Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-30 / 204. szám, kedd

Példás gondoskodás A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Komáro­mi (Komárno) Járási Bizottsága a szociális program keretében meg­különböztetett figyelmet szentel a szövetkezeti dolgozók és gyerme­keik nyári üdültetésének. Az idén Bulgáriában 168, Jugoszláviában 95, a Szovjetunióban 66 és Magyar- országon 70 dolgozó töltötte, illetve tölti szabadságát. Nőtt az érdeklő­dés a belföldi üdülések és csoportos kirándulások iránt. Több mint 220 szövetkezeti tag gyűjtött friss erőt a piešťanyi, a Trenčianske Teplice-i és a dudincei gyógyfürdőben. Eddig 60-an voltak szanatóriumi gyógyke­zelésen és az év végéig még ugyan­ennyire számítanak. A szövetség járási bizottságának elsőrendű feladata a dolgozók szak- képzettségének növelése. Számos bel- és külföldi tanulmányutat szer­veznek. Az NDK-ba 32 személy lá­togatott, de több ágazatvezetö bő­víthette, illetve bővítheti tapasztala­tait Görögországban, Japánban, Ku­bában, a Szovjetunióban és Len­gyelországban. A szövetkezeti dolgozók gyerekei szintén sokoldalú gondoskodásban részesülnek. Ezer gyermek töltötte vakációját hazai és külföldi pionírtá­borokban. Sokan üdültek a Čadcai és a Banská Bystrica-i járásban. A mezőgazdasági üzemek lehető­ségeikhez mérten igyekszenek fo­kozatosan javítani a dolgozók mun­kahelyi feltételeit. A szociális és kul­turális program keretében pihené­sükre, felüdülésükre és szabadide­jük hasznos eltöltésére nagy gondot fordítanak, nem beszélve a környe­zetvédelmi intézkedések következe­tes megvalósításáról. Krascsenics Géza Immár tizedik alkalommal rendezte meg a kassai (Košice) kórház szakszervezeti bizottsága a dolgozók 7-14 éves gyermekeinek rendha­gyó nyári üdültetését. A gyermekeknek, akik egyhetes turnusokban váltották egymást, gazdag programban volt részük: túrákon, sétákon, egésznapos kirándulásokon vettek részt, kiállításokat látogattak, de volt alkalmuk a fürdésre, játékra és a sportolásra is. Az üdülőkre főként az egészségügyi dolgozók ügyeltek. Jolana Nováková Kiállítás a madárvédelemről Természetbeli ismerőseink közül talán a legkedvesebbek a madarak. Csodáljuk röptűket, élvezettel hall­gatjuk éneküket. S nem is lenne erdő az erdő állandó csevegésük, zsibongásuk nélkül. Sajnos sétáink alkalmával azt kell tapasztalnunk, hogy számuk egyre csökken. Leg­főbb pusztításukat a hatalmas mennyiségben alkalmazott vegy­szerek végzik, amelyek tápláléku­kat pusztítják el. A VÁNDORSERLEGÉRT A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság, a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének és a Honvédelmi Szövet­ségnek a járási bizottsága a közel­múltban a mezőgazdasági dolgozók részére honvédelmi versenyt terve­zett a járási mezőgazdasági igazga­tóság vándorserlegéért. A résztvevők terepfutásban, céllövésben, célba és távolba dobásban, valamint „gázzal fertőzött" területen való áthaladás­ban mérhették össze erejüket. A nők versenyében az első helyet a Plachtincei Efsz csapata harcolta ki. Második helyen a Závadai, a har­madikon pedig a Lukanényei (Ne- nince) Efsz csapata végzett. A férfi­ak mezőnyében a Závadai Efsz csa­pata diadalmaskodott, a második helyet a Plachtincei, a harmadikat pedig az Ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom) Efsz csapata szerezte meg. A vándorserleget, s egyben a tovább­jutást a kerületi versenyre a Záva­dai Efsz képviselői érdemelték ki. Ugyanitt lövészversenyt is ren­deztek a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága elnö­kének vándorserlegéért. A nők kate­góriáját Jana Sujová, a férfiakét pdig Ján Bajus mérnök závadai verseny­zők nyerték meg. Felvételünkön a versenyző nők. Kép és szöveg: Molnár József Nemcsak a kipusztulás szélén ál­ló egyedek megmentése a fontos, hanem a még kevésbé veszélyezte­tett fajok fenntartása is. Ennek a fel­adatnak az egyik lehetséges megol­dása a széles körű ismeretterjesz­tés. A losonci (Lučenec) Nógrádi Múzeum Madárvédelem a Losonci járásban című kiállításával e téren próbált lépéseket tenni. Bemutatta a járás területén élő (élt) fajokat, közöttük a nagyon ritkán előforduló­kat is (fekete gólya, baglyok), s né­hány, a fennmaradásukat segítő eszközt. Ez utóbbinak valamennyi­ünk által ismert példája a madárete­tő, melynek elkészítésével egy külön kis kiadványban is megismerkedhet a látogató. Remélhetőleg a szépen elrendezett kiállítás felélesztette a látogatókban azt a vágyat, hogy a madarakat ne csak kitömve akar­ják látni, hanem természetes kör­nyezetükben is. A kiállításhoz kapcsolódik Ján Sa- lajnak az Osveta kiadó gondozásá­ban megjelent A losonci katlan ma­darainak ökológiai elterjedése című kiadványa. Sajnos csak belső hasz­nálatra adták ki, a kereskedelemben nem árusítják - pedig szükség lenne rá. Érdekes adatokat tartalmaz a te­rület madárvilágáról, s a szerző ku­tatásainak eredményeiről. Puntigán József Új tárolót építenek a Sered’i Nik­kelkohóból származó hulladék­nak a vágsellyei (Šaľa) Vízgazdál­kodási Építő Vállalat dolgozói. A tárolóhely korszerűsége a je­lenlegivel szemben elsősorban abban nyilvánul meg, hogy itt a hulládékként felmaradó fekete por locsolható lesz, s nem hordja majd szét a szél az egész környé­Értékelték a kollektív szerződés teljesítését A füleki (Fiľakovo) MIER Bútor­gyárban nyilvánosan értékelték az üzemi kollektív szerződésben foglal­tak teljesítését. A szakszervezeti ér­tekezleten František Jánošík mér­nök, az üzem igazgatója méltatta az elért eredményeket. A kollektív szer­ződés 76 pontjából 68-at folyamato­san teljesítettek és 8 pontot csak az év végén értékelnek. A tervfeladatok főbb gazdasági mutatóit az üzem munkaközössége teljesítette. Példá­ul a munkatermelékenység tervét 110,9, az eladásét 101,6 száza­lékra. Az eredményekhez nagymérték­ben hozzájárult a dolgozók kezde­ményezése és a szocialista munka­verseny. ,,Az üzem legjobb dolgo­zói“ elismerésben Jačmeník Mária, Atlasz Géza, Mária Bystrianská, Ve­lics Júlia, Telek Magda, ifj. Gracza József, Jónás István és Márkus Eri­ka részesültek. A legjobb tanulóként Kalina Máriát értékelték. A kitünteté­seket és a megérdemelt jutalmat az üzem igazgatója, Szabó László, a pártszervezet elnöke és Bárdi Sándor, a szakszervezeti bizottság elnöke adta át. A küldöttek vitafel­szólalásaikban főleg a dolgozók kul­turális és szociális alapjának meríté­sét vitatták. Az első félévben kölcsö­nökre 152 000 koronát fordítottak, üdülésen 124 dolgozó vett részt. A kollektív szerződésben figyelmet szenteltek a dolgozók munka- és életkörülményeinek is. Az üzemi ét­keztetéshez 8 koronával járulnak hozzá, s mindkét műszakban a 900 dolgozó 39,7 százaléka étkezik. Nagy Ferenc ken. A 8,5 millió koronás beruhá­zásnak eredetileg csak 1989. már­ciusában kellene elkészülnie, de a Petro Gábor vezette 15 tagú kollektíva felajánlotta, hogy még az idén befejezik a munkát. Milan Aľakša Rokkantsági nyugdíjas munkabére K. K.: Két hónapja vagyok rok­kantsági nyugdíjas. A nyugdíjam 850 korona. A fizetésem 1900 koro­na. Azt szeretném tudni, mennyi lehet a rokkant munkabére. Sehoi, semmiféle felvilágosítást nem kap­tam ugyanis azzal kapcsolatban, mennyit kereshetek a nyugdíjam ve­szélyeztetése nélkül. A rokkantsági nyugdíjra való jog­igény létrejöttét a Társadalombizto­sítási Törvény szabályozza, mely szerint rokkantsági nyugdíjra annak a dolgozónak keletkezik jogigénye, aki a törvényben megállapított ideig volt alkalmazásban (ez az életkortól függően 1-5 év), s az alkalmazása idején teljesen rokkanttá vált. A dol­gozót akkor tekintik teljesen rokkant­nak, ha tartósan kedvezőtlen egész­ségi állapota miatt a) semmiféle munkakört sem képes állandó jelleggel ellátni vagyha, b) Q7 óllondó alkalmazása súlyosan rontana egészségi állapotán vagy ha, c) alkalmas ugyan állandó alkalma­zásra, de a munkája teljesen aránytalan a korábbi képességei­hez és a korábbi hivatása társa­dalmi jelentőségéhez mérten vagy ha, d) csak egészen rendkívüli feltételek mellett lehet állandóan alkalmazni (mind például a vakokat). Mint látható, a társadalombiztosí­tási jog általánosságban nem felté­telezi, hogy a rokkant továbbra is folytatja munkáját, s ezért nem tar­talmaz rendelkezéseket arra vonat­kozólag sem, mi a teendő, ha a rok­kantsági nyugdíjasnak munkabérre is joga keletkezik, vagyis ha folytatja munkáját. Arról, hogy a dolgozó valóban rokkant-e, a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottsága nyilvánít véleményt. Ezt természetesen megteheti a rokkant­sági nyugdíj megítélése utáni évek­ben is - megváltoztathatja a rok­kantság megítélését például úgy, hogy a dolgozót csak részlegesen rokkantnak ismeri el, sőt egészsé­gesnek, ha arra a következtetésre jut, hogy nincsenek már teljesítve a teljes rokkantság törvényes felté­telei. önmagában véve azonban az, hogy a rokkantsági nyugdíjas mun­kát vállal, nem lehet indoka a rok­kantsági nyugdíj megvonásának, il­letve a rokkantságot elismerő dön­tés hatálytalanításának. A rokkant­sági nyugdíjasoknál tehát nem léte­zik semmiféle törvényi korlátozás a munkabérüket illetően. Más a helyzet azonban azoknál a dolgozóknál, akik számára részle­ges rokkantsági nyugdíjat ítéltek meg. A Társadalombiztosítási Tör­vény szerint részlegesen rokkant az a dolgozó, aki a tartósan kedvezőt­len egészségi állapota miatt a ko­rábbi vagy más hasonló képzettsé­get igénylő munkáját csak rendkívül megkönnyített munkafeltételek közt végezheti, esetleg csak más, ala­csonyabb képzettséget igénylő munkakört láthat el. Talán a legfon­tosabb feltétele azonban a részle­ges rokkantság elismerésének az, hogy a dolgozó keresete lényege­sen, azaz legalább egyharmadával csökkent. A részleges rokkantsági nyugdí­jasok esetében tehát a törvény kife­jezetten feltételezi azt, hogy tovább­ra is dolgozni fognak. A részleges rokkantsági nyugdíjat csak addig fo­lyósítják, amíg megítélésének felté­telei fennállnak, s az egyik feltétel, mint említettük, a kereset lényeges csökkenése. A törvényes öröklés rendje D. I.: Egy szerencsétlenség kö­vetkeztében előbb a bátyám halt meg, majd néhány napra rá a kór­házban meghalt a felesége is. Gyer­mekük nem volt. Vártam, hogy majd hívnak hagyatéki tárgyalásra, de utóbb megtudtam, hogy a közjegyző a bátyám vagyonát a felesége roko­nainak ítélte. Nem értem, hogy lehet az, hogy én semmit sem öröklök a bátyám után, s hogy a bátyám vagyonát miért a felesége rokonai örökiik. ön ebben az esetben valóban nem tekinthető örökösnek. A hagya­ték az örökhagyó vagyona, jogai és kötelességei) ugyanis az örökhagyó pillanatában száll át az örökösre, minden hatósági végzés nélkül. A közjegyző hagyatéki végzése csu­pán megállapítja az örökösöket, de nem „nevezi ki“ azokat, s nem „ítéli meg“ nekik a hagyatékot. A bátyja halála pillanatában a fe­leségére szállt minden örökölhető joga és kötelessége, mivel ő az öröklés törvényes rendjében kedve­zőbb helyzetben volt, mint ön. Az örökhagyó házastársa a leszárma- zókkal vagy az örökhagyó szüleivel együtt örököl, s ha ilyenek nincse­nek, úgy egyedüli örökös. Ezzel szemben az örökhagyó testvére csak akkor örökölhet, ha az örökha­gyónak nem voltak sem leszárma­zol, sem felesége, sem pedig szülei. A perdöntő tehát az, ki volt az örö­kös a bátyja halála pillanatában. Ezen a tényen nem változtathat semmit az, ha a bátyja felesége csak néhány nappal élte túl a férjét, de még az sem. ha a férje halálának pillanatától saját haláláig nem volt eszméletén, tehát nem volt jogi cse­lekvőképessége. A jogképessége, jogalanyisága ugyanis megmaradt, a hagyaték tulajdonjoga ezért reá szállt át, majd amikor ő is meghalt, az ő örököseire. A felmondás nem szerződés V. A.: A férjem tavaly december­ben adta be a felmondását, mivel a gyermekeink egészsége szem­pontjából szükségessé vált a lak­helyváltoztatás. Az üresen maradt szülői házba költözködtünk, a volt otthonunktól 200 kilométernyire. A felmondásra mindeddig nem ka­pott választ, s nem is akarják elen­gedni munkahelyéről. Ha bemegy az irodába, gúnyos mosollyal fogadják. A prémiumuk bánja, ha valaki el­megy az üzemből. Miért nem lehet őt elengedni? Kihez forduljunk eb­ben az ügyben? Számtalanszor megírtuk már: a felmondás érvényessége szem­pontjából teljesen lényegtelen, hogy a munkaviszony másik résztvevője- a dolgozó vagy akár a munkáltató- egyetért-e a felmondással. Meg­egyezésre, szerződésre van szük­ség a munkaviszony létrehozásá­hoz, ám a munkaviszony megszün­tetését a törvény nem köti kölcsönös megállapodáshoz (elismeri azonban az ilyen jellegű megállapodásokat). A munkáltató lényegében csak a tör­vényben pontosan meghatározott indokokból szüntetheti meg a mun­kaviszonyt. A dolgozó bármilyen in­dokból, sót akár indoklás nélkül is megszüntetheti munkaviszonyát fel­mondással. A felmondást tehát, mint a munkaviszony egyik résztvevője akaratának kinyilvánítását, nem le­het elfogadni vagy visszautasítani. A felmondás címzettje legfeljebb annyit tehet, hogy a bírósághoz for­dul olyan indítvánnyal, hogy dönté­sében állapítsa meg a felmondás érvénytelenségét. Igaz, a munkálta­tók, ha jogilag nem is, ténylegesen erősebbek a munkaviszony meg­szüntetésének kérdéseiben. A mun­kaügyi perekre szakosodott jogá­szokon kívül egy rendkívül hatékony eszközzel rendelkeznek - a munka- viszony megszűnését igazoló kilé­pési bélyegzővel. Márpedig, amíg ezt be nem pecsételik a dolgozó személyi igazolványába, egyetlen más munkáltató szervezet sem al­kalmazhatja a dolgozót. A Munka Törvénykönyve 25 § (1) bek. szerint ugyanis a munkáltatók csak azt a dolgozót alkalmazhatják, aki bebi­zonyítja, hogy előző munkaviszonya megszűnt. Ez a bizonyítás az előző munkáltató által a személyi igazol­ványba beütött pecséttel, s „kivéte­lesen más módon“ történik. Ilyen kivételes mód az is, ha a dolgozó bebizonyítja (bírósági igazolással), hogy a bíróságon per folyik a mun­kaviszonya megszüntetésének ér­vényességéről. Ajánljuk tehát, for­duljanak ebben az ügyben a járási ügyvédi tanácsadó irodához, s bíz­zanak meg ügyvédet azzal, hogy indítson pert ebben az ügyben. A polgári perrendtartás 80. § b) pontja alapján a bíróság kötelezheti ugyanis a munkáltatót arra, hogy a kilépési pecsétet beüsse a szemé­lyi igazolványba, sőt esetleges kár­térítésre is. (m-n.) ÚJS2 6 1988. V

Next

/
Thumbnails
Contents