Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-01 / 153. szám, péntek
Mihail Gorbacsov előadói beszéde (Folytatás az 5. oldalról) fontos - örömteli és lelkesítő - körülményt hozott felszínre. Ez, annyi kísérlet, drámai helyzet és tragikus visszaesés után új erővel bizonyítja annak a történelmi' választásnak a helyességét, amellyel népünk 1917-ben a szocializmust választotta. Nézzék meg: most mindenki elmondhatja amit gondol, és amit el akar mondani. S a véleményeknek, a mérlegeléseknek, az érzelmeknek ez a sokfélesége a közéletben eddig nem látott méreteket ölt és a legkülönfélébb formában jelenik meg. De mi is történt tulajdonképpen? Mindenféle takargatás és szépítgetés nélkül elmondhatjuk, hogy az eddig elhangzott vélemények minden élessége és bíráló hangneme mellett a szovjet nép az átalakítás menetében újra határozottan és erőteljesen a szocializmus mellett tette le a voksát. Igen, elhatárolódunk mindattól, ami eltorzította a harmincas években a szocializmust és mindattól, ami a hetvenes évek megtorpanásához vezetett. Az elmúlt időszakok torzításaitól és lerakódásaitól megtisztított szocializmust akarunk, amely ugyanakkor örökölné mindazt a jót, amit eszmerendszerünk alapítóinak alkotó gondolkodása szült. Mindazt, ami a nép munkájával és verejtékével valósult meg és tükrözi e nép vágyait, reményeit. Olyan szocializmust akarunk, amely magába foglalja a világfejlódés legjobb tapasztalatát és teljes mértékig az emberi haladás vívmányain alapul. Természetesen, ma lehetetlen részleteiben leírni annak a jövendőnek az arculatát, amelyhez a peresztrojkán keresztül törekszünk. De ki lehet és szükséges is kijelölni alapvető mutatóit és főbb vonásait annak, amit a társadalom minőségileg új állapotának nevezünk. Lehetséges, hiszen a társadalmi átalakulások főbb irányai és tendenciái már megmutatkoztak. Szükséges, hiszen túl a felszínre került hiányosságok kritikáján és túl annak megértésén, hogy mitől kell megszabadulnunk, óriási igény van konstruktív és pozitív irányadó szempontokra, amelyek meghatározzák, milyen utakon és milyen eszközökkel lehet közelíteni gyakorlatunkat a végső célokhoz, a szocializmus ideáljaihoz. A szocializmust, mi az igazi és reális humanizmus rendjének képzeljük el, amelyben ténylegesen az ember szolgál „minden dolgok mércéjéül“. A társadalom egész fejlődése - a gazdaságtól kezdve a szellemi-ideológiai szféráig - az ember szükségleteinek kielégítésére, az ember mindenoldalú fejlesztésére irányul. S mindezt az emberek munkája, alkotó tevékenysége, energiája hozza létre. A szocializmust mi a gazdaság olyan hatékony és dinamikus rendszerének tekintjük, amely a tudományos-műszaki haladás legnagyszerűbb vívmányain alapszik és a legmagasabb fokú hatékonyságot biztosítja a munkában, a társadalmi igények kielégítésének közvetlenül alávetett, az ahhoz rugalmasan alkalmazkodó gazdaságban. Ennek a gazdaságnak az alapját a társadalmi és a személyi tulajdon változatos formái, a különböző termelési szervezetek alkotják, amelyekben a dolgozók valóban tulajdonosként lépnek fel, s amelyek biztosítják a közvetlen kapcsolatot a munkabér és a munka eredménye között. A népgazdaság tervszerű irányításának kiindulási pontja az, hogy a strukturális kérdések eldöntésében a központ szerepe szervesen összekapcsolódik az olyan - árutermelőkként fellépő - termelési egységek széles körű önállóságával, amelyek a gazdasági önelszámolás, az önállóság és a piacra történő termelés alapján működnek. A szocializmust mi a társadalmi igazságosság rendszerének tekintjük. Ez a rendszer összekapcsolja a munkát, az egészségvédelmet, az oktatást, a lakást illető létfontosságú szükségletek társadalmi biztosítékait a munka szerinti elosztás elvének következetes megvalósításával, az egyenlősdi, a társadalmi élősködés bármiféle formájának kiküszöbölésével. Ez olyan társadalom, amelyben mindenekelőtt az ember képességeit, alkotó munkáját, mesterségbeli tudását, tehetségét értékelik, illetve becsülik meg anyagilag és erkölcsileg. A szocializmust mi a nagy fokú kulturáltság és erkölcsiség rendszerének tekintjük. Ez a rendszer örökségének tekinti és gyarapítja az emberiség szellemi fejlődésének legnagyszerűbb vívmányait, gazdag erkölcsi tapasztalatát. Ez a teljes értékű, anyagi és szellemi vonatkozásaiban tartalmas életet élő dolgozó ember társadalma, az olyan emberé, aki elveti a fogyasztói szemléletet, a lélektelenséget és a kulturális primitivizmust. A magas fokú kultúra magában foglalja a társadalom ökológiai kultúráját, az emberi élet és termelő tevékenység természeti feltételeihez való megfontolt, ésszerű viszonyulást, a természeti kincsek védelmét és gyarapítását. A szocializmust mi a valódi néphatalom rendszerének tekintjük, amelyben minden dolgozónak biztosítják a teljes lehetőséget arra, hogy megfogalmazza szükségleteit és érdekeit, részt vegyen a társadalmi folyamatok irányításában. A valódi néphatalom megszünteti az embernek a hatalomtól való elidegenülését. Ez a nép szocialista önigazgatásának, a gazdaság és a szociális folyamatok mélységesen és következetesen demokratikus irányításának, a törvényességnek, a nyitottságnak és a nyilvánosságnak a társadalma. A szocializmust mi minden nemzet és nemzetiség valódi egyenlősége, szociális és szellemi felvirágzása rendszerének tekintjük, amelyben nincs helye semmiféle nemzetiségi viszálynak, nacionalista és soviniszta előítéletnek; amelyben a népek internacionalizmusa és testvérisége uralkodik. Végezetül a szocializmust mi olyan rendszernek tekintjük, amelynek természetéhez és érdekeihez szervesen hozzá tartozik a békére, a testvéri szocialista országok együttműködésének és közös fellépésének erősítésére való törekvés. Szervesen hozzá tartozik az a szándék, hogy minden nép és állam között megteremtsék a normális és civilizált kapcsolatokat az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a népek szuverén önrendelkezési joga elveinek alapján. Mi a szocializmusnak éppen erre a demokratikus, humánus arculatára gondolunk, amikor arról beszélünk, hogy társadalmunk minőségileg új állapotot jelent a kommunizmushoz vezető folyamatban. Az elkövetkező évek fogják meghatározni országunk jövőjét, a szovjet rendszer sorsát. A jövőnk olyan lesz, mint amilyennek megteremtjük. Mi magunk - ezt senki nem végzi el értünk vagy helyettünk. A kérdés így vetődik fel, s nekünk egyenes választ kell adnunk erre a kérdésre. Köntörfalazás és határozatlanság nélküli választ. A válaszadásnál nem tekinthetünk el az óhajok és a valóság, a szavak és a tettek, a szubjektív elképzelések és az objektív valóság becsületes összevetésétől. A szovjet nép világos perspektívákat akar. Viruló és kikötések nélküli demokráciát. Kivétel nélküli törvényességet. Nyilvánosságot mindenben: a nagy és a kis ügyekben. Testvériséget és elvtársiasságot a kapcsolatokban. A munkaszeretet és a tehetség, az ügy és a társadalmi kötelesség hűséges szolgálatának tiszteletét. Nekünk nem társadalmi utópiákra van szükségünk, hanem pontos iránymutatásokra, szocialista mivoltunk objektív kritériumaira a változások minden szakaszában, hogy pontosan meg lehessen állapítani a társadalmi fejlődés tendenciáit, hogy ne sodorjon el - mint az a múltban nem egyszer megtörtént - a hétköznapok rutinja, a ki- rakat-dicsőség. Mi meggyőződéssel hisszük, hogy életképes a szociális igazságosság társadalmának, a szabad és egyenjogú emberek civilizációjának felépíthetó- ségét tudományosan megalapozó marxista-leninis- ta tanítás. Ez a tanítás vezérel bennünket a forradalmi átalakítás során. S így fogunk cselekedni abban az új, legfontosabb szakaszában is, amely pártértekezletünktől kezdődik! Elvtársak! Az előadói beszéd végére érve szeretnék általánosságban szólni a pártértekezletet megelőző vitáról, amely különösen élénkké vált a központi bizottság téziseinek nyilvánosságra hozatala után. Rég nem volt pártunkban, társadalmunkban ilyen széles körű, szenvedélyes és gyümölcsöző vita, amelyet az eleven gondolat, a javaslatok nagy száma és a vélemények időnkénti éles ütközése jellemzett volna. A vita középpontjában valóban a peresztrojkának, a társadalmi és a párton belüli élet demokratizálásának legfontosabb kérdései álltak. Gyakorlatilag egyetlen dologról volt szó, arról, hogy mindezt miként lehet jobban csinálni. Kijelenthetjük, hogy azok a javaslatok és elképzelések, amelyekkel a központi bizottság az értekezlet elé állt, a párt és az egész nép közös gondolkodásából születtek. Célunk a több demokrácia, a több szocializmus, a dolgozó ember jobb élete, a haza nagysága és java. Ezekben a napokban értékelnünk kell azt, hogy milyen eredménnyel dolgoztunk e célok elérése érdekében és olyan rendkívül fontos dokumentumokat kell elfogadnunk, amelyek új lökést adnak az átalakításnak, visszafordíthatatlanná teszik azt. Éppen ez határozza meg minden küldött, az egész értekezlet felelősségének mértékét a párt és a szovjet nép előtt. Az ország legnagyobb laskagomba-termesztöi A TERMÉS EGY RÉSZÉT TARTÓSÍTJÁK • VÍZFÜGGÖNYÖS FÓLIASÁTRAKBAN - OLCSÓBBAN • A GYÓGYSZERIPAR IS ÉRDEKLŐDIK A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság a külváros felé húzódó lakásépítés miatt évekkel ezelőtt kénytelen volt áttelepíteni a keltetésre és csibenevelésre szakosított baromfifarmját. A megüresedett gazdasági épületeket azonban kár lett volna megsemmisíteni. Ekkor merült fel a gondolat, hogy talán érdemes volna kísérletet tenni a gombatermesztéssel. Az országban akkor még csak négy gazdaság foglalkozott a laskagomba termesztésével,a Komáromi Állami Gazdaság volt az ötödik vállalkozó. Az első évben, 1982-ben mindössze 20 tonna gombát szállítottak a piacra, viszont az idei tervük már 400 tonna laskagom- ba kitermelését irányozza elő. A gazdaság időközben a termés egy részének feldolgozására is felkészült, így a laskagombatermesztés önálló melléküzemággá lépett elő. A gombatermesztés meghonosításának ötlete az állami gazdaság igazgatójától származott, az elképzelés gyakorlati megvalósítása pedig Fehérváry Sándor mérnöknek, a gazdaság termelési igazgatóhelyettesének nevéhez fűződik. Vele beszélgettünk az eredményekről és a fejlesztési elképzelésekről. Prága északi részét 1992-től új csővezeték fogja ellátni ivóvízzel. Építése már javában folyik. A 23 kilométer hosszú vezeték két nyomócsövet fog pótolni. A képen Josef Šedivý a vezeték hegesztése közben. (Stanislav Peška felvétele - ČTK)- Bármilyen hihetetlen, Csehszlovákiában jelenleg a mi gazdaságunk termeli a forgalomba kerülő laska- gomba 85 százalékát. -Komoly fejlesztési szándékaink vannak, így az évek során saját fajtagyűjteményt és törzstenyészetet hoztunk létre. A keresletre való tekintettel elhatároztuk, hogy nem csupán a termelést fogjuk fejleszteni és növelni, de a termés egy részének kisüzemi feldolgozására is vállalkozunk. így az ország más körzeteibe is eljuttathatjuk ezt a csemegét és hozzájárulhattunk az élelmiszer-ipari termékek választékának bővítéséhez. Igen ám, csakhogy a vállalkozás kezdetben komoly akadályokba ütközött. Egyebek között hiányzott az ötlet megvalósításának legfontosabb feltétele, a feldolgozóipar bizalma és segítsége. A közeli konzervgyárak nem bíztak a vállalkozás sikerében, tehát nem vállalták a feldolgozó kisüzem létrehozásával járó terheket. Végül a kassai (Košice) Frucona nemzeti vállalat sietett a kezdeményezők segítségére, így lassan fedél alá került a mintegy 3 millió korona gépi berendezést igénylő feldolgozó részleg, melyben tavaly ősszel vette kezdetét az első tartósítási idény. Vagyis a társadalmi igény és a szóban intenzíven támogatott vállalkozókedv ellenére nem éppen irigylésre méltó azoknak a helyzete, akik valóban kezdeményezni akarnak.- A berendezés alapjában véve zavartalanul üzemelt, így kitűnő eredménnyel zártuk az első idényt. A konzerváló részlegünk, amely mindössze két kisebb helyiségből áll, összesen 100 ezer darab 0,7 literes üveget töltött meg enyhén sós lében tartósított laskagombával, ezenkívül a kassai Frucona részére is készítettünk paprikából, zöldborsóból, gyökérzöldségekből, karfiolból és uborkából élelmiszer-ipari alapanyagot. A fogyasztók körében keresett és közkedvelt a laskagomba. Nem csupán a friss, a félkésztermékként tartósított is. Ennélfogva érthető, hogy az állami gazdaság a termelés és feldolgozás növelését tervezi.- Olyan ütemben akarjuk fejleszteni a termelést, hogy a 8. ötéves tervidőszak végén évi 800 tonna laskagombát kínálhassunk a fogyasztóknak. Magunk 100 tonnával tervezzük növelni a termelést, további 300 tonnát pedig az érdeklődő mezőgazdasági vállalatokkal termeltetünk meg, együttműködési szerződés alapján. Egyelőre három gazdasággal, az ekecsi (Okoő), nagymegyeri (čalovo) és nemesócsai (Zemianska Olőa) szövetkezetekkel működünk együtt, de további vállalkozók jelentkezését várjuk. Gombacsírán kívül természetesen tanácsokkal, szakmai útmutatással is segítjük partnereink munkáját. A kertbarátok közül szintén többen érdeklődnek az együttműködés iránt, de ők partnerként nem jöhetnek számításba, hisz nem rendelkeznek a* termelés eredményességét szavatoló, alapvető feltételekkel. Például nincs szalmájuk és megfelelő szellőztető berendezéssel felszerelt helyiségük vagy gazdasági épületük. Az igazgatóhelyettes egyebek között elmondta, hogy jelenleg egy kilogramm laskagomba termelési költsége 4,50 korona. A jövedelmezőség növelése céljából a gazdaság új termelési technológia bevezetését tervezi.- A baromfitelepen termálvízzel fütjük a gazdasági épületeket. A csővezetékekből kikerülő víz még hozzávetőlegesen 30 fokos, tehát kitünően megfelel a vízfüggönyös rendszerű fóliasátrak fűtésére. A vízfüggönyös fóliasátrakban 7500 négyzetméteres alapterületen évente 200 tonna laskagombát tervezünk termelni, mégpedig 2,50-3 koronával kisebb kilónkénti önköltséggel, mint eddig. A gazdaság a fogyasztói igények kielégítése mellett intenzíven kutatja a laskagomba értékesítésének további lehetőségeit. Arra gondoltak, hogy mivel a laskagomba kevés energiát, viszont sok fehérjét tartalmaz (tartósított állapotban is), esetleg a gyógyszeripar is hasznát vehetné az együttműködésnek. Konkrét megállapodás még nem született, azonban biztató, hogy a gyógyszeripar érdeklődéssel fogadta a termelők kezdeményezését. SZITÁS GABRIELLA Ma már az elmúlt hetven év műszaki fejlődésének becses emléke az a gőzszivattyúállomás, amely a Komáromi (Komárno) járásban levő Pat (Patince) és Virt között, közel a Dunához található. A képen a gőzszivattyú állomás gépi berendezései. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) Dunai vízlépcsőrendszer: Kihasználni a kedvező időjárást Mintegy 1,2 millió négyzetméter aszfaltbeton szigetelést kell még lerakniuk a bratislavai Doprastav dolgozóinak a körtvélyesi (Hrušov) víztározó és a gabőíkovói vízlépcső felvízcsatornájának belső gátjain, mielőtt a jövő év decemberében elborítja a Duna vize ezt a területet. A jelenlegi időszakban a két évvel ezelőtt megkezdett munkálatok már túl vannak a felén. Néhány, technológiailag indokolt szigetelés nélküli résztől eltekintve a csaknem 17 kilométer hosszú felvízcsatorna bal oldali töltésén a szigetelési munkálatokat befejezték. A jobb oldali töltésen március óta elkészült mintegy 2 és fél kilométer hosszan az alapozó réteg. Eközben hozzáláttak a tározó és a felvízcsatorna alsó részének megszilárdításához is, amit betonnal végeznek, és ezt a jövő év novemberéig 7,2 millió négyzetméteren kell befejezni. E gigantikus vízgazdálkodási objektumok szigetelésének jó minősége nemcsak az erőmű megbízható üzemelésének szempontjából rendkívül fontos, hanem a térség vízgazdálkodási viszonyainak szabályozása miatt is. Már csak azért is, mert a felvízcsatornában gyakorlatilag a környező térség felszínéhez viszonyítva nyolc méter magasan folyik majd a Duna vize. A gátak szigetelésének technológiája a tökéletes műszaki berendezéseken és a jó minőségű osztályozott alapanyagon kívül is különleges feltételeket kíván. Például a szigetelő aszfaltbeton-keverék hőmérsékletét mindig a légköri viszonyokhoz kell igazítani, hogy azt megfelelően rakhassák le. A szigetelési munkálatokat nem végezhetik sem esőben, sem fagyban. Mindezek a körülmények nehezítik a Doprastav dolgozóinak munkáját. Ugyancsak sok gondot okoznak a nagy hatásfokkal használt, külföldön gyártott technikai berendezések gyakori hibái, s ezek kijavításához ebben az évben gyakran nincs elég pótalkatrész. Nem mellékes tény, hogy a szigetelési munkálatok megvalósítására megszabott időtartalékot gyakorlatilag ezidáig már kimerítették. Éppen ezért e létesítmények vízzel való feltöltésének határidejét betartani nem lesz könnyű. Nagyon sok múlik majd a hibátlan munka- szervezésen, az anyagszállítók munkájának összehangolásán, a műszaki szolgáltatásokon, s azok színvonalának, akárcsak a nyári időszak kedvező időjárási viszonyainak maximális kihasználásán. _ -mjÚJSZÚ 6 1988. VII. 1.
