Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)
1988-08-25 / 200. szám, csütörtök
Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Milyen lesz a népművelés? A jövedelmező szolgáltatások felé Ha a pontos értelmezésnél kívánok maradni, akkor a népművelés a tömegek műveltségi szintjének emelésére hivatott tervszerű, iskolán kívüli tevékenység. Hogy mai munkánk, népművelőink mostani tevékenysége felöleli-e teljes egészében, egész szélességében a tömegek, a nép művelésének ilyen módját, erre mindenki tudja a választ. Nagyok a tartalékaink, s örülhetünk, ha falvainkon egy-egy amatőr csoport - műkedvelő színjátszók, énekesek, irodalmi színpad néhol művelődési klub több-kevesebb folyamatossággal működik. Dolgoztam népművelőként én is, így ha akarom, ha nem, foglalkoztatnak azok a megváltozott körülmények, amelyek között a nemzeti bizottságok megnövekedett hatásköréből eredően községeink népművelői tevékenykedhetnek. Ma - de még inkább a jövőben - valóban a helyi igények határozhatják meg, milyen lesz falvainkon a népművelés színvonala. A járási népművelési központ dolgozójaként az én munkaterületem most nem közvetlenül az amatőr csoportok munkájának értékelése vagy irányítása. Azonban a tervek egyeztetése, koordinálása, a tevékenység elemzése közben is érzem, észlelem, hol mi lendíti előre, vagy mi akadályozza, hogy egy-egy helységben pezsgőbb, elevenebb kulturális élet legyen, hogy vonzóbbá váljon valamely előadássorozat, látogatottá a társadalmi szervezetek által rendezett tanfolyam. Azt, hogy „felülről“ nem lesz utasítás, noszogatás, tpgy önállóan kell dönteni: nekünk itt, most erre van szükségünk - még nem olyan könnyű megtanulni, elfogadni. Hogy helyben kell meggyőzni az üzemeket, a földműves-szövetkezetet, hogy járuljanak hozzá a költségesebb rendezvények pénzügyi támogatásához, a művelődési otthon, a klub üzemeltetéséhez, szintén nem mindenütt tetszik. Ismét - ilyen szempontból is igaz, hogy minden az embereken múlik. A nemzeti bizottság tisztségviselőin, a tanácstagok, a képviselők igényességén és szerintem a népművelő hivatástudatán, ügyszeretetén, ha közhelynek tűnik is, lelkes és másokat is lelkesíteni tudó munkáján. Nem kell, hogy példákkal érveljek. Mindannyian lemérhetjük saját lakóhelyünkön, falunk vagy városunk példáján, milyen ott a népművelő, a népművelés. Egyre kevesebb az amatőr színjátszónk, egyáltalán, mintha az eziránt való érdeklődést a mai modern életforma egyre inkább kiszorítaná. Sok az olyan érv, hogy nincs rá idő, hogy ha „csak műkedvelői“ szinten tudjuk, akkor az már nem elégít ki bennünket. Inkább szervezhető színházlátogatás, ha van hozzá autóbusz, ha akad szervező. Sokat foglalkoztat, milyen lesz, milyen lehet az elkövetkező években, évtizedekben a népművelés? Ha - megint csak a fogalom pontos értelmezéséből indulok ki - teljesen meg akarjuk tölteni tartalommal, akkor kissé módosítanunk, változtatnunk kellene eddigi elképzeléseinken, elvárásainkon. Hiszen az emberek műveltségi színvonala, érdeklődése nagyon megosztottá, sokrétűvé vált. Társadalmi és kulturális szervezeteink számára adott a klubtevékenység, s ez a művelődés, a szakköri tevékenység, a hobbi számtalan lehetőségét feltételezi. Ma már nem egy vagy két értelmiségi ember él egy-egy faluban, hanem az értelmiségiek számottevő köre, ha úgy tetszik, csoportja. Az agrármérnök, az orvos, az állatorvos, a gépészmérnök, a közgazdász, számtalan adminisztratív dolgozó. S mellettük a pedagógusok, akik közül egyre kevesebb vonható be e nem kis szabadidőt, rengeteg türelmet igénylő munkába. Úgy gondolom, egyetlen embertől- a népművelőtől - képtelenség lenne elvárni, hogy egy egész faluközösséget átfogó és megmozgató tevékenységet fejtsen ki. Viszont ösztönzője, irányítója, koordinátora kell hogy legyen annak a számtalan szervezeten, klubon, szakkörön keresztül folytatott érdekes, színvonalas tevékenységnek, amelybe műveltségük, képességeik és érdeklődésük szerint bekapcsolódnak fiatalok és nyugdíjasok, kertészkedók vagy kézimunkázni szeretők, horgászok vagy amatőr csillagászok... Valószínű, hogy nemcsak énnekem tűnik úgy, hogy egyre kevesebb alkalmunk, időnk van a beszélgetésre. A kötetlen, a véleményünket nemcsak kimondásra, hanem formálásra is kényszerítő vitára. Ennek fórumait sejtem, vagy vélném megtalálni a modern ember életformájának legjobban megfelelő, kisebb, meghatározott érdeklődésű csoportokat összefogó klubokban. Szeretném, ha a jövő faluja kulturális életének nemcsak egy-egy amatőr csoport léte, munkája lenne a mércéje, ha az ún. „hivatalos akciókon“, ünnepségeken túl igény- nyé, lehetőséggé, valósággá válna a sokrétű, értelmiségieinket is foglalkoztató ilyesfajta klubtevékenység. Nagyon távoli lehetőség? Álmodozás? Azt hiszem, azon múlik, kik, hol- s mennyire akarják. Újra csak azt mondom: az embereken múlik! PUKKAI ILONA, a Galántai (Galanta) Járási Népművelési Központ munkatársa ÁRDRÁGÍTÁS A PIACOKON ÚJ SZÚ >88. VIII. 25. Féléves munkatervünkkel összhangban nemrég a városkerületi nemzeti bizottságok népi ellenőrzési bizottságaival, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőséggel, a Városi Közegészségügyi Állomással, a Városi Állategészségügyi Intézettel, a fogyasztók ellenőrző tanácsaival, a nemzeti bizottságok képviselőivel és aktivistáival együttműködve a piacok és vásárcsarnokok rendtartásainak megtartását ellenőriztük. Figyelmünket főként az árusított termékek minőségére és árára összpontosítottuk, de más - a kiskereskedelmi tevékenységet szabályozó - előírások megtartására is. Elöljáróban el kell mondanom, hogy a Szlovák Árhivatal 1979-ben megállapította a helyi piacokon érvényes kiskereskedelmi árak szabályozásának alapelveit, melyek szerint a mezőgazdasági termékeket az állami kereskedelemben az I. minőségi osztályra érvényes kiskereskedelmi árakon lehet értékesíteni, melyekhez hozzá lehet számítani az engedélyezett felárat. Ez a felár a zöldségnél elérheti a kiskereskedelmi ár 50 százalékát, a gyümölcsnél pedig a kiskereskedelmi ár 20 százalékát. Az emített szempontok alapján a város kiválasztott piacain 77 árust ellenőriztünk. A 30 ellenőrző bevásárlásból 12 esetben (azaz 40 százalékban) állapítottunk meg árdrágítást. A 100 koronára átszámított árdrágítás összege 28,27 korona volt. Az összes ellenőrző bevásárlásra átszámított árdrágítás mértéke meghaladta a 7 koronát. A fogyasztók megkárosításának egyik okát abban látjuk, hogy a piacokat igazgató szervek megkésve közük az érvényes árakat, illetve megkésve teszik közzé az árlistákat. Egyes esetekben helytelen árak közlésével meglehetősen súlyosan károsították meg a fogyasztókat. A Miletič utcai piacon például a piac vezetése 12,50 korona helyett 18 koronában határozta meg a cseresznye árát (a különbözet a vásárló kárára 5,50 korona volt). A fogyasztók érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint az árusnak fel kell tüntetnie a nevét és állandó lakhelyének címét, illetve az árakat. Azt tapasztaltuk azonban, hogy még ezeket az alapvető rendelkezéseket sem mindig tartják meg. Ezzel kapcsolatban említeném meg, hogy a panaszkönyvet általámészetesen nem csupán a népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzik. Állandó és folyamatos ellenőrzést végeznek a nemzeti bizottságok és a belkereskedelmi minisztérium szervei, melyek egyebek közt figyelemmel kísérik azt is, hogyan tartják meg a piaci árusok a Belkereskedelmi Törvény rendelkezéseit. Az ellenőrzésben azonban részt vesznek a fogyasztók ellenőrző tanácsai is. ban nem találtuk meg a piacokon, holott ez is fontos előfeltétele a vásárlók jogai védelmének. Az ellenőrzés során figyelmet szenteltünk a higiéniai szabályok megtartásának is. Megállapítottuk, hogy a Miletič és a Žilinai utcai piacokon valamint a városi vásár- csarnokban a tisztaság egészében véve megfelelő színvonalon van. Hiányosságként könyveltük el viszont például azt, hogy a Raša kapitány utcai piacon nincs ivóvíz, s a Meh- ring utcain pedig higiéniai berendezés. A városkerületi közegészségügyi állomások laboratóriumban vizsgálták a zöldségek nitráttartalmát. Az 1987. évvel szemben itt bizonyos javulást állapíthattunk meg. A piacokat, vásárcsarnokokat ter(Lórincz János illusztratív felvétele) A megállapított hiányosságokat az egyes nemzeti bizottságok kereskedelmi osztályainak jelentik. 1987- ben például az V. városkerületben 27, 1988-ban pedig 21 szabálysértés ügyében indult eljárás az árusok ellen, a 15 vétkesnek talált árusra együttesen 1900 korona pénzbírságot róttak ki. A hiányosságokat megvitattuk a városkerületi nemzeti bizottságok, illetve a Fővárosi Nemzeti Bizottság felelős tisztségviselőivel, akik a hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedtek. ALOJZ MARTANOVIČ, a Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke A gazdasági mechanizmus átalakítása új, igényesebb követelményeket támaszt a szolgáltatásokkal szemben. A közelmúltban még azt hangsúlyoztuk, hogy bővíteni kell a szolgáltatásokat, közelebb hozva őket az állampolgárokhoz, de napjainkban már a minőség és a jövedelmezőség kerül a figyelem előterébe. Ez azonban megköveteli, hogy átalakítsuk a szolgáltatások szerkezetét. Mi teljesítjük feladatainkat a jövedelmezőség terén. Míg 1987 első néhány hónapjában még 387 000 korona veszteséget mutattunk ki, az idén azonos időszakban már több mint 310 000 korona volt a nyereségünk. Tény viszont, hogy ma is vannak veszteséges szolgáltatásaink. Ide tartozik elsősorban az autószerviz, a szabóság, a fodrász- és borbély, a cipőjavítás. Ugyanakkor gépipari termelésünk, építőipari, asztalos, lakatos és lakásszolgáltatásaink jövedelmezóek. Az a célunk, hogy 1990-ben már az önálló elszámolás és az önfinanszírozás elve alapján gazdálkodjunk, még akkor is, ha egyes szolgáltatásaink továbbra is veszteségesek maradnak. A legnagyobb gondot a gépkocsik javítása jelenti. Ugyanis a pótalkatrészhiányt nem sikerült megszüntetni. A Mototechna megrendeléseink 30 százalékát igazolja vissza. Amennyiben külföldről behozott pótalkatrészekről lenne szó, nem is csodálkoznánk. Csakhogy a Škoda gépkocsik alkatrészeit sem szállítják. Miért hiánycikk a Škoda 120 hajtóműlánca? Miért nincsenek fékdobok, termosztatok, égők és más alkatrészek? Miért kell ezeket az egész köztársaságban keresnünk?! Napjainkban sokat beszélünk az önálló elszámolásról és az önfinanszírozásról. Az irányító szervek azonban nem dolgozták ki az olyan szolgáltatások ártámogatásának rendszerét, amelyek veszteségesek és nem felelnek meg az önfinanszírozás alapelveinek. Az állampolgároknak ezekre is szükségük van, és ezért nem szüntethetjük meg őket. Ugyancsak megoldatlan a szakmunkás-utánpótlás a cipész-, a kéményseprő-, a kárpitosszakmában, de még többet is sorolhatnánk. Az általuk végzett munka iránt kereslet mutatkozik, viszont ezeket a szakembereket a javadalmazásban nem értékeljük megfelelően. Szolgáltató tevékenységünk zömében a járási székhelyen összpontosul. Számos szolgáltató tevékenységet végzünk azonban a községekben is, főleg a központi községekben, amelyekben az állampolgárok társadalmi munkában megfelelő létesítményeket építettek. Sajnos, ezek a szolgáltatások veszteségesek. Tavaly a veszteség 470 ezer korona volt. Ezért keressük a jövedelmezőség elérésének módját. így például Nagycsalomijá- ban (Veľká Calomija) három férfiszabóság van. Ráfizetésesek. Ezért még ebben az évben egy részleget nyitunk a faluban, ahol húsz asszony munkaruhákat varr majd. Évente 25-30 ezer darabot. Luka- nyénye (Nenince) központi községben bővítjük a szolgáltatásokat. Az eddigi háztartásigép- és televíziójavításon, ruha- és cipőbegyűjtőn kívül temetkezési részleget nyitunk a környező falvak számára is, miáltal az egész üzem jövedelmezővé válik. Egyúttal további nők számára teremtünk munkalehetőséget. Tavaly üzembe helyeztük a készételeket csomagoló berendezést, amelyet egy prágai intézet fejlesztett ki. Ez a berendezés teljes mértékben pótolja a behozott gépeket, amelyek harmincszor drágábbak. Ezért az elmés, hasznos gépért 41 500 koronát fizettünk és ez az összeg két éven belül megtérül. A praktikus csomagolásmód különösen azoknak a vállalatoknak felel meg, amelyek az ételt az erdőkbe, a mezőkre vagy más helyekre szállítják dolgozóiknak. A Bratislavai Műszaki Főiskola szakembereivel együttműködve még az idén meg akarjuk kezdeni az összecsukható lépcsők gyártását, amelyeknek lapjai a megrendelők kívánsága szerint márványból, kőből vagy fából készülhetnek és a családi házakban is használhatók. Sok új családi ház építője érdeklődik új termékünk iránt. Új részlegünkben mintegy száz embert foglalkoztatunk majd. Az átalakítás keretében az önfinanszírozás arra kényszerít bennünket, hogy többet gondolkozzunk, arra törekedjünk, hogy a szolgáltatásokat ne csak bővítsük, javítsuk, hanem jövedelmezővé is tegyük Más lehetőségünk ugyanis nincs. BALAZS GYULA mérnök, a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Szolgáltató és Termelő Vállalat igazgatója Kezdeményezni és megvalósítani Az Érsekújvári (Nové Zámky-i) Városi Nemzeti Bizottság munkáját is a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, valamint a kerületi, járási és városi pártkonferencia határozataiból eredő feladatok teljesítése jellemzi. Teendőinket és az átalakítás társadalmi-politikai céljait ismerjük. Azt is tudjuk, hogy e határozatok megvalósítása több munkát, több példamutatást és nagyobb igényességet követel. Ebben a folyamatban döntő szerep jut- a nemzeti bizottságoknak. Oda kell hatnunk, hogy városunk lakossága és dolgozói nagyobb mértékben járuljanak hozzá nemcsak a Z akció beruházásainak megvalósításához, hanem az olyan fontos kérdések megoldásához is mint az élet- és munkakörülmények alakítása, a társadalmi tulajdon védelme. Az elmúlt időszak igyekezetét sikerek koronázták. A komplex lakásépítés keretében 1986-ban 176, 1987-ben 240 lakást adtunk át. Ezen a téren a jövőben sokkal nagyobbak az elvárások főleg ami a lakásépítés komplex jellegét illeti. Gondolok itt a járulékos létesítmények átadására, zöldövezetek létesítésére stb. Nem kis feladat a mezőgazdasági föld védelme. Habár az elmúlt évben sikerült a kihasználatlan területeket kiskertek formájában megművelni, még nagy gondot okoz a gyomirtás, főleg az építkezési területeken. A nemzeti bizottságokról szóló törvény értelmében főleg arról van szó, hogy fokozott koordinációs és ellenőrző tevékenységünkkel ezen a területen is hatékonyabban lépjünk előre, remélhetőleg már ebben az évben. Az ellenőrző és koordinációs tevékenység javításának követelménye vonatkozik a lakossági szolgáltatások területére is. Városunk 91 szolgáltató részlegéből 59 működik meghosszabított nyitva tartással. A szolgáltatások bővítéséhez hozzájárult az is, hogy 1987-ben további kilenc engedélyt adtunk egyéni munkavállalásra. Ezen a téren 1988 februárjától fordulat állt be, további 33 engedélyt adtunk olyan szolgáltatói tevékenység végzésére, amely addig a „hiánylistán“ szerepelt. A Z akció beruházásai a szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére és minőségük javítására irányulnak. 1987-ben 5 millió 349 ezer korona beruházásával 7 millió 713 ezer korona értéket hoztunk létre. Z akcióban fejeztük be az urnatemető építését, megkezdtük a szolgáltatóház építését és sikeresen folytattuk a téli stadion építését, melyet az idén adunk át. Városunk üzemeinek, iskoláinak, valamint a 37 polgári bizottság aktív hozzájárulásával jól haladnak a munkálatok. A jövőben még nagyobb segítséget várunk az igazgatók tanácsától. Olyan nagy feladatok állnak előttünk, mint a városi kulturális központ, a sportcsarnok, az elektrotechnikai szakközép- iskola felépítése. Tömegpolitikai, politikai-szervezési munkánk hatékonyságának mércéje az említett feladatok megvalósítása lesz. Terveink valóra váltása választott szerveinktől és önkéntes aktívánktól hatékonyabb munkát követel. Sokat tehetnek maguk a lakosok is a közügyek iránti érdeklődésükkel, munkahelyi feladataik kezdeményező, lelkiismeretes fejlesztésével. A mai feladatok és a holnap követelményei szükségessé teszik, hogy szüntelenül keressük a szocialista államigazgatás tökéletesítésének módszereit - szem előtt tartva azt, hogy minél közelebb hozzuk tevékenységüket a lakossághoz. BLAŠKO LÁSZLÓ mérnök, a vnb titkára
