Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-25 / 173. szám, hétfő

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése ÚJ SZÚ (Folytatás az 1. oldalról) sabb Q minőségi osztály követelményei­nek aránylag kevés tennék tesz eleget. A kutatási és fejlesztési alap dolgozói­nak a száma 59,7 ezer, ami 3 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Tovább fejlődött a dolgozók műszaki alkotókezdeményezése, akik több mint 51 ezer újítási javaslatot terjesztettek elő, 2,8 százalékkal többet, mint tavaly, valamint 962 találmányt, ami az elmúlt évi színvo­nalnak felel meg. Ezek gyakorlati felhasz­nálása azonban még mindig lassú ütem­ben halad előre. Az SZSZK munkahelyei a KGST-or- szágok tudományos-műszaki haladásá­nak komplex programjából 213 feladat megoldásában vesznek részt. Ipar Az ipari termékek szállítása az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,6 százalékkal nőtt, ebből a késztermékeké 5,3 százalékkal. Főleg a nem szocialista országokba irányuló kiviteli szállítások növekedtek (12 százalékkal). A belkeres­kedelmi szállítások terjedelme 5,9 száza­lékkal nőtt, a beruházási gépek és beren­dezések szállítása 1,1 százalékkal növe­kedett. Termelési felhasználásra 2,4 szá­zalékkal több árut szállítottak. Az ipari termelés 3 százalékkal emel­kedett, ami a tervhez viszonyítva 0,9 ponttal gyorsabb ütemű növekedést je­lentett. Az éves állami tervből 50,1 száza­lék valósult meg. A szerkezeti változások intenzitása nincs összhangban a gazda­ság szükségleteivel. A tervet nem teljesítő vállalatok száma és a terv teljesítésében bekövetkezett lemaradás mértéke még mindig magas (68 vállalat és 871 millió korona). A vállalatok és_a szervezetek a terv céljaival összhangban gyorsabb ütemben növelték a módosított saját termelési érté­ket, amely 9,6 százalékos arányban nö­vekedett. Az időtervet 1,8 százalékkal teljesítették túl, s csekély mértékben ja­vultak a vállalati gazdálkodás minőségi mutatói is, bár az egyes ágazatokban és vállalatoknál eltérő eredményeket értek el. A ráfordításokra és a termelési alapok­ra vonatkoztatott jövedelmezőség felada­tait túlteljesítették, a nyereség 24 száza­lékkal növekedett. Az ipari termelés egyes ágazataiban eltérő eredmények és irányzatok voltak a terv teljesítésében. A Szövetségi Kohászati, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztérium vállalatainál a bruttó termelési érték növekedése 3,4 százalékos volt. A kohászati termelés, az ércek jövesztését és dúsítását is beleért­ve, 1,8 százalékkal növekedett, míg az állami terv 0,4 százalékos csökkenéssel számolt. A gépipari és az elektrotechnikai termelés 4,1 százalékkal növekedett, ami nem felelt meg teljes mértékben az állami terv céljainak. Ezen belül leggyorsabb ütemben 10,7 százalékkal növekedett az elektrotechnikai termelés. Kifejezőbb mértékű növekedést sikerült elérni egyes elektronikai alkatrészek, adatfeldolgozó gépek, számítógépek, villanymotorok, ká­belek és más áramvezetók gyártásában. Több mint 155 ezer színes tévékészülé­ket gyártottak, 33 ezerrel többet, mint az elmúlt évben. Az általános gépipar szer­vezetei nem érték el a termelés fejleszté­sének tervezett dinamikáját. A tüzelőanyag-energetikai komplexum termelési értéke 2,5 volt, alacsonyabb, mint az 1987-es év első felében (az éves terv 1,3 százalékos csökkenéssel szá­mol). Az enyhe télnek köszönhetően kife­jező mértékben csökkent a hő- és az áramtermelés. A termelési és a nem ter­melési szféra, valamint a lakosság szük­ségletei tüzelőanyagokból fedezve voltak. A vegyipar termelése 1,9 százalékkal növekedett (az éves terv az elmúlt évi színvonal megtartásával számol). Az egyes termékek közül növekedett például a műanyagok, a műtrágyák, a lakkok, a gumiabroncsok, valamint a vegyi szálak gyártása. A tervezett termelési értéket nem sikerült elérni a gyógyszeriparban. A könnyűipar 4,3 százalékos termelési növekedése főleg a textilipar, a bőr- és a cipőipar gyorsabb ütemű fejlődésének köszönhető. A korábbi évekhez viszonyít­va egyenletesebbé vált a termelés a fa­ipari vállalatoknál. A termelés 4 százalé­kos növekedése 1,2 ponttal előzte meg a tervezett ütemet. Az építőanyagok gyár­tása a népgazdaság szükségleteinek és az építőipar számára kedvező téli időjá­rásnak megfelelően 7,3 százalékkal nö­vekedett. Főleg több cementet, mészt és betonelemet gyártottak. Mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum Az 1988-as betakarításhoz 1 millió 541,8 ezer hektárt vetettek be mezőgazda- sági növényekkel, ami 4,4 ezer hektárral több, mint az elmúlt évben. A növényzet fejlődését elősegítették a kedvező áttele- lési viszonyok, de a Nyugat-szlovákiai kerületben sok kárt okozott a talajvíz­hiány. A szárazság következményeinek csökkentésére csaknem 400 ezer hektá­ron használták ki az öntözőberendezé­seket. Az állattenyésztésben a termelékeny­ségi mutatók többségénél jobb eredmé­nyeket sikerült elérni, mint tavaly. Habár a tehénállomány létszáma csökkent, a nagyobb átlagos tejhozamnak köszön­hetően a mezőgazdasági üzemek 8 millió literrel több tejet termeltek. A tojók átlago­san 122 tojást termeltek, 2 tojással többet mint tavaly, s egészében véve a tojáster­melés 3,8 százalékkal növekedett. Kisebb mértékben javultak az eredmények a marha- és a sertéshizlalásban, valamint a borjú- és a malacnevelésben. Az állati termékek felvásárlási időter­vét a vágóállatoknál 106,4, a baromfinál 109,5, a tejnél 10,4, a tojásnál 100,2 százalékra sikerült teljesíteni. Az elmúlt évhez viszonyítva vágóállatokból 12,1 ezer tonnával, baromfiból 3 ezer tonnával, tejből 7 millió literrel, tojásból 6,9 millió darabbal többet vásároltak fel. Az élelmiszeripari termelés 3,5 száza­lékkal növekedett (az állami terv 1,9 szá­zalékos növekedéssel számol). Növeke­dett a tőkehús, a vágott baromfi, a sajtok, továbbá a búzalisztből készített péksüte­mények, az étkezési növényi zsírok és olajok, valamint az alkoholmentes italok termelése. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás A fakitermelés szakaszán az éves tervből 53,6 százalékot teljesítettek. A fo­gyasztók ivóvízzel való ellátása az elmúlt évhez viszonyítva 3,4 százalékkal növe­kedett. Tovább nőtt a közműves vízellá­tásban részesülő lakosok, valamint a csa­tornahálózatra kapcsolt hazánkban élő személyek száma. Építőipar Az építővállalatok saját dolgozói által végzett munkák terjedelme 1 százalékkal haladta meg a tervezett szintet, s az elmúlt évhez viszonyítva 3 százalékkal növekedett (az állami terv csökkenéssel számol). Egyes vállalatoknál továbbra is voltak fogyatékosságok a feladatok folya­matos és tárgyi teljesítésében (23 vállalat maradt el a terv teljesítésében). A szerződéses munkák terjedelmét az építövállalatok túlteljesítették, főleg a javí­tásoknál, valamint az új beruházásoknál is. Nem teljesítették azonban a tárgyi feladatokat több kötelező építkezésen, s egyenlőtlenül haladtak a munkák a komplex lakásépítés szakaszán. A ki­emelt integrációs építkezések a Szovjet­unió területén az időterv feladataival összhangban valósultak meg. Az építövállalatok módosított termelési értéke 6,6 milliárd koronát ért el, ami az időterv 99,2 százalékos teljesítésének fe­lel meg, s 46,7 százalékot képvisel az évi tervből. A feladat teljesítésében 18 válla­lat maradt el. A feladatok teljesítése a mi­nőségi mutatók vonatkozásában nem ki­elégítő, a tervezett nyereséget nem sike­rült elérni. Közlekedés és távközlés A teherfuvarozás egészében véve ele­get tett a szállítási szükségleteknek. Az elmúlt évhez viszonyítva a szállított áruk mennyisége 6,5 százalékkal növekedett. A vasúti teherszállítás 65,4 millió ton­na áru továbbításáról gondoskodott. A szállítási teljesítmény 7,1 százalékkal növekedett, s az egész évi feladatnak több mint a felét sikerült teljesíteni. A fo­lyami teherszállítás 8,8 százalékkal telje­sítette túl a tervet, s az elmúlt évhez viszonyítva 16,8 százalékkal nagyobb tel­jesítményt ért el. A Csehszlovák Autóköz­lekedési Vállalat 54,5 millió tonna árut szállított, 5,3 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. A Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat 477 millió személy szállí­tásával elérte a tervben előirányzott és a tavalyi szintet. Továbbra sem kielégítő azonban a helyzet a dolgozók munka­helyre való szállításában. A távközlés szakaszán a félév végén 1 millió 121,6 ezer telefonállomás műkö­dött, ebből 442,6 ezer volt az egyéni telefonok száma. Beruházások A beruházási munkák és szállítások értéke (a Z akciókon és a lakosság ma­gánépítkezésein kívül) 24,5 milliárd koro­nát ért el, ebből 12,9 milliárd korona volt az építési munkák terjedelme 11,6 milli­árd korona a gépek és berendezések szállítása. A beruházási munkák és szállí­tások terjedelme az építkezési költésgve- tésekben nem szereplő gépek és beren­dezések nagyobb mértékű realizálása kö­vetkeztében 14,1 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet. A gépek és berendezések részaránya a beruházások egész terjedelmében 47,3 százalékra nőtt. Nem volt kielégítő mértékű az állami terv kötelező feladatai közé sorolt építke­zések kivitelezése. Ezeken az építkezé­seken a beruházási munkák és szállítá­sok egész évre előirányzott feladatából csak 45,5'százalékot sikerült teljesíteni. Ebben az évben 35 létesítménynél kell elkezdeni a próbaüzemelést. Eddig 7 lé­tesítményt helyeztek üzembe, ezek közé tartoznak a tranzit gázvezeték építkezé­sei, a Leopoldov-Púchov vasútvonal villa­mosításának 1. szakasza, a Veiké Koz- málovce-i vízmű, valamint a bratislavai központi szennyvíztisztító 2. számú épít­kezése. A tervezett határidőben nem ké­szült el a losonci (Lučenec) húskombinát, valamint a bratislavai repülőtér kazánhá­zának rekonstrukciója és kibővítése. Életszínvonal Az SZSZK népgazdaságának szocia­lista szektorában dolgozók száma (az efsz-ek nélkül) 1,1 százalékkal növeke­dett és 2 millió 137 ezer személyt ért el. A lakosság nominális pénzbevételei az éves állami tervben feltételezettnél gyor­sabb ütemben növekedtek. Ez a növeke­dés 5,9 százalékos volt, ezen belül a munkabérekből származó bevételek 4,2 százalékkal, a szociális jövedelmek 3,3 százalékkal növekedtek. A havi átlagbér az SZSZK népgazdaságának szocialista szektorában (az efsz-eket nem számítva) egy teljes mértékben foglalkoztatott dol­gozóra számítva 3020 koronát ért el, ami 3,5 százalékos növekedésnek felel meg. A lakosság kereskedelmi áruvásárlás­ra, szolgáltatások és pénzbeli illetékek kifizetésére fordított kiadásai 5,5 száza­lékkal növekedtek, s 65 milliárd koronát értek el. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt évihez viszonyítva 6,8 százalékkal nö­vekedett. Ezt részben a belkereskedelmi áruszállítás növekedése, valamint az in­tenzívebb turistaforgalom (főleg a hétvégi rövid időtartamú kirándulások) segítette elő. A fogyasztói keresletet továbbra sem sikerült kielégíteni különböző élelmiszer- ipari és főleg nem élelmiszeripari cikkek­ből. Nem volt elég intenzív a gyártmány- fejlesztés, s nem elégítette ki a fogyasz­tók igényeit. Az SZSZK kormányának 271/1987 és 144/1988 számú határozatai a reszortok számára feladatul adták a belkereskedel­mi szállítások növelését, egyes kiemelt termékeknél (főleg textil- és cipőáruk) ezek teljesítésének folyamatos ellenőrzé­sét, s intézkedések történtek a belkeres­kedelem stabilizálására az 1988-1990-es években. Habár a helyi ipar vállalatai, a szolgál­tató vállalatok, valamint az ipari szövetke­zetek egészében véve teljesítették a ter­vet, továbbra is fogyatékosságok voltak a szolgáltatások rugalmasságában és szerkezeti összetételében, A lakásépítés minden formájában 10,1 ezer lakás építését fejezték be, vagyis csaknem ezerrel több lakás készült el, mint az elmúlt év első felében, s az évi feladatnak 26,6 százaléka valósult meg. A befejezések évi elosztása tehát még mindig nagyon egyenlőtlen. Elkezdődött 15,7 ezer lakás építése, ami az elmúlt évi színvonalnak felel meg. Az óvodákban 247,6 ezer gyermeket helyeztek el. A középfokú szakmunkás­képző intézeteket 141,9 ezer tanuló láto­gatta, közülük 26 ezer érettségivel végző­dő szakokon tanult. A gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatait 120,3 ezer tanuló látogatta. A főiskolákon tanuló diákok száma minden tagozaton csekély mértékben csökkent, s 57,8 ezer személyt tett ki (a külföldi diákokkal együtt). Az egészségügyi intézmények az 1. félév végén 58,8 ezer ággyal rendel­keztek. Az egy orvosra jutó lakosok szá­ma 275 személyre csökkent. A szociális ellátásra fordított kiadások 3 százalékkal növekedtek, s 13,9 milliárd koronát értek el. Nyugdíjellátásra 8,3 mil­liárd koronát folyósítottak, ami 3,7 száza­lékos növekedést jelent. A kifizetett öreg­ségi nyugdíjak száma az elmúlt évhez viszonyítva nem egészen 13 ezerrel nö­vekedett, s 606,8 ezret ért el. A betegsegélyezési juttatások 1,8 szá­zalékkal növekedtek, s 5,6 milliárd koro­nát értek el. Családi pótlékra 3 milliárd koronát, táppénzre 1,3 milliárd koronát, egyéb juttatásokra ugyancsak 1,3 milliárd koronát fizettek ki. Környezetvédelmi célokra 47 jelentő­sebb építkezés kezdődött el, ebből 7 épít­kezés a légszennyeződés korlátozására, 32 a víztisztaság védelmére, 8 építkezés pedig a hulladékok hasznosítására és felszámolására irányul. Az ökológiai épít­kezések kivitelezése nem halad kielégítő mértékben, ami a késedelmes befejezé­sükben és átadásukban nyilvánul meg. A Z akció keretében 573 millió korona értékű teljesítmény valósult meg. Az év első felében 41 ezer gyermek született és 27 ezer személy halt meg. 1988. június 30-án az SZSZK-nak 5 millió 250 ezer lakosa volt. A Cseh Statisztikai Hivatal Jelentése (ČSTK) - A 8. ötéves terv első két évében továbbra is hiányosságok voltak a minőségi célok elérésében. Ebből a szempontból ez év első fele, különösen pedig az első negyedév tervteljesítése kedvező képet mutatott. Bővült a komplex gazdasági kísérletbe bekapcsolódott gaz­dasági egységek száma, s noha az új irányítási feltételek teljes kipróbálásához még nem telt el elég idő, úgy mutatkozik, hogy a kísérletező vállalatok nyereség­képzésében és termelésnövelésében jobb eredményeket értek el. Az elért kedvező eredményeket azon­ban nem szabad túlértékelni. A terv összességében való teljesítése és túltel­jesítése ellenére a népgazdaság fejlődé­sében továbbra is komoly problémák ta­pasztalhatók. Az elmúlt évvel összeha­sonlítva a tervteljesítés folyamatosabb ugyan, de a vállalatok egész sora nem teljesítette tervét. Továbbra is nehézsé­gek mutatkoznak az anyagi-műszaki ellá­tásban, nem javultak a szállítói-megren­delői kapcsolatok és nagyok a készletek is. Nem állt be döntő fordulat a termékek minőségének javulásában. Sok gazdasá­gi egység fizetésképtelenséggel küzd ép­pen a készletek nagysága, a fedezetlen adósságok, illetve a nyereség tervének egyenetlen teljesítése miatt. A beruházá­sok üteme is nagyon hullámzó, s annak ellenére, hogy a munkák volumenét túltel­jesítették, nem valósultak meg a terv bizonyos konkrét pontjai. A népgazdaság intenzifikálásának leg­főbb eszköze a tudományos-technikai fej­lődés eredményeinek gyakorlati alkalma­zása. A CSSZK területén a tudományos­műszaki fejlesztés állami tervének kereté­ben a 229 kutatási-fejlesztési feladat 94,3 százalékát oldották meg. A benyújtott találmányok és újítások száma az elmúlt óv első felével összeha­sonlítva csökkent. A 3000 találmány és 149 000 újítás eddiginél gyorsabb gya­korlati alkalmazását sem sikerült elérni. Az új termékek értéke a CSSZK terüle­tén az iparban az első félévben 41 milliárd korona volt, ez egy milliárddal több mint a tavalyi év első felében. Az új, szigorított minőségellenőrzési követelmények beve­zetésével csökkent az első minőségi osz­tályba sorolt termékek aránya, és a leg­jobb minőséget jelző Q értékelést az összesen vizsgált 38,3 százaléknyi ter­mék közül 34 százalék kapta meq. A központilag irányított iparban 1,2 a CSSZK területén 1,2 százalékkal lépték túl a féléves tervet. Ez a múlt év hasonló időszakával összehasonlítva 2,5 száza­lékkal nagyobb átlagos napi termelést jelent, ami leginkáb az elektrotechnikai és az építőanyagi-ipar érdeme. A féléves tervét nem teljesítő vállala­tok száma tavaly óta csökkent, most 13,2 százalék. A tervével elmaradó 82 vállalat közül harmincat irányít a CSSZK kormá­nya. A módosított saját teljesítmény ter­vezett értékét 1,5 százalékkal lépték túl. A mennyiségi terveket minden ipari ága­zatban összességében teljesítették, de egyedileg nem teljesítette 12 termelési­gazdasági egység és két kísérletező vál­lalat. A munkaerólétszám 0,8 százalékkal alacsonyabb volt a tervezettnél, a legtöbb munkás a könnyűiparból hiányzott. A munkatermelékenység a CSSZK terü­letén 2,3 százalékkal volt magasabb a tervezettnél és a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest 5 százalékkal nőtt. A ter­melékenység növelésének tervét minden iparág teljesítette. Nőttek a bel- és külpia­cokra történő szállítások, a tavalyi év első felével összehasonlítva 5,1 százalékkal magasabb volt a hazai piacra irányuló, 6,8 százalékkal a szocialista és 11,6 száza­lékkal a nem szocialista országokba irá­nyuló kivitel. A vegyipar tervét 100,9, a könnyűipar 101,2, a faipar 101,2, az építőipar 102,7 százalékra teljesítette. Noha az építőiparban csak a járási ipari vállalatok nem teljesítették tervüket, és az iparág feladatait 1,9 százalékkal túlteljesítette, mégis lemaradás mutatko­zik a lakásépítésben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum eredményei lehetővé tették alapvető élelmiszerekből a folyamatos pi­aci ellátást. Az ősziek áttelelése az enyhe tél után kedvező volt, és a tavaszi munkák is korán megkezdődtek. Kedvezőtlenül hatott viszont a vegetációra az áprilisi és májusi csapadékhiány. A vetésterület ta­valy óta 10 000 hektárral csökkent, kisebb a gabona, a cukorrépa és az évelő takar­mányok aránya, több azonban az egyé­ves takarmánynövény és a repce. A becs­lések alapján a gabonatermés nem éri el a tervezettet, több lesz viszont repcéből. Az állattenyésztésben a sertések szá­ma nőtt, de valamivel több a tavalyinál a szarvasmarha is. A gazdasági állatok hasznossága tavaly óta átlagosan nőtt, például a tojáshozam, vagy a hízóserté­sek átlagos súlygyarapodása, de csök­kent a napi fejési átlag és a hízómarhák súlygyarapodása. A vágóállatok és a vá­góbaromfi felvásárlási tervét túlteljesítet­ték és tojásból is többet vásároltak fel, de nem teljesítették a tejfelvásárlási tervet. Az élelmiszeripar 102,4 százalékra tel­jesítette tervét, ez a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 0,9 százalékos emelkedést jelent. Nőtt a húsból és tojás-' ból készült termékek aránya, illetve a ba­romfi és a tőkehús mennyisége. Az erdőgazdaság 6,8 millió köbméter fát termelt ki, 1,1 százalékkal kevesebbet, mint tavaly az első félévben. Több munkát fordítottak az erdők védelmére és 27 000 hektár erdőt telepítettek. A teherszállítások tervét túlteljesítet­ték. A vasúti teherszállításét 100,5, a fo­lyami szállításét 101,5 százalékkal és több árut szállítottak a tervezettnél a köz­utakon is. A CSSZK népgazdaságában 47,3 mil­liárd korona értékű beruházást valósítot­tak meg (a Z akciók nélkül) ebből 24,9 milliárd volt az építési költség és 22,4 milliárd a berendezések és gépek ára. A beruházások éves tervét 46 százalékra teljesítették, 49,4 százalékra az építés és 42.8 százalékra a berendezések szállítási tervét. A lakásépítések összes formáiban 13,3 ezer lakást fejeztek be, 0,7 százalék­kal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Az éves terv előírta lakásmennyiségből csak 22.8 százalék készült el. Nőtt a szövetke­zeti, csökkent a kommunális és az egyéni lakásépítés. A cseh országrész lakosságának pénzbeli jövedelme a tavalyi év hasonló időszakához képest 4,3 százalékkal nőtt, ebből a bérek 3,3 százalékkal. Az átlag­bér a szocialista szektorban elérte a 3129 koronát. A takarékpénztári betétek 4,7 milliárd koronával, 2,7 százalékkal nőttek, a beté­tek összege elérte a 176,8 milliárdot. A kiskereskedelmi forgalom a múlt év hasonló időszakhoz viszonyítva 4,6 szá­zalékkal nőtt és 2,9 százalékkal haladta meg a tervet. Ennek ellenére továbbra is problémák voltak az ellátásban a színes televíziók, a mélyhűtők, a kombinált hűtő­szekrények, az automata mosógépek, a szórakoztató elektronika, a sportkerék­párok, néhány bútortípus és építőanyag esetében. Nem volt hiánytalan az ellátás textil- és cipőipari termékekből sem. Nőt­tek a szolgáltatási szféra bevételei is, de a színvonal itt sem sokat javult.. Június 30-án a CSSZK-nak 10 millió 357 ezer lakosa volt. 1988. VII. 25. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents