Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-27 / 175. szám, szerda

A gazdasági átalakítás jegyében Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Bizottsága behatóan elemezte a kerület mezőgazdasági-élelmi- szeripari komplexuma jelenlegi hely­zetét, tervteljesítését és az átalakí­tás folyamatában soron következő feladatait. A termelési mutatók alakulása kedvezőbb a tavalyinál. Nyugat- Szlovákia mezőgazdasága 103 szá­zalékra teljesíti szállítási kötelezett­ségeit a belső piacra, ugyancsak sikeresen tesz eleget exportkötele­zettségeinek is. A termelési költsé­gek 2,3 százalékkal csökkentek. Egy része az üzemeknek azonban nem képes megbirkózni a tervfela­datokkal, Ezek azok a mezőgazda- sági üzemek, amelyek leginkább hozzájárulnak bizonyos kedvezőtlen tendenciák előidézéséhez. A növénytermesztés fő ágazatá­ban, a gabonatermesztésben egyes mezőgazdasági üzemeknek sikerült a 86-os aszály okozta kiesést pótol­ni, számos szövetkezet és állami gazdaság azonban idei termésered­ményeivel sem lesz erre képes. Legnagyobb a kiesés a cukorrépa­termesztésben. Nemcsak, hogy a hektárhozamokban nem érték el a tervezettet, hanem számottevően csökkent e fontos ipari növény ve­tésterülete is a kerületben. A tökélet­len gépsorok megengedhetetlenül nagy veszteséget okoznak a beta­karításban. Bár e növényfajta ter­mesztésének védnökségét a követ­kező évekre a légi (Lehnice) szövet­kezet vállalta; úgy tűnik azonban, hogy a siker érdekében nagyobb, országos méretű összefogásra len­ne szükség, termelőüzemek, kutató- intézetek és mezőgazdasági gép­gyáraink között. Gyenge pontja a kerület mező­gazdasági termelésének a takar­mánytermesztés és egyáltalán a tö­megtakarmányokkal való gazdálko­dás. Ennek komoly hatása van az állategészségügyi helyzetre, s ezen keresztül az állati termékek minősé­gére. Nem vitás, hogy a rosszul kezelt és tárolt silótakarmány a leg­gyakoribb előidézője az állatok fer­tőző betegségének, a tej rossz mi­nőségének. A növénytermesztés szorosan összefügg az állattenyésztéssel. Ezen a téren még sok a tennivaló. Annak ellenére, hogy a húseladás folyamatos, aggodalomra ad okot a szarvasmarha-állomány csökke­nése. Alacsony az elválasztott bor­jak száma, nagy az elhullás. Jelen­leg 100 hektár mezőgazdasági terü­letre a kerületben átlagban 71 szar­vasmarha jut, ebből a fejős 25; a kí­vánt állapot: a 80 darabos átlag, 29 darab fejőssel. A megszigorított állami normák bevezetésével tovább sokasodtak a gondok a tej minőségével. Jelen­leg a felvásárolt tej 59 százaléka első minőségi osztályú. Lényeges javulás csak alapos technológiai fel­újítással érhető el. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a jobb munkaszervezés és a szigorúbb ellenőrzés sokat lendíthetne a tej minőségének javításán. Sertéstenyésztésben a Nyugat­szlovákiai kerület országos viszony­latban is kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ennek illusztrálására azt szokták felhozni, hogy minden ne­gyedik szelet rántott húst a kerület­ben termelik. A sertéshús piaci szál­lítása egyenletes, ám ezen a terüle­ten is vannak nyugtalanító jelensé­gek. Csökkent az egy anyakocától elválasztott malacok száma. Egyes szövetkezeteknél a napi súlygyara­podás kicsi, több gazdaságban alig haladja meg a napi 450 grammot. Ezzel szemben nagy a takarmányfo­gyasztás. Van üzem, ahol egy kilo­gramm hús előállításához négy kilo­gramm abraktakarmányt használ­nak fel. A hiányosságoknak részben ob- lektívek az okai, ám az ugyanazon feltételek közt gazdálkodó üzemek eredményeinek eltérése is jelentős. Ezt azonban már csak a munkaszer­vezésben, az irányításban meglévő különbségekkel lehet indokolni. Azokban az üzemekben, amelyek­ben az eredmények javítására rend­kívüli gazdálkodási rendszert vezet­tek be, a hatékonysági mutatók ter­vezett 3 százalékos emelkedése he­lyett csupán 1 százalékot értek el. A felemelkedés tehát a tervezettnél jóval lassúbb, és ez rontja a gazda­sági mechanizmus átalakításának feltételeit az ágazatban. Jelentős hányaddal osztozik a Nyugat-szlovákiai kerület az or­szág élelmiszeripari termelésében. Az ágazat egyenletesen teljesíti kö­telezettségeit belföldi és külföldi partnereivel szemben. Tervfeladatai teljesítése mellett termékeinek vá­lasztékát is bővítette, sőt a minőség is javult, de még mindig alacsony, mindössze 15 százalék körül mozog kiváló minőségű termékeinek aránya. Fájó pontja a kerület élelmiszer- iparának a csomagolástechnika. Hazai gyártóink képtelenek a világ- színvonalhoz mérhető csomagolóa­nyagot előállítani. Késedelmesek szállításaik, s a minőségi kifogáso­kat azzal próbálják magyarázni, hogy árujukat más üzem szívesen megvásárolná. A monopolhelyzet­ben lévő vállalat „eszi, nem eszi, nem kap mást“ mondással jelle­mezhető eljárása ez. Ezen csak a piaci szabályozók hatékony érvé­nyesülése lesz képes valamikor (re­mélhetőleg nem a távoli jövőben) változtatni. A CSKP KB 11. ülésének a földa­lap fokozottabb védelmére hozott határozata teljesítésében is ért el eredményt a kerület. Sikerült a ter­mőföld területének csökkenését évi 500 hektárra szorítani. Vontatottan halad viszont az újramüvelésbe vé­tel folyamata, olyan esetekben, ami­kor az ipari vagy építkezési igénybe­vétel megszűnik. Jó eredményeket mutatott fel a kerület a szélerózió elleni védekezésben: elsősorban er­dősávok telepítésével a Trnavai és a Galántai járásban. Ez utóbbi járás­ban a vágkirályfai (Kráľová nad Vá- horn) vízduzzasztó miatt megemel­kedett talajvízszint okoz gondokat a talajvédelemben. Továbbra is szükséges a földalap védelmének szigorítása és a talajja­vítás meggyorsítása. Tekintettel az aszályra, a lehető legnagyobb mér­tékben ki kell használni az öntöző- berendezéseket, a tervezett termés­hozamok elérésének biztosítására. Erőfeszítéseket kell tenni az 1986- os aszály okozta terménykiesés pót­lására. Föl kell karolni a gabonater­mesztésben ,,a 70-esek“, illetve ku­koricából a ,,90-esek“ mozgalmát. Silótakarmányból legalább 40 tonnát kell megtermelni. El kell érni, hogy a kerület önellátó legyen burgo­nyából. Mindezeknek a feladatoknak a teljesítésében elsősorban a gaz­dasági vezetésben dolgozó kommu­nistáknak kell kezdeményezniük. Mindenekelőtt tökéletesíteni kell a szervező és az irányító munkát. A pártszervezeteknek pedig fokozni­uk kell az irányításban és a gazda­sági tevékenységben az ellenőrzést. A feladatokat új, nehezebb körül­mények közt kell végrehajtani. Ez nagy próbatételt jelent minden veze­tő káder számára, s aki nem képes a követelményekkel lépést tartani, az kénytelen lesz átadni a helyét annak, aki jobban megfelel az átala­kítás támasztotta igényeknek. MORVAY GÁBOR Fűtés - atomerőműből A Jaslovské Bohunice-i Atomerő­mű hulladékhőjéből 123 megawatt teljesítménnyel fűtik Trnava egyes lakótelepeit, sőt egyes ipari üzemei­nek hőszükségletét is fedezik. A vá­rosba nagy átmérőjű csöveken érke­ző melegvíz már 2122 lakásban és a járulékos épületekben szolgáltatja a meleget, s az atomerőmű hőcse­rélőjéből ezenkívül a Trnavai Autó­gyár és a Skloplast vállalat is teljes hóellátásához elegendő hőmennyi­séget kap. Az esztendő végéig je­lentősen növekszik azon lakások és termelőüzemek száma, amelyek hő- ellátását az atomerőmű biztosítja. A hővezeték egyébként 240 me­gawatt teljesítmény átvitelére képes, de ennek nem egész 39 százalékát hasznosítják ebben az évben. Két Új vitorlázó repülőgép dinamikai próbái folynak Kunovicében. A Hon­védelmi Szövetség és az Omnipol megrendelésére kifejlesztett Bla- nik-L-23-as a jól bevált L13-as típus módosított változata. Újszerűen oldották meg farokfelületét, a szárnycsúcsok lekerekítését és a pilóta­fülke kiképzését. Felvételünkön Ľubomír Mitáš, a kunovicei Let tervezőmérnöke látható az L-23-as pilótafülkéjében. (Vít Korčák felvétele - ČTK) év múlva azonban a teljes kapacitás csaknem 74 százalékát használja fel a város. A felhasznált hőmennyiség ebben az ötéves tervidőszakban megközelítőleg 204 ezer tonna bar­naszént, illetve kokszot, 195 ezer tonna fűtőolajat és 167 millió köb­méter földgázt helyettesít. A Jaslovské Bohunice-i atom- energetikai komplex hőjét 1990-ben 22 különböző elosztóból használja fel, de ez a szám kisebb a valós fogyasztói létszámnál, hiszen példá­ul a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat révén számos további ki­sebb üzem is az atomerőműből származó hőenergiával elégíti ki igényeit, mint például a Magasépítő Vállalat panelgyára, a Nyugat-szlo- vákiaí Bútorgyár trnavai üzeme, a Tatrachema, az Elektrokov, a Ko­vovýroba, vagy a Csehszlovák Autó­javító Vállalat helyi üzeme. Jelenleg még csak ebben az egy városban használják fel fűtésre, illet­ve ipari célokra az atomerőműből származó hőenergiát, azonban a tü­zelőanyag és energetikai igények úgy kívánják, hogy a nagy hőköz­pontokban termelt és sokkal gazda­ságosabban felhasználható energiát a jövőben nagyobb területen vehes­sék igénybe a fogyasztók. Erre a leg­alkalmasabbak éppen az atomerő­művek, amelyek hőszolgáltatásával egyúttal csökken a környezet szeny- nyeződése, mert az atomreaktorok korántsem szennyezik úgy a kör­nyezetet, mint a hőermómüvek. A jövő évben éppen ezért további hőcserélők építését kezdik meg, amelyek Leopoldovba, illetve Hloho- vecba vezetik a hőenergiát fűtési és ipari célú felhasználásra. Az épülő­félben lévő mohi (Mochovce) Atom­erőmű hulladékhójét pedig három városban - Léván (Levice), Nyitrán (Nitra) és Verebélyen (Vráble) - hasznosítják majd. (č-m) Nyereségérdekeltség a kutatásban A 8. ötéves tervidőszak végére tevékenységük költségeinek négy­ötödét már a tudományos-műszaki eredmények értékesítéséből, illetve a kutatásra kapott megrendelések teljesítéséből befolyt összegekből kell fedezniük az SZSZK építőipari kutatóintézeteinek. Ez éppen fordí­tott arány ahhoz képest, mint ami eddig gyakorlatban volt ezeknél a túlnyomórészt a költségvetési alapból támogatott szervezeteknél. Eddig például a bratislavai Építői­pari Közgazdasági és Szervezési Kutatóintézet - amelynek az egész országra kiterjedő hatásköre van - saját kapacitásának 50 százalékát olyan feladatok megoldására össz­pontosította, amelyeket a központi szervek írtak elő, és 40 százalékát az ágazati feladatokra. Munkájuk eredményei azonban csak kis mér­tékben jutottak el végül is a termelé­si gyakorlatba. A termelő vállalatok az előbb említett eredményeket nem ismerték - így nem is érdeklődtek irántuk -, s másfelől pedig ezek a kutatási eredmények nem is köz­vetlenül érintették a vállalati problé­mákat. A központi forrásokból finan­szírozott állami megrendelések, amelyek majdnem teljes mértékben lekötötték az erőket, nem ösztönöz­hették az intézetet arra, hogy a gya­korlatban felmerülő kérdések meg­oldásával foglalkozzon. A nagy el­méleti tudással készült modellek és átfogó elemzések, amelyek nem vették figyelembe azokat a feltétele­ket, melyek között az egyes vállala­tok dolgoznak - vagy dolgozni kény­telenek -, nem is nyújthattak semmi­lyen konkrét segítséget a vállalati szférának. Szemléletes példája ennek a ro- hožníki Nyugat-szlovákiai Mész- és Cementgyárak, amely a legmoder­nebb cementgyártó komplexum Csehszlovákiában: a leggazdaságo­sabb belső elrendezéssel, az egy munkásra jutó legnagyobb termelé­kenységgel, és az egységnyi ter­mékre jutó legkisebb energetikai és szállítási költségekkel. Ennek elle­nére a kombinát eddig nem termelt olyan nyereséget, mint más cement­gyárak, amelyek több energiát fo­gyasztanak és műszaki felszerelé­sük is régebbi. A rohožníki cement­gyár gazdálkodását ugyanis külön­böző, egymásnak is ellentmondó előírások és szabályok terhelik. Az ilyen jellegű problémák megoldása azonban, az átfogó ágazati modellek kidolgozása mellett, nem kerülhetett napirendre a szóban forgó kutatóin­tézetben, noha annak feladatköre alapján ezen a téren is joggal vártak tőle konkrét véleményt. A teljes önelszámolás elve és más gazdasági szabályzók érvénye­sítése a szlovákiai építőipar kutató- és fejlesztő bázisához tartozó szer­vezeteinek tevékenységét sokkal hatékonyabbá teheti, s általuk sok­kal jobban kihasználhatók annak adott lehetőségei. Ennek érdekében az intézetek nagy része a jövőben állami vállalattá válik. Példa erre már most Bratislavában az Építőipari Gépesítési Kutatóintézet és az Álla­mi Tervezési és Tipizációs Inté­zet. (ő*sz) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Július 27-én ünnepli 55. születésnapját Zaj dó Imréné Makkai Erzsébet Szilicén (Silica). E szép ünnep alkalmából szeretettel kö­szöntik: férje, lánya: Magda: veje: Jani, fia: László, menye: Aranka és az unokák: László, Lóránt, a kis Magdika, akik sokszor csókolják a drága nagyma­mát. Ú-3125 ■ 1988. július 25-én és október 2-án ünnepük 55., ill. 60. születésnapjukat szü­léink, szöntjük, erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk: férje: István és lánya: Judit. Ú-3162 ■ 1988. július 25-én ünnepelte 40. szüle­tésnapját a drága jó feleség, édesanya, anyós és nagy­mama, Haver Anna Vezekényen (Vozokany). E szép ünnep alkalmából szívből köszön­tik, erót, egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak: szerető férje, Imre, fiai: Imre, Róbert, Marian, lánya: Mari, menye: Júlia, valamint unokája: Imike. Ú-3165 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Lévay Judit és Lévay Sándor Komáromban (Komárno). Ez alkalomból szívből gratulálnak, hosz- szú, boldog, egészségben eltöltött életet kívánnak: lányuk, két fiuk, vejük, menyük és három unokájuk. Ú-3141 ■ 1988. július 27-én ünnepli névnapját a szeretett édes­anya, nagymama, anyós, özv. Antal Olga Nagypakán (Veľká Paka). E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük, jó erőt, egészséget kívánunk: fiai: Gyula, Mihály, leánya: Olga, me­nyei: Ilona, Éva, veje: Imre, unokái: Hajnalka, Michaela, Nórika, Anitka és Norbert, akik a nagymamát sokszor csókolják. Ú-3145 ■ Július 22-én ün­nepelte 60. születés­napját a drága jó édesanya, anyós és nagymama, Bencze Lajosné Tornai Teréz Tardoskedden (Tvrdošovce). E szép ünnep alkalmából erőt, egészsé­get, hosszú, nagyon boldog életet kívá­nunk családja körében: fia: Imre, lányai: Zitka és Mónika, menye: Erika, veje: Toncsi, valamint két kis unokája: Dávidka és a kicsi Dominik. Ú-3160 ■ Július 20-án ünnepelte 40. születés­napját Soóky Erzsébet Nyárasdon (Topoľníky). E szép ünnep alkalmából szeretettel kö­■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, barátnak, volt munkatársnak és mindazoknak, akik 1988. július 3-án elkísérték utolsó útjára a dióspatonyi (Orechová Potôň) temetőbe a drága jó férjet, édesapát, apóst, nagy­apát, testvért, Gálffy Lászlót, aki súlyos betegség után, 59 éves korá­ban elhunyt. Köszönjük a megható bú­csúbeszédet, a sok szép virágot, koszo­rút, az őszinte résztvétnyilvánítást, ame­lyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. Szeretetét és jóságát örökké őrzi: gyászoló felesége és családja Ú-3131 MEGEMLÉKEZÉS ■ Fajó szívvel emlékezünk a drága jó férjre, édesapára. Lakatos Rudolfra (Vizkelet - Čierny Brod), aki 1980. július 27-én távozott el örökre, 39 éves korában szerettei köréből. Emlé­két szívünkben őrizzük: szerető felesége: lla, leánya: Ildi, fiai: Rezsi, Pityu, Tibi, Laci, menye: Ida, valamint a rokonság. Ú-2795 ■ Az idő múlik, de a fájdalom örökre megmarad. Könnyes szemmel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága jó férjre, apára, nagyapára és déd­apára, Balogh Lászlóra (Ekel - Okoličná na Ostrove), akit a kegyetlen halál ,1987. július 27-én, 79. életévében ragadott ki szerettei köré­ből. Akik ismerték és szerették, szentelje­nek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. Emlékét, jó­ságát és szeretetét örökre szívünkbe zártuk: szerető felesége, gyermekei, unokái és dédunokái. Ú-3062

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents