Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-02 / 154. szám, szombat
Vélemények az üveggyártás hétköznapjairól Korszerűsítés és szakmunkásképzés Nem is olyan régen még reménykeltő híreket lehetett hallani és olvasni az üvegipar jövőjét illetően, hiszen egymás után javították és korszerűsítették a Poltári Közép-szlovákiai Üveggyárak nemzeti vállalat igazgatása alá tartozó kisebb-nagyobb üveghutákat és feldolgozóüzemeket. Éppen ideje már könnyíteni az üveggyártók közismerten nehéz munkáján, csak éppen az iparág helyzetén - a termelési és értékesítési lehetőségeken - nem segítettek sokat a beruházott milliók. Az üvegből, ólomkristályból készült használati és dísztárgyak gyártására időközben ugyanis a korszerű létesítmények egész • sora épült fel a fejlődő országokban is, amelyek többsége olcsón és hatékonyan képes termelni. Egykor sziklaszilárdnak vélt világpiaci helyzetünk egyszeriben megingott, s a nyolcvanas évek elejétől bizony már jelentős értékesítési gondjaink vannak. Mindez, persze, nem vonatkozik a kézi gyártású - fúvott, csiszolt és festett - készítményekre, melyekből akármennyit eladhatnánk még a dollárelszámolású piacokon is. Ezekből viszont nem tudunk eleget gyártani. Az okok eléggé szerteágazóak, s nem is éppen újkeletüek. Az új szakmunkásképző iskola építése nyolc évvel ezelőtt kezdődött meg a poltári üveggyár tőszomszédságában. Pénzhiány miatt egyelőre szünetel az építkezésen a munka ÚJ SZÚ 1988. VII. 2. Imrich Jusko másodéves szakmunkástanuló az üveg formálásával bíbelődik (A szerző felvételei) I könnyebben megkeresik az akkor még jó fizetésnek számító három -három és fél ezer koronát. Egy idő után igazat adtam nekik, s noha nem vagyok vándorló típus, kértem az üzemen belüli áthelyezésemet. Azóta, persze, nálunk is könnyítettek a dolgozók helyzetén. A mi üzemrészlegünkben, ahol villanyégőbű- rák és hőszigetelő palackok készülnek, két japán gépsort is üzembe helyeztek, melyek teljesítménye többszöröse a réginek. Mindezek ellenére az a véleményem, hogy ha a gyártmányfejlesztés terén nem lépünk előre, hamarosan értékesítési nehézségeink lehetnek. Való igaz, üzleteinkben ma már a kínai gyártmányú palackokat keresik a vevők, melyek praktikusabbak, s esztétikailag is felülmúlják a mi gyártmányainkat. A gyár szakembereinek az a véleménye, hogy ők is képesek lennének hasonló minőségű és kivitelezésű termékek gyártására. Mint elmondották, ehhez leleményesebb gyártmányfejlesztőkre, s ügyes kezű szakmunkásokra lenne csupán szükség. Úgy látszik sem ezekből, sem azokból nem válogathat ma az iparág, így pedig nehéz lesz újra eredményes lenni. Poltáron minden esetre megpróbálnak előbbre jutni, s talán nem is indultak el rossz irányban.- Az egész iparágon belül megfogalmazódott, s mind nagyobb nyo- matékot és teret kap az a törekvés, hogy az üveggyártó szakmáknak vissza kell nyerniük régi rangjukat - fejezi ki véleményét a felvetett témával kapcsolatban Milan Greksa, a poltári üvegipari szaktanintézet igazgatóhelyettese. - Természetesen e téren feladatunk nem lehet más, mint tanítványaink korszerű és sokoldalú felkészítése, tekintettel azonban az iparág jelenlegi eredményességét meghatározó körülményekre, nem mondhatunk le a hagyományos módszerek alkalmazásáról. Az idős mesterek tudásának, szakmai tapasztalatainak átadására, a szakmai fortélyok továbbélteté- sére igen nagy szükség van. Azt szeretnénk, ha a jövő üveggyári dolgozói nemcsak mesterei, hanem egy kicsit művészei is lennének ennek a szép szakmának. A jelenlegi három és fél éves szakmunkásképzés - melynek keretében üveggyártókat, csiszolókat és festőket képezünk ki - az elkövetkező tanítási évtől üvegipari-művészeti szakkal bővül. A négyéves tanulmányi idő természetesen érettségivel zárul. A szakma szépségeiről, buktatóiról, a szakkörökben folyó hasznos tevékenységről és az iskolán kívüli művelődési, sportolási lehetőségekről a másodikos tanulók egy csoportjával elbeszélgettünk. Zlatica Malatinová, Gabriela fíen- césová és Marian Chytra Szlovákia távoli vidékeiről érkeztek, s korábban alig hallottak valamit az üveggyártásról. Egyikük sem panaszkodik, az iskolától és a gyártól lényegében azt kapták, amire számítottak, s az ott élő és dolgozó kollektíva is gyorsan befogadta őket.- Merő véletlenül kerültem a Ke- let-szlovákiai Vranovból Közép- Szlovákiába - meséli el pályaválasztása történetét Marian Chytra a törékeny külsejű, szemüveges fiatalember. Az egész egy osztálykirándulással kezdődött, melynek keretében ellátogattunk Pol- tárra. Nekem nagyon megtetszett a csiszolók munkája, mert nagy pontosságot és türelmet igényel, s az ember keze alól kikerülő darabok az alkotás élményével gazdagítanak. Mindez, persze, több munkafolyamat alapos ismeretét követeli meg. Állíthatom: az idős szakmunkások szívesen adják át tapasztalataikat, szívesen tanítanak meg bennünket a szakmák fortélyaira. A lányok többsége a csiszoló és az üvegfestő szakmát tanulja. Ez utóbbinál különös jelentősége van a kézügyességnek, a rajztudásnak. A készséget aztán a szakkörökben fejlesztik tovább. Ez a munka is szép és változatos, bár mint elmondották a termelésben főképpen a „sablon“ munka dominál. A szabadidő hasznos eltöltését illetően azonban már megoszlanak a vélemények. Van akit kielégítenek a szerény falusi körülmények, van aki többre vágyik. Többen hiányolták például a sportolási lehetőségeket.- Sajnos sok igazság rejlik a lányok szavaiban - ismerte el a bírálatot Vladimír Sudár, a szakmunkás- képző másik igazgatóhelyettese. - Jelenleg ugyanis egy épületbe zsúfolták a kollégiumot, és az elméleti oktatást szolgáló tantermeket is. Nincsen tornatermünk, s a gyári munkahelyeken kívül nem rendelkezünk a gyakorlati oktatáshoz szükséges tanműhelyekkel sem. Szabadtéri sportlétesítményeink helyén pedig évek óta építőanyag-lerakat van. Jó néhány évvel ezelőtt megkezdődött ugyan egy új szaktanintézet építése, amelynek költségeit harminchét millió koronára tervezték. Az alapok lerakása, mintegy 4 millió korona felhasználása után azonban megállt a munka. Előbb az építőkapacitás hiányával, később pénzhiánnyal, indokolták a kényszerszünetet. A leendő üveggyártók szociális kilátásai egyébként jóval ígéretesebbek, mint elődeiké volt, hiszen az iskola befejezése után valameny- nyien korszerű munkásszállókban lakhatnak, a családalapítás után pedig megfelelő lakáshoz jutnak. Őket is érintik a legutóbbi központi rendelA lányok többsége az uvegcsiszolő és az üvegfestő szakmákat tanulja. Jana Gazdíková harmadéves szakmunkástanuló már önállóan végzi a nagy pontosságot igénylő munkát kezések, amelyek az üveggyári dolgozókat a bányászattal egyenrangú kategóriába sorolják. Ez nemcsak a kereseti lehetőségek javulásával jár, hanem kedvezményes üdültetéssel, pihenéssel és nyugdíjaztatással is. HACSI ATTILA Mi a helyzet a dunai vízlépcsőrendszer építésének magyar szakaszán? Dolgozni csak felelősséggel lehet... értéssel vegezzuk. Ez az alapja mindennek, amit az építkezésen teszünk. Ez minden természetben dolgozó ember munkájának szerves része. Ha nem így lenne, a műszaki ember nem tudná teljesíteni alapvető feladatát; avatatlan kézzel nyúlna munkájához. Ezt így tanultam tanáraimtól, ezt követem egész pályámon és itt is. A szavak igazát tények bizonyítják. A vezérigazgató asztalán vastag kötet, benne számítógéppel feldolgozott sok ezernyi adat a dunai vízlépcsőrendszer által érintett környezetről. Szántó Miklós közvetlenül idéz olyan adatokat a sokoldalú és aprólékos elemzésből, hogy az természettudósnak is becsületére válna. Úgy véli, a Duna hidrológiájának, a természeti adottságoknak alapismeretei nélkül nagyon nehéz lehet véleményt mondani a környezetvédelemről.- Ezzel nem lehet felszínesen foglalkozni - mondja -. A mérő, figyelő és szabályozó rendszerek, környezetvédelmi létesítmények már akkor meghatározottak voltak, mielőtt még az 1977. évi kormányközi szerződést megkötötték volna. Már akkor megállapodás volt arról, hogy az újabb tudományos ismeretek alapján folyamatosan kiegészítjük a terveket. Lapozzunk bele az 1985. évi természeti helyzetet rögzítő kötetbe. Ehhez fognak mérni minden változást, amely az érintett területen bekövetkezik. Az elemzés 40 vonatkozásban méri fel a környezetet - hidrológia, hidraulika, meteorológia, mezőgazdaság, erdészet, biológia, társadalmi létesítmények stb. vonatkozásában. Olyan adatokkal dolgoznak, mint pl. a vízhőmérséklet, a görgetett hordalék, a fedőréteg víztartalma, a parti vízművek tevékenysége, a talaj genetikai típusa, a gyomirtószerek összetétele és mennyisége, a vegyi anyagok hatféle állandó elemzése, a fák száma, fajtája, betegségei, kitermelése, állati és növényi közösségek, felszíni és felszín alatti vízminőség, árvizek okozta hatások, épületek állapota, a hulladék mennyisége és összetétele, vízjárás, széljárás, termésátlagok, madárfajok (69 madárfaj él itt). Megállapították például, hogy 35 ^ szürkegémpár van ezen a területen, 46 fajta vízi rovar, a mikrofauna 60 fajtáját, a gerincteleneket tételesen jegyzik. Mi az ősi, mi a telepített’ a növényvilágban (ősi fafajok itt a kőris, a szil és a diófa, ezek száma máig egyharmadával csökkent, az új telepítésű nemes nyáraké viszont nőtt, a fűzfáké nem változott). Halak: ponty, csuka, süllő, balin, angolna stb., melyik fajtából mennyit halásztak, s külön, hogy mennyit horgásztak ki - 1968-tól folyamatosan. Az adatok többsége a fejlődést is figyelembe veszi, mégpedig 1901-től. Mielőtt a tervezéshez láttak volna, a magyar építők tanulmányozták nemcsak a Vág menti gátakat, hanem más országok vízlépcsőinek kedvező és kedvezőtlen hatásait is. Hatástanulmányok készültek az osztrák erőművekről a Duna felső szakaszán, a Rhône komplex vízlépcsőrendszeréről, a Rajnán épült vízlépcsőkről, a szovjetunióbeli rendszerekről, a jugoszláviai Drá- va-Száva és a Dráva-Mura vízlépcsőről, a Duna-Majna-Rajna csatorna egész hosszában minden létesítményt megvizsgáltak ebből a szempontból és a legjobb megoldásokat alkalmazták a kedvezőtlenebbekből okultak. A nemrég Budapesten lezajlott nemzetközi hidrológiai konferencián 32 ország tudósai vettek részt. Meglátogatták a gabčíkovo-nagymarosi építkezést is. Úgy vélték, ez a mű a világ tudományosan és környezet- védelmileg legnegalapozottabb létesítményei közé fog tartozni. Igaza van Szántó Miklósnak, aki ezt mondja: „Aggódni felelősség nélkül is lehet. Dolgozni csak felelősséggel.“ ÁDÁM PÉTER Ezért már a hatvanas években sokan fordítottak hátat ennek a szép, de nem eléggé megbecsült szakmának, s ez a kedvezőtlen folyamat lényegében napjainkig is tart. A bérezésben egészen a közelmúltig ismeretlen volt a differenciáltság, hiányoztak számos más szakmára vonatkozó szociális kedvezmények és juttatások, s bizony az utánpótlás képzése is elmaradt a szükségletektől. Az utekáči gyárban dolgozó negyvennégy éves munkás, Július Nociar, akivel e témáról beszélgettünk - így jellemezte az iparágon belül kialakult helyzetet:- Huszonöt évvel ezelőtt, a ta- ■ noncidő letöltése után, mint fúvóformáló szakmunkás kerültem a gyárba. A munka nem volt könnyű a hőség miatt, a fizikai igénybevételt fiatalon még könnyen elviseltem. A szakma szépségei, az alkotás öröme ráadásul kárpótolt minden fáradtságért. Ahogyan azonban teltmúlt az idő, mind több kolléga távozott el az üzemből, s többségük azzal érvelt, hogy másutt sokkal Közvéleményünkben nagy érdeklődés mutatkozik az iránt, hogy miként haladnak a munkák a Gabőíko- vo-Nagymaros-i Vízlépcsőrendszer építésének magya,' szakaszán. Az érdeklődés érthető, hiszen első látásra sokkal előbbre van a gabőíko- vói rész, ahol már a turbinák beszerelését készítik elő, míg például Nagymagyaron csak most készítették el a Duna ideiglenes medrét, hogy helyet biztosítsanak a gátépítéshez. Már elöljáróban el kell mondani, hogy a munkálatok ilyen menete tervszerű, ilyen az építkezés ütemterve, így valósítják meg a kölcsönös kormányszintű megállapodás szerint. Személyes tapasztalatból tudom, hogy ilyen fokozatokban készültek az első tervek is évtizedekkel ezelőtt. Végigjártuk az óriási építkezést a magyar oldalon Dunakilititól Nagymarosig, hajón, gépkocsival és gyalog, s első kézből szereztük az értesüléseket a magyar beruházó, az Oviber vezérigazgatójától, Szántó Miklóstól Budapesten, közvetlenül azután, hogy visszaérkezett Brati- slavából, ahol csehszlovákiai partnerével Jozef Obložinskýval tárgyalt. Tapasztalatainkból kitűnt: a munkálatok tervszerűen, pontos időrendben, a legújabb tudományos tapasztalatok alkalmazásával, a kölcsönösen meghatározott móáon folynak. Dunakilitinél a magyar fél olyan müvet hozott létre, amely nélkül a gabőíkovói erőmű nem üzemelhetne. A víztározó partjait magyar és csehszlovák oldalon egyaránt a magyar fél építi, épít továbbá rugalmas szabályozórendszert és mérőhálózatot a környezeti hatások figyelemmel kísérésére és a természeti egyensúly megőrzésére. Az al- vízcsatornán - Palkoviőovo alatt- a megállapodás szerinti kavicsmennyiséget magyar dolgozók termelik ki, hogy Gabőíkovóba szállítsák, ahol csehszlovák részről a felvízcsatorna betonozására használják. Megtudtuk, hogy idén a második félévben új gépeket helyeznek itt üzembe, a tervezettnél több kavicsot szállítanak, s így biztosítják a gabőíkovói betonkészítő folyamatos üzemét. Az idén kezdődnek a munkálatok az Ipoly szakaszán is, ahol a magyar dolgozók csehszlovák területen végzik munkájukat. Szántó Miklós v ezérigazgató elégedetten szólt a határátlépések rugalmas megoldásáról, ami lehetővé tette az előkészítés meggyorsítását. Komárom és Esztergom térségében a parti gátak építésén dolgoznak. Az év második felében új utat építenek Nagymaros és Szob között, áthelyezik az utat Visegrádnál. Nagymarosnál osztrák cégek dolgoznak jó műszaki felkészültséggel és igen fegyelmezetten a tervek megvalósításán. Már kész a Duna ideiglenes medre, októberig szárazfölddé válik a munkagödör és a jövő év elején megkezdődhet a nagymarosi gát építése. Egynémely nálunk is olvasható (Új Tükör) és hallható (168 óra) cikk és rádióriport kételyekre adhat okot a nagy építkezéssel kapcsolatban, főleg környezetvédelmi szempontokat hangoztatva. Befolyásolja-e a magyar részvételt ez a környezet- védelmi aggály? Mennyire avatott kezek foglalkoznak az építkezéssel, hogyan biztosítják a környezet védelmét? Ez iránt is érdeklődtünk a magyar építőknél.- Minket elégtétellel tölt el- mondta Szántó Miklós kétdiplomás mélyépítő mérnök -, hogy a társadalom munkánknak ezt a szerves részét, s tudományosan megalapozott környezetvédelmet egyre jobban értékeli. Megérti a természet legfontosabb anyagának, a víznek az értékét, tisztaságának és természetformáló erejének jelentőségét. Megérti, hogy ehhez csak avatott kézzel lehet nyúlni, ahogy ezt mi építők tettük és tesszük minden nap. Mi nemcsak hidrológiai szempontokat veszünk figyelembe, hanem például a talajvízszabályozást, a vízminőséget, az erdők, mezőgazdasági területek állapotát, a biológiai környezetet is. A müvei bizonyítjuk, hogy a beavatkozás a természetbe nem feltétlenül káros, hanem ellenkezőleg, hasznos - ha kellő hozzá
