Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)
1988-08-09 / 186. szám, kedd
Nyári táborozás A Duna mente festői környezetében, Karván (Kravany nad Dunajom, Komáromi - Komárno - járás) július 4-től 29-éig szervezték meg az Érsekújvári (Nové Zámky) járás cigánygyerekei számára a nyári üdülési-nevelési tábort. A táborozáson az alapiskolák 1 -4 évfolyamából 36 tanuló vett részt, öt pedagógus felügyeletével és irányításával. Az üdülés, szórakozás mellett átismételték a tananyagot is, elsősorban az írásra, olvasásra és számolásra fektettek hangsúlyt. Az Érsekújvári Járási Népművelési Központ, a jnb iskolaügyi, szociális és kulturális osztálya, a járás különböző kulturális intézményeivel közösen többféle akciót szervezett. Megismerkedtek a járás történelmi nevezetességeivel, népszokásokkal, meséket olvastak, betekintést nyertek a könyvtár zenei részlegének munkájába, érdekességeket tudtak meg a könyvkölcsönzésről, a gyerekek számára készített vetélkedőkről. A könyvtár napilapokat, folyóiratokat és könyveket küldött a táborba. Mézes Tibor, a járási népművelési központ csillagászati kabinetjének vezetője távcsővel ment a gyerekek közé és e témakörből filmeket is vetített. Programra tűzték a környezettel kapcsolatos előadást is és bemutatták a járás védett területeit. Hasznos kikapcsolódás volt a mesefilmek vetítése, valamint bábfigurák készítése. A kész figurákkal aztán esténként a gyerekek bábszínházát játszottak. Autóbusszal fürödni voltak Paton (Patince) és Štúrovóban, valamint megnézték Komárom nevezetességeit. • Köbölkúti József Kevesen tudják, hogy az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitnek bányászlámpákat és ipari világítótesteket gyártó kisüzeme Karlovy Varyban is működik. A felvételen Františka Rabasová, aki naponta több mint 300 lámpa minőségét ellenőrzi. (Kovács Árpád felvétele) Megoldás a vagyonjogi rendezés Elkeseredésében fogott tollat egy rimajánosi (Rimavské Janovce) nyugdíjas házaspár, hogy szerkesztőségünkkel tudassa, milyen igazságtalanság érte őket. Negyven éve vettek családi házat kerttel, ami tele van gyümölcsfákkal. Sérelmük, hogy minden előzetes bejelentés vagy felszólítás nélkül május végén megjelent beültetett kertükben egy mérnöknő két segítőtárssal, s nem nézve még azt sem, hogy hová lépnek, min taposnak, vaskarókat vertek le. A kert közepén tíz méter széles utat, annak mindkét oldalára telkeket mértek ki. A belső telek már, érinti mellékhelyiségeiket, a gazdasági épületeket és az ólakat. „Másnap megjelent a hnb titkára, Pásztor Zoltán, s ismét szó nélkül a kert közepén állt még két emberrel és leceket vert a vaskarók mellé“ - írja panaszosunk, majd a Rima- szombati (Rimavská Sobota) járásban tapasztalható visszásságok Wi/%. rar rf-fc ■ '■r T<rrh I Amti UlVdiSil Farkas Józsefné, Nagytárkány (Veľké Trakany): „Pályaválasztás előtt áll a fiam, az iskolában jó tanuló, szeretne mezőgazdasági pilóta lenni. Milyen iskolába iratkozzon?" František Štefánik mérnök, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága sportrepülés és ejtőernyős felkészítő osztályának biztonsági felügyelője: Pilótaképzés hazánkban a Žilinai Közlekedési Főiskolán van, de a mezőgazdasági pilótákat a Slovair képezi ki. Ajánlatos azonban a repülés iránt korábban érdeklődni; 15-16 éves kortól a Honvédelmi Szövetség Aeroklubjaiban, ahol idővel a vitorlázó repülőgépek vezetését is el lehet sajátítani. A repüléssel sporto- lásszerűen foglalkozó fiatalok közül válogat később a Slovair, de elsősorban jiekik van lehetőségük a főiskolai továbbtanuláshoz repülőszakon. Az olvasó lakhelyéhez a nagy- kemencei (Kamenica nad Cirochou) illetve a kassai (Košice) Aeroklub van legközelebb. Balázs Jánosné, Bratislava: „Egyre többet írnak és beszélnek az ésszerű táplálkozásról, aminek én is híve vagyok. Azt szeretném tudni, hogy mi az oka annak; az utóbbi időben a minőségi zabpe- heiyben egyre több a szúrós pelyva. A zabpeheiy előzetes átmosása és válogatása után is még sok zabhéj marad a kásában. Pesti László, a Malmok és Tésztagyárak štúrovói részlegének vezetője: A pelyva és ásványi anyagok tartalma a zabpehelyben nem lépi túl a csehszlovák norma által előírt 0,15 százalékot. Mivel e kérdést gyakran teszik fel nekünk a fogyasztók, ajánlottuk az üzemvezetőségnek ennek feltüntetését a zacskóra is. Valamint azt, hogy a zabpelyhet ajánlatos átválogatni. A minőség javításával kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a zabpehelygyártó részleg nagyszabású rekonstrukciójába kezdtünk és megbeszéléseket folytatunk a termelőkkel az ún. csupasz vagy héjnélküli zab termesztéséről. Ilyen alapanyagból ugyanis kitűnő minőségű zabpelyhet tudunk előállítani. Kakas Elvira, Bratislava: „Elárusító vagyok. Vállalatunk a Kamzík vendéglátóipari egységben biztosítja számunkra az üzemi étkezést. Megszoktuk már, hogy eddig ha 12 koronánál (az ebéd értéke) olcsóbb ételt fogyasztottunk, a pénztárnál visszakaptuk a különbözeiét. Néhány hete azonban csak drágább, vagy az ebéd értékének megfelelő ételt vehetünk. A visszajáró pénzt ezentúl nem kapjuk visz- sza. Miért ez az intézkedés?“ Peter Konúšik, a bratislavai Kamzík Gastrocentrum helyettes vezetője: A június 22-ei Időszerű események című tévéműsorban jogos bírálat ért minket azért, hogy vendégeink - kiknek szerződéses alapon biztosítjuk az üzemi étkeztetést - a 12 korona értékű ebédjegyen (6,40-et fizet a dolgozó; 5,60-nal a vállalatok járulnak hozzá) nem meleg ételt vesznek, hanem sört, szeszes italt, cigarettát, esetleg több jegyen szalámit, füstöltárut - nagyban, amit az étkeztetést szabályozó rendelet nem tesz lehetővé. Mert nyerészkedés, ha a vendég reggelit vesz 3 koronáért, ebédjeggyel fizet és 9 koronát a pénztárnál visszakap. Az ebédjegyen teljes értékű főételt kell venni, de úgy, hogy elvásárolják a jegy értékét, a különbözet visszafizetésére nincs lehetőség. Ezt a pultoknál és a pénztároknál feltüntettük, de alkalmazottainkat is nyomatékosan figyelmeztettük a rendelet betartására, illetve pénzbírságot helyeztünk kilátásba, ha az ellenkezőjét észleljük. Hogy vállalatunk eddig figyelmen kívül hagyta a vendéglátóipari egységek üzemi étkeztetéséről szóló kormányrendeletet, az az előző vállalatvezetés mulasztása volt. -gyor ecsetelése után ezzel fejezte be levelét: „Mi azt nem értjük, hogy vehetik el valakinek a sajátját úgy, hogy neki ne maradjon annyi sem, hogy a család elférne rajta. A kertészkedés bevételéből támogatjuk még három, családos gyermekünket. A kert nélkül nem maradna gyümölcsfánk sem, dió, ami egész évre elég, kompót, zöldségféle, krumpli, kukorica, uborka, amit nyugdíjunkból már nem tudnánk fedezni még a többi kiadások mellett.“ A panaszt a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Jnb népi ellenőrzési bizottságára továbbítottuk azzal, hogy a kivizsgálás eredményéről, illetve az illetékes szervek állásfoglalásáról tájékoztassák szerkesztőségünket. A minap érkezett válaszban Ján Lacik, a népi ellenőrzési bizottság elnöke arról értesített, hogy a panaszos jelenlétében a hozzáférhető adatok alapján helyszíni szemlét tartottak. A Rimajánosi Hnb plenáris ülésén jóváhagyott területrendezési dokumentációval és a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság Elnöksége 1987. december 22-én kelt 39/87-es számú rendeletével összhangban történt az építkezési telkek kijelölése és a mértani tervek elkészítése. „A mértani tervben a panaszos telke - kertje - a csehszlovák állam tulajdonaként van vezetve - írja Ján Lacik. Állítása szerint az ingatlant adásvételi szerződés megkötésével szerezte meg, s a beépített terület, valamint a kert magántulajdon, ezért szükséges a tulajdonlap felmutatása.“ A helyszíni szemle során beigazolódott, hogy a karókkal kijelölt építkezési telkek panaszosunk (és szomszédjának is) beépített területének közvetlen közelébe nyúlnak, úgyhogy még a minimális konyhakertnek megfelelő terület sem maradna. „A vizsgálat során megegyezés született, hogy az utolsó három építkezési telek, mely beépített területhez kapcsolódik, nem lesz szétmérve az építkezőknek, megmarad eddigi használóiknak. Az említett ingatlan tulajdonát igazoló bizonylat felmutatásával az ügy vagyonjogi rendezés keretében megoldódik“- fejezte be levelét Ján Lacik elvtárs. -tgáTíztonnás hektárhozam A kukorica ipari termelési rendszerével a vágsellyei (Šaľa) Barátság Efsz foglalkozik 1980-tól, felhasználva a bábolnai (Magyarország) tapasztalatokat. Kezdetben csupán három üzem foglalkozott a kukorica ipari termesztésével a Nyugatszlovákiai kerületben, de ma már összesen 114 mezőgazdasági üzem termel kukoricát ezzel a módszerrel 55 ezer hektáron. Az új módszer a teendők pontos betartását igényli a talajmegmunkálástól kezdve a betakarításig, ami nagy mértékben hozzájárul a hektárohozamok növeléséhez. Ma már ezekben az üzemekben hat tonna feletti hektárhozamokat érnek el, de több kukoricafajtából sikerült elérni a tíz tonna feletti hektárhozamokat is. OLÁH GYULA Szomszédok B. Z.: 15 éve költözködtünk a jelenlegi családi házunkba. Mindaddig nem volt semmi bajunk a szomszédainkkal, míg az egyikük át nem adta házát a fiának. Azóta nagyon sok mindenben engedtünk (a szomszéd az udvarunkon át vezette be a gázt magának, stb). Most újabb vitánk támadt, s ebben már nem akarunk engedni. A telket a szomszédtól fal választja el (a mi tulajdonunk). A szomszédunk azonban az összes fáját a fal mellé ültette, s a fák gyökereitől a fal repedezni kezdett. Azt szeretném tudni, mit monda törvény arról, hogy a fákat a telekhatártól milyen távolságban lehet elültetni? B. E.: A családi házunkat szomszédunk beleegyezésével a határtól 60 cm-re építettük. A gyermekszoba ablaka is feléjük nyílik. Nyolc évvel ezelőtt a telket egy fiatal házaspár vásárolta meg, s emeletes házat építettek. Ezzel még nem is lenne baj. A viták akkor kezdődtek, amikor újdonsült szomszédaink a házunk mellett, a telekhatártól 40 cm-re tizenhárom darab szőlőtőkét ültettek. Ez a szólólugas el fogja venni a gyermekszobától (illetve az unokáimtól) a napot, s a levelekről lecsurgó eső elmossa majd a vakolatot, átáztatja a falat. Hiába fordultam a hnb elnökéhez. A járási nemzeti bizottságon is azt mondták, hogy a szólólugas telepítésével kapcsolatban semmilyen törvényt sem ismernek, nem tudják, hogy a határ vonalától hány centiméterre szabad szőlőt telepíteni, ám, ha a szólőlugasról lecsurgó eső kárt okoz nekem, a kárt majd bejelenthetem a járási bíróságon. Nem akarom elhinni, hogy az ilyen házmenti szólólugas telepítésére ne lenne jogszabály. Először is el kell mondanunk, hogy a csehszlovák jogrend egyetlen olyan rendelkezést sem tartalmaz, amely meghatározná, hogy a közös telekhatártól milyen távolságban, hány centiméterre lehet fát, szőlőt, bokrot stb. ültetni. Ezt a joghézagot (a konkrét jogi szabályozás hiányát) lehetne indokolni akár azzal is, hogy a törvényalkotónak gyakorlatilag minden egyes növényre másmás távolságot kellene megállapítani a gyökérzet és a lombkorona lehetséges méreteitől függően. Az Ílyen ffír*08 j°97 szatáíySzÉs megvalósíthatatlan es dMnk>.u tatlan lenne, hiszen a kert- és telek- tulajdonosok nem dolgozhatnak egyik kezükben a Törvénytár ki tudja hányadik kötetével, a másikban mérőszalaggal. A jogalkotó ezért olyan szabályok megfogalmazására törekedett, melyek minden gyakoribb és egyedi esetben is alkalmazhatóak. Itt elsősorban ennek az alapvető jogi rendelkezésnek idézését tartjuk szükségesnek: „A dolog tulajdonosának tartózkodnia kell mindattól, amivel a- viszonyokhoz mérten aránytalanul zaklatna mást vagy amivel komolyan veszélyeztetne mást jogai gyakorlásában. Ezért főleg..., nem zaklathatja szomszédait a viszonyokhoz mérten aránytalan zajjal, porral, hamuval, füsttel, gázokkal, gőzökkel, szagokkal, szilárd és folyékony hulladékkal, árnyékolással, nem engedheti, hogy állatai behatoljanak a szomszéd telekre, nem távolíthatja el elővigyázatlanul, esetleg alkalmatlan évszakban a földjébe átnyúló gyökereket vagy a telkére áthajló faágakat" (lásd Polgári Törvénykönyv 130a§ (1) bekezdés). Ezeket az általánosan, mindenkire kötelező érvénnyel megfogalmazott rendelkezéseket elsősorban a szomszédok kötelesek alkalmazni kölcsönös kapcsolataikban. Az idézett rendelkezések alapján köteles eljárni azonban a nemzeti bizottság vagy a bíróság is, ha a szomszédok vitás ügyeivel foglalkozik. Visszatérve azonban a konkrét esetekre. A jogszabály tiltja egyrészt a viszonyokhoz mérten aránytalan zaklatást (árnyékolást), másrészt feljogosítja a szomszédot, hogy óvatosan és megfelelő évszakban eltávolítsa földjéből a szomszéd telekről átnyúló gyökereket, levágja az áthajló ágakat. Nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni azonban azt sem, hogy a jogszabály csak „ a viszonyokhoz mérten aránytalan zaklatásokkal“ szemben nyújt védelmet, illetve azokkal a zaklatásokkal szemben, melyek komolyan veszélyeztetik a szomszéd jogainak gyakorlását. A zaklatások aránytalanságát mindig a konkrét eset konkrét körülményeiből kiindulva lehet csak megítélni. Az idézett rendelkezés alapján csak azt a követelést lehet érvényesíteni a keresetlevélben, hogy a bíróság kötelezze a szomszédot a zaklatástól való tartózkodásra. A bíróság azonban nem határozhatja meg, hogy az alperes szomszéd milyen intézkedéseket köteles tenni a zaklatás megszüntetése érdekében. Ezzel a kérdéssel a bíróság csak egy újabb, ún. végrehajtási eljárásban foglalkozhat. Mindkét levélírónk arra hivatkozik azonban, hogy a szomszédjuk tevékenysége következtében kár fenyegeti őket. Ha ez megfelel a valóságnak, a Polgári Törvénykönyv 417. § (2) bek. alapján indíthatnak pert. Az említett rendelkezés szerint, ha komoly kár fenyeget, a veszélyeztetettnek jogában áll bírósági védelmet követelni. A bíróság egy ilyen keresetlevél alapján kötelezheti az alperest a fenyegető kár elhárításához szükséges megfelelő intézkedések megtételére. Válás után F. M.: 1986 októberében váltam el a férjemtől. Azóta az anyámnál lakom két gyermekemmel. A válás óta a közösen épített házunkat egyedül a férjem használja a berendezéssel együtt. Most azzal fenyegetőzik, hogy ha letelik három év, a lakás meg a bútor az övé lesz, s én nem kapok semmit. Valóban így lenne? Van némi igazság abban, amit a férje állít. Hogy pontosabbak legyünk: a házastársi osztatlan közös tulajdon bíróság általi megosztását csak a válástól számított 3 éven belül lehet indítványozni, illetve csak hároméven belül lehet kölcsönös megállapodással megosztani ezt a tulajdont. Három év a törvényhozó szerint megfelelően hosszú idő arra, hogy a volt házastársak megállapodjanak abban, mely vagyontárgyak, melyikük tulajdonában maradnak. Három év elég arra is, hogy bármelyikük indítványozza a házastársi osztatlan közös tulajdon megosztását a bíróságon, ha nem tudnak megegyezni. A válástól számított három év letelte után az ingó dolgok (például bútor) tekintetében az érvényes, hogy a házastársak úgy osztoznak meg, ahogy a házastársi osztatlan közös tulajdonba tartozó vagyontárgyakat tulajdonosként a saját, családjuk vagy házastársuk szükségletére használják. Más ingó és ingatlan vagyontárgyak esetében az érvényes, hogy közös tulajdonban vannak, s a tulajdonostársak (volt házastársak) tulajdoni hányadai egyenlóek. A berendezés, bútor ingó dolog, amelyet mint leveléből kitűnik a férje használja tulajdonosként saját szükségletei érdekében. A válástól számított három év leteltével csak az ő tulajdonának minősülnének ezek a vagyontárgyak. A családi ház viszont a társtulajdonukba kerülne (amelytől a házastársi osztatlan közös tulajdon abban különbözik, hogy ott a tulajdonos-házastársak tulajdoni hányadai nincsenek meghatározva). Ajánlatos lenne tehát mielőbb, még a három éves határidő letelte előtt írásbeli megállapodást kötnie a férjével a házastársi osztatlan közöstulajdon megosztásáról (ebben igénybe veheti ügyvéd segítségét is). Amennyiben a férje nem hajlandó ilyen megállapodást kötni, az említett határidőben a bíróságon kell indítványoznia a házastársi osztatlan közös tulajdon megosztását. Adókedvezmény S. G.: Részleges rokkantsági nyugdíjas vagyok. Azt szeretném tudni, jogom van-e adókedvezményre. A béradóról szóló törvény 9. § (1) bekezdése szerint adókedvezmény illeti meg a részleges rokkantsági nyugdíjast, mivel úgy tekintenek rá, mintha egy eltartott személlyel többről gondoskodna. Adókedvezmény azonban nem jár, ha az adóalapja meghaladja a 2400 koronát. Az adókedvezményre való jogát közvetlenül a munkáltatójánál kell érvényesítenie a nyugdíjhatározat és a nyugdíj folyósításáról szóló igazolás alapján. (m-n.)
