Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1988-07-20 / 169. szám, szerda

Mindennapi munkakedvünk... Hosszabb idő óta emlegeti már, az utóbbi években pedig mind gyak­rabban hangoztatja a sajtó, a rádió, a televízió, beszélnek róla pártgyű­léseken, tömegszervezeti, főleg szakszervezeti gyűléseken, terme­lési értekezleteken s más fórumo­kon, hogy mindenütt törekedni kell a jó munkahelyi légkör megteremté­sére. Viszont már régebben is tud­juk, tapasztaljuk, hogy a szocialista együttélés írott és íratlan törvényei­nek általános érvényesülése, vala­mint a kollektív megmozdulások, ak­ciók számtalan szép példája ellené­re még mindig elég sok munkahe­lyen tenyészik a munka- és életked­vünket hervasztó kicsinyes ármány­kodás, áskálódás, hát mögötti rágal­mazás, pletykálkodás - de még „fú­rás“ is. Sót, ez utóbbi a legáttétele- sebb, legrafináltabb módon és for­mákban megy végbe. Nem véletle­nül. Van egy eredetileg hasznos közmondás, mely szerint ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel. Ennek az analógiájára a hánytorga- tott jelenségek okaira érvényesen finom gúnnyal ezt mondhatnánk: ha rövid az eszed, toldd meg egy kis intrikával. Már ha az illetékes mun­kahelyi vezetők eltűrik, vagy - uram bocsá’ - maguk is hozzájárulnak valamiképpen. Hányadán is vagyunk voltaképp ezzel a problémagörccsel? Mindenki másképp reagál rá, másképp birkó­zik meg vele, vagy ereszti át ideg- rendszerén, viseli el a flusztrációt. A kommunisták számára általában világosak és egyértelműek az ilyen természetű kérdések. Elsősorban azért, mert magatartásukat sarkala- tosan a pártalapszabályzat határoz­za meg, s a párt belső, szervezeti életében olyan állandó nevelőhatá- sok érik, amelyek képessé teszik őket a pártdemokrácia s az abból következő példaadó elvtársi és munkatársi viszony, az emberség mindennapi érvényesítésére, s bár­milyen ezekkel szemben felbukkanó jelenség nyílt, következetes, tárgyi­lagos és közhasznú bírálatára. Az már köztudott és természetes dolog, hogy a kommunisták a pártszerű bírálatot és önbírálatot, sót a szemé­lyes példamutatást is nemcsak a pártéletben, hanem a párton kívüli munkatársaik körében is érvényesí­tik, progresszív módon hozzájárulva ezzel a munkahelyi, tágabb értelme­zésben és összhatásukban pedig a társadalmi légkör állandó javításá­hoz. Mert az nem filantrópián, jám­bor emberszereteten, hanem a szo­cialista humanizmus tevékeny, pozi­tív megnyilvánulásain alapszik. Amellyel különben jól megférnek az emberrel szemben, de nem az em­ber ellen, hanem érte, minden em­ber érdekében támasztott társadal­mi, gazdasági és politikai követel­mények is. De kihez vagy mihez folyamodja­nak a pártonkívüliek, akik gyakran úgy érezhetik, hogy az őket ért rá­galmakkal, intrikákkal, sérelmekkel egymagukban állnak, nincs lehető­ségük azok elhárítására, egyáltalán - nincs támaszuk. Rosszul fogják fel, mert van. El­sősorban, ha követik a kommunisták példamutató magatartását, s igény­lik segítségüket. De vannak fóruma­ik is. Mindenekelőtt a nyilvános párt­gyűlések, a szakszervezeti taggyűlé­sek, a termelési értekezletek, a szo­cialista munkabrigádok megbeszé­lései, a nem termelő szférában a kü­lönféle munkaértekezletek, az alkal­mazotti viszonyon kívüliek részére pedig a nemzeti bizottságok által szervezett lakógyűlések, hogy csak a főbbeket említsük. Nincs - nem lehet! - hivatása magaslatán álló szervezett kollektíva, amely nem tenne igazságot, nem védelmezné és nem rehabilitálná az igaztalanul megbántottál S ha becsülete vagy jóhíre ilyeténképpen sem állna hely­re, a sérelmezettnek mindig joga van munkavezetőihez személyesen is fordulni - a fokozatokat nem kike­rülve - egészen az üzem, a vállalat vagy az intézmény igazgatójáig, sú­lyosabb esetekben az illetékes párt- bizottságig s annak elnökéig. Az említett fórumok persze azért nem lehetnek személyeskedő civakodá- sok, afféle „tyúkperek“ színterei, hanem a valóságos konfliktusok méltányos és emberséges tisztázá­sának lehetőségkeretei. Azt már talán hangsúlyoznunk sem kell, hogy kinek-kinek magának is iparkodnia kell jó munkatársi kap­csolatok - de nem klikkek! - kialakí­tására, emberséges magatartásra. Azonkívül egészséges kollektívák­nak és tisztességes munkatársak­nak akkor is lehetőségük nyílik be­csületes szókimondással segíteni az ilyen ügyekben, ha külön nem is tűzik napirendre. Különösen a következő hónapok­ban, években növekszik a derűsebb munkahelyi légkör, a még jobb tár­sadalmi közérzet kialakításának a jelentősége. Társadalmunk s min­den egyes dolgozója előtt nem ki­sebb feladatok állnak, mint sikere­sen teljesíteni a 8. ötéves terv elői­rányzatait, s azzal egyidejűleg vég­rehajtani a gazdasági mechanizmus átalakítását, valamint meggyorsítani szociális-gazdasági fejlődésünket. Mindez egy halmazatban az eddigi­eknél is nagyobb terv- és munkafe­gyelmet, a vezetők és a beosztottak közvetlenebb együttműködését, nemcsak szavakban kifejezett, ha­nem tényekben megnyilvánuló, igazi közösségi magatartását követeli meg egyebek közt a tervezésben, a tervfeladatok, a kollektív szerző­dések, a bérezés és a javadalmazás közös ellenőrzésében - hogy sok más ténykedést ne is említsünk. Tudatában vagyunk, nem kitapo­sott utakon járunk majd, ha vannak is bizonyos demokratikus hagyomá­nyaink és szokásaink. Mert például egy mérnöknek sem szakképzett­ség, sem hatáskör és felelősség tekintetében nem lehet partnere egy szocialista munkabrigád vezetője, még kevésbé - szintén csak a példa kedvéért említve - egy esztergályos, legyenek bár az utóbbiak a saját munkaterületükön a legkiválóbb szakemberek. A mérnök viszont nem nélkülözheti beosztott munka­társai gyakorlati tudását, sajátszerú tapasztalatait. Nekik, együttes erő­vel kell a tekintélyelven alapuló alá- és fölérendeltség konzervatív felfo­gása és minden megnyilvánulása ellen egységesen fellépniük. Külö­nösen meg kell becsülniük egymást, egymás munkáját, már csak azért is, hogy ne kelljen továbbra is hánytor- gatni sok vezető közönyét beosztott­jai iránt, a közvetlen irányítás hiá­nyát, bürokratikus vagy direktív ve­zetési módszereit. Ezáltal elsősor­ban mindnyájan egy vonalba kerül­nek társadalmi haladásunk és gaz­dasági fejlődésünk fő áramlataival, maguk körül jó munkahelyi légkört alakítsanak ki, nem utolsósorban pedig bizonyára sikerül kirántani a talajt az ármánykodók talpa alól is. MIKUS SÁNDOR A törvények adta lehetőségekkel A Nemzeti Front részvétele az átalakításban Hazánkban a politikai pártokon kívül 25 érdekvédelmi és társadalmi tömegszervezet is tagja a Nemzeti Frontnak. A 68/1951 -es számú tör­vényrendelet értelmében még to­vábbi 297 önkéntesen alakult szer­vezet és egyesület működik, ezek munkájában szintén meghatározó a Nemzeti Front útmutatása. Döntő fontosságú tehát, hogy a Nemzeti Front és szervezetei, miként és ho­gyan vesznek részt az átalakítás­ban, a feladatok teljesítésének ellenőrzésében. Erre utalt Gustáv Husák elvtárs is a CSKP KB 5. ülésén elhangzott beszédében: ,,A nemzeti felszaba­dító harc idején alakult Nemzeti Front a mi politikai életünkben nagy és valós erőt képvisel, ezért oly fontos, hogy a demokratikus alapel­vek a legteljesebb mértékben érvé­nyesüljenek a működésben." E kér­désekkel foglalkozott Juraj Barana, a Szlovák Tudományos Akadémia előadója is az egyik sajtóértekez­leten. Utalt az eddig elért eredmények­re, és arra is, hogy a Nemzeti Front kész az eltérő vélemények, javasla­tok és bírálatok megvitatására is, ám sohasem ad teret a szocializmussal szembenálló ellenzéknek. Nem hallgatta el a Nemzeti Front tevékenységében mutatkozó fogya­tékosságokat és megoldatlan kérdé­seket sem. Néhányra konkrétan is rámutatott. Nem eléggé meggyőző a politikai nevelőmunka, gyakori az ismert tények és adatok ismételge­tése, nem veszik figyelembe a lakó- és munkahelyek valós gondjait, a dolgozók véleményét. Szükségte­lenül megerősödött a központi irá­nyítás, sok a különféle jelentés és kimutatás. A fiatalok csak formálisan tagjai a Nemzeti Front több szerve­zetének. Majd szólt a szocialista demokrá­cia érvényesítéséről, a titkos válasz­tásokról, több jelölt ajánlásáról. El­mondta, hogy a jelöléseknek a koráb­binál sokkal nyíltabbnak kell lennie. Szólt azokról a jogi eljárásokról, melyek lehetővé teszik a Nemzeti Több jó minőségű alapanyagot kér a söripar KEVÉS A MEGFELELŐ TÁROLÓ, KICSI AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG Aratás idején különféle fórumokon sokat fog­lalkoznak a sörárpa-termesztési gondokkal. Arra ösztönzik a mezőgazdasági vállalatokat, hogy a lehetőségekhez mérten minél több jó minőségű alapanyagot adjanak a sör- és malátagyáraknak. A múlt évben a kedvezőtlen időjárás miatt elég sok nehézséggel kellett megküzdeniük a felvá­sárlóknak. Sokat tanácskoztak a mezőgazdasá­gi vállalatok agronómusaival annak érdekében, hogy kifogástalan minőségben takarítsák be a termést, ne keverjék össze a takarmányárpát a sörárpával. Az idén aratás elején felkerestük Gubán Lász­ló mérnököt, a hurbanovói Sör- és Malátagyár agronómusát és elbeszélgettünk vele a terméski­látásokról és a felvásárlási terv teljesítésének lehetőségeiről. Mint elmondta, a mezőgazdasági vállalatoknál azt tapasztalta, hogy elegendő és jó minőségű alapanyagot vásárolhatnak fel. Az ag- ronómusokkal részletesen megbeszélte a teen­dőket, az együttműködés feltételeit. Ugyanakkor számos olyan problémát és nehézséget említett, amelyek kedvezőtlenül hatnak a sörárpatermesz- tés fejlesztésére. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy több mezőgazdasági vállalat in­kább kukoricát termel, mint tavaszi árpát. A szö­vetkezeti elnökök, az állami gazdaságok igazga­tói és az üzemgazdászok a termelési költségek, a felvásálási ár és más szempontok alapján nem tartják eléggé jövedelmezőnek a sörárpater- mesztést. Például a harmadosztályú sörárpa má­zsájáért csak 25 koronával kapnak többet, mint a takarmányárpáért, amely viszont nagyobb hek­tárhozamot ad. Aki jó minőségű sörárpát akar eladni, annak meg kell elégednie az alacsonyabb hektárhozamokkal. Ugyanis a hozam alakulására ható, kiadós tápanyagellátás esetén több nitro­gént tartalmaz a termés, ilyen árpából pedig nem lehet malátát készíteni. A kivitelre szánt árpát még igényesebben értékelik, hisz a külföldi part­nerek igencsak magasra emelték a mércét. Például a japánok újabban fajták szerint ren­delik a tavaszi árpát. Leginkább azokat a fajtákat kérik, amelyek eleve nem hajlamosak nagy ter­méshozamra. Ezért indokolt, hogy a sörárpáért jóval többet fizessenek a termelőknek, mint a ta­karmányárpáért. A felvásárlási árak rendezése jövőre megoldja ezt a problémát, addig felárral igyekeznek növelni a termelők anyagi érdekelt­ségét. A sörgyár agronómusa egyebek között el­mondta, hogy Szlovákiában az idén a tervezett­nél 2000 hektárral kisebb területen termeltek tavaszi árpát. A legnagyobb kiesés a Nyugat­szlovákiai és a Kelet-szlovákiai kerületben van, ezzel szemben a Közép-szlovákiai kerület mező- gazdasági vállalatai a tervezettnél mintegy 500 hektárral nagyobb területen termelik ezt a kalá­szost. Nagyok az eltérések a kerületek és a járá­sok között, ami a tervezés alacsony színvonalára utal. Sajnos, így helyenként csak nagy erőfeszí­tések árán vásárolhatják fel a sör- és malátagyár­táshoz nélkülözhetetlen alapanyagot. Ideje lenne rendet teremteni ezen a téren, mert az idén az első félévben Csehországból kellett sörárpát vá­sárolnunk, hogy biztosíthassuk az egyenletes termelést. Gond tehát akad bőven, de szerencsére van­nak mezőgazdasági vállalatok, amelyek jól együttműködnek a sörgyárakkal. Az agronómus ezek közül kiemelte a szőgyéni (Svodín), csúzi (Dubník), fűri (Rúbaň), perbetei (Pribeta), ekecsi (Okoč), vágfarkasdi (Vlčany), hidaskürti (Mosto­vá) és a Dunajská Lužná-i szövetkezetet, vala­mint a Slovenské Pole-i és Mikuláši Állami Gaz­daságot. Ezeknél és néhány további mezőgazda­sági vállalatnál kedvező feltételeket teremtettek a termeléshez, a betakarításhoz és a tároláshoz. Az utóbbi is nagyon fontos, mert a rosszul tárolt gabona könnyen megpenészedhet. Sajnos, a hurbanovói Sör- és Malátagyár körzetében nem a legjobbak a feltételek a felvásárolt árpa utókezelésére és tárolására. Igaz, épül egy 5 ezer tonna befogadó képességű siló, de az átadása egyre késik. Az agronómus véleménye szerint, akkor lehetne zavartalan a sörgyártás, ha a szükséges alapanyag 80 százalékát a gyár raktáraiban tárolhatnák. Ennek eléréséért még nagyon sokat kell tenniük. Többször szóba került, változtatna-e a helyze­ten, ha a gyár önálló vállalattá alakulna. Ugyanis többen úgy gondolják, hogy a hírneves Aranyfá­cán sört gyártó vállalat eredményei még jobbak lehetnének, ha az erkölcsi és anyagi ösztönzőket méginkább a fejlesztési feladatok teljesítésének szolgálatába állíthatnák. Az idén jelentős ráfordí­tással korszerűsítik a termelést. Ez lehetővé teszi a munkatermelékenység növelését és a minőség javítását. A termelést úgy fejlesztik, hogy a kíná­lat összhangba kerüljön a fogyasztói kereslettel. A sörgyárban jó szakemberek dolgoznak, akik mindent megtesznek azért, hogy az itt készült termékek elnyerjék a fogyasztók elismerését. Nem véletlen, hogy Csehországban, sőt külföl­dön is keresett az Aranyfácán sör. A Magyar Népköztársaságba szállítják a legnagyobb meny- nyiséget. Ahhoz, hogy az elkövetkező években helytállhassanak a piacon, több jó minőségű alapanyagra van szükségük. Ennek egyik feltéte­le, hogy lényegesen jobb munkát végezzen az agronómiai osztály. Már évekkel ezelőtt felmerült az igény, hogy a gyár szakemberei segíthetné­nek a mezőgazdasági vállalatok agronómusainak kiválasztani azokat a parcellákat, amelyek a leg­jobb minőségű sörárpát kínálják. Nagy jelentősé­ge van az aratás előtti mintavételnek, mert az elemzések alapján a sörgyár agronómusai tájé­koztathatják a termelő vállalatokat, hogy a kisze­melt területek termése mennyire felel meg a sör­gyártás követelményeinek. Ugyanis az együttmű­ködés garantálná a gyár kifogástalan alap­anyaggal való ellátását. A napokban dől el, hogy a mezőgazdasági vállalatoktól mennyi és milyen minőségű árpát vásárolhatnak fel. Most fölöttébb szükséges a kölcsönös előnyökre alapozott együttműködés és bizalom. A jövőben a sörgyárnak - főleg ha ál­lami vállalat lesz - sokkal nagyobb gondot kell fordítania a termelőkkel fenntartott kapcsolatok elmélyítésére. Saját érdekük, hogy garanciát vál­laljanak a sörárpa termelési technológiájának betartásáért, a jó minőségben elvégzett betakarí­tásért és a termés tárolásáért. S ha már a témá­nál vagyunk, ideje volna kidolgozni végre a sörár- patermesztés fejlesztésének központi program­ját. Elvégre nem kis tétről van szó. A hurbanovói sörgyár - és az egész söripar - jelentős mennyi­ségű valutát szerezhet népgazdaságunknak, ha jobb alapanyagokkal és kedvezőbb feltételek kö­zött dolgozhat. BALLA JÓZSEF Frontnak a dolgozók kezdeménye­zésén alapuló új jogszabályok alkal­mazását, a különféle társadalmi és tömegszervezetek önállóságának megerősítését. Külön kiemelte annak a jelentősé­gét, hogy a Nemzeti Front a jövőben sokkal nagyobb mértékben fog élni a törvények adta lehetőségekkel, a jogalkotástól kezdve a nyilvános viták megszervezéséig. Segít ab­ban, hogy a nemzeti bizottságok érdemben és rendszeresen foglal­kozzanak a lakosok, a társadalmi és tömegszevezetek észrevételeivel, javaslataival, kezdeményezéseivel. A tapasztalatok ugyanis azt jelzik, hogy a lakóhelyeken csökkent a dol­gozók közéleti tevékenysége. Ismertette a javaslatnak azt ré­szét is, amely felsorolja a demokrati­kus alapelvek érvényesítésének főbb területeit. Egyebek között a fia­talok felkészítését az életre, gon­doskodást az idősekről, a nők sajá­tos problémáinak megoldását, a vá­sárlók érdekeinek védelmét, az egészségesebb életvitel kialakítá­sát, s nem utolsósorban a környe­zetvédelmet. HAJDÚ ANDRÁS Új lakótelep épült Még nem is olyan régen messzi­ről figyeltem az építőket. Olyan iramban lapátolták a betont, tolták tovább az előregyártott építőeleme­ket, mintha haragudnának. Még nézni is fárasztó volt munkájukat. Amíg egy új városrész megszületik, hosszú utat kell megtenni. A lebontott földszintes családi há­zak helyén Nagykaposon (Veľké Kapušany) az egykor Kiskaposnak nevezett utcában ma több százan élnek a Centrum l-ll-nek nevezett lakótelepen. Novotny Gyula, a váro­si nemzeti bizottság alelnöke a múlt­ra visszatekintve mondja:- Egykor ebben az utcában csa­ládias volt a hangulat, gyakran össze­jöttek az emberek. Egymást segítve dolgoztak. Közben egyre élénkeb­ben foglalkoztatta őket, hogy mi lesz lakóhelyük sorsa. Ma már tudják: itt épült fel a több száz családot befo­gadó új korszerű lakótelep - a vá­rosban a harmadik. Büszkék is rá, bár közülük senki sem maradt itt, építkeztek, elköltöztek. A jelenlegi lakók nagyobb részét még nem is­merjük, hiszen még mindig folyik a beköltözés és ók sem ismernek bennünket. Azonban örülünk annak, hogy dolgos emberek népesítik be ezt a területet. Lakásuk környékén szinte mindenki szívesen vállalkozik társadalmi munkára. A környezetvé­delem, a területszépítés érdekében tavasztól folyamatosan szervezik a parkosítást, tereprendezést, hogy jól, igazán otthon érezzék magukat. A nemzeti bizottság alelnöke tele van tervekkel.- Sokat kell együtt lennünk az itt élőkkel, hogy közel kerüljünk egy­máshoz. Többségük a környező községekből és a Bodrogközből köl­tözött ide. Megkell ismernünkagond- jaikat, hogy megérthessük egymást. Olyan képviselők kerültek a lakóte­lepről a nemzeti bizottságba, akik szívesen dolgoznak a közösségért. Ez jelentősen elősegíti munkánkat. A telep teljes befejezése után felépül itt egy 12 tantermes alapiskola, aho­va a negyedben lakók gyermekei járnak majd. A tereprendezéssel egyidőben játszóterek, további par­kolók épülnek, s ugyanakkor nem feledkezünk meg a parkosításról, a zöldövezetek létesítéséről sem. Ehhez azonban a lakosok segítsé­gére is szükség lesz. A nemzeti bizottságról kilépve, vé­gig a főutcán az új városrész felé veszem az utam. Szembe a vöröslő nap tág horizontot világít meg, majd megbújik az új nyolcemeletes épüle­tek mögött. Amott parkoló készül, a lakónegyed szélén még toronyda­ruk néznek az ég felé. Új lakótelep született az egykori földszintes házak, a féltve őrzött porták és mezsgyék helyén. KATÓCS GYULA 1988. V

Next

/
Thumbnails
Contents