Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-20 / 169. szám, szerda
Mindennapi munkakedvünk... Hosszabb idő óta emlegeti már, az utóbbi években pedig mind gyakrabban hangoztatja a sajtó, a rádió, a televízió, beszélnek róla pártgyűléseken, tömegszervezeti, főleg szakszervezeti gyűléseken, termelési értekezleteken s más fórumokon, hogy mindenütt törekedni kell a jó munkahelyi légkör megteremtésére. Viszont már régebben is tudjuk, tapasztaljuk, hogy a szocialista együttélés írott és íratlan törvényeinek általános érvényesülése, valamint a kollektív megmozdulások, akciók számtalan szép példája ellenére még mindig elég sok munkahelyen tenyészik a munka- és életkedvünket hervasztó kicsinyes ármánykodás, áskálódás, hát mögötti rágalmazás, pletykálkodás - de még „fúrás“ is. Sót, ez utóbbi a legáttétele- sebb, legrafináltabb módon és formákban megy végbe. Nem véletlenül. Van egy eredetileg hasznos közmondás, mely szerint ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel. Ennek az analógiájára a hánytorga- tott jelenségek okaira érvényesen finom gúnnyal ezt mondhatnánk: ha rövid az eszed, toldd meg egy kis intrikával. Már ha az illetékes munkahelyi vezetők eltűrik, vagy - uram bocsá’ - maguk is hozzájárulnak valamiképpen. Hányadán is vagyunk voltaképp ezzel a problémagörccsel? Mindenki másképp reagál rá, másképp birkózik meg vele, vagy ereszti át ideg- rendszerén, viseli el a flusztrációt. A kommunisták számára általában világosak és egyértelműek az ilyen természetű kérdések. Elsősorban azért, mert magatartásukat sarkala- tosan a pártalapszabályzat határozza meg, s a párt belső, szervezeti életében olyan állandó nevelőhatá- sok érik, amelyek képessé teszik őket a pártdemokrácia s az abból következő példaadó elvtársi és munkatársi viszony, az emberség mindennapi érvényesítésére, s bármilyen ezekkel szemben felbukkanó jelenség nyílt, következetes, tárgyilagos és közhasznú bírálatára. Az már köztudott és természetes dolog, hogy a kommunisták a pártszerű bírálatot és önbírálatot, sót a személyes példamutatást is nemcsak a pártéletben, hanem a párton kívüli munkatársaik körében is érvényesítik, progresszív módon hozzájárulva ezzel a munkahelyi, tágabb értelmezésben és összhatásukban pedig a társadalmi légkör állandó javításához. Mert az nem filantrópián, jámbor emberszereteten, hanem a szocialista humanizmus tevékeny, pozitív megnyilvánulásain alapszik. Amellyel különben jól megférnek az emberrel szemben, de nem az ember ellen, hanem érte, minden ember érdekében támasztott társadalmi, gazdasági és politikai követelmények is. De kihez vagy mihez folyamodjanak a pártonkívüliek, akik gyakran úgy érezhetik, hogy az őket ért rágalmakkal, intrikákkal, sérelmekkel egymagukban állnak, nincs lehetőségük azok elhárítására, egyáltalán - nincs támaszuk. Rosszul fogják fel, mert van. Elsősorban, ha követik a kommunisták példamutató magatartását, s igénylik segítségüket. De vannak fórumaik is. Mindenekelőtt a nyilvános pártgyűlések, a szakszervezeti taggyűlések, a termelési értekezletek, a szocialista munkabrigádok megbeszélései, a nem termelő szférában a különféle munkaértekezletek, az alkalmazotti viszonyon kívüliek részére pedig a nemzeti bizottságok által szervezett lakógyűlések, hogy csak a főbbeket említsük. Nincs - nem lehet! - hivatása magaslatán álló szervezett kollektíva, amely nem tenne igazságot, nem védelmezné és nem rehabilitálná az igaztalanul megbántottál S ha becsülete vagy jóhíre ilyeténképpen sem állna helyre, a sérelmezettnek mindig joga van munkavezetőihez személyesen is fordulni - a fokozatokat nem kikerülve - egészen az üzem, a vállalat vagy az intézmény igazgatójáig, súlyosabb esetekben az illetékes párt- bizottságig s annak elnökéig. Az említett fórumok persze azért nem lehetnek személyeskedő civakodá- sok, afféle „tyúkperek“ színterei, hanem a valóságos konfliktusok méltányos és emberséges tisztázásának lehetőségkeretei. Azt már talán hangsúlyoznunk sem kell, hogy kinek-kinek magának is iparkodnia kell jó munkatársi kapcsolatok - de nem klikkek! - kialakítására, emberséges magatartásra. Azonkívül egészséges kollektíváknak és tisztességes munkatársaknak akkor is lehetőségük nyílik becsületes szókimondással segíteni az ilyen ügyekben, ha külön nem is tűzik napirendre. Különösen a következő hónapokban, években növekszik a derűsebb munkahelyi légkör, a még jobb társadalmi közérzet kialakításának a jelentősége. Társadalmunk s minden egyes dolgozója előtt nem kisebb feladatok állnak, mint sikeresen teljesíteni a 8. ötéves terv előirányzatait, s azzal egyidejűleg végrehajtani a gazdasági mechanizmus átalakítását, valamint meggyorsítani szociális-gazdasági fejlődésünket. Mindez egy halmazatban az eddigieknél is nagyobb terv- és munkafegyelmet, a vezetők és a beosztottak közvetlenebb együttműködését, nemcsak szavakban kifejezett, hanem tényekben megnyilvánuló, igazi közösségi magatartását követeli meg egyebek közt a tervezésben, a tervfeladatok, a kollektív szerződések, a bérezés és a javadalmazás közös ellenőrzésében - hogy sok más ténykedést ne is említsünk. Tudatában vagyunk, nem kitaposott utakon járunk majd, ha vannak is bizonyos demokratikus hagyományaink és szokásaink. Mert például egy mérnöknek sem szakképzettség, sem hatáskör és felelősség tekintetében nem lehet partnere egy szocialista munkabrigád vezetője, még kevésbé - szintén csak a példa kedvéért említve - egy esztergályos, legyenek bár az utóbbiak a saját munkaterületükön a legkiválóbb szakemberek. A mérnök viszont nem nélkülözheti beosztott munkatársai gyakorlati tudását, sajátszerú tapasztalatait. Nekik, együttes erővel kell a tekintélyelven alapuló alá- és fölérendeltség konzervatív felfogása és minden megnyilvánulása ellen egységesen fellépniük. Különösen meg kell becsülniük egymást, egymás munkáját, már csak azért is, hogy ne kelljen továbbra is hánytor- gatni sok vezető közönyét beosztottjai iránt, a közvetlen irányítás hiányát, bürokratikus vagy direktív vezetési módszereit. Ezáltal elsősorban mindnyájan egy vonalba kerülnek társadalmi haladásunk és gazdasági fejlődésünk fő áramlataival, maguk körül jó munkahelyi légkört alakítsanak ki, nem utolsósorban pedig bizonyára sikerül kirántani a talajt az ármánykodók talpa alól is. MIKUS SÁNDOR A törvények adta lehetőségekkel A Nemzeti Front részvétele az átalakításban Hazánkban a politikai pártokon kívül 25 érdekvédelmi és társadalmi tömegszervezet is tagja a Nemzeti Frontnak. A 68/1951 -es számú törvényrendelet értelmében még további 297 önkéntesen alakult szervezet és egyesület működik, ezek munkájában szintén meghatározó a Nemzeti Front útmutatása. Döntő fontosságú tehát, hogy a Nemzeti Front és szervezetei, miként és hogyan vesznek részt az átalakításban, a feladatok teljesítésének ellenőrzésében. Erre utalt Gustáv Husák elvtárs is a CSKP KB 5. ülésén elhangzott beszédében: ,,A nemzeti felszabadító harc idején alakult Nemzeti Front a mi politikai életünkben nagy és valós erőt képvisel, ezért oly fontos, hogy a demokratikus alapelvek a legteljesebb mértékben érvényesüljenek a működésben." E kérdésekkel foglalkozott Juraj Barana, a Szlovák Tudományos Akadémia előadója is az egyik sajtóértekezleten. Utalt az eddig elért eredményekre, és arra is, hogy a Nemzeti Front kész az eltérő vélemények, javaslatok és bírálatok megvitatására is, ám sohasem ad teret a szocializmussal szembenálló ellenzéknek. Nem hallgatta el a Nemzeti Front tevékenységében mutatkozó fogyatékosságokat és megoldatlan kérdéseket sem. Néhányra konkrétan is rámutatott. Nem eléggé meggyőző a politikai nevelőmunka, gyakori az ismert tények és adatok ismételgetése, nem veszik figyelembe a lakó- és munkahelyek valós gondjait, a dolgozók véleményét. Szükségtelenül megerősödött a központi irányítás, sok a különféle jelentés és kimutatás. A fiatalok csak formálisan tagjai a Nemzeti Front több szervezetének. Majd szólt a szocialista demokrácia érvényesítéséről, a titkos választásokról, több jelölt ajánlásáról. Elmondta, hogy a jelöléseknek a korábbinál sokkal nyíltabbnak kell lennie. Szólt azokról a jogi eljárásokról, melyek lehetővé teszik a Nemzeti Több jó minőségű alapanyagot kér a söripar KEVÉS A MEGFELELŐ TÁROLÓ, KICSI AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG Aratás idején különféle fórumokon sokat foglalkoznak a sörárpa-termesztési gondokkal. Arra ösztönzik a mezőgazdasági vállalatokat, hogy a lehetőségekhez mérten minél több jó minőségű alapanyagot adjanak a sör- és malátagyáraknak. A múlt évben a kedvezőtlen időjárás miatt elég sok nehézséggel kellett megküzdeniük a felvásárlóknak. Sokat tanácskoztak a mezőgazdasági vállalatok agronómusaival annak érdekében, hogy kifogástalan minőségben takarítsák be a termést, ne keverjék össze a takarmányárpát a sörárpával. Az idén aratás elején felkerestük Gubán László mérnököt, a hurbanovói Sör- és Malátagyár agronómusát és elbeszélgettünk vele a terméskilátásokról és a felvásárlási terv teljesítésének lehetőségeiről. Mint elmondta, a mezőgazdasági vállalatoknál azt tapasztalta, hogy elegendő és jó minőségű alapanyagot vásárolhatnak fel. Az ag- ronómusokkal részletesen megbeszélte a teendőket, az együttműködés feltételeit. Ugyanakkor számos olyan problémát és nehézséget említett, amelyek kedvezőtlenül hatnak a sörárpatermesz- tés fejlesztésére. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy több mezőgazdasági vállalat inkább kukoricát termel, mint tavaszi árpát. A szövetkezeti elnökök, az állami gazdaságok igazgatói és az üzemgazdászok a termelési költségek, a felvásálási ár és más szempontok alapján nem tartják eléggé jövedelmezőnek a sörárpater- mesztést. Például a harmadosztályú sörárpa mázsájáért csak 25 koronával kapnak többet, mint a takarmányárpáért, amely viszont nagyobb hektárhozamot ad. Aki jó minőségű sörárpát akar eladni, annak meg kell elégednie az alacsonyabb hektárhozamokkal. Ugyanis a hozam alakulására ható, kiadós tápanyagellátás esetén több nitrogént tartalmaz a termés, ilyen árpából pedig nem lehet malátát készíteni. A kivitelre szánt árpát még igényesebben értékelik, hisz a külföldi partnerek igencsak magasra emelték a mércét. Például a japánok újabban fajták szerint rendelik a tavaszi árpát. Leginkább azokat a fajtákat kérik, amelyek eleve nem hajlamosak nagy terméshozamra. Ezért indokolt, hogy a sörárpáért jóval többet fizessenek a termelőknek, mint a takarmányárpáért. A felvásárlási árak rendezése jövőre megoldja ezt a problémát, addig felárral igyekeznek növelni a termelők anyagi érdekeltségét. A sörgyár agronómusa egyebek között elmondta, hogy Szlovákiában az idén a tervezettnél 2000 hektárral kisebb területen termeltek tavaszi árpát. A legnagyobb kiesés a Nyugatszlovákiai és a Kelet-szlovákiai kerületben van, ezzel szemben a Közép-szlovákiai kerület mező- gazdasági vállalatai a tervezettnél mintegy 500 hektárral nagyobb területen termelik ezt a kalászost. Nagyok az eltérések a kerületek és a járások között, ami a tervezés alacsony színvonalára utal. Sajnos, így helyenként csak nagy erőfeszítések árán vásárolhatják fel a sör- és malátagyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot. Ideje lenne rendet teremteni ezen a téren, mert az idén az első félévben Csehországból kellett sörárpát vásárolnunk, hogy biztosíthassuk az egyenletes termelést. Gond tehát akad bőven, de szerencsére vannak mezőgazdasági vállalatok, amelyek jól együttműködnek a sörgyárakkal. Az agronómus ezek közül kiemelte a szőgyéni (Svodín), csúzi (Dubník), fűri (Rúbaň), perbetei (Pribeta), ekecsi (Okoč), vágfarkasdi (Vlčany), hidaskürti (Mostová) és a Dunajská Lužná-i szövetkezetet, valamint a Slovenské Pole-i és Mikuláši Állami Gazdaságot. Ezeknél és néhány további mezőgazdasági vállalatnál kedvező feltételeket teremtettek a termeléshez, a betakarításhoz és a tároláshoz. Az utóbbi is nagyon fontos, mert a rosszul tárolt gabona könnyen megpenészedhet. Sajnos, a hurbanovói Sör- és Malátagyár körzetében nem a legjobbak a feltételek a felvásárolt árpa utókezelésére és tárolására. Igaz, épül egy 5 ezer tonna befogadó képességű siló, de az átadása egyre késik. Az agronómus véleménye szerint, akkor lehetne zavartalan a sörgyártás, ha a szükséges alapanyag 80 százalékát a gyár raktáraiban tárolhatnák. Ennek eléréséért még nagyon sokat kell tenniük. Többször szóba került, változtatna-e a helyzeten, ha a gyár önálló vállalattá alakulna. Ugyanis többen úgy gondolják, hogy a hírneves Aranyfácán sört gyártó vállalat eredményei még jobbak lehetnének, ha az erkölcsi és anyagi ösztönzőket méginkább a fejlesztési feladatok teljesítésének szolgálatába állíthatnák. Az idén jelentős ráfordítással korszerűsítik a termelést. Ez lehetővé teszi a munkatermelékenység növelését és a minőség javítását. A termelést úgy fejlesztik, hogy a kínálat összhangba kerüljön a fogyasztói kereslettel. A sörgyárban jó szakemberek dolgoznak, akik mindent megtesznek azért, hogy az itt készült termékek elnyerjék a fogyasztók elismerését. Nem véletlen, hogy Csehországban, sőt külföldön is keresett az Aranyfácán sör. A Magyar Népköztársaságba szállítják a legnagyobb meny- nyiséget. Ahhoz, hogy az elkövetkező években helytállhassanak a piacon, több jó minőségű alapanyagra van szükségük. Ennek egyik feltétele, hogy lényegesen jobb munkát végezzen az agronómiai osztály. Már évekkel ezelőtt felmerült az igény, hogy a gyár szakemberei segíthetnének a mezőgazdasági vállalatok agronómusainak kiválasztani azokat a parcellákat, amelyek a legjobb minőségű sörárpát kínálják. Nagy jelentősége van az aratás előtti mintavételnek, mert az elemzések alapján a sörgyár agronómusai tájékoztathatják a termelő vállalatokat, hogy a kiszemelt területek termése mennyire felel meg a sörgyártás követelményeinek. Ugyanis az együttműködés garantálná a gyár kifogástalan alapanyaggal való ellátását. A napokban dől el, hogy a mezőgazdasági vállalatoktól mennyi és milyen minőségű árpát vásárolhatnak fel. Most fölöttébb szükséges a kölcsönös előnyökre alapozott együttműködés és bizalom. A jövőben a sörgyárnak - főleg ha állami vállalat lesz - sokkal nagyobb gondot kell fordítania a termelőkkel fenntartott kapcsolatok elmélyítésére. Saját érdekük, hogy garanciát vállaljanak a sörárpa termelési technológiájának betartásáért, a jó minőségben elvégzett betakarításért és a termés tárolásáért. S ha már a témánál vagyunk, ideje volna kidolgozni végre a sörár- patermesztés fejlesztésének központi programját. Elvégre nem kis tétről van szó. A hurbanovói sörgyár - és az egész söripar - jelentős mennyiségű valutát szerezhet népgazdaságunknak, ha jobb alapanyagokkal és kedvezőbb feltételek között dolgozhat. BALLA JÓZSEF Frontnak a dolgozók kezdeményezésén alapuló új jogszabályok alkalmazását, a különféle társadalmi és tömegszervezetek önállóságának megerősítését. Külön kiemelte annak a jelentőségét, hogy a Nemzeti Front a jövőben sokkal nagyobb mértékben fog élni a törvények adta lehetőségekkel, a jogalkotástól kezdve a nyilvános viták megszervezéséig. Segít abban, hogy a nemzeti bizottságok érdemben és rendszeresen foglalkozzanak a lakosok, a társadalmi és tömegszevezetek észrevételeivel, javaslataival, kezdeményezéseivel. A tapasztalatok ugyanis azt jelzik, hogy a lakóhelyeken csökkent a dolgozók közéleti tevékenysége. Ismertette a javaslatnak azt részét is, amely felsorolja a demokratikus alapelvek érvényesítésének főbb területeit. Egyebek között a fiatalok felkészítését az életre, gondoskodást az idősekről, a nők sajátos problémáinak megoldását, a vásárlók érdekeinek védelmét, az egészségesebb életvitel kialakítását, s nem utolsósorban a környezetvédelmet. HAJDÚ ANDRÁS Új lakótelep épült Még nem is olyan régen messziről figyeltem az építőket. Olyan iramban lapátolták a betont, tolták tovább az előregyártott építőelemeket, mintha haragudnának. Még nézni is fárasztó volt munkájukat. Amíg egy új városrész megszületik, hosszú utat kell megtenni. A lebontott földszintes családi házak helyén Nagykaposon (Veľké Kapušany) az egykor Kiskaposnak nevezett utcában ma több százan élnek a Centrum l-ll-nek nevezett lakótelepen. Novotny Gyula, a városi nemzeti bizottság alelnöke a múltra visszatekintve mondja:- Egykor ebben az utcában családias volt a hangulat, gyakran összejöttek az emberek. Egymást segítve dolgoztak. Közben egyre élénkebben foglalkoztatta őket, hogy mi lesz lakóhelyük sorsa. Ma már tudják: itt épült fel a több száz családot befogadó új korszerű lakótelep - a városban a harmadik. Büszkék is rá, bár közülük senki sem maradt itt, építkeztek, elköltöztek. A jelenlegi lakók nagyobb részét még nem ismerjük, hiszen még mindig folyik a beköltözés és ók sem ismernek bennünket. Azonban örülünk annak, hogy dolgos emberek népesítik be ezt a területet. Lakásuk környékén szinte mindenki szívesen vállalkozik társadalmi munkára. A környezetvédelem, a területszépítés érdekében tavasztól folyamatosan szervezik a parkosítást, tereprendezést, hogy jól, igazán otthon érezzék magukat. A nemzeti bizottság alelnöke tele van tervekkel.- Sokat kell együtt lennünk az itt élőkkel, hogy közel kerüljünk egymáshoz. Többségük a környező községekből és a Bodrogközből költözött ide. Megkell ismernünkagond- jaikat, hogy megérthessük egymást. Olyan képviselők kerültek a lakótelepről a nemzeti bizottságba, akik szívesen dolgoznak a közösségért. Ez jelentősen elősegíti munkánkat. A telep teljes befejezése után felépül itt egy 12 tantermes alapiskola, ahova a negyedben lakók gyermekei járnak majd. A tereprendezéssel egyidőben játszóterek, további parkolók épülnek, s ugyanakkor nem feledkezünk meg a parkosításról, a zöldövezetek létesítéséről sem. Ehhez azonban a lakosok segítségére is szükség lesz. A nemzeti bizottságról kilépve, végig a főutcán az új városrész felé veszem az utam. Szembe a vöröslő nap tág horizontot világít meg, majd megbújik az új nyolcemeletes épületek mögött. Amott parkoló készül, a lakónegyed szélén még toronydaruk néznek az ég felé. Új lakótelep született az egykori földszintes házak, a féltve őrzött porták és mezsgyék helyén. KATÓCS GYULA 1988. V
