Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-13 / 216. szám, kedd

Őszinte érdeklődés a dolgozók munkakörülményei iránt Mihail Gorbacsov Krasznojarszkban (Folytatás az 1. oldalról) üzemi szakszervezeti bizottságnak, a SZISZ üzemi bizottságának, vala­mint a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság üzemi szerveze­tének képviselőivel. Bevezetőben Josef Štefl, az üzemi pártbizottság elnöke és František Vodák, a Svit Termelési-Gazdasági Egység ve­zérigazgatója a vállalat időszerű felada­tainak megoldásáról tájékoztatott. Szóltak a munkakollektívákon belül végrehajtott stabilizációs intézkedések eredményeiről, a termelés folyamatosságának megtartá­sára tett erőfeszítésekről s a termelési folyamatnak számítástechnika segítségé­vel és egyéb módon való ésszerűsíté­séről. Miloš Jakeš hangsúlyozta a gazda­ságnak a lakossági szükségletek jobb kielégítését elősegítő eróforrásképzés te­rén betöltött feladatát. Ezért helyezünk nagy súlyt a közszükségleti ipar termelé­sének fokozására. Üdvözölte a Svit ter­melési-gazdasági egység dolgozóinak azon igyekezetét, hogy teljesítve a kor­mány által kitűzött feladatokat még az idén terven felül 400 ezer pár lábbelit szállítanak a piacra, s azt, hogy új utakat keresnek a feladatok túlteljesítésére. Ezt követően foglalkozott az új technikának a termelésbe való gyorsabb bevezetésé­vel összefüggő kérdésekkel. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: Nagy figyelmet kell fordítani a munkaszervezésre, a nyers- és alapanyaggal való ellátás terén felmerülő hiányosságok megszün­tetésére, s arra kell törekedni, hogy a mo­dern technikát felhasználják a termelés­ben. Kiemelte, hogy meg kell szüntetni a javadalmazás terén az egyenlősdit, s rámutatott, hogy a közszükségleti cikke­ket gyártó ipar felelős a lakosság alapvető szükségleteinek, a társadalom számára végzett becsületes munka eredményeinek megfelelő differenciált fogyasztási igé­nyeiknek a kielégítéséért. Ezután Jakeš elvtárs válaszolt a résztvevőknek a gaz­dasági reform bevezetésével s az állami vállalatról szóló törvény érvényesítésével kapcsolatban feltett kérdéseikre. A finommechanikai vállalatnál Ezt követően Miloš Jakeš a helybeli finommechanikai vállalatnál járt. Az üzem mindenekelőtt cipőipari berendezéseket és szerszámgépeket gyárt, jelentős azon­ban kohászati tevékenysége is. Bevezetőben Miloslav Novotný igaz­gató megismertette Jakeš elvtársat a je­lenlegi gyártmányválasztékkal, s szólt a távlati tervekről. A most gyártott 70 cipóiparigép-tipus mellé az idén továbbiakat fejlesztenek ki. Egyebek között ilyen az a számjegyve­zérlésű gépsor, amelynek előállítása megrendelések alapján történik. Jakeš elvtárs ezután a berendezése­ket szerelő részlegre ment, ahol a munká­sok s a műszaki szakemberek éppen egy új gépsort szereltek össze, Jan Olšák részlegvezető Jakeš elvtárssal megis­mertette a gép által végezhető munkafo­lyamatokat. Allan Smolek munkással, valamint Jirí Krepl és Josef Zoubka brigádvezetőkkel a vendég a munkakörül­ményekről s az irányítási és a javadalma­zási rendszerről beszélgetett. A továbbiakban Jakeš elvtárs tájéko­zódott azon számjegyvezérlésü eszterga­gépről, amelyet a vállalat többek között Svédországba, Spanyolországba, Olasz­országba és Venezuelába exportál. A 2-es számú üzemcsarnokban a ven­déget Miloslav Peška, a számjegyvezér­lésü gépek szerelésével foglalkozó osz­tály vezetője a vállalat új termékeivel ismertette meg ,,Ez az út helyes, és segit tartani a lépést a fejlett gyártókkal" - hangsúlyozta Jakeš elvtárs Az alkal­mazottak elmondták, hogy az innoválás meggyorsítására törekszenek, s gépeik minőségét tekintve már beérték a fejlett világcégeket. E feladatok teljesítéséhez hozzájárul az az automatizált munkahely, ahol Jakeš elvtárs Miroslav Dvoŕáček szerelővel beszélgetett A vendég minde­nekelőtt a műszaki berendezések ellenőr­zéséről s kifejlesztéséről tájékozódott. A szerelórészleg megtekintése során megszakította útját egy fiatalokból álló csoportnál Azokra a kérdésekre, milyen munkát végeznek, jó minőségben vég- zik-e, s szeretik-e munkájukat, a követke­zőket válaszolták: „Olyan új gépeink van­nak, amelyeknek a minőség zálogának kell lenniük. Ha jó lesz a munkaszervezés s keresünk is, szeretni fogjuk mun­kánkat.“ Eszmecsere a tapasztalatokról A vállalatnál tett látogatását Miloš Ja­keš elvtárs a párt-, szakszervezeti és SZISZ-tisztségviselőkkel. valamint gaz­dasági vezetőkkel tartott találkozóval fe­jezte be. A beszélgetés során főleg az üzemi pártbizottság s a vállalat jelenlegi feladatairól volt szó. A vállalat képviselői beszámoltak az önállóság s a gazdasági és szociális fejlesztésért való felelősség növelését célzó komplex kísérlet során az elmúlt év július elsejétől szerzett tapasz­talatokról. Az elmúlt időszakhoz viszonyít­va a nagyobb anyagi érdekeltség elve révén fokozódott a kollektíváknak a terv teljesítésében való érdekeltsége. Más­részt stabilizálni kell a gazdasági szabá­lyozókat, s megfelelő távlatokat kell te­remteni általuk. A résztvevők figyelmüket ezután a vállalatnak állami vállalattá való válásával összefüggő kérdésekre, az új feltételek között kifejtett gazdasági tevé­kenység módszereire s a pártbizottság és a kommunisták kollektívákon belüli befo­lyásának elmélyítésére összpontosí­tották. Miloš Jakeš elvtárs nagyra értékelte, hogy az elmúlt három év során bizonyos javulás tapasztalható a vállalat tevé­kenységében, s folyamatosan szünteti meg a problémákat. Céltudatosan és rendszerszerüen kell megvilágítani a gaz­dasági átalakítás elveit, hogy az emberek megértsék, s ezen elvek alapján csele­kedjenek - mondotta. A CSKP KB főtitká­ra rámutatott, hogy a gépipar nagyon fontos, pótolhatatlan szerepet tölt be a tu­dományos-műszaki fejlesztésben. Követ­kezetesen kell teljesítenie a gépeknek és a technológiai berendezéseknek a hazai és külföldi piacra való szállításával kap­csolatos feladatokat, s gyártmányaikat korszerűsíteniük kell, hogy magas mű­szaki színvonalat érjenek el. Ezzel össze­függésben nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a gépipari vállalatokat be kell vonni a nemzetközi munkamegosztásba, főleg a KGST-n belüli kooperációba és gyár- tásszakositásba. Az ágazat jelentős fel­adataként nevezte a közszükségleti ipar korszerűsítésére szolgáló berendezések gyártását. A gazdasági mechanizmus átalakításáról szólva kiemelte: Alapja a gazdasági szabályzók általi nagyobb nyomás elérése, hogy mindenütt jobban gazdálkodjanak, hogy a kollektívák és az egyének anyagi érdekeltsége a termelés és a munka eredményeitől s minőségétől függjön. Véget kell vetni az egyenlősdi- nek. A gépipari vállalatok dolgozóinak, de nem csak nekik, erőfeszítéseket kell ten­niük termékeink állandó innoválására, hogy azok világszínvonalat érjenek el, a gyártmányok exportképességének je­lentős növelésére - hangsúlyozta Miloš Jakeš elvtárs. Új szolgáltatás A Gottwaldovban tett látogatása során Miloš Jakeš elvtárs ellátogatott a Fotog­rafia ipari szövetkezetbe, ahol új, prog­resszív lakossági szolgáltatásokat nyújta­nak. A dolgozók bemutatták azt a Fuji Minilab típusú japán berendezést, amely színes amatórfényképek előhívására szolgál. A megrendelők 24 órán belül pótdíj nélkül megkaphatják az előhívott fényképeket. Az ipari szövetkezet egy főre eső évi termelése eléri az egymillió koronát. A Fotografia egy új Diacolor típusú készülék üzembe helyezését ter­vezi, amelynek révén tovább bővülnek a színes diapozitívok előhívásának lehe­tőségei a hazai megrendelők számára. A délutáni órákban a CSKP KB főtitká­ra a brezúvkyi Béke Efsz-be látogatott. Eredményeit tekintve a szövetkezet a Gottwaldovi járás kiváló mezőgazdasá­gi vállalatai közé tartozik. Az efsz több mint 2800 hektáron gazdálkodik, és 8 kör­nyező község tartozik hozzá. Jakeš elvtárs a szövetkezet vezetői­nek társaságában megtekintette a dobr- kovicei farmot, ahol a szemes takarmány előállításával is foglalkoznak. A tudomá­nyos módszerek gyakorlati alkalmazásá­val az átlagos tejhozamnak a jelenlegi 5050 literre való emelkedését eredmé­nyezte. Ezt követően Miloš Jakeš elvtárs talál­kozott a szövetkezet pártszervezetének tisztségviselőivel, a községi pártszerve­zetnek, a Nemzeti Front helyi bizottságá­nak s a helyi nemzeti bizottságnak képvi­selőivel. Jaroslav Šesták, az efsz elnöke be­vezetőben a szövetkezet eredményeiről tájékoztatott. Kiemelte, hogy a szövetke­zet növénytermesztési részlege főleg ga- jonaneműek, repce és takarmánynövé­nyek termesztésével foglalkozik. Jaroslav Šesták a továbbiakban szólt a termőföld termőképességének növelésére tett erő­feszítésekről, a környezetvédelemről, va­lamint arról, hogy a szövetkezet mező- gazdasági gépeket is gyárt, s fagyasztott termékek előállítása terén tejfeldolgozó vállalattal tart fenn kapcsolatokat. Beszá­molt a kommunisták által a szövetkezet­ben s a községben végzett munkáról s arról, hogy a tagok aktívan hozzájárul­tak a szocialista nagyüzemi termelés ki­építéséhez, s a község arculatának átala­kításához. A helyi nemzeti bizottság s a szövetkezet példásan együttműködik. Ennek eredménye annak az egészség- ügyi központnak a létesítése, amely mind az efsz-tagokat, mind pedig a község lakosait szolgálja A központ pénzeszkö­zök társításával jött létre. Köszönet a jó munkáért Miloš Jakeš elvtárs nagyra értékelte a szövetkezet által elért eredményeket. A szövetkezet ily módon bizonyítja, hogy képes eleget tenni a gazdasági átalakítás igényes követelményeinek. Az átalakítás a mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexumban 1989 január 1-jével kezdődik Az új gazdasági szabályozók bevezetése nyomást gyakorol a mezőgazdaságra, hogy növelje a gazdálkodás hatékonysá­gát, s összekapcsolva a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termelést keres­se további fejlődésének lehetőségeit. Az átalakítás sikerének egyik előfeltételeként a mezőgazdasági termelés jelenlegi fel­adatainak kövekezetes teljesítését ne­vezte meg. A mezőgazdasági-élelmiszer- ipari komplexumban a figyelmet szintén teljes mértékben az emberi szükségletek kielégítésére kell orientálnia; a termelés­nek az embert kell szolgálnia s a társada­lom fejlődését elősegítenie - mondotta Miloš Jakeš. Munkalátogatása végén Miloš Jakeš a járás párt- és állami szerveinek tiszt­ségviselőivel találkozott. A CSKP KB főtit­kára méltatta az ipari és mezőgazdasági dolgozóknak a terv teljesítése terén elért eredményeit. Hangsúlyozta a pártszer­vekre és -szervezetekre társadalmunk átalakítása és demokratizálása terén há­ruló fő feladatokat. Miloš Jakeš elvtársat a Gottwaldovi járásban tett látogatására elkísérte Vra- tislav Svoboda, a dél-morvaországi ke­rületi pártbizottság titkára, Václav Valen- ta, a járási pártbizottság vezető titkára és a járás több más vezetője. Husák-Gromiko találkozó (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB Elnökségének iagja, köztársasági elnök tegnap a KNDK- ból hazafelé tartva rövid időre meg­szakította útját Moszkvában, s a vnukovói repülőtéren találkozott Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB tagjával, a Legfelsőbb Tanács elnökével. A baráti légkörű megbeszélésen a mindkét felet érintő kérdéseket vitatták meg. A találkozón jelen volt Jindrich Ŕehoŕek, hazánk moszkvai nagykö­vete. Az SZVSZ tevékenységéről (ČSTK) - Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Gáspár Sándort, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnökét. A szívélyes, baráti légkörben le­zajlott találkozón Gáspár Sándor a világszövetség jelenlegi tevékeny­ségéről, a Szakszervezeti Világ- kongresszus határozatainak végre­hajtása terén követett eljárásról s a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa októberben Indiában tar­tandó 41. ülésének előkészületeiről tájékoztatta. Karel Hoffmann megismertette vendégét azokkal az időszerű fel­adatokkal, amelyek az átalakítás és a demokratizálás terén a kommunis­ta pártra és társadalomra hárulnak. Megfigyelőink a hadgyakorlaton (ČSTK) - Az NSZK közlése sze­rint szeptember 12-e és 23-a között a Német Szövetségi Köztársaság területén tartják meg Belgium, az NSZK és Nagy-Britannia Golden Crown fedőnevű közös hadgyakor­latát. A stockholmi értekezlet doku­mentumával összhangban a had­gyakorlaton szeptember 13-a és 22-e között csehszlovák megfigye­lők is jelen lesznek. (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszkvából a kelet-szibériai Krasznojarszkba utazott A város repülőterén Oleg Senyin, a terü­leti pártbizottság első titkára, Valerij Szergijenko, a területi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és más helyi veze­tők fogadták. Mihail Gorbacsov másodízben jár Szi­bériában, első útja 1985 szeptemberében Tyumenbe vezetett. A krasznojarszki lá­togatás abban az időben zajlik, amikor az SZKP tevékenységének középpontjában áll 3 XYVH pártkongresszus és a 19. országos pártkonferencia határozatainak a megvalósítása. A kelet-szibériai város legfontosabb ipari ágazatai közé tartozik a gépipar és a vegyipar. Az 1628-ban alapított Krasz- nojarszk egyben tudományos központ is, több mint 20 kutató és tervező intézet, hét főiskola működik ott. A legfelső szovjet pártvezető vidéki útjai az SZKP KB 1985 áprilisi úlése óta rendszeresek. Céljuk, hogy a főtitkár megismerkedjen az ország egyes részei­ben kialakult helyzettel. Nemzetközi tudományos konferencia München a nagyburzsoázia és a nyugati hatalmak árulásának jelképe (ČSTK) - A müncheni egyezmény a központi témája annak a nemzetközi tudományos konferenciának, amely tegnap kezdődött Prágában csaknem 100 hazai és külföldi - francia, angol, szovjet, NDK- és NSZK-beli - történész részvételével. A konferenciát Josef Rimán akadémi­kus, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia elnöke nyitotta meg. Beszédében az 1938 évi müncheni egyezményt a politi- kai-hatalmi erőszak és árulás állandó jel­képének nevezte, amely jelentős hatással volt a nemzetközi helyzet akkori alakulá­sára. A főbeszámolót Vladimír Kunovjá- nek, a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója tartotta. Hangsúlyozta, hogy München álla­munk újkori történelmének kulcsfontossá­gú eseményei közé tartozik, amely veszé­lyeztette a csehek és szlovákok további nemzeti állami fejlődését. Ezzel egyidejű­leg azonban a Münchenhez vezető ese­mények és az ezzel kapcsolatos súlyos következmények leküzdésére irányuló tö­rekvés az erőgyűjtés és az új lendület időszakát is jelentette a CSKP, mint nem­zeti, hazafias és legkövetkezetesebb ha­ladó politikai erő számára. Népünk ezekre a történelmi tapasztalatokra egyértelmű­en reagált, és levonta a tanulságokat; mélységesen csalódott, elvesztette hitét az egyoldalúan nyugati orientáltságú ve­zető csehszlovák burzsoáziában. Nemze­ti létének és állami fejlődésének megbíz­ható támaszát a Szovjetunióban kezdte látni. A csehek és szlovákok számára Mün­chen a hazai nagyburzsoázia és a nyugati hatalmak árulásának jelképévé vált. Ah­hoz a felismeréshez vezette őket, hogy az új Csehszlovákiát új osztályalapokon kell létrehozni, hogy a jövőben a nemzeti és állami fejlődést csakis a kommunista párt által vezetett munkásosztály biztosíthatja, s az új államnak a Szovjetunióval létesí­tett szilárd szövetségre kell támaszkod­nia. München állandó memento az euró­pai politika számára - hangsúlyozta a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Inté­zetének igazgatója, aki előadása befejező részében kitért az európai politikában ha­tó új gondolkodásra, közös európai há­zunk építésére irányuló törekvésekre és a szocialista országok ezzel kapcsolatos javaslataira. A következő előadást Robert Kvaček, a prágai Károly Egyetem filozófiai tanszé­kének munkatársa tartotta. Elemezte a müncheni árulás nemzetközi és belső okait, a csehszlovák kormánykörök kapi­tulációjához vezető körülményeket. Fi­gyelmeztetett arra, hogy München gyöke­rei az elsó világháború után létrejött bur- zsoá demokratikus Csehszlovákia meg­alakulásáig, a versailles-i szerződésig nyúlnak. A müncheni árulás belpolitikai okai között kulcsfontosságú szerepet játszott a csehszlovák kormány Nyugat-orientált­sága, a nyugati szövetségesektől való függése. Az ő taktikájuk arra irányult, hogy az ún, szudétanémet kérdésben engedményeket tegyenek a náci Német­országnak, ahelyett, hogy határozottan támogatták volna Csehszlovákiát - mondta Robert Kvaček. A Szovjetunió külpolitikájáról a har­mincas évek végén Vilnisz Szipolis be­szélt Elsősorban arra a szovjet javaslatra hívta fel a figyelmet, hogy hozzák létre a kollektív biztonsági rendszert és kösse­nek regionális megállapodást a német agresszió elleni közös védelemről. A vitában nagy-britanniai, francia, NSZK-beli, és NDK-beli tudósok is felszó­laltak. A nemzetközi tudományos konferen­cia ma folytatódik. A csehszlovák állam 70 éve - történelem és jelen (Folytatás az 1. oldalról) a Szövetségi Gyűlés alelnökével és Marie Jarošovával, a társaság alel­nökével, a CSNT alelnökével. Jelen volt Jaromír Johanes, a külügymi­niszter első helyettese és több más személyiség. Megnyitó beszédében Bohuslav Kuče­ra egyebek között hangsúlyozta: a boldog élet feltétele a békés egymás mellett élés s a széles körű nemzetközi együttműkö­dés elmélyítése. A továbbiakban ki­emelte, hogy a társaság aktívan hozzájá­rul a népek közötti megértés elmélyítésé­hez. A szeminárium résztvevői ezután nagy érdeklődéssel hallgatták meg Jaromír Jo­hanes előadását. A külügyminiszter első helyettese a nemzetközi helyzetet ele­mezte, s részletesen foglalkozott Cseh­szlovákia külpolitikájával. Johanes egyebek között rámutatott: elengedhetetlen, hogy minden egyes ál­lam érdekei összhangban legyenek az összes többi ország érdekeivel, továbbá, hogy a vitás kérdések békés úton oldód­janak meg, s az államközi kapcsolatok­ban megbízhatóan működjenek az együttműködés mechanizmusai. Épperre törekszik a csehszlovák külpolitika, amely fő feladatát abban látja, hogy aktívan, alkotóan vegyen részt a világbéke meg­szilárdításában, a háborús veszély elhárí­tásáért vívott küzdelemben. A továbbiakban emlékeztetett a mün­cheni események 50. évfordulójára, s hangsúlyozta, a legfontosabb történelmi tanulság és tény az, hogy a fél évszázad­dal ezelőtti sorsdöntő napokban a Szov­jetunió az utolsó pillanatig kitartott mellet­tünk, s a szovjet hadsereg játszott döntő szerepet hazánk felszabadításában. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy külpolitikai irányvonalunk alapja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség. Jaromír Johanes a kedvező nemzet­közi tendenciákat elemezve hangsúlyoz­ta, a Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikájának köszönhetően fo­kozatosan javulnak az államközi kapcso­latok. Johanes részletes tájékoztatást adott arról a csehszlovák kezdeményezésről, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonala mentén hozzák létre a bizalom, az együttműködés és a jó­szomszédi kapcsolatok övezetét. A kez­deményezés pozitív visszhangra talált, amit a különböző szinteken folytatott tár­gyalások és konzultációk is bizonyítanak. Az összeurópai folyamattal összefüggés­ben Johanes kiemelte a Varsói Szerző­dés és a NATO képviselőinek a hagyo­mányos fegyverek korlátozásáról folyta­tott konzultációit. A bécsi utótalálkozó kapcsán emlékeztetett rá, hogy Cseh­szlovákia javaslatot tett egy európai gaz­dasági fórum összehívására. Johanes vé­gezetül ismételten hangsúlyozta, Cseh­szlovákia továbbra is aktív külpolitikát fog folytatni az egyetemes béke és biztonság, az együttműködés sokoldalú fejlesztése érdekében. A szeminárium résztvevői nagy taps­sal fogadták dr. Antonín Vanék profesz- szornak, a prágai Károly Egyetem Böl­csészettudományi Kara dékánjának elő­adását a csehszlovák állam történetéről. Vanék professzor előadásában a cseh és a szlovák nemzeti tudat fejlődésével, az akkori nemzetközi és belpolitikai való­sággal és a csehszlovák állam bölcsőjé­nél álló vezető személyiségek államal­kotással kapcsolatos nézeteivel foglalko­zott. Megemlítette az objektív történelmi feltételeket, többek között a nagy októberi szocialista forradalom győzelmét és a munkásmozgalom fellendülését, amely nemzeteink önállósodásához vezetett. Előadásának végén megállapította, hogy a csehszlovák állam létrejöttének idején nem voltak meg az objektív feltéte­lek a szocialista köztársaság létrehozásá­hoz. Ennek ellenére az önálló Csehszlo­vákia megalakulását forradalmi és haladó eseménynek kell tekinteni. A nemzetközi szeminárium ma folyta­tódik. ÚJ SZÚ 2 1988. IX. 1ó

Next

/
Thumbnails
Contents