Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)
1988-08-26 / 201. szám, péntek
A TELJES ÖNELSZÁMOLÁSHOZ VEZETŐ ÚTON Bevált a brigádforma a dél-csehországi papírgyárakban A gazdasági mechanizmus átalakítása a vállalati vezetés szférájában feladatul tűzte ki a vállalaton belüli önelszámolás elmélyítését és a munka- szervezés olyan megváltoztatását, ami növeli a munkaközösségek jogkörét és felelősségét. Amikor a Dél-csehországi kerületi pártbizottság értékelte a Vétrni-í papírgyár kommunistáinak és a pártszervezeteinek munkáját a termelési alap bővítése, a korszerűsítés és a rekonstrukció, valamint a műszaki fejlesztés és a magasabb gazdasági szinten folyó termelés területén, megállapította, hogy ezeknek a korszerűsítést szolgáló akcióknak a megvalósítása megteremtette a feltételeket az önelszámolás és önfinanszírozás elvein nyugvó önálló vállalat létrehozásához. Teljes mértékben igazolta ezt a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás kiszélesítése is. ÚJ SZÚ )8S. VIII. 26. Önelszámolás és brigádforma- Mindkét fogalom megértésének céljából fontos az összefüggés megvilágítása, már csak azért is, mert sokan az önelszámolás és a brigádrendszerű munkaszervezés fogalmát helytelenül értelmezik, helytelenül kapcsolják össze - hangsúlyozta beszélgetésünk elején a gazdasági igazgatóhelyettes, Jan Tűma. - Röviden szólva, az önelszámolás alkalmazásának elvei a munkaközösségben, a brigádrendszer fokozatos ki- terjesztéséhez vezetnek, beleértve ebbe a vállalaton belüli önelszámolás elmélyítését is. Amíg az önelszámolás elveinek bevezetése elkülö- níthetetlen részét képezi a vállalati irányításnak (amit lehetséges és szükségszerű is gazdasági vonalon kidolgozni és szorgalmazni), mégha a vállalaton belüli irányítás részévé válik is, megőrzi önkéntes jellegét, vagyis figyelembe veszi a dolgozók beleegyezési jogát. Ahogy a továbbiakban rámutatott, a munkaközösségekben az önelszámolási viszonyok hatása - a brigádforma alkalmazásával együtt - néhány hónapja már érezhető a vállalatnál. Elsősorban nő a kollektívák közvetlen részvétele a termelés irányításában, a közösségi munka korszerű elemeinek alkalmazásával a kollektíva közvetlenül is bekapcsolódhat a racionalizációs tevékenységbe és a munkaszervezés tökéletesítésének folyamatába. Szorosabban kapcsolódik az egyén és a munkaközösség jutalmazása a vállalati eredményekhez, és egyúttal erősödik az érdem szerinti jutalmazás elve. Hangsúlyt kap a közösség szociális biztonsága is, és ennek hatása a közösség tagjainak öntudatos fegyelmében tükröződik. Közben jellegzetes vonássá válik a vállalattal szembeni szerződéses viszony, a munkatervek teljesítésére irányuló megegyezések formájában, mely mindkét szerződő fél részére jogokat és kötelességeket szab meg. A kezdet nem volt könnyű A vállalat vezetése alá tartozik hat üzem. kb. 4500 dolgozóval. A teljes önelszámolás bevezetésének előkészítését az állami vállalatról szóló törvény nyilvános vitája idején kezdték. Akkor jelölték ki a tavalyi és idei évre vonatkozó konkrét célokat és folyamatokat is.- Sok dolgot először vállalati szinten kellett tisztázni - mondta Stanislav Cejpek mérnök, termelési igazgatóhelyettes. - Elsősorban tökéletesíteni kellett az önelszámolás során elért eredmények minőségi kimutatását, továbbá kiszélesíteni a brigádforma alkalmazását a kijelölt közösségekben. Eközben kísérletileg hitelesíteni kellett a bérszabályozást néhány üzemben és termelési részlegen; kidolgozni a részesedés elosztásának rendszerét; kidolgozni az anyagi érdekeltség elmélyítésének problémakörét az önelszámolás eredményeinek vonatkozásában. Ezzel a szakemberek tulajdonképpen kimondottan úttörő munkába kezdtek. A meggyőzés, a nyílt vita nem zajlott konfliktusmentesen, hisz tulajdonképpen a bérrendszerről volt szó, amely a közösség érdemeinek tükörképe, s kifejezője az elért eredményeknek. A vállalat igazgatóságán és az üzemekben irányító bizottságok működtek a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetésére. A módszertani rendelkezéseket aktívaértekezletek, tanfolyamok követték, melyeken értékelték és feldolgozták a vállalaton belüli átalakítás gazdasági szabályaihoz fűződő megjegyzéseket. És az eredmény? Az első tapasztalatok, melyek közül néhányat már az évek óta folyó kísérletezés „hitelesített“, kedvezőek voltak. A múlt év végén a brigádformába 891 dolgozót vontunk be, ez 18 kollektívát jelent, ami a vállalat dolgozói össz- létszámának 20 százaléka. A tapasztalatok kiértékelése után ebben a munkaformában dolgozóinknak már 30 százaléka fog dolgozni, az ötéves terv végére pedig a fele. Ez évente a brigádforma kiszélesítésében 450 dolgozót érint. Mozgósító erejű példák A brigádforma alkalmazása terén legmesszebbre a pfibyslavicei papírgyár jutott. Megtudtuk az üzemről - Jan Tü- mától - azt is, hogy az ottani papírgyártó részleg brigádjának „alap- szabályzatán“ 1985 október elsejei dátum szerepel. A múlt év második felétől már az egész papírgyártó üzem brigádformában dolgozik, ahol Štefan Kučeŕík vezetésével 88 munkást foglalkoztatnak. Stanislav Cejpek szavai szerint a közösség szakmai csoportokra tagolódik - egy zárt egészet alkotva -, mérhető adatokkal, állandóan összehasonlítható körülmények között. Az emberek előre ismerik feladataikat és a jutalmat, s kezdeményezően viszonyulnak a racionális munkamódszerek állandó kereséséhez. Hasonlóak a tapasztalatok - még ha csak 1987. október elsejétől is - a české Budéjovice-i papírgyár szigetelő hullámpapírlemezt gyártó részlegében is, melynek vezetője Václav Cerkl. Az 55 tagú közösség a brigádforma bevezetése előtt még háromműszakos üzemeltetésben sem bírt feladatai teljesítésével, sőt a hosszabbított műszakokban, szombat-vasárnap sem. Hiányzott a kölcsönösség szabályozó ereje, ami biztosította volna az intenzívebb munkát - kevesebb dolgozóval is. Ma egy tonna szigetelő hullámpapír- lemez kitermeléséért 37,10 koronát számlázhatnak, és ebből fedezik a munkabért, a juttatásokat, valamint a személyi bértétel összegét. A felesleg a prémiumot képezi. így egyszerre megnőtt a műszak teljesítménye, csökkent a túlóra, és elmaradtak a szabadnapon végzett munkák. A brigádforma kölcsönös előnyeit a közösség és vállalat szempontjából ez év áprilisától a Vétrní-i Rudé právo üzem dolgozói is méltatták, ahol szulfitcellulóz gyártásával foglalkoznak. A technológiai eljárások irányítására számítógépet alkalmaztak, amely kimutatja valamennyi szakma érdemeit is. Az egész üzemből a múlt év végéig hat kollektíva - 435 dolgozóval - alkalmazta a brigádformát, és az idén újabb négy kollektíva tér erre át 207 dolgozóval. Év végére ez 35 százalékos arányt jelent az üzem dolgozóinak összlétszámát tekintve. Ma már nem illúzió a hagyományos jelszó: Jó munkáért jó bért! És végül hogyan értékeli a helyzetet a vállalat igazgatója Václav Hájek?- Hasonló esetek egész sorát említhetném, gyakorlatilag minden üzemben. Ahol a brigádformát az elsők között alkalmazták például a loucicei üzemben, ott ma a dolgozók csaknem egynegyede kapcsolódik be ebbe a munkaszervezési formába. Egyértelműen kijelenthetem, hogy a munkaszervezés és javadalmazás brigádformájának bevezetése előnyt jelent az emberek, a vállalat és így az egész társadalom részére. Megnőtt a közösségeknek a munkával, a jutalommal és az objektív javadalmazással szembeni érdekeltsége, jelentős differenciálódás tapasztalható. Ezzel együtt nőtt a termelés minősége, a munkahelyi fegyelem, az emberek maguk alakítják szociális körülményeiket. Az eredmények tehát kétszeresen is hasznosak, és ezért a brigádforma kiszélesítését folytatják. JOSEF TUKA Ha a minőségről beszélünk... Ne maradjunk meg félúton Ha a minőségről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk az emberi tényezőről. Nemcsak a minősítésről van szó, a százszázalékos teljesítő- képességről, de az ún. munkahelyi kényelemről is. A nyugalom hiánya, a kapkodás, a sietség, ezek mind a jó minőségű munka természetes ellenségei. A módszer is világos: a jól felépített terv; s az állandó termelési változtatások és a termékskála folytonos változtatásának elkerülése. Megelőzni azt, hogy a megkezdett terméket félre kelljen tenni, mert előbb egy újat kell gyártani, vagy komplettizálni... Legyen jó kapcsolat az üzem és a műhely között.' Lehetetlen a nagyfokú teljesítmény kitűzése és biztosítása csak néhány termelőrészlegre vonatkoztatva. Az egész vállalatnak és üzemnek ritmikusan kell dolgoznia. Minden más mellett ezt a célt szolgálja a munkaszervezés és jutalmazás brigádformája. A munka és a végtermék kellő minősége tehát komplex hozzáállást követel. Ez nézetünk szerint mindennek az alapja. Ha a minőség kérdését elkülönítve akarjuk megoldani - az anyag biztosítását a korszerűsítéstől elkülönítve; vagy a technika biztosítása nélkül, a tervezést a kutatóintézetekkel és a konstrukcióval való kapcsolat figyelembe vétele nélkül; s ha csak az ember és gép munkájának ellenőrzésére szorítkozunk, mindig csak félúton maradunk. A továbbiakban még így is felmerülhet a kérdés: Mi is a jó minőségű munka és az ennek megfelelő minőségű termék feltétele? Az irányítás egyik legfontosabb tényezője kiküszöbölni mindazt, ami nagy költségeket, lázas sietséget és sok, fölösleges szervezőmunkát von maga után. Szükséges ezért alaposabban elgondolkodni a korszerűsítés kérdése felett. Ide tartoznak a műhely nagy teljesítményű gépei, a megmunkálóközpontok és a legújabb technikával dolgozó lemezformáló gépek is. Csakhogy... Az alapvető eszközök modernizálásához kell a termékeket igazítani. Bármilyen abszurdnak is tűnik, ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a gépekre költött kiadások meghozzák a kívánt eredményt. Az anyagilag igényes termék sok normaórát és nagyfokú fizikai munkát követel, s ez a csúcstechnikát képviselő gépek fékezóje. Mit számít az, hogy ezeknek a gépeknek a teljesítménye né- hányszorosan magasabb az eddigieknél, ha utána a termék még bonyolult kézi munkát igényel. Ezért fontos a műhelyek korszerűsítése mellett a konstrukció modernizálása is. Az is fejlett technikát igényel. Kifejleszteni és megrajzolni olyan termékeket, melyek konstrukciós lényegükkel megfelelnek a modem termelési technikának. A korszerűsítés szükséges, de legyen kétirányú - fentről és lentről is. VÁCLAV STANČEK, a čakovicei ZPA üzemi pártalapszervezetének elnöke ZDENÉK MACHLINGER, az üzem mestere WM) A dunamocsi (Moca) Dunai Flottilla Efsz-ben a Lach család három nemzedéke dolgozik útburkolóként. Michal Lach jelenleg két fiával és két unokájával együtt Trnavában a Gottwald-tér burkolatát készíti. Felvételünkön a trnavai városi őrtorony előtt láthatók. Elöl Michal Lach guggol. (Vladimír Benko felvétele - ČSTK) Az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának felhívása Mi a véleményük a mezőgazdaságról? Az SZLKP Dunasze/dahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága az 1988 szeptember második felében sorra kerülő ülésén megtárgyalja a járás mezőgazdasági és élelmi- szer-ipari komplexumának eredményeit és fejlődésének távlatait. Ellenőrzi, hogy a járásban miként teljesítik a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének határozatát, amely kitűzte a mezőgazdaság, valamint az élelmiszer-ellátásért felelős további ágazatok fejlődésének hosszú távú programját. A járási pártbizottság tanácskozásának napirendjén természetesen nem csupán a feladatok teljesítésével összefüggő kérdések fognak szerepelni, tehát nem kizárólag az Intenzifikáció 1990 néven ismert program megvalósítását fogják ellenőrizni, amely meghatározta a kerület mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és szolgáltatási vállalatainál, valamint a tudományos és kutatási bázisban dolgozók feladatait. A jelenlegi helyzet megítélése és az elkövetkező időszak feladatainak meghatározása szintén a tanácskozás napirendjének tárgyát képezi. A tanácskozásnak egyebek között az a célja, hogy fokozzák a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítésére, a 8. ötéves tervidőszak célkitűzéseinek elérésére és bizonyos szakaszokon azok túlszárnyalására tett erőfeszítéseket, s ezzel egyúttal megteremtsék a feltételeket a 9. ötéves tervidőszakban való helytálláshoz. A járási pártbizottság sokszor kifejezte elismerését a mezőgazdasági vállalatoknak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért jelentős sikerekért. Az elért eredmények a járás mezőgazdasági dolgozóinak magas fokú politikai és szakmai felkészültségéről tanúskodnak, s igazolják, hogy a dolgozók maguk is behatóan érdeklődnek az ágazat továbbfejlesztésének lehetőségei iránt. A járási pártbizottság szeptemberi ülésén az egész kérdéskomplexumot megvitatja. Napirendre tűzik a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, gazdaságossággal, beruházásokkal, gépesítéssel, a mezőgazdasági szolgáltatásokkal, a járás élelmiszer-ipari vállalatainak és üzemeinek tevékenységével, a gazdasági mechanizmus átalakításával, az élet- és munkakörnyezet védelmével és alakításával stb. összefüggő kérdéseket. A CSKP Központi Bizottsága 7. és 9. ülésének határozatai, valamint a legfelsőbb pártszervek azon dokumentumai alapján, amelyek feladatul adják, hogy a CSKP XVII. kongresszusának stratégiai irányvonalát a gazdasági mechanizmus átalakításának és a társadalmi élet demokratizálásának programja szerint kell megvalósítani, és összhangban azzal a kívánalommal, hogy a CSKP politikájának alakításába, megvalósításába és teljesítésének ellenőrzésébe a lehető legnagyobb mértékben be kell kapcsolni a dolgozókat, célszerűnek tartjuk, hogy a járásunkban meghatározó jelentőséggel bíró mezőgazdasági-élelmiszer-ipa- ri komplexum fejlődésének kérdéseit a dolgozók széles körű részvételével vitassuk meg. Ennek érdekében az SZLKP Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága felhívással fordul a járás lakosaihoz, a szövetkezetek tagjaihoz, az állami gazdaságokban, az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági szolgáltató vállalatoknál dolgozókhoz, és mindazokhoz, akik szívügyüknek tekintik a mezőgazdaság és a vele kapcsolatos termelési ágak sokoldalú továbbfejlesztését, hogy kapcsolódjanak be a járási pártbizottság tanácskozásának előkészítésébe. Járuljanak hozzá önök is a tanácskozás tárgyi és napirendi gazdagításához, színvonalának emeléséhez. Észrevételeiket, javaslataikat, kérdéseiket és állásfoglalásukat - beleértve a fogyatékosságok bírálatát is - az alábbi címeken, illetve telefonszámokon várjuk: • az SZLKP járási bizottsága, a mezőgazdaságban és élelmiszer- iparban végzett pártmunkával foglalkozó alosztály, 929 01 Dunajská Streda; telefonszám: 226 15, 269 61 és 226 16. • a Csallóköz járási újság szerkesztősége, Leninova 23, 929 01 Dunajská Streda, telefonszám: 234 19 és 239 80. A megadott címeken, illetve telefonszámokon legkésőbb szeptember 10-ig várjuk észrevételeiket, hogy a tanácskozás előkészítésénél valamennyit figyelembe vehessük. A jelzett időpontig személyesen is közölhetik véleményüket, feltehetik kérdéseiket. Kapcsolódjanak be önök is! A járási pártbizottság ülesének előkészítésében való részvételük a szocialista demokrácia elmélyítésének és tökéletesítésének megnyilvánulása.
