Új Szó, 1988. augusztus (41. évfolyam, 179-205. szám)

1988-08-20 / 196. szám, szombat

Phenjan-Szöul Törvényhozók találkozója (ČSTK) - A két ország közti demi- litarizált övezetben fekvő Panmin- dzsonban tartották meg tegnap reg­gel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea parla­mentjei képviselőinek találkozóját. Ez volt az első találkozó 1985 óta, s célja, hogy megteremtsék a felté­teleket a Phenjan és Szöul közti tényleges tárgyalásokhoz, melyeken a két fél a határon kialakult feszült­ség csökkentésének, a kölcsönös kapcsolatok javításának lehetősé­geiről, valamint a KNDK-nak a szöuli olimpiai játékokon való részvételéről tárgyalnának. Az öttagú delegációk megálla­podtak abban, hogy ma folytatják a megbeszéléseket. A parlamentek közti tárgyalásokat az idén június­ban javasolta a KNDK. Űrrepülőgép-kísérlet (ČSTK) - Brigham amerikai város közelében hajtották végre csütörtö­kön az ötödik, s egyben az utolsó statikus próbát az űrrepülőgép gyor­sító fokozatának indítórakétájával. Az űrrepülőgép két gyorsítórakétájá­nak egyikén bekövetkezett meghi­básodás okozta 1986 januárjában a Challenger katasztrófáját. Az első információk szerint a csütörtöki pró­ba eredményes volt. Pinochet diktátor ellen ezekben a napokban Santiagóban is tüntetett a lakosság, követelve a demokrácia helyreállítását, a diktatúra meg­szüntetését (Telefoto-ČSTK) Tüntetők fogadták Pinochetet SZAKSZERVEZETI VEZETŐKET ÍTÉLTEK EL CHILÉBEN (ČSTK) - Santiago de Chilében szerdán a legfelsőbb bíróság elitélte az ország legbefolyásosabb szak- szervezetének két képviselőjét. Ma­nuel Bustost, a Dolgozók Országos Parancsnokságának (CNT) elnökét és Arturo Ramirezt, a CNT főtitká­rát másfél évi belföldi száműzetésre ítélte. A bíróság azzal vádolta őket, hogy tavaly októberben általános sztrájkot szerveztek. Ezt a rendőr­ség véresen elnyomta. Augusto Pinochet chilei államfő Punta Arenasba érkezett, hogy ott a népszavazás - mely dönteni fog az új elnök személyéről - előtti kam­pány keretében beszédet mondjon. A diktátort tömegtüntetés fogadta. A rendőrség keményen közbelépett és mintegy 50 tiltakozót letartózta­tott. Szemtanúk szerint sokan meg­sebesültek. Az egyedüli elnökjelölt nevét még nem közölték, de minden jel arra mutat: a diktátor ismét arra törek­szik, hogy „törvényesítse“ saját ha­talmát. Az államfő már a múlt héten tudatta, nem engedi, hogy az elnök­jelölt személyéről az ellenzéki erők­kel tárgyaljanak. Ma lép érvénybe az iraki-iráni tűzszünet AZ ENSZ-MEGFIGYELÖK MÁR A FRONTVONALON TARTÓZKODNAK • PÉREZ DE CUELLAR RÉSZT VESZ A GENFI KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓN (ČSTK) - Az Irak és Irán közti tűzszünet katonai ENSZ-megfigye- lői csoportjának (UNIIMOG) első egységei csütörtök este Bagdadból és Teheránból elutaztak állomáshe­lyeikre a frontvonalon. Tegnap befe­jeződött a megfigyelők széthelyezé- se, mivel a tűzszünet ma lép ér­vénybe. ISZÚ VIII. 20. Provokátorok és menedzsereik A prágai Vencel téren csütörtökön délelőtt lezajlott esemény ismét azt bizonyította, hogy bizonyos nyugati erők az 1968 augusztusi események 20 évfordulójával kapcsolatban előre kidolgozták a Csehszlovákia elleni kampány és provokatív akciók tervét. Amíg hamis állításaikat és féligazsá­gaikat a burzsoá sajtóban, televízió­ban és rádióban teszik közzé, addig ez az ő dolguk. Ugyanis lejáratják magukat a józan nyugati olvasók, főleg az olyanok szemében, akik már jártak Csehszlovákiában és a saját szemükkel látták az itteni helyzetet. Közvéleményünket azonban felhábo­rítja az a tény, hogy ellenségeink és a szocializmus tökéletesítésére tett erőfeszítéseink rosszakarói nem is­merik a mértéket, és turistáknak ál­cázva provokátorokat küldenek hoz­zánk, akiknek feladata államellenes hangulat keltése volt. Ez a terv azonban meghiúsult, s az olasz Radikális Párt tagjai közül verbuválódó provokátorok és mene­dzsereik, akik őket ide küldték, kény­telenek voltak nagyot csalódni. Nem talált visszhangra az a kísérletük, hogy a Vencel téren rágalmazó transzparenst helyezzenek el, és röp­lapokat terjesszenek más városaink­ban is. A „külföldi turisták“ Vencel téri tevékenységével kapcsolatban felháborodottakon kívül az esemé­nyeket figyelő prágaiak között olya­nok is voltak, akik felzúdultak. Az APA osztrák hírügynökség tudósítója jelentésében azt írta, hogy a provoká­torokat figyelő több csehszlovák ál­lampolgár ,,idiótáknak“ nevezte őket. Az olasz Radikális Párt aktivistái és a más nyugat-európai országokból érkezett személyek bizonyára nem azok, de szomorú, hogy hagyják ma­gukat kihasználni a csehszlovák nép elleni akciókra. Támogatjuk az idegenforgalmat, és örömmel látunk minden külföldit, aki jó szándékkal érkezik. Az olyan „turisták", akik csütörtökön főváro­sunkban tűntek fel, azonban inkább otthon maradhatnának. KAROL MALÁK Csütörtökön Bagdadból megér­kezett Teheránba Szlavko Jovics tábornok, az UNIIMOG jugoszláv parancsnoka. Az iráni fegyveres erők magas rangú képviselőivel kez­dett tárgyalásokat a tűzszünet ellen­őrzése során való együttműködés­ről. Bagdadi tárgyalásainak is ez volt a fő napirendi pontja. Teheránba való megérkezés után Jovics tábor­nok derűlátóan nyilatkozott a fegy­vernyugvás kilátásairól és a békés rendezés esélyeiről. Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár a hét végén Genfbe utazik. A svájci városban kezdődnek au­gusztus 25-én az iraki és az iráni külügyminiszter közvetlen tárgyalá­sai, melyen a világszervezet főtitká­ra fog elnökölni. Az ENSZ-ben a dip­lomaták úgy vélekednek, hogy a tár­gyalásokon a legnagyobb problémát a csapatoknak a nemzetközileg elis­mert határok mögé való visszavoná­sáról szóló megállapodás fogja okozni, mivel éppen a határ körüli vita vezetett a konfliktus kirobbaná­sához. Nem lesz könnyű összeállí­tani azt a semleges bizottságot sem, melynek majd meg kell állapítania, ki okozta a háborút. Bagdad és Tehe­rán kölcsönösen egymást vádolja a konfliktus kirobbantásáért. Kunduzban továbbra is bonyolult a helyzet Az afgán fegyveres ellenzéket pakisztáni tanácsadók segítik (ČSTK) - A Kunduz északkelet afganisztáni tartományban lezajlott események megerősítették, hogy az afgán ellenzék „hajthatatlan“ része a törvényes népi hatalom elleni összpontosított támadásra akarja ki­használni a szovjet katonai kontin­gens távozását Afganisztánból. A tartomány közigazgatási központ­jában, Kunduzban történtek - ez a város volt a napokban a támadá­sok fő célpontja - egyben azt is megmutatták, hogy az ellenzéki cso­portok vezetőinek elsőrendű érdeke a zsákmányszerzés. Kunduzból augusztus 5-én vonul­tak ki az utolsó szovjet egységek, melyek segítettek a biztonság ga­rantálásában. Röviddel ezután északról és északkeletről több szél­sőséges csoport hajtott végre táma­dást és egy időre sikerült is elfoglal­niuk a 100 ezer lakosú város egyes részeit. A pesavari hetek egyik tag­jának, Burhanuddin Rabbaninak a hívei valószínűleg kezdettől fogva számoltak azzal, hogy csak ideigle­nes lesz tartózkodásuk a városban. Szemtanúk szerint ezért az volt a legfőbb gondjuk, hogy megszerez­zék a személy- és tehergépkocsikat, valamint más szállítóeszközöket, hogy el tudják vinni az összerabolt zsákmányt. Az afgán hatóságok szerint a kor­mánycsapatok ismét ellenőrzésük alá vonták Kunduz tartomány köz­pontját, ahol továbbra is bonyolult a helyzet. Kabuli meg nem erősített hírek szerint a tartományban tevé­kenykedő afgán szélsőséges cso­portokat pakisztáni tanácsadók se­gítik. Nem véletlen az ellenzék érdeklő­dése ez iránt a terület iránt, a kabuli kormány csökönyös ellenfelei szá­mára Kunduz tartomány rendkívüli jelentőségű, mivel közelében fekszik a Kabult a határ menti Heirattal összekötő út, amelyen a Szovjet­unióból és más országokból érkező szállítmányok - élelmiszerek, fűtőa­nyagok, fogyasztási cikkek - döntő többségét hozzák be az országba. Az afgán fegyveres erőknek Kun­duzban megvalósított sikeres akció­ja jelzi, illuzórikusak a szélsősége­seknek azok az elképzelései, hogy a szovjet egységek kivonulása után könnyen átveszik a hatalmat az or­szágban. IRA-hadjárat Kíméletlen kaszabolás Az északír grófságokban dúló ha­ragnak hosszú története van. A hát­rányos helyzetű kisebbséggé vált ír katolikusok és a brit fennhatóságot támogató protestánsok között kirob­bant viszállyal, az Észak-Írországba vezényelt brit rendfenntartó katonák megérkezésével kezdődött. A törté­nelem igazságtalanságaiból fakadó indulatok ma véres zavargásokhoz, a középkorba illő lincselésekhez, gyilkosságokhoz vezetnek. A pol­gárháború huszadik évében kiélező­dött az ulsteri válság. Tombol a fa­natikus terroristák haragja és ez semmi jót nem ígér. A mostani erőszakhullámot a márciusi gibraltári akció (az SAS emberei agyonlőttek három IRA-ta- got) és az azt követő belfasti Mill- town temetőben lejátszódott tragé­dia indította el. Azóta hosszabb lett a terrorcselekmények áldozatainak listája. Az ír Köztársasági Hadsereg vezérkara augusztus elején kijelen­tette, fokozni fogja a brit katonák és katonai objektumok elleni, július ele­jén megindított támadásait, s a had­járatot addig folytatja, amíg a brit közvélemény megelégeli a gyilkos merényleteket és követelni fogja a londoni kormánytól a katonaság kivonását. (Nagy-Britannia lakossá­ga nagyobb részének már ma az a véleménye, hogy hívják vissza a csapatokat. A kormányfőnek alig­ha hasonló a nézete.) Egyben fel­szólította a polgári lakosságot, hogy „mindenütt tartsa távol magát a brit fegyveres erők tagjaitól“. Ezt halálos komolyan gondolták, amiről tanúbizonyságot adnak az el­múlt hetek eseményei. Az IRA akti­vistái mindenütt lesben álltak: a hol­land Roermondban, az éjjel-nappal őrzött észak-londoni laktanyánál, Belfast bevásárlóközpontjában, Duisburgban, Düsseldorfban, sőt Margaret Thatchert még ausztráliai kőrútjára is „elkísérték“. Augusztus első heteiben a lőfegyverekkel és pokolgépekkel végrehajtott merény­letek során a terroristák hat brit kato­nát öltek meg és legkevesebb 30 személyt megsebesítettek. A múlt pénteken is hallattak magukról, ami­kor a belgiumi Ostende kikötőjében agyonlőtték az NSZK-ban állomáso­zó rajnai brit hadsereg egyik katoná­ját. A két merénylő közvetlen közel­ről többször fejbe lőtte a tisztet. De nem maradtak el a protestánsok megtorló válaszakciói sem. Az egész világ megdöbbenéssel figyeli a terrormaffia kegyetlen kaszabolá­sát. Ulster lakossága rettegésben él, sohasem tudhatja, mikor és hol rob­ban fel ismét egy bomba... Az IRA-tagok és a velük rokon­szenvező katolikus szélsőségesek azt hangoztatják, hogy a brit fennha­tóság megszüntetéséért és Írország egyesítéséért küzdenek. De ho­gyan? Erőszakkal, és terrorista cse­lekményeiknek áldozatai gyakran ártatlan polgári személyek - fiatalok, öregek, nők és gyerekek. Fegyveres harcuk nem gyengíti, hanem épp ellenkezőleg, erősíti a brit uralmat Észak- Írországban. Margaret Thatcher az IRA-akti- vistákat „le akarja törölni a civilizált világ színéről“. A brit konzervatív kormánypárt északír ügyekkel fog­lalkozó alsóházi bizottságának elnö­ke ismét a „szelektív internálás" bevezetését követeli. Ez a megoldás már egyszer kudarcot vallott, és nem hozott megbékélést. A helyze­tet bonyolítja, hogy ma London és Dublin között sem egészen felhőtlen a viszony. A probléma megoldásá­hoz pedig szükség lenne (többek között) a kormányközi tárgyalások­ra, folytatni kellene a békéltetési erőfeszítéseket, vagy mindkét félnek legalább olyan érdeklődést kellene tanúsítania Észak-Írország iránt, mint 1985-ben, amikor aláírták az angol-ír egyezményt. Ki talál hát kiutat az ulsteri ördögi körből? URBAN GABRIELLA Az Unsere Zeit a 20 évvel ezelőtti csehszlovákiai eseményekről (ČSTK) - Az Unsere Zeit című nyugatnémet napilap tegnapi kom­mentárjában megemlékezett a 20 évvel ezelőtti csehszlovákiai esemé­nyekről, elemezte azok okait. A lap rámutatott, Csehszlovákia akkori párt- és állami vezetésének sürgető politikai, gazdasági és szociális fela­datokat kellett megoldania, kész is volt a reformokra, de azokat nem valósíthatta meg, mivel Alexander Dubček körül egy széthúzó, határo­zatlan vezetés állt, amely lehetővé tette, hogy a jobboldali, opportunista erők szabotálják a megújulás folya­matát. Olyan erők voltak az ország­ban, amelyek Dubček reformirány­vonalának nevében a CSKP egész politikájának elutasításába kezdtek, ami végül a marxizmus-leninizmus általános bírálatához vezetett. Szo­cialistaellenes hadjáratba kezdtek, országszerte szocialistaellenes cso­portok és egyesületek jöttek létre, melyeket a kapitalista országok ér­dekelt erői támogattak - hangsú­lyozta a napilap. Emlékeztet arra, hogy más szocialista országok ag­gódtak a csehszlovákiai események miatt, s arra is, hogy a CSKP akkori George Bush elnökjelölt beszédével Befejeződött a republikánus konvenció frakciójára (ČSTK) - New Orleansban csü­törtök este befejeződött a Republi­kánus Párt négynapos elnökjelölő kongresszusa. George Bush, jelen­legi alelnök, a párt hivatalos elnökje­löltje beszédében kijelentette: „Nagy Amerikára fogok törekedni, be akarom fejezni azt a művet, ame­lyen 1980-ban kezdtünk el dolgoz­ni“. Bush hivatalosan is elfogadta a jelölést, ígéretet tett a delegátu­soknak és minden amerikainak, hogy az Egyesült Államok elnöke­ként folytatni fogja azt a politikát, amely „az erővel a békéért“ jelszó­ból indul ki és hitet tett a csillaghábo­rús program megvalósítása mellett. Egész beszédéből kitűnt, hogy igyekezett ellensúlyozni a szélső­jobboldal felé azzal tett gesztust, hogy elkötelezett hívét választotta alelnökéül. Kongresszusi beszédé­ben a párt mérsékelt összpontosított. Bush kitért a Szovjetunió és az Egyesült Államok jelenlegi jó kap­csolataira, melyeket - mint mondot­ta - elnökként szeretne megőrizni. Beszélt a nemzetközi helyzet jelen­legi kedvező alakulásáról, példaként említve a szovjet-amerikai rakéta­szerződést és a reális reményeket az afganisztáni, angolai és namíbiai konfliktus megoldására. Természe­tesen ezeket a pozitívumokat kizá­rólag az USA érdemeként próbálta feltüntetni. A belpolitikai témák közül a fő figyelmet az ország gazdasági ereje és a fellendülés megőrzésének szentelte, melyekért az ország sze­rinte a Reagan-kormánynak lehet hálás. vezetése semmit sem tett a veszély elhárításáért. Az Unsere Zeit ugyanebben a számában bírálja a nyugatnémet televíziónak az augusztusi esemé­nyek évfordulójával kapcsolatban a napokban közvetített műsorait. El­sősorban azt ítélte el, hogy a műso­rok készítői egyoldalúan mutatták be az akkori csehszlovákiai fejlemé­nyeket és minden áron megpróbál­ták azokat a mai szovjetunióbeli fej­leményekhez hasonlítani, ami a lap szerint bizonyítja, hogy a műsorok szerzői valójában semmit sem tud­nak a 20 évvel ezelőtti csehszlováki­ai és a mai szovjetunióbeli esemé­nyekről. Bírálta a lap a ZDF nyugat­német televíziós állomás ellentmon­dásos riportját is a mai Csehszlová­kia kulturális életéről. Megjegyzi, hogy ez a riport messze elmaradt a ZDF által sugárzott hasonló típusú programok színvonalától. Ortega javaslata (ČSTK) - Christopher Dodd amerikai demokrata párti szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja, csütörtökön Nicaragauába lá­togatott. Találkozott Daniel Ortega államfővel és Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszterrel. Az amerikai politikus távozásakor kije­lentette: nicaraguai látogatásának nem volt semmilyen specifikus célja. Megfigyelők szerint Dodd nicaraguai útja összefügg a Demokrata Párt elnökválasztási kampányával és az Egyesült Államok latin-amerikai poli­tikája esetleges módosításának elő­készületeivel. Nicaragua javasolja, hogy az öt közép-amerikai államfő részvételé­vel a közeljövőben rendezzenek ta­lálkozót, amelyen a térség biztonsá­gáról és fegyveres erőiről folytatná­nak tárgyalásokat. Ezt Daniel Orte­ga jelentette ki Managuában meg­tartott sajtókonferenciáján. Ugyan­akkor megerősítette, hogy a kor­mány kezdeményezésére augusz­tus 26-a és 29-e között Managuá­ban megtartják a nicaraguai vezetés ^s az ellenforradalmárok közötti tár­gyalások újabb fordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents