Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-27 / 228. szám, kedd

A kereslethez alkalmazkodnak

Gondterhelten ül az asztal mögött. .A pékségbe nem hozták ki a nagyraktárból a lisztet, így délben már nem tudnak miből dagasztani a pékek. Tíz óra felé azonban befut a szállítmány és Földes Lajos, a Vásárúti (Trhové Mýto) Helyi Nemzeti Bizottság kisüzemének vezetője arca felderül.

Földes Lajos- Naponta 15-16 mázsa kenyeret sütünk, egy sem marad a nyakunkon. A járási székhely egyik üzemi konyhája és a szövetkezet is tőlünk vásárol. Néha talán több kenyér is elfogyna, de jelenleg többre nem futja erőnkből. Tavaly növeltük a pékek és a kisegítők számát, öt ember az elmúlt évben közel kétmillió korona forgalmat ért el - mondja elégedetten. Teljesítménybérben dolgoznak. Kétnaponként váltják egymást, reggel négytől délután négyig nincs megállásuk, sőt még szombaton is sütnek. Kálmán Béla éppenhogy végzett a kenyér kiszedésével, máris az egyik segítővel hozzáfog a szakításhoz. Munka közben megjegyzi.-A liszt minősége nem mindig a legjobb, de nekünk abból kell jó kenyeret sütnünk, amit kapunk, mert ezt várja tőlünk a lakosság. Az embernek jólesik az elismerés, az, hogy a környékről is egyre többen vásárolnak nálunk kenyeret

Vásárúton nem ez az egyetlen olyan részlege a kisüzemnek, amelyet az utóbbi években a megnövekedett lakossági igény miatt bővíteni kellett. Ilyen a fodrászat is. Egy dolgozóval kezdték, ma négyen vannak s mindig van vendégük.- Eredményességüket igényes munkánknak köszönhetjük - vélekedik Angyal Istvánná, a fodrászat alapítója és vezetője. - Igyekszünk lépést tartani a divattal. Bárhol is járunk az országban, beülünk egy-egy fodrászatba, hátha tanulunk valamit. Az egyik kolléganőnk Magyarországon töltötte szabadságát, onnan is sok tapasztalattal tért haza. Egyébként mindig megbeszéljük ki mit látott, milyen hajszínek a divatosak. Teljesítménybérben dolgozunk,

SZOLGÁLTATÁSOK FALUN

ezért érdekünk, hogy ne csak megtartsuk, hanem növeljük is a vendégeink számát. Ezt pedig csakis jó munkával, kellő udvariassággal lehet elérni.

Azelőtt a borbélynak is alig volt munkája, ma pedig, mivel az izsapi (lžop) szociális otthonba is hetente kétszer kijár, jól be kell osztania munkáját. De ezt mondhatja el magáról Haizer Izidor, a háztartási gépek javítója is. A kopott műhelyben vagy egy féltucatnyi mosógép vár javításra, s kétszer annyi villanymotor tekercselésre. Sok a munkája, azt mérlegelik, még egy szakembert vesznek fel melléje.- A legnagyobb gondot az anyag- beszerzés okozza. Mi a kiskereskedelmi hálózatból vásárolhatunk, nemegyszer csak készpénzért. Ezért ha valamilyen hiánycikkhez hozzájuthatunk, kénytelenek vagyunk többet vásárolni, mint amennyire éppen szükségünk van - önti szavakba véleményét Heizler Izidor. - Csak jó munkát végezhetünk, mert itt élek a községben és szégyellném magam, ha a szememre vetnék, hogy rossz munkát adtam ki a kezemből.

A kisüzem tízféle tevékenysége közül egy sem ráfizetéses. Az elmúlt évben is csaknem tizennégy százalékos haszonkulccsal dolgoztak,

s a huszonnyolc alkalmazott

3 697 000 korona forgalmat ért el, s ennek negyvennégy százaléka a lakossági szolgáltatásokból származik.- Az építkezési csoportunk létszáma csökkent, néhányan a kőművesek közül a szövetkezetbe mentek dolgozni. Igyekszünk újra föltölteni a létszámot, mert a Z akciós építkezéseknél, a középületek tatarozásánál szükség van a munkájukra. Az utóbbi években lakossági segítséggel két üzlet és a sportpálya építésénél működtek közre Tataroztuk a művelődési házat, s rendbe tettük az iskolát is. Sajnos, nálunk nem érvényesíthetjük a teljesítménybért, igy ez nem ösztönzi őket

Állandó vendégköre van a fodrászatnak (A szerző felvételei)

Rugalmasabb lengyel devizagazdálkodás

IX. 27.

A lengyel valutaforgalom és állami devizapolitika elvei lényegesen változtak az utóbbi időben. Az egyik legfontosabb újít^yiz exportáló vállalatok devizajóv^ási rendszere, amelyet 1982-ben vezettek be. Ennek révén lehetővé vált az exportőrök számára a devizabevételek meghatározott részének a hivatalos árfolyama szerinti megvásárlása, amiből a nyersanyag, félkésztermék- és alkatrészimportot fedezik. így most már a vállalatok nem függnek teljesen a központi import-elosztástól. A rendszer néhány éven át elszámolási számlák alapján működött. Kizárólag a devizaszférát ölelte fel, de a vállalatok devizavásárlását nemegyszer lefékezte, amikor a nyugati és a fejlődő országokba irányuló export csökkenése az irányító szerveket erre késztette.

1987 óta a decentralizált import lehetősége kiterjed a termelőeszközökre is. Tavaly május óta a deviza- számlák tulajdonos vállalatai jogot kaptak arra is, hogy szabadon értékesíthessék devizájukat.

Lényegesen rugalmasabbá vált a valutaárfolyam-politika. 1988-ban tovább egyszerűsitik az előírásokat, a jóváírási tarifákat erősíti szoros kapcsolatba hozásuk az export hatékonyságával.

Módosításra lehet számítani a klí- ringvalutát illetően. Lengyelországban - éppúgy, mint más szocialista országokban - ez a devizagazdálkodásnak igen merev része, amely eddig ellenállt minden liberalizáló és decentralizáló törekvésnek. A nemzetközi „árut áruért" elszámolások nem biztosítanak ezen a területen szélesebb manőverezési lehetőséget. A lengyel bankok rövidesen megkezdik a klíringvaluták adás-vételi közvetítését. Ez minden bizonynyal elősegíti a kliringforgalom aktivi zálását, amelynek részvétele a lengyel külkereskedelemben - beleértve a konvertibilis cserét is - viszonylag jelentős.

A tervek szerint 1989-ben a devizagazdálkodásban még egy lényeges átalakulás következik be. A jelenleg érvényes rendszert - melyben a vállalatoknak az államkincstár adja el a devizabevétel bizonyos részét - „megfordítják“. Az exportáló vállalatok adják el az államnak az általuk megkeresett devizát.

Ez látszólag formális intézkedésnek tűnik, lényege azonban a gazdasági viszonyok új formája, ahol a központi adminisztráció már nem „vezérigazgatója“ a népgazdaság néven ismert „kollektív vállalatnak“, így a devizagazdálkodásban is visz- szatúkröződnek a lengyel állam- rendszer és népgazdaság rendszerének átépítését célzó törekvések.

(APN)

a nagyobb teljesítményre - állítja a kisüzem vezetője. - Ennek ellenére az öt fős csoport tavalyi bevétele megközelítette a kilencszázezer koronát.

A két lakatosnak, a négy festőnek és mázolónak is mindig van munkája. A Z akciós építkezések, a középületek tatarozása, festése lehetetlenné teszi, hogy főleg nyáron többet dolgozhassanak a lakosoknak. Télen a környező üzemekben is dolgoznak, hogy a tervezett bevételük, a keresetük meglegyen. Talán néhány év múlva, ha a feltételek megváltoznak, a családi házak építésébe is segítenek. Külön öröm számukra, hogy a szállító részleg IFA gépkocsival, egy munkagéppel és szippantókocsival gyarapodott.- Az autóra, a munkagépre ugyancsak szükségünk volt, ugyanis

Sok a munkája Haizer Izidornak

Z akcióban hamarosan megkezdik a szolgáltatóház építését - mondja a kisüzem vezetője. - A járási szolgáltató vállalat szakemberein kívül a kisüzem részlegei is helyet kapnak benne, sőt cukrászdánk és eszpresszónk is lesz. Folytatjuk a kisüzem gazdasági részlegének építését. Ahhoz, hogy jobb munkát végezhessünk, meg kell teremteni a feltételeket is. Terveiket, elképzeléseiket Földes Lajos így fogalmazza meg.-A hnb kisüzeme vagyunk, fejlesztésünkről ők döntenek, nekik adunk számot eredményeinkről. Latolgatjuk egy cukrászműhely létesítését, s további szolgáltatások bevezetését. Nyitott füllel és szemmel járjuk a falut, de mielőtt valamibe belekezdenénk, azt alaposan meggondoljuk. Ideje lenne, hogy a kisüzemekben progresszív bérezési módszereket alkalmazhassunk. Változtatni keli az alapanyag és alkatrész beszerzésének módján, mert a jelenlegi időszakban ez okozza a legtöbb gondot.

A kisüzem egy-egy dolgozója tavaly átlagosan 132 ezer korona értékű munkát végzett. A lakosok örülnek, hogy egy egész sor szolgáltatást helyben megtalálnak, és a Z akciós építkezéseken költségmegtakarítást értek el. Természetesen irtott hiba is csúszik a dologba, nem minden sikerül úgy, ahogy szeretnék, ahogy elképzelték, de igyekeznek mindenből leszűrni a tanulságot. Tudják, hogy jó szakemberek nélkül nincs minőségi szolgáltatás, de ők csak úgy tarthatják meg, ha megfelelő feltételeket teremtenek számukra. A kisüzem nemcsak a lakossági szolgáltatások mennyiségi növelésére, hanem a minőség fejlesztésé- re is törekszik. némethjAnos

A jó kenyér titka

Az illata az oka, hogy a nyomába szegődtem. Úgy történt, hogy álltam a zsúfolt autóbuszban. Körülöttem esóáztatta ruhák kigőzölgése, ciga- rettaszagú fülledtség. És valahonnan, mint a könnyű, tiszta dallam a fülsértő zajok felett, felém úszott, szinte lebegve a kenyér illata. Mintha nem is lett volna az utazás sok apró kényelmetlensége. Fölsejlett bennem valami nosztalgikus, érzelgős emlék régi kemencékről, da- gasztóteknőkről, lisztet szitáló asz- szonyokról, ropogós gyürkéjű cipókról. Majd realisztikusabb képek és tények sora tolakodott elém. Megbízható falusi pékségeink mégszű- nése, a nagyüzemek létrehozása, s ezzel egyidőben a boltok előtt várakozó asszonyok sora, panaszaik a keletien, a sületlen, sótlan vagy ízetlen kenyérre, az elpazarolt, prédáit, kidobott karéjokra, kukába kerülő kenyerek kilóira.

Aztán megláttam. Nem, ez nem „olyan“ kenyér volt! Ez nagyanyánk, anyánk egykor sütött kenyerének volt a rokona, vagy a hasonmása. Vékony, fényespiros héja volt, pici lisztes foltok is látszottak rajta, mint a gyümölcs hamvassága, csupán annyira. A sofőr vitte a széles műszerfalon, s csak néha vetett rá egy féltő pillantást, mintha attól kéne tartania, valaki elemeli. Elfogott az irigység. Aztán már-már elfelejtettem, amikor néhány hét múlva két asszonyra figyeltem fel. Az egyik egy terebélyes táskát ölelt magához, a másik óvatosan körülnézett. Talán valamilyen csempészárut csereberélnek? Hiánycikket sikerült szerezniük? Kíváncsian lestem őket. De két gyönyörű kenyér került elő a táskából és vándorolt a hálálkodó nő szatyrába. Azonnal tudtam, hogy ez ugyanolyan kenyér mint amilyent a múltkor láttam. Lecsaptam rájuk:- Mondják kérem, hol lehet kapni ilyen kenyeret?- Ilyet? Ilyen kenyeret nem lehet kapni ,,csak úgy“. Ez a galántai kenyér! - néztek rám rosszalló pillantással.

Hát igen, tudtam én eddig is, hogy volt tejfalusi (Mliečno), csízi (Číz) kenyér, hogy van légi (Lehnice). de hogy galántai (Galanta) kenyér is van?

Látva sóvárgóból csalódottá vált arcomat, végül megszántak:- Két üzletben árulják, csak ott lehet kapni. A Jednota fogyasztási szövetkezet boltjaiban. De kevés van belőle, csak a koránkelők és az állandó vevők juthatnak hozzá. Ha ilyen kenyeret akar, akkor jóval nyitás előtt álljon sorba, különben nemigen kap!

Szívesen útbaigazítottak ők is, meg mindenki más is, hogy a Jednota pékségébe találjak, ahol e híressé és keresetté vált kenyeret sütik. -■

Kívül a városon, a központ forgalmától mintegy másfél kilométernyire található a szerény, de szépen tatarozott épület, amelyben az „Idegeneknek tilos a bemenetel“ tábla mögött egy kicsi munkaközösség dolgozik. összesen tíz ember. A lépésnyi „irodában" Plachý István technológus] találom, a pékáég „normá- zóját“. Ó kalauzol végig a patikatiszta folyosón, raktáron, a tágas, barátságosan meleg pékségen. Közben megtudom tőle, hogy az ötlet a fogyasztási szövetkezet járási központjában született. Épületet, kemencét, embereket kelletttalálni hoz99

Kulcsrakész“ erőművek

Egyiptom a Škoda konszernek az energetika terén hagyományos üzleti partnere. Több mint negyedszázada annak, hogy a Škoda a Mehal- la el Kubra-i erőmű 12MW-os blokkjának építésénél a szerelési munkálatok generálkivitelezője volt, A Škoda konszern megbízható kivitelezési munkájának jele az a négy 110 MW teljesítményű blokk is, amit a Kafr el Dawar-i erőműhöz szállított.

Még 1985 decemberében tárgyalások kezdődtek az egyiptomi megrendelővel egy 200 megawattos blokk építéséről, amely a Talkha-i erőmű bővítésére szolgálna. Ezen a területen jelenleg három 12,5 MW- os Westinghouse-blokk működik, ezen kívül három - 30 MW-tos blokk a brnói gépgyárból és 8 gázturbinás

22,5 MW-os blokk a General Electric cégtől. Folyamatban van két 50 MW-os kombinált ciklusú blokk

epiiese, amely a gázturbinák égéshőjét is hasznosítaná.

A Škoda Művek ajánlatát egy 200 MW-os blokk szállításáról - összehasonlítva az olasz, a francia, az NSZK-beli és az amerikai szállítók feltételeit a csehszlovák partnerével - az egyiptomi fél fontolóra vette. Az említett szállítók Egyiptom új energetikai kapacitásainak építésén dolgoznak.

Az egyezményt egy komplett, „kulcsrakész“ 200 megawattos teljesítményű blokk építéséről, valamint néhány további objektum létesítéséről a felek 1987 decemberében írták alá. A megállapodás szerint az építés időtartama 42 hónap. Az építési munkálatokat csehszlovák tervek alapján a helyi Állam Sons cég végzi, a szerelést pedig a‘szintén egyiptomi Kahromika vállalat', mely ezen a téren már tapasztalatokat szerzett a Kafr el Dawar-i erőmű építésénél is. (H. A.)

zá, hogy valóra válhasson. De sikerült. Bús István a főnök, ót Hidaskürtről (Mostová) hozták ide, a segédlevéllel dolgozó lányok és asz-* szonyok többségét a sellyei (šaľa) nagyüzemből „csábították" Galán- tára.

Két műszakban dolgoznak, átlagosan 17 mázsa kenyeret sütnek naponta. Másfél kilós kenyérből összesen 1130 darabot. A Jednota kilenc üzemegységébe szállítják, büfékbe, vendéglőkbe, üzemi étkezdékbe és a már említett két élelmiszerboltba.- Azt rebesgetik, hogy más lisztből sütnek, azért jobb a kenyerük- mondom, amit a fogyasztóktól hallottam. Plachý István mosolyogva magyarázza:- Szó sincs ilyesmiről. Fiánk ugyanazok az állami normák érvényesek, mint a nagy sütödékre. Ugyanolyan lisztet, élesztőt kapunk. Csakhogy a technológia szigorú betartása nélkül nem lehet jó kenyeret sütni.

Persze, azért van más titka is. Kézzel dolgozunk. A jó szakember tudása, hozzáértése kell ehhez a munkához. Fegyelem és pontosság, az, hogy érezze a kovászt, a tésztát. Hogy tudja, mikor érett, mikor kész. A dagasztás, a kosarakba szaggatás (ahogy nálunk mondják, a vájoiás) mind kézzel történik. Szerintem a folyamatot nem lehet ilyen tökéletesen géppel elvégezni.

Szabó Margit, Szabó Bernadett, Mészáros Erzsébet, Šuhajova Alžbeta és Soňa egyetértően bólogatnak, majd arról beszélnek, mennyivel más, érdekesebb itt a munka, mint a szalag mellett volt. Közben Csicsola Gyula, a műszakvezető pék kinyitja a kemencét. Ez is egy olyan kemence, tudorp meg, amilyet ma már nem gyártanak. Csehországból szerezték, ahol nyilván egy régi pékség bezárása után „leírták“. Megjavítva, rendbe téve most itt fényesíti, melengeti a piruló kenyereket, amelyeknek olyan ügyes, otthoni formát adnak a kis, kedves fonott kosarak.- Ezeket hol szerezték?- Kelet-Szlovákiában rendeltük meg őket, pontosan a másfél kilós kenyér méreteinek megfelelőek- mondja Plachý István, aki 22 éven keresztül volt a fogyasztási szövetkezet konyhákat, kifőzdéket ellenőrző technológusa. Aztán meggyőzték, hogy jöjjön ide az új pékségbe, amely tavaly áprilistól szép hírnevet vívott ki magának. Kár, hogy Bús Istvánnal nem találkozhatok, szabadságom van éppen.

Hrotková Mária jön, a szállításért felelős kedves, mosolygós fiatal nő. Kezében egy karéj kenyér. Rég nem kívántam ételt úgy, mint most ezt a lágy, rugalmas, langyos karéjt. Nyilván látják is, mert papírba tekernek, s a kezembe nyomnak egy még meleg, pirosbarna „terméket.“

Most már tagadhatatlan, hogy le- keriyereztek.-Mivel tartozom? - kérdezem zavartan.- Semmivel. De azért segíthetne az újság, mert nagyon jó lenne, ha három műszakban tudnánk dolgozni. A keresletet is jobban ki tudnánk elégíteni, meg a kapacitásunkat is tökéletesebben kihasználhatnánk- mondja a technológus. - Csak az a baj, hogy nem tudunk szakembert szerezni, kevés a jó pék. Ősszel kapunk friss segédlevéllel lányokat, de férfiak kellenének!

önző módon szeretném rábeszélni a hozzáértő férfiakat, a jó pékeket, hogy jelentkezzenek. Ha három műszakban sütnék itt a kenyeret, talán néha-néha hozzájutnék én is. Bevallom ugyanis, hogy racionális táplálkozás ide, tudományos szempontok oda - nagyon gyorsan elfogyott az a friss, puha kenyér. Tudom, egészségesebb a másnapos, harmadnapos. (De csodák csodája, az a falatka, ami ebből maradt, harmadnap is puha volt). És úgy vagyok a kenyérrel jómagam is, mint mindenki más. Megeszem a „közönséges“ boltit, vagyis nagyüzemit, amúgy mértékkel, ha nincs más. De a jó kenyér ízét, illatát nem felejtem. És néha- néha (ha hozzájutok) felsóhajtok, miért nem ehetünk mindig ilyen kenyeret? Tekinthetem ezt az igényessé vált mai ember modern fohászának, de a fogyasztó jogos kérdésének is. És azt hiszem, ebben nem vagyok egyedül...

H. MÉSZÁROS ERZSÉBET