Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)
1988-08-30 / 204. szám, kedd
Példás gondoskodás A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága a szociális program keretében megkülönböztetett figyelmet szentel a szövetkezeti dolgozók és gyermekeik nyári üdültetésének. Az idén Bulgáriában 168, Jugoszláviában 95, a Szovjetunióban 66 és Magyar- országon 70 dolgozó töltötte, illetve tölti szabadságát. Nőtt az érdeklődés a belföldi üdülések és csoportos kirándulások iránt. Több mint 220 szövetkezeti tag gyűjtött friss erőt a piešťanyi, a Trenčianske Teplice-i és a dudincei gyógyfürdőben. Eddig 60-an voltak szanatóriumi gyógykezelésen és az év végéig még ugyanennyire számítanak. A szövetség járási bizottságának elsőrendű feladata a dolgozók szak- képzettségének növelése. Számos bel- és külföldi tanulmányutat szerveznek. Az NDK-ba 32 személy látogatott, de több ágazatvezetö bővíthette, illetve bővítheti tapasztalatait Görögországban, Japánban, Kubában, a Szovjetunióban és Lengyelországban. A szövetkezeti dolgozók gyerekei szintén sokoldalú gondoskodásban részesülnek. Ezer gyermek töltötte vakációját hazai és külföldi pionírtáborokban. Sokan üdültek a Čadcai és a Banská Bystrica-i járásban. A mezőgazdasági üzemek lehetőségeikhez mérten igyekszenek fokozatosan javítani a dolgozók munkahelyi feltételeit. A szociális és kulturális program keretében pihenésükre, felüdülésükre és szabadidejük hasznos eltöltésére nagy gondot fordítanak, nem beszélve a környezetvédelmi intézkedések következetes megvalósításáról. Krascsenics Géza Immár tizedik alkalommal rendezte meg a kassai (Košice) kórház szakszervezeti bizottsága a dolgozók 7-14 éves gyermekeinek rendhagyó nyári üdültetését. A gyermekeknek, akik egyhetes turnusokban váltották egymást, gazdag programban volt részük: túrákon, sétákon, egésznapos kirándulásokon vettek részt, kiállításokat látogattak, de volt alkalmuk a fürdésre, játékra és a sportolásra is. Az üdülőkre főként az egészségügyi dolgozók ügyeltek. Jolana Nováková Kiállítás a madárvédelemről Természetbeli ismerőseink közül talán a legkedvesebbek a madarak. Csodáljuk röptűket, élvezettel hallgatjuk éneküket. S nem is lenne erdő az erdő állandó csevegésük, zsibongásuk nélkül. Sajnos sétáink alkalmával azt kell tapasztalnunk, hogy számuk egyre csökken. Legfőbb pusztításukat a hatalmas mennyiségben alkalmazott vegyszerek végzik, amelyek táplálékukat pusztítják el. A VÁNDORSERLEGÉRT A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének és a Honvédelmi Szövetségnek a járási bizottsága a közelmúltban a mezőgazdasági dolgozók részére honvédelmi versenyt tervezett a járási mezőgazdasági igazgatóság vándorserlegéért. A résztvevők terepfutásban, céllövésben, célba és távolba dobásban, valamint „gázzal fertőzött" területen való áthaladásban mérhették össze erejüket. A nők versenyében az első helyet a Plachtincei Efsz csapata harcolta ki. Második helyen a Závadai, a harmadikon pedig a Lukanényei (Ne- nince) Efsz csapata végzett. A férfiak mezőnyében a Závadai Efsz csapata diadalmaskodott, a második helyet a Plachtincei, a harmadikat pedig az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Efsz csapata szerezte meg. A vándorserleget, s egyben a továbbjutást a kerületi versenyre a Závadai Efsz képviselői érdemelték ki. Ugyanitt lövészversenyt is rendeztek a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága elnökének vándorserlegéért. A nők kategóriáját Jana Sujová, a férfiakét pdig Ján Bajus mérnök závadai versenyzők nyerték meg. Felvételünkön a versenyző nők. Kép és szöveg: Molnár József Nemcsak a kipusztulás szélén álló egyedek megmentése a fontos, hanem a még kevésbé veszélyeztetett fajok fenntartása is. Ennek a feladatnak az egyik lehetséges megoldása a széles körű ismeretterjesztés. A losonci (Lučenec) Nógrádi Múzeum Madárvédelem a Losonci járásban című kiállításával e téren próbált lépéseket tenni. Bemutatta a járás területén élő (élt) fajokat, közöttük a nagyon ritkán előfordulókat is (fekete gólya, baglyok), s néhány, a fennmaradásukat segítő eszközt. Ez utóbbinak valamennyiünk által ismert példája a madáretető, melynek elkészítésével egy külön kis kiadványban is megismerkedhet a látogató. Remélhetőleg a szépen elrendezett kiállítás felélesztette a látogatókban azt a vágyat, hogy a madarakat ne csak kitömve akarják látni, hanem természetes környezetükben is. A kiállításhoz kapcsolódik Ján Sa- lajnak az Osveta kiadó gondozásában megjelent A losonci katlan madarainak ökológiai elterjedése című kiadványa. Sajnos csak belső használatra adták ki, a kereskedelemben nem árusítják - pedig szükség lenne rá. Érdekes adatokat tartalmaz a terület madárvilágáról, s a szerző kutatásainak eredményeiről. Puntigán József Új tárolót építenek a Sered’i Nikkelkohóból származó hulladéknak a vágsellyei (Šaľa) Vízgazdálkodási Építő Vállalat dolgozói. A tárolóhely korszerűsége a jelenlegivel szemben elsősorban abban nyilvánul meg, hogy itt a hulládékként felmaradó fekete por locsolható lesz, s nem hordja majd szét a szél az egész környéÉrtékelték a kollektív szerződés teljesítését A füleki (Fiľakovo) MIER Bútorgyárban nyilvánosan értékelték az üzemi kollektív szerződésben foglaltak teljesítését. A szakszervezeti értekezleten František Jánošík mérnök, az üzem igazgatója méltatta az elért eredményeket. A kollektív szerződés 76 pontjából 68-at folyamatosan teljesítettek és 8 pontot csak az év végén értékelnek. A tervfeladatok főbb gazdasági mutatóit az üzem munkaközössége teljesítette. Például a munkatermelékenység tervét 110,9, az eladásét 101,6 százalékra. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a dolgozók kezdeményezése és a szocialista munkaverseny. ,,Az üzem legjobb dolgozói“ elismerésben Jačmeník Mária, Atlasz Géza, Mária Bystrianská, Velics Júlia, Telek Magda, ifj. Gracza József, Jónás István és Márkus Erika részesültek. A legjobb tanulóként Kalina Máriát értékelték. A kitüntetéseket és a megérdemelt jutalmat az üzem igazgatója, Szabó László, a pártszervezet elnöke és Bárdi Sándor, a szakszervezeti bizottság elnöke adta át. A küldöttek vitafelszólalásaikban főleg a dolgozók kulturális és szociális alapjának merítését vitatták. Az első félévben kölcsönökre 152 000 koronát fordítottak, üdülésen 124 dolgozó vett részt. A kollektív szerződésben figyelmet szenteltek a dolgozók munka- és életkörülményeinek is. Az üzemi étkeztetéshez 8 koronával járulnak hozzá, s mindkét műszakban a 900 dolgozó 39,7 százaléka étkezik. Nagy Ferenc ken. A 8,5 millió koronás beruházásnak eredetileg csak 1989. márciusában kellene elkészülnie, de a Petro Gábor vezette 15 tagú kollektíva felajánlotta, hogy még az idén befejezik a munkát. Milan Aľakša Rokkantsági nyugdíjas munkabére K. K.: Két hónapja vagyok rokkantsági nyugdíjas. A nyugdíjam 850 korona. A fizetésem 1900 korona. Azt szeretném tudni, mennyi lehet a rokkant munkabére. Sehoi, semmiféle felvilágosítást nem kaptam ugyanis azzal kapcsolatban, mennyit kereshetek a nyugdíjam veszélyeztetése nélkül. A rokkantsági nyugdíjra való jogigény létrejöttét a Társadalombiztosítási Törvény szabályozza, mely szerint rokkantsági nyugdíjra annak a dolgozónak keletkezik jogigénye, aki a törvényben megállapított ideig volt alkalmazásban (ez az életkortól függően 1-5 év), s az alkalmazása idején teljesen rokkanttá vált. A dolgozót akkor tekintik teljesen rokkantnak, ha tartósan kedvezőtlen egészségi állapota miatt a) semmiféle munkakört sem képes állandó jelleggel ellátni vagyha, b) Q7 óllondó alkalmazása súlyosan rontana egészségi állapotán vagy ha, c) alkalmas ugyan állandó alkalmazásra, de a munkája teljesen aránytalan a korábbi képességeihez és a korábbi hivatása társadalmi jelentőségéhez mérten vagy ha, d) csak egészen rendkívüli feltételek mellett lehet állandóan alkalmazni (mind például a vakokat). Mint látható, a társadalombiztosítási jog általánosságban nem feltételezi, hogy a rokkant továbbra is folytatja munkáját, s ezért nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozólag sem, mi a teendő, ha a rokkantsági nyugdíjasnak munkabérre is joga keletkezik, vagyis ha folytatja munkáját. Arról, hogy a dolgozó valóban rokkant-e, a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottsága nyilvánít véleményt. Ezt természetesen megteheti a rokkantsági nyugdíj megítélése utáni években is - megváltoztathatja a rokkantság megítélését például úgy, hogy a dolgozót csak részlegesen rokkantnak ismeri el, sőt egészségesnek, ha arra a következtetésre jut, hogy nincsenek már teljesítve a teljes rokkantság törvényes feltételei. önmagában véve azonban az, hogy a rokkantsági nyugdíjas munkát vállal, nem lehet indoka a rokkantsági nyugdíj megvonásának, illetve a rokkantságot elismerő döntés hatálytalanításának. A rokkantsági nyugdíjasoknál tehát nem létezik semmiféle törvényi korlátozás a munkabérüket illetően. Más a helyzet azonban azoknál a dolgozóknál, akik számára részleges rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg. A Társadalombiztosítási Törvény szerint részlegesen rokkant az a dolgozó, aki a tartósan kedvezőtlen egészségi állapota miatt a korábbi vagy más hasonló képzettséget igénylő munkáját csak rendkívül megkönnyített munkafeltételek közt végezheti, esetleg csak más, alacsonyabb képzettséget igénylő munkakört láthat el. Talán a legfontosabb feltétele azonban a részleges rokkantság elismerésének az, hogy a dolgozó keresete lényegesen, azaz legalább egyharmadával csökkent. A részleges rokkantsági nyugdíjasok esetében tehát a törvény kifejezetten feltételezi azt, hogy továbbra is dolgozni fognak. A részleges rokkantsági nyugdíjat csak addig folyósítják, amíg megítélésének feltételei fennállnak, s az egyik feltétel, mint említettük, a kereset lényeges csökkenése. A törvényes öröklés rendje D. I.: Egy szerencsétlenség következtében előbb a bátyám halt meg, majd néhány napra rá a kórházban meghalt a felesége is. Gyermekük nem volt. Vártam, hogy majd hívnak hagyatéki tárgyalásra, de utóbb megtudtam, hogy a közjegyző a bátyám vagyonát a felesége rokonainak ítélte. Nem értem, hogy lehet az, hogy én semmit sem öröklök a bátyám után, s hogy a bátyám vagyonát miért a felesége rokonai örökiik. ön ebben az esetben valóban nem tekinthető örökösnek. A hagyaték az örökhagyó vagyona, jogai és kötelességei) ugyanis az örökhagyó pillanatában száll át az örökösre, minden hatósági végzés nélkül. A közjegyző hagyatéki végzése csupán megállapítja az örökösöket, de nem „nevezi ki“ azokat, s nem „ítéli meg“ nekik a hagyatékot. A bátyja halála pillanatában a feleségére szállt minden örökölhető joga és kötelessége, mivel ő az öröklés törvényes rendjében kedvezőbb helyzetben volt, mint ön. Az örökhagyó házastársa a leszárma- zókkal vagy az örökhagyó szüleivel együtt örököl, s ha ilyenek nincsenek, úgy egyedüli örökös. Ezzel szemben az örökhagyó testvére csak akkor örökölhet, ha az örökhagyónak nem voltak sem leszármazol, sem felesége, sem pedig szülei. A perdöntő tehát az, ki volt az örökös a bátyja halála pillanatában. Ezen a tényen nem változtathat semmit az, ha a bátyja felesége csak néhány nappal élte túl a férjét, de még az sem. ha a férje halálának pillanatától saját haláláig nem volt eszméletén, tehát nem volt jogi cselekvőképessége. A jogképessége, jogalanyisága ugyanis megmaradt, a hagyaték tulajdonjoga ezért reá szállt át, majd amikor ő is meghalt, az ő örököseire. A felmondás nem szerződés V. A.: A férjem tavaly decemberben adta be a felmondását, mivel a gyermekeink egészsége szempontjából szükségessé vált a lakhelyváltoztatás. Az üresen maradt szülői házba költözködtünk, a volt otthonunktól 200 kilométernyire. A felmondásra mindeddig nem kapott választ, s nem is akarják elengedni munkahelyéről. Ha bemegy az irodába, gúnyos mosollyal fogadják. A prémiumuk bánja, ha valaki elmegy az üzemből. Miért nem lehet őt elengedni? Kihez forduljunk ebben az ügyben? Számtalanszor megírtuk már: a felmondás érvényessége szempontjából teljesen lényegtelen, hogy a munkaviszony másik résztvevője- a dolgozó vagy akár a munkáltató- egyetért-e a felmondással. Megegyezésre, szerződésre van szükség a munkaviszony létrehozásához, ám a munkaviszony megszüntetését a törvény nem köti kölcsönös megállapodáshoz (elismeri azonban az ilyen jellegű megállapodásokat). A munkáltató lényegében csak a törvényben pontosan meghatározott indokokból szüntetheti meg a munkaviszonyt. A dolgozó bármilyen indokból, sót akár indoklás nélkül is megszüntetheti munkaviszonyát felmondással. A felmondást tehát, mint a munkaviszony egyik résztvevője akaratának kinyilvánítását, nem lehet elfogadni vagy visszautasítani. A felmondás címzettje legfeljebb annyit tehet, hogy a bírósághoz fordul olyan indítvánnyal, hogy döntésében állapítsa meg a felmondás érvénytelenségét. Igaz, a munkáltatók, ha jogilag nem is, ténylegesen erősebbek a munkaviszony megszüntetésének kérdéseiben. A munkaügyi perekre szakosodott jogászokon kívül egy rendkívül hatékony eszközzel rendelkeznek - a munka- viszony megszűnését igazoló kilépési bélyegzővel. Márpedig, amíg ezt be nem pecsételik a dolgozó személyi igazolványába, egyetlen más munkáltató szervezet sem alkalmazhatja a dolgozót. A Munka Törvénykönyve 25 § (1) bek. szerint ugyanis a munkáltatók csak azt a dolgozót alkalmazhatják, aki bebizonyítja, hogy előző munkaviszonya megszűnt. Ez a bizonyítás az előző munkáltató által a személyi igazolványba beütött pecséttel, s „kivételesen más módon“ történik. Ilyen kivételes mód az is, ha a dolgozó bebizonyítja (bírósági igazolással), hogy a bíróságon per folyik a munkaviszonya megszüntetésének érvényességéről. Ajánljuk tehát, forduljanak ebben az ügyben a járási ügyvédi tanácsadó irodához, s bízzanak meg ügyvédet azzal, hogy indítson pert ebben az ügyben. A polgári perrendtartás 80. § b) pontja alapján a bíróság kötelezheti ugyanis a munkáltatót arra, hogy a kilépési pecsétet beüsse a személyi igazolványba, sőt esetleges kártérítésre is. (m-n.) ÚJS2 6 1988. V
