Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-01 / 179. szám, hétfő

Nem véletlenül lettek elsők A Martini járás eredményei és gondjai Odafigyelni egymásra A természeti kincsekben gazdag Martini járás az év minden szaká­ban a turisták paradicsoma. Fej­lett az ipara, jól kiépített a szolgálta­tó hálózata, eredményes a mező- gazdasága. Száztízezer lakosának több mint a hatvan százaléka két városban, Martinban és Turčianské Teplicében él. A járási székhely nemcsak közigazgatási, hanem kul­turális központ is. Itt van a Matica slovenská székháza, az Sznf Nyom­da, de van múzeuma és színháza is.- Munkánkban a célok megjelölé­sekor mindenkor a lakossági szük­ségleteket tartjuk szem előtt - vallja Pavel Hankö, a jnb elnöke. A gyer­mekintézmények hálózatát eredmé­nyesen fejlesztjük. Ha a közeli na­pokban a turanyi óvoda is elkészül, az óvodáskorúak mintegy 98 száza­Ján Dulin (A szerző felvételei) lékát tudjuk elhelyezni. Az egészség­üggyel együttműködve rehabilitáci­ós óvodákat is létesítettünk. Ma már lakosaink kilencvenhat százaléká­hoz jut el a vezetékes ivóvíz. Ezzel párhuzamosan bővítjük a szenny­vízcsatorna-hálózatot, de minden igyekezetünk ellenére ezen a téren nagy a lemaradásunk. Ennek egyik oka a magas költségek, de meg kell említeni a szennyvíztisztító állomá­sok hiányát is, jelenleg csupán tíz van a járásban. A közeljövőben Tur­čianské Teplicében adnak át egy új állomást. Még ez évben Sučanyban hozzákezdünk egy további szenny- vízderítő állomás építéséhez.- Ha számításaink beválnak, a jö­vő tervidőszakban teljes egészében megoldjuk az ivóvízellátást, s csak­nem egészben a szennyvízcsator­na-hálózat kiépítését is - veszi át a szót Ján Dulin, a jnb titkára. - Egyébként az életkörülmények ja­vítására és a környezetvédelem ér­dekében a mostani és a következő tervidőszakban hatvankét akció megvalósítását tűztük ki célul. Már ma is sokan irigylik tőlünk a jó, tiszta levegőt, de mi ennek ellenére nem vagyunk elégedettek a jelenlegi helyzettel. Aki megfordul a járásban, látja a rohamos fejlődésre utaló építkezé­seket, toronyházakat, a takaros csa­ládi házakat. A tervidőszak első két évében állami beruházással 1209 lakás épült, s így feladataik harminc­egy százalékának már eleget tet­tek. A magánépítkezések terén azonban nem ilyen rózsás a helyzet. A lemaradást az építőanyagok hiá­nyával magyarázzák a járás illetéke­sei. Ez azonban csak féligazság. Ugyanis azokban a községekben, ahol a lakosok építkeznének, ott hiányzik a közművesítés, vagy ke­vés az építkezési telek. A tervidő­szakban 1050 családi háznak kelle­ne felépülnie, de két év alatt csak háromszázharminc készült el. Hogy a feladatokat teljesíthessék, csak­nem ezer építkezési telek kialakítá­sát készítik elő.-A járásunkban, de főleg a két városban igen nagy a lemaradás a járulékos építkezések terén. A ké­sés hét-kilenc évet tesz ki. Ez a helyzet tarthatatlan, sajnos, a problémák felszámolása nemcsak rajtunk múlik. A lemaradás csökken­tésének, érdekében a magasépítő vállalat e téren végzett munkáját ezentúl tíz helyi építkezési üzem fogja segíteni. Azt hiszem itt az ide­je, hogy ezen a téren országos vi­szonylatban is rendet teremtsünk. A lakótelepeken szükség van isko­lákra, gyermekintézményekre, üzle­tekre, egészségügyi és szolgáltató létesítményekre - mondja nem kis indulattal az elnök. A járás lakosai maguk is sokat tettek és tesznek a fejlődésért. Sza­badidejükben, a hétvégeken társa­dalmi munkában vesznek részt. A Z akció beruházási részében lét­rehozott érték két év alatt meghalad­ja az ötvenhat millió koronát. Ez azt jelenti, hogy hetvenhat építkezést fejeztek be, ami a meghatározott feladatok ötvenhárom százalékos teljesítését jelenti. A legjobb ered­ményeket Sklennében, Dubovában, Jazernicében, Turčianské Teplicé­ben és Martinban érték el. A nem beruházási részben a két év alatt hatvanhét millió korona érték szüle­tett. A múlt évben végzett munkáért nem véletlenül kapott a járás kormányelismerést.- A lakosság elégedettségének fokmérője az áruellátás és a szolgál­tatások színvonala - vallja a titkár. - Nos, egyikkel sem lehetünk elége­dettek. Akadozik az ellátás, s ez elégedetlenségre ad okot. Ami a szolgáltatásokat illeti, az általunk irányított két helyi gazdálkodási üzem, a Turčan és a szolgáltató vállalat jól kiépített hálózattal rendel­kezik, a falvakat mozgó gyűjtőhelyek látogatják. A tervüket, nyereségüket a múlt évben is túlszárnyalták, de ennek ellenére tevékenységükben még sok a javítani való. A nagyobb kezdeményezés hiányzik munká­jukból. A helyzeten sokat javítana - an­nál is inkább, mivel turisták által látogatott vidékről van szó -, ha a lakossági szolgáltatásokban a hnb kisüzemei is segítenének. Csakhogy ettől idegenkednek a járásban A múlt év végéig tizenhat központi községben működött kisüzem, négy további létrehozásával számolnak. A kisüzemek lakossági szolgáltatá­sokból eredő bevétele nem haladja meg az összbevétel tizenöt százalé­kát, s ez igen kevés. A monopolhely­zetben levő Turčan, amely termelési feladatokat is ellát, és a közszolgál­tató vállalat feltételezhetően tart a konkurenciától. Erre utal az is, hogy ebben a járásban csupán nyolcvanöt iparengedélyt adtak ki magánembereknek. Ezen a szemlé­leten változtatni kell, úgy mint ahogy tették azt Turčianské Teplicében, ahol a közelmúltban a kisüzemet pékséggel bővítették.- Az előttünk álló feladatok meg­követelik, hogy a lakosság széles rétegeit bevonjuk az irányító munká­ba és a járás üzemei segítsék a fej­lődést. A tervidőszak két évében harminckét millió koronával segítet­ték az egyes építkezéseket - kap­csolódik a beszélgetésbe Jozef Vra­bec, a jnb alelnöke. - Sokat várunk attól is, hogy a járási ipari vállalatunk július elsejétől állami vállalatként működik. Nem szabad azonban Pavel Hanko megfeledkeznünk a vendéglői, a szállodai férőhelyek számának nö­veléséről sem. További sípályák és felvonók építése is fontos feladat. Az üzemek ezen a téren is sokat segít­hetnek. A lakótelepeken a jövőben növe­lik a polgári bizottságok számát, ak­tivizálják a lakóbizottságokat, sport­egyesületeket hoznak létre. Ami a nagyobb községeket illeti, ott Gott- wald-napokat tartanak. A lakosság az elhelyezett urnákba dobhatja, névvel vagy anélkül, észrevételeit, javaslatait, bírálatait. Ilyenkor nem­csak a jnb és a járási pártbizottság képviselői találkoznak a lakosokkal, hanem azon üzemek, intézmények igazgatói is, akiknek vállalata a leg­több kritikát kapta. Azt mondják, hogy a tizenhat központi községben jó tapasztalatokat szereztek ezen a téren. A jnb azokban a községek­ben, ahol nagyobb problémák me­rülnek fel, kihelyezett munkaérte­kezletet tart, hogy a helyzetet fel­mérje, segítséget nyújtson a megol­dásban. Sok más jó példát is felhozhat­nánk ebből a járásból. Annyit még elmondunk, hogy a nagyméretű építkezések ellenére két év alatt ötvenhat hektárral növelték a mező- gazdasági földterületet, a járási székhelyen lényegesen csökkentet­ték a levegő szennyezését, számos műemléket újítottak fel.- A közmondás szerint csak az az ember követ el hibát, aki dolgozik. Ez a megállapítás ránk is vonatko­zik, de hozzá szeretném tenni, cé­lunk az, hogy a hibák aránya minél kisebb legyen. Meggyőződésem, hogy ez így is lesz - összegezi véleményét Pavel Hanko. - Követ­kezetes, alapos, átgondolt munkára törekszünk, hogy a szó szoros értel­mében a nép képviselőiként dolgoz­zunk. NÉMETH JÁNOS Magányosak. Vagy azért, mert elvesztették társukat, vagy azért, mert a sors kiszámíthatatlansága folytán meg sem találták. Míg egészsége­sek, míg dolgoznak, nem szorulnak segítségre, ám éveik gyarapodásá­val egyre inkább kell melléjük valaki, aki ellátná a napi takarítást, főzést, bevásárlást. Gyakran egyszerűen nincs szükségük ezekre sem, csak meleg, együttérző emberi szóra vágynak. Kisebb városokban, vidéken könnyebb a magányos, idős, beteges emberek élete, hiszen ott még működik a jó szomszédi viszony mechanizmusa. De a nagyvárosok­ban? A panelrengetegben?- Tevékenységünk lényege felku­tatni a gondoskodásra szoruló idős lakosokat, megoldani napi szükség­leteik ellátását - tájékoztatott Viera Walterová, a Vöröskereszt Szlováki­ai Központi Bizottságának munka­társa. - Ezzel is segítünk a nemzeti bizottságoknak, amelyek munkaerő­hiánnyal küzdenek. A Vöröskereszt szervezetein belül a gondozónők önkéntesen, tehát ingyen végzik ezt a humánus tevékenységet, ám az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egyre kevesebben vannak. Fő­leg Bratislavában, az első városke­rületben, ahol pedig a legtöbb gon­dozásra szoruló lakos él. Bratislava öt városkerületében 368 gondozónő 459 időst lát el rendszeresen, de ezenkívül több nyugdíjas csak ki­sebb szolgátlatásokra szorul. Ebben- mint megtudtuk - nagy segítséget nyújtanak a fiatalok (szakközépisko­lások, gimnazisták, egyetemisták), akik geriátriai párosként - gyakran a vér szerinti gyermek, unoka helyett- látogatják az időseket. - A fiatalok visszajelzései alapján arra követ­keztetünk - folytatta Viera Waltero­vá hogy az időseknek gyakran nincs is szükségük a fizikai értelem­ben vett segítségre. Arra viszont igen, hogy meghallgassák őket, hogy részt vegyenek örömükben, bánatukban. Az igazság az, hogy csak valamennyi társadalmi szerve­zet összefogásával érhető el mind a magányosok felkutatása, mind gondozása. A nemzeti bizottságok és a Vöröskereszt szervezetei már nem képesek ellátni ezt az egyre terebélyesedő feladatot. A Vöröskereszt önkéntes gondo­zónői az SZSZK-ban közel hétezer idős embert látogatnak, gondoznak rendszeresen. A Vöröskereszt IX. kongresszusán feladatul tűzték ki, hogy minden alapszervezet lega­lább eggyel emelje a gondozónők számát, s 1989-ig, a X. kongresszu­sig, számuk elérje a közel 11 ezret. Jelenleg 7482 gondozónőt tartanak nyilván, s a sikeres „toborzás“ eredményeként 282 gondozónő van a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da), 326 a Nyitrai (Nitra) illetve 330 az Érsekújvári (Nové Zámky) járá­sokban. A 3478 serdülőkorú gondo­zó főleg Nyitrán, Érsekújvárott, Lo­soncon (Lučenec), illetve Kassa (Ko­šice) városban és Terebesen (Trebi- šov) tevékenykedik.- Érdekes kísérletbe fogtak Brati­slava IV. városkerületében - nyug­tázta elégedetten beszélgetőtársam. - A Vöröskereszt aktivistái lakáshi­vatalok, lakásszövetkezetek dolgo­zóin keresztül eljutottak a házmeste­rekhez, a lakóbizalmikhoz és azoktól kértek segítséget. Mert ki ismerhet­né jobban a lakók helyzetét, mint ők? Ugyanúgy felkérték a postai kézbesítőket, akik ugyancsak köz­vetlen kapcsolatban állnak a nyugdí­jasokkal, s gyakran még többet lát­nak, tudnak meg, mint a házmester. Nagyon szomorú, ha családos, idős lakos válik tartósan magányos­sá. Ha a felnőtt gyerekek elfelejtik, hogy ugyanabban a városban él idős anyjuk, apjuk, vagy ha az uno­káknak nem jut eszükbe nagyany­juk, nagyapjuk. Hiszen nem csak akkor kell odafigyelni a megörege­dett szülőre, ismerősre, ha megbe­tegszik, hanem sokkal előbb. És nem is kell meglátogatni - míg álla­pota nem kívánja - naponta. Gyak­ran elég egy telefon, két-három he­tenként egy látogatás, amiről tudja, csak neki szól. S hogy netán ugyan­azt meséli el, amit már többször hallottunk? Vagy ismételten beteg­ségeit sorolja? Hallgassuk végig, er­re van szüksége. Jusson eszünkbe, egyszer mi is ilyenek leszünk. Gon­doljunk arra, hogy sajnos sem az orvos, sem a geriátriai nővér nem tudja meghallgatni panaszait, de a bolti eladó - illetve azok, akikkel napközben érintkezik - sem. Most nyár van, a szabadságolások ideje, amikor kissé talán kötetleneb­bül élünk, és jobban odafigyelhetünk egymásra. Mindenki közvetlen kör­nyezetében, házon belül is találkoz­hat magányos, idős emberekkel. Ha megfigyeljük őket, egy-két szót vál­tunk velük, már azzal is segítünk. S ha nem tűnik fel alakjuk a lépcső­házban, nem nyílik ki ablakuk, néz­zünk utána, hátha segítségre szorul­nak. Emberségünk erre kötelez. PÉTERFI SZONYA A felvásárló vállalatok a sörárpa minőségéért Milliókat áldoznak a termelők anyagi érdekeltségének növelésére A Mezőgazdasági Terményfelvá­sárló és Ellátó Vállalat dolgozói szá­mára a kalászos gabonafélék szem­termésének betakarítása és átvétele nem a termésről való gondoskodás­nak a végét, hanem a kezdetét je­lenti. Ez érthető, hisz üzemeink többségénél nem csupán tárolják a gabonát, de a termés szárításáról és utókezeléséről is gondoskodnak. Az állami tervnek megfelelően, az idei termésből 2,4 millió tonna kalá­szos gabonafélét, 61 ezer tonna ét­kezési és takarmányhüvelyest, vala­mint 74 ezer tonna őszi repcét kell felvásárolnunk. Ennek keretén belül, a söripar számára 259 ezer tonna sörárpát kell megvásárolnunk a ter­melőktől, ebből 100 ezer tonnát az első és második minőségi osztály­ban, hogy elegendő kifogástalan alapanyag álljon rendelkezésre a ki­vitelre szánt maláta előállításához. A feladat nem könnyű, tekintve, hogy a sörárpa termőterülete a múlt évhez viszonyítva több mint 23 ezer hektárral csökkent. A termelők újab­ban nem nagyon érdeklődnek a sör- árpatermesztés iránt; 1975 óta több mint 115 ezer hektárral csökkent Szlovákiában a söripari követelmé­nyeknek megfelelő árpafajták ter­mőterülete. Ezzel szemben a felvá­sárlási feladatok mérsékelten emel­kedtek. Egyre kisebb területről min­dig több sörárpát kell felvásárolnunk a sör- és malátagyárak számára, ami nem kevés gondot jelent vállala­taink számára. Gyakran felteszik a kérdést, miért szorult nálunk az érdeklődés perifé­riájára a sörárpatermesztés? Ok több is akad. A legfontosabbak egyi­ke, a tavaszi árpafajták kisebb ter­mőképessége. Minden szakember tudja, hogy ezek az árpafajták az őszi búzánál 10-15 százalékkal, a kukoricánál pedig 15-20 százalék­kal kisebb hektárhozamot adnak. Az állami terv az összetételre való te­kintet nélkül határozza meg a gabo­natermesztési feladatokat, s a ter­melők természetesen azokat a ga­bonaféléket részesítik előnyben, amelyek a legnagyobb termést ígé­rik egy hektár átlagában. Erre egye­bek között az is ösztönzi a termelőt, hogy a vállalatok vezető tisztségvi­selőinél a munkadíj mozgó részének kifizetését a szemesek termesztésé­ben elért eredményektől teszik füg­gővé. Az említett problémák áthidalása, mindenekelőtt a termelői érdeklődés serkentése és a sörárpatermesztés színvonalának emelése érdekében jelentős pénzösszeget szabadítot­tunk fel termelési-gazdasági egysé­günk integrációs alapjáról a mező- gazdasági vállalatok anyagi érde­keltségének növelésére. A Sör és Malátagyárak termelési-gazdasági egységgel együtt az idén 35 millió koronát fizetünk a mezőgazdasági vállalatoknak részben a sörárpater­mesztés átlagosnál nagyobb költsé­geinek ellensúlyozására, az utóke­zelési és tárolási költségek megtérí­tésére, továbbá a korszerű, hangár rendszerű tárolók építésére vállalko­zó vállalatok megsegítésére. Ugyanis az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termés egy része a nem megfelelő utókezelés és tárolás miatt veszít az értékéből. Az integrációs alapból való hozzájá­rulás mértékét természetesen a fel­vásárolt termés minőségétől tesszük függővé, ami a sörárpáról való gon­doskodás fokozására ösztönzi a ter­melőket. Mint tudjuk, 1989-ben hatályba lépnek az új felvásárlási árak, s lé­nyegesen emelkedik az első és má­sodik minőségi osztályú sörárpa ára. Vagyis a tavaszi árpa termesztése ugyanúgy gazdaságossá válik, mint mondjuk a búza vagy egyéb nö­vényféleségek termesztése. A sör­árpa termesztése nagyobb részt a Nyugat-szlovákiai kerületben összpontosul, hisz a felvásárolt mennyiségnek csaknem 80 százalé­ka az itteni mezőgazdasági vállala­tokból származik. A központi nyil­vántartás szerint, Szlovákia mező­gazdasági vállalatai az idén 148,6 ezer hektáron termelnek tavaszi ár­pát, ebből a Nyugat-szlovákiai kerü­letben 84,6 ezer hektár, a Közép­szlovákiaiban 24,8 ezer hektár, a Kelet-szlovákiaiban pedig 39,2 ezer hektár található. Szerződésileg 245 ezer tonna sörárpa felvásárlása biztosított, ami a terv 94,6 százalé­kos teljesítésének felel meg. A hazai fajtajegyzékben 15 árpa­fajta szerepel, melyek közül a söri­pari követelményeknek a Krystal, Rubin és Perun felel meg legjobban. Ezek a világviszonylatban is kiváló malátagyártási alapanyagot szolgál­tató fajták az idén több mint 30 százalékkal részesednek a fajtaösz- szetételből. Árpafajtáink közül csu­pán a Horal és Zenit nem alkalmas első- és másodosztályú maláta elő­állítására, ezért ezeket a fajtákat a vállalatok mindössze a terület 1,5 százalékán termesztik. Az utóbbi években a beltartalmi érték alapján a termésnek több mint 60 százaléka megfelelt az első és második minő­ségi osztály követelményeinek. Saj­nos, a mechanikailag sérült, törött szemek aránya lényegesen rontotta az alapanyag minőségét. Ez a kom­bájnok cséplőszerkezetének rossz beállítására utal. Sokan megfeled­keznek arról, hogy a sörárpa beta­karításánál a kombájnok beállítását naponta legalább két-három ízben kell ellenőrizni, illetve a nedvesség- tartalomnak megfelelően módosí­tani. Az aratás, illetve a felvásárlási idény mindig komoly feladatot jelent a termelők és a felvásárlók számára. A problémák megoldásának ered­ményessége részben a technikai felkészültségtől, részben a hozzáér­téstől és a feladatokhoz való hozzá­állástól függ. Ezt most mindenütt, a szövetkezetekben, állami gazda­ságokban és a felvásárló vállalatok­ban egyaránt tudatosítani kell, mert csak így tartalékolhatunk elegendő jó minőségű alapanyagot a sör- és malátagyárak - s természetesen a malom- és sütőipar, valamint a ta­karmánykeverő üzemek - részére. ELEMÍR FOLTÍN mérnök, kandidátus, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Tröszt kereskedelmi igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents