Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-28 / 229. szám, szerda
A dobrái Vaskohászati Kutatóintézet idén ünnepli alapí- tásanak 40. évfordulóját. Szakemberei számos új eljárás kidolgozásával járultak hozzá az ágazat fejlesztéséhez. A felvételen dr. Petr Kučírek a pásztázó elektronmikroszkópot kezeli. Ennek segítségével állapítják meg például a folyamatosan öntött lemezek anyag- szerkezeti tisztaságát. (Petr Berger felvétele - ČTK) Ismeretszerzés otthonközeiben Új szaktanintézetet adtak át a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban Fővárosfejlesztési szándékok Milyen is lesz Bratislava az ezredforduló táján Szlovákia fővárosa kiváltképp a hetvenes évek elejétől rohamos fejlődésen ment át szinte minden tekintetben. Ennek velejárói voltak a látványos, valós eredmények csakúgy, mint bizonyos arányeltolódások is, az összehangolatlanságnak esetenként bosszantó következményei. A megfontoltabb távlati fejlesztés ezért elhanyagolhatatlan követelménnyé vált. Ennek tudatában dolgozta ki mintegy kétszáz szakember tavaly a főváros gazdasági, szociális és területi fejlesztésének az ezredfordulóig, illetve 2010-ig szóló fő irányait. Az alapvető célok A kiindulópont az, hogy a városnak az eddiginél szervesebben kell beilleszkednie - természetesen sajátosságainak és feltételeinek megfelelően -, az SZSZK és az egész ország egységes gazdasági és szociális komplexumába. Ennek keretében iparának szerkezetét úgy kell átépíteni, hogy az társadalmilag hatékonyabbá váljon s ezzel egyidejűleg az életszínvonal emelése érdekében lényegesen javuljanak a szolgáltatások. Ehhez szervesen illeszkedik a szociális körülmények tökéletesítése, beleértve a környezetkárosító hatások céltudatos mérséklését. Végül a város fejlesztését úgy kell szabályozni, hogy az minden tekintetben harmonizáljon lakosai életével. Ezen elképzelések megvalósításának fő feltétele ésszerűen megállapítani, hány lakosa legyen a fővárosnak. Ez annál is inkább szükséges, mivel még a közelmúltban is előfordultak ezzel kapcsolatban túlzó, néha szinte a nagyzási hóbort határait súroló elképzelések. Ennek úgy látszik, vége. A tervek azzal számolnak, hogy a népesség gyarapodását itt - éppen a minőségi fejlesztés érdekében - fékezni fogjuk. A konkrét számok nyelvén ez azt jelenti, hogy Bratislava lakosainak száma 2010-ig nem haladhatja meg az 545 ezer főt. Ehhez igazítják a munkahelyek számát és a lakás- politikát is. A foglalkoztatottságot illetően olyan feltételeket kívánunk megteremteni, hogy az új, illetve a szerkezetváltás következtében felszabaduló munkaerő elhelyezkedhessen a távlatilag is fejlesztendő iparágazatokban és a terciér szférában, vagyis a szolgáltatásokban. A városnak ugyanakkor elmélyül tudományos és kutatási központ jellege, mégpedig az ilyen jellegű intézmények intenzivebb építésével. A jövő jobb megalapozása szükségessé teszi a város állóalapjainak az eddiginél jobb kihasználását is. Ez egyet jelent a termelésben a műszakszám növelésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a veszteglési idők csökkentésével, de azzal is, hogy gyorsabb ütemben felszámolják az elavult, szükségtelenné vált üzemeket. A beruházásokban á hangsúly a termelési szféráról áthelyeződik az infrastruktúra, nevezetesen a közlekedés, a műszaki ellátottság, a lakásépítés, az egészségügy, a kereskedelem, az idegenforgalom, az iskolaügy és a kultúra fejlesztésére. Fő feladatok Szóljunk most - a teljesség igénye nélkül - kissé konkrétabban arról, hogy ezeknek az elképzeléseknek megvalósításában milyenek a tervezett tennivalók. Az iparban a legjelentősebbek egyike az, hogy az 1992-1994-es években befejezik a Bratislavai Gépkocsigyár építését és teljes üzembe állítását. Ezzel egyidejűleg főleg az új Kábel gyárban, de a Tesla vállalatnál is fellendítik az erős- és a gyengeáramú elektrotechnikai gyártmányok termelését. A vegyiparban viszont, amely nem egy vonatkozásban kedvezőtlenül hat a város környezeti viszonyaira, néhány további korlátozó intézkedés valósul meg. Ezek közül hadd említsük meg, hogy a következő évtized derekáig a Georgi Dimitrov Művekben megszüntetik a viszkózaselyem és a robbanóanyagok gyártását s másutt sem engedélyeznek már környezetkárosító termelést. A város központi területeiről áthelyezik az ilyen és az egyéb szempontból joggal kifogásolható üzemeket. Az építőiparban a fő feladatok egyike nagyobb erőkkel és bevetéssel törekedni elsősorban a lakásállomány korszerűsítésére, javítására és a karbantartásra, amit igencsak szükségessé tesz a panelépitkezé- sek nagy hányada. Ezen túlmenően pontosan megfogalmazott cél, hogy ötéves tervidőszakonként a városban legalább húszezer lakás épüljön. Mégpedig az új lakótelepek mellett intenzivebben a centrum foghíjas telkein is. A városi közlekedést úgy kell megoldani, hogy az ezredfordulóig megszűnjenek a legnagyobb aránytalanságok. Ezt szolgálja majd elsősorban a meghatározó fontosságú gyorsvasút első kilenckilométeres szakaszának elkészülése, amely Petržalkát köti majd össze a városcentrummal és végállomása a felépítendő új vasúti főpályaudvar mellett lesz. Egyébként átépül az egész bratislavai vasúti csomópont is és elkészül a városi tömegközlekedés több kiszolgáló részlege is, például kocsiszínek Dúbravkában és Prie- vozban A lakossági igényeknek megfelelően Természetesen szükséges a vízellátás javítása is. A jelenleg rendelkezésre álló, másodpercenként 4400 literes kapacitást 2010-ig csaknem a felével 6100 literre kívánják növelni. Ezzel párhuzamosan számolnak új energia-szolgáltató létesítmények építésével is. Ez egyaránt vonatkozik a villanyra, a gázra és a hőszolgáltatásra. A járulékos beruházások fejlesztése a város területén az elmúlt időkben nem egy vonatkozásban lemaradt a szükségletek mögött. Itt felhalmozottan jelentkeznek a problémák is. Ezen feltétlenül változtatni kell és ezzel a tervek számolnak is. Az egészségügyben például befejezik a petržalkai kórház és rendelőintézet, továbbá a rásochai egyetemi kórház, néhány egészségügyi szolgáltató s egyéb létesítmény építését. Úgyszintén Petržalkában egészségügyi középiskola és inter- nátus épül fel. Új beruházásokkal javítunk a nyugdíjasok helyzetén is. Az oktatásügyi beruházások közül a legfontosabbak közé tartozik az alapiskolai hálózat bővítése, a Duna jobb partján az iskolák számának gyarapítása, beleértve a Közgazdasági Főiskola építésének befejezését a következő két ötéves tervidőszakban, a másik parton, a Malom-völgyben pedig a főiskolai komplexum még hiányzó beruházásainak kivitelezését. A kultúra sem lesz mostohagyerek. A népesség számának megfelelő arányban új művelődési házakat, központokat adunk át rendeltetésüknek. Felépül az új Szlovák Nemzeti Színház, kiegészül a Szlovák Nemzeti Múzeum és fokozott gondot fordítunk a műemlékek rekonstrukciójára is. Előreláthatóan csökkenni fog a kereskedelmi és a szolgáltató létesítmények jelenlegi nagy megterhelése Ezt anyagi-műszaki bázisának fejlesztésével érjük el. Többek között elkészül az élelmiszer nagyáruház, a Bútorház, bővülni fog a Dunaj áruház. A szállodai helyek számának olyannyira szükséges növekedéséhez már a közeljövőben hozzájárul a korszerű Fórum szálló, de a következő két tervidőszakban további hotelekkel is számolnak. Ugyanakkor megvalósul a Carlton, a Tatra, a Krym és a Palace szálloda felújítása is. S végül, a sport és a testnevelés is szilárdabb alapokra támaszkodhat majd. Egyebek között arra, hogy korszerűsítik a Téli stadiont, felépül a petržalkai többrendeltetésű sport- csarnok, üdülési rendeltetésű beruházásokra kerül sor a Veľký Draždi- ak, Kačín, Vaskutacska, Zergehegy körzetében stb. Mindennek alapján várható, hogy az ezredfordulóig felszámoljuk a lázas városfejlesztés ma még kísértő legkirívóbb aránytalanságait és a főváros lehetőségeit összehangoljuk a jelentősen megnőtt lakossági igényekkel. GÁLY IVÁN A rohamosan fejlődő Nagykürtösi járás idén ünnepli létrejöttének 20. évfordulóját. A járási székhely, ahol két évtizede alig 2500 ember élt, ma több mint tízezernek ad otthont. Új lakónegyedek épültek, ahol korszerű lakóházakban találtak otthonra azok, akik a Dolina Szénbányában, vagy néhány helyi üzem valamelyikében kerestek és találtak munkalehetőséget. Mert nemcsak a lakóházak szaporodtak, de nőtt az ipari üzemek száma is. A Dolina Bánya mellett legtöbb dolgozót a LIAZ autógyár foglalkoztat, de több százan találnak munkalehetőséget a Pletában, Teslában és más kisebb üzemben is. A kedvező munkalehetőséget főleg a fiatalok ragadják meg, akik otthagyva a szülőfalut, városlakókká válnak. Egyre több lakásra van szükség, felépítésük komoly gondot okoz a járás építőipari vállalatainak. Kevés a szakember, ami miatt több építkezés igencsak elhúzódik. Nem kis örömet jelentett tehát az, hogy Kékkőn (Modrý Kameň) a járási építőipari vállalat székháza mellett felépült az új építőipari szakmunkás- képző intézet. Hogy mit jelent az új szaktanintézet a járásnak, azzal kapcsolatban Viktor Srnikkel, a járási építőipari vállalat igazgatójával beszélgettünk.- Az új létesítmény megnyitásával kedvezőbb feltételeket teremtettünk a szakmunkásképzéshez - mondotta. - Ez minden bizonnyal érezteti hatását abban, hogy több tanuló jelentkezik majd hozzánk. Eddig ugyanis otthonuktól távol, más járásokban sajátíthatták csak el az építkezéssel kapcsolatos ismereteket, mivel a járásban ilyen szaktanintézet nem működött.- Hány tanterem áll a tanulók rendelkezésére?- A most felépült részben kilenc tanterem várja a tanulókat, de a régi épületben is vannak tantermek, így összesen tizenötben folyik majd az oktatás. A tanintézetnek egyelőre nincs tornaterme, igy a helyi alapiskolában kell a testnevelést oktatnunk. Természetesen a jövőben számolunk ennek felépítésével is.- Gondolom, nemcsak maguknak képeznek majd szakembereket?- Természetesen, összesen 17 vállalathoz, illetve üzembe kerülnek majd innen fiatalok. A kőműves, vízvezeték-, központifűtés- és villanyszerelő, gépkocsijavító, építőmun- kás, varrónő szakma mellett számos egyéb ismereteket is szerezhetnek itt a fiatalok. A szaktanintézet iránt nagy az érdeklődés, amiben jelentős szerepet játszik az a tény, hogy a tanulók saját járásukban, otthonközeiben tanulhatnak.- Milyen létszámmal kezd idén a szaktanintézet?-Az első évfolyamba 112 tanuló jelentkezett, ebből 27 a mi tanulónk, összesen 338 tanulóval foglalkozik majd az igazgató, Pavel černik irányította tanári kar. Ezt a létszámot az elkövetkező években növelni szeretnénk. Főleg kőművesekre és egyéb építőipari szakemberre lesz szükségünk. A járási építőipari vállalat igen jelentős létesítménnyel gazdagította a Nagykürtösi járást, amelynek az elkövetkező időszakban más üzemek, így a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat, a Piéta stb. is hasznát látják majd. Külön elismeréssel kell szólni arról, hogy a négy és fél millió koronás beruházással létrehozott szaktanintézetet a vállalat dolgozói 13 hónap alatt építették fel. Ez az igyekezet is arról tanúskodik, hogy tisztában voltak a létesítmény mielőbbi átadásának fontosságával. A jó szakemberek nevelésével az új intézet jelentősen hozzájárul majd a fiatal járás további fejlesztéséhez. BÖJTÖS JÁNOS Kiállítás, de minek? Vasárnap fejeződött be Banská Bystricában az SZSZK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumának tíz napig tartó Háztartás '88 kiállítása. A rendezők úgy gondolták, bemutatják mindazokat a termékeket, melyek megkönnyítik a háztartási munkákat, illetve útmutatást adnak ahhoz, hogyan is nézzen ki egy korszerű háztartás. A kiállítás egyben - az elképzelések szerint - kihívás lett volna a gyártóknak, akiknek fel kellett volna mérniük az igényeket. Nem vitatom a szándék nemes voltát, ám sajnos, egy kiállítás sikeréhez ez túl kevés. De nézzük, mit is mutatott be a kereskedelem. (Hangsúlyozom, csupán mutatott, mert a kiállítást nem kötötték egybe árusítással. Hogy miért? Talány.) ötvennégy gyártó hozta el termékeit, melyek a 4000 négyzetméternyi területen bizony elvesztek. Láttunk többféle háztartási fagyasztót és porszívót, hajszárítót és villanytűzhelyet, kazánt és edényeket, tányérokat és poharakat, habverőket és háztartási gépeket, vázákat és gyertyatartókat, evőeszközt és néhány rádiót, illetve színes tévét.-Vagyis azokat a termékeket, melyek - kevés kivételtől eltekintve - visszanéznek ránk az üzletek polcairól. A látogatók nem is álltak meg a vitrinek előtt, hiszen új hazai terméket, ugyancsak kevés kivételtől eltekintve, nem kínált senki sem. S ha netán igen, akkor sem hívták fel erre a nagyérdemű figyelmét. Állítólag esztétikai okokból, tájékoztatott Miloš Bartoš mérnök, a kiállítás igazgatója, még árcédulával sem látták el a termékeket. Lehangoló volt az élelmiszereket bemutató részleg is, a levesporok, pudingok, csipketea vagy kompót látványától nem is lehetett elragadtatva egyetlen látogató sem. Ez mondható el a Modex és Otex Žilina termékeiről is, s nem csoda, hogy a nézőközönség hangot adott csalódottságának. - A Mo- dexet ezidáig kiváló termékeiről ismertem, amit itt kiállítanak, az hord- hatatlan - közölte Jana Bajerová diáktársai nevében is. - És a ruhaanyagok többsége, a kötött holmi még a bazárban sem találna vevőre. A Háztartás '88 kiállításon - ha objektívak akarunk lenni - volt néhány érdekes termék. Külföldi Egy japán (Toshiba) mikrohullámú sütő, egy porszívó (Rowenta), Candy olasz kisméretű automata mosógép, két japán rádiómagnó (Toshiba és JVC) illetve egy Telefunken hifitorony - ezek szinte egyáltalán vagy csak elvétve vásárolhatók meg üzleteinkben. A kapák, ásók, gereblyék és az egyéb földművelő eszközök említést sem érdemelnek, hiszen- ezek is, mint a többi kiállított termék, megvásárolható Banská Bystrica üzleteiben. Kissé vidámabb képet nyújtott a bútorkiállítás, ahol a látogatók nemcsak katalógusokban, hanem „élőben“ is láthatták a nekik tetsző bútorok valamelyikét. Igaz, újdonságot itt sem kínáltak, de ezt már a látogatók nem is remélték. S hogy mennyire nem érdekelte a gyártó vállalatokat ez az „ösztönző" kiállítás, arról lépten-nyomon- több újságíró kollégámmal együtt- személyesen is meggyőződhettünk. Mert nem találkoztunk képviselőikkel sem a kiállításon (a Stroj- smalt és a Tesla Eltos kivételével), sem a szeptember 21 -i szakmai találkozón. Hadd jegyezzem meg, hogy ott a meghívott öt előadó kilenc fős hallgatóságnak adta elő a máskülönben érdekes és színvonalas előadásait! A látogatók számára tehát ez a kiállítás egyértelműen csalódást jelentett. Hogy erről a rendezők tudomást szereztek-e, nem tudni. Ugyanis nem tartották szükségesnek a vendégkönyv lefektetését, amelyből pedig megtudhatták volna, hogy így szervezni egy kiállítást nem szabad. Ugyanis, ha nincs mit kiállítanunk, a „semmi“ bemutatása drága mulatság! Ugyanis a Háztartás '88 kiállítás megrendezése több mint 4 millió koronába került. PÉTERFI SZONYA
