Új Szó, 1988. szeptember (41. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-17 / 220. szám, szombat
-CHILE Tiltakozás a szakszervezeti vezetők száműzetése ellen Pinochet újabb választási húzása (ČSTK) - A chilei főváros lakossága csütörtökön tüntetést szervezett tiltakozásul amiatt, hogy egy bírósági döntés értelmében ún. belső száműzetésre ítéltek két szak- szervezeti vezetőt. A chilei legfelső bíróság szeptember 20-án a belbiztonsági törvény alapján 541 napos, az ország távolibb vidékein letöltendő száműzetésre ítélte az egyesült szakszervezeti központ elnökét, Manuel Bustost és helyettesét, Artúr Martinezt, mert állítólag erőszakra buzdítottak. A múlt év folyamán mindketten általános sztrájkra szólítottak a diktatúra gazdaságpolitikája elleni tiltakozásul, a demokrácia megújítását követelve. Október 7-én tartották a sztrájkot, amelynek során a rendőrök négy tüntetőt megöltek. Augusto Pinochet diktátor csütörtökön ratifikálta az ENSZ 1984-es és 1985-ös konvencióját, amely tiltja a kínzásokat. Helyi megfigyelők szerint Pinochet azért tette ezt a gesztust, hogy növelje ,,jó hírét'az elnökválasztás előtt. Mint ismeretes, Az USA törleszti ENSZ-adósságát (ČSTK) - Néhány nappal az ENSZ- közgyülés 43. ülésszaka előtt Ronald Reagan amerikai elnök utasítást adott: az Egyesült Államoknak törlesztenie kell néhány adósságát a világszervezetnek. A Fehér Ház jelentésben közölte, az 1988. pénzügyi évben törlesztendő adósságokból 44 millió dollárt fizet vissza és az október 1 -én kezdődő következő költségvetési évben lefizeti a fennmaradt 144 millió dollárt. Ezenkívül feladatul adta a külügyminisztériumnak, hogy dolgozza ki a további 520 millió dolláros adósság törlesztésének tervét. Ronald Reagan most ismerte be először, hogy az Egyesült Államok több százmillió dollárral tartozik az ENSZ-nek es ezt az adósságot törlesztenie kell. A nemzetközi szervezet képviselői természetesen megkönnyebbüléssel fogadták a bejelentést. Az első visszhangok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy az amerikai elnök döntése gondosan időzített manőver. Reagan számára kellemetlen lenne, ha szeptember 26-án, az ENSZ-ben mondott utolsó beszédében meg kellene ismételnie az amerikai tartozásokkal kapcsolatos negatív álláspontot. Az elnök azonban olcsó gesztust tett. Reagan ugyanis jogosult arra, hogy 15 millió dollárt azonnal kifizessen. A fennmaradó 29 millió dollár folyósításáról 30 napon belül a Kongresszusnak kell döntenie. Az elnök az amerikai adósságok problémáját utódjára és az új parlamentre akarja hárítani, amit az is bizonyít, hogy a Kongresszus ebben az időszakban nem ülésezik. Az új intézkedés tehát egyelőre semmi esetre sem oldja meg az ENSZ pénzügyi problémáit. az elnöki tisztségre egyetlen jelölt pályázik: maga Pinochet. Győzelem esetén 1997-ig maradna hivatalában, tehát az 1973-as fordulat óta csaknem negyedszázadon keresztül uralkodna megszakítás nélkül. Megfigyelők szerint a katonai kormányzat minden eszközzel biztosítani akarja majd a diktátor győzelmét. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha netán vereséget szenvedne, Pinochet akkor is elegendő hatalommal fog rendelkezni ahhoz, hogy az ország sorsáról döntsön. Igán ugyan, hogy a közelmúltban feloldotta az 1973-ban bevezetett rendkívüli állapotot, ugyanakkor az egyes körzetek parancsnokait felhatalmazta arra, hogy betilthassák a tüntetéseket és letartóztathassák a ,,gyanús személyeket“. Nem sokkal ezután engedélyezte a politikai menekültek hazatérését, de betiltotta, hogy a népszavazáson részt vegyenek. A chilei baloldali és centrista ellenzék szövetségre lépett Pinochet megválasz-' tása ellen, azt remélve, hogy a szavazás útján sikerül legyőzni a katonai rezsimet, s megújítani Chilében a demokráciát. A kommunista párt a Pinochet elleni szavazást a katonai kormánnyal szembeni ellenállás egyik formájának tartja. Ugyanakkor hangsúlyozza, a diktatúrát csak az összes demokratikus és haladó erő összefogásával, egységes harcával lehet felszámolni. Namíbia népének önrendelkezési jogáról (ČSTK) - Az ENSZ dekolonializá- ciós bizottsága New Yorkban csütörtökön jelentést tett közzé, melyben felhívja a figyelmet a világ közvéleményének aggodalmára, amiért a fajüldöző pretoriai rendszer továbbra is törvényellenesen megszállva tartja Namíbiát. A bizottság az ENSZ-közgyűlés Namíbiával foglalkozó határozata értelmében ismételten megerősítette a namíbiai népnek az önrendelkezésre és a függetlenségre való jogát. Egyidejűleg kiemelte a Délnyugat-afrikai népi Szervezet (SWAPO) szerepét, és támogatásáról biztosította a függetlenségért vívott harcát. Costa Rica Tanácskoznak a kommunisták (ČSTK) - San Jóséban tegnap megkezdődött a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt XVI. kongresszusa, melyen 300 küldött és számos külföldi delegáció vesz részt. A főbe- számolót Humberto Vargas Carbo- nell, a párt főtitkára terjesztette elő. xxx A Costa Rica-i baloldal az 1990- ben esedékes választások előtt ismét lépéseket tett erőinek egyesítésére, hogy így járuljon hozzá a népi mozgalom egységének biztosításához. Erről tanúskodik a három baloldali párt Managuában közzé tett közös dokumentuma. mmmsAfmms El SOOALES DE NOS l!Jr fŕ i § Jp| Franciaországban tovább tartanak a tüntetések és a nagygyűlések, melyeken a munkások magasabb béreket követelnek. Továbbá követelik, hogy következetesen tartsák be a szakszervezeti aktivisták amnesztiájáról szóló törvényt. A képen: a párizsi tüntetések egyike, amelyet az Általános Munkásszövetség (CGT) felhívására rendeztek meg. (ČSTK-felvétel) Ob ^fafaji Eleget téve az elvárásoknak A moszkvai Pravda tegnapi számában terjedelmes cikkben tájékoztat az örmény KP Központi Bizottságának keddi üléséről. E tanácskozáson áttekintették, mit kell tenniük a pártszervezeteknek a gazdasági és szociális szférában tapasztalható stagnálás felszámolása, valamint Örményországban az eszmei és erkölcsi helyzet javítása érdekében. A cikk elsősorban a tanácskozás rendkívül kritikus légkörét emeli ki, ehhez az alaphangot Szűrén Aru- tyunyan első titkár beszámolója adta meg. Konkrét tényekkel vázolta a köztársaság áldatlan gazdasági helyzetét, a szociális szféra súlyos problémáit, a nyugtalanító ökológiai helyzetet, s azokat a hibákat, amelyeket az említett kérdésekkel összefüggésben a párt korábbi vezetése követett el, Gyemircsjan volt első titkárral az élen. Ezek a problémák negatív hatással voltak a köztársaságban az erkölcsi légkörre, szociális apátiához vezettek, aláásták a vezető káderek tekintélyét, s bizalmatlanságot keltettek a hivatalos jelentések iránt. A felszólalók konkrét példákat hoztak fel arra, hogy egyes párt-, állami és gazdasági vezetők, valamint a bírósági szervek képviselői milyen hibákat követtek el. Ezért - mint a Pravda írja - egészen törvényszerűen hangzott el több felszólaló szájából az a javaslat, hogy a jövő évben hívják össze a köztársasági pártkonferenciát, vagy az örmény KP rendkívüli kongresszusát, s ezen megvitatnák a központi bizottság összetételét, megtisztítanák a passzív emberektől és azoktól, akik lejáratták magukat. Nagyon részletesen elemezték azt, milyen csorbákat szenvedett a pártszervezetek tekintélye a gazdasági és társadalmi életben tapasztalható ún. rejtett stagnálás, valamint amiatt, hogy állandóan mélyültek az ellentétek a szavak és tettek között, s nem tartották tiszteletben az emberek érdekeit. A Pravda szerint érezhetően megnyilvánult a pártbizottságok és a központi bizottság elszakadása a dolgozó tömegektől. A köztársasági pártszervezet egészségesebbé tételéhez, a nyilvános tájékoztatáshoz, a demokratiN emcsak a ma kezdődő szöuli olimpia miatt foglalkozott az utóbbi hónapokban-hetekben a világ olyan sokat a Koreai félszigettel, de vitathatatlan, hogy az olimpia nagymértékben befolyásolta a politikai események alakulását, a döntéseket. A népi Korea fővárosából, Phenjanból az év kezdete óta szinte bombázták a javaslatok sorozatával az új szöuli vezetést a legfőbb cél, a félsziget békéjének megteremtése, az újraegyesítés érdekében. Külön figyelmet érdemelnek a KNDK augusztusi javaslatai: a két Korea kössön megnemtámadási szerződést; a politikai pártok képviselői kezdjenek rr öt-öt fős előkészi- y TŰZSZÜNET“ tő csoport meg is felmerül az emberben a kérdés, hogy Ro Te Vu elnök, aki nem olyan régen vetette le a tábornoki egyenruhát, ugyanilyen engedékeny lesz-e az olimpia után is, mint előtte? Annyit mindenesetre Ro javára kell írni, hogy kiváló taktikus, rugalmas politikus, aki gyorsan felismeri a változó erővonalakat és alkalmazkodik is hozzájuk. Ha akar, szót tud érteni az ellenzékkel, eddig nem zárkózott el a számára kifizetődő kompromisz- szumok §lől sem. Úgy tűnik, a tavaly decemberi elnökválasztások után a Csőn Tu Hvan-féle diktatórikus rendszernek befellegzett. Maga Csőn szemelte ki kezdte a tárgyalásokat a tárgyalásokról, de ezek augusztus végén az alapvető egyetértés hiánya miatt megszakadtak. Nem jutottak dűlőre a KNDK olimpiai részvételét illetően; mint tudjuk, sportolóik nem mentek el a szöuli játékokra. A megnemtámadási szerződés elfogadása, illetve elfogadtatása körül is bonyodalmak voltak. Ami a politikai párbeszédet illeti: Phenjan nagyszabású találkozót ajánlott, a KNDK 650 tagú és Dél-Korea 274 tagú parlamentjének összevont ülését, Szöul viszont elegendőnek tart kétszer 20 fős küldöttséget is. Az egyeztető tanácskozásokat a tervek szerint az olimpia után folytatják. Talán az eddigi legnagyobb szenzációnak számító hír, hogy Ro Te Vu dél-koreai elnök elfogadná azt a javaslatot, amelyet Kim Ir Szén tett a múlt pénteken, a KNDK nemzeti ünnepe alkalmából mondott beszédében: meghívta Ro Te Vut Phen- janba, az újraegyesítés kérdésének megvitatására. Az egyik vezető szöuli napilap szerdán azt közölte, Ro elnök elfogadja a meghívást, amennyiben az olimpia sikeres lesz. A kínai külügyi szóvivő csütörtökön bejelentette, Peking támogatja a javaslatot, s elfogadhatónak tartja a két Korea demokratikus, föderatív államformában való egyesítését. Érdemes odafigyelni Ro Te Vu állítólagos válaszában a feltételre: ha az olimpia sikeres lesz. Úgy tűnik, Szöul, ha tudná, sem akarja elfelejteni a tavaly novemberi repülőgép-robbantást, amelynek megszervezésével Phenjant vádolta. Ez ahhoz jó, hogy makacsul feltételezzék: a KNDK valamit tervez az olimpia ellen, s ennek tudható be, hogy Japán és az USA partvédelmi hajókat küldött Dél-Korea vizeire, mondván, segíteni akarják Szöult a terror- elhárításban. Pozitív lépésnek számit viszont az a japán döntés, hogy Tokió felfüggeszti az összes KNDK- ellenes szankcióit, ezeket az említett dél-koreai repülőgép katasztrófája után hozta. Anélkül, hogy a vészharangot akarnánk megkongatni, mégis csak utódjául Rőt, aki a kormányzó Demokratikus Igazságpárt nevében indult, s végül is nyert. Nem győzött, mert a torzsalkodó Kimek vesztettek. A két legtekintélyesebb ellenzéki vezető, Kim De Dzsung és Kim Jung Szám nem tudta eldönteni, kié legyen a hatalom, s ezért külön indultak. így az ellenzék szavazatai megoszlottak, s a jelöltek közül Ro kapta a legtöbb voksot, bár a két Kim együttesen fölényesen győzött volna. A másik meglepetést az idei áprilisi parlamenti választások hozták. A Kimek, s így az ellenzék széthúzása miatt megfigyelők a kormánypárt győzelmét jósolták. Nem igy lett: a parlamentben az ellenzék van fölényben. Ro ezzel a realitással számolt, meg persze azzal is, hogy a parlamenti ellenzék továbbra sem egységes. Megpróbálhat ezért csiki- csuki játékot játszani, behatárolt mozgástere ügyes taktikával esetenként szabadabb is lehet. Lényegében a parlamenti választások után, az olimpia közeledtével a politikai pártok ,.tűzszünetet“ kötöttek. Az ellenzéki vezetők közölték, a játékok idejére félretesznek minden csatározást. Ők is, a kormány vezetői is országos ügynek tartják az olimpiát, szinte mindent annak rendelnek alá, hogy a játékok békések, sikeresek legyenek. Szöul szerint az olimpia rendkívüli mértékben megnöveli az ország nemzetközi tekintélyét, s ami a külsőségeket illeti, ezért is szeretnének túltenni minden eddigi játékokon. E héten is már csak néhány diákcsoport tűzött össze a keményen fellépő rendfenntartó erőkkel. A diákok egyébként nemigen számíthattak sikerre, hiszen szinte hadseregnyi rendőr és katona vigyázza a rendet és a nyugalmat. Rendbontások persze lehetnek, de sokkal izgalmasabb kérdés az, hogy az olimpia után milyen irányt vesz a Dél-Koreában lassan megindult demokratizálási folyamat, s hogy miként alakul majd a két Korea párbeszéde. A válaszra néhány hétig várni kell. MALINÁK ISTVÁN záláshoz vezető első lépések megtörténtek. Az örmény KP Központi Bizottsága a mostani ülés előtt egy hónappal felhívással fordult a dolgozókhoz, hogy terjesszenek elő konkrét javaslatokat, nyilvánítsanak véleményt a párt-, szociális és gazdasági élet minden problémájával kapcsolatban. E felhívásnak nagy visszhangja volt. Eddig több mint két és fél ezer különböző javaslat és megjegyzés érkezett, ezeket szakértők, tudósok, pártmunkások elemzik. A legérdemlegesebbeket a köztársasági sajtó is nyilvánosságra hozza. Egy hónapon keresztül az egész köztársaság a központi bizottsági ülés előkészítésének hangulatában élt, most már elmondható, hogy e tanácskozás megfelelt a várakozásoknak. Ez azért lehetett igy, mert még az ülés megkezdése előtt a lakosság legszélesebb rétegei megszabták a tanácskozás hangnemét. Az emberek az Örményországban uralkodó helyzet kompromisszumok nélküli elemzését követelték, s konkrét intézkedéseket a stagnálás leküzdésére, a köztársasági pártszervezet politikájában a prioritások kijelölésére. Ezt az elvárást az örmény KP KB ülése teljesítette - szögezi le a Pravda. Már nem államtitok A nagy honvédő háború idején Tyumenyben őrizték Lenin holttestét • Az APN beszámolója a szigorúan titkos akcióról végén magához hivatott Sztálin titkára, Poszkrjobisev, s figyelmeztetett, hogy rendkívül fontos küldemény érkezik majd Moszkvából Tyu- menybe. Azt, hogy Lenin holttestéről van szó, már csak a különvonat megérkezése után tudtam meg, amikor Zbarszkij professzor bemutatta a Molotov kézjegyével ellátott dokumentumokat. A Lenin holttestét tartalmazó koporsót a város egykori iskolájának öreg épületében helyezték el. Bent az épületben a Kreml palotaőrségének tagjai őrizték, az épület előtt pedig a tyumenyi állambiztonsági szervek tagjai járőröztek. A különvo- nattal érkeztek Moszkvából Tyu- menybe a diszőrség egységei is, akik ott négy éven keresztül rendszeresen váltották egymást a koporsónál. Tekintettel az egész akció titkosságára, Moszkvában, az üres mauzóleum előtt is rendszeresen cserélték a díszőrséget. Zbarszkij professzornak és munkatársainak a tevékenységét 1944-ben egy különleges kormánybizottság is ellenőrizte Tyumenyben. 1945 tavaszán Lenin holttestét visszaszállították Moszkvába, s rövidesen ismét megnyitották a mauzóleumot a nagyközönség számára. (ČSTK) - Az APN szovjet sajtó- ügynökség arról számolt be, nem sokkal azután, hogy a Szovjetuniót a német csapatok megtámadták, Lenin holttestét Moszkvából a hátországba szállították. A cikk figyelmeztet arra, hogy ezt a történelmi tényt nagyon sokáig államtitokként kezelték. 1941 júliusában, röviddel a Szovjetunió megtámadása után B. Zbarszkij professzort, az ismert tudóst, aki részt vett Lenin holttestének bebalzsamozásában, sürgősen a Kremlbe hivatták. Molotov, a minisztertanács első alelnöke közölte vele a szovjet kormány döntését, hogy Lenin holttestét a mauzóleumból Tyumenybe kell szállítani. A holttestet olyan különleges vonaton szállították, amelyen különleges berendezések segítségével biztosították a vagonokban az optimális mikroklímát. Útközben Zbarszkij professzornak többször is meg kellett állítania a vonatot, s leellenőriznie, hogy jól működnek-e a műszerek. A szállítás szigorú biztonsági intézkedések mellett történt, a vonat érkezéséről és arról, hogy mit is szállít, még D. Kupcovnak, a tyumenyi városi pártbizottság első titkárának sem volt tudomása. Ö a következőket mondta: 1941 júliusának
