Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-30 / 231. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Miloš Jakeš üdvözli vendégét (Telefoto: ČSTK) Tovább folytatjuk a nemzetközi enyhülést célzó erőfeszítéseinket Miloš Jakeš és Gustáv Husák fogadta az NDK nemzetvédelmi miniszterét (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP hadseregének politikai főcsoportfő­nöke, Jaroslav Klícha vezérezre­des, a Csehszlovák Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke és Helmut Ziebart, az NDK csehszlovákiai nagykövete. Tegnap a prágai várban Gustáv Husák köztársasági elnök is fogadta a Heinz Kessler vezette küldött­séget. A szívélyes és elvtársi légkörű találkozón a felek megelégedéssel (Folytatás a 2 oldalon) SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az óva intő müncheni árulás Fél évszázaddal ezelőtt szeptember 30-a - ez talán a leggyászo­sabb nap Csehszlovákia hetvenesztendös történetében. E sors­döntő nap első perceiben Hitler, Chamberlain, Daladier és Musso­lini, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői dokumentumot írtak alá, amelyet müncheni egyezmény­nek neveztek el. Valójában ez diktátum volt, amely Csehszlovákiát utasította, hogy Németország javára mondjon le határmenti területe­iről, ahol többnyire németek, de nemcsak ők éltek. Ezeken a terüle- , teken például 800 ezer cseh ember is élt, akiknek csaknem egyne­gyedet a nácik kiűzték, a többieket jogaiktól megfosztották és könyörtelen germanizálásukra törekedtek. Mi volt ennek a magyarázata? Az Európa szivében fekvő Csehszlovákia gátolta a német impe­rializmus terjeszkedését nemcsak kelet és délkelet felé, hanem nyugati irányban is. Ez utóbbi esetben ellenfélként a támadó fasizmus hátországában. A keleti terjeszkedés előfeltételeit már jóval München előtt a nyugati nagyhatalmak teremtették meg, amelyeket nyugtalanítottak az oroszországi forradalmi változások. Ez jellemezte már a versailles-i szerződést, amelynek pontot kellett volna tennie az első világháború után. E szerződés értelmében például a volt orosz birodalom területén levő német csapatokat nem kötelezték a leszerelésre. Később pedig nyilván nem véletlen volt az, hogy „megfeledkeztek“ pontosítani Németország keleti határait, noha a nyugatiakat meghatározták és szavatolták. Németországnak sietve kulcsszerepet szántak a világ első szocialista országa, a Szovjetunió elleni keresztes hadjáratban. A legjelentősebb nyugati országok Németországnak az 1924-1929-es években mintegy húsz milliárd dollárnyi hitelt nyújtottak, amely lehetővé tette a fejlett hadiiparnak és a nagy létszámú hadseregnek építését. E tőke 70 szazaiéka amerikai volt. A szovjetellenesség és az antikommunizmus volt az a fontos közös nevező, amelyen Münchenben végül is megegyezett a brit és a francia imperializmus a hitleri fasizmussal. A szovjetunióbeli forradalmi fejlemények kiváltotta aggodalom növelte a hazai ural­kodó burzsoá körök habozását is, és elősegítette az áruláshoz, a kapitulációhoz vezető űt megnyitását. Annak ellenére, hogy Eduard Beneš csehszlovák köztársasági elnök szavai értelmében világosan látták, a Szovjetunió abban a nehéz pillanatban egymagá ­ban kitartott mellettünk és kötelességénél többet kínált fel nekünk. A szovjet-csehszlovák szövetségi szerződés alapján esetleg nyúj­tandó szovjet katonai segítség ugyanis ahhoz kötődött, hogy ehhez hasonló segítséget nyújtson Franciaország is. A vezető szovjet képviselők azonban 1938 szeptemberi napjaiban azt üzenték Prágá­nak, segítenek akkor is ha ezt Franciaország nem teszi meg. Mozgósítottak több mint harminc hadosztályt, és készek voltak azokat bevetni a másfél millió csehszlovák katona oldalán a terve­zett német agresszió elleni védelmi harcban. Az elvakult osztályönzés, amely háttérbe szorította az összemberi értékeket, nemcsak Csehszlovákiát, hanem egész Európát belehaj­szolta a háború poklába. A szakemberek azt állítják, hogy Csehszlo­vákia védekezhetett volna, s Nagy-Britanniával, Franciaországgal, valamint a Szovjetunióval szövetségben feltartóztathatta volna a német imperializmus és a nácizmus terjeszkedését. Ez nem történt meg, s a következmények borzalmasak voltak - az emberiség újkori történetének legnagyobb tragédiája, az 50 millió emberéletet meg­követelő második világháború. Tizenöt évvel ezelőtt hosszadalmas, nehéz tárgyalások után sikerült elérni azt, hogy a CSSZSZK-val szerződésben a Német Szövetségi Köztársaság is kezdettől fogva elismerte a müncheni egyezmény érvénytelenségét. Ennek ellenére 1938 Münchenje szá­munkra nem olyan múlt, amely ne szólna a mához is. Manapság a világ mintegy 60 tőkés országában léteznek fasiszta jellegű pártok és csoportok. Közülük nem a legveszélyesebb a kis­mértékben átalakult „klasszikus“ fasizmus. Nagyobb és valósabb veszélyt képviselnek a korunk kapitalizmusának belső ellentmondá­sai közepette kialakuló és formálódó szélsőséges jobboldali áramla­tok. Látszatra nem emlékeztetnek mindig a hitleri és a mussolini időkre, mi több, esetenként cáfolják a velük való szellemi rokonsá­got. Viszont terjesztik a totalitarizmust, a nacionalizmust és a rasz- szizmust, az „erőpolitikát“ vallják és természetesen felültek az antikommunizmus lovára. Persze, a világ helyzete ma más mint amilyen a húszas és a harmincas években volt. Megváltoztak az erőviszonyok, a demokratikus és a haladó erőknek nagyobbak a lehetőségeik es nagyobb területen manőverezhetnek. Csakhogy nem szabad megfeledkezni arról - ez veszélyes dolog lenne hogy a fasizmus még termőtalajra talál korunk kapitalizmusában és imperializmusában. Veszélyesen képes manipulálni az embereket. A müncheni árulás és következményei a ma és a jövő számára óva intő történelmi példája annak, hogy mibe torkoll a konfrontáció, az erőszak és a diktátum politikája, ötven évvel ezelőtt Münchenben tulajdonképpen az imperializmus néhány áramlata szőtt összeeskü­vést a kollektív biztonság és a béke gondolata ellen. Ehhez hasonló tendenciák szép számban előfordultak a második világháború után is. Tanulságai ellenére az imperializmus megkísérelte és megkísérli a „szociális revánsot“, az „erőpolitika“ segítségével a hegemónia kivívását. Ez csak kiemeli annak nélkülözhetetlen szükségét, hogy szívósan és céltudatosan törekedni kell a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megvalósítására nemcsak katonai, hanem politikai, gazdasagi, környezetvedelmi, kulturális és humani­tárius területen is. A cél egyszerűen az, hogy a békés egymás mellett élés filozófiája a nemzetközi kapcsolatok egyetemes alapel­vévé váljon. ötven évvel ezelőtt a kommunista Rudé právo Csehszlovákia helyzetét értékelve megállapította: nagyon valószínű, hogy szilárd­ságunk és határozottságunk láttán az ellenség lemond szándékai­nak megvalósításáról. Ezek a szavak ma is időszerűek az emberiség túléléséért, a demokratizálásért, a demilitarizálásért és a nemzetközi kapcsolatok humanizálásáért vívott harcban. (Pravda) PENTEK 1988. szeptember 30. XLI. évfolyam 231. szám Ára 50 fillér KB főtitkára tegnap Prágában fo gadta Heinz Kessler hadseregtá bornokot, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagját, az NDK nem­zetvédelmi miniszterét, aki az NDK Nemzeti Néphadserege küldöttsé­gének élén hivatalos baráti látoga­tást tett hazánkban. A szívélyes és elvtársi légkörű találkozón a felek tájékoztatták egy­mást a két testvérpárt által a szocia­lizmus építésének jelenlegi szaka­szában követett politikáról. Megálla­pították, hogy azonosak a nézeteik a nemzetközi helyzet fő kérdései­ben, s kifejezték azt az eltökéltségü­ket, hogy tovább folytatják a nem­zetközi enyhülés pozitív irányzatai­nak megszilárdítását célzó erőfeszí­téseiket. Ezzel kapcsolatban ki­emelték a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének idén jú­liusban Varsóban, valamint koráb­ban Budapesten és Berlinben tartott ülésén hozott határozatok jelentő­ségét. Miloš Jakeš nagyra értékelte a két szövetséges ország hadseregeinek együttműködését, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai védelmi ké­pességének szilárdítása területén fejtenek ki. Tájékoztatta a vendége­ket a CSKP Központi Bizottsága által a párt ideológiai munkájának kérdéseiről tartandó 10. ülés előké­születeiről. A fogadáson jelen volt Milán Vác­lavík hadseregtábornok, nemzetvé­delmi miniszter, Horst Brünner ve­zérezredes, az NDK Nemzeti Nép­Baráti találkozó A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - Baráti találkozót tartott tegnap Prágában Vang Szing-ta, a Kínai Népköztársaság csehszlo­vákiai nagykövete, országának nemzeti ünnepe, a Kínai Népköztár­saság megalakulásának 39. évfor­dulója alkalmából. A szívélyes lég­körben lezajlott találkozón részt vet­tek: Miloš Jakeš, a CSKP KB főtit­kára, Ladislav Adamec és Vasil Bil'ak, a CSKP KB Elnökségének tagjai, František Hanus, a CSKP KB titkára, Miroslav Štépán, a CSKP KB Titkárságának tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára, továbbá a CSKP KB osztály­vezetői, a szövetségi és a cseh kormány, a Szövetségi Gyűlés és a Csehszlovák Nemzeti Front KB képviselői, valamint politikai, gazda­sági és kulturális életünk más sze­mélyiségei. Ott voltak a prágai diplo­máciai testület tagjai. Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban gratulált Quetto Ketumile Jonny Masire- nek, a Botswanai Köztársaság elnö­kének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Gaositwe Kaegakwa Tibe Chiepe asszony­nak, Botswana külügyminiszte­rének. Közlemény a szövetségi kormány üléséről (ČSTK) - A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya tegnap megtárgyalta azt a törvényterveze­tet, amely módosítja és kiegészíti az állami költségvetésbe irányuló elvo­násokról szóló 161/82-es számú törvényt és a jövedelemadóról szóló 164/82-es számú törvényt. Ezek fi­gyelembe veszik a nagykereskedel­mi és a felvásárlási árak 1989. janu­ár elsejével esedékes komplex áta­lakítását, és részben módosítják az elvonások eddig érvényes rendsze­rét a gazdálkodószervezetek adóit. Ennek oka elsősorban a megnövelt társadalombiztosítási hozzájárulás, amelyet már a jövő év január elsejé­től kezdve tartalmaznak az újonnan meghatározott nagykereskedelmi és felvásárlási árak. A meglevő elvoná­sokról és jövedelemadóról szóló tör­vények javasolt módosításai által nyert nagyobb pénzeszközöket az állami költségvetésbe utalják át. A nagykereskedelmi és felvásárlási árak módosításának következmé­nyei a forgalmi adó összegében tük­röződnek vissza, és nem érintik a fo­gyasztói árakat. Az állami költségve­tésbe irányuló elvonások és a jöve­delemadó lényeges módosítására a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának programja alapján 1991. ja­nuár elsejével kerül sor. A törvényjavaslat tovább a mai 100 ezerről 150 ezer koronára emeli a társadalmi szervezetek és lakás- szövetkezetek adófizetési kötele­zettségének alsó határát, ami hoz­zájárul gazdasági helyzetük javítá­sához. Csökkentik a helyi termelő- és szolgáltatóvállalatok, az ipari szövetkezetek és a járási építőipa­ri vállalatok jövedelemadójának tari­fáját, hogy a nagykereskedelmi árak átalakítása után érvényesíteni (Folytatás a 2. oldalon) AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÁLTALÁNOS VITÁJA A felszólalók további leszerelési lépéseket sürgetnek Eduard Sevardnadze megbeszélósei Csien Csi-csennel • A szovjet külügyminiszter váratlanul hazautazott, hogy részt vegyen az SZKP KB mai ülésén (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter csütörtökön váratlanul megszakította New York-i tartózkodását, és az eredeti tervek­től eltérően nem pénteken, hanem két nappal korábban hazatért Moszkvába. Erről New Yorkban Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő tájékoztatott, hozzáfűzve, hogy Sevardnadze részt vesz az SZKP Központi Bizottságának ma kezdődő plenáris ülésén. Geraszimov elmondta azt is, hogy a plenáris ülésen a 19. országos pártértekezlet határozataival össz­hangban megvitatják a pártappará­tus munkájával összefüggő szerke­zeti változásokat, amelyek egyaránt érintik a különböző szinteken műkö­dő pártszerveket. Ezzel összefüg­gésben elmaradt á* szovjet külügy­miniszter több betervezett ENSZ- beli találkozója. Eduard Sevardnadze elutazása előtt még találkozott Csien Csi- csen kinai külügyminiszterrel, majd megbeszélésük után bejelentették, hogy a kínai diplomácia vezetője még idén a Szovjetunióba látogat, Sevardnadze pedig jövőre keresi fel Kinát. Gennagyij Geraszimov a hírhez hozzáfűzte, hogy Csien Csi-csen Moszkvában találkozik majd Mihail Gorbacsov pártfőtitkárral és más szovjet vezetőkkel. Az Új-Kína hír- ügynökség ENSZ-forrásokra hivat­kozva szintén megerősítette a láto­gatás tényét. Geraszimov kijelentet­te, hogy a szovjet-kínai kapcsolato­kat teljes mértékben normalizálni kell. A két ország külügyminiszteré­nek eszmecseréi a szóvivő szerint konstruktív légkörben folytak és a két diplomata egyetértett abban, hogy lehetőség van a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok javításá­ra. Megfigyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak a látogatásról létrejött megállapodásnak, mivel ha sor kerül Csien Csi-csen moszkvai útjára, ak­kor kínai külügyminiszter több mint 20 év után látogat ismét a Szovjet­unióba. A New York-i ENSZ-központban (Folytatás a 3 oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents