Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-22 / 171. szám, péntek

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről és a népgazdaság fejlődéséről az 1988-as év első félévében Az 1988-as év fontos helyet foglal el a CSKP XVII. kongresszusa által jóváha­gyott gazdasági célok elérésében. Ebben az évben alakulnak ki a csehszlovák gaz­dasági mechanizmus átalakításának je­lentős feltételei, és az átalakítás néhány elemének már gyakorlati megvalósításá­hoz is hozzáfogtak. A hatékonyság érdekében, a gazdál­kodó szervezetek megnövelt önállóságá­nak és felelősségének komplex kísérleté­be már több mint egymillió dolgozót kap­csoltak be. A folyó év július 1-ig 412 állami vállalatot alapítottak, amelyekben együttvéve 1490 ezer személy, tehát a termelő szféra dolgozóinak több mint egynegyede dolgozik. A termelési feladatok összességükben való teljesítése és túlteljesítése mellett a gazdasági fejlődésben továbbra is fenn­áll néhány súlyos probléma. Vállalatok egész sora nem teljesítette termelési fel­adatait, ami nehezíti az értékesítési és a szerkezetváltási szándékok megvalósí­tását. A gyártás emellett nem elégíti ki a megrendelők igényeit a kívánt mennyi­ségben, választékban, műszaki színvo­nalában és minőségében sem. Ez kedve­zőtlenül befolyásolja a hazai piaci ellátást, nehézségeket okoz a termékek külföldi értékesítésében, és elmélyíti a hiányos­ságokat a szállítói-megrendelői kapcsola­tokban. A termelési költségek - annak ellenére, hogy a tavalyi évhez viszonyítva javult a helyzet - még mindig magasak, és a költségek aránya a teljesítmények­ben még nem érte el a tervezett szintet. A vállalatok készletei tovább növekedtek, és növekedett a fizetésképtelen szerve­zetek száma. A beruházási építkezése­ken is tovább tart a tervek hullámzó teljesítése azokon az építkezéseken, ahol a terveket a tárgyi vonatkozásokban nem teljesítették. Az első félévben kedvezőbb eredmé­nyeket értünk el, mint a 8. ötéves tervidő­szak korábbi két esztendejében, mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat figyelembe véve. Az állami tervben előírt mennyiségi növekedést túlteljesítették a legfőbb ágazatokban. Az 1987-es év első félévével összehasonlítva az ipari termelés volumene 2,8 százalékkal nőtt, az éves terv 2,1 százalékot ír elő. Az építkezési munkálatok mennyisége 3 és fél százalékkal nőtt, noha az éves terv csökkenéssel számol. Az állami termékek felvásárlási terve a tejet kivéve teljesítve lett. A várt eredményektől való lemaradás a termelésre fordított eszközök kihaszná­lásában, főleg az alapanyag-költségek­ben arra vezettek, hogy az anyagi erőfor­rások képzésénél a tervezettnél nagyobb arányú volt a felhasználás a gyártásban. A nemzeti jövedelem növekedését, amely gyorsabb volt mint azt az éves terv felté­telezi, tehát az első félévben nem a ter­melési költségek csökkentésével, hanem a termelésnek a tervezettnél gyorsabb növekedésével értük el. A nagyobb nemzeti jövedelem, annak nagyobb mértékű felhasználását is lehe­tővé tette, ami viszont a terven felüli beruházásokon és készletnövekedésen is megmutatkozott; a lakossági fogyasztás, a lakosság reáljövedelme és a kiskeres­kedelmi forgalom szintén nagyobb volt a tervezettnél. Továbbra is megmaradtak azonban a lakossági szükségletek kielé­gítésének problémái a hazai piacon. Tudományos-műszaki fejlődés A népgazdaság intenzifikálása és ha­tékonysága növeléséhez a tudományos­műszaki fejlődés még mindig nem járul hozzá a kellő mértékben. Néhány pozitív eredmény elérése ellenére az eredmé­nyek gyakorlati alkalmazásában továbbra is hiányosságok egész sora tapasztalha­tó. A gyártás innovációja lassú, a gyárt­mányok minősége és műszaki-gazdasági színvonaluk sem emelkedik. Nem sikerült kellő mértékben alkalmazni a progresz- szív technológiákat a magas termelési költségek leszorítása, a nyersanyag és energiafogyasztás csökkentése érdeké­ben, amivel teljesíthetnénk a CSKP KB 5. ülésének határozatait. Az állami műszaki fejlesztési terv kere­tében az első félévben összesen 345 kutatási és fejlesztési feladat megoldása folyt. Sikeresen megoldották például azt, amelyben az Egészségügyi Világszerve­zet javaslatára és elvei alapján a szív és érrendszeri betegségek, a hemoterápia, és az immunrendszer új gyógyszereinek csoportját, illetve új antibiotikumokat vizs­gáltak, és kidolgozták a gyártásba való bevezetésüknek alapelemeit. Sikeresen fejeződött be a tömegesen gyártott acél­konstrukciók korrózióvédelmi módszerei­nek, védőrétegeinek, a gépelemek és szerszámok vákuumban történő felület­bevonására szolgáló technológiák kifej­lesztése. Megoldották továbbá a rendkí­vül ellenálló üvegszál és az ebből készülő termékek gyártását, amely elbírja az összehasonlítást a világban alkalmazott csúcstechnológiákkal, és lehetővé teszi az építőiparban az azbeszt fokozatos he­lyettesítését. Néhány feladat megoldása nem sike­rült teljes mértékben. Ilyen például a kül­városi közlekedés céljaira készülő EM 3 elektromos vasúti szállítóeszköz kifejlesztése, a gyógynövény és termé­szetes alapú gyógyszerek gyártása, az enzimek gyártására és a népgazdaság különböző ágazataiban való felhaszná­lásra irányuló kutatási feladat. Az eredményeknek a gyártásban tör­ténő megvalósítása mennyiségi tervét, ami 39,9 milliárd korona, 39,2 százalékra teljesítették. A megoldott kutatási felada­tokra alapozva kezdődött meg például a fonalgyártás egy új technológiával, amely anyagtakarékosabban fonja a szá­lat, megkezdődött új ruhaszövetek gyár­tása módosított poliészter műszálakból, és alkalmazzák már a nemesfémeknek a hulladékanyagokból való kinyerésére kidolgozott technológiát. Az új termékek aránya az ipari áruter­melésben 16,2 százalék volt (60 milliárd korona értékben) az elmúlt év hasonló időszakával összehasonlítva 3 százalék­kal (és 1,8 milliárddal) több. A magas műszaki és gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek aránya az új termé­keken bélül 33,3 százalék volt, s a tavalyi első félév szintjén maradt. Ugyanezen termékek aránya az ipari termelés ösz- szességében (14,6 százalék) sem növe­kedett az elmúlt évi hasonló értékhez viszonyítva, ami viszont már mint negatí­vum jelentkezett a hazai és a külpia­cokon. A termelés minőségével kapcsolato­san tartósak a problémák, amelyekről a rossz minőségű termelésből fakadó veszteségek összege, és a népi ellenőr­zési bizottság szervei által végrehajtott ellenőrzések adatai is tanúskodnak. 22 olyan vállalatnál állt be javulás, ahol a mi­nőségellenőrzést befejezték. A termelés minősége és műszaki szín­vonala emelésére nem használják ki eléggé az újítási javaslatokat és találmá­nyokat, amelyeket élenjáró dolgozók és műszakiak dolgoztak ki. A benyújtott újí­tások szánta a tavalyi év megfelelő idő­szakának szintjén maradt, a bejelentett találmányok száma 4 százalékkal csök­kent. Gyakorlati alkalmazásuk és kihasz­nálásuk még mindig lassú. A tudományos-műszaki nemzetközi együttműködés a KGST-ben, annak elle­nére, hogy bővült, nem éri el a kellő szintet. Nőtt ugyan azoknak a kutatóinté­zeteknek és vállalatoknak a száma, ame­lyek bekapcsolódtak a KGST-tagállamok komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjából eredő feladatok megoldá­sába, de az elért gyakorlati eredmények nem felelnek meg sem a befektetett igye­kezetnek, sem a szükségleteknek. A KGST 44. ülésén intézkedéseket foga­natosítottak a tagországok együttműkö­dését meghatározó mechanizmus tökéle­tesítésére. Ipar Az ágazat termelése a központilag irányított iparágakban, a tavalyi év hason­ló időszakával összehasonlítva 2,8 szá­zalékkal nőtt, noha az éves állami terv 2,1 százalékot irányoz elő. Az átlagos napi termelés 2,1 százalékkal nőtt. Az éves terv 50,3 százalékát teljesítették. A brut­tótermelés tervét 101,3, az árutermelését 101,2 százalékra teljesítették. A tervüket nem teljesítő vállalatok miatt a termelés- kiesés 2,5 milliárd, az árutermelés hiánya 2 milliárd korona volt. A legnagyobb fellendülést az elektro­technikai ipar termelése, az üvegipar, a kerámia és porcelángyártás érte el. A jó időjárás miatt csökkent az év elején a vil­lamos- és hóenergiatermelés. A hőerő­művekben 2,4, a vízerőművekben 12,1 százalékkal csökkent az energiatermelés az atomerőművek jelentős 12,1 százalé­kos termelésnövekedése mellett. Ez utóbbiak aránya az energiatermelésben elérte a 25,8 százalékot. A módosított saját termelési érték a központilag tervezett iparágakban 6,2 százalékkal nőtt, az éves terv itt 5,9 százalék. A gazdasági terveket 101,7 százalékra teljesítették. Az említett muta­tóra vonatkozó tervet a vállalatok 19,3 százaléka nem teljesítette a tavalyi első félév 27 százalékával szemben. A költségek aránya a termelés meny- nyiségében a januártól május végéig ter­jedő időszakban, a tavalyi év hasonló szakaszával összehasonlítva 1,31 ponttal csökkent, ezen belül az anyagköltségek­nél 1,23 ponttal. Az éves terv által elő­irányzott költségszintet azonban nem si­került teljesíteni. A teljes nyereség január­tól május végéig 15,7 százalékkal nőtt, az éves terv 8 százalékot irányoz elő. A központilag tervezett iparban tovább folytatódott a termelési alapok kihaszná­lási szintjének csökkenése, amely az álló­eszközöknél januártól májusig tovább romlott. A készletek megtérülési ideje 0,78 nappal hosszabbodott (az éves terv csökkenéssel számol). A készletek az iparban öt hónap alatt 11 milliárd koroná­val nőttek, a legnagyobb mértékben (9,9 milliárd) a Szövetségi Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Minisztérium által irányí­tott szervezeteknél. A munkatermelékenység a központi­lag tervezett iparágakban, a módosított termelési értékből számítva 6,1 százalék­kal, a bruttó termelési értékből számítva 2,7 százalékkal nőtt, az éves terv 1,3 százalékkal számol. A termelékenység és az átlagbérek aránya eltér az éves terv­ben befektetett iránytól, elsősorban a ter­vezettnél nagyobb arányú átlagbér növe­kedés miatt. A foglalkoztatottság a központilag tér-' vezett iparban az első félévben elérte a 2717 ezer főt, a múlt évi hasonló adattal összehasonlítva 0,1 százalékkal nőtt, míg az éves terv 0,8 százalékos növekedés­sel számol. A központilag tervezett ipar­ban az átlagos havi kereset elérte a 3237 koronát, ami a múlt év hasonló időszaká­hoz képest 2,6 százalékos növekedés (az éves ten/ 0,3 százalék). A vállalatok egész sora nem érte el a módosított termelési érték és a bérköltségek terve­zett arányát. A központilag tervezett iparágak érté­kesítési mutatója nagykereskedelmi árak­ban számítva 2,1 százalékkal nőtt. A gaz­dasági terveket a szállítások minden főbb irányzatában túlteljesítették, még úgy is, hogy a vállalatok egy része nem teljesítet­te tervezett feladatait. A tavalyi első félévvel összehasonlítva a beruházásokhoz szállított gépek és be­rendezések aránya (a tervekkel össz­hangban) 4,9 százalékkal csökkent, a belkereskedelmi szállítások 4,8 száza­lékkal, a szocialista országokba irányuló kivitel 2,7, a nem szocialista országokba pedig 10,4 százalékkal nőtt. Annak ellenére, hogy a vállalatok je­lentős része túlteljesítette termelési és értékesítési terveit, a keresletet - főleg a szállítások összetételében mutatkozó eltérések miatt - nem tudták folyamato­san kielégíteni több iparcikk esetében. Továbbra sem kielégítő az alkatrészel­látás. Az alapvető mutatók alakulása a központilag tervezett ipar kiválasztott ágazataiban 1988 első felében A módosított saját termelési érték Bruttó termelési érték A dolgozók száma termelékenység A központilag tervezett ipar (benne a KNB is) 101,7 106,2 101,3 102,8 100,1 106,1 Ebből: szénbányászat 102,7 101,2 102,8 100,4 101,7 99,5 villamos- és hőenergia termelés 99,5 101,8 97,9 99,5 101,3 100,5 Kohászat és ércbányászat 102,6 105,1 101,7 101,3 99,7 105,5 Ebből: vaskohászat 102,7 105,1 101,8 101,2 99,4 105,7 gépipar 100,4 105,5 100,7 103,3 100,1 105,4 Ebben: nehézgépipar 100,4 102,5 100,4 101,6 100,1 102,4 általános gépipar 99,3 104,7 100,6 102,3 99,8 104,9 elektrotechnikai ipar 102,3 111,4 101,2 108,4 100,7 110,6 vegyipar 102,7 113,9 101,5 103,7 99,7 114,2 Ebben: kőolajipar 102,9 114,9 101,6 103,9 99,8 115,1 gumi- és műanyagipar 101,7 108,8 100,8 102,7 99,5 109,3 könnyűipar 101,5, 105,5 101,1 103,6 99,3 106,2 Ebben: 1 fafeldolgozó ipar (Ipari tárca) 101,6 112,1 101,7 104,3 100,0 112,2 üveg, kerámia porcelán * 102,6 107,9 101,2 106,6 100,1 107,8 textilipar 100,3 103,5 101,2 103,4 98,9 104,6 ruhaipar 103,1 107,8 100,5 102,0 99,5 108,4 bőr- és cipőipar 102,5 106,8 101,0 102,8 99,6 107,2 nyomdaipar 102,3 103,8 101,7 104,0 99,2 104,7 Építőanyag-ipar 102,6 113,3 102,8 106,5 100,4 112,9 Fafeldolgozó ipar (Erdő-, vízgazdálkodási és fafel dolgozó-ipari tárca) 102,1 110,4 101,3 104,3 99,4 111,0 Ebben: fafeldolgozás 101,0 109,7 100,8 104,5 99,2 110,6 cellulóz- és papíripar 103,5 111,2 102,0 104,2 99,9 111,4 Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum A növénytermesztésben az időjárási viszonyok a tavaszi hónapokban kedve­zőtlenül befolyásolták a növények vege­tációs fejlődését. A növények rossz kelé­se miatt nagyméretű volt a tavaszi gabo­nafélék és a cukorrépa beszántása. A ká­rosodott növények helyett kiegészítő ve­tést végeztek. Ha a felbecsült gabonabe­takarítás nem is éri el a tavaszi értékeket, és a tervezett mennyiséget, feltételezhető az 1981 -85-ös időszak átlagának eléré­se. A tervezettnél alacsonyabb volt a ta­karmánynövények betakarítása is az első félévben. A csapadékmennyiség megnö­vekedése miatt a továbbiakban több ta­karmányra számíthatunk. Az állattenyésztésben sikerült megtar­tani és néhány mutatóban tovább növelni a hasznosságot. Az átlagos tojáshozam 123,4 darab volt, a tojástermelés pedig a tavalyi év hasonló időszakához mérten 78 millióval növekedett. Jobbak voltak az eredmények a tavalyi első félévinél a ma­lac- és borjúelválasztásban is, illetveaser- téshízlalásban és előhízlaiásban. A szar­vasmarhák hizlalását negatívan befolyá­solta az elégtelen minőségű tömegtakar­mány. A fejési átlag a tavalyi értéken maradt. (10,2 liter), a teljes tejtermelés a csökkentett számú szarvasmarha-állo- mány mellett az első félévben 3304 milli­árd liter volt, 0,6 százalékkal kevesebb mint tavaly az első félévben. Az állati termékek felvásárlásának ter­vét folyamatosan teljesítették a tejen kí­vül. A tavalyi értékkel összehasonlítva a vágóállat-felvásárlás 24 ezer tonnával nagyobb volt, a baromfinál 7 ezer tonná­val. Tojásból 16 millió darabbal többet, tejből 38 millió literrel kevesebbet vásárol­tak fel. AZ ÁLLATI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSA Mérték­1988 A tervtel­egység I. félév jesítés (%) Vágóállat (baromfi ezert nélkül) élősúly 821 105,2 Ebből: hízómarha 370 106,4 hízósertés 439 104,2 baromfi 126 106,2 tej millió liter 2944 99,6 tojás millió db. 1466 101,1 A bérszínvonal az állami gazdaságok­ban a tavalyi első félévvel összehasonlít­va 1,9 százalékkal nőtt 3100 koronára. A földműves-szövetkezeti dolgozók ha­sonló jövedelme 3,5 százalékkal - 3300 koronára. Az élelmiszer-ipari dolgozók bérszintje 2,5 százalékkal emelkedett a tavalyi hasonló időszakkal szemben 2916 koronára. Az élelmiszeripar termelése 2,2 szá­zalékkal növekedett a tavalyi első 6 hó­nappal összehasonlítva, az éves állami terv 2,6 százalékot irányoz elő. A módosí­tott saját termelési érték 8,2 százalékkal nőtt. A belkereskedelmi szállítások értéke kiskereskedelmi árakban kifejezve 2,8 százalékkal nőtt, nagykereskedelmi ár­viszonylatban 3,4 százalékkal. Erdő- és vízgazdálkodás Az első félévben a fakitermelés 9,8 mil­lió köbméter volt, az éves állami ten/ 54,2 százaléka. Ebből 3,9 millió köbmétert tett ki a katasztrófák nyomán feldolgozott fa. A leszállított mennyiség 9,3 millió köbmé­ter volt a tervezett évi mennyiség 52 százaléka. 42 ezer hektár erdőt telepítet­tek - a tervezett terület 82,8 százalékát. A vízvezetékhálózatba az első félév alatt 660 millió köbméter ivóvizet adtak, a tervezett mennyiség 49,2 százalékát A 77,5 százalékról 78,3 százalékra nőtt a vízvezetékhálózatra kapcsolt lakosok részaránya, s ez a háztartások esetében a tavalyi első félévi 63,3 százalékról 64 százalékra nőtt. Építőipar Az építővállalatok saját dolgozói által teljesített építési munkák értéke 43,4 mil­liárd koronát ért el, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 3,5 százalékkal növekedett, habár az évi terv e mutató csökkenésével számolt. Az építővállala­tok módosított saját termelési értéke 1987 első félévéhez viszonyítva 4,7 százalékkal növekedett, 20,7 milliárd koronát ért el, ami körülbelül megfelel az évi tervben előirányzott színvonalnak. Ennek ellenére az építővállalatok 29,3 százaléka nem tudott megbirkózni az építőipari munkák gazdasági terveinek teljesítésével, 21,6 (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1988. VII. 2' Az első félév gazdasági tervének teljesítése (%) 1988 első féléve 1987 első félévének százalékában Az első félév gazdasági tervének teljesítése (%) 1988 első féléve 1987 első félévének százalékában 1988 első féléve 1987 első félévének százalékában 1988 első féléve 1987 első félévének százalékában

Next

/
Thumbnails
Contents