynéi repülőtéren Jozef Lenárt elvtárs búcsúztatta. egészségügyi ellátásának problémáival és a cseh­szlovák egészségügy fejlesztésének kérdéseivel. Nagyra értékelte egészségügyünk sikereit, de bíráló­an rámutatott arra, hogy nem sikerül megfelelő erőforrásokat teremteni a csehszlovák egészségügy fejlesztéséhez. Ajánlotta, hogy 1990 végéig dolgoz­zák ki a lakosság egészségének továbbfejlesztésé­ről, valamint a csehszlovákiai egészségügyi és szo­ciális ellátás fellendítéséről szóló, a 2010-ig terjedő központi bizottsági dokumentum tervezetét. Felada­tul tűzte ki, hogy a 8. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben megfelelő pénzügyi, műszaki és anyagi erő­forrásokkal fedezzék a csehszlovák egészségügy, ezen belül a gyógyszeripar legsürgetőbb szükségle­teit. (Folytatás a 2. oldalon) Új nagykövetek (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök Eduard Sault kinevez­te hazánk rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetévé a Kínai Nép- köztársaságba. Egyidejűleg felmen­tette tisztségéből Zdenko Chebent, az eddigi nagykövetet. Köztársasági elnökünk Emil Keb- lúšeket hazánk rendkívüli és meg­hatalmazott ciprusi nagykövetévé nevezte ki. Egyidejűleg felmentette tisztségéből Ladislav Skeíiket, az eddigi nagykövetet. Jókívánságok Ladislav Adamecnek (ČSTK) - Ladislav Adamecnek szövetségi miniszterelnökké történt kinevezése alkalmából jókívánsága­it fejezte ki: Margaret Thatcher asz- szony, Nagy-Britannia miniszterel­nöke, Rí Gun Mo, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kor­mánytanácsának elnöke, Harri Hol- keri, a Finn Köztársaság miniszter- elnöke, Felipe Gonzáles Márquez, a Spanyol Királyság miniszterelnö­ke, Lee Kuan Yew, a Szingapúri Köztársaság miniszterelnöke és Franz Vranitzky, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárja. Munka Érdemrend (ČSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke Stanislav Kŕížnek, a Szövetségi Gyűlés külügyi osztá­lya vezetőjének 60. születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a szocialista társada­lom javára kifejtett sokéves áldoza­tos tevékenységéért a Munka Ér­demrendet adományozta. A magas állami kitüntetést és Alois Indrának, a CSKP KB Elnök­sége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének üdvözlő levelét a Szövet­ségi Gyűlés elnöke adta át a jubi­lánsnak. (Képtávírón érkezett - ČSTK) Megkezdődött a SZISZ Központi Bizottságának ülése A fiatalok körében is nő az érdeklődés a társadalmi események iránt (ČSTK) - Megkezdődött tegnap Sečben (Chrudimi járás) a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kétnapos 4. ülése. A tanács­kozás napirendjén a fiatalok szabadidejének kihasználása, a szövetség tevékenységében a múlt évben tartott IV. kongresszus óta elért eredmé­nyek értékelése és egyes káderváltozások jóváhagyása szerepelt. Bevezetőben Vasil Mohorita, a CSKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ Központi Bizottságának el­nöke kiemelte társadalmunk életé­nek jelentős eseményeit, főleg a CSKP KB 7., 9. és 10. ülését. Csehszlovákia jelenlegi légkörét jel­lemezve hangsúlyozta, hogy nő az érdeklődés a társadalmi események iránt. Az átalakítással ugyan sokan rokonszenveznek, de megvalósítá­sába még kevesen kapcsolódnak be aktívan. A gazdasági mechanizmus átala­kítása szempontjából nagy jélentő- sége van a politikai rendszer és ezen belül a SZISZ tevékenysége aktivizálásának. A SZISZ-nek te­vékenyen be kell kapcsolódnia a gazdasági alap demokratizálásá­nak folyamatába. Az eddig szerzett jó tapasztalatok ellenére bebizonyo­sodott, hogy számos SZISZ-szerve- zet nem törekszik megerősíteni helyzetét az állami vállalatok ön- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents