Új Szó, 1988. október (41. évfolyam, 232-256. szám)
1988-10-21 / 249. szám, péntek
\ Kilenc évtized a „zöldben“ Jubilál a szlovákiai erdészeti kutatás Fennállásának 90. évfordulóját ünnepli 1988-ban az Erdőgazdasági Kutatóintézet. Ebből az alkalomból Zvolenban, a kutatóintézet székhelyén szeptember végén kétnapos tudományos konferenciát rendeztek. Ezen az intézet tudományos munkatársai, valamint az erdőgazdaság gyakorlati szakemberei részéről előadások hangzottak el az erdészeti kutatás és a gyakorlati erdőgazdálkodás eredményeiről, feladatairól Az elhangzottakból világosan kitűnt, hogy a szlovákiai erdészeti kutatásnak igen gazdag hagyományai vannak, s hogy fennállása óta jelentősen hozzájárult Szlovákia tudományos és gazdasági életének fejlődéséhez. Intézményes megszervezését a kor szükséglétéi hozták létre, amikor a múlt század végén a fanyersanyag iránti kereslet erőteljesen megnövekedett, s így a tervszerű, tartós és racionális erdőgazdálkodás állami érdekké vált. MÚLT Ezért a külföldi tapasztalatok ismeretében az erdészeti tudományok legkiválóbb képviselői, élükön Fekete Lajos egyetemi tanárral, fáradtságot nem kímélve sürgették az erdészeti kutatás tudományos megszervezését. Fáradozásukat végül siker koronázta, amikor az akkori Földművelésügyi Minisztérium rendelete értelmében 1898-ban Selmecbányán (a mai Banská Štiavnica), a Bányászati és Erdészeti Akadémia mellett megalakult a Központi Erdészeti Kísérleti Állomás, a jelenlegi Erdőgazdasági Kutatóintézet jogelődje, amely nemcsak hazai, de európai viszonylatban is a legrégibb tudományos intézmények közé tartozik. Ezzel egyidejűleg négy kísérleti állomást is létesítettek, melyek közül az egyik Liptovský Hrádokon volt. A Központi Kísérleti Állomás első igazgatója Vadas Jenő egyetemi tanár volt, aki határtalan lelkesedéssel és igen nagy szakmai hozzáértéssel látott az intézet munkájának a megszervezéséhez. Bár az intézet elnevezése a politikai változások és a különböző újjászervezések következtében elég gyakran változott, küldetését mindig teljesítette, s igy jelentős mértékben hozzájárult az erdőgazdaság fejlődéséhez. Gyökeres fordulatot az intézet fejlődése szempontjából a felszabadulás hozott, lehetővé téve annak gyarapodását mind szemelyi, mind pedig anyagi téren. 1964. október 1-től az Erdőgazdasági Kutatóintézet székhelye Zvolen, ahol jelenleg több erdészeti intézmény is működik. Az intézethez hét kísérleti állomás is tartozik: Bratislava I., Bratislava II., Gabčíkovo, Liptovský Hrádok, Kassa (Košice), Oravský Podzámok és Banská Štiavnica. Az ország különböző részein létesített kísérleti bázisok és objektumok szintén az intézet munkatársainak kezelésében vannak, amelyeken hosszútávú kutatási feladatok megoldásával foglalkoznak. JELEN Az intézet jelenlegi igazgatója Igor Chudík mérnök, kandidátus, aki nagy hozzáértéssel és határtalan lelkesedéssel látja el tisztségét. Az intézet jelenlegi fő küldetése a különböző időszerű kutatási feladatok megoldása. Ezen túlmenően nemzetközi jellegű feladatok megoldásában is hatékonyan részt vesz, biztosítva így mindenekelőtt a KGST- tagállamaival való műszaki-tudományos együttműködést, valamint a fejlődő országok részére a tudományos-tanácsadói szerep betöltését. Ugyancsak együttműködik még más, nem erdészeti tudományos intézmény feladatainak megoldásában is. Egyidejűleg az erdőgazdaság tudományos-műszaki információs szerepét is betölti. E cél elérése érdekében szakkönyvekben, ismeretterjesztő füzetekben, folyóiratokban és egyéb kiadványokban teszi közzé a kutatás legújabb eredményeit. A jubileumi évben az intézet által szerkesztett különböző kiadványok száma tizenötöt tesz ki. Az elmúlt öt esztendő folyamán a tudományos munkatársak tollából mintegy 1269 szakmai írás jelent meg az említett, valamint egyéb más intézetek által szerkesztett kiadványokban. Az említetteken túlmenően rendszeresen szervez tudományos konferenciákat, szimpóziumokat, szemináriumokat és más rendezvényeket, amelyeken a résztvevők ismertetik kutatásaik elért eredményeit. Munkásságuk eredményességéről tanúskodik többek között az a tény is,* hogy az intézet által, valamint annak közreműködésével szervezett rendezvények száma az elmúlt öt esztendő folyamán nem kevesebb mint 62 volt. Ugyancsak fontos feladata az intézetnek a tudományos dolgozók képzésének a biztosítása. EGYÜTTMÜKÖDÉS A nemzetközi műszaki-tudományos együttműködést nagyban elősegíti a kutatási feladatoknak a külföldi intézményekkel megkötött két- és többoldalú megállapodások keretén belül történő megoldása. A KGST-tagállamok kutatóintézeteivel folyó együttmüködés eredményességét bizonyítja az a tény is, hogy a 7. ötéves tervidőszak alatt a szocialista államokkal megkötött kétoldalú szerződések értelmében az intézet mintegy 38 kutatási téma megoldásában vett részt. Ugyanakkor a többoldalú megállapodások további nyolc kutatási program közös megoldását tették lehetővé. Még ennél is több feladat vár az intézet dolgozóira a 8. ötéves tervidőszakban, amikor is nem kevesebb, mint 45 kutatási feladatot kell majd a szocialista államokkal együttesen megoldani. Az említetteken túlmenően együttműködik az intézet a kapitalista országok erdőgazdasági kutatóintézeteivel is. Ez az együttmüködés mindenekelőtt az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége révén valósul meg, melynek az Erdőgazdasági Kutató- intézet is tagja. Az említett nemzetközi szervezet különböző munka- csoportjaiban az intézetnek 25 tudományos kutatója dolgozik. A vázolt feladatok megoldásához nagy mértékben hozzájárulnak az intézet munkatársainak külföldi tanulmányútjai és kiküldetései is. Ezt igazolja egyebek között az a tény is,' hogy az elmúlt öt esztendő folyamán az intézetnek 147 munkatársa látogatott meg külföldi intézeteket. Ugyanakkor az intézet által vendégül látott külföldi szakemberek száma 438 volt. Ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az eltelt A varnsdorfi Velveta 02- es számú Nová Paka-i üzemében a közelmúltban szerelték fel a Rieter svájci cég finomfonó gépeit, s a Murata japán cég csévézögépeit, amelyek révén a KGST-n belül a legmodernebb finomfonó gépekhez jutott. Az új technika nagyobb igényességet és felelősséget támaszt a dolgozókkal szemben, egyúttal használata megmutatkozik a bérek emelkedésében is. A képen: Ester Figuerozová szakadt fonalat fűz be. (Petr Josek felvétele - ČTK) öt esztendő folyamán a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés jelentősen elmélyült és bővült. STRUKTÚRA A tudományos-kutatómunka jelenleg az intézet hét főosztálya keretében történik. Az említetteket a genetikai és nemesítési, az erdőművelési, az erdészeti-műszaki, az erdészeti-építészeti, az erdögazdasági- és irányítási, az erdőrendezési- és környezettani, valamint az erdővédelmi és vadgazdálkodási főosztályok képezik. Az 1983-1987-es években, tehát az elmúlt öt esztendő folyamán az intézet tudományos munkatársai a megoldott kutatási témák alapján nem kevesebb mint 261 zárójelentést dolgoztak ki, melyeket az illetékes bizottságok előtt eredményesen meg is védtek. A korábbi öt évhez viszonyítva a zárójelentések száma több mint 3 százalékkal emelkedett. Ezzel kapcsolatban említést érdemel az a tény, hogy ezt a növekedést a tudományos kutatók számának növelése nélkül sikerült elérni, ami az intézet munkatársainak igyekezetéről és szorgalmáról tanúskodik. Az említett zárójelentésekben kidolgozott kutatási eredmények alapján lehetővé vált számos gyakorlati erdőgazdasági probléma, illetve feladat megoldása. A jubileumi évben az intézet tudományos munkatársai az egységes kutatási tervvel összhangban mintegy 75 részfeladat megoldásán fáradoznak. A kutatási feladatoknak mintegy 8 százalékát alapvető, 19 százalékát állami, 73 százalékát pedig reszort-részfeladatok képezik. Az egyes részfeladatok az erdőgazdaság időszerű problémáival foglalkoznak, különös tekintettel a légszennyeződés következtében megváltozott ökológiai feltételek által ki- kényszerített új erdőgazdálkodási módszerek kidolgozására. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az intézet állandó alkalmazottjainak a száma jelenleg 310 főt tesz ki. A tudományok kandidátusa, illetve doktora minősítéssel rendelkező munkatársak száma 65, ami az összlétszámnak mintegy 21 százalékát teszi ki, s egyben az intézet kedvező kvalifikációs struktúrájáról tanúskodik. KOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa Vállalni es vállalkozni Az idő múltával, a társadalmi viszonyok változásával egyes szavaink jelentése, tartalmi értelmezése is módosul. Az első köztársaság idején, s általában 1948 februárja előtt a vállalkozó és a vállalkozás szavainkat főleg a kisebb nagyobb tőkével, illetve termelőeszközökkel rendelkező munkaadók tevékenységével, vagyis a munkaerő kizsákmányolásával kapcsolatban használtuk. A proletariátus számára viszont csak a munkavállalás maradt osztályrészül, - ha egyáltalán volt rá lehetősége - ami egyet jelentett a létfenntartás kényszerítő körülményeinek való alárendeltséggel, a társadalmi kiszolgáltatottsággal. Ezzel magyarázható, hogy a szocializmus építésének első évtizedeiben a tőkével, a nyereséggel, s más, kapitalista viszonyokra utaló kifejezéseinkkel együtt a „vállalkozás“ szavunk is kiment a gyakorlatból, s csaknem feledésbe merült. A „vallalás“ az új helyzetben valamivel életképesebbnek bizonyult, főleg a szocialista kötelezettségvállalási mozgalom meg-megújuló hullámainak köszönhetően. A vállalkozás elsorvadásának volt azonban egy másik indítéka is, mégpedig az, hogy a manapság adminisztratív-bürokratikus irányítási rendszernek nevezett struktúrában nem is volt rá szükség, a mindennapi szóhasználat csupán az előirányzott „feladatokra“, s azok „teljesítésére“ korlátozódott. Napjainkban a vállalkozás szavunk reneszánszát éli, mégpedig az egyre gyakrabban használt „szocialista vállalkozás“ kifejezés formájában. Az embereket kissé zavarba ejti ez az új szóhasználat, hiszen a vállalkozásból még mindig kiérezhetö valamiféle sejtelmes utalás a kapitalista viszonyokra, ami részben az utóbbi évtizedekben tapasztalt háttérbe szorulásából is következik. Ugyanakkor mindennapi életünket még nem hatják át azok az új viszonyok, amelyek kialakítására a gazdasági mechanizmus átalakításával, s a társadalmi élet demokratizálásával törekszünk. A termelés szakaszán, a gazdasági életben a szocialista vállalkozás teljes mértékű kibontakoztatásának alapvető feltétele a direktív-utasításos irányítási módszerek következetes felszámolása, a vállalati tevékenység közgazdasági eszközökkel történő szabályozása, az önelszámolás, az önfinanszírozás és az önigazgatás maradéktalan érvenyesítése, s az egész népgazdaság fejlesztésének újszerű központi tervezése. Mindez ma még csak részben nyilvánul meg a gazdasági kísérletben résztvevő szervezeteknél, s az új állami vállalatok dolgozói is jelenleg még csak az önigazgatás leckéjét tanulják, hogy jobban felkészülhessenek az önelszámolás szigorú, de előnyös, a becsületesen végzett munkát jobban és igazságosabban értékelő feltételeinek vállalására. Ezek teljes bevezetésére csak a következő ötéves tervidőszakban, a gazdasági szabályozásra vonatkozó további törvények és rendelkezések elfogadása után kerül sor. Napjainkban a szocialista vállalkozáson elsősorban azt a tevékenységet értjük, amely a társadalmi igények és szükségletek minél teljesebb és minél színvonalasabb kielégítésére irányul. A vállalkozás tehát feltételezi az ilyen szükségletek pontos ismeretét, ezek távlati fejlődésének előrejelzéseit. Ezt a szállítóimegrendelői kapcsolatok állandó tökéletesítésével, az áru- és pénzviszonyok sokoldalú érvényesítésével kell elősegíteni. Mindez számos vállalatnál napirendre tűzi nemcsak a korszerűsítések feladatát, hanem a szerkezetváltás sürgető problémáját is, s a jövő érdekében, az egész társadalom, s az egyes vállalati kollektívák érdekében ezeket a feladatokat is vállalni kell. Nem véletlen tehát, hogy a vállalás és a vállalkozás napjaink leggyakrabban előforduló szavaivá válnak, hiszen a kialakuló új gazdasági mechanizmus lényegét fejezik ki. A termelőeszközök társadalmi tulajdona új, szocialista tartalommal tölti meg őket, olyan tartalommal, amely társadalmi rendszerünk előnyeinek jobb kihasználását eredményezi. MAKRAI MIKLÓS ORVOSI TANÁCSADÓ Az ideges gyomorbántalmak A gyomorbántalmak egyik fajtája sem olyan gyakori, mint az úgynevezett ideges gyomorbántalmak. Kétségtelen, hogy korunk ideges légköre, zaklatott és nyugtalan mindennapjaink azok, amelyek ezen bárital- mak kifejlődéséhez vezetnek. Igaz azonban az is, hogy mindazoknál, akik ideges gyomorbajban szenvedőknek gondolják magukat, ideges gyomorbetegségről a szó igazi értelmében legtöbbször szó sincsen. Bizonyított tény ugyanis, hogy a gyomornak valódi ideges megbetegedései nagyon ritkán fordulnak elő. Azok a tünetek tehát, amelyek nem járnak szervi elváltozásokkal (alaktani változás, fekély, daganat, gyulladás stb.), valójában nem idegi eredetű gyomorbántalmak, hanem az ideges ember gyomortünetei. Ezek közül a leggyakoribbak az étvágytalanság, étkezéstől való félelem, gyomorfájás, böfögés, gyomorégés, émelygés, hányinger, hányás stb. Az ilyen beteggel együtt élők tudják, hogy szoros összefüggés van a beteg lelkiállapota és gyomorbaja között, amit úgy értelmeznek, hogy mivel a betegnek „gyomoridege van“ -, ezért rossz a hangulata, zsémbes stb. Az igazság azonban éppen a dolog fordítottja, vagyis a lelki kiegyensúlyozatlanság, idegesség teszi az embert gyomorbajossá. A gyomorpanaszokkal orvoshoz forduló beteget alapos kivizsgálás alá vetik, mivel a gyomoridegesség mindazon tüneteket produkálni tudja, amelyek szervi elváltozásoknak is tüneteit képezhetik. Az ideges gyomortünetek diagnózisát tehát csak a gyomor és emésztőrendszer összes lehető szervi megbetegedésének kizárása után lehet felállítani. Az olykor hosszadalmas kivizsgálássorozat a betegben akár rákos betegség gyanúját is keltheti, mondván, hogy több és ismételt kivizsgálás után sem mondják meg egyértelműen az orvosok, hogy milyen betegségről van szó. A szervi baj kizárása után kezdődhet az ideges gyomorbántalmak valódi okának felderítése. Tudjuk, hogy a tünetek hátterében ideges motívumok húzódnak meg, s a gyomor csupán egy gyenge ellenállóképességű hely a szervezetben, ahol ezek a motívumok felszínre kerülnek. Vannak betegek, akiknél az idegesség, a lelki egyensúly felbomlásának oka kezdettől ismert (családi problémák, munkahelyi konfliktusok stb.), másoknál csak nagyon nehezen felismerhetők, s csak részletes lélekelemzéssel, olykor hipnózis segítségével fedhetők fel. Az ilyen ideges tünetek előidézésében leggyakrabban a külső életkörülmények, a környezet, a legkülönbözőbb lelkiállapotok, a szexuális élet zavarai játszanak szerepet. Egyelőre felderítetlen okokból az ideges gyomorbántalmak a férfiaknál jóval gyakoribbak mint a nőknél. Az ideges ember gyomorbántalmainak sikeres gyógyításában a legfontosabb tehát az idegességet kiváltó tényezők felismerése, majd kiküszöbölése a beteg életéből. A diétás étkezésnek is fontos szerepe van, mert az ideges, izgatott gyomor éppen olyan érzékenyen reagál a diétahibákra, mint amikor szervi elváltozások vannak jelen. Ennél a betegségnél azonban a diéta megválasztása minden betegnél különbözik. Vannak példák, hogy ugyanazon ételt idegen környezetben a beteg jó étvággyal elfogyasztja, otthon pedig hozzá sem nyúl. Van akit szigorúan, erélyesen kell kényszeríteni az evésre, de egy másik betegnél ez a módszer nem alkalmazható, mert pl. a tünetek rosszabbodását váltaná ki. Étvágytalanságkor igyekezzünk a beteg kosztját változatossá (savanyú-édes, fűszeres) tenni. A beteg ne étkezzenNkülön asztalnál, hanem egyen a többiekkel együtt. Sokat javít a beteg étvágyán, ha kosztját jó étvágyú, jóízűen evő epnber társaságában fogyaszthatja el. Hányásoknál eleinte hideg-jeges folyadékkal próbáljuk a hányási ingert csillapítani, később a betegnek az ételt apró adagokban adjuk. Az ideges gyomorbántalmakban szenvedő beteget tanítani és nevelni kell a helyes életmódra. A gyógyulás mindig hosszadalmas és nagyon sok türelmet igénylő feladat. A betegség megelőzésében az egészséges életmódnak, rendszeres testedzésnek, aktiv pihenésnek, ésszerű táplálkozásnak és az alkohol, valamint nikotin kerülésének van a legnagyobb szerepe. Dr. RÁCZ GÁBOR 1988. X.
