Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-05 / 209. szám, hétfő
Nagykapos (Veľké Kapušany), művelődési ház, a Komócsa néptáncegyüttes öltözője és ruhatára, nagybőgővel. Délután három óra, négytől próba. Ilyenkor, augusztusban? - kérdezem. - Igen - válaszolja Bukó Gyula, az együttes vezetője. - Meghívtak Tóketerebesre (Trebišov), fellépünk az sznf-ünnepsége- ken. Ezért a próba, különben csak szeptember elsején kezdtünk volna. Noha még nem láttam a Komó- csát színpadon, örülök, hogy újra él, létezik ez az alkotó kisközösség. Tudniillik, számos sikeres év után, amikor az országos népművészeti fesztiválra is eljutottak, szép eredményeket elérve ott, Kozsár Miklós művészeti irányításával, feloszlott a csoport. Nem mintha nem akartak volna már tovább együtt táncolni, vezetőjüket szólította máshová a kötelesség. Aztán jött Bukó Gyula, ez a huszonhét éves, tősgyökeres nagykaposi fiatalember, aki egyébiránt építészeti szakközépiskolát végzett, a vajáni (Vojany) hőerőműben dolgozik, van egy kislánya, négyhónapos. Persze, az egész azért nem volt ilyen egyszerű.- Nyolcvankettőben kezdtem táncolni a Komócsában.- Hadd kérdezzem meg mindjárt, mi vonzotta az együttesbe.- Katonaság után voltam, kerestem a helyemet, ahol hasznosan tölthetem a szabadidőmet. Meghallottam, hogy működik a városban egy tánccsoport, melynek tagja volt a barátom is, elmentem megnézni őket, és maradtam. Igaz, nem volt sok választási lehetőség. Nyolcvan- háromban Szlovákia fővárosába helyeztek, ahol három évet töltöttem, miközben táncoltam a Szőttesben. Amikor nyolcvanhatban hazajöttem, vezető híján éppen szünetelt a Komócsa tevékenysége. Más problémák is voltak. Pedig mindenki akarta, hogy működjön. Kellene valamit tenni, mondták. Nem hiányzik neked?, kérdezték tőlem. Te táncoltál a Szőttesben, biztosan tudnád csinálni. Csak a saját kedvünkre táncolnánk. Éreztem, szeretik a táncot. De csak a saját kedvünkre művelni, ón ezt nem akartam. Ha nincs cél, vagyis fellépés, ha nincs miért hajtani, úgy is néz ki a munka.- Végül is, mi döntött?-Az, hogy behívatott a városi nemzeti bizottság titkárnője, és megkérdezte, elvállalnám-e a csoport vezetését. Megígérték, hogy támogatni fognak, a művelődési ház keretében dolgozhatunk. Mivel a feLemez Töltsön egy órát kedvenceivel A kedvelt popzenei rádióműsor címe szerepel ezen a nonstop Favorit-lemezen, melynek borítóján ott a figyelmeztetés: 1 órás nagylemez. S valóban, két perc híján egy órán át élvezhetjük kedvelt együttesek zenéjét. Elhangzanak számok, mélyek már-már a feledés homályába merültek, de újabbakat is hallhatunk, összesen tizenhatot. A legrégebbi húsz évvel ezelőtt volt nagy sláger (Véget ért egy fejezet - Juventus), a „legújabb“ 1982- ben született (Kell, hogy várj- Neo- ton Família). Az említett két együttesen kívül hallhatjuk még a lemezen a Mikrolied-énekegyüttest, a Generál, a Metró, a V Moto-Rock, a Illés, az Apostol, az Expressz, a Corvina, a Fonográf, a Piramis, a Tolcsvay, a Skorpió és az Omega együttest, a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Körmendi Vilmos vezényletével, Koncz Zsuzsát, Kovács Katit és Délhúsa Gjont. Tehát igazi sztárparádé, s olyan számok, melyeknek legtöbbje már a magyar popzene örökzöld slágereinek listáján szerepel. SÁGI TÓTH TIBOR leségem a művelődési ház munkatársa, ismerem a körülményeket, bíztam abban, hogy az ígéret nem marad ígéret. Igent mondtam, összehívtuk a tagokat, a régieket és újakat, jöttek a gyerekek a villanytelep szaktanintézetéből, hozták magukkal a többieket, és jelentkeztek alapiskolások. Tavaly májusban indultunk, valójában azonban szeptemberben kezdtük meg a munkát. November hetedikén már felléptünk, majd az országos népművészeti fesztiválra gondolva, készítettünk egy, tizennyolc perces anyagot, Szirénfalvi kutyanyúzó címmel, főként lánytáncokból állt. Szerepeltünk vele a kerületi versenyen.- Milyen sikerrel?- Meglátszott a teljesítményünkön, hogy nemrég vagyunk együtt ebben a felállásban, ez volt a zsűri véleménye is. De remélem, hogy nem maradunk ezen a szinten, bár nem lesz könnyű fejlődni, a gyerekek nagyobb része alapiskolás, hamar elkerülnek tőlünk. Felnőttekkel, már dolgozó emberekkel könnyebb lenne. Ilyen csak kettő-három van. A hetedikes-nyolcadikos tanulók külsőre már felnőttek, gondolkodásuk azonban még nem az. Nyolc óránál tovább nem is próbálhatunk. Persze, jó velük dolgozni, többségüket érdekli a néptánc, élvezik. Húszán vagyunk jelenleg, de mindöszzetni. Ha tudnák, akkor nem lépnének fel olyan követelésekkel, hogy minden alkalomra más-más műsort adjunk. Erre még egy profi együttes sem képes. Ha látják a Komócsát, azt szokták mondani: ezek mindig ugyanazt csinálják. Egyébként jó, hogy tudnak rólunk Nagykaposon és a környéken, számon tart a Csemadok is. Mi vagyunk a legmesszebbre mindentől, amíg hozzánk eljutnak a hírek... Ha valami van, elég későn tudjuk meg. Újabban már szorosabb a kapcsolat a Csemadokkal, járási titkárságával, igyekeznek tájékoztatni. Bízom benne, lesz itt eredmény, idő kérdése az egész.-A zenekarról még nem esett szó. Egyáltalán, van-e állandó kísérőjük?- Királyhelmecröl (Kráľ. Chlmec), egy, éppen alakulófélben lévő parasztzenekar. Az egyetlen ilyen e vidéken. Úgy vagyunk, ha tudnak, jönnek. Próbákra nem kérhetem őket, olyankor magnóról szól a zene, de a fellépések előtt közösen dolgozunk. Jelen pillanatban ez így megfelel nekünk. Nem árultam el eddig, beszélgetésünket végighallgatta Germán Anna, Balogh Erika, aztán időközben megérkezett Bódi Martina, Koldus Aneta, akik valamikor a néhány évig működő Sarjában kezdtek, amely Újra érik a Komócsa sze hét a fiú. Ahogy én tudom, minden csoportban ez az egyik legnagyobb gond.- Gondolom, a Komócsa és a Szőttes egyúttal iskola is volt az ön számára. Ezenkívül tanulta-e még valamilyen formában a néptáncot?- Táncházvezetói tanfolyamot végeztem, és úgy érzem, amíg én tudom ezeket a gyerekeket tanítani, addig nincs szükség külön koreográfusra. Ismerek számos táncanyagot. Különben igyekszünk elsősorban hazai, pontosabban Kapós környéki hagyományokból dolgozni, mint minden emberhez, hozzánk is a szülőföld áll a legközelebb. Emellett áttérünk más vidékekre, most Dunántúli táncokat kezdünk majd tanulni, kaptunk anyagot. Szeretnék videokazettát is beszerezni. Visszatérve még a továbblépéshez, el kellene kezdenem utánpótlást nevelni. Úgy értem ezt, ha valamelyik gyerek elmegy például Kassára (Košice) tanulni, akkor ott táncol az Új Nemzedékben, amikor pedig hazatér - tud adni.- Közhely ugyan, de hadd mondjam, ahhoz, hogy egy amatőr művészeti csoport (is) előbbre tudjon lépni, jót és mind jobbat produkálni, a próbatermen kívül más tárgyi és anyagi feltételek is szükségeltetnek.- Úgy nyolcvan százalékban megvannak nálunk. Próbálnunk van hol, éppen most kapunk pénzt új ruhákra. Ezt itt szatmári viseletnek mondanám, a környéken nem találtunk jellemző népviseletet, itt ha- már kivetkőztek belőle az emberek. Sure meg fejkendő van, de hát az nemcsak erre a vidékre jellemző. Csakhogy ha meglesznek az új ruhák, akkor itt már nem férünk el, szűkös ez a helyiség, képzelje el, amikor húsz ember bejön ide. ígérték, hogy kapunk raktárhelyiséget. Persze, más követelmények is vannak, ha jól akarunk dolgozni. De az a helyzet, először nekünk kell adni, aztán kérhetünk. Ez nálunk így megy. A környéken nem sokan tudják, mit jelent néptánccsoportot vetulajdonképpen a Komócsa utánpótlásnevelő együttese is volt. - Ott sajátítottuk el az alapokat, ott szerettük meg a néptáncot - mondják a lányok -, és legalább még tíz évig akarjuk folytatni. - Majd kérdésemre elmagyarázzák, a komócsa erdei szamócát jelent, a sarja pedig „a szamóca növendéke". És érkeznek a fiúk. Nagy Csaba, aki a hőerőmű szaktanintézetének diákja, a következőket mondja: - Ha nem érdekelne, nem járnék ide. Ami nem érdekel, én azt nem csinálom. Lehetnék most a víznél, de ezt választottam. A táncban felszabadul az ember, legyen az modern tánc vagy néptánc, számomra nincs köztük különbség. És befut a zenekar vezetője, Csurko Dezső, aki erdészeti főiskolán tanul, levelező tagozaton. Ö még csak lesz mérnök, az együttes többi tagja viszont már mind az. Egy parasztzenekar - csupa mérnökből. De nemcsak ez közös jellemzőjük, hanem az is, hogy valamennyien magyar tanítási nyelvű alapiskolába jártak, és ezen a nyelven szereztek érettségit is a Királyhelmeci Gimnáziumban.- Működött itt azelőtt egy hasonló zenekar, Szeredás, majd Hazai néven, aztán megszűntek. Nekünk még nincs nevünk, lehet, hogy egy év múlva már lesz. Alakulófélben vagyunk, négyen, öten, hatan játsz- szunk, mikor hogy. Zenei alapokat a művészeti alapiskolában szereztünk, mostanában meg hazai és magyarországi táborokba járunk, voltunk például Jászberényben. Ilyen jellegű táncházzenekar hozzánk legközebb Kassán van, a Csámbor- gó. Azt mondták, segítenek. Nagyon szeretjük ezt a zenét. És, mint együttesnek, most jön meg a kedvünk.- Ide, Nagykaposra mivel jönnek, milyen járművön?- Kocsival.-És legalább a „benzinpénzt“ kifizeti valamilyen szervezet?- Ingyen jövünk, ingyen csináljuk az egészet. BODNÁR GYULA Nagy László felvétele Népművelők felelőssége Ezerkilencszáznegyvennyolc februárja után a szocialista kulturális forradalom konkrét eredményeként több kulturális-népművelési intézmény is létrejött. A Megbízottak Testületének 1952 szeptemberében született határozatát követve, egy évvel később megkezdődött a módszertani központok hálózatának kiépítése, megalakult a Népművelési Központ, amely szakmai tanácsadó, valamint kutatótevékenységet kifejtő intézményként működött a népművelés területén, és a Szlovákiai Nép- művészeti Központ, mely az amatőr művészeti mozgalomban végzett módszertani és kutatómunkát. E két központ összevonásával született meg 1958-ban a Népművelési Intézet. Az elmúlt harminc évben ez az intézmény mindenkor élénken reagált a társadalmi szükségletekre és körülményekre, aktív harcostárs volt a szocializmus itthoni építésében. Az iparosítás időszakában főként olyan tanfolyamok szervezése jelentette a kulturális-népművelő munkát, melyeken különböző képesítéseket szerezhettek a résztvevők, növelhették jártasságukat valamely területen stb. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés kialakulásának időszakában négy mezőgazdasági kabinet formájában működött a Népművelési Intézet, ezek célja az volt, hogy haladó gondolatokat vigyenek a földművesek köreibe. Amikor feltűntek a polgári ügyek első testüle- tei, módszertani anyagok készültek az intézetben, tevékenységük elősegítésére. A hetvenes években minden erejét mozgósította az intézet, hogy minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt emelkedjen az amatőr művészeti munka színvonala, ennek érdekében egységes rendszert dolgozott ki. A nyolcvanas évek jellemzője az a törekvés, melynek nyomán művelődési-nevelési programok népszerűsítésével igyekszünk gazdagítani a kulturális-népművelő tevékenység új formáit. Most szeptemberben immár a negyedik szlovákiai szemléje lesz ezeknek a műsoroknak. A statisztikai adatok szerint 1987- ben Szlovákiában 2662 kulturálisközművelődési intézmény működött a nemzeti bizottságok keretében, ezenkívül 138 szakszervezeti, 74 szövetkezeti, 761 ifjúsági klub tevékenykedett, és 41 speciális kulturális intézmény. Ezekben több mint 200 ezer különböző rendezvényt szerveztek, a ciklikus programok száma közel 20 ezer volt. A műsorokat 13,5 millió néző tekintette meg, illetve ennyien voltak résztvevői a rendezvényeknek. Több mint 170 ezer ember fordult meg a mintegy 12 ezer művelődési klubban. Az amatőr művészeti együttesek száma Szlovákiában 11 164. Hasonlóan magas számokat jegyezhetnénk le a kiállításokról, hangversenyekről, diszkókról, táncmulatságokról, országos rendezvényekről. Napjaink igényes követelményei arra késztetnek bennünket, hogy komolyan és felelősségteljesen gondolkodjunk el munkánkon. Kritikusan át kell értékelni valamennyi területet, felül kell vizsgálni munkánk tartalmát és következetesen fel kell mérni, mi az, ami a kulturális-nép- művelő tevékenységben idejétmúlt, ami elveszítette jelentőségét, ugyanakkor a másik oldalon minél gyorsabban fel kell számolni a hiányosságokat. Társadalmunk gazdasági politikai és szociális átalakítása nemcsak a termelési szférát érinti, hanem a szükségleteket is, nemcsak a cselekvést, hanem a társadalom egészének és külön-külön minden egyénnek a gondolkodását is. Ebből az következik, hogy a kulturális-közművelődési frontnak szintén aktívan részt kell venni az átalakulás megvalósításában. A szociális-gazdasági fejlődés gyorsításának stratégiájában megnövekszik szerepe, összefüggésben azokkal a minőségi változásokkal, melyek a társadalomban végbemennek. A kulturális-népművelő munkától elvárják, hogy még jobban igazodjék Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikájához, hogy alaposan dolgozzuk ki a párthatározatokból adódó feladatokat, majd felújított, illetve új formákban ültessük át azokat a dolgozók tudatában. Ma, amikor a társadalmi termelés valamennyi területén nő a minőséggel és a hatékonysággal szemben támasztott követelmény, kezdve az anyagi javak termelésétől a szellemi tevékenységig, mindez magával hozza azt is, hogy a kulturális-nép- műveló munkát jobban össze kell kapcsolni a termeléssel és a szükségletekkel, jobban kell igazodnia a tudományos-műszaki haladáshoz, nagyobb szerepet kell játszania a környezetvédelemben és -alakításban, a szocialista életmód formálásában. A közművelődés különböző formákban ráirányítja a figyelmet a műszaki képességek gyarapításának szükségességére, valamint arra, hogy a tudományos-műszaki forradalom rugalmasabban érvényesüljön az anyagi javak termelésében. A Népművelési Intézet feladata lesz: egészében megvizsgálni a kul- turális-népművelő tevékenységet, ugyanígy egyes területeit; terjeszteni az új, haladó tapasztalatokat, szakmailag befolyásolni a közművelődés és az amatőr művészeti mozgalom különböző területeinek és formáinak a fejlődését; részt venni főként az ifjúság szabad idejének szervezésében. Napjainkban azonban némely szlovákiai méretű rendezvény szervezőinek részéről nő a Népművelési Intézetre gyakorolt nyomás, azaz szeretnének minden felelősséget az intézetre hárítani. Politikai, társadalmi és szakmai szempontból objektí- ven át kell értékelni a szlovákiai, az országos és a nemzetközi rendezvények létjogosultságát. Közülük ki kell választani azokat, amelyek döntő mértékben módszertani funkciót töltenek be, ezeket továbbra is rendezze a Népművelési Intézet. A többi rendezvényért vállaljanak kezességet társadalmi szervezetek, a kerületi és járási nemzeti bizttságok, esetleg egyenesen kulturális-népművelési intézmények akkor is, ha a rendezvények szlovákiai méretűek lesznek, természetesen azzal a feltétellel, hogy az ő feladatuk a szervezés és az anyagiak bebiztosítása. A Népművelési Intézet feladata csupán a szakmai színvonal ellenőrzése lesz. A kiállítótevékenység területén követelményként mutatkozik, hogy egy-egy kiállítást többször is meg kell ismételni. A Népművelési Intézet széles körű kiadótevékenységet fejt ki. Gondozásában évente mintegy 40 kiadvány jelenik meg. A nem éppen kedvező kiadói feltételek ellenére, nő a publikációk száma és a példányszám. Hogy az intézet eleget tudjon tenni módszertani feladatainak, és hogy elméleti, valamint más anyagokat tudjon készíteni, mélyen ismernie kell a „terepen" végzett munkát, e munka irányait stb. Erre ki lehet használni a saját és a külső munkatársak ismereteit, ugyanakkor azonban jelentős mértékben javítani kell intézetünkben az elemzőtevékenységet. Sokkal többet kell tenni tudományos szinten a kutatások-felmé- rések előkészítésében és kiértékelésében, eredményeik gyakorlati alkalmazásában. A kulturális-népművelési intézmények, a művelődési közösségek, az amatőr művészeti csoportok munkájában, a művelődési-nevelési műsorok stb. készítésében nagy segítséget jelentenek a szakmai és módszertani tanácskozások. Ezekből összesen több mint 700 valósul meg évenként. Magas szám ez, a hatékonyság viszont nem mérhető közvetlenül. Azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a Népművelési Intézet és más módszertani központok által végzett némely tevékenységre, érzékeltetjük, mennyire sokrétű ez a munka, egyúttal társadalmi jelentőségét is hangsúlyozni szeretnénk. Sokoldalú, lelkileg-szellemileg fejlett szocialista személyiséget kell formálnunk. Ezért mindig szükség lesz olyan intézményekre, melyek e feladatok teljesítésében részt vesznek. Közéjük tartozik a kulturális-népművelési intézmények valamennyi típusa. Nagy tehát a népművelők felelőssége - eleget tenni ennek a feladatnak a mindennapokban. ANDREJ GREŠ, a Népművelési Intézet igazgatója ÚJ SZÚ 4 1988. IX. 5.
