Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-13 / 190. szám, szombat

J szú Diplomáciai aktivitás Quitóban - Közép-Amerika ügyében Fidel Castro segítségét kérte a Costa Rica-i elnök • Ecuador és Nicaragua helyreállította diplomáciai kapcsolatait Gabčíkovo- Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Ideiglenes mederben a Duna (ČSTK) - Oscar Arias Costa Ri­ca-i államfő Quitóban megtartott saj­tóértekezletén közölte, segítséget kért Fidel Castro kubai vezetőtől a közép-amerikai béketerv megva­lósításának előmozdításához. Arias Fidel Castróval és más latin-ameri- kai vezetőkkel Rodrigo Borja ecua­dori államfő beiktatásán vett részt. A Costa Rica-i elnök kijelentette, Fidel Castro nagy tekintélynek ör­vend Latin-Amerikában és részvéte­le a béketerv elfogadtatásában élvi jelentőségű. Elmondta, magánbe­szélgetésen kérte meg a kubai ve­zetőt, hogy segítsen a terv megvaló­sításában, amelyet tavaly augusz­tusban írtak alá a közép-amerikai államfők. Oscar Arias azt is bejelentette, hogy a térség békéjéről tárgyalt Da­niel Ortega nicaraguai államfővel is. A továbbiakban a béketervnek tett rossz szolgálatként értékelte az amerikai szenátus döntését, hogy további 27 millió dolláros humanitá­rius segélyt folyósítsanak a nicara­guai ellenforradalmároknak. Nicaraguában is komoly nyugta­lanságot váltott ki a segély megsza­vazása. Helyi megfigyelők szerint ez a lépés még nem jelenti automatiku­san a nicaraguai kormány és a fegy­veres ellenforradalmárok közti sa- poai, valamint a guatemalai megál­lapodások keretében kibontakozott békefolyamat összeomlását, de nehezíti a konfliktus mielőbbi politi­kai rendezését nemcsak Nicaraguá­ban, hanem egész Közép-Ameri- kában. Miguel D’Escoto nicaraguai külügyminiszter újságírók előtt kije­lentette, a szerdai szenátusi döntés ismét bizonyította, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó magát alávet­ni a nemzetközi jogi normáknak. Hangsúlyozta, alávaló dolog, hogy az az állam, amely az emberi jogok és a demokrácia védelmezőjének tartja magát, a törvényes nicaraguai kormány megdöntésére törekvő ter­rorista bandákat pénzel. Ugyancsak a közép-amerikai tér­ségből származó hír, hogy Ecuador és Nicaragua csütörtökön helyreállí­totta az előző ecuadori kormány által 1985-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat. Az erről szóló nyilat­kozatot Quitóban a két ország elnö­ke, Rodrigo Borja és Daniel Ortega írta alá. A nicaraguai külügyminisz­ter úgy nyilatkozott, a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása kétségkí­vül hozzájárul a két ország közti, s egyben a közép-amerikai együtt­működés fejlesztéséhez is. Rodrigo Borja, az új ecuadori ál­lamfő csütörtöki sajtóértekezletén felszólította az Egyesült Államokat, segítse elő a közép-amerikai béke megteremtését, elsősorban a nica- ragua körüli helyzet békés megoldá­sát. Úgy vélekedett, valamennyi la­tin-amerikai államnak is következe­tesen szorgalmaznia kellene a tér­ség helyzetének normalizálását, eh­hez azonban feltétlenül véget kell vetni az idegen beavatkozásnak. Végezetül kijelentette, a regionális kapcsolatokban ki akarja vezetni Ecuadort abból az elszigeteltségből, amelybe az előző kormány juttatta. (ČSTK) - A Gabčíkovo-Nagyma- rosi Vízlépcsőrendszer magyar sza­kaszán megkezdődött a Duna ideig­lenes medrének feltöltése. Az új me­der 1,2 kilométer hosszú, 360 méter széles és 3-3,5 méter mély. Egé­szen 1992-ig áll majd a hajóközleke­dés szolgálatában, s közben, az eredeti meder kiszáradása után megkezdik a vízerőmű alapjainak építését. Miután ezek a munkák be­fejeződnek, a Dunát visszavezetik eredeti medrébe és a mostani ideig­lenes medret vízisport céljaira fogják kihasználni. A vízlépcsőrendszer magyar ré­szének befejezését 1992-re terve­zik. Egy évvel később a nagymarosi erőműnek száz százalékos teljesít­ménnyel kell dolgoznia. A növekvő inflációra való tekintettel a munkák költségeit 70-80 milliárd forintra be­csülik, egyelőre ennek az ősz- szegnek a felét ruházták be. Az eddig legolcsóbb elektromos áramot termelő paksi atomerőművel való összehasonlítás alapján szakem­berek arra a véleményre jutottak, hogy a dunai vízerőmű hasonlóan gazdaságosan fogja termelni az áramot. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő környezet- védelmi bizottság a vízlépcsőrend­szer építésével összefüggésben ál­lásfoglalást tett közzé, amely a je­lenleg Magyarországon folyó vitá­hoz való hozzászólás. Az állásfogla­lás egyebek között leszögezi, tekin­tettel az előrehaladott építési mun­kálatokra, Magyarország nemzetkö­zi kötelezettségeire és a szomszé­dos országok jogos elvárásaira szükség van az építkezés folytatá­sára és minél előbbi befejezésére. Az amerikai képviselóház szankciótervezete Pretoria ellen A Fehér Ház vétója biztosra vehető Lemondott a burmai elnök További véres összecsapások (ČSTK) - Az amerikai Kongresz- szus képviselőháza tegnapra virra­dó éjjel jóváhagyta azt a törvényter­vezetet, melynek értelmében újabb, az eddiginél jóval szigorúbb gazda­sági intézkedéseket foganatosíta­nak a Dél-afrikai Köztársaság ellen. A tervezet elfogadása gyakorlatilag a két ország közti kereskedelem teljes leállítását jelentené, megfigye­lők szerint azonban Reagan elnök vétója biztosra vehető. A javaslatra 244-en, ellene 132-en szavaztak, ami azt jelenti, hogy az elnöki vétó leszavazásához szükséges kétharmados többség nincs meg. Még mielőtt a Fehér Házba kerülne a dokumentum szö­vege, a szenátusnak kell jóváhagy­nia. Itt viszont a Demokrata Párt szoros többségének köszönhetően bizonytalan a sorsa. A törvénytervezet elfogadása esetén gyakorlatilag minden ameri­kai beruházást és tőkebefektetést betiltanának a Dél-afrikai Köztársa­ságban. A behozatal csak a stratégi­ai fontosságú nyersanyagokra, a ki­vitel pedig az élelmiszerekre korláto­zódna. A kormány és a republikánus párti küldöttek határozott tiltakozása kö­vetkeztetni enged a Fehér Ház ál­láspontjára is. Phyllis Oakley, a külügyminisztérium szóvivője csü­törtökön olyan értelemben nyilatko­zott, hogy az említett szankciók be­vezetése a várttal ellentétben az apartheid-rendszer malmára hajta­ná a vizet. Véleménye szerint ráadá­sul a Kongresszus erőfeszítése rosszul időzített, tekintve, hogy a térség rendezését célzó négyolda­lú tárgyalások idejében kerül sor a javaslat előterjesztésére, ez vi­szont bonyolíthatja a tárgyalások ki­menetelét. Howard Wolpe, a tervezet egyik Szigorú intézkedések Kínában Rangunban katonák néznek farkasszemet a tüntetőkkel (Telefoto - ČSTK) (ČSTK) - Burmában további ha­lálos áldozatokat követeltek a kor­mányellenes megmozdulások. A ranguni rádió jelentése szerint a csütörtöki összecsapásokban leg­kevesebb tizenheten vesztették éle­tüket, a rendőrség ugyanis tüzet nyi­tott a tüntetőkre. A kormány első ízben reagált közvetlenül a már-már felkeléssé duzzadt tiltakozó akciókra. U Tun Tin miniszterelnök rádióbeszédében kijelentette, ,,a hadsereg és a rend­őrség csak az állam biztonságának szavatolásához szükséges lépése­ket teszi meg“. Hozzáfűzte, kormá­nya elvi fontosságúnak tartja a gaz­dasági reformot, de nem valósít­hatja meg, ha nem lesz „béke, rend, nyugalom és fegyelem“. So Maun tábornok, Burma hadügyminisztere ugyancsak a rá­dióban kijelentette, hogy a véres kimenetelű összecsapásokért a tűn­Pakisztánban lesz a SAARC-csúcs (ČSTK) - A Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Tömörülés (SA- ARC) idei csúcstalálkozóját nem Srí Lankában, hanem Pakisztánban tartják meg, tervezett időpontja de­cember. Erről a Bhutánt, Bangla­desi, Srí Lankát, a Malediv-szigete- ket, Indiát, Pakisztánt és Nepált tö­mörítő SAARC Kathmanduban befe­jeződött kétnapos külügyminiszte­ri ülésén döntöttek azt követően, hogy Colombo közölte:. nem tudja vállalni a találkozó megszervezését. Lépését ugyan nem indokolta, de kézenfekvő, hogy döntése a belpoli­tikai helyzet alakulásával van össze­függésben. Mint ismeretes, Srí Lan­kán a mai napig nem oldódott meg a nemzetiségi konfliktus, s az ország ráadásul választások előtt áll. tetők közé vegyült szabotőröket ter­heli a felelősség. U Sein Lvin burmai államfő pén­teken benyújtotta lemondását, s egyben megvált a kormányzó párt végrehajtó bizottsága elnökének a tisztségétől is. A 64 éves politikus idén július 26-án, a zavargások első hulláma után vette át a legmaga­sabb állami méltóságot U Nei Wintöl. (ČSTK) - A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szervezeti osztályának képviselője az Új Kína hírügynökségnek csütörtökön adott nyilatkozatában elmondta, a párt 44 millió tagja közül tavaly 109 ezret zártak ki a pártból vagy szólítottak fel, hogy kérje tagsága megszünte­tését. Az utóbbi években nem volt ilyen nagymértékű felelősségrevo- nás a pártban, helyi megfigyelők ezt annak bizonyítékaként értékelik, hogy nagyon szilárd az elhatározás: feltétlenül érvényesítik a pártfegyel­met. Csao Ce-jang, a Kínai KP KB főtitkára az év elején hangsú­lyozta, feltétlenül kizárják a pártból azokat a kádereket, akiket korrupcióban vagy a nemzeti érde­kek károsításában késnék. találnak vét­A hírügynökség a továbbiakban közölte, hogy 1983-87-ben korrup­ció miatt 150 ezer személyt zártak ki a pártból. A pártfegyelem megsérté­se miatt további 500 ezer párttag kapott büntetést. A pártból kizárt tagok többsége csempészésben, megvesztegetés­ben, sikkasztásban vagy a külügye- ket, illetve külföldi állampolgárokat érintő ügyekben vett részt. A pártfe­gyelem ellenőrzésével foglalkozó központi bizottság a közelmúltban újabb szigorú intézkedéseket foga­dott el a pártfegyelem további meg­szilárdítására. szerzője épp az ellenkezőjét hang­súlyozta. Szerinte a pretoriai rend­szer nem mond le önként az apart­heidről. E lépésre csak akkor szánja el magát, ha rájön, hogy a fajüldöző rendszerrel többet veszít, mint nyer. Ehhez viszont kizárólag külföldi szankciók vezethetnek. A Reagan-kormánynak a jelek szerint az 1986-ban elfogadott sokkal enyhébb intézkedések felelnek meg inkább. Ezek ugyanis azt a benyo­mást keltik, hogy teljesítik az ENSZ határozatait, viszont elegendő teret hagynak a „konstruktív gazdasági együttműködésre is“. A Dél-afrikai Köztársaság Namí­biában különleges terrorista alakula­tot hozott létre. A fajüldöző rendszer így próbálja kompenzálni egységei­nek távozását Namíbiából - jelentet­te be a SWAPO állandó ENSZ-meg- figyelője. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a speciálisan kiképzett zsoldosok terrorista akciókat hajta­nak végre Namíbia területén. Reagan-levél Mihail Gorbacsovnak (ČSTK) - Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első he­lyettese tegnap fogadta Jack Mat- lockot, az Egyesült Államok szov­jetunióbeli nagykövetét. Az amerikai diplomata átadta neki Reagan elnök Mihail Gorbacsovnak címzett le­velét. A találkozón egyebek közt véle­ményt cseréltek a nukleáris és az úrfegyverek korlátozásának kérdé­seiről, amelyeket a moszkvai csúcs- találkozó is napirendjére tűzött. AFGANISZTÁN szerint Iszlámábád egyetértett az­zal: Pesavarban és Kvótában hoz­zanak létre ENSZ-megfigyelő állá­sokat. A tábornok azt tervezi, hogy Kabulból Iszlamabadba utazik. A szovjet csapatkivonás első, há­rom hónapos szakasza, amely má­jus 15-én kezdődött meg, a befeje­zéséhez közeledik. A szovjet egysé­gek két útvonalon hagyják el Afga­nisztánt: a déli és nyugati ország­részből Heraton át vezet az útjuk a Turgundi-Kuska határátkelőhely­re, a keleti, központi és északi tarto­mányokból Mazar Serif érintésével a Hajrakon-Termez átkelőhely a céljuk. Ezekben a napokban csehszlová­kiai, finn, francia, japán, nyugat-né­met, szovjet, amerikai és más orszá­Hamarosan befejeződik a csapatkivonás első szakasza Helminen tábornok nagyra értékeli a szovjet parancsnokság segítségét (ČSTK) - Az afganisztáni Hajrá­kon és a szovjet üzbegisztáni Ter- mez városát az Amudarja folyó fölött összekötő néhány száz méter hosz- szú közúti és vasúti hídon pénteken hazatért Afganisztánból a korlátozott szovjet katonai kontingens újabb gépkocsizó lövész alakulata. A mint­egy ezer katonából álló egység és az észak-afganisztáni Kunduz tarto­mányban segítette a nyugalom és a biztonság szavatolását. A szovjet egység hazatérését fi­gyelemmel követte az ENSZ ellen­őrző csoportja, élén Rauli Helminen finn tábornokkal. Helminen meg­erősítette, hogy a szovjet csapatki­vonás az elfogadott kilenc hónapos időrendi tervnek megfelelően folyik. Azt a véleményt hangoztatta, nem kétséges, hogy augusztus 15-ig - ahogy azt a genfi megállapodások előírják - afgán területről kivonják a szovjet kontingens 50 százalékát. A finn tábornok elmondta, hogy ex ENSZ-szakértők Hajrakon, Tur- gundi, Sindande, Bagrami, Kunduz, Kabul és Kandahar térségében te­vékenykednek. Nagyra értékelte azokat az információkat, amelyeket a szovjet parancsnokság ad át a csoportnak. A pakisztáni hatósá­gok által emelt akadályokkal össze­függésben Helminen kijelentette, kedvező híreket kapott, amelyek Búcsú Afganisztánban. gokból érkezett újságírók nagyszá­mú csoportja Herat és Balh észak­afganisztáni tartományokban meg­győződhetett arról, hogy mindkét út­vonalon számos szovjet gépkocsi- oszlop tart a határ felé. A csapatkivonás során kulcsfon­tosságú a Hajrakon-Termez határát­kelőhely. Idén májusban itt értek haza az első szovjet egységek, s augusztus 15-én reggel ugyan­csak itt fejeződik be a szovjet kontin­gens elsó felének a kivonása. ... üdvözlés otthon

Next

/
Thumbnails
Contents