Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-03 / 208. szám, szombat

AFGANISZTÁN Tanácskoztak a politikai pártok vezetői Nadzsibullah az egységes demokratikus front fontosságáról (ČSTK) - Kabulban csütörtökön megtartották az afgán politikai pár­tok vezetőinek első értekezletét. A tanácskozáson az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, továbbá az Afgán Dolgozók Forradalmi Szerve­zete, az Afgán Dolgozók Szerveze­te, Az Afganisztáni Földműves Igaz­ságpárt, a Népi Iszlám Párt és más pártok képviselői vettek részt. Nadzsibullah, az ANDP KB főtit­kára megnyitó beszédében hangsú­lyozta, az egész afgán nép érdekei­nek megfelelő nemzeti megbékélési politika három fő feladatot tart szem előtt. Mindenekelőtt az ország egész területén, valamint az egyes kisla­kokban, a tartományokban a tűzszü­netre kell törekedni. Másodszor: bő­víteni kell a kapcsolatokat az ellen­zékkel, főleg annak „második vona­lával“. A harmadik fő teendő vala­mennyi nemzeti hazafias erő kon­szolidálása és egyesítése. Nadzsibullah a továbbiakban rá­mutatott, hogy a megbékélési idő­szak legnagyobb sikere a többpárt­rendszer, amely jó alapot teremt az afgán társadalom politikai és szociá­lis problémáinak demokratikus elve­ken történő megoldásához. Hozzá­fűzte azonban, hogy minden pártnak igen aktívnak és határozottnak kell lennie a megbékélési politika végre­hajtása során. A pártoknak és a tár­sadalmi szervezeteknek az alkot­Kambodzsai kérdés Eredményesen zárultak a kínai-szovjet megbeszélések (ČSTK) - Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes, aki Pe­kingben kínai kollégájával, Tyien Ceng-pejjel a kambodzsai rende­zésről tárgyalt, tegnap hazautazott. Rövid nyilatkozatában aláhúzta, a szovjet fél elégedett a megbeszé­lések eredményeivel, sikerült bőví­teni a kölcsönös megértés területeit. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a Szovjetunió és Kína komoly pár­beszédet kezdett a kambodzsai problémáról. A találkozóról nyilatkozatot tettek közzé, amelyben mindkét fél rendkí­vül fontosnak nevezi a kambodzsai konfliktusos helyzet enyhülését. Le­szögezték, hogy támogatni kívánják a politikai megoldást, s hogy a kam­bodzsaiaknak maguknak kell megol­daniuk a rendezés belső vonatkozá­sait. A felek nagyra értékelték a nemrégiben megrendezett dzsa- kartai találkozót, amelyen szintén megmutatkozott annak az általános irányvonalnak az érvényesülése, hogy a regionális konfliktusokat tár­gyalások útján rendezzék. A nyilat­kozat is hasznosnak nevezi a kül­ügyminiszter-helyettesek vélemény- cseréjét, mivel az lehetővé tette az álláspontok jobb megismerését. Ugyanakkor a megoldással kapcso­latos egész sor kérdésben még fennmaradtak a véleménykülönb­ségek. Igor Rogacsovot Csien Csi-csen kínai külügyminiszter is fogadta. Mindketten azt húzták alá, további erőfeszítésekre van szükség a né­zetkülönbségek felszámolása érde­kében. Chilében a közelgő elnökválasztási színjátékra való tekintettel naponta rendeznek felvonulásokat, tüntetéseket, tiltakozásul a diktátorrendszer politikája ellen. A minapi santiagói Pinochet-ellenes megmozduláson a rendőrség három tüntetőt megölt, harmincat megsebesített és több mint hatszázat letartóztatott. (Telefoto - ČSTK) mány, valamint az ország független­sége és szuverenitása védelmében, a demokráciáért és a szabadságért vívott harc keretében egységes frontot kell képezniük, ugyanakkor rámutatott, hogy a demokratikus front kérdése a megoldásnak még csak kezdeti szakaszában van. Nadzsibullah kiemelte, minden pártnak részt kell vennie a lakóne­gyedek, a vállalatok és intézmények védelmének megszervezésében és a különleges félkatonai csoportok létrehozásában, amelyek akár egész közigazgatási egységeket is ellenőrizhetnek a jövőben. A főtitkár végezetül hangsúlyozta: az ország külpolitikájának abból kell kiindulnia, hogy Afganisztánban több párt léte­zik, mivel ez felel meg a politikai pluralizmus elvének. A pártoknak a genfi megállapodások teljesítésé­re és a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok erősítésére kell töre­kedniük. A tanácskozáson részt vevő párt­vezetők támogatásukról biztosítot­ták a nemzeti megbékélési politikát. Ezt hangsúlyozza az értekezleten elfogadott határozat is. Az afgán kormányellenes erők csütörtökön ismét rakétákkal lőtték Kabult. Kilenc embert megöltek, köztük öt gyereket, további hu­szonegyet pedig megsebesítettek. Sikeres partizánakciók (ČSTK) - A salvadori fővárostól 64 kilométerre fekvő Tejutepeque község közelében a partizánok sikeres támadást intéztek a kormányerők ellen, 13 katona meghalt, 12-en megsebesültek. Az utóbbi időben ez volt az egyik legeredménye­sebb partizánakció. A Rádio Venceremos, a partizánok rádióadója csütörtökön arról tájékoztatott, hogy augusztusban a kormányellenes erők 544 katonát tettek ártalmatlanná. Allende lánya ismét Chilében (ČSTK) - Isabel Allende, az 1973-as Pinochet-féle katonai puccs során meg­gyilkolt chilei elnök lánya 15 évi száműze­tés után csütörtökön hazatért. Santiagó- ban chileiek százai üdvözölték lelkesen. Megérkezése után kijelentette, a demok­rácia helyreállításáért fog harcolni. A katonai rezsim nemrég hozott dön­tést arról, hogy néhány száz politikai száműzött visszatérhet hazájába. Megfi­gyelők szerint ez a döntés összefüggés­ben áll az októberre tervezett népszava­zással, amelyen az államfő személyéről fog dönteni a lakosság. Mint ismeretes, az egyetlen jelölt Augusto Pinochet tá­bornok. Összekötő kapcsok Nem is olyan régen még a politi­kai és ideológiai különbségek, ma pedig már csak a kilométerek vá­lasztanak el bennünket egymástól. Peking a nyolcvanas évek elején nyitott a kelet-európai szocialista or­szágok felé, se- joggal mondhat­juk: az egész szocializmus, a nem­zetközi helyzet javát szolgáló - fo­lyamat eredményeként Csehszlová­kia és Kína között is fokozatosan normalizálódott a viszony állami és pártvonalon egyaránt. Baráti kap­csolataink helyreállításának három legutóbbi állomása: Ľubomír Štrou­gal szövetségi kormányfő 1987 ápri­lisában járt Pekingben, s két hónap­pal később mi láthattuk vendégül Csao Ce-jang (akkor még megbí­zott) pártfőtitkárt és kormányfőt. Né­peink, pártjaink együttműködésében jelentős mérföldkő volt Miloš Jakeš- nek, a CSKP KB főtitkárának ez év májusában megvalósult látogatása a Kínai Népköztársaságban, s ezt a folyamatot viszi tovább Gustáv Husák köztársasági elnök ma kez­dődő pekingi vendégeskedése. Nyílt és őszinte párbeszédet foly­tatott májusban Jakeš elvtárs Kína négy vezetőjével, Csao Ce-jang fő­titkárral, Li Peng kormányfővel, Jang Sang-kun államfővel és Teng Hsziao-pinggel, kik egyben a re­formpolitikát is irányítják ebben a hatalmas ázsiai országban. A kínai reformok és a csehszlovák átalakí­tás között sok a hasonlóság. Ezeket különböző feltételek között valósít­juk meg, de céljaink közelállóak, s hasonlóak nagyon sok esetben a gondjaink is. Pártunk főtitkára ak­kor, pekingi sajtóértekezletén a ta­pasztalatcserék és hasznosításuk (nem lekopírozásuk) jelentőségét emelte ki. Hiszen a kínai reformpoli­tika kezdetét 1979-től datálják, s ezért mondotta akkor Miloš Jakeš, hogy egyes területeken ők kezdték a változtatást, ezért előbbre járnak, más területeken pedig mi. Mindebből leszűrhető, ha orszá­gaink vezetői találkoznak, nem a módszerekben, formákban megle­vő, s egyébként indokolt különbsé­gekre összpontosítják figyelmüket. Ha az említett három legutóbbi látogatásról kiadott sajtójelentéseket visszalapozzuk, egy dolog azonnal szembetűnik. A jelenlegi kínai veze­tők hangsúlyozták: ma is igen nagy­ra értékelik, hogy hazánk az elsők között ismerte el a népi Kínát, s vette fel vele a diplomáciai kapcsolatokat (1949), valamint azt a segítséget, amelyet az ötvenes években nyúj­tottunk Kína iparosításához (több mint száz vállalat építése, felszere­lése gépekkel, berendezésekkel). Mondhatná valaki, hogy csak az ázsiai emberek közismert udvarias­ságáról van szó. Ennél azért többről. Az ötvenes évek, amikor nagyon jók voltak kapcsolataink, emlegetése jelképezi a mostani, az együttműkö­dés mélyítését célzó pekingi szán­dékot. S egy másik vonatkozás: gé­peink akkor valóban jó nevet szerez­tek Kínában az egész csehszlovák iparnak, s ez olyan alap, amelyet most ki kell használnunk, nem sza­bad az alkalmat elszalasztani. Per­sze tudatosítanunk kell, hogy a mai kínai piac sokkal igényesebb, mint akár tíz évvel ezelőtt volt, Kínában nem ismeretlenek a nyugati csúcs- technológiák és termékek. De ha a konkurenciaharcban álljuk a ver­senyt, akkor miért ne bennünket ré­szesítenének előnyben a hagyo­mánytisztelő kínaiak? Jól példázzák ezt a Tatra teher­gépkocsik: jelenleg az összeszere­lésüket végzi kínai üzem, de később már gyártani is ott fogják őket. S ez csak azért lehetséges, mert bíznak a Tatra cégjelzésben, a pekingi üz­letemberek csak a jó minőségű áruért hajlandók pénzt kiadni. Kíná­ban az energiaipart tartják együtt­működésünk legperspektivikusabb területének, jelenleg egy hőerőmű kivitelezésében veszünk részt, de más ágazatok előtt sincsenek csu­kott ajtók. Kereskedelmi kapcsolata­ink úgyszintén rendkívül dinamiku­san fejlődnek, szinte fordulópont­nak nevezhető az 1984-es év, ami­kor a növekedés 60 százalékos volt. Tavaly a csehszlovák kivitel 25 szá­zalékkal nőtt. Mai világunkban elképzelhetet­len, hogy vezető politikusok találko­zóin a nemzetközi kérdések ne ke­rüljenek szóba. Gustáv Husák elv­társ is tárgyal majd ezekről vendég­látóival. Igaz, vannak események, amelyeket másként értelmezünk, más okokra vezetünk vissza. De a legfontosabb kérdésben, a béke és a leszerelés szükségszerűségé­ben egyetértünk. Ez is egy nagyon fontos összekötő kapocs. MALINÁK ISTVÁN Jugoszlávia Van ok a józan optimizmusra? (ČSTK) - A jugoszláv gazdaság számára az utolsó negyedév külö­nösen nehéz lesz, mivel az infláció további jelentős növekedése várha­tó. Ez persze már senkit sem lep meg, az újdonság azonban az, hogy egyes előrejelzések szerint a javulás sem zárható ki. Cl jó2j0vki JÓáíŕôifói (ČSTK) - A Szovjetunió Állambizton­sági Bizottságának (KGB) munkatársai 1986 óta a nyugati hírszerző szolgála­tok több mint 20 veszélyes ügynökét leplezték le. 1986-1987-ben a NATO- tagországok több mint 50 diplomatáját és újságíróját utasították ki az ország­ból, miután tetten érték őket. Ezeket az adatokat Viktor Csebrikovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizott­sága elnökének nyilatkozata tartalmaz­za, amely tegnap jelent meg a moszk­vai Pravdában. Az állambiztonsági dolgozók fő felada­ta, hogy időben leleplezzék és megaka­dályozzák a külföldi hírszerző szolgálatok kém- és felforgató tevékenységét, s ugyancsak leleplezzék az országon be­lül a szovjetellenes és szocialistaellenes személyek ellenséges akcióit - állapította meg Csebrikov. Az átalakítás a KGB pártszervezetét is érinti, a fő hangsúlyt a káderekkel végzett munkára helyezik. Növelik a munkatársak szakmai képzettségét és jogi kultúráját, gondoskodnak arról, hogy a lehető legszi­gorúbban tartsák tiszteletben a szovjet törvényeket. A nyilvános tájékoztatást a közvéle­ménnyel való aktív kapcsolatunk egyik formájának tekintjük - mondotta Csebri­kov. A társadalomban zajló mélyreható változások szükségessé teszik a KGB tevékenységéről való bővebb tájékozta­tást is. Természetesen minden dokumen­tumot nem lehet közzétenni, a KGB mun­kájának specifikuma miatt a „száz száza­lékos" nyíltság abszurd lenne. Számos dokumentum azonban közzétehető. A személyi kultusz idején az állambiz­tonsági szervekben a szocialista törvé­nyesség durva megsértésének esetei tör­téntek meg, indokolatlanul üldöztek na­gyon sok szovjet állampolgárt. Az állam­nalához, a kapitalista országok hírszerző szolgálatai kölcsönösen együttműködve növelik a szovjet állammal szembeni hír­szerző és felforgató tevékenységüket. A KGB-nek bizonyítékai vannak arra, hogy a külföldi hírszerzők megpróbáltak beszivárogni a honvédelmi minisztérium­Nyíltabban a KGB-röl biztonsági dolgozók közül sokan felléptek akkor a törvényszegések ellen. A tapasz­talt dolgozókat azonban a legkülönbö­zőbb ürügyekkel elbocsátották és jelentős részüket indokolatlanul elítélték. A hazug vádaskodások következtében a KGB több mint 20 ezer tagja lett a megtorlások áldozata. Ennek ellenére 1940-ben és 1941 első negyedévében a Szovjetunió nyugati vidékein 66 fasiszta rezidentúrát és több mint 1300 ügynököt lepleztek le. Ma a KGB a párt irányításával és ellenőrzésével végzi munkáját, szigorúan összhangban az érvényes törvényekkel. A KGB szerveit állandóan ellenőrzi az ügyészség. A testület az ügyészséggel és a legfelsőbb bírósággal együtt részt vesz a törvénytelenül elítélt személyek rehabi­litálásában. El kell ismerni - mondotta Csebrikov - hogy egyes munkatársaink még mindig követnek el hibákat. Minden törvénysértést azonban a legszigorúbban büntetünk, tekintet nélkül az elkövető tisztségére. Csebrikov megállapította: bár bizo­nyos javulás állt be a nemzetközi légkör­ben, egyes imperialista körök változatla­nul ragaszkodnak a konfrontáció irányvo­ba, a KGB-be, a külügyminisztériumba és több más állami hivatalba és jelentős népgazdasági objektumba. Az elmúlt két és fél év alatt leleplezett több mint 20 veszélyes ügynök között sajnos KGB- dolgozók is voltak. Ez a tevékenység károkat okozott a szovjet politikai, katonai és gazdasági érdekeknek, de a még na­gyobb károkat sikerült megelőzni. Amerikai és más hírszerző szolgálatok bonyolult és nagyon költséges elektroni­kai berendezésekkel is megpróbáltak hozzájutni a titkos információkhoz. Az Ohocki-tenger fenekén, kb. 60 kilométer­re a szovjet partoktól a KGB felderített két nagy, hattonnás konténert, melyekben amerikai hírszerző berendezés volt. Az információszerzést szolgáló berendezé­sek mellett nukleáris forrást is tartalmaz­tak a konténerek, ami sugárfertőzéssel fenyegette a környéket. 1981 óta a külföldi szovjet hivatalok­ban a lehallgatás és megfigyelés több mint 200 esetét sikerült leleplezni. A New York-i, washingtoni és San Franciscó-i szovjet diplomáciai irodákban több mint 100 lehallgató rendszert találtak. Hasonló akciókat más szocialista országok ellen is szerveznek a nyugati hírszerő szolgá­latok. A szovjetellenes támadások részét ké­pezik a legkülönbözőbb provokációk is, melyekből csak a vezető kapitalista or­szágokban több mint 6 ezer volt az elmúlt három és fél évben. Ezek közé sorolhatók a bombatámadások, gyújtogatások, a kü­lönböző huligán akciók. Rendszeresek az ügynöktoborzások, szovjet állampolgáro­kat próbálnak rávenni, hogy ne térjenek vissza hazájukba. Van példa emberrab­lásra és törvénytelen fogvatartásokra is. A nyugati különleges szolgálatok és fel­forgató ideológiai központok igyekeznek bonyolítani a szovjet átalakítást is és támogatni akarják a féllegális és illegális csoportokat, amelyek utasításaik alapján járnának el. Viktor Csebrikov foglalkozott a szovjet határok helyzetével, amelyet egészében véve stabilnak nevezett. Nem lehet azon­ban figyelmen kívül hagyni, hogy bizo­nyos körök a szovjet határok közelében igyekeznek feszültséggócokat létrehozni. Folytatódnak a külföldi ügynökök próbál­kozásai, hogy legálisan és illegálisan ha­toljanak be a Szovjetunióba, terroristákat vagy nacionalista szervezetek képviselőit küldjék az országba, megpróbáljanak di- verziós eszközöket és uszító propagan­daanyagokat becsempészni az országba. A különböző tiltott anyagok becsempé­szésének esetei is folytatódnak. Csebri­kov elmondta, a szovjet határőrök évente több százezernyi csempészárut fedeznek fel, 14-16 millió rubel értékben. Az utóbbi öt évben több mint 2 tonna kábítószert foglaltak le. A jugoszláv gazdaság közeljövő­jét nem lehet csupán fekete színek­ben lefesteni, bár a helyi sajtó kom­mentárjai erre hajlanak. Egy ljublja­nai gazdasági kutatóintézet legutób­bi adatai alapján van ok a józan optimizmusra. Az intézet szakembereinek prog­nózisa szerint 1988 utolsó negyed­évében ugyan kulminál a kiskeres­kedelmi árszint (három hónap alatt mintegy 37 százalékkal fognak nőni az árak), de már a jövő év elején mérséklődik az árak emelkedése, s a második negyedévben le is áll. Várhatóan újabb törvények szület­nek, amelyek lehetővé teszik a gaz­dasági reform megvalósítását. Egyebek között a vállalati törvényről van szó. Mexikó A leköszönő államfő beszéde (ČSTK) - Miguel de la Madrid mexikói államfő csütörtöki beszédé­ben foglalta össze a hatéves megbí­zatási időszaka során követett politi­kájának eredményeit. Mint ismere­tes, 1988. december 1-én a nemrég rendezett választásokon győztes Carlos Salinas de Gortari veszi át az államfői tisztséget (ő is az Intéz­ményes Forradalmi Párt képvise­lője). A leköszönő elnök hangsúlyozta, Mexikó független antiimperialista külpolitikája elvi kérdés és a jövőben ezen a téren nem lesz változás. Emlékeztetett rá, hogy Mexikó az elmúlt hat év során pozitív szerepet játszott a közép-amerikai békefolya­matban. A Contadora-csoport tagja­ként elősegítette a konfliktus békés rendezésére irányuló törekvéseket és kész továbbra is hozzájárulni a közép-amerikai béke megteremté­séhez - hangsúlyozta Miguel de la Madrid.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents