Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-24 / 226. szám, szombat
Libanonban ismét elhalasztották az elnökválasztást Gemajel elnök katonai kormányt nevezett ki • Merénylet Amal-vezetők ellen (ČSTK) - Amin Gemajel libanoni elnök péntekre virradó éjszaka, röviddel mandátuma lejárta előtt katonai kormányt nevezett ki. Az új miniszterelnök a maronita keresztény Michel Aun, a libanoni fegyveres erők főparancsnoka lett. A kormány kinevezésével Gemajel át akarta hidalni a válságos helyzetet, amely a sikertelen elnökválasztások után alakul ki Libanonban. Az országban eddig hagyományosan szunnita mohamedán töltötte be a kormányfői tisztséget. A maronita keresztény miniszterelnök kinevezése tovább fokozta a feszültséget. A bejrúti hírközlő eszközök törvénytelennek nevezték ezt a lépést és arra hívták fel a figyelmet, hogy az alkotmány értelmében a hatalmat a szunita mohamedánok által vezetett rendes kormánynak, vagyis Sza- lem Hossz kormányának kellett volna átvennie. Amin Gemajel az új testületbe hat tisztet nevezett ki, akik a legfőbb libanoni vallási csoportokat képviselték volna. A három muzulmán tiszt ugyanakkor elutasította a felkínált posztot, így az új kabinetet nem lehet nemzeti egységkormánynak tekinteni, tagjai közt csak keresztény tisztek maradtak: a maronita Michel Aun, Iszam abu Dzsamra ezredes, a görög ortodox egyház tagja és a görög katolikus Edgard Maluf tábornok. A baloldali pártok és az iszlám erők vezetői a katonai kormány kinevezését mint katonai puccskísérletet elítélték és ismét kijelentették: Szalem Hossz kormányát támogatják. Libanonban így valójában kettős hatalom alakult ki. Mivel a keresztény és a muzulmán képviselők nem tudtak megegyezni az elnökválasztások színhelyében, meghatározatlan időre ismét elnapolták a libanoni parlament ülését - közölte Husszein Husszeíni, a nemzetgyűlés elnöke. A parlamenti ülésen kellene dönteni az új '■■inök személyéről. Az Amal mozgalom három vezető képviselője csütörtökön merénylet áldozata lett Dél-Bejrútban ismeretlen tettesek lőfegyverekkel támadtak rá a síita szervezet tagjaira. Az akció során további három Amal-tag sebesült meg. A merénylet után sziriai rendfenntartó egységek érkeztek a helyszínre, hogy átfésüljék a környéket. Az Amal politikai bizottsága közleményt adott ki, melyben elítélte a gyilkos merényietet. A szervezet az Izrael-párti kollaboránsokat vádolja. Mohamed Mahdi Szamszud- din, a Legfelső Síita Tanács alelnöke felszólította a síita lakosságot, hogy e válságos helyzetben őrizze meg nyugalmát. Ortega nem utazik New Yorkba (ČSTK) - Daniel Ortega nicaraguai államfő lemondta egyesült államokbeli útját. New Yorkban részt kellett volna vennie az ENSZ-köz- gyülés 43. ülésszakán, valamint az Amerikai Államok Szervezetének ülésén. Az ENSZ-fótitkár pretoriai tárgyalásai Előrehaladás Namíbia ügyében (ČSTK) - Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, aki kétnapos látogatáson tartózkodik a Dél-afrikai Köztársaságban, csütörtökön megbeszélést folytatott Roelof Botha külügyminiszterrel. A tárgyalások napirendjén a Biztonsági Tanács Namíbia dekolonializációjáról szóló 435-ös számú határozata szerepelt. A tanácskozás után megtartott fogadáson a világszervezet főtitkára elmondta: némi előrehaladást értek el és úgy tűnik, közel állnak a probléma megoldásához. Reményét fejezte ki, hogy a Dél-afrikai Köztársaságnak a jövőben új szomszédja lesz - a Namíbiai Köztásaság. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendezés sokban függ Pieter Botha elnökkel folytatott pénteki tárgyalásainak eredményeitől. A dél-afrikai külügyminiszter köszönetét mondott a főtitkárnak béke- erőfeszítéseiért, ugyanakkor ismét kétségbe vonta az ENSZ Namíbiával kapcsolatos semlegességét. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vi- fágszervezet a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjeként a Délnyugat-afrikai Népi Szervezetet (SWAPO) ismeri el. Az Angola, a Dél-afrikai Köztársaság, Kuba és az Egyesült Államok közötti négyoldalú tárgyalásokon az ENSZ BT határozata szolgált alapul. A felek előzetes megállapodása szerint november elsején kellene megkezdeni e határozat megvalósítását. A johannesburgi börtönből szerdán még egy színes bőrű apartheidellenes harcosnak kikerült megszöknie. Ő is az amerikai konzulátuson keresett menedéket. A fajüldözés ellen küzdő Egységes Demokratikus Front (UDF) három tagja - akik, mint ismeretes, szintén börtönből szöktek meg - már tíz napja tartózkodik az amerikai külképviseleti hivatalban. A dél-afrikai fajüldöző rendszer csütörtökön betiltotta a hét végére tervezett apartheid-ellenes konferencia megtartását. A rendezvény szervezői között van a Dél-afrikai Szakszervezeti Kongresszus (CO- SATU). Feltehetően ez lett volna a legnagyobb apartheid-ellenes fórum a Dél-afrikai Köztársaságban az utóbbi harminc év alatt. Több mint 700 küldöttet vártak. A közrend és a törvény betartásával megbízott miniszter szóvivője kijelentette: a konferencia kiválthatta volna az október 26-án megtartandó helyhatósági választások bojkottját. Döntésének oka: az USA csak a küldöttségvezetőknek adta meg a beutazási vízumot, a delegáció többi tagjának nem. Ezt Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes jelentette ki Managuá- ban megtartott tegnapi sajtókonferenciáján. Hozzáfűzte, a sandinista kormány tiltakozást nyújt be Javier Perez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához és Joao Baena Soares- hoz, az AÁSZ főtitkárához, xxx Jim Wright, az amerikai képviselőház elnöke tegnap elutasította azt a vádat, miszerint „megsértette a törvényeket“, amikor elárulta, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Nicaraguában támogatja a sandinista kormány elleni tüntetéseket. Wright megerősítette: Nicaraguával kapcsolatos állítása megfelel a valóságnak. A CIA ki akarja provokálni, hogy a sandinista, kormány olyan lépéseket tegyen, amelyek a nicaraguai béketárgyalások meghiúsításához vezetnének. Hangsúly a hatékonyságon Az SZKP KB PB 15 évre szóló fejlesztési koncepciót vitatott meg (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén megvitatta a Szovjetunió 2005-ig szóló gazdasági és társadalmi fejlesztési koncepciójának tervezetét, amelyet a minisztertanács terjesztett elé a tavalyi júniusi központi bizottsági ülés szellemében. A tanácskozás résztvevői leszögezték, hogy az ország legismertebb tudományos és kutató intézményei által kidolgozott koncepció alkotja annak a politikai gazdasági platformnak a kiindulópontját, amely alapján kidolgozzák majd az elkövetkező másfél évtized gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányait, valamint a 13. ötéves tervet. A 19. országos pártértekezlet határozataival összhangban ebben pontosítják a XXVII. pártkongresszuson kidolgozott társadalmi-gazdasági fejlesztési stratégiát. A koncepció sajátossága, hogy több változatát vitatták Budapesti tudósítás Megnyílt a 88. BNV Pénteken délelőtt nyitották meg a 88. Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyen közszükségleti cikkeket állítanak ki. A BNV-n 29 ország, valamint Hongkong és Tajvan vesz részt. Csehszlovákia 650 négyzetméter fedett és 300 négyzetméter nyílt területen állítja ki 14 külkereskedelmi szervezet áruit, A megnyitón Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke kijelentette, hogy a BNV nagy áruválasztéka a •jó ellátást tükrözi, ám az áruk egy része a lakosság jelentős rétege számára nehezen hozzáférhető. A BNV alkalmat kínáľ a csehszlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatok áttekintésére. A jelenlegi ötéves terv dinamikus, 21 százalékos áruforgalom-növekedést ír elő, ami azt jelenti, hogy 1990-re az összforgalom meghaladja a 8,5 milliárd rubelt. Az utóbbi időben megnövekedett a csehszlovák export, főleg a különféle rendeltetésű szállítójárművekben, s így sikerült lényegében kiegyenlíteni kivitelünk passzív mérlegét magyarországi vonatkozásban. A gyártásszakosítás és kooperáció keretében készülő termékek a kölcsönös forgalom 35 százalékát teszik ki. A legújabb jelentések arra engednek következtetni, hogy a magyar szállítók részt vesznek a Škoda Favorit alkatrészeinek gyártásában is. Ma a csehszlovák belső piacon, mint azt a csehszlovák kiállítási részleg munkatársai elmondták, az iparcikkek teljes választékának csupán 10-12 százaléka importált áru. A hatékonyabb nagy sorozatú termelés megköveteli ennek az aránynak a javítását és több kiváló minőségű áru behozatalát a KGST-part- nerektől, így Magyarországról is. (1988. szeptember 23) ÁDÁM PÉTER meg. Az egyes variánsok abban térnek el, hogy más fejlesztési ütemeket és eltérő megoldási módokat tartalmaznak. Közös vonásuk azonban az, hogy mindenekelőtt a gazdasági hatékonyságot tartják szem előtt. A politikai bizottság hangsúlyozta, hogy kiemelt feladatként kell kezelni az élelmiszerellátást, az iparcikkek gyártását, a szolgáltatásokat, a lakásépítést, valamint az egészségügy és oktatásügy fejlesztését. A résztvevők lényegében jóváhagyták a koncepció tervezetét és ajánlották, hogy végleges megszövegezésénél vegyék figyelembe a vitában tett javaslatokat. A tervezetet valószínűleg a központi bizottság következő plenáris ülésén vitatják meg. RAF-terroristák- közlése (ČSTK) - Az NSZK-ban működő RAF terrorista szervezet a tömegtájékoztató eszközökhöz eljuttatott második levelében megerősítette, hogy a Hans Tietmeyer, a pénzügyminisztérium államtitkára ellen kedden megkísérelt terrorista merénylet eredeti célja a politikus és sofőrjének meggyilkolása volt. A merénylet azért fulladt kudarcba, mert elromlott a merénylők gépfegyvere. A RAF közlése cáfolja a rendőrségnek azt az eredeti feltételezését, hogy a tettesek csak el akarták rabolni az államminisztert. A támadásra egyébként Bonn egyik elővárosában került sor. Megfigyelők az esetet összefüggésbe hozzák a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap szeptember 27 és 29 között Nyugat- Berlinben esedékes ülésével, melynek előkészítésében Tietmeyer jelentős szerepet játszott. A szélsőbaloldali RAF szervezet úgy véli, hogy a bonni államminiszter a világgazdaságban tapasztalható válsághelyzet egyik fő „előidézője“. Visszatekintés Münchenre - 50 év távlatából (3) Ä Z-terv Főleg az 1937-es év második felétől konkrétan megnyilvánuló brit megbékítési politika Hitlert további erőszakos cselekedetekre ösztönözte Figyelmen kívül hagyta az angol kormánynak azt a kérését, hogy lépéseit előre egyeztesse Lon- donal. Emellett abból a feltételezésből indult ki, hogy Nagy-Britannia és Francia- ország félelemből hátrál meg és ezért az erőfitogtatást a nyomás leghatékonyabb eszközeként rendszeresen alkalmazta. 1938 májusának derekán fokozódtak a Henlein-féle szudétanémet párt által sorozatosan kiprovokált incidensek a határmenti területeken. Ezzel egyidejűleg egyebek között a brit felderítéstől olyan hirek érkeztek, hogy Hitler a kialakult helyzetet Csehszlovákia elleni támadásra akarja kihasználni. A csehszlovák hadseregben 1938. május 21-én elrendelt részleges mozgósítás a hazai és a nemzetközi demokratikus közvélemény körében kedvező visszhangot váltott ki. Erősödött az a remény, hogy cselekvően és sikeresen a köztársaság védelmére lehet kelni. Berlinben heves reagálást váltott ki ez a nemzetközi visszhang és a határozott csehszlovák magatartás. Hitler a birodalmi kancellári hivatal télikertjében 1938. május 28-án tartott tanácskozáson pontosította a Csehszlovákia önállóságának felszámolását célzó terveit. Két nappal később a „Fali Grün“-re vonatkozó új irányelvében hangsúlyozta: „Megmásíthatatlan elhatározásom, hogy a közeljövőben katonai akcióval semmisítjük meg Csehszlovákiát. A politikai vezetésnek az a feladata, hogy kivárja, vagy előidézze a megfelelő politikai és katonai pillanatot." Hitler „megmásíthatatlan döntése" azonban nem volt egyértelműen kategorikus, mert a nyugati nagyhatalmak magatartásától is függött. 1938. június 18-án kelt további irányelvben leszögezte: „A Csehszlovákia elleni akció mellett csak akkor döntök, ha szilárdan meg leszek győződve arról, hogy Franciaország nem lép közbe, akárcsak a Rajna menti demili- tarizált övezet elfoglalásakor és az Ausztriába történt behatoláskor, és ezért Nagy- Britannia sem fog beavatkozni." A helyzet kulcsa ebben az időszakban is a párizsi és a londoni diplomaták és politikusok kezében volt. Gyorsan szertefoszlott azonban az a kedvező hatás, amelyet az európai diplomáciai történésekre a csehszlovák hadsereg mozgósítása gyakorolt. A fő „érdeme" ebben Nagy-Britanniának és Franciaországnak van, mivel mindkét nyugati nagyhatalom azzal vádolta Prágát, hogy a „vaklármával" Németország viszonylatában kedvezőtlen helyzetbe sodorta őket és végsősoron ez hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok kiéleződéséhez. A francia felderítés ugyanakkor - amint azt Pierre de Goyot legújabb Münchenről szóló könyvében megállapítja - tudott a Csehszlovákia ellen szőtt náci tervekről, a náciknak arról az 1937 novemberéből származó döntéséről, hogy a közeljövőben megszállják Ausztriát és Csehszlovákiát. Franciaország és Nagy-Britannia közösen mindezek ellenére fokozta Prágára gyakorolt nyomását, hogy eleget tegýen Henlein szudétanémet pártja követeléseinek. Chamberlain kabinetje pedig egészen odáig ment, hogy követelte Franciaországtól: gyakoroljon nyomást Prágára és egyenesen azzal fenyegesse meg, hogy felmondja a Csehszlovákiával megkötött kölcsönös segítségnyújtási szerződést, ha Prága nem enged a Henleinnel való tárgyalásokon. Ez a magatartás Párizsban is hívekre talált, ahol az új Daladier-kormány is támogatta az efféle követeléseket. Főleg Bonnet külügyminiszter helyeselte egyre inkább a nemzetközi helyzet Chamberla- in-féle értékelését, s azt a szándékát, hogy a válságot Csehszlovákia számlájára oldják meg A henleinista szudétanémet fasiszta párt gondoskodott arról, hogy elegendő érve legyen Párizsnak ehhez a magatartáshoz. Fokozta a diverziós'és felderítő tevékenységet és válogatott hívei egyenesen Németországban készülődtek a terrorista akciókra. A diplomáciai színtéren Nagy-Britannia segítette őket, amely kikényszerítette a csehszlovák kormánytól azt, hogy „független" közvetítőt és megfigyelőt fogadjon, aki képes kompetens módon elbírálni a német kisebbség helyzetét a köztársaságban. Runciman missziója szokatlan diplomáciai akció volt. A brit lord magánszemélyként érkezett, habár nyílt titok volt, hogy a brit kormányt képviseli és annak utasításaival jött. Runciman tárgyalásainak célja gyakorlatilag az volt, hogy a Henleinnel való kompromisszumok által Csehszlovákia német befolyási övezetbe kerüljön és ily módon oldódjon fel a feszültség. Lényegében a csehszlovák válság „békés" megoldását célzó brit terv új taktikai változatáról volt szó. Amikor Runciman missziójának eredményei nem mu- \ tatkoztak meg, a brit diplomácia előhúzta utolsó adujat - a Z-tervet. A hetvenes években fokozatosan hozzáférhetővé váltak a brit levéltárak és a történészek meglepetéssel tapasztalták, hogy London több diplomáciai lépését csaknem négy évtizeden át eltitkolták a nyilvánosság elől. Rendkívüli feltűnést váltott ki éppen a Z-terv és hátterének leleplezése. A Chamberlain kormányfő nevéhez fűződő terv lényegében szervesen kötődött az addigi brit politikához. Új, váratlan és nem hagyományos diplomáciai lépésekkel akarta befolyásolni nemcsak az európai politikai légkört, hanem hatni kívánt a nemzetközi közvéleményre is. Az volt a célja, hogy egyidejűleg tegyen eleget a náci követeléseknek és ugyanakkor meg kívánta akadályozni azt is, hogy Hitler eró alkalmazásával próbálja elérni ezeket a célokat. A brit diplomáciának azonban meg kellett őriznie „arculatát", meg kellett találnia az egész fontos ügy megvalósításához a méltó és hatásos formát. Ezt szolgálta Chamberlain váratlan berlini látogatása és közvetlen tárgyalásai a náci „führerrel". Olyan időszakban, amikor a feszültség egyre fokozódott, a brit kormányfő lépését valóságos „diplomáciai bombának" szánták, főleg ha arra gondolunk: a brit konzervatív és arisztokrata körök Hitlert demagógnak és plebejusnak tartották. A hetvenedik életévét taposó kormányfő mindezek és a sajtóban megjelenő heves viták és támadások ellenére repülőgépre ült és Berlinbe repült. Utolsó kétségbeesett kísérletet tett a béke megmentésére. Legalább is így tálalják ezt és így tűnik a közvéleménynek is. Milyen hatásos és sajnos, hatékony ez a tálalás. *A Z-terv rendkívül titkos volt és maguk a nácik sem sejtettek semmit a brit kormányfő szándékairól. A brit kormány szeptember 13-án este 10 órakor döntött az út megvalósításáról. Másnap az út előkészítése diplomáciai csatornákon már megkezdődött és a kormányfő a következő napon Berchtesgadenbe érkezett. Hitlerrel három órán át tárgyalt Berg- hofban. Megkezdődött a csehszlovák válság utolsó szakasza. Azonban Csehszlovákia ebben a helyzetben sem maradt magára. A nyugati nagyhatalmaktól eltérően a Szovjetunió a fenyegetett Csehszlovákiával kapcsolatosan szilárd álláspontot képviselt. A Népszövetség májusi ülésén Litvinov pontos javaslatot terjesztett elő a köztársaság megmentésére. Indítványozta, hogy a három szövetséges ország vezérkarai náci támadás esetére közvetlen intézkedéseket tegyenek. Arra törekedett, hogy egy „folyosót" biztosítson a szovjet hadseregnek a Csehszlovák Köztársaságba való belépéshez és ajánlotta a francia kormánynak, hogy ilyen irányban hasson Lengyelországra és Romániára. Lengyelország ezzel kapcsolatos magatartása mindvégig negatív volt. A hazai és a külső reakció nyomása ellenére Romániában a konkrét magatartás nyitott maradt és tulajdonképpen a nyugati nagyhatalmak politikájától függött. A román kormány Franciaország és Csehszlovákia tudomására hozta, hogy a szovjet hadsereg területén való átvonulásával kapcsolatos magatartása a nemzetközi helyzet függvénye, tehát attól függ, hogy a nyugati nagyhatalmak Csehszlovákia védelmére kelnek-e. Ahhoz nem fért soha kétség, hogy a Szovjetunió egy náci agresszió esetén Csehszlovákia védelmére kel. Eduard Beneš ugyan habozott, szeptember elején érdeklődött a szovjet álláspont felől, azonban Litvinov válasza a bonyolult helyzetben is egyértelmű volt. Moszkva biztosította őt afelől, hogy a szovjet kormány eleget tesz kötelezettségeinek és ugyanakkor ajánlotta, hogy Csehszlovákia cselekvőbben lépjen fel a diplomáciai színtéréit és Genfben a Népszövetségben tegyen panaszt Németország agresszív politikája miatt. A Szovjetunió a csehszlovák válság utolsó felvonása előtt is maradéktalanul teljesíteni kívánta vállalt kötelezettségeit. Csehszlovákia számára ily módon létezett az ország sikeres megvédésének alternatívája abban az esetben is, ha Franciaország nem tesz eleget kötelezettségeinek. VALERIÁN BYSTRIČKY /
