Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-22 / 197. szám, hétfő

KÉT ÉV ALATT KÉT ŐSZ' IEBB Valóra valtak az almok Mindössze 2200 lakosa van a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás­ban található Légnek (Lehnice), labdarúgócsapata azonban az augusztus elején kezdődött új bajnoki idényben a kerület legjobbjai között szerepel. Meglepetés? Minden bizonnyal az! Két évvel ezelőtt nem akármilyen menetelésben kezdtek a légi focisták: az 1986-1987-es bajnokságban elsők lettek az I. B-osztályban, majd újoncként diadalmaskodtak az I. A-osztályban is. Két év alatt két bajnoki cím. Ez aztán a bravúr! A figyelemre méltó eredményre így emlékezett vissza František Šnegoň, a helyi sportegyesület elnöke.- A hatvanas években rövid időt töltöttünk az I. B-osztályban, majd két évtizeden át kisebb-nagyobb si­kerekkel a járási bajnokságban sze­repeltünk, mígnem hét évvel ezelőtt a kerület harmadik vonalába jutot­tunk. Már ezt nagy sikernek könyvel­tük el. 1987-ben aztán újra sikerült előbbre lépnünk. Kicsit meg is ijed­tünk, tartottunk attól: vajon nem játszunk-e alárendelt szerepet az I. A-osztályban? Rosszul kezdődött a pontvadá­szat a légiek számára; a második fordulóban 5:1 arányú vereséget szenvedtek Galántán (Galanta), ám ezután nagy változás történt. A har­madik fordulóban magára talált a gárda, és az őszi idény utolsó fordulójáig veretlen maradt. Az első felvonás zárótalálkozóján, a Gabčí- kovo otthonában a 90. percben ka­pott balszerencsés góllal alulmaradt a rangadón. Ennek ellenére egypon­tos előnnyel a tabella élén várta a tavaszi folytatást.- Az eredményes szereplést kö­vetően még mindig nem gondoltunk az elsőségre és a feljutásra. Sikerült leigazolnunk Audit (Sal'a) és Leškot (DAC), akik igazi erősségei lettek a csapatnak. Szorgalmasan gyűjtö­gettük a pontokat, öt fordulóval a be­fejezés előtt már mindenki a rajt előtt még elképzelhetetlen dologról, a fel­jutásról kezdett beszélni. Közel 3000 néző szorongott a pá­lya körül az utolsó forduló sláger­mérkőzésén a listavezető hazai együttes és a 2. helyezett Gabčíko- vo rangadóján. A tét a kerületi baj­nokságba jutás volt. A házigazdák­nak mindössze egy pont kellett az üdvösséghez... A 65. percben Né­meth gólja aztán mindent eldöntött.- Légen ennyien még sohasem voltak bajnoki meccsen, mint az idén júniusban. A község apraja-nagyja szurkolt a csapatnak, amely a záró­fordulóban is önmagát felülmúlva aratott újabb értékes győzelmet. Nagy volt az öröm a faluban, a rang­adó után órákig ünnepeltek a focira­jongók. Ók is részesei a sikernek, hiszen idegenben is lelkesen biztat­ták a fiúkat. Gyakran két autóbuszt kellett indítanunk, olyan nagy volt az érdeklődés. A légi labdarúgás min­den idők legnagyobb diadalát köny­velhette el az idén. A helyi nemzeti bizottság, de főleg az Agrokombinát és annak sportszerető elnöke, And­rássy Sándornak a hathatós segít­sége nélkül aligha értük volna ezt el. A következő játékosok harcolták ki a kerületi bajnokságba jutást: Frid- rich, Kisléghy, Ďurica, Bindics Já­nos, Leško, Rigó, Horváth, Varga, Kovács (1984-től a csapat játékos­edzője), Szászi, Šnegoň, Helesz, Németh, Perkátay, Audi. A légiek az elmúlt évi bajnokságban vala­mennyi hazai mérkőzésüket meg­nyerték. Otthonukban utoljára 1984 tavaszán (!) a somorjaiaktól (Šamo- rín) szenvedtek vereséget.- Június elsejétől az Inter Slov- naft ZŤS Bratislavai volt edzője, Ka­rol Kögl irányítja csapatunkat. Cé­lunk egyértelmű: jövőre is a kerület legjobbjai között szeretnénk játsza­ni. Némi változás történt a keretben, Rigó és Szászi a járási bajnokság­ban folytatja; sikerült viszont leiga­zolni Kočickýt (Jur), Ježíket (ČH) és Kukodát (Komárno). És aminek kü­lön örülünk: az ificsapatból négyen - Kollár, Bindics József, Szabó, Csölle - bekerültek a huszas keret­be. A jövőben is azon fáradozunk, hogy minél több sajátnevelésű játé­kos kerüljön a felnőtt együttesünkbe Renghagyó módon kezdődött a bajnokság a légiek számára. A hlohoveci csapat ausztriai túrája (!) miatt augusztus 24-re halasztot­ták első hazai mérkőzésüket. A 2. fordulóban Pezinokban ugyan 3:0 arányú vereséget szenvedtek, ám nem csinálnak ebből tragédiát. Tisz­tában vannak vele: az újoncnak min­dig nehéz megbarátkozni a maga­sabb osztály környezetével. Tavaly öt gólt kaptak első idegenbeli mécs­esükön, s mégis elsők lettek... m František Šnegoň: ,,A rossz rajt ellenére bízunk a fiúkban. (Gágyor Aliz felvétele)- Nemcsak a nagycsapatra va­gyunk büszkék, hanem az ifjúsági együttesre is. Fölényes biztonsággal lett elsó a járási bajnokságban és jutott az I. B-osztályba. Mindössze egyszer kapott ki úgy, hogy a bíró négy játékosunkat is kiállított. Lab­darúgó-szakosztályunk már évek óta az utánpótlás-nevelésre helyezi a fő hangsúlyt. Ezt bizonyítja az is, hogy két diákcsapatunk van. Már az idén a nagypakaiakkal (Veľká Paka) közösen szerettünk volna összehoz­ni egy tartalékegyüttest. Ebből saj­nos nem lett semmi, reméljük egy év múlva ez az elképzelésünk is valóra válik - búcsúzott František Šnegoň. Légen is bebizonyították: kis­községnek is lehet jó focicsapata. Ehhez egész falu összefogása, a szakvezetők odaadó munkája és nem utolsósorban a patronáló szö­vetkezet támogatása kellett. És , ahogy a sportegyesület elnöke hangsúlyozta: jó játék! ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Ez a helyzet a labdajátékokban Harmincnyolc ország A szöuli nyári olimpiai játéko­kon 38 ország képviselteti magát a kollektív sportokban. A hazaiak a rendező jogán minden csapatjá­tékban indítanak együttest. A Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok 9-9 labdajátékban vesz részt. FÉFRI KÉZILABDA - A csoport: Jugoszlávia, Szovjetunió, Svédor­szág, Algéria, Izland, Egyesült Álla­mok. B. csoport: NDK, Magyaror­szág, Dél-Korea, Japán, Spa­nyolország, Csehszlovákia. ÚJ SZÚ 88. VIII. 22. A világbajnok kanadai Ben Johnson (jobbról) a nyári olimpia esélyesei közé tartozik a 100 méteres férfi síkfutásban (ČSTK-felvétel) NŐI KÉZILABDA - A csoport: Csehszlovákia, Dél-Korea, Egyesült Államok, Jugoszlávia. B csoport: Szovjetunió, Norvégia, Kína, Ele­fántcsontpart. FÉRFI RÖPLABDA: Szovjetunió, Japán, Bulgária, Brazília, Egyesült Államok, Olaszország, Dél-Korea, Argentína, Hollandia, Tunézia, Svédország és Franciaország. NŐI RÖPLAB­DA: Szovjetunió, Japán Dél-Korea, NDK, Peru, Egye­sült Államok, Bra­zília, Kína. LABDARÚ­GÁS - A csoport: Kína, NSZK, Svédország, Tunézia, B csoport: Zambia, Irak, Olaszország, Mexikó, C csoport: Dél-Korea, Szovjetunió, Egyesült Államok, Argentina, D cso­port: Brazília, Nigéria, Ausztrália, Jugoszlávia. FÉRFI GYEPLABDA - A cso­port: Argentína, Ausztrália, Spa­nyolország, Pakisztán, Kenya, Hol­landia, B csoport: Szovjetunió, Ka­nada, Nagy-Britannia, India, NSZK, Dél-Korea. NŐI GYEPLABDA - A csoport: Hollandia, Argentína, Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia. B csoport: Ausztrália, Kanada, NSZK, Dél- Korea. FÉRFI KOSÁRLABDA - A cso­port: Szovjetunió, Ausztrália, Ju­goszlávia, Portugália, Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, B cso­port: Kína, Brazília, Egyiptom, Spa­nyolország, Kanada, Egyesült Ál­lamok. NŐI KOSÁRLABDA - A cso­port: Szovjetunió, Ausztrália, Bulgá­ria, Dél-Korea, B csoport: Egyesült Államok, Kína, Csehszlovákia, Ju­goszlávia. VÍZILABDA - A csoport: Olasz­ország, Szovjetunió, NSZK, Auszt­rália, Franciaország, Dél-Korea. B csoport: Jugoszlávia, Egyesült Államok, Spanyolország, Magyaror­szág, Görögország, Kína. (sr) Húsz nyári olimpia (1980 - Moszkva) Az olimpiai eszme győzelme A szovjet sportolók megjelenése az olimpián (1952) fontos mérföldkő a nemzetközi olimpiai mozgalom fej­lődésében. Világszerte nagy elisme­réssel beszéltek például a szovjet tornászokról, súlyemelőkről, birkó­zókról. A Szovjetunió képviselői döntően befolyásolták a világ sport­jának fejlődését, nem győzték elég­gé csodálni nagyszerű eredményei­ket. Mindennek logikus következmé­nye volt, hogy Moszkva megpályáz­ta az olimpiai játékok rendezését. 1970-ben még szoros versenyben alulmaradt Montreallal szemben, de négy évvel később a NOB bécsi ülésén senki sem kételkedett abban, hogy 1980-ban a szovjet fővárosban találkoznak a világ legjobb sportolói. 1. CARTER FIASKÓJA. Sokaknak nem tetszett, hogy Moszkva kapta az 1980-as olimpia rendezési jogát. Ilyen tekintetben Carter amerikai el­nök vitte a prímet, aki a politika oltárán könnyű szívvel feláldozta a sportolókat. 1980 januárjában ritka „dicsőségre“ tett szert: a világtörté­nelemben ö lett az első államfő, aki az olimpiai esztendő elején nem­csak az amerikai, hanem a világ sportolóit is felszólította, bojkottálják a moszkvai játékokat, mert a hiva­talos afgán kormány kérésére szov­jet csapatok vonultak be Afganisz­tánba. Felhívását néhány nappal a Lake Placid-i téli olimpia megkez­dése előtt intézte a sportolókhoz, sót az egyes országok kormányaihoz. Carter a téli olimpia megnyitóján nem volt ott, Walter Mondái képvi­selte őt. A NOB 82. ülésére Cyrus Vance külügyminisztert küldte. Van­ce gyűlöletes politikai beszédet tar­tott, melyre nincs példa az olimpiai mozgalom történetében. A NOB- ülés résztvevői egyöntetűen elutasí­tották a gyalázkodó szavakat. Carter Lake Placid-ben szenved­te el első vereségét. Az olimpiai mozgalom legfelsőbb szerve elutasította Carter esztelen felhívását és megerősítette: A XXII. nyári játékokat Moszkva rendezi. A bojkott legnagyobb ellenzői az amerikai sportolók voltak. Képtelen­ségnek tartották, hogy moszkvai részvételük „veszélyeztetné az USA biztonságát“ - ahogyan ezt igyeke­zett nekik megmagyarázni elnökük. Harcukat „az amerikai sport fekete szombatja“ után is folytatták, amikor az USA Olimpiai Bizottsága nagy vita után úgy döntött: nem küld spor­tolókat Moszkvába. A Fehér Ház azonban idő előtt örült a „győzelemnek“. Már egy hét múlva világgá röpítették a hírügy­nökségek, hogy 26 nemzetközi szö­vetség képviselői egyöntetűen Moszkva mellett foglaltak állást. Hiá­ba szólította fel Carter szövetsége­seit, csak az NSZK, Kanada és Ja­pán kormánya volt képes megtiltani versenyzőinek részvételét a játéko­kon. Május 24-e, a jelentkezési ha­táridő lejárta után nyilvánvalóvá vált: James Carter belebukott az olimpia ellenes harcba. Győzött az olimpiai gondolat... 2. BUGÁR EZÜSTÉRME. Mindnyá­jan emlékezünk a fantasztikusan szép nyitóünnepségre, melynek so­rán nem takarékoskodtak a jelzőkkel a nyugati újságírók sem. Csodálatos légkörben vonultak fel a 81 ország sportolói, hogy másnap elkezdjék, küzdelmüket az érmekért. Az első csehszlovák érmet Bugár Imre disz­koszvető szerezte. Már-már úgy tűnt, a drámai verseny során, elsó lesz, de az utolsó sorozatban túl­dobta öt a szovjet Viktor Rascsup- kin, aki korábban egyetlen jelentős versenyt sem nyert. Rascsupkin eredménye 66,64 méter volt, Bugáré 66,38. Huszonhat centi hiányzott... Figyelemre méltó eredményeket ér­tek el az NDK-beli távol- és magas­ugrók. Lutz Dombrowski nagysze­rű sorozatát 8,54 méteres teljesít­ménnyel koronázta meg. Ilyen ered­ményt tengerszinten addig egyetlen sportoló sem ért el. Volt mivel dicse­kednie a magasugró Wessignek is. 236 centimétert ugrott. Az olimpiák történetében ekkor fordult elő elő­ször, hogy valaki világcsúccsal nyer­je ezt a számot. Hármas szovjet győzelmet hozott a kalapácsvetés, Montreal bajnoka, Szedih világ­csúccsal (81,80) védte meg elsősé­gét. örültek az angol atléták is, akik Margaret Thatcher miniszterelnök tiltása ellenére elmentek Moszkvá­ba. Ovett (800 m 1:45,4), Coe (1500 m 3:38,4), Thompson (tízpróba 8945 pont), Wels (100 m síkfutás 10,25) aranyéremmel tértek haza. Megható volt, ahogy az angol szurkolók éne­kelték az olimpiai zászló felvonása­kor himnuszukat, az angol kormány ugyanis megtiltotta, hogy a győzte­sek tiszteletére felvonják a nemzeti színű lobogót és eljátsszák a him­nuszt. Nagy egyéniség volt az atléták között a háromszoros olimpiai baj­nok hármasugró Viktor Szanyejev. Már-már úgy tűnt, negyedszer is a dobogó legfelső fokára állhat 17,24 méteres eredményével, de fia­tal honfitársa Uudmae 11 centivel megelőzte. 3. AZ OLIMPIA HŐSE. „Az emberi teljesítőképesség határa“ megjelö­lés lassan eltűnik a szakemberek szótárából, mert az eredmények fantasztikusan gyors fejlődése sok számban túl van a „határon“. Per­sze a mérhető sportágakban vannak bizonyos „álomhatárok“, amelyek mágikus erővel vonzzák a verseny­zőket. Ilyen volt a 15 perces határ az 1500 méteres úszásban. A leghosz- szabb számban figyelemre méltó volt a fejlődés. 19 percen belül 1952-ben úszott az amerikai Konno (18:30,3), ezzel megjavította a 20 éve fennálló csúcsot. Húsz évvel később már 15:52,58 volt a világre­kord, Montrealban pedig 15:02,40 (Goodell). Karnyújtásnyira volt az álomhatár. De ez négy esztendeig ellenállt a „határsértőknek“. Montrealban ott állt a rajtkövön a 16 éves leningrádi Vladimír Szaínyi- kov és nagy meglepetésre ötödik lett. Senki sem figyelt rá. Nem úgy Moszkvában! Vlagyimir már két esz­tendeje világranglista-vezető és két­szeres világbajnok volt. Akkor mondták róla: aki tartani akarja vele az iramot 1500 méteren, az kész öngyilkosságba rohan. Nem is ma- kacskodott senki, Szalnyikov telje­sen egyedül úszva 14:58,27 (!!) per­ces időt ért el. Óriási öröm és lelke­sedés tört ki a gyönyörű uszodában. Akárcsak az Atlanti óceánon úszó hajón, melynek kapitánya Szalnyi­kov édesapja volt. Ö tanította Vla­gyimirt úszni a tengerparton. Szal­nyikov megnyerte a 400 m gyorsot is és a Moszkvában jelenlevő hírügy­nökségek egyértelműen az olimpia első számú hősévé nyilvánították. Lehet, hogy ott lesz Szöulban is... 4. KÉT ELSŐSÉG. Csehszlovákiát 211 sportoló képviselte Moszkvá­ban. Az eredmények lehettek volna jobbak is, hiszen a két aranyérem kevésnek tűnik. Annál is inkább, mert Jugoszláviát kivéve minden fej­lett szocialista ország megelőzte Csehszlovákiát e nemzetek nem hi­vatalos pontversenyében. Az arany­érmesek: Oto Zaremba (súlyemelés, 100 kg.), labdarúgócsapat: Seman, Netolička - Macela, Mazura, Radi- mec, Rýgel, P. Némec, Vizek, Ber­ger, Svoboda, Pokluda, Lička, Vác- lavíček, Rótt, Šreiner, Štambachr, Kunzo. Ezüstérmesek: Bugár Imre (diszkoszvetés, 66,38), Jarmila Kra- tochvíiová (400 m síkfutás 49,46). Bronzérmesek: Tabák (gyűrű, üldö­zőcsapat, országúti kerékpár csa­pat, kétpárevezős, Poliaőik (súly­emelés), Karabín (szabadfogású bir­kózás), Strnisko (szabadfogású bir­kózás), Franek (ökölvívás), Koeman (cselgáncs). Magyarországnak a következők szereztek bajnoki címet: Foítán, Vaskuti(kenu kettes), Baczakó(súly­emelés), Varga (kisöbű sportpus­ka), Kocsis (birkózás), Növényi (bir­kózás), Magyar (lólengés), Wladár Sándor (200 m hátúszás 2:01,93). A nemzetek nem hivatalos pont­versenye: 1. Szovjetunió 1219 pont (80 arany-, 69, ezüst, 46 bronz­érem), 2. NDK 830,5 (47 - 37 - 42), 3. Bulgária 266,5 (8 - 16 - 17), 4. Lengyelország (241,5 (3 - 14 - 15), 5. Magyarország 228,5 (7 - 10 - 15), 6. Románia 203 (6-6- 13), 7. Nagy-Britannia 151 (5-7-9) 8. Kuba 144 (8 - 7 - 5), 9. Csehszlová­kia 137,5 (2 - 3 - 9), 10. Olaszor­szág 121 (8-3-4). TOMI VINCE

Next

/
Thumbnails
Contents