Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-25 / 173. szám, hétfő
Olimpiai előkészületek' Zaharevics szilárdan ül a trónján A cardiffi Európa-bajnokság legnagyobb összecsapásának ígérkezett a szovjet Jurij Zaharevics és a bolgár Sztefan Botev párharca a súlyemelők 110 kilós súlycsoportjában. Többen jósolgatták, hogy a fiatal Botev, aki a kontinensviadal előtt egy hónappal a Pannónia Kupán lökött új világcsúcsot, megtöri Zaharevics öt éve tartó egyeduralmát. Már-már inogni látták Zaharevics trónját, a szovjet fiú azonban Cardiffban - talán a korábbiaknál is jobban - megerősítette uralkodásának alapjait. Első szakító gyakorlatára csak akkor jött ki, amikor a többiek már befejezték ezt a fogást. Igaz, Botev megragadt a 190 kilós kezdösúlyon! Aztán, amikor második gyakorlatára megjavította saját világcsúcsát, már nem is élt a harmadik lehetőséggel. S mert sohasem szerette, ha más neve áll a világrekordok mellett, lökésben is átadta a múltnak Botev alig egyhónapos csúcsát. Az összetett versenyt - természetesen világcsúccsal - 15 kg-os előnnyel nyerte a bolgárok üdvöskéje előtt - Zaharevics ez év áprilisában Cardiffban'egy percig sem hagyott kétséget, hogy súlycsoportjában a legjobb, s ő az olimpiai aranyérem egyetlen esélyese. Pedig néhány évvel korábban a szakemberek egy fabatkát sem adtak volna azért, hogy Zaharevics- ből még egyszer súlyemelő lesz. A szomorú szenzáció Budapesthez kapcsolódott. Az 1983-as Pannónia Kupán a rosszul megerősített emelvény megrogyott az éppen gyakorlatát végző súlyemelő alatt, és a roppant súly könyökből kicsavarta Zaharevics bal kezét. Bár az orvosok bravúros munkát végeztek, a szovjet fiú mégsem tudta feledni ezt a balesetet. Azóta ahányszor dobogóra lép, a bal oldali tárcsákat mindig gondosan megigazítja a rúdon. Az ezüstérem legnagyobb esélyese kétségkívül a már említett Botev. Nemcsak a magyar fővárosban megtapsolt világcsúcsa okán, hanem mert már összetettben is elért 445 kilót. A lökés az erőssége, szakításban biztosabbá kell válnia, mert ebben a fogásnemben sokat ront, az Európa-bajnokságon csaknem kiesett. A súlycsoport legdinamikusabban fejlődő versenyzője az NDK-beli Ronny Weller. A mindössze 19 esztendős súlyemelő tavaly ifjúsági világbajnok volt az ostravai világbajnokságon, a 100 kilósok között Sza- nyi Andor mögött negyedik lett. Az idén súlycsoportot váltott, s nemcsak súlyban gyarapodott, hanem vert az őt követő magyar Jacsó Józsefre. Néhányan jósolták, hogy ezzel Oberburger el is lőtte minden puskaporát. Igaz, az utóbbi években csak egy-egy versenyre tudott rendesen felkészülni, ám biztosra vehető, hogy az olimpia évében ez másképpen lesz. Nagyon kell tehát küzdenie Jacsó Józsefnek azért, hogy Szöulban dobogóközeibe kerüljön. A versenyzők legjobb eredményei alapján reálisan a 4-5. helyre várhatók a magyar súlyemelők. Persze, Jacsó már Jurij Zaharevics (középen) és a magyar Jacsó József (balra) már régi ismerős. Mindkét súlyemelő nagyon tud küzdeni, ezt majd a nyári olimpiai játékokon is igazolhatja alaposan meg is erősödött. Tavaly szeptemberben még csak 405 kilót emelt, az idén áprilisban már 435-öt. Zaharevics, Botev, Weller minden bizonnyal kimagaslanak majd a mezőnyből a szöuli ötkarikás játékokon is. Mögöttük azonban nagy harc várható a helyezésekért. Cardiffban ismét virágkorát élte a Los Angeles-i nyári játékok győztese, az olasz Oberburger. Az olimpiát követően 1985-ben volt utoljára dobogós (bronzérmes) világbajnokságon. Az idei kontinensviadalon meggyőző fölénnyel negyedik lett: 22,5 kilót „Minden vágyam, hogy Szöulból éremmel térjek haza“ - nyilatkozta a már 37 éves Anton Baraniak (Major Lajos és ČSTK-felvétel) nemegyszer bizonyította: a versenyeken tud küzdeni. Nem véletlenül szerzett két világbajnoki ezüst- és egy bronzérmet. Legutóbb a tavalyi ostravai vb-n lett második, Zaharevics mögött. Az idei cardiffi Európa- bajnokság előtt deréksérülése hátráltatta felkészülését. Ez meg is látszott teljesítményén, tíz kilóval elmaradt legjobbjától, csupán három érvényes gyakorlata volt. Szöulban, úgy tűnik, ott lesz a 37 éves csehszlovák Baraniak is. a magyar Bacsóval emlékezetes csatát vívott tavaly Ostravában. Baraniak csak nagyobb testsúlyával szorult a harmadik helyre. Cardiffban nem indult az Európa-bajnokságon, vélhetően már akkor is az olimpiára készült. A csehszlovák fiúnak nagyon össze kell magát szednie, ha a dobogón akar végezni. Ugyanis már tavaly leszálló ágban volt a korábban többször vb-bronzérmes csehszlovák versenyző. A szakvezetés azonban továbbra is neki szavazott bizalmat. Legutóbb tavaly decemberben Žilinában Baraniak ezt nyilatkozta: „Az olimpia évében mindent megteszek, hogy az ötkarikás játékokon jó formában legyek, és dobogóközeibe kerüljek. Minden vágyam, hogy Szöulból éremmel térjek haza. ^ ^ Húsz nyári olimpia (1964 - Tokió) A rekordok ázsiai fesztiválja A japán fővárosnak másodszor ítélte oda a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 18. játékok rendezésének jogát. 1940-ben a második világháború miatt elmaradt az olimpia. Japán nemzeti ügyet, presztízskérdést csinált az első ázsiai olimpiai játékokból. Tokió a szervezés, a bámulatos technikai felkészültség olimpiája volt, de hiányzott belőle - a lelkesedés. Voltak napok, amikor 80 ezer ember töltötte meg a Nemzeti Stadiont, ám nem voltak hangosabbak a nézők, mint mondjuk nálunk egy jó vidéki labdarúgó-mérkőzés 2000 szurkolója. Albert Klára tájékozódási búvárúszó üstökösként tűnt fel MÁSFÉL ÉV ALATT AZ ÉLVONALBA Két évvel ezelőtt Albert Klárának még halvány sejtelme sem volt arról, hogy mi is az a tájékozódási búvárúszás. A Kassai (Košice) Kuznány utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium volt diákja egyik napról a másikra elhatározta: megpróbálkozik ezzel az alig ismert, nem elterjedt, ám annál igényesebb és kitűnő erőnlétet igénylő sportággal:- Hatévesen kezdtem el versenyszerűen úszni. Nap mint nap jártam edzésre. Ezt a monoton, faltól falig úszást öt év után meguntam, s amikor az egyik ismerősöm elvitt a kassai fedett uszodába, a tájékozódási búvárúszók edzésére, nem kellett sokáig gondolkodnom. Másnap már velük gyakoroltam. A brnói, de a Kassán lakó Vladimír Valníček részletesen elmagyarázta, mi fán is terem ez a sportág. Albert Klára alig valamivel több mint másfél éve űzi a tájékozódási búvárúszást. Az 1984-ben alakult Orient Košice sportegyesület tagjaként a tavalyi szlovákiai bajnokságon nem kis meglepetésre arany-, az országos viadalon pedig ezüstérmet szerzett. Ezek után felfigyeltek rá a válogatott szakvezetői, s beválogatták őt az Európa-bajnokságra készülő keretbe. De vajon mi is a tájékozódási búvárúszás?-A versenyeket rendszerint tóban rendezik, oxigénpalackkal úszunk, ezen van egy irányfű, amiről le kell olvasni a partról bemért szöget. Előfordul, hogy harmincméteres mélységbe is lemegyünk, ahol már kissé elviselhetetlen a nyomás. Egy-egy edzés alkalmából kisebb-nagyobb szünetekkel háromszor húsz percet tartózkodunk a víz alatt. Ez a fedett uszodában nem jelent különösebb megterhelést, de mondjuk egy 18 fokos tóban ez már nem gyerekjáték. Ekkor alig várjuk a tréning végét... A versenyek általában 15 percig tartanak, s olyan is előfordult már: a jéghideg víztől úgy lemerevedtem, hogy alig tudtam lábra állni és kibotorkálni a partra. Ennek ellenére szeretem ezt a sportágat, s ha újra kellene választanom, megint a tájékozódási búvárúszásra voksolnék. Csehszlovákéban 1960-tól ismert ez a sportág, az első országos bajnokságot két évvel később rendezték. Szlovákiában az Orient Košice tájékozódási búvárúszó-szakosztálya a legnagyobb és legeredményesebb, s ami külön figyelemre méltó - önellátó. Sportolói rendszeresen vállalnak víz alatti munkákat, és az ezért járó pénzből vásárolják a nem éppen olcsó felszereléseket.-Azért érdekes ez a sportág, mert minden viadalt más pályán rendeznek. Annál nagyobb öröm nincs, ha valaki jó idő alatt teljesíti az ismeretlen távot. Ez azonban kevés lenne a sikerhez. Valamennyi tájékozódási pontot minél előbb fel kell kutatni, meg kell találni a víz alatt, éppen ezért igényes a búvárúszásnak ez a fajtája. Aki nem próbálkozott vele, az nehezen tudja elképzelni, mit is csinálunk odalenn. A többi sportághoz hasonlóan a miénk is kitartásra, céltudatosságra, szívósságra nevel, s ennek csak később vesszük igazán hasznát. Albert Klára két nagy feladat teljesítését tűzte ki célul az idén. Az elsőn, az érettségin már sikeresen túljutott. A szlovákiai bajnokság még hátravan. Természetesen meg szeretné védeni tavalyi elsőségét, annál is inkább, hiszen hazai pályán, a Kassa melletti Ružín víztárolóban lesz a viadal (augusztus 4-7.). ZSIGÁRDI LÁSZLÓ 1. 36 VILÁGREKORD. Tokió furcsa módon betetőzése és egyúttal ellentéte is volt Rómának. Betetőzése volt építészetben és eredményekben. Az egyik külföldi újságíró így írt a záróünnepség után: „Ezentúl éppen úgy érdemes elmenni Tokióba a stadion látványáért, mint Kairóba a piramisokért, vagy Athénba az Akro- poliszért. Róma betetőzése volt a japán főváros az eredmények tekintetében is. Tucatjával akadtak olyan számok, amelyekben a négy esztendővel korábbi győztes eredményével nem lehetett volna a dobogóra kerülni. Az ellentét - a már említett szenvedély hiánya volt. Ez azonban nem befolyásolta a sportolókat. A 94 ország csaknem 600 küldötte látványos versenyeket vívott és 36(!) világrekordot döntött meg. ÚJ ÉS RÉGI NEVEK. Róma óta új nevek kerültek az élvonalba, előretörtek a fiatalok, de több régi híres versenyző Tokióban is lépést tudott tartani a fejlő- désssel. Dawn Fraser, az ausztrálok kiváló úszója Melbourne és Róma után Tokióban is aranyérmet nyert a 100 méteres női gyorsúszásban (59,5 mp). Harmadik olimpiai elsőségét ünnepelhette az amerikai diszkoszvető Alfred Oerter (a csehszlovák Ludvik Danék 60.52 méteres teljesítménnyel, 48 centiméterrel lemaradva második lett) és az evezős szovjet Vja- cseszlav Ivanov. Melbourne óta kilenc- re(ü) növelte aranyérmei számát a szovjet Larisza Latyinyina és hétre Borisz Sahlin. Az előbbi minden idők legeredményesebb olimpikonja. Atlétikában (utoljára rendezték salakon a versenyeket) születtek a legnagyobb meglepetések. Talán emlékszünk még az amerikai hosszútávfutó Mills (a nagy esélyes ausztrál Ron Clarke-ot győzte le 10 000 méteren), a gerelyhajító finn Nevala (82.66), a távolugró angol Davies (807 cm, négy centivel előzte meg Bostont, és nyolccal Ter-Ovaneszjant), a 17 éves romániai gerelyhajítónő Penes (60.54) nevére. Az amerikai néger futók visszaszerezték a hegemóniát a vágtaszámokban (100 m: Hayes 10.00, 200 m: Carr 20,30). A tokiói olimpián alkalmazták először a futószámokban az elektromos időmérést; ellenőrző kézi időmérő szerint a robusztus, erőteljes futásáról híres Hayes 9.90-et teljesített. (Fantasztikus eredmény!). Aztán elment profi rögbijátékosnak ... Meg kell említenünk az új-zélandi Peter Snellt, aki megnyerte a 800 és az 1500 méteres síkfutást (1:45,1, illetve 3:38,1). 1920 óta Snell az első középtávfutó, aki sikerrel duplázott. Itt jegyezzük meg, hogy a küzdőképességéról ismert csehszlovák Josef Odložil 1500 méteren a második lett 3:39.6 perces idővel. No és nem maradhat ki a sorból Abebe Bikila sem. Tokióban is nagy, négyperces előnnyel győzött (már cipőben!) a maratoni futásban (2:12:11,2). A mexikói olimpia után - ott feladta a versenyt - autóbalesetet szenvedett és mindkét lábára megbénult. Bikila 1974-ben halt meg. 2. CSAK PROZUMENSCSIKOVA. Az óriáskígyóra emlékeztető úszócsarnokban az amerikaiak új gárdájukkal rekorde- ső közben halmozták a győzelmeket, és alaposan kihasználták azt a lehetőséget, hoqy számonként ismét három versenyző indulhatott. Női bajnokai között nem akadt tizennyolc évnél idősebb, de alaposan megfiatalították a férfi csapatot is. Don Schollander 100 méteren is legyőzte (53,4) az európai reménységeket és ó lett a legeredményesebb úszó: még megnyerte a 400 méter vegyest (4:12,2) és tagja volt az aranyérmes két amerikai váltónak. Európa becsületét egy 16 esztendős szevasztopoli iskoláslány, Galina Prozumenscsikova mentette meg a 200 méteres női mellúszásban (2:46,4). Vízilabdában talán minden idők legizgalmasabb döntőjére került sor. A magyar válogatott az utolsó mérkőzését a szovjet együttes ellen játszotta, s ahhoz, hogy első legyen, 2:0-ra, 3:1-re vagy 5:2-re kellett győznie. Az utolsó negyedben 2:2 volt az eredmény és másfél perccel a befejezés előtt még mindig hiányzott egy gól az aranyéremhez. Drámai hajrában aztán mégiscsak nyert 5:2 arányban a magyar csapat... 1:2 A DÖNTŐBEN. A kissé halk, hűvös japán közönség előtt játszották a labdarúgótorna döntőjét, a magyar-cseh- szlovák mérkőzést. A két csapat a következő összeállításban szerepelt - Magyar- ország: Szentmihályi - Novák, Ihász, Szepesi, Orbán - Nógrádi, Farkas - Csernai, Bene, Komora, Katona. Csehszlovákia: Schmucker - Urban, Pičman, Vojta, Weiss- Geleta, Brumovský - Mráz, Lichtné- gel, Masný, Valošek. Az állandóan támadó magyar csapat szünetig nem tudta bevenni Rudolf Vytlačil edző védenceinek kapuját. Fordulás után a csúcsformában futballozó Bene vezérletével 2:0-ás vezetést szerzett. Tíz perccel a befejezés előtt szépített a csehszlovák együttes Vojta révén; aztán tíz izgalmas perc következett- eredmény változás nélkül. 3. HATMILLIÓ NÉZŐ. A tokiói olimpián, melynek versenyeit hatmillió néző tekintette meg, a legtöbb bajnokságot az Egyesült Államok szerezte, de az érmek Abebe Bikila: Róma után Tokióban is megnyerte a maratoni futást (Archív-felv.) összességében és a pontverseny tekintetében is a Szovjetunió sportolói végeztek az élen. Tehát „döntetlenül" végződött az újabb szovjet-amerikai párharc. A két óriás mögött a következő sorrend alakult ki a pontversenyben: 3. Közös német csapat (utoljára szerepeltek együtt az NSZK és az NDK sportolói, egy évvel később a NOB elismerte az NDK olimpiai egyenjogúságát), 4. Japán, 5. Olaszország, 6. Magyarország, 7. Lengyel- ország... 10. Csehszlovákia. TIZENNÉGY ÉREM. Csehszlovákia sportolói is szereztek kellemes meglepetéseket Tokióban. Nem sokan várták, hogy a pályakerékpáros Jirí Daler(egyéni üldözöverseny) és a súlyemelő Hans Zdražila (váltósúly) aranyérmet nyer. Viszont a nagy esélyes, a világcsúcstartó Ludvik Danék diszkoszvető „csak“ második lett. Megkezdte aranyérem-gyűjté- sét a tornász Véra Čáslavská, aki három számban győzött (összetett, lóugrás, gerenda). A csehszlovák sportolók végeredményben öt arany-, hat ezüst- (Josef Odložil, Ludvik Danék, labdarúgócsapat, férfi röplabdacsapat, Jirí Kormanik, női tornászcsapat) és három bronzéremmel (Anders-Hofmann kétpárevezős, nyolc- párevezős, Ľubomír Nácovský - lövészet) tértek haza. Magyarország tíz elsó helyével a Távol-Keleten is a világ élmezőnyében maradt. A tíz magyar aranyérem így oszlott meg: Török Ferenc (öttusa), Rejtő Ildikó (tőrvívás), női tőrcsapat, férfi párbajtőrcsapat, Pézsa Tibor (kard egyéni), Pólyák Imre és Kozma István (birkózás), Hammer László (lövészet), vízilabdacsapat, labdarúgócsapat. TOMI VINCE
