Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-12 / 162. szám, kedd
Ikerborjak, felezett embrióból A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS KEDVEZŐBB FELTÉTELEKET TEREMT A KUTATÓMUNKÁHOZ A KGST-tagországok képviselőinek a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézetben megtartott 17. ülésén a résztvevők hat fő témakörben határozták meg az állattenyésztés fejlesztését szolgáló nemzetközi kutatási együttműködés távlati programját. Ez annyit jelent, hogy a tudósok elhatározták, a jövőben elejét veszik az erők szétforgácsolásának s a legfontosabb kérdésekre összpontosítják figyelmüket. Ennek megfelelően kevesebb konkrét feladatot jelöltek meg, de ezeknél a minőségi és hatékonysági mutatók kerültek a figyelem középpontjába. A tanácskozáson kiemelték, hogy a kutatások eredményeit, a haladó tudományos ismereteket a lehető leggyorsabban kell érvényesíteni a mindennapi gyakorlatban. Az elfogadott program szerint, az elkövetkező időzetközi tudományos együttműködés, konkrétan az állattenyésztés fejlesztését célzó közös program megvalósításának elősegítése iránt. A közös laboratórium munkatársai természetesen figyelemmel kísérik és kutatásaik során kamatoztatják a magyarországi és más szocialista országbeli tudományos dolgozók eredményeit és tapasztalatait. Hasznosak és a jövő szempontjából ígéretesek például a dániai kutatóintézetekkel fenntartott kapcsolatok. Ezekre az elmélyülő kapcsolatokra utal Ján Plesník akadémikus, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, amikor egy szemináriumon úgy fogalmazott, hogy a közös biotechnológiai laboratórium a kétoldalú kapcsolatok időszakából a sokoldalú együttműködés korszakába lépett. Az itt dolgozó szakemA tenyészmunka eredményesebbé tételében fontos szerepet játszik a vem- hesség korai megállapítása. A felvételen Éva Ligacsova progreszterón- vizsgálatot végez llJ SZÚ 18. VII. 12. szakban a tenyészállatok szaporításának racionalizálása kerül a kutatók figyelmének középpontjába. A genetika és a kiválasztás mindinkább a biológiai tulajdonságok javítását, elsősorban a termelékenység növelését szolgálja, de természetesen a súlygyarapodás növelése és a hús minőségének javítása is a főbb célok között szerepel. Az érdeklődés homlokterében az embrióátü Itetés továbbfej lesztése, a nagy előnyökkel járó biotechnológiai eljárás hatékonyságának növelése áll. A legközelebbi cél, hogy felezett embriók átültetésével a teheneknél és a juhoknál növeljék az ikerellések számát. Mint a tanácskozás képviselői kiemelték, gazdaságossági szempontból fölöttébb fontos a vemhesség korai megállapítása, illetve a marhahústermelés iparszerű módszereinek elterjesztése. A program szerint, a nagy termelő- képességű állatok szaporítását mintegy 30-50 százalékkal kell meggyorsítani. Ennek az a célja, hogy egyre több olyan utódot tartsanak a mezőgazdasági vállalatok, amelyek a leggazdaságosabban hasznosítják a takarmányt és a leggyorsabban növekednek. A négynapos tanácskozást követően, nem árt feleleveníteni, mikor és hogyan is kezdődött az egyre nagyobb méreteket öltő nemzetközi tudományos együttműködés. A Csehszlovák-Szovjet Állattenyésztési Biotechnológia Laboratórium a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet kezdeményezése nyomán jött létre. Az ötletet Gustáv Husák, a CSKP KB akkori főtitkára, és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára egyaránt helyeselte és támogatta. Az elképzelések megvalósításából és továbbfejlesztéséből kezdetben a Szovjetunió vállalt nagyobb részt. A laboratórium - az öt szovjet tudományos dolgozó megérkezését követően - a múlt évben kezdte meg működését. Az eltelt hónapokban a kutatómunka mellett a kapcsolatok kiépítésére is gondoltak, így több hazai és külföldi intézménnyel sikerült egyre szorosabbra fűzniük a kapcsolatokat. Eredményes tárgyalásokat folytattak például a Lengyel Tudományos Akadémiával és a lengyelországi Állattenyésztési Kutatóintézettel, ahonnan az idén három tudományos dolgozót várnak a nyitrai közös laboratóriumba. A bolgár tudományos intézmények szintén készséget mutatnak a nemberek minden tapasztalatot kamatoztatnak, de ugyanakkor a saját eredményeiket és tapasztalataikat sem rejtik véka alá. Abból indulnak ki, hogy nincs más járható út, a jelentős kutatási programok megvalósításában szintén előtérbe kell kerülnie a nemzetközi együttműködésnek és munkamegosztásnak. jó tulajdonságait. A tenyésztés jövedelmezőségét a következetes kiválasztáson alapuló szaporulat-szabályozás tovább javítja. Tudományos kísérletekkel bizonyították, hogy a bikaborjak 15 százalékkal gyorsabban növekednek és 10 százalékkal jobban hasznosítják az eleséget, mint az üszőborjak. A termelés gazdaságossága szempontjából ez nem elhanyagolható tapasztalat. A jövőre nézve ígéretesek az emésztést serkentő enzimekkel folytatott kísérletek első eredményei. A fejlesztési elképzeléseket a növekvő munkaerő-gondok is motiválják, hisz ismeretes, hogy a mező- gazdasági dolgozók nem szívesen vállalnak munkát az állattenyésztésben. Ennek egyebek között a munkaigényesség, illetve a nem túl kedvező élet- és munkafeltétel az oka. Ebből a szempontból rendkívüli fontossággal bír az azonos alkatú és tulajdonságú egyedek kitenyésztése. A kutatásban az a cél, hogy egy- egy donortól, vagyis embriót adományozó tenyészállattól évente legalább 20 hasonló típusú borját neveljenek fel, s megteremtsék az „uniformizált“ állomány kialakításának feltételeit. Az egységes tehénállomány nem csupán esztétikai szempontból előnyös, de azért is, mivel az ilyen állomány egyedeit az életkörnyezettel, takarmányellátással stb. szembeni azonos igények jellemzik. Külföldön már vannak ilyen egységes állatállománnyal üzemelő tehénfarmok, melyeken nagy sikerrel alkalmazzák a fejórobotokat. A közös biotechnológiai laboratórium szakemberei a jövő szarvasmarha-tenyésztésének programját formálják, s igyekeznek a tudományt a lehető legnagyobb mértékben az ember, a haladás szolgálatába állítani. Éppen ezért bosszantó, hogy munkájukat számtalan nehézség akadályozza. Elsősorban a korszerű műszerek és segédeszközök beszerzése okoz problémákat. A többnyire anyagi eredetű gondokon valamelyest enyhíthet a KGST-tagor- szágokkal folytatott együttműködés kibővítése, amely a fontos információk áramlását, és természetesen Nagyobb hangsúlyt a minőségnek A felezett embriók átültetésével növelni lehet az ikerellések számát. A felvételen látható borjak szintén felezett embrióból származnak (Klamarcsik Mária felvételei) A csehszlovák-szovjet biotechnológiai laboratórium hivatalosan 1987. január 19-én kezdte meg a munkát. Ennek ellenére máris komoly eredmények születtek. A tudományos dolgozók a múlt évben összesen 7000 embrióátültetést hajtottak végre. Nem volt könnyű dolguk, mert a megfelelő technikai berendezések beszerzése bizonyos nehézségekbe ütközik. Nagy gond, hogy az eljárás aránylag költséges, hiszen egyetlen embrió átültetése egyelőre mintegy 1600 koronába kerül. A költségek csökkentésének egyik járható útja az embriók darabolása. Laboratóriumi feltételek között a legéletképesebb embriók két vagy három részre vághatók. Ha növelik az ikerellések számát s egy helyett két borjút nevelnek fel évente egy tehéntől, akkor lényegesen gazdaságosabbá tehetik az embrióátültetést, illetve magát a szarvasmarha-tenyésztést, melyet egyelőre \igencsak terhelnek a borjúnevelési költségek. Szakkörökben ismeretes, milyen nagy jelentősége van a kiváló genetikai tulajdonságok átörökítésének. A tapasztalatok szerint, a nagy ter- melóképesséqú tehenek borjai az esetek többségében öröklik az anya a kutatás eredményeinek széleskörű érvényesítését szintén meggyorsítja. Remélhető, hogy a nemzetközi együttműködés és munkamegosztás kedvezőbb feltételeket teremt, a közös biotechnológiai laboratórium tevékenységéhez. BALLA JÓZSEF A pártnak a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsítására irányuló stratégiai irányvonala a jelenlegi időszakban megköveteli, hogy a tudo- mányos-műszaki fejlődés eredményeit a gyakorlati életben következetesen bevezessük. Ezzel a követelménnyel együtt jár az is, hogy az eddiginél jobban bekapcsoljuk a hazai tudományos-műszaki potenciált a KGST-tagországok tudományosműszaki fejlesztése 2000-ig szóló komplex programja alapján az egyes szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval megkötött kétoldalú gazdasági együttműködési programok megvalósításába. Mindez össztársadalmi vonatkozásban érvényes, s így teljes mértékben vonatkoztatható a Nyugat-szlovákiai kerület gazdasági életére is, amelynek ugyancsak fő intenzifikációs tényezője a tudományos-műszaki fejlesztés felgyorsítása. A kerület viszonyai között elsősorban a számítástechnika, a robotgyártás, a tudományos és egészségügyi műszaki berendezések gyártása, és a finom- vegyipar kapott zöld utat. Globális javulás Köztudott, hogy a tudományosműszaki fejlesztés eredményeit a gyakorlatban leginkább a termékek minősége, műszaki színvonala és a termelési innováció jellemzi. A Nyugat-szlovákiai kerület ipari üzemei az elmúlt évben mintegy 13 milliárd korona értékű magas műszaki-gazdasági színvonalú terméket gyártottak. Ha ezt az adatot összehasonlítjuk az előző év eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy ezen a területen körülbelül egyhete- dével jobb eredményt értek el a szóban forgó gazdasági szervezetek, miközben éves tervüket több mint 180 millió koronával lépték túl. A magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek részaránya a teljes termelés 26 százalékát teszi ki, ami 4,9 százalékkal magasabb a szlovákiai és 8,7 százalékkal az országos átlagnál! Az állami és ágazati minőség- ellenőrző szervek az elmúlt évben több mint 20 milliárd korona értékű terméket ellenőriztek. Az első minőségi kategóriába ebből mintegy 10 milliárd korona értékű árut soroltak, ami a teljes termelés egyötödénél több. Ennek a részaránynak számottevő növekedésében jelentős része van annak, hogy megnőtt a műszakilag korszerű termékek részaránya. Ezeknek összértéke a 2,9 milliárd koronát is meghaladta, s ez több mint duplája az 1986-os esztendő hasonló eredményeinek. Az új termékek gyártásának bevezetésében a kerület vállalatai ugyancsak emelkedő irányzatot mutathatnak fel. Ha ezeket az eredményeket az export szempontjából vizsgáljuk, akkor az első minőségi osztályba sorolható termékek az export háromötödét teszik ki, a műszakilag korszerűek pedig több mint egyötödét. Élenjáró vállalatok Azok között a vállalatok között, amelyek a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek gyártásának éves tervét túllépték, elsősorban a vágsellyei (Šaľa) Duslo Vállalatot kell említenünk, amely több mint 98 millió koronával teljesítette túl e téren tervezett feladatait, és ezzel együtt bruttótermelése az egy évvel korábbival szemben 308 millióval nőtt. A vállalatnak a szóban forgó minőségi osztályba sorolt termékei Fontos vasúti gócpont A štúrovói vasútállomás 1963 május végétől új technológiai folyamatra tért át, s a MÁV-val karöltve határátkelőhelyként kezdett dolgozni. Már az ötvenes évek első felében oly mértékben megnövekedett a tehervonat-közlekedés a balkáni államokból, hogy 24 óra leforgása alatt 8-10 vonatpárt kellett kezelni mindkét irányban. Az állomás akkori felszereltsége ilyen teljesítményeknek nem felelt meg. A KGST országok nemzetközi vasúti közlekedési tervei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Štúrovo- Szob határátkelőhelyre rótt igényes feladatok miatt javítani kell az állomás műszaki felszerelését. Az állomáson keresztül folyó forgalmat 1960 után már nem lehetett megoldani az állomás klasszikus műszaki felszereltségével. Ennek ellenére az üzemelés folyt, hála a dolgozók kezdeményezesének és aktivitásának. A štúrovói vasútállomás és az egész gócpont az idén ünnepli a csere határállomás üzemelésének, valamint a ČSD és a MÁV közös szolgáltatásai megkezdésének 25. évfordulóját. Negyedszázaddal ezelőtt adták át a B épületet, melyet a Bratislavai Vasútépítő Vállalat épített 129 millió korona ráfordítással. Egy évvel korábban, 1962 májusában adták át rendeltetésének a csehszlovák és magyar útlevél- és vámhatóság új vámházát. Štúrovo ma már példás határváros, jelentős vasúti gócpont és fontos vasúti határátkelőhely. A vasutasok példás munkájáról tanúskodik, hogy tavaly megnyerték a határállomások versenyét és megkapták a Csehszlovák Államvasutak Keleti Vasúti Igazgatóságának vörös zászlaját. Gembický Gusztáv a teljes termelés háromnegyed részét tették ki. A nyitrai (Nitra) Plasti- kában az ugyanebbe a minőségi osztályba sorolt termékek a teljes termelés csaknem egynegyedét tették ki - ez is több a tervezettnél. A Bánovce nad Bebravou-i Tatra magas műszaki-gazdasági színvonalú termékeiért több mint másfél milliárd koronát könyvelhetett el, ami az éves árutermelésnek csaknem egyharmada. A Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárában 694 millió korona értékben gyártottak ilyen minősítésű termékeket, ami egy harmadával több az előző évinél, miközben éves tervüket 8 millió koronával teljesítették túl. A vállalatban gyártott úszómúveket műszakilag korszerűnek minősítették, és az Amur teherhajókat minden esetben az első minőségi kategóriában vette át a megrendelő. A Trenčíni Szerszámgépgyár az elmúlt esztendőben öt prototípusát megmunkálógép készítette el. Ezen kívül olyan robo- tizált munkahelyek műszaki berendezéseinek gyártását is elkezdték, amelyek távlatilag sikerrel alkalmazhatók az automatizált üzemekben. Az új termékek gyártásának bevezetéséből a vállalat a tervezettnél 27 millió koronával többet írhatott az év végén számlájára, és így ezek részaránya az elózó évinek négyszeresét tette ki. A világszínvonalú termékek gyártásában a vráblei Tesla keverőpultjai, ultrahangos, berendezései hívták fel magukra a figyelmet. A vállalatban ezen kívül teljes mértékben biztosították az alacsonyfrekvenciás mérőműszerek és laboratóriumi berendezések gyártásának programját, amivel elsősorban exportképességük növelését akarják elérni. Kevésbé kedvező „közelkép“... Amint az a fentiekből kitűnik, a magas szintű műszaki és gazdasági paraméterekkel rendelkező termékeknek a teljes termelésben megfigyelhető részarány-növekedése kétségtelenül az innovációs folyamatok pozitív irányzataira utal, azonban nem fejezi ki teljes mértékben a szóban forgó innováció hatékonyságát, különösen ha azt a nemzeti jövedelem növekedése szempontjából vizsgáljuk. Továbbra is kedvezőtlen állapotok figyelhetők meg kiviteli szükségleteink biztosítása terén, akárcsak a hazai piac jó minőségű termékekkel történő ellátásában. Ennek oka elsősorban az, hogy lassú az üteme a korszerű technológiai eljárások bevezetésének, lassú a magas mű- szaki-gazdasági színvonalú és jó minőségű termékek innovációja. Annak ellenére, hogy a kerületben a termelés műszaki-gazdasági színvonalának növekedése összességében kedvező eredményeket mutat, ezen a területen tíz vállalat nem teljesítette éves tervét, és ezek összesen több mint 469 millió koronával maradtak el feladataiktól. Az okok közé elsősorban a termékskála cseréjének lassú ütemét, az innovált termékek gyártásának késedelmeit kell sorolnunk, amelyek a termelés anyagi-műszaki biztosításának ellentmondásaiból, konstrukciós, technológiai és szervezési problémákból következnek, s az okok között kell említeni azokat az eseteket is, amikor a korábban az első minőségi kategóriájú termékeket alacsonyabb kategóriába kellett sorolni. Ez utóbbi szempontból az 1986-os esztendőhöz viszonyítva nőtt azoknak a termékeknek részaránya, amelyeket az állami minőségellenőrző szervek a harmadik (!) minőségi kategóriába soroltak. Mindez az irányítás, a munka- és technológiai fegyelem, a szállítói-megrendelői kapcsolatok hiányosságaira vezethető vissza, de ide sorolhatjuk az állami minőségellenőrző szervek - egyébként nagyon helyes - megnövekedett igényességét is. Mindehhez még hozzájárult a népi ellenőrzési bizottságok fokozott mértékű bekapcsolása a minőségellenőrzésbe, akárcsak a nem kielégítő minőségű termelésből származó elvonások okozta veszteségek. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy elengedhetetlen meggyorsítani gazdaságunk reakcióképességét a világpiacon végbemenő változásokra. Mégpedig az intenzifikációs folyamatok meggyorsítását szolgáló intézkedések megtételével. BLAŽEJ SEDLIAK
