Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-02 / 154. szám, szombat

A csehszlovák külkereskedelem mechanizmusának átalakításáról A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jozef Lenárt (ČSTK) - Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának részvételével tegnap Prágában ülést tartottak a csehszlovák külképviseleti szer­vek kereskedelmi osztályainak vezetői. A tanácskozáson megtárgyalták a cseh­szlovák külkereskedelem gazdasági mechanizmusa átalakításának időszerű kér­déseit. Konkrét programok az új feladatok megoldására Jan Štérba külkereskedelmi miniszter a kereskedelmi osztályokra háruló azon feladatokról s a külkereskedelem azon új munkaformáiról tájékoztatott, amelyek a külgazdasági kapcsolatokról szóló tör­vény módosításában foglaltakból adód­nak. Az új feltételeknek megfelel a Külke­reskedelmi Minisztériumban dolgozók számának csökkentése, s külkereskedel­münk munkamódszereinek és -stílusának ésszerűsítése. Jan Štérba a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a külföldön tevé­kenykedő csehszlovák dolgozókra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak, mint az itthon tevékenykedőkre, mégpe­dig a teljesítmények s a munka hatékony­ságának növelése, valamint a még jobb eredmények elérése. Felszólalásában Jozef Lenárt hangsú­lyozta, hogy gazdaságunk számára eb­ben az ötéves tervidőszakban is nő annak jelentősége, hogy jó kiviteli és behozatali eredményeket érjünk el. Javítani kell a ki­Véget ért az Incheba ’88 (Munkatársunktól) - Bratislavában tegnap befejeződött az Incheba '88 nem­zetközi vegyipari vásár, amelyet immár huszadszor rendeztek meg. Amint azt dr. Josef Hloušek, a csehszlovák kiállítás igazgatója a vásár záró-sajtóértekezletén elmondotta, az idei Incheba a vegyipari vásár történetének legsikeresebbje volt. A vásár egész légkörére hatással voltak a hazai gazdasági életben végbemenő változások. Az idén elsősorban a müariyag-fel- használás, a biotechnológiai és az új anyagok kutatása iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés a szakemberek részéről. Nem mellékes az a tény sem, hogy a vásár ideje alatt a hazai külkeres­kedelmi vállalatok több mint 4,5 milliárd korona értékű árucsere-egyezményt kö­töttek, ami 10 százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben. Azt is nagyra kell értékelnünk, hogy számos külkereskedel­mi vállalat - mint például a Chemapol és magyar partnere, a Medimpex - már a jövő esztendőre szóló árucseréről is megálla­podást írt alá. -Méj­nálat szerkezetét, fokozni exportunk nö­vekedésének ütemét, s meg kell szüntetni az extenzív módszereket, amelyek nem szavatolják a munka termelékenységé­nek növelését. A külkereskedelem élen jár a gyártmányok, technológiák, valamint a tudományos-műszaki tevékenység és a teljesítmények minősége javításáért ví­vott harcban. A munka minősége terén bekövetkező fordulat, amelynek gazdasá­gunkban az átalakítás megnyilvánulásá­nak kell lennie, lesz a feltétele annak, hogy sikereket érjünk el termékeinkkel külföldi piacokon. A bér- és árpolitikának olyan munkára kell ösztönöznie, amely­nek eredményeit összehasonlíthatjuk a nemzetköziekkel. Ez azután tükröződik a csehszlovák export teljesítőképességé­nek kívánt növelése, valamint a szocialis­ta és tőkés partnerekkel való közös vállal­kozások terén, mégpedig annak érdeké­ben, hogy hatékonyabban részt vehes­sünk a nemzetközi kereskedelemben, s több jó minőségű külföldi termék kerül­jön a hazai piacra - jelentette ki Jozef Lenárt. Hagyományos pionírtalálkozó (Folytatás az 1. oldalrol) tésüket. A pionírok és vezetőik fon­tos feladata, hogy erősítsék a gyer­mekek barátságát. Szükséges, hogy jobban megismerjétek egymást, ha­zánk és városaitok történetét, s mű­veltek legyetek, mert aki többet tud, jobban megtudja oldani a legkülön­félébb problémákat. Valamennyie­tektől függ, hogy a Pionírszervezet megalakításának 40. évfordulóját a lehető legjobban felhasználjátok a pionírcsapatok és -rajok életének gazdagabbá tételére. Beszédének végén František Ha- nus azt kívánta, hogy az országos pionírtalálkozó hátralevő részében is mindenki jól érezze magát, sok szép élményt kívánt a nyári szünet­ben, boldog visszatérést az iskolá­ba, sok sikert a pionírtevékeny­séghez. Pozitívan értékelték a csehszlovák békekezdeményezést (ÖSTK) - Befejeződött tegnap Tepli- cében a Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkárságának ötnapos ülé­se A világ 18 országából érkezett részt­vevők záróközleményükben pozitívan ér­tékelték a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán létesítendő bizalmi, együttműködési és jószomszédsági öve­zet létrehozására vonatkozó csehszlovák békekezdeményezést, mégpedig olyan javaslatként, amely nemcsak Közép-Eu- rópában, hanem a világ más részein is javíthatja a légkört. Nagyra értékelték, hogy ez a kezdeményezés gyakorlatilag minden területet és problémát felölel. A keresztyén békemozgalom további feladatainak megvitatása során a nem­zetközi titkárság hangsúlyozta, hogy a nemzetközi légkör javulása nem adhat okot az aktivitás csökkentésére. Éppen ellenkezőleg, a békemozgalomnak- ezen belül a vallási békemozgalomnak- még intenzívebben kell küzdeni azon erők ellen, amelyek a poztív fejlődést igyekeznek különféle fegyverkezési ter­vekkel megfékezni. (Folytatás az 1. oldalról) csatákat nyerjen, hanem hogy az asszonyokat, a gyerekeket, a falva­kat és városokat védelmezze. Ezt a feladatot pedig becsülettel teljesí­tettük. Ezért is érthetetlen, hogy egyes emberek ma kétségbe vonják a szovjet katonák hősiességét Afga­nisztánban. Senkinek sincs joga ar­ra, hogy befeketítse a katonai köte­lesség következetes teljesítését, harci hagyományainkat és azoknak az emlékét, akik a harcokban elestek. Nyina Jemelina, a szmolenszki textilgyár igazgatónője felszólalásá­ban a könnyűipar gyorsított ütemű fejlesztését szorgalmazta. A fo­gyasztási cikkek gyártásának - je­lentőségénél fogva - a második helyre kell kerülnie, közvetlenül az élelmiszerprogram után. Javasolta, hogy azoknak a bevételeknek egy részét, amelyeket az illetékes mi­nisztérium alapjába utalnak át, hagyják meg a vállalatnak a saját fejlesztési szükségleteire. Borisz Olejnyik, a Szovjetunió írószövet­ségének és az Ukrán SZSZK írószö­vetségének titkára kijelentette: a sztálini személyi kultuszt le kell leplezni, de ugyanakkor nem szabad semmisnek tekinteni a nép azokban az években végzett nagy tetteit és sikereit. Megbocsáthatatlan bűn len­ne, ha megfeledkeznénk a fasizmus felett győzelmet aratott szovjet nép áldozatkészségéről és hősiességé­ről. Javasolta, hogy az ország törté­nelmének „sötét korszakairól“, az üldöztetések áldozatairól és azokról, akik a törvénytelenséget elkövették dolgozzanak ki egy ,,fehér könyvet“. Jevgenyij Primakov akadémi­kus, a világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok intézetének igazgatója kiemelte a párt vezető szerepének fontosságát a Szovjetunió életében, s leszögezte, éppen ez a párt kez­deményezte a személyi kultusz és a stagnálás éveiben bekövetkezett deformációk felszámolását. Bírálóan szólt a külpolitika egyes vonatkozá­sairól, rámutatva, hogy az átalakítás időszaka külpolitikájának sikere a szovjet csapatok kivonása Afga­nisztánból. Szerinte az Afganisztán­nak nyújtott katonai segítségről szó­ló döntés meghozatalakor annak/ idején nem vették megfelelő módon figyelembe a politikai megoldás kü­lönböző változatait. Ezt követően Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy a felszólalni kívá­nó 274 küldött közül már 53-an szó­laltak fel. Ezenkívül hozzávetőleg 500-an vettek részt a határozatok előkészítésében. Az SZKP KB főtit­kára tolmácsolta azt a javaslatot, hogy tartsanak szünetet, utána foly­tatnák a vitát, s azt követően tárgyal­ják meg a pártkonferencia határoza­tait. A javaslatot a küldöttek elfo­gadták. A pártkonferencia délelőtti ülésének második részét Mihail Szolomencev, a politikai bizottság tagja, az SZKP KB pártellenőrzési bizottságának elnöke ve­zette. Elsőként Szemjon Grosszunak, a Moldáviai KP KB első titkárának adott szót. A küldött hangsúlyozta, a társadalmi szervezetek és az alkotó szövetségek az átalakítás igazi segítői, s szorgalmazta tevékenységük további fokozását. Ki­emelte, a pártnak jobban kell mozgósítani a dolgozókat az átalakításban való rész­vételre. Egy moszkvai öntvénygyár munkása vagyok - jelentette ki egy fiatal küldött, aki még azelőtt lépett az emelvényre, hogy az elnöklő Szolomencev közölte volna a következő felszólaló nevét. A fiatalem­ber rámutatott, a konferencia hamarosan véget ér, s kijelentette, nem nézheti nyu­godtan, ahogy néhány felszólaló pazarol­ja az időt. A továbbiakban a konferencia résztvevőit arra szólította fel, a vitázók ne ismételjék önmagukat. A küldöttek taps­sal fogadták javaslatát. Kahar Mahkamov, a Tadzsikisztáni KP KB első titkára hangoztatta, nem ért egyet azokkal, akik szerint az átalakítás nem halad előre. Megállapította, a köztár­saságban már hozott eredményeket az 1985-ös áprilisi KB-ülés után megkezdő­dött gazdasági reform. Felhívta rá a fi­gyelmet, hogy az emberek lélektanilag a gyorsabb átalakításra hangolódtak, fő­leg ami az életszínvonal növekedését illeti, s az alkotó építőmunka igénye a hát­térbe szorult. Gennagyij Jagogyin, az oktatási álla­mi bizottság elnöke részletesen s^ólt a munkaterületén folyó átalakítás problé­máiról. Hangsúlyozta, korlátozni kell a fentről jövő adminisztratív ellenőrzést, s a tanárok számára lehetővé kell tenni, hogy saját belátásuk szerint dolgozzanak. Az iskolai tanács létrehozását szorgal­mazta, s hozzáfűzte, a testületet titkos szavazással választanák meg a tanárok és a diákok. Borisz Vologyin, a rosztovi kerületi pártbizottság első titkára a pártapparátus tökéletesítésének szüksé­gességéről beszélt. Bírálta azokat az új­ságírókat, akik csak a negatív jelenségek­re mutatnak rá, s hangsúlyozta, szükség van a sajtótörvényre. A délelőtti vita utolsó felszólalója volt Borisz Jelcin, az állami építési bizottság első alelnöke. Beszédében kérte „politi­kai rehabilitálását“, s kifejtette álláspont­ját az átalakítás néhány területével kap­csolatban. Emlékeztetett rá, hogy az SZKP KB tavaly októberi plenáris ülésén elhangzott beszédét a központi bizottság politikailag hibásnak minősítette. Egyetlen hibámnak azt tartom, - mondotta - hogy nem meg­felelő pillanatban, Október 70. évfordulója előtt szólaltam fel. Több tévétársaságnak adott nyilatkozatával kapcsolatban el­mondta, még mielőtt a külföldi tájékoztató eszközök hozzá fordultak volna, interjút adott az APN és az Ogonyok című folyó­irat munkatársainak, de ezeket az anya­gokat nem hozták nyilvánosságra. Jelcin elmondta, a CBS amerikai tévétársaság elferdítette szavait, amiért hivatalosan is bocsánatot kért. Ezt követően Gumer Uszmanov, a ta­tár területi pártbizottság első titkára kapott szót, s egyebek között reagált Borisz Jelcin felszólalására. A konferencia kül­dötteinek megválaszolásával kapcsolat­ban elmondta, a kérdést a KB júniusi ülésén vitatták meg, ezen részt vett és szavazott Jelcin is. Most pediq azt állítja, Tetteken a sor (Folytatás az 1. oldalról) künk, az ország állampolgárainak maradéktala­nul élnünk kell jogunkkal, hogy mindent tudjunk a közügyek és a problémák eldöntéséről. Nyilvánosságunk fokozatosan növekvő aktivi­tása meggyőz bennünket arról, hogy ez a legjobb módja felkelteni az emberek érdeklődését az iránt, ami környezetükben történik. De nemcsak erről van szó. Elsősorban arról, hogy közvetlen, nyílt párbeszéd keretében meggyőzzük őket, mi­szerint igen sok függ munkájuktól, a kötelessé­gek teljesítése iránti viszonytól, jogaik érvényesí­tésétől a munka és a közélet szervezésével és irányításával összefüggő problémák megoldásá­ban. Az átalakítás ezzel a párbeszéddel kezdő­dik. Célja az ember sokoldalú aktivizálása, mivel ez a társadalmi fejlődés és általában a haladás döntő fontosságú dinamizáló tényezője. A pártmunka, a tömegpolitikai munka és /» általában az emberekkel való foglalkozás módszereinek és stílusának átértékelését, illetve az új módszerek és stílus keresését az indokolja, hogy e tevékenység még hatásosabb eszközévé váljon az emberek politikai vezetésének, aktivizá­lásának és az átalakítási program feladatai telje­sítésére való mozgósításuknak. E törekvésünk eredményeképp nagyobb befolyást kívánunk gyakorolni az emberek életére, tudatára és ma­gatartására. Persze, az átalakítási folyamattal párhuzamosan mindenkinek nagyobb társfele­lősséget kellene vállalnia a társadalmi fejlődé­sért, munkahelyén, a dolgozókollektívákban a kedvező szociális és pszichológiai légkör meg­teremtéséért. Az emberek körében kifejtett tevé­kenységnek mindig a reális valóságból kell kiin­dulnia. Itt nincs helye a formalizmusnak, itt nyílt, tisztességes és felelősségteljes párbeszédet kell folytatni. Annál is inkább, mivel a gazdasági reformnak, a termelési-műszaki bázis új szerve­zési elrendezésének és ez év július elsejétől - első lépcsőben - az állami vállalatok létesítésé­ről szóló új törvénynek feltételei között fogunk élni és dolgozni. Ez az eljárás következetesen kiindul a társadalmi szükségletekből. Az állami vállala­toknak nemcsak az önállóságuk lesz nagyobb, hanem a felelősségük is. Sokat várunk el a meg­választandó önigazgatási szervektől és az igaz­gatóktól. Olyan embereket válasszunk ki és olya­nokra adjuk szavazatunkat, akik rátermettek, szocialista társadalmi rendünkhöz hűek, becsüle­tesek és erkölcsösek. Az átalakítás és ezzel egyidejűleg társadalmi életünk demokratizálása előfeltétele a CSKP XVII. kongresszusa stratégiai irányvonala követ­kezetes megvalósításának, amelynek célja társa­dalmunk szociális és gazdasági fejlődésének meggyorsítása. E folyamatok fejlesztésének vég­ső célja, hogy a szocialista ember teljes mérték­ben és sokoldalúan érvényesülhessen. Szüksé­günk van öntudatosságára, kezdeményezésére és aktivitására, s ezért nem láthatunk és nem is szabad benne látnunk csak munkaerőt, az utasí­tások és rendeletek végrehajtóját. Ellenkezőleg. Szándékunk az, hogy tényleges gazdaként nyil­vánuljon meg, aki munkájában mélyen átérzi a társadalmi tulajdon iránti viszonyát, s ezzel egyidejűleg élve a gazdasági reform lehetőségei­vel, megteremti tevékenységének erőteljesen ösztönző gazdasági motívumait. Ezért hangsú­lyozzuk olyannyira a teljes önelszámolásra és az önfinanszírozásra történő átmenet jelentőségét. Feltétlenül érvényesítenünk kell az érdemek sze­rinti javadalmazás alapelvét. Következetesen tiszteletben kell tartanunk tehát a szocializmus alaptörvényét s az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint kell javadalmaznunk. Ideje véget vetni a szociális igazságtalanságnak, amely abban nyilvánul meg, hogy egyeseket a munkábajárásért és nem a teljesítményükért díjaznak. S ok minden áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy sikereket érjünk el az átalakítás által szabaddá tett területen. A várakozás egyet jelent az alkalom elszalasztásával. Ezért hala­déktalanul hozzá kell fognunk az átalakításhoz, mégpedig önmagunknál. Dolgozókollektívánk­ban, üzemünkben. Utasítások nélkül kell ezt megtanulnunk, teljes mértékben kezdeményező- en kihasználva az adott lehetőségeket. Nincs más utunk. S ebben a vonatkozásban nem té­veszthetnek meg bennünket sem a változó év­szakok, sem a kisebb-nagyobb vakációnak, az üdülésnek, a szabadságoknak ideje. Ellenkező­leg, ekkor is erőt kell merítenünk a további munkára, az előrehaladásunkat gyorsító küzde­lemre. hogy a választások sok helyütt a régi sablonok szerint zajlottak le. Mindnyájan, akik itt ülünk, bizonyára egyetértenek ab­ban, hogy ilyen demokratikus választások nálunk még nem voltak - mondotta Usz­manov, majd annak a véleményének adott hangot, hogy Jelcin nem véletlenül választotta meg a tavaly októberi plenáris ülésen elhangzott felszólalásának idő­pontját. Nemcsak hogy felszólalt, de kije­lentette, nem ért egyet az átalakítás üte­mével és kérte felmentését. Azzal, hogy jobbra balra nyilatkozik a külföldi hírügy­nökségeknek, csak saját népszerűségé­vel törődik. Mindezek a tények nem adnak okot arra, hogy támogassuk a politikai rehabilitálására vonatkozó kérelmét. Borisz Jelcin felszólalására bő terjede­lemben reagált Jegor Ligacsov, a politi­kai bizottság tagja, a KB titkára. Egyebek között hangsúlyozta: Jelcin nem vonta le a megfelelő tanulságokat saját hibáiból és elvtársai bírálatából. A politikai bizottság néhány tagja címére Jelcin által tett meg­jegyzésekre válaszolva Ligacsov emlé­keztetett az 1985 márciusi KB-ülésén kia­lakult aggasztó helyzetre, amikor az új főtitkár kérdését kellett megoldani. A he­lyes döntést épp az olyan elvtársaknak köszönhetően sikerült meghozni, mint Csebrikov, Szolomencev és Gromiko elv­társak. A vitában még többen felszólaltak, köztük Vajno Vjaljas, az Észt KP KB első titkára és Julij Kvicinszkij, a Szovjetunió bonni nagykövete. A vita befejezése után a konferencia küldöttei megkezdték a ha­tározatok megvitatását. Mihail Gorbacsov tájékoztatta a küldötteket a kiegészítő javaslatokról, s indítványozta, a konferen­cia hagyja jóvá, hogy az egyik határozat­ban önálló pont foglalkozzon az ifjú­sággal. A küldöttek azután elfogadták az SZKP XXVII. kongresszusa határozatai­nak teljesítéséről és az átalakítás felada­tairól szóló határozatot. Ezt követően kezdték meg a vitát a szovjet társadalom demokratizálására és a politikai rendszer reformjára vonatkozó határozatról, és ezt jóvá is hagyták. Jegor Ligacsov javaslatá­ra külön határozatot fogadtak el a bürok­rácia elleni harcról és Nyikolaj Rizskov indítványára a nemzetiségi kapcsolatok­ról. A konferencia Mihail Gorbacsov zár­szavával ért véget. ■ - . ■■■■ Taasnaa AZ ATOMKÍSÉRLETEKRŐL Genf- ben folytatott szovjet-amerikai átfogó tár­gyalások második fordulója tegnap befe­jeződött. A békés célú föld alatti atomkí­sérletekről 1974-ben és 1976-ban kötött megállapodáshoz csatolandó, az ellenőr­zésekről szóló jegyzőkönyv előkészítése során jelentős haladás született, s lehető­ség nyílik arra, hogy a következő tárgya­lási fordulón befejezzék a munkát. A BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓN tegnap részt vett Roland Dumas francia és Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügy­miniszter. Sajtóértekezletükön felszólítot­ták a résztvevőket, július végéig dolgoz­zák ki a záródokumentumot. AZ ATOMSOROMPÓ-EGYEZMÉNY megszületésének 20. évfordulója alkal­mából tegnap számos kormány adott ki nyilatkozatot. Az észak-európai külügymi­niszterek az egyezményhez való csatla­kozásra szólították fel azokat az államo­kat, melyek még nem tettek így. FRANTIŠEK PITRA, a CSKP KB El­nökségének póttagja, a KB titkára Herrera Machado kubai cukoripari miniszterrel eszmecserét folytatott a két ország idő­szerű feladatairól MIKULÁŠ BEŇO, a CSKP KB titkára Prágában fogadta Salvatore Formica olasz munkaügyi minisztert, s a kétoldalú kapcsolatok mellett az európai együttmű­ködésről folytatott vele eszmecserét. A MINISZTÉRIUMOK és a központi szervek státuszára vonatkozó javaslatot, valamint a hazai piacra szánt cikkek gyár­tása terén kialakult helyzetet tekintette át tegnapi prágai ülésén a Cseh Szocialista Köztársaság kormánya. GEJZA ŠLAPKA, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára munkalá­togatást tett a Szlovák Tudományos Aka­démia bratislavai intézeteiben. BOHUSLAV CHŇOUPEK külügymi­niszter Prágában pénteken fogadta Barity Miklóst, Magyarország rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét. A eszmecserén a kölcsönös együttműködés további el­mélyítésének néhány kérdését és a jelen­legi nemzetközi helyzetet tekintették át. Bohuslav Chňoupek ugyancsak fogadta Carl Vigand lohan Loset, Dánia új rendkí­vüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. ÚJ SZÚ 2 1988. VII. 2

Next

/
Thumbnails
Contents