Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-21 / 223. szám, szerda
Elutasított törvénytervezet Harc az adó körül Az adók, különösen az újak, soha nem váltanak ki különösebb örömöt azok között, akiknek azt fizetniük kell. így volt ez a Szovjetunióban is, a szövetkezetek adózásáról szóló pénzügyminisztériumi határozattervezet kapcsán. Ezt a tervezetet megjelenése óta heves viták kisérték, s végül a rendkívül éles kritikák miatt nem is vált törvénnyé, hanem átdolgozásra utalták vissza. Borisz Gosz- tyev pénzügyminiszter biztosította az érdekelteket, jelentősen megváltoztatják majd az adóterheket Az új változat, amelyet a pénzügy-, az igazságügyminisztérium és az Állami Tervbizottság együtt dolgozott ki, sokkal enyhébbnek látszik. A régiről a sajtó nyíltan megírta, hogy a mértéktelen adóztatás olyan eszköz, amivel csírájában meg lehet fojtani a szövetkezeteket. Leonyid Anusko, a Nadberezsnije Cselníben' működő szövetkezeti kávézó elnöke például meghívta a minisztert, hogy dolgozzon egy hetet 6 négyzetméteres konyhájukban. Vagyis az elvetett tervezet nem annyira haragot, inÖsztönzés a földbérletre Akár 50 esztendőre is bérbe lehet adni a földet magánszemélyeknek illetve családoknak a Szovjetunióban, hogy ezzel is fel lehessen lendíteni a mezőgazdasági termelést, segíteni a ,.farmergazdaságok“ megerősödését - erről fogadott el ajánlásokat a Szovjetunió Agráripari Állami Bizottsága a közelmúltban. Mint ismeretes, a Szovjetunióban a föld állami tulajdon, így nem képezheti adásvétel tárgyát Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azonban júliusban bejelentette, hogy a jogi reform során új földtörvény kidolgozása is szükséges. A mezőgazdasági területek a szovhozok és a kolhozok, valamint ’az erdőgazdaságok tulajdonában vannak, de tavaly óta egyre elterjedtebb formává vált a haszonbérleti szerződés. A parlagon hagyott vagy alacsony hatékonysággal müveit földeket így önkéntesen szerződött brigádok, családok, vagy akár magán- személyek is tarlós használatba vehetik. Szovjet szakértők szerint ezzel különösebb befektetés nélkül két-háromszorosára emelkedhet a mezőgazdasági munka termelékenysége. A bérlet időtartamának' meghosszabbítása a jelek szerint azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozó szellemű mezőgazdasági dolgozók bátrabban fejlesszék tevékenységüket, és a hosszabb távon kifizetődő beruházásoktól se riadjanak vissza. Az elmúlt egy évben csaknem kétezer mezőgazdasági nagyüzem, vagyis minden ötödik kötött haszonbérleti szerződést, és a politikai vezetés ösztönzésére várhatóan a következő években még inkább elterjednek ezek a gazdaságok. A balti államokban e téren valamivel előbbre tartanak, Észtországban például a vállalkozó szelleműek akár 60 hektáros földterületeket is kaphatnak, s így művelésbe vonhatók az eddig elhagyott tanyákhoz tartozó földterületek is. A bérleti szerződést aláírók termelőeszközöket is bérbe vehetnek a nagyüzemektől, s a szovjet sajtó jelentései szerint mind több helyen nyílik lehetőség arra, hogy meg is vásárolják ezeket, tehát a traktorok, teherautók, bizonyos épületek csoport- és magántulajdonba is kerülhetnek. Az agráripari állami bizottság most nyilvánosságra hozott ajánlásai szerint a földbérlők a fő idényben szerződéssel alkalmazhatnak külső személyeket is, az utóbbiak bére megállapodás kérdése, de nem lehet alacsonyabb az állami üzemekben kifizetett kereseteknél. kább iróniát váltott ki a szövetkezet híveinél. A pénzügyi tárca vezetője ugyanis egyik beszédében keresetüket túl magasnak, a szövetkezeteket pedig túlságosan nyereségesnek minősítette. A szövetkezeti adó tervezetének elutasításában a lényeg természetesen nem a vita hevességében rejlett, hanem abban, hogy azon az átalakítás előtti, régi elven nyugszik, hogy senki se keressen túl sokat. Borisz Gosztyev pénzügyminiszter eközben a szociális igazságosságra hivatkozott és a népgazdasági átlag- keresetekkel érvelt. Vlagyimir Tyiho- nov akadémikus viszont meggyőzően bebizonyította, hogy tulajdonképpen szociális sérelemről van szó, vagyis a jól dolgozó szövetkezeteket ..megbüntetik“ azért, mert bevételeik magasabbak, mint a nem hatékonyan dolgozó állami vállalatoké. Miért nem törekszünk inkább arra, hogy az ott dolgozók is többet keressenek, ahelyett, hogy lenyesegessük a szövetkezetek keresetét? - tette fel a kérdést az akadémikus. A forró hangulatú vita a lényeget érintette, és visszatükröződött benne a régi és az új gazdasági gondolkodás harca. A vita részvevői abban is előrelá- tóak voltak, hogy ma még az új szövetkezetek száma nem nagy, sorsuk azonban nem másodrangú kérdés. A szövetkezeti és a hozzá csatlakozó magánszektor 12-15 év alatt óriási méretekben kell, hogy fejlődjék, s a mai néhány százmillió rubeles forgalmát több százmillióra növelje. Már csak azért is, mert az átalakítás egyik fontos teendője a teljes értékű belső piac megteremtése. Gépipari szövetkezetek Kijevben Az ukrán fővárosban megalakult az elsó ipari szövetkezet. Máris hírnévre tett szert azzal, hogy olyan gépek előállítását kezdte meg, amelyeket eddig még a nagy állami vállalatok is külföldről importáltak. Nevezetesen műanyagfeldolgozó gépeket gyárt, amelyekkel hulladékokból állítanak elő különféle termékeket. Eddig ezeket a másodlagos nyersanyagokat a szemétre dobták. A szövetkezet tagjainak vállalkozó Kereskedelmi szolgáltatások a világűrkutatásban A Szovjetuniónak a nemzetközi kereskedelmi jellegű űrkutatási szolgáltatásaiban az első gyakorlati lépést a szovjet hordozórakétával felbocsátott indiai műhold jelentette. A külföldi gyártmányú űrberendezések pályára állítása csak egy azok közül a lehetőségek közül, amelyeket a Szovjetunió üzleti alapon felkínál. Egy másik lehetőség - amely iránt egyre nagyobb a külföldi érdeklődés - tudományos és technológiai kísérletekhez szükséges berendezések üzemeltetése szovjet ürberen- dezések fedélzetén. így például a szovjet ücencintorg külkereskedelmi egyesülés és a nyugatnémet Kaiser Trade GmbH közötti szerződés alapján 1989 és 1992 között a cég által gyártott berendezésekkel szovjet Foton típusú automata űrhajókon végeznek kísérletsorozatot. A közelmúltban lépett érvénybe az amerikai Pyloud systems Co céggei kötött szerződés, amely 1989-ben technológiai kísérletek elvégzését írja elő a szovjet Mir űrállomáson. A világűr békés célú felhasználásának szovjetunióbeli kereskedelmi lehetőségei iránt egyre nagyobb az érdeklődés Svájc, Anglia, Olaszország és más országok részéről is. A svájci Ours céggel szokatlan megegyezés született: 1990-ben a Mir fedélzetéről a világbékét jelképező konstrukciót állítanak Föld körüli pályára. szellemére vall az, hogy megteremtették a működéshez szükséges feltételeket. A kijevi metró javítóműhelyével, például bérleti szerződést kötöttek, amelynek értelmében az esti, éjszakai órákban használhatják a műhely gépeit. Ezenkívül megvásároltak és használhatóvá tettek olyan gépeket, amelyeket különféle kijevi üzemeknél már leselejteztek. A szövetkezet a technológia kidolgozásával, a gépek tervezésével és előállításával, beszerelésével és üzembe helyezésével kapcsolatos minden gondot magára vállalt, sőt a garanciális javítást is. Ráadásul árajánlatai sokkal szolidab- bak, mint a külföldi cégeké. Sok vállalat, amikor erről tudomást szerzett, rendelőként jelentkezett a szövetkezetnél, és nem járt rosszul: mint a gyakorlatban bebizonyosodott, a kapott gépek kezelése egyszerű, üzemelése biztonságos, negyedannyi energiát fogyasztanak, mint a hagyományos berendezések, és jóval nagyobb kapacitással dolgoznak. Haditechnika a népgazdaságban Atomrakéta helyett daru A Nyugaton SS-20-nak ismert RSZD-10-es szovjet rakéta vontatóberendezésére építődarut szerelnek. Ilyet a közelmúltban még elképzelni sem lehetett. Jelenleg azonban a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szovjet-amerikai szerződés ratifikálása után felmerült annak szükségessége, hogy a haditechnika egy részét a népgazdaságban hasznosítsák. Az odesszai dar úgy ár termékeit a népgazdaság számos ágazatában ismerik és alkalmazzák. Az 1987 decemberi waA moldáviai Benderi tejfeldolgozó üzeme új vállalkozásba kezdett: fagylaltozót nyitott, melyben saját termékeit árulja. Mindenekelőtt a gyerekek számára vonzó ez a valóban „mesés“ fagylaltozó. (Telefoto ČSTK) shingtom csúcstalálkozó után. ma|d a szovjet-amerikai rakétaszerződés megkötését követően a gyár vezetői felvetették, hogy a megsemmisítésre ítélt rakétaszállító berendezéseket felhasználhatnák mozgó daruk építéséhez. A vállalatnál hamarosan elkészültek az első próbapéldányok. A tervezők több nehéz darut szereltek a rakétavontató berendezésekre, így egy 80 tonnásat is Ennek előállításában részt vesz a cég régi partnere, a lengyel Bumar-cég. A lengyel gémet felhasználó daru műszaki rajzait már elkészítették a tervezők. A rakétaszállító berendezések átalakításában közreműködik a nyugatnémet Liebhernverk cég is, amely 1972 óta szállít a Szovjetuniónak szélsőséges időjárási körülmények között alkalmazható műszaki eszközöket. A cég berendezéseit használták például a transzszibériai gázvezeték építésekor és a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásakor A szakemberek azt ajánlják, hogy az RSZD-10-es rakéta szállítóberendezésének alvázára szereljenek 154 tonna teherbírású darut is. Az ilyen daruk nélkülözhetetlenek hidak és nagy iparvállalatok építésekor. A rakétaszállító berendezések fel- használásával készített mozgó darukat még az idén kísérleti próbáknak vetik alá. 1989-ben megindul a daruk sorozatgyártása, ami szintén egyik bizonyítéka a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés gyakorlati megvalósulásának. (Az APN sajtóügynökség anyagai) A jogrend és az átalakítás Az átalakítás túlhaladottá teszi a jogszabályok többségét, s ugyanakkor felértékeli a jogrend szerepét. Ezzel a talán ellentmondásos megállapítással foglalhatnánk össze az átalakítás jelenlegi következményeit a jogászok szempontjából. Egymás után vesztik hatályukat a hosszú évek óta már-már rutinszerűen alkalmazott jogszabályok. Hosszan tartana felsorolni a törvénytárban az idén megjelent új jogszabályokat s talán fölösleges is lenne, hiszen a legfontosabbak kellő nyilvánosságot kaptak már előkészítésük során (új jelenség ez is), esetleg jóváhagyásukat kővetően. Az eddig jóváhagyott törvényekkel azonban korántsem futott le az a jogalkotási program, amely a gazdasági mechanizmus átalakításaval kapcsolatban vált szükségessé. Nem csupán a gazdasági életet, a gazdálkodó szervezetek közti kapcsolatok szabályozását érintették és fogják érinteni az új törvénytervezetek és törvénymódosítások, de a gazdasági mechanizmustól látszólag nagyon távoleső társadalmi, jogi viszonyokat is. Módosítani fogják például a Munka Törvénykönyvét, megváltoznak az alapvető büntetőjogi törvények, új törvények szóinak majd a lakásgazdálkodásról, a népművelésről, a házadóról, az állami természetvédelemről, a másodlagos nyersanyagok gyújtéséröl, a levegő tisztaságának védelméről, megváltozik az ország legfontosabb és legnagyobb jogi erővel bíró törvénye is - új Alkotmány készúl. Tény persze, hogy a jogalkotás ennek a programnak teljesítésével esetenként már régóta esedékessé vált tartozását is törleszteni fogja. Számos törvényünk meghaladottá vált, s a tudományos-technikai fejlődés is több olyan jelenséget, társadalmi viszonyt hívott életre, melyek nem maradhatnak jogi szabályozás nélkül. A Jas- lovské Bohunice-i atomerőmű például évekig üzemelt biztonsági rendszerének, védelmének jogi szabályozása nélkül. Nincs kellő szabályozás a számítástechnika vagy a genetikai ismeretek alkalmazása során keletkező viszonyokra. Sok, merőben új kérdéseket szabályozó törvényre van szükségünk. Ugyanakkor tartunk a jogszabályinflációtól, a túlszabályozástól is. És talán nem alaptalanul. Gyakorlatilag senki sem tudja megmondani, hogy Csehszlovákiában hány általánosan kötelező erejű jogszabály van érvényben, de mindenképpen több ezer. Mindenki egyetért egy alapvető kérdésben: a jogszabályok számának felduzzasztásához elsősorban a minisztériumok és más központi végrehajtó szervek járultak hozzá gyakran indokolatlan rendeletalkotással, s esetenként bizony dilettáns módon. Az oktatásügyi minisztérium például a társadalmi munkáról szóló utasításában úgy rendelkezett, hogy a diákoknak és az oktatóknak egyes esetekben az a szerv köteles megfelelő szállást biztosítani, amelynek érdekében munkát végeztek. A szabály önmagába véve igazságos megoldás, ám a jogelmélet képviselői joggal kifogásolták azt, hogy minisztérium aligha kötelezhet olyan szervet, gazdálkodási szervezetet, amely egy másik minisztériumnak van alárendelve. Felvetődhet azonban az említett utasítással (s a rendeletek egy részével) kapcsolatban egy másik sokkal nagyobb horderejű kifogás; csak a törvény az a jogszabály, amely közvetlenül fejezi ki a nép akaratát, s ezért kötelezhet-e egy rendeletalkotó olyan tevékenységre, melyre a nép szuverenitását érvényre juttató törvényhozó testület nem kötelezett, kötelezhet-e bárkit is a törvények megvalósítására és végrehajtására hivatott végrehajtó hatalom többre, mint amire a törvény kötelez? A szocialista jogelmélet mindig is tagadta az ilyen intézkedések létjogosultságát. A rendeletalkotás gyakorlata azonban nem mindig vette figyelembe ezt az álláspontot, s végül ez vezetett a jogszabályok túlburjánzásához, oda, hogy maguk a jogászok sem tudják hány jogszabály van érvényben. Azok, akik figyelmesen elolvassák a sajtóban is nyilvánosságra hozott törvényeket, tanúsíthatják, a törvényhozó a rendeletalkotási láz csillapítására törekszik. Az efsz-ekről szóló 90/1988 sz. törvény például 22 pontban sorolja a hatályon kívül helyezett jogszabályokat. Ez is igazolja dr. Milan Királnak, az SZSZK kormánya jogalkotási tanácsa titkárának azt az állítását, hogy „a jogrend átalakításában teljes mértékben érvényre jut a törvények szuverenitásának elve, amely azt jelenti, hogy a jogalanyok, a szocialista szervezetek és állampolgárok kötelességeit csak a törvény állapíthatja meg“. FEKETE MARIAN Az állami vállalattá nyilvánított púchovi Május 1. Gumigyár dolgozói új termelési kapacitások üzembe helyezésével törekednek a tehergépko- csi-gumiabroncs-hiány okozta problémák megoldására. Ezekben a napokban kezdte meg működését az a két új gép, amelyről az év végéig csaknem 12 200 gumiköpeny kerül le. A komplex kísérletben részt vevő vállalat további szervezési intézkedéseket is sikeresen végrehajtott. Ezeknek köszönhetően az év első 8 hónapjában 541 ezer gumiabroncsot szállítottak a piacra, 40 ezernél többet a tervezettnél. Hasonló sikereket értek el a személygépkocsi-abroncsok termelése terén is. Terven felül 37 ezer darabot gyártottak. A képen Peter Kuš az újonnan felszerelt gépen dolgozik. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1988. IX. 21
