Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-30 / 231. szám, péntek
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Miloš Jakeš üdvözli vendégét (Telefoto: ČSTK) Tovább folytatjuk a nemzetközi enyhülést célzó erőfeszítéseinket Miloš Jakeš és Gustáv Husák fogadta az NDK nemzetvédelmi miniszterét (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP hadseregének politikai főcsoportfőnöke, Jaroslav Klícha vezérezredes, a Csehszlovák Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és Helmut Ziebart, az NDK csehszlovákiai nagykövete. Tegnap a prágai várban Gustáv Husák köztársasági elnök is fogadta a Heinz Kessler vezette küldöttséget. A szívélyes és elvtársi légkörű találkozón a felek megelégedéssel (Folytatás a 2 oldalon) SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az óva intő müncheni árulás Fél évszázaddal ezelőtt szeptember 30-a - ez talán a leggyászosabb nap Csehszlovákia hetvenesztendös történetében. E sorsdöntő nap első perceiben Hitler, Chamberlain, Daladier és Mussolini, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői dokumentumot írtak alá, amelyet müncheni egyezménynek neveztek el. Valójában ez diktátum volt, amely Csehszlovákiát utasította, hogy Németország javára mondjon le határmenti területeiről, ahol többnyire németek, de nemcsak ők éltek. Ezeken a terüle- , teken például 800 ezer cseh ember is élt, akiknek csaknem egynegyedet a nácik kiűzték, a többieket jogaiktól megfosztották és könyörtelen germanizálásukra törekedtek. Mi volt ennek a magyarázata? Az Európa szivében fekvő Csehszlovákia gátolta a német imperializmus terjeszkedését nemcsak kelet és délkelet felé, hanem nyugati irányban is. Ez utóbbi esetben ellenfélként a támadó fasizmus hátországában. A keleti terjeszkedés előfeltételeit már jóval München előtt a nyugati nagyhatalmak teremtették meg, amelyeket nyugtalanítottak az oroszországi forradalmi változások. Ez jellemezte már a versailles-i szerződést, amelynek pontot kellett volna tennie az első világháború után. E szerződés értelmében például a volt orosz birodalom területén levő német csapatokat nem kötelezték a leszerelésre. Később pedig nyilván nem véletlen volt az, hogy „megfeledkeztek“ pontosítani Németország keleti határait, noha a nyugatiakat meghatározták és szavatolták. Németországnak sietve kulcsszerepet szántak a világ első szocialista országa, a Szovjetunió elleni keresztes hadjáratban. A legjelentősebb nyugati országok Németországnak az 1924-1929-es években mintegy húsz milliárd dollárnyi hitelt nyújtottak, amely lehetővé tette a fejlett hadiiparnak és a nagy létszámú hadseregnek építését. E tőke 70 szazaiéka amerikai volt. A szovjetellenesség és az antikommunizmus volt az a fontos közös nevező, amelyen Münchenben végül is megegyezett a brit és a francia imperializmus a hitleri fasizmussal. A szovjetunióbeli forradalmi fejlemények kiváltotta aggodalom növelte a hazai uralkodó burzsoá körök habozását is, és elősegítette az áruláshoz, a kapitulációhoz vezető űt megnyitását. Annak ellenére, hogy Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök szavai értelmében világosan látták, a Szovjetunió abban a nehéz pillanatban egymagá ban kitartott mellettünk és kötelességénél többet kínált fel nekünk. A szovjet-csehszlovák szövetségi szerződés alapján esetleg nyújtandó szovjet katonai segítség ugyanis ahhoz kötődött, hogy ehhez hasonló segítséget nyújtson Franciaország is. A vezető szovjet képviselők azonban 1938 szeptemberi napjaiban azt üzenték Prágának, segítenek akkor is ha ezt Franciaország nem teszi meg. Mozgósítottak több mint harminc hadosztályt, és készek voltak azokat bevetni a másfél millió csehszlovák katona oldalán a tervezett német agresszió elleni védelmi harcban. Az elvakult osztályönzés, amely háttérbe szorította az összemberi értékeket, nemcsak Csehszlovákiát, hanem egész Európát belehajszolta a háború poklába. A szakemberek azt állítják, hogy Csehszlovákia védekezhetett volna, s Nagy-Britanniával, Franciaországgal, valamint a Szovjetunióval szövetségben feltartóztathatta volna a német imperializmus és a nácizmus terjeszkedését. Ez nem történt meg, s a következmények borzalmasak voltak - az emberiség újkori történetének legnagyobb tragédiája, az 50 millió emberéletet megkövetelő második világháború. Tizenöt évvel ezelőtt hosszadalmas, nehéz tárgyalások után sikerült elérni azt, hogy a CSSZSZK-val szerződésben a Német Szövetségi Köztársaság is kezdettől fogva elismerte a müncheni egyezmény érvénytelenségét. Ennek ellenére 1938 Münchenje számunkra nem olyan múlt, amely ne szólna a mához is. Manapság a világ mintegy 60 tőkés országában léteznek fasiszta jellegű pártok és csoportok. Közülük nem a legveszélyesebb a kismértékben átalakult „klasszikus“ fasizmus. Nagyobb és valósabb veszélyt képviselnek a korunk kapitalizmusának belső ellentmondásai közepette kialakuló és formálódó szélsőséges jobboldali áramlatok. Látszatra nem emlékeztetnek mindig a hitleri és a mussolini időkre, mi több, esetenként cáfolják a velük való szellemi rokonságot. Viszont terjesztik a totalitarizmust, a nacionalizmust és a rasz- szizmust, az „erőpolitikát“ vallják és természetesen felültek az antikommunizmus lovára. Persze, a világ helyzete ma más mint amilyen a húszas és a harmincas években volt. Megváltoztak az erőviszonyok, a demokratikus és a haladó erőknek nagyobbak a lehetőségeik es nagyobb területen manőverezhetnek. Csakhogy nem szabad megfeledkezni arról - ez veszélyes dolog lenne hogy a fasizmus még termőtalajra talál korunk kapitalizmusában és imperializmusában. Veszélyesen képes manipulálni az embereket. A müncheni árulás és következményei a ma és a jövő számára óva intő történelmi példája annak, hogy mibe torkoll a konfrontáció, az erőszak és a diktátum politikája, ötven évvel ezelőtt Münchenben tulajdonképpen az imperializmus néhány áramlata szőtt összeesküvést a kollektív biztonság és a béke gondolata ellen. Ehhez hasonló tendenciák szép számban előfordultak a második világháború után is. Tanulságai ellenére az imperializmus megkísérelte és megkísérli a „szociális revánsot“, az „erőpolitika“ segítségével a hegemónia kivívását. Ez csak kiemeli annak nélkülözhetetlen szükségét, hogy szívósan és céltudatosan törekedni kell a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megvalósítására nemcsak katonai, hanem politikai, gazdasagi, környezetvedelmi, kulturális és humanitárius területen is. A cél egyszerűen az, hogy a békés egymás mellett élés filozófiája a nemzetközi kapcsolatok egyetemes alapelvévé váljon. ötven évvel ezelőtt a kommunista Rudé právo Csehszlovákia helyzetét értékelve megállapította: nagyon valószínű, hogy szilárdságunk és határozottságunk láttán az ellenség lemond szándékainak megvalósításáról. Ezek a szavak ma is időszerűek az emberiség túléléséért, a demokratizálásért, a demilitarizálásért és a nemzetközi kapcsolatok humanizálásáért vívott harcban. (Pravda) PENTEK 1988. szeptember 30. XLI. évfolyam 231. szám Ára 50 fillér KB főtitkára tegnap Prágában fo gadta Heinz Kessler hadseregtá bornokot, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagját, az NDK nemzetvédelmi miniszterét, aki az NDK Nemzeti Néphadserege küldöttségének élén hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A szívélyes és elvtársi légkörű találkozón a felek tájékoztatták egymást a két testvérpárt által a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában követett politikáról. Megállapították, hogy azonosak a nézeteik a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben, s kifejezték azt az eltökéltségüket, hogy tovább folytatják a nemzetközi enyhülés pozitív irányzatainak megszilárdítását célzó erőfeszítéseiket. Ezzel kapcsolatban kiemelték a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének idén júliusban Varsóban, valamint korábban Budapesten és Berlinben tartott ülésén hozott határozatok jelentőségét. Miloš Jakeš nagyra értékelte a két szövetséges ország hadseregeinek együttműködését, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai védelmi képességének szilárdítása területén fejtenek ki. Tájékoztatta a vendégeket a CSKP Központi Bizottsága által a párt ideológiai munkájának kérdéseiről tartandó 10. ülés előkészületeiről. A fogadáson jelen volt Milán Václavík hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Horst Brünner vezérezredes, az NDK Nemzeti NépBaráti találkozó A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - Baráti találkozót tartott tegnap Prágában Vang Szing-ta, a Kínai Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete, országának nemzeti ünnepe, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 39. évfordulója alkalmából. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón részt vettek: Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára, Ladislav Adamec és Vasil Bil'ak, a CSKP KB Elnökségének tagjai, František Hanus, a CSKP KB titkára, Miroslav Štépán, a CSKP KB Titkárságának tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára, továbbá a CSKP KB osztályvezetői, a szövetségi és a cseh kormány, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlovák Nemzeti Front KB képviselői, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk más személyiségei. Ott voltak a prágai diplomáciai testület tagjai. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban gratulált Quetto Ketumile Jonny Masire- nek, a Botswanai Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Gaositwe Kaegakwa Tibe Chiepe asszonynak, Botswana külügyminiszterének. Közlemény a szövetségi kormány üléséről (ČSTK) - A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya tegnap megtárgyalta azt a törvénytervezetet, amely módosítja és kiegészíti az állami költségvetésbe irányuló elvonásokról szóló 161/82-es számú törvényt és a jövedelemadóról szóló 164/82-es számú törvényt. Ezek figyelembe veszik a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak 1989. január elsejével esedékes komplex átalakítását, és részben módosítják az elvonások eddig érvényes rendszerét a gazdálkodószervezetek adóit. Ennek oka elsősorban a megnövelt társadalombiztosítási hozzájárulás, amelyet már a jövő év január elsejétől kezdve tartalmaznak az újonnan meghatározott nagykereskedelmi és felvásárlási árak. A meglevő elvonásokról és jövedelemadóról szóló törvények javasolt módosításai által nyert nagyobb pénzeszközöket az állami költségvetésbe utalják át. A nagykereskedelmi és felvásárlási árak módosításának következményei a forgalmi adó összegében tükröződnek vissza, és nem érintik a fogyasztói árakat. Az állami költségvetésbe irányuló elvonások és a jövedelemadó lényeges módosítására a gazdasági mechanizmus átalakításának programja alapján 1991. január elsejével kerül sor. A törvényjavaslat tovább a mai 100 ezerről 150 ezer koronára emeli a társadalmi szervezetek és lakás- szövetkezetek adófizetési kötelezettségének alsó határát, ami hozzájárul gazdasági helyzetük javításához. Csökkentik a helyi termelő- és szolgáltatóvállalatok, az ipari szövetkezetek és a járási építőipari vállalatok jövedelemadójának tarifáját, hogy a nagykereskedelmi árak átalakítása után érvényesíteni (Folytatás a 2. oldalon) AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÁLTALÁNOS VITÁJA A felszólalók további leszerelési lépéseket sürgetnek Eduard Sevardnadze megbeszélósei Csien Csi-csennel • A szovjet külügyminiszter váratlanul hazautazott, hogy részt vegyen az SZKP KB mai ülésén (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter csütörtökön váratlanul megszakította New York-i tartózkodását, és az eredeti tervektől eltérően nem pénteken, hanem két nappal korábban hazatért Moszkvába. Erről New Yorkban Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő tájékoztatott, hozzáfűzve, hogy Sevardnadze részt vesz az SZKP Központi Bizottságának ma kezdődő plenáris ülésén. Geraszimov elmondta azt is, hogy a plenáris ülésen a 19. országos pártértekezlet határozataival összhangban megvitatják a pártapparátus munkájával összefüggő szerkezeti változásokat, amelyek egyaránt érintik a különböző szinteken működő pártszerveket. Ezzel összefüggésben elmaradt á* szovjet külügyminiszter több betervezett ENSZ- beli találkozója. Eduard Sevardnadze elutazása előtt még találkozott Csien Csi- csen kinai külügyminiszterrel, majd megbeszélésük után bejelentették, hogy a kínai diplomácia vezetője még idén a Szovjetunióba látogat, Sevardnadze pedig jövőre keresi fel Kinát. Gennagyij Geraszimov a hírhez hozzáfűzte, hogy Csien Csi-csen Moszkvában találkozik majd Mihail Gorbacsov pártfőtitkárral és más szovjet vezetőkkel. Az Új-Kína hír- ügynökség ENSZ-forrásokra hivatkozva szintén megerősítette a látogatás tényét. Geraszimov kijelentette, hogy a szovjet-kínai kapcsolatokat teljes mértékben normalizálni kell. A két ország külügyminiszterének eszmecseréi a szóvivő szerint konstruktív légkörben folytak és a két diplomata egyetértett abban, hogy lehetőség van a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok javítására. Megfigyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak a látogatásról létrejött megállapodásnak, mivel ha sor kerül Csien Csi-csen moszkvai útjára, akkor kínai külügyminiszter több mint 20 év után látogat ismét a Szovjetunióba. A New York-i ENSZ-központban (Folytatás a 3 oldalon)