Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-10 / 135. szám, péntek
Újszerű gondolkodás a gyakorlatban Tapasztalatok egy földműves-szövetkezetben Gyakran hangsúlyozzuk, hogy az új gazdasági mechanizmus újszerű szemléletmódot és újszerűen gondolkodó embert igényel, aki a munkahelyén felelős gazda módjára cselekszik, nem pedig közömbös alkalmazottként vagy pusztán munkaerőként. Mit jelent, hogyan érvényesül az elmélet a gyakorlatban - ezt vitattuk, elemeztük a garamkálnai (Kalná nad Hronom) Augusztus 29. Efsz-ben. Éhn Béla, a pártalapszervezet elnöke a lényeget sajátos módon fogalmazta meg.- Ha az ember a saját portáján talál egy földön heverő és még használható csavart, felveszi és elteszi, hogy ha szükség lesz rá, ne kelljen érte pénzt kiadnia. Célunk, hogy a gépműhely dolgozója a munkahelyén is így tegyen, és hozzá hasonlóan gondolkodjon valameny- nyi tagunk. A szövetkezet felelős vezetői tudják, hogy ennek érdekében még rengeteget kell tenni. A felelősség- érzet elmélyítése nem könnyű, összetett feladat, ugyanakkor időszerű teendő. Hiszen 1989-ben életbe lépnek az új gazdasági szabályozók, amelyek a hatékonyságot és a minőséget minden korábbinál jobban előtérbe helyezik.- A járási és a kerületi konferencián is e két szó hangzott el a leggyakrabban. A vitában többen fejtegették, hogy a hatékonyság elmélyítésének és a minőség javításának milyen emberi feltételei vannak. Szinte kivétel nélkül mindannyian rámutattak az anyagi érdekeltség ösztönző erejére. Ezt mi is az első helyre tesszük - mondta Varsányi György mérnök, kandidátus, a szövetkezet elnöke, majd Finta István mérnök, üzemgazdász konkrét példákat is említett.- Az érdekeltségi rendszer kialakítását olyan lépéssel kezdtük, amelynek eredményeként néhány hónap alatt megközelítően minden tizedik aktív dolgozónk a saját kérésére kivált a szövetkezetből. Szinte kivétel nélkül olyanokról van szó, akiktől a búcsú nem volt nehéz. Elment például egy traktoros, aki rossz minőségű munkát végzett, és ezért következetesen a kevésbé díjazott feladatokkal bíztuk meg. Olyanokkal, amelyek során felületességével kisebb kárt tehetett. Mivel gépére sem vigyázott, új traktort sem adtunk a kezébe. Az esztergályost is áthelyeztük segédmunkásnak, mert sorozatban nem teljesítette feladatait. És így folytathatnám a sort vagy további negyvenöt példával.- A munkaerő nem hiányzik?- Nem, mert amit tettünk, nem csendesen csináltuk, hanem nyíltan, és a lényeget türelemmel megmagyaráztuk. így például azt, hogy a munkadíjakra tervezett pénzkeretet változatlanul hagyjuk. Vagyis a maradók nemcsak a távozók munkafeladatait, hanem az azért járó pénzt is megkapják. Tehát aki maradt és nemcsak keresni akar, hanem dolgozni is hajlandó, nem jár rosszul. A szövetkezet elnöke még kiegészítette a gondolatot.- Persze ennyi is kevés lenne, ha a munkaerő csökkentésére céltudatos gépesítéssel és korszerűsítéssel nem készültünk volna fel. Mert hiába van meg valakiben az akarat, ha a nagyobb mennyiségű munka jó minőségben való elvégzéséhez nem adottak a kellő feltételek.- Tegyük fel, hogy maradt valaki, de időközönként azért hajlamos a kihagyásra.- Ez is előfordul, éppen ezért különböző érdekeltségi formákat alkalmazunk. Ezeket a jövőben elmélyítjük és továbbiakat is bevezetünk. Az érdem szerinti díjazás lehetővé teszi, hogy a kiválóan dolgozók többet keressenek, míg mások lényegesen kevesebbet. A hangsúly a lényegesen van. A differenciálás ugyanis csak akkor hatékony, ha a ráadás vagy megvonás a dolgozó zsebét észrevehetően érinti. Az állattenyésztésben dolgozók munkadíjának mozgó része a 25-30 százalékot teszi ki, és ha ehhez hozzávesszük a megadható vagy megvonható prémiumot, már tekintélyes összeget kapunk. A növénytermesztésben dolgozók munkadíját ugyanígy befolyásolja a vetőmag és a sörárpa minősége, vagy a kenyérgabona aránya. Más növényeket, például a fűszerpaprikát bérbe adjuk. Mindenki a saját részét gondozza és a megtermesztett mennyiség értékének előre meghatározott részét kapja meg. A fagykároktól mentes években a szőlőt is így akarjuk termeszteni.-Tehát ennyi kell ahhoz, hogy a dolgozók újszerűen gondolkodjanak? - kérdeztem a pártelnöktől, miután a szövetkezet elnökének és üzemgazdászának egyéb halaszthatatlan elfoglaltsága miatt magunkra maradtunk.- Én inkább azt mondanám, hogy ez alapja és kezdete az újszerű gondolkodásmódnak. Az anyagi érdekeltség rádöbbenti az embereket, hogy az egyén munkájának mennyisége és minősége a saját és a kö- žôsség boldogulását és lehetőségeit mennyire meghatározza. A gazdasági vezetők, tisztségviselők és a pártalapszervezet feladata, hogy ezt a felismerést elmélyítse és tudatossá tegye. A korábbi példámmal élve, először azért veszi fel valaki A formalizmus nélküli munkaversenyért Döntő a kollektíva véleménye Több mint három évvel ezelőtt hirdették meg a „Prágai felhívás“ elnevezésű mozgalmat, amelynek eredményeként az .elmúlt időszakban jelentős mértékben sikerült kiküszöbölni a szocialista kötelezettségvállalások elfogadásakor addig szinte jellemző formalizmust. Ezekről napjainkban elsősorban a dolgozókollektíva dönt, mégpedig a termelőszervezetek szükségleteiből kiindulva. Minden kötelezettségvállalás pontosan behatárolt feladatokat tartalmaz, annak számszerű hasznával és azt is, hogy teljesítéséért ki a név szerinti felelős. Prágában eddig 236 kötelezettségvállalást tettek, amelyek csaknem hétezer konkrétan meghatározott feladatot tűztek ki. Ennek évente általában egyhar- madát teljesítik, miközben a prágai felhíváshoz csatlakozó eredeti kötelezettségvállalásokat fokozatosan kiegészítik az időközben felmerült időszerű feladatokkal. A mozgalom legjelentősebb pozitívuma abban rejlik, hogy általa meggyorsult az innovációs folyamatok dinamikája. Példaként említhetjük többek között a váltakozó áramú villanymotorok unifikált sorozatát, a villamosok és mozdonyok új típusait, az atomerőművek egyedi armatúráit stb. Az idei Robot nemzetközi kiállításon aranyérmet kapott az APR 40-es ipari robot, amelyet ponthegesztéseknél alkalmaznak és a gépipari műszaki kutatóintézetben tervezték. Ugyanilyen elismerésben a földön heverő csavart, mert ennek szükségére és előnyeire állandóan figyelmeztetjük, magyarázzuk tettének előnyeit, azután pedig már automatikusan, mert úgy gondolkodik és cselekszik. Részletesen kifejtette, hogy mivel szeretnék ezt elérni. A párttaggyűléseket igyekeznek vitafórummá alakítani, hogy mindig sokoldalú eszmecserével találhassák meg a legjobb megoldást. Egyben tudatosítják, hogy a párttagok közül sokan ezután sem mondják el nézeteiket, javaslataikat, mert nagyobb közösség előtt nem szeretnek szerepelni. Ezért helyeznek nagy hangsúlyt a pártcsoportok munkájának javítására és a személyes beszélgetésekre.- Pártelnök, de egyben energetikus és vízgazdálkodási felelős is vagyok. A munkafeladataim tehát nem kötnek az íróasztalhoz. Saját tapasztalatom alapján mondom, hogy az emberekkel való beszélgetések során sok és értékes dologról értesül az ember, amit irányító-szervező munkájában kamatoztathat. Az is fontos, hogy a felmerülő problémákat folyamatosan oldjuk meg, különben elveszítjük az emberek bizalmát. Jelenleg sajnos ez a legnagyobb problémánk, mivel számos termelést nehezítő dolog, például alkatrészhiány, a takarmánykeverékek minősége stb. tőlünk függetlenül létező probléma. Az illetékes szerveknek gondolniuk kellene arra, hogy az emberi kezdeményezést a mások rossz munkája gyengíti. Például mi meg tudjuk magyarázni a kommunistának, hogy részben a saját érdekével ellentétben is menjen át dolgozni arra a telepre, ahol jó munkájával és példamutatásával nagyobb hasznára van a közösségnek. De ugyanakkor nem fogadja el, hogy önhibáján kívül kevesebbet keres, mert a gyengébb minőségű takarmánykeverék miatt lecsökkent a tejhozam, kisebb a súly- gyarapodás. Az újszerű gondolkodás és szemléletmód tehát csak akkor kamatozik majd igazán, ha az előbb említett hiányosságok és hasonló problémák nem fogják nehezíteni a munkát. EGRI FERENC KOMMENTÁLJUK Könnyűiparunk a szervezeti átalakítás előtt Június közepén - mindössze két héttel az esedékes szervezeti változások első szakasza előtt - tárgyalja meg a szövetségi kormány az állami vállalatról szóló törvénytervezetet és emeli törvényerőre. Ugyanekkor az egyes reszortok szervezeti átalakítására vonatkozó javaslatokat is megvitatja és - nyilván kisebb- nagyobb változtatásokkal - elfogadja. Bár a végleges döntésre még csaknem két hetet kell várni, a reszortok jelenlegi szervezeti felépítéséből és eddigi eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a könnyűiparban alakul ki a legtöbb állami vállalat. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet társadalmi vitája után az SZSZK Ipari Minisztériuma bizottságokat hozott létre, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy javaslatokat tegyenek a szervezeti átalakításra. Különböző megoldási javaslatok születtek, köztük olyanok, amelyek a termelési-gazdasági egységek fennmaradása mellett szóltak, mások viszont azok felosztását szorgalmazták. A harmadik csoportba kerültek az egyes szervezeti egységek állami vállalattá való átszervezését szorgalmazó kérelmek. A minisztérium rendkívül nagy figyelmet fordított a javaslatokra és meglehetősen körültekintően bírálta el valamennyit. Végül ezek alapján született meg a reszort szervezeti átalakítására vonatkozó javaslat, amely szerint az első szakaszban tizenkét állami vállalat megalakulását látják célszerűnek. A szervezeti átalakítás első szakaszában bekövetkező változásokról csak a döntéshozatal után kaphatunk bővebb tájékoztatót, annyi azonban már most bizonyos, hogy a gazdaságilag gyengébb szervezetek a nagyobb közösségek, ha úgy tetszik termelési-gazdasági egységek fennmaradását szorgalmazzák és tartják továbbra is célszerűnek. Azok viszont, akik eredményesen dolgoznak, a jövőben inkább önállóan, állami vállalatként kívánják rendezni dolgaikat. Ezzel összefüggésben a másik, ugyancsak figyelemre méltó tény, hogy az állami vállalattá való átszervezést szorgalmazó szervezetek eredményei az első negyedévben - a javaslatok benyújtásának időpontjáig - meglehetősen jók voltak. Ezt követően azonban csaknem valamennyi gyengébb eredményeket ért el. Nem vitás, az egyes szervezeti egységek céljai - még ha ellentétesek is - egyértelműek. Pillanatnyilag azonban nincs más hátra, mint megvárni a szövetségi kormány döntését és mindenütt a lehetőségekhez mérten a legjobban teljesíteni a feladatokat. Bárhogy is alakuljon a könnyűiparban az átalakítás első szakasza, kétségtelen, hogy mindenki számára meglehetősen bonyolult időszak következik. Július 1-től termelési-gazda- sági egységek, a komplex gazdasági kísérletben résztvevő szervezetek és állami vállalatok dolgoznak majd együtt, miközben az utóbbiak is még csak ezután szereznek gyakorlati tapasztalatokat. A helyzetet ezenkívül két további tényező is bonyolítja. Egyrészt a döntéshozatal után lényegében csak két hét marad a megvalósításig, másrészt pedig a szervezeti átalakítás jogilag több szempontból még nincs rendezve. Az illetékesek ugyan már behatóan foglalkoznak a Gazdasági Törvénykönyv kiegészítésével és módosításával, de például az 1970-ből származó, népgazdasági tervezést szabályozó törvény novellájára 1991-ig kell várni. Ezekből a körülményekből kifolyólag az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig minden bizonnyal csak a szervezetek együttműködése, illetve együttműködni akarása hozhatja meg a jó eredményeket, függetlenül attól, hogy állami vállalatról, termelési-gazdasági egység keretében dolgozó szervezetről, vagy éppen a kísérlet résztvevőjéről van szó, és csak így érhetjük el a 8. ötéves tervben kitűzött célokat. KOVÁCS EDIT ORVOSI TANÁCSADÓ Az öregkor problémái részesültek a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron az Aritma konszernvállalat CNC-vezérlésű fúróberendezései, amelyeket a nyomtatott áramkörök gyártásában alkalmaznak sikerrel, akárcsak a ČKD Elektrotechnika üzemében gyártott 25 megawattos villanymotor. Elismerésben részesültek további termékek is, mint például a ČKD Félvezetők üzemének kapcsolási tranzisztorai. Egyetlen ilyen tranzisztor alkalmazása évi 4575 korona megtakarítást eredményez. A szóban forgó innovációs tevékenységből jelentős részt vállalt a főváros tudományos kutatóbázisa is. Például a Csehszlovák Tudományos Akadémia Elméleti és Automa- tizációs Intézete a Tranzit gázvezeték diszpécserközpontjában alkalmaz egy olyan irányító berendezést, amely évente 8,5 millió korona hasznot hoz. Az Észak-csehországi Barnaszénmedencében a szénkutatás eredményeinek felhasználásával - amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Geológiai és Geo- technikai Intézete végez - a brikettgyártás szállítási költségeit évi 35 millió koronával sikerült csökkenteni. A repcetermesztés új rendszere, amelyet a mezőgazdasági főiskola szakemberei dolgoztak ki és a Cseh Szocialista Köztársaságban 32 ezer hektáron alkalmaznak, 9 ezer tonna repcemaggal nagyobb termést eredményezett, s éves haszna 36 millió korona. (ČSTK) Az öregkori életmód kérdéseivel az utóbbi időben nagyon sokat foglalkozunk, összefügg ez az életszínvonal emelkedésével, növekszik ugyanis az átlagéletkor, s egyben a nyugdíjkorhatárt elérő lakosok száma is, akik továbbra is társadalmunk szerves részét képezik. Mi az öregség? Ki az öreg, idős ember? Először is fontos tudnivaló, hogy az öregség nem betegség, hanem az egyén életének egy természetes szakasza. Az Egészségügyi Világszervezet a 60-74 éves kor közötti embereket az öregek első csoportjába sorolja, a 75-89 éveseket a második csoportba, s a 90 éven felülieket a hosszú életűek jelzővel illeti. Tudjuk azonban, hogy a probléma egyáltalán nem ilyen egyszerű, mert az öregedés folyamata egyénenként más és más, tehát minden egyes ember különböző gyorsasággal öregedik. Vannak közöttünk kora öregek és magas korú, de fiatalosan élő emberek is. Az öregség mértékének meghatározásánál tehát nemcsak a ka- lendáriumi kort, hanem az egyén biológiai teljesítőképességét is figyelembe kell venni, ami a döntő. Hogy ki hogyan és mikor kezd öregedni, többek között öröklődési tényezőktől, életmódtól és a környezeti tényezők hatásától függ. Sokan félnek az öregségtől és a vele járó betegségektől. Igaz, hogy időskorban gyakrabban betegszik meg az ember, s ezek a betegségek általában idült lefolyásúak, melyekkel azonban meg lehet tanulni együttélni. Az egészséges, optimista embernek azonban igazán nincs mitől tartania az élet ezen szakaszában. Az öregkorra, nyugdíjkorra tudatosan kell készülni. Ezt a felkészülést már az 50 éves kor körül ajánlatos elkezdeni, hogy az egyént ne érje váratlanul a nyugdíjaztatás okozta hirtelen változások sora. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjba menő embernek már tisztában kell lennie azzal, hogy az elkövetkező életszakaszát, napjait hogyan fogja beosztani, milyen életvitelt akar folytatni. A nyugdíjazás pillanata az egyén lelki életében gyakran okoz átmeneti, sőt olykor tartós változásokat is. Előfordul, hogy a várva várt nyugdíjba lépés után az ember hirtelen nem tud mit kezdeni a sok szabadidejével, s ez a probléma a lelki egyensúly felbomlását okozza, amely mindaddig nem áll helyre, amíg az életvitel újra nem rendeződik; A lelki egyensúly kibillenése még nav gyobb azoknál az embereknél, akiknél a nyugdíjazás váratlanul, előkészületek nélkül történik. A Selye-féle stresszelmélet aprólékosan foglalkozik az életben előforduló főbb események, valamint ezek kombinációinak kihatásával az egészségre, illetve különböző megbetegedések kifejlődésének valószínűségére. Minél több ilyen stresszesemény van jelen az élet egy bizonyos szakaszában, annál nagyobb a megbetegedés kialakulásának lehetősége. Az öregkorban a leggyakoribb ilyen stresszelő hatások a következők: nyugdíjba lépés, keresetcsökkenés, életvitelváltozás, hozzátartozók elvesztése, lakásviszonyok megváltozása, szexuális problémák stb. A nyugdíjkorra tudatosan készülő ember hamar és egészségkárosodás nélkül tud alkalmazkodni az új körülményekhez. A legfontosabb az, hogy a nyugdíjas, idős ember ne essen tétlenségbe, lehetőleg mindig foglalja el magát olyan dolgokkal, amelyek örömet szereznek neki. Sokar\ ilyenkor tudnak csak bizonyos kedvtelés seikkel foglalkozni, melyekre azelőtt nerr^ jutott idejük, mások jobban kezdenek érdeklődni a világ eseményei iránt: olvasnak, rádiót hallgatnak stb. Nagyon hasznos és egészséges ténykedés ez, mivel az agy állandó tornáztatásával, frissen tartásával jóval lassítható az öregedés folyamata. Ebből a célból a nyugdíjasok számára világszerte szerveznek különböző ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat stb. Hazánkban pl. a Prágai Károly Egyetem kétszemeszteres előadássorozatot tart az ember biológiájáról a nyugdíjasok részére. Remélhetőleg a közeljövőben az ilyen előadások nem csak a főváros, hanem a kisebb városok, falvak öregeinek számára is elérhetővé válnak. Az idős ember ne feledkezzen meg testének „karbantartásáról" sem. Rendszeresen mozogjon, tartózkodjon friss levegőn. Nagyon ajánlatos az úszás, mivel ■az aktív mozgás mellett felszabadulnak az állandó terheléstől a testet tartó ízületek (gerincoszlop, csípő, térd). A kertészkedés a testmozgás mellett biztosítja az alkotás örömét is. Fontos azonban, hogy a kert mérete megfeleljen a nyugdíjas testi teljesítőképességének, ellenkező esetben a megművelésével járó gondok egészségkárosodáshoz vezethetnek. Azok az öregek, akik valamilyen idült betegségben szenvednek, mindig kérjék ki kezelőorvosuk tanácsát a számukra legmegfelelőbb testmozgás kérdésében. Az étkezésben a legfőbb irányelv, hogy reggel jóllakjunk, délben már kevesebbet fogyasszunk, s a vacsora csak néhány falat könnyen emészthető ételből álljon. Az ételeket természetesen mindig az ésszerű táplálkozás alapelvei szerint válogassuk össze. Ne feledkezzünk meg az elegendő folyadékfelvételről sem. Manapság a nyugdíjas ember egyre fontosabb szerepet tölt be a családban. Sokszor neveli az unokákat, gondozza a kertet, elvégzi a házimunkát stb. A jó családi viszonyok mutatója, ha a beteg, idős, hozzátartozóira rászoruló ember is lelki egyensúlyban, megelégedve éli napjait. A magányosan élő öregek igyekezzenek jó szomszédi viszonyokat kialakítani, s betegségükben bizalommal forduljanak orvosukhoz. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZ 4 1988. VI.
