Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-25 / 200. szám, csütörtök

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Milyen lesz a népművelés? A jövedelmező szolgáltatások felé Ha a pontos értelmezésnél kívá­nok maradni, akkor a népművelés a tömegek műveltségi szintjének emelésére hivatott tervszerű, isko­lán kívüli tevékenység. Hogy mai munkánk, népművelőink mostani te­vékenysége felöleli-e teljes egészé­ben, egész szélességében a töme­gek, a nép művelésének ilyen mód­ját, erre mindenki tudja a választ. Nagyok a tartalékaink, s örülhetünk, ha falvainkon egy-egy amatőr cso­port - műkedvelő színjátszók, éne­kesek, irodalmi színpad néhol művelődési klub több-kevesebb fo­lyamatossággal működik. Dolgoztam népművelőként én is, így ha akarom, ha nem, foglalkoztat­nak azok a megváltozott körülmé­nyek, amelyek között a nemzeti bi­zottságok megnövekedett hatáskö­réből eredően községeink népmű­velői tevékenykedhetnek. Ma - de még inkább a jövőben - valóban a helyi igények határozhatják meg, milyen lesz falvainkon a népművelés színvonala. A járási népművelési központ dolgozójaként az én mun­katerületem most nem közvetlenül az amatőr csoportok munkájának értékelése vagy irányítása. Azonban a tervek egyeztetése, koordinálása, a tevékenység elemzése közben is érzem, észlelem, hol mi lendíti előre, vagy mi akadályozza, hogy egy-egy helységben pezsgőbb, elevenebb kulturális élet legyen, hogy vonzób­bá váljon valamely előadássorozat, látogatottá a társadalmi szervezetek által rendezett tanfolyam. Azt, hogy „felülről“ nem lesz uta­sítás, noszogatás, tpgy önállóan kell dönteni: nekünk itt, most erre van szükségünk - még nem olyan könnyű megtanulni, elfogadni. Hogy helyben kell meggyőzni az üzeme­ket, a földműves-szövetkezetet, hogy járuljanak hozzá a költsége­sebb rendezvények pénzügyi támo­gatásához, a művelődési otthon, a klub üzemeltetéséhez, szintén nem mindenütt tetszik. Ismét - ilyen szempontból is igaz, hogy minden az embereken múlik. A nemzeti bizottság tisztségviselőin, a tanácstagok, a képviselők igé­nyességén és szerintem a népmű­velő hivatástudatán, ügyszeretetén, ha közhelynek tűnik is, lelkes és másokat is lelkesíteni tudó mun­káján. Nem kell, hogy példákkal érvel­jek. Mindannyian lemérhetjük saját lakóhelyünkön, falunk vagy váro­sunk példáján, milyen ott a népmű­velő, a népművelés. Egyre keve­sebb az amatőr színjátszónk, egyál­talán, mintha az eziránt való érdek­lődést a mai modern életforma egyre inkább kiszorítaná. Sok az olyan érv, hogy nincs rá idő, hogy ha „csak műkedvelői“ szinten tudjuk, akkor az már nem elégít ki bennünket. Inkább szervezhető színházlátoga­tás, ha van hozzá autóbusz, ha akad szervező. Sokat foglalkoztat, milyen lesz, milyen lehet az elkövetkező évek­ben, évtizedekben a népművelés? Ha - megint csak a fogalom pontos értelmezéséből indulok ki - teljesen meg akarjuk tölteni tartalommal, ak­kor kissé módosítanunk, változtat­nunk kellene eddigi elképzelésein­ken, elvárásainkon. Hiszen az em­berek műveltségi színvonala, érdek­lődése nagyon megosztottá, sokré­tűvé vált. Társadalmi és kulturális szervezeteink számára adott a klub­tevékenység, s ez a művelődés, a szakköri tevékenység, a hobbi számtalan lehetőségét feltételezi. Ma már nem egy vagy két értelmisé­gi ember él egy-egy faluban, hanem az értelmiségiek számottevő köre, ha úgy tetszik, csoportja. Az agrár­mérnök, az orvos, az állatorvos, a gépészmérnök, a közgazdász, számtalan adminisztratív dolgozó. S mellettük a pedagógusok, akik közül egyre kevesebb vonható be e nem kis szabadidőt, rengeteg tü­relmet igénylő munkába. Úgy gondolom, egyetlen embertől- a népművelőtől - képtelenség len­ne elvárni, hogy egy egész falukö­zösséget átfogó és megmozgató te­vékenységet fejtsen ki. Viszont ösz­tönzője, irányítója, koordinátora kell hogy legyen annak a számtalan szervezeten, klubon, szakkörön ke­resztül folytatott érdekes, színvona­las tevékenységnek, amelybe mű­veltségük, képességeik és érdeklő­désük szerint bekapcsolódnak fiata­lok és nyugdíjasok, kertészkedók vagy kézimunkázni szeretők, horgá­szok vagy amatőr csillagászok... Valószínű, hogy nemcsak énnekem tűnik úgy, hogy egyre kevesebb al­kalmunk, időnk van a beszélgetésre. A kötetlen, a véleményünket nem­csak kimondásra, hanem formálásra is kényszerítő vitára. Ennek fórumait sejtem, vagy vélném megtalálni a modern ember életformájának leg­jobban megfelelő, kisebb, meghatá­rozott érdeklődésű csoportokat összefogó klubokban. Szeretném, ha a jövő faluja kultu­rális életének nemcsak egy-egy amatőr csoport léte, munkája lenne a mércéje, ha az ún. „hivatalos akciókon“, ünnepségeken túl igény- nyé, lehetőséggé, valósággá válna a sokrétű, értelmiségieinket is foglal­koztató ilyesfajta klubtevékenység. Nagyon távoli lehetőség? Álmodo­zás? Azt hiszem, azon múlik, kik, hol- s mennyire akarják. Újra csak azt mondom: az embereken múlik! PUKKAI ILONA, a Galántai (Galanta) Járási Népművelési Központ munkatársa ÁRDRÁGÍTÁS A PIACOKON ÚJ SZÚ >88. VIII. 25. Féléves munkatervünkkel össz­hangban nemrég a városkerületi nemzeti bizottságok népi ellenőrzési bizottságaival, a Szlovák Kereske­delmi Felügyelőséggel, a Városi Köz­egészségügyi Állomással, a Városi Állategészségügyi Intézettel, a fo­gyasztók ellenőrző tanácsaival, a nemzeti bizottságok képviselőivel és aktivistáival együttműködve a pi­acok és vásárcsarnokok rendtartá­sainak megtartását ellenőriztük. Fi­gyelmünket főként az árusított ter­mékek minőségére és árára össz­pontosítottuk, de más - a kiskeres­kedelmi tevékenységet szabályozó - előírások megtartására is. Elöljáróban el kell mondanom, hogy a Szlovák Árhivatal 1979-ben megállapította a helyi piacokon ér­vényes kiskereskedelmi árak szabá­lyozásának alapelveit, melyek sze­rint a mezőgazdasági termékeket az állami kereskedelemben az I. minő­ségi osztályra érvényes kiskereske­delmi árakon lehet értékesíteni, me­lyekhez hozzá lehet számítani az engedélyezett felárat. Ez a felár a zöldségnél elérheti a kiskereske­delmi ár 50 százalékát, a gyümölcs­nél pedig a kiskereskedelmi ár 20 százalékát. Az emített szempontok alapján a város kiválasztott piacain 77 árust ellenőriztünk. A 30 ellenőrző bevá­sárlásból 12 esetben (azaz 40 szá­zalékban) állapítottunk meg árdrágí­tást. A 100 koronára átszámított ár­drágítás összege 28,27 korona volt. Az összes ellenőrző bevásárlásra átszámított árdrágítás mértéke meg­haladta a 7 koronát. A fogyasztók megkárosításának egyik okát abban látjuk, hogy a pia­cokat igazgató szervek megkésve közük az érvényes árakat, illetve megkésve teszik közzé az árlistákat. Egyes esetekben helytelen árak közlésével meglehetősen súlyosan károsították meg a fogyasztókat. A Miletič utcai piacon például a piac vezetése 12,50 korona helyett 18 koronában határozta meg a cse­resznye árát (a különbözet a vásárló kárára 5,50 korona volt). A fogyasztók érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint az árusnak fel kell tüntetnie a nevét és állandó lakhelyének címét, illetve az árakat. Azt tapasztaltuk azonban, hogy még ezeket az alapvető ren­delkezéseket sem mindig tartják meg. Ezzel kapcsolatban említeném meg, hogy a panaszkönyvet általá­mészetesen nem csupán a népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzik. Állandó és folyamatos ellenőrzést végeznek a nemzeti bizottságok és a belkereskedelmi minisztérium szervei, melyek egyebek közt figye­lemmel kísérik azt is, hogyan tartják meg a piaci árusok a Belkereskedel­mi Törvény rendelkezéseit. Az ellen­őrzésben azonban részt vesznek a fogyasztók ellenőrző tanácsai is. ban nem találtuk meg a piacokon, holott ez is fontos előfeltétele a vá­sárlók jogai védelmének. Az ellenőrzés során figyelmet szenteltünk a higiéniai szabályok megtartásának is. Megállapítottuk, hogy a Miletič és a Žilinai utcai piacokon valamint a városi vásár- csarnokban a tisztaság egészében véve megfelelő színvonalon van. Hi­ányosságként könyveltük el viszont például azt, hogy a Raša kapitány utcai piacon nincs ivóvíz, s a Meh- ring utcain pedig higiéniai berende­zés. A városkerületi közegészségü­gyi állomások laboratóriumban vizs­gálták a zöldségek nitráttartalmát. Az 1987. évvel szemben itt bizonyos javulást állapíthattunk meg. A piacokat, vásárcsarnokokat ter­(Lórincz János illusztratív felvétele) A megállapított hiányosságokat az egyes nemzeti bizottságok kereske­delmi osztályainak jelentik. 1987- ben például az V. városkerületben 27, 1988-ban pedig 21 szabálysér­tés ügyében indult eljárás az árusok ellen, a 15 vétkesnek talált árusra együttesen 1900 korona pénzbírsá­got róttak ki. A hiányosságokat megvitattuk a városkerületi nemzeti bizottságok, illetve a Fővárosi Nemzeti Bizottság felelős tisztségviselőivel, akik a hiá­nyosságok megszüntetése érdeké­ben intézkedtek. ALOJZ MARTANOVIČ, a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke A gazdasági mechanizmus átalakítása új, igényesebb követelményeket támaszt a szolgáltatásokkal szemben. A közel­múltban még azt hangsúlyoztuk, hogy bővíteni kell a szolgáltatásokat, közelebb hozva őket az állampolgárokhoz, de nap­jainkban már a minőség és a jövedelme­zőség kerül a figyelem előterébe. Ez azonban megköveteli, hogy átalakítsuk a szolgáltatások szerkezetét. Mi teljesítjük feladatainkat a jövedel­mezőség terén. Míg 1987 első néhány hónapjában még 387 000 korona veszte­séget mutattunk ki, az idén azonos idő­szakban már több mint 310 000 korona volt a nyereségünk. Tény viszont, hogy ma is vannak veszteséges szolgáltatása­ink. Ide tartozik elsősorban az autószer­viz, a szabóság, a fodrász- és borbély, a cipőjavítás. Ugyanakkor gépipari terme­lésünk, építőipari, asztalos, lakatos és lakásszolgáltatásaink jövedelmezóek. Az a célunk, hogy 1990-ben már az önálló elszámolás és az önfinanszírozás elve alapján gazdálkodjunk, még akkor is, ha egyes szolgáltatásaink továbbra is vesz­teségesek maradnak. A legnagyobb gondot a gépkocsik javí­tása jelenti. Ugyanis a pótalkatrészhiányt nem sikerült megszüntetni. A Mototechna megrendeléseink 30 százalékát igazolja vissza. Amennyiben külföldről behozott pótalkatrészekről lenne szó, nem is cso­dálkoznánk. Csakhogy a Škoda gépko­csik alkatrészeit sem szállítják. Miért hi­ánycikk a Škoda 120 hajtóműlánca? Miért nincsenek fékdobok, termosztatok, égők és más alkatrészek? Miért kell ezeket az egész köztársaságban keresnünk?! Napjainkban sokat beszélünk az önál­ló elszámolásról és az önfinanszírozásról. Az irányító szervek azonban nem dolgoz­ták ki az olyan szolgáltatások ártámoga­tásának rendszerét, amelyek vesztesége­sek és nem felelnek meg az önfinanszíro­zás alapelveinek. Az állampolgároknak ezekre is szükségük van, és ezért nem szüntethetjük meg őket. Ugyancsak meg­oldatlan a szakmunkás-utánpótlás a ci­pész-, a kéményseprő-, a kárpitosszak­mában, de még többet is sorolhatnánk. Az általuk végzett munka iránt kereslet mutatkozik, viszont ezeket a szakem­bereket a javadalmazásban nem értékel­jük megfelelően. Szolgáltató tevékenységünk zömében a járási székhelyen összpontosul. Szá­mos szolgáltató tevékenységet végzünk azonban a községekben is, főleg a köz­ponti községekben, amelyekben az ál­lampolgárok társadalmi munkában meg­felelő létesítményeket építettek. Sajnos, ezek a szolgáltatások veszteségesek. Ta­valy a veszteség 470 ezer korona volt. Ezért keressük a jövedelmezőség eléré­sének módját. így például Nagycsalomijá- ban (Veľká Calomija) három férfiszabó­ság van. Ráfizetésesek. Ezért még ebben az évben egy részleget nyitunk a faluban, ahol húsz asszony munkaruhákat varr majd. Évente 25-30 ezer darabot. Luka- nyénye (Nenince) központi községben bővítjük a szolgáltatásokat. Az eddigi háztartásigép- és televíziójavításon, ru­ha- és cipőbegyűjtőn kívül temetkezési részleget nyitunk a környező falvak szá­mára is, miáltal az egész üzem jövedel­mezővé válik. Egyúttal további nők szá­mára teremtünk munkalehetőséget. Tavaly üzembe helyeztük a készétele­ket csomagoló berendezést, amelyet egy prágai intézet fejlesztett ki. Ez a berende­zés teljes mértékben pótolja a behozott gépeket, amelyek harmincszor drágáb­bak. Ezért az elmés, hasznos gépért 41 500 koronát fizettünk és ez az összeg két éven belül megtérül. A praktikus cso­magolásmód különösen azoknak a válla­latoknak felel meg, amelyek az ételt az erdőkbe, a mezőkre vagy más helyekre szállítják dolgozóiknak. A Bratislavai Műszaki Főiskola szak­embereivel együttműködve még az idén meg akarjuk kezdeni az összecsukható lépcsők gyártását, amelyeknek lapjai a megrendelők kívánsága szerint már­ványból, kőből vagy fából készülhetnek és a családi házakban is használhatók. Sok új családi ház építője érdeklődik új termékünk iránt. Új részlegünkben mint­egy száz embert foglalkoztatunk majd. Az átalakítás keretében az önfinanszí­rozás arra kényszerít bennünket, hogy többet gondolkozzunk, arra törekedjünk, hogy a szolgáltatásokat ne csak bővítsük, javítsuk, hanem jövedelmezővé is tegyük Más lehetőségünk ugyanis nincs. BALAZS GYULA mérnök, a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Szolgáltató és Termelő Vállalat igazgatója Kezdeményezni és megvalósítani Az Érsekújvári (Nové Zámky-i) Városi Nemzeti Bizottság munkáját is a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, valamint a kerületi, járási és városi pártkonfe­rencia határozataiból eredő felada­tok teljesítése jellemzi. Teendőinket és az átalakítás társadalmi-politikai céljait ismerjük. Azt is tudjuk, hogy e határozatok megvalósítása több munkát, több példamutatást és na­gyobb igényességet követel. Ebben a folyamatban döntő szerep jut- a nemzeti bizottságoknak. Oda kell hatnunk, hogy városunk lakossága és dolgozói nagyobb mértékben já­ruljanak hozzá nemcsak a Z akció beruházásainak megvalósításához, hanem az olyan fontos kérdések megoldásához is mint az élet- és munkakörülmények alakítása, a tár­sadalmi tulajdon védelme. Az elmúlt időszak igyekezetét si­kerek koronázták. A komplex lakás­építés keretében 1986-ban 176, 1987-ben 240 lakást adtunk át. Ezen a téren a jövőben sokkal na­gyobbak az elvárások főleg ami a la­kásépítés komplex jellegét illeti. Gondolok itt a járulékos létesítmé­nyek átadására, zöldövezetek léte­sítésére stb. Nem kis feladat a me­zőgazdasági föld védelme. Habár az elmúlt évben sikerült a kihasználat­lan területeket kiskertek formájában megművelni, még nagy gondot okoz a gyomirtás, főleg az építkezési te­rületeken. A nemzeti bizottságokról szóló törvény értelmében főleg arról van szó, hogy fokozott koordinációs és ellenőrző tevékenységünkkel ezen a területen is hatékonyabban lépjünk előre, remélhetőleg már eb­ben az évben. Az ellenőrző és koordinációs te­vékenység javításának követelmé­nye vonatkozik a lakossági szolgál­tatások területére is. Városunk 91 szolgáltató részlegéből 59 működik meghosszabított nyitva tartással. A szolgáltatások bővítéséhez hoz­zájárult az is, hogy 1987-ben továb­bi kilenc engedélyt adtunk egyéni munkavállalásra. Ezen a téren 1988 februárjától fordulat állt be, további 33 engedélyt adtunk olyan szolgál­tatói tevékenység végzésére, amely addig a „hiánylistán“ szerepelt. A Z akció beruházásai a szolgál­tatások fejlesztésére, bővítésére és minőségük javítására irányulnak. 1987-ben 5 millió 349 ezer korona beruházásával 7 millió 713 ezer ko­rona értéket hoztunk létre. Z akció­ban fejeztük be az urnatemető épí­tését, megkezdtük a szolgáltatóház építését és sikeresen folytattuk a téli stadion építését, melyet az idén adunk át. Városunk üzemeinek, is­koláinak, valamint a 37 polgári bi­zottság aktív hozzájárulásával jól haladnak a munkálatok. A jövőben még nagyobb segítséget várunk az igazgatók tanácsától. Olyan nagy feladatok állnak előttünk, mint a vá­rosi kulturális központ, a sportcsar­nok, az elektrotechnikai szakközép- iskola felépítése. Tömegpolitikai, politikai-szerve­zési munkánk hatékonyságának mércéje az említett feladatok meg­valósítása lesz. Terveink valóra vál­tása választott szerveinktől és ön­kéntes aktívánktól hatékonyabb munkát követel. Sokat tehetnek ma­guk a lakosok is a közügyek iránti érdeklődésükkel, munkahelyi fela­dataik kezdeményező, lelkiismere­tes fejlesztésével. A mai feladatok és a holnap köve­telményei szükségessé teszik, hogy szüntelenül keressük a szocialista államigazgatás tökéletesítésének módszereit - szem előtt tartva azt, hogy minél közelebb hozzuk tevé­kenységüket a lakossághoz. BLAŠKO LÁSZLÓ mérnök, a vnb titkára

Next

/
Thumbnails
Contents