Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-13 / 190. szám, szombat

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Brno-lišeni Agrozet-Zetor vállalatnál jelenleg a folyamatosan üzemelő berendezések karbantartása folyik. A képen Jiri Kubínek és Petr Dvofák a traktorszereló gépsort javítja. (Igor Zehl felvétele - ČTK) 125 évvel ezelőtt alapították a Matica slovenskát Megkezdődtek a jubileumi ünnepségek (ČSTK) - Megkezdődtek tegnap Martinban a Matica slovenská megalapí­tása 125. évfordulójának ünnepségei. Ebből az alkalomból A Matica slovenská történelmi szerepe címmel kiállítás nyílt. Ezenkívül tudományos értekezlet kezdődött az intézménynek a szocialista társadalomban betöltött szerepéről és fejlődésének távlatairól. A Matica slovenská, az első nem- csestáraként a szlovák nemzeti tu­SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mindennapi kulcsszó: energia Nyár van. Ez a megállapítás aligha hat az újdonság erejével, mint ahogy az sem, hogy ilyenkor legtöbbünk vajmi keveset gondol a télre; a tikkasztó hőség napjai nem a legalkalmasabb időpontot jelentik az energetikai csúcsfogyasztás napjainak gondjait felidézni. Csakhát az energetikai ipar dolgozói számára éppen a tavaszi-nyá- ri-koraöszi időszak - általában meleg napjai korántsem a gondta­lanság jegyében telnek. Éppen csak a minap hallottam a Szlovákiai Energetikai Müvek egyik felelős dolgozójától, hogy ami az energeti­kában lényeges, az általában nyáron történik, télen már „csak“ arra kell ügyelni, hogy minden simán menjen, ahhoz azonban kell a meleg(ebb) évszakok mindennapi szorgos munkája... így aztán amikor a „hétköznapi“ halandók közül, aki csak teheti azzal törődik, hogy kiheverje egészséges fáradalmait, az energetikai iparban dolgozók két legfontosabb teendőjükre összpontosítanak: „a klasszikus“ erőmüvek tüzelőanyag-tartalékainak biztosítására és az energetikai berendezések javítására. Ezeken múlik elsősorban az energetikai rendszer zavartalan működése a téli csúcsidőben. Ilyen­kor, amikor a tájékoztatásban is „tombol“ az uborkaszezon, szinte elsikkadnak azok az információk, amelyek a bányászok munkájáról itt-ott szórványosan megjelennek a lapok hasábjain. Tudjuk, folya­matos, zökkenőmentes az erőmüvek széntárolóinak feltöltése. Ezzel szemben így, sajnos, nem jellemezhető a másik lényeges feladat teljesítése - az erőmüvek energiatermelő blokkjainak gene­ráljavítása. Fölösleges lenne adatokat felsorolni azzal kapcsolatban, hogy mindez jelentős társadalmi eszközök felhasználása ellenére van így. S ezen a területen a gondok szinte „visszaköszönnek“: minden évben az alkatrészellátás, a részegységek késlekedő szállí­tása miatt „fő a fejük“ a javításokat, felújításokat, korszerűsítéseket végzőknek. Pedig a figyelmeztető jelek, konkrét adatok, egyre szaporodnak. Ugyanis a zavartalan energiaellátásnak csak egyik oldala az iménti két alapvető feladat - amit több-kevesebb erőfeszí­téssel - no, meg két egymás utáni majdhogynem gondtalan télnek „köszönhetően“ - sikerült megoldani. Korántsem ilyen „rózsás“ a helyzet, ha a megtermelt energia ésszerű, racionális felhasználása felöl közelítjük meg a népgazda­ság egészének energiagazdálkodását. Sőt, a helyzet egyenesen aggasztó. Eme állítás bizonyítása azonban már nem oldható meg az idevágó figyelmeztető adatok felsorolása nélkül. A nyár legmelegebb napjaiban nyilvánosságra hozott, az első félév gazdasági eredményeit tartalmazó statisztikai jelentés adatai között ugyanis nem lehet szó nélkül hagyni az energiagazdálkodás számszerű jellemzőit. Azokból kitűnik, hogy a 8. ötéves tervidőszak eddig eltelt ideje alatt annyival megnőtt a fűtőanyag- és energiafel­használás, hogy „sikerült“ kimeríteni az egész öt esztendőre terve­zett energiaforrás-növekmény teljes mennyiségét! Pedig a tervek szerint a népgazdaság éves energiaigényének minden esztendőben 2,9 százalékkal kellett volna csökkennie. Ez egyszer sem sikerült. Két éve csak 1,3 százalékos csökkentést sikerült elérni, tavaly pedig - az egy évvel korábbihoz viszonyítva is - teljes egy százalékkal romlott az arány. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem eléréséhez a tervezettnél jóval több energiára volt szükség! Mindez pedig azért aggasztó elsősorban, mert új energiaforrások biztosítása - többek között - általában hosszúlejá­ratú beruházási tevékenység eredménye is. Az előállt helyzet azért komoly, mert ha így folytatódik a fentebb jelzett nem kívánatos irányzat, akkor viszonylag rövid időn belül nem tudjuk fedezni a felmerülő energiaforrás-igényt. Ugyanis az ország energiafelhasz­nálásának prognózisa eleve számol bizonyos felhasználásnöveke­déssel, azonban a későbbi évekre ez a lakossági és a nem termelő szférában történő növekedést feltételezi. A termelésben - abszolút értékben is - eleve csökkenésnek kellene bekövetkeznie. Mindannyiunk számára világos, hogy az energiafelhasználást döntő mértékben az ipari üzemek technológiai berendezéseinek színvonala befolyásolja. Ezért is számoltak e tervidőszakra a köz­ponti szervek 22 milliárd koronás olyan beruházással, ami kifejezet­ten az energiafelhasználás ésszerűsítését vonta volna maga után. Ezzel szemben az elmúlt két esztendőben csak 1,4 milliárd korona értékben valósult meg ilyen jellegű beruházás! Még mindig az a gyakorlat „járja“, hogy a beruházási összegek megkurtításakor először a racionalizációs jellegűeket húzzák ki a „listáról“ az illletékesek. Az is megfigyelhető, hogy a nagy horderejű, a racionalizációt célzó elhatározásokat sokszor csak papíron kimutatott, jelentékte­len intézkedésekkel pótolták a mérlegkészítésnél. Pedig: a korsze­rűbb technológia jobb minőségű termékeket hoz létre - kevesebb energia felhasználásával; a jobb alapanyag viszont kisebb anyag­igényt, s egyúttal kisebb energiaigényt eredményez - de folytathat­nánk a felsorolást azokkal a tervezett, de megvalósulhatatlan intéz­kedésekkel, amelyek az energiaigény lényeges csökkentéséhez vezet(het)nének. Gyakran hallani olyan indoklást, miszerint az eddigi szabályozók az adminisztratív irányítási rendszerben nem késztették a vállalato­kat az eleve gazdaságosabb energiafelhasználásra. De vajon az új állami vállalatoknak valóban elsőrendű érdekük lesz-e a teljes termelési önköltségből ma még aránylag kis hányaddal részesedő energiaköltségek számottevő csökkentése? Megszünik-e vajon a rövidlejáratú vagy az ideiglenes érvényű beruházási intézkedések előnyben részesítésének eddigi gyakorlata? Előnyben részesülnek-e ezután a nagy horderejű, hosszú távon hatékony beruházások? Az energiafelhasználás ésszerűsítését érintő kérdések sorát is folytathatnánk. Meggyőződésünk azonban, hogy ezekről a kérdé­sekről a gazdasági vezetőknek kell beszélniük - s ami ennél sokkal fontosabb: meg is kell azokat válaszolniuk. A mi szándékunk a fentiekkel mindössze annyi volt, hogy figyelmeztessünk: az energiafelhasználás szerteágazó kérdései évszaktól függetlenül nem kerülhetnek le a napirendről. MÉSZÁROS JÁNOS zeti intézmény, amely a nép vágyai­ból és szükségleteiből született s a szlovák nemzetnek és létezésé­nek jelképévé vált. Mindig hű volt a szláv kölcsönösségnek, valamint a csehek és a szlovákok testvéri együttélésének eszméihez. A nem­zeti kultúra, főleg az írásbeliség kin­Nehru-díj az ENSZ'fötitkámak (ČSTK) - India ENSZ-nagyköve- te bejelentette, Javier Pérez de Cu­ellar ENSZ-fötitkárnak ítélték oda az 1987. évi Dzsavaharlal Nehru-díjat. A magas kitüntetést India 1965- tól ítéli oda olyan személyiségeknek, akik rendkívüli mértékben hozzájá­rulnak a nemzetközi megértés folya­matához. A világszervezet főtitkárá­nak többek között azokért az erőfe­szítéseiért adományozták a kitünte­tést, melyeket az iraki-iráni konflik­tus befejezéséért tett. A múltban ezzel a díjjal tüntették ki többek között Olof Palme meg­gyilkolt svéd miniszterelnököt, Mar­tin Luther Kinget, az amerikai pol­gárjogi harcost és Nelson Mande­lát, a kiemelkedő dél-afrikai fajüldö­zés elleni harcost. dat forrása. Nagymértékben hozzá­járult a szlovákiai tudományos élet fejlődéséhez. Fontos szerepet tölt be a szocialista ember nevelésében, és a világ különböző részein élő szlovákok körében is kultúrpolitikai tevékenységet fejt ki. A jubileumi ünnepségek védnöke Peter Colotka, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság miniszterelnöke. Az ünnepségsorozat vasárnap éri el te­tőfokát, amikor a Matica bizottsága * kibővített ünnepi ülést tart párt- és kormányküldöttség részvételével. Egyidejűleg felvonulásra és az ün­nepségek résztvevőinek a martini amfiteátrumban tartandó gyűlésére is sor kerül. (Folytatás a 2. oldalon) SZOMBAT 1988. augusztus 13. XLI. évfolyam 190. szám Ára 50 fillér Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait André Kolingbának, a Közép-afrikai Köztársaság elnöké­nek az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. Kitüntetés (ČSTK) - Jan Hrnčárek érdemes művésznek hetvenedik születés­napja alkalmából a szocialista kép­zőművészet fejlesztése terén szer­zett jelentős érdemeiért a köztársa­sági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Prágában Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára adta át a jubi­lánsnak. Az átadásnál jelen volt Mi­roslav Müller, a CSKP KB osztály- vezetője, Ladislav Gerle kohó-, gép- és elektrotechnikai ipari miniszter, valamint Milan Kymlička, a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális minisztere. Hozzájárultak a sikerekhez (ČSTK) - Az aratási munkák sike­res lezajlásához a Kelet-szlovákiai kerületben az a harminc szovjet Nyi- va vendégkombájn is hozzájárult, amely a Vyšné Nemecké-i határát­kelőhely érintésével tegnap tért visz- sza a testvéri Kárpát-Ukrajnába. Kéthetes itt-tartózkodásuk folya­mán a vendégkombájnosok a Pre­šovi, a Humennéi és Kassa (Koši- ce)-vidéki járásban csaknem 1200 hektárról mintegy 11 ezer tonna ga­bonát takarítottak be. A múlt évhez hasonlóan a legjobb teljesítményt idén is a Velikije Lucs- ki-i Lenin Kolhozban dolgozó Zozu- lov házaspár nyújtotta: a Šarišské Michalany-i Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben 71 hektárt aratott le. Brit szeizmológusok a Szovjetunióban (ČSTK) - Két brit tudós indult tegnap a Szovjetunióba, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájával kötött megállapodás értel­mében létrehozza a Szemipala- tyinszk melletti kísérleti lőtéren vég­zett nukleáris robbantások alkalmá­val észlelhető földmozgások megfi- gyelóállomását. Az érzékeny szeizmográffal fel­szerelt kutatóközpont csaknem ezer A kombájnok északra vonulnak... Aratási körkép a CSSZK-ból kilométerre Szemipalatyinszktól a Tadzsik SZSZK-beli Garmában lesz, s személyzetét kizárólag brit tudósok alkotják majd. Az említett két szakember szeretné megcáfolni az amerikai és brit politikusok gya­kori állítását, hogy a nukleáris kísér­leteknek a Szovjetunió által javasolt teljes betiltása nem valósítható meg, mivel nem lehet teljes biztonsággal megállapítani minden kísérleti atom­robbantást. (Munkatársunktól) - A Dél-mor- vaországi kerületben az aratás súly­pontja a napokban a hegyvidéki já­rásokba tevődött át, ami már évtize­dek óta jelzi, hogy a kerületben be­fejezés előtt áll a betakarítás. Az Észak-morvaországi kerületben is néhány nap kérdése az aratás befe­jezése. A Vsetíni járás mezőgaz­dasági üzemei is a terület utolsó harmadáról takarítják be a gabonát, s csütörtökön ők is teljesítették ga­bonaeladási tervüket. A kerületben az idén igen elégedettek az ősziár- paterméssel, de a búza- és rozsho­zamokkal is. A Svitavai járásban is második félidejéhez érkezett a gabona beta­karítása. A járásban a múlt heti jége­ső nagy károkat okozott a még lábon álló gabonában, s részben a cukor­répa- és repcetáblákon. Ahol jég- és viharkárok keletkeztek, ott a kerületi átlagos hattonnás hektárhozamok­nak csupán az egytizedét érik el. Az Észak-csehországi kerület­ben a hét elején ugyancsak jégve­rés pusztított, de itt kisebbek a vesz­teségek. A búza minősége kiváló, a gabonának több mint 80 százaléka eléri az élelmiszeripar által megkö­vetelt minőségi szintet. A kerületben is meggyorsult az aratás üteme, az Ústí nad Labem-i Állami Gazda­ságban fedél alatt van a gabona fele, s egyes hegyvidéki gazdasá­goktól eltekintve a kerület mezőgaz­dasági üzemei az aratás utolsó sza­kaszába léptek. Az állami gazdaság petrovicei részlegén megkezdték az olajrepce vetését. A Nyugat-csehországi kerület­ben ugyancsak túljutottak az aratási félidőn. Az élvonalban a Plzeňi déli járás mezőgazdasági dolgozói ha­ladnak, utánuk következnek a Do- mažlicei járás mezőgazdasági üzemei. A Dél-csehországi kerület me­zőgazdasági üzemeiben már túlju­(Folytatás a 2. oldalon) A Prágai Vasúti Kutatóintézet cerhenicei kísérleti pályáján most próbálják ki az új szerkezeti megoldású 85-EO-ATM típusú mozdonyt, amely a plzeňi Škoda Művek gyártmánya. A képen: Hubert Lang mér­nök (jobboldalt) és Rudolf Mrzena moz­donyvezető az egyik próbautat értékeli ki. (Petr Josek felvétele - ČTK)

Next

/
Thumbnails
Contents