Új Szó, 1988. július (41. évfolyam, 153-178. szám)
1988-07-18 / 167. szám, hétfő
Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK miniszterelnöke, Ion Sto- ian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára, Vasile Milea, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere, loan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere, Ion Tesu, az RSZK lengyelországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Szovjetunió részéről Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Dmitrij Jazov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. A tanácskozás munkájában szintén részt vett Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja, és Henryk Jaroszek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszter-helyettese. I Az ülés résztvevői megállapítot- • ták: a szocialista országok, a nemzetek és a széles nemzetközi közvélemény erőfeszítéseinek, valamint annak a realizmusnak az eredményeként, amit a különböző államok és politikai körök tanúsítottak, a nemzetközi életben nyilvánvalóvá váltak bizonyos kedvező tendenciák. Megnyilvánul ez a konfrontáció kezdődő csökkenésében, a Kelet és a Nyugat államai közötti kapcsolatok megerősödésében, s a fegyverkezési verseny leküzdése, a katonai kiadások csökkentése és a regionális konfliktusok rendezése kedvezőbb feltételeinek létrehozatalában. Ugyanakkor még nem történt gyökeres, kedvező fordulat. A világhelyzet változatlanul bonyolult és ellentmondásos. Óriási mennyiségű atomfegyver van felhalmozva, folytatódnak a nukleáris kísérletek, a fegyverek új fajtáit állítják elő. Nem hárult el az emberiség, a földi élet megsemmisítésének veszélye. A tanácskozáson képviselt államok a jövőben is minden lehetségest megtesznek a kedvező folyamatok erősítéséért a nemzetközi küzdőtéren azért, hogy ezek a folyamatok visszafordíthatatlanná váljanak. Felhívással fordulnak minden országhoz, hogy egyesítsék és fokozzák erőfeszítéseiket a béke és biztonság szilárdítása, a leszerelés, a széles körű párbeszédet és a nemzetközi élet demokratizálását elősegítő légkör kialakítása érdekében. 2 Közös véleményünk, hogy ko- ■ runk alapvető kérdése a háború megakadályozása, a fegyverkezési verseny beszüntetése, a határozott áttérés a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. Az ülésen képviselt államok megerősítik elkötelezettségüket a kölcsönös és egyenlő biztonságon, a demokratikus együttélésen, az egyenjogú és széles körű együttműködés elvein alapuló, tömegpusztító fegyverektől és erőszaktól mentes világ eszméje mellett. Síkraszáll- nak valamennyi állam bevonásáért korunk fontos problémáinak megoldásába. Az államközi kapcsolatokban olyan gyakorlatra törekednek, hogy az maximális mértékben megfeleljen a nemzetközi közösség szükségleteinek és vágyainak, hozzájáruljon valamennyi ország és nép szabad és független fejlődéséhez. 3 A tanácskozás résztvevői infor- • máció- és véleménycserét folytattak az országaikban folyó belső fejlődésről és átalakításokról. Megerősítették, hogy a szocialista építés elméletét és gyakorlatát alkotóan kell alkalmazni, szükséges figyelembe venni a világban zajló változásokat, elsajátítani más népek legjobb vívmányait. Kiemelték a szocialista országok szerepét a nemzetközi fejlődésben, hozzájárulásuk jelentőségét a haladás, a béke, a biztonság és együttműködés erősítése közös ügyéhez. A tanácskozás résztvevői abból indulnak ki, hogy a világ oszthatatlan, növekvő kölcsönös függés jellemzi, az államközi kapcsolatokban pedig meg kell erősíteni az összemberi értékek elsőbbségét. 4 A Varsói Szerződés tagállamai . üdvözlik a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolá-' sáról kötött szovjet-amerikai szerződés hatályba lépését! A szerződést a valódi leszerelés első fontos intézkedésének tekintik, amelyet további leszerelési megállapodásoknak kell követniük, elsősorban az atomfegyverek jelentős, azok teljes felszámolásáig menő csökkentésének. Ezzel kapcsolatban a tanácskozás résztvevőit aggodalommal töltik el azok a lépések, amelyek lefékezhetik és megnehezíthetik a leszerelési folyamatot. Ilyen fenyegetést látnak egyebek között azokban a tervekben, amelyek a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolását más fegyverzetek növelésével és széles körű korszerűsítésével kívánják „kompenzálni“. A tervek megvalósítása a fegyverkezési verseny új fordulójához vezethet. 5 A Varsói Szerződés tagállamai . hangsúlyozták a szocialista és más országok közötti építő párbeszéd, a magas- és felsőszintű találkozók és látogatások, a kölcsönös megértést és a békét szolgáló megállapodások jelentőségét. Az ülés résztvevői pozitívan értékelték a szovjet-amerikai párbeszéd fejlődését. Megerősítették: államaik támogatják a Szovjetunió arra irányuló lépéseit, hogy a csúcstalálkozók a leszerelés terén újabb tartalmas egyezmények megkötéséhez, a nemzetközi béke és biztonság megerősítését szolgáló további gyakorlati intézkedések elfogadásához vezessenek. A tanácskozáson képviselt államok kijelentik, hogy mindegyikük a jövőben is szélesíteni fogja az érintkezést és együttműködést más országokkal a nemzetközi helyzet javítása, az európai és világbéke erősítése érdekében. Abból kiindulva, hogy a leszerelés megvalósításában az egész emberiség érdekelt, hangsúlyozták: szükséges valamennyi érdekelt állam részvétele a leszerelési tárgyalásokon. Megállapították, hogy a jelenlegi körülmények között fejleszteni kell az új gondolkodást, a háború és a béke kérdéseinek új megközelítését a nemzetközi biztonság, valamint a népeknek az életre, szabad, független és méltó létezésre való jogainak megbízható biztosítása érdekében. 6 A Varsói Szerződés tagállamai . ismét felhívással fordulnak a NATO tagállamaihoz, a helsinki folyamatban részt vevő országokhoz, az egész nemzetközi közösséghez: fokozzák erőfeszítéseiket, hogy mielőbb nagy jelentőségű megállapodások szülessenek a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről, a biztonság és a stabilitás erősítéséről. Tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely nehézségeket okozhat ezen az úton. A leszerelés területén kiemelten fontosnak tartják az alábbi feladatokat:- szerződés megkötése a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok hadászati támadófegyvereinek 50 százalékos csökkentéséről, az ABM-szerzódés szigorú megtartásával abban a formában, ahogyan azt 1972-ben aláírták, s azzal, hogy a szerződést egy közösen megállapított időn belül nem mondják fel;-az atomfegyverkísérletek teljes és általános eltiltása, az ehhez vezető lépésként megállapodások megkötése a hatékony ellenőrzési intézkedésekről a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, 1974-es és 1976-os szerződések mielőbbi ratifikálása céljából, továbbá megállapodások a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok atomrobbantásai hatóerejének és szánnának további csökkentéséről;- egyezmény aláírása a vegyi fegyverek teljes betiltásáról, azok készleteinek megsemmisítéséről;- a hagyományos fegyveres erók és fegyverzet csökkentése Európában, a katonai költségvetések megfelelő csökkentése mellett;- a leszerelés során felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlődés szolgálatába kell állítani. 7 A tanácskozás résztvevői rámu- • tatnak arra, hogy Bécsben befejezés előtt áll az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökken-, téséról folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozása és létrejönnek az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési konferencia munkája megújításának lehetőségei. Rámutattak: időszerűek a NATO-tag- államoknak tett javaslataik arra, hogy cseréljék ki az Európában állomásozó fegyveres erőikre és hagyományos fegyverzetükre vonatkozó adatokat. A jövendő tárgyalásokon a gyors és eredményes haladás érdekében az ilyen adatcserét a tárgyalások elején, vagy ha erre lehetőség lesz, akkor még azok megkezdése előtt lehetne megvalósítani, lehetővé téve az átadott adatok helyszíni ellenőrzését. A szövetséges szocialista államok megerősítik eltökéltségüket arra, hogy törekedni fognak olyan megállapodás lehetőség szerinti mielőbbi megkötésére, amely a meglévő aránytalanságok és egyensúlyhiányok összeurópai és regionális méretekben történő felszámolásához, az európai fegyveres erók és hagyományos fegyverzet jelentős csökkentéséhez vezetne, kizárná a meglepetésszerű támadás és támadó hadműveletek folytatásának lehetőségét. Síkraszállnak a már elfogadott bizalom- és biztonságerősítő intézkedések fejlesztéséért és kiszélesítéséért, valamint azért, hogy ezzel párhuzamosan dolgozzák ki az ilyen intézkedések új nemzedékét, beleértve a katonai tevékenység korlátozását Európában és az említett intézkedések vonatkoztatását a légierő és a haditengerészet önálló tevékenységére. A tanácskozáson dokumentumot fogadtak el az európai fegyveres erók és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalásokról. Az európai stabilitás erősítésére irányuló lépéseknek ki kell egészülniük olyan intézkedésekkel, amelyek az Európa körüli tengereken és óceánokon folyó katonai tevékenység csökkentését, Európa északi térségében és az Arktiszon a katonai szembenállás mérséklését, a földközi-tengeri térségnek a béke és az együttműködés övezetévé való átalakítását szolgálják. A tanácskozás résztvevői megerősítik javaslatukat, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői vessék össze a katonai doktrínákat, figyelembe véve azok haditechnikai vonatkozásait. Ennek célja az, hogy mindkét katonai szövetség és azok tagjai katonai doktrínáinak és koncepcióinak szigorúan védelmi jelleget adjanak. Az ülésen képviselt államok emlékeztetnek javaslataikra, hogy kezdődjenek közvetlen tárgyalások a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között a katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről, továbbá kölcsönösen jelentsenek be 1-2 évre szóló moratóriumot a kiadások növelésére. 8 A szövetséges szocialista álla- ■ mok úgy vélik, hogy az európai stabilitás erősítésének és a háborús veszély csökkentésének megfelelne, ha a közeli jövőben külön tárgyalások kezdődnének az európai harcászati nukleáris fegyverek csökkentéséről és későbbi felszámolásáról, beleértve a kettős rendeltetésű eszközök nukleáris alkotórészeit. 9 A Varsói Szerződés tagállamai ■ abból indulnak ki, hogy az európai bizalom, biztonság és leszerelés erősítése folyamatának a különböző térségek sajátos biztonsági problémáinak megoldását is szolgálnia kell. Ebben az összefüggésben megerősítik, hogy fontos azoknak a közös és egyenként előterjesztett javaslataiknak a megvalósítása, amelyek Közép-Európát, Észak-Európát, a Balkánt, a két szövetségi rendszer érintkezési vonalának övezetét érintik.-J A Az ülésen képviselt államok I U. megállapítják, hogy bár az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszakán nem sikerült záró- dokumentumot elfogadni, az ülésszak megmutatta, hogy az államok többsége síkraszáll a határozott, a fegyverkezési verseny megfékezésével, a minden területen történő leszereléssel és elsősorban a nukleáris leszereléssel kapcsolatos intézkedésekért, a leszerelés problémáinak új megközelítéséért. Fontos, hogy az ülésszakon előterjesztett sok konstruktív javaslatot felhasználják a leszerelési tárgyalásokon. A tanácskozás résztvevői síkraszállnak azért, hogy valamennyi állam növelje erőfeszítéseit a leszerelési tárgyalások hatékonyságának fokozása, mechanizmusuk tökéletesítése céljából. Támogatják az ENSZ szerepének növelését ezen a területen. 1 A Az ülésen képviselt államo- I • kát a béke és együttműködés oszthatatlan Európája, olyan „összeurópai otthon" közös építésének eszméje vezérli, amelyben meghonosodna a jószomszédság és a bizalom légköre. E folyamat alapját a helsinki Záróokmány, valamint az ebben részt vevő államok képviselőinek madridi találkozóján született záródokumentum rendelkezései képezik, amelyek szigorú megtartása az európai államok közötti kölcsönös megértést és konstruktív együttműködést szolgálja. Ezt a célt szolgálja a hivatalos kapcsolatok felvétele is Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség között. A tanácskozáson megerősítették, hogy változatlan a Varsói Szerződés tagállamainak állásfoglalása, amely támogatja a két katonai szövetség egyidejű feloszlatását. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy az európai tartós béke és biztonság megőrzésének feltétele a határok sérthetetlensége, a meglévő területipolitikai realitásoknak, a szuverenitásnak és az államok területi integritásának, valamint az államközi kapcsolatok más, általánosan elfogadott elveinek és normáinak tiszteletben tartása. Bármilyen kísérlet e realitások és sérthetetlenségük kétségbe vonására ellentmond az enyhülés és a biztonság érdekeinek, a hetvenes években kötött szerződéseknek és megállapodásoknak, a helsinki Záróokmánynak és határozott visszautasításban részesül.-j Q A tanácskozás résztvevői I Ĺ. síkraszálltak azért, hogy a bécsi európai utótalálkozó mielőbb tartalmas és kiegyensúlyozott dokumentum elfogadásával érjen véget. A bécsi megállapodásoknak az ebben részt vevők közötti kölcsönös kapcsolatok elveinek megerősítését, a bizalomerősítési és leszerelési folyamat dinamikussá tételét, a minden téren való széles körű együttműködés fejlesztését kell szolgálniuk. Az ülésen képviselt államok felhívják a bécsi találkozó valamennyi résztvevőjét, hogy a tanácskozás zárószakaszában politikai akarattal és a legépítóbb módon kutassák fel a kibontakozást a még megoldatlan kérdésekben. A maguk részéről a tanácskozás résztvevői ily módon fognak cselekedni. Síkraszállnak azért, hogy a bécsi találkozó külügyminiszteri szinten fejeződjön be. A Q A szövetséges szocialista álI O ■ lamok megerősítik, hogy eltökélt szándékuk részt venni az ENSZ Alapokmányának szigorú megtartásában, az abban rejlő lehetőségek megvalósításán alapuló, átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer kialakításában. Ugyanígy részt akarnak venni az erre irányuló biztonságerósító intézkedések kidolgozásában és a nemzetközi együttműködés valamennyi - politikai, katonai, gazdasági, humanitárius, ökológiai - területével kapcsolatos lépések kidolgozásában. A tanácskozás résztvevői síkraszálltak azért, hogy az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán dinamikusabbá váljon az államok közös szemléletmódjának kialakítása az átfogó biztonság garantálásának olyan konkrét területeit illetően, mint az ENSZ és annak fő szervei hatékonyságának, valamint az ENSZ főtitkára szerepének növelése, egyebek mellett az államok közötti konfliktusok tárgyalások, jószolgálati tevékenység, közvetítés vagy békéltetés révén történő rendezésében. Síkraszállnak a katonai megfigyelők intézményének és az ENSZ békefenntartó erőinek szélesebb körű felhasználásáért, a nemzetközi jog elsőbbségének megszilárdításáért az államközi kapcsolatokban. A tanácskozáson kiemelték, hogy igen fontos a nem kormányszintű szervezetek, a tudósok, orvosok, kulturális személyiségek mozgalmainak, a nemzetközi közvélemény széles körei képviselőinek a hozzájárulása konkrét intézkedések elfogadásához, amelyek célja a fegyverkezési verseny megszüntetése, a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre való határozott áttérés, az átfogó biztonság eszméjének az ENSZ és tagjai tevékenységében való gyakorlati átültetése, a béke és együttműködés biztosítása. Az ülésen képviselt államok ismételten megerősítették, hogy valamennyi országnak szigorúan tiszteletben kell tartania a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erő alkalmazásáról vagy a vele való fenyegetésről való lemondás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a bel ügyekbe való be nem avatkozás és az egyenlőség elvét, valamint az ENSZ-alapokmány, a helsinki Záróokmány többi elvét és célját, a nemzetközi kapcsolatok más, általánosan elfogadott normáit. M Véleménycserét folytattak az ■ ökológiai biztonság kérdéseiről. Kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a környezet védelme és javítása, a természeti források ésszerű felhasználása szorosan összefügg a nemzetközi biztonság valamennyi elemének biztosításával, a fegyverkezési verseny megszüntetésével és a leszereléssel, elsősorban a nukleáris leszereléssel. Különösen élesen jelentkezik az ökológiai biztonság problémája a sűrűn lakott, fegyverekkel, veszélyes és káros termeléssel túlterhelt Európában. Az ülésen képviselt államok készek arra, hogy mind sokoldalú, mind kétoldalú alapon aktívan részt vegyenek az ökológiai problémák megoldásában az emberiség túlélésének és folyamatos fejlődésének érdekében. Dokumentumot fogadtak el a fegyverkezési hajszának a környezetre gyakorolt hatásairól és az ökológiai biztonság más aspektusairól. ■) P Az ülésen képviselt államok I O ■ vezetőinek meggyőződésük, hogy a jelenlegi helyzetben különös jelentősége van az emberi jogok megtartásának és érvényesítésének, a nemzetközi együttműködés fejlesztésének humanitárius téren. Úgy vélik, mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítva legyen minden ember joga az életre és a munkára a béke és a szabadság feltételei között, biztosítva legyen a politikai, állampolgári, gazdasági, szociális, kulturális és más jogok teljes érvényesítése, azok összességében, az államok szuverenitása, a belügyekbe való be nem avatkozás tiszteletben tartása mellett.-I C* A Varsói Szerződés tagállaI O. mainak vezetői vélemény- cserét folytattak a világban meglévő válsággócokról és konfliktusokról. Megerősítették államaik eltökéltségét, hogy aktívan elősegítik ezek politikai rendezését, figyelembe véve a felek törvényes érdekeit, tiszteletben tartva minden nép jogát az önrendelkezésre. A tanácskozás résztvevői üdvözlik az Afganisztánban megkezdődött politikai rendezési folyamatot. Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy véget kell vetni bármilyen külső beavatkozásnak Afganisztán belügyeibe, és elő kell segíteni az afgán kérdés teljes rendezését az Afgán Köztársaság függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, demokratikus és szabad fejlődésének biztosítása alapján. a ^ A tanácskozás résztvevői I / ■ üdvözlik az el nem kötelezett országok mozgalma növekvő pozitív szerepét a világpolitika legfontosabb kérdéseinek megoldásában. A tanácskozás résztvevői síkraszállnak a gyengénfejlettség leküzdését, az új gazdasági világrend létrehozását és az adósságprobléma igazságos megoldását célzó erőfeszítések fokozása mellett, amelyek összhangban állnak a világgazdasági stabilitás és együttműködés érdekeivel. A Q A tanácskozáson mélyrehaI O. tó véleménycserére került sor a szövetséges országok közötti együttműködés fejlesztéséről. Pozitívan értékelték a külügyminiszteri bizottságnak és a honvédelmi miniszterek bizottságának a berlini PTT-tanácskozás óta végzett munkáját és meghatározták további feladataikat. Elégedettségüket fejezték ki a sokoldalú kölcsönös tájékoztatási csoport és a leszerelési különbizottság tevékenységével kapcsolatban, kiemelték munkájuk további tartalmi és formai gazdagításának szükségességét. A tanácskozás résztvevői síkraszálltak az egyenjogúságon, a szoros együttműködésen és a kölcsönös felelősségen alapuló külpolitikai együttműködésük dinamizmusának fokozásáért, mechanizmusának további tökéletesítéséért, az egyeztetett lépések hatékonyságának növeléséért. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését a parancsnokság által végzett munkáról és megfelelő döntést hozott. A Q A tanácskozás a barátság és I együttműködés légkörében folyt le. A Lengyel Népköztársaság, mint a tanácskozás helyszínét adó ország biztosítja a dokumentumok terjesztését a többi állam és a nemzetközi szervezetek körében. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének következő ülésére Bukarestben kerül sor. A Politikai Tanácskozó Testület főtitkárává a következő időszakra a Román Szocialista Köztársaság képviselőjét, Constantin Oancea külügyminiszter-helyettest nevezték ki.
