Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-06 / 131. szám, hétfő

A Česká Lípa-i járás­ban levő Hamrban 270 millió korona költség­gel központi szenny­víztisztító állomást lé­tesítettek. Ez az állo­más hazánk egyik leg­nagyobb ökológiai lé­tesítményei közé tarto­zik, s jelentős mérték­ben hozzájárul a kör­nyezetvédelem céljai­nak eléréséhez. A ké­pen: Jaroslav Laffar (baloldalt) és Václav Kopal mérnök a tisztí­tás egyes szakaszairól tanácskozik. (Libor Zavoraf felvétele -ČTK) Beszélgetés a Pravda Kiadó igazgatójával Hogy az Új Szó mindenkihez eljusson Csökkentik az állatállományt, növelik a termelékenységet A szarvasmarha-tenyésztésre alapozzák a gazdálkodást ÚJ SZÚ 1988. VI. 6. Az egykori kisgazdaságokban a tehén, a szarvasmarha-tenyésztés volt a mezőgazdasági termelés alapja. A gazdák erre alapozva ter­vezgettek és reméltek több-keve­sebb jövedelmet. Abból indultak ki, hogy a szarvasmarha többféle hasz­not hoz. Nemcsak a tejet, a szaporu­latot és az eladott vágóállatokért befolyt összeget értékelték, de azt is szem előtt tartották, hogy a marhák­kal nagy mennyiségű szerves trá­gyát lehet termeltetni, ami a bő ter­méshozam egyik feltétele. A kimuta­tások szerint Szlovákiában ma is azok a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodnak nagy nyereséggel, amelyek tervszerűen fejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést, s így lehetőségük van a szántóföld rend­szeres istállótrágyázására. Ezek közé a vállalatok közé tarto­zik például a Gombai (Hubice) Álla­mi Gazdaság, ahol Száraz László mérnökkel, az állattenyésztési ága­zat vezetőjével nemrég a szarvas- marha-tenyésztés jelentőségéről, eredményeiről és távlatairól beszél­gettünk. Az ágazatvezető úgy véle­kedik, hogy a gazdaságok nem be­csülik kellőképpen az állattenyész­tésnek ezt az ágát. Náluk más a helyzet. Ok még évekkel ezelőtt kidolgozták, s azóta következetesen teljesítik a központi irányelvekkel összehangolt fejlesztési programot, így száz hektár átlagában ma már 75 szarvasmarhát tartanak, ebből a tehenek száma 32. Mint kiderült, a gazdaság vezetőit az utóbbi években sokat foglalkoz­tatta a kérdés, meddig képesek ek­kora terhet elviselni, ennyi szarvas- marhát eltartani? Aggodalmuk jo­gos, ugyanis az 5500 hektáros gaz­daság alapállománya 4150 szarvas- marhát, illetve 1750 tehenet szám­lál. Komolyan fontolgatják, hogy az elkövetkező években a tehenek szá­mát fokozatosan 1500-ra csökken­tik. Mint mondják, a „visszafejlesz­tés“ nem vonná maga után a tejter­melés csökkenését, hiszen a múlt évi tehenenkénti 4400 literes tejter­melést időközben 4800 literre terve­zik növelni. Vagyis az állomány csökkentése ellenére, a jövőben is 7 millió liter tejet értékesítenének évente. Az elképzelések megvalósí­tása természetesen elképzelhetet­len a munkaszervezés javítása és a technológiai fegyelem megszilár­dítása nélkül. Tökéletesíteniük kell a minőség ellenőrzését, s azt is mérlegelniük kell, hogy a csallóközi feltételek között milyen típusú tehe­neket tenyésszenek. Az utóbbi kér­déssel sokat foglalkoztak, s mivel a főváros közelében gazdálkodnak, továbbra is a tejtermelést, tehát az elsősorban tejtermelő fajtákat helye­zik előtérbe. Állományukat kereszte­zett holstein-fríz tehenek alkotják. A gazdaság felsőjányoki (Horné Ja- níky) telepén az 50-70 százalékos európai fekete-tarka vérarányú te­henek 4500 literes termelékenysé­get érnek el. Ezzel szemben az újvásári (Nový Trh) telepen, ahol a holstein-fríz USA-kanadai fajtavál­tozatát tenyésztik, évi 5000 literes fejési átlag elérésével számolnak. Száraz László mérnök kiemelte, hogy nem hívei a gyakori program- és fajtaváltásnak. Az állomány kiala­kításában, a számukra legmegfele­lőbb fajta megválasztásában minde­nekelőtt a saját tapasztalataikra ala­poznak. Természetesen nem hagy­ják figyelmen kívül az új tudományos ismereteket, és másoktól is szíve­sen tanulnak, de ha már kialakítottak egy jó termelőképességű állományt, még felsőbb utasításra sem hajlan­dók lemondani róla és egycsapásra áttérni az újabban szorgalmazott szlovák-tarka szarvasmarha te­nyésztésére. A takarmányozásban egy idő óta előtérbe kerültek a fűkeverékek. A Gombai Állami Gazdaság állatte­nyésztési ágazatának vezetője erről az irányzatról szintén fenntartással beszélt. Mint mondta, több gyakorla­ti szakemberrel egyetemben azt ta­pasztalta, hogy a füves keverékek - különösen kiemelkedő termésho­zam esetén - aránytalanul sok sza­bad nitrogént tartalmaznak, ami stresszhatásnak teszi ki a tehenek szervezetét, s gyakran az állatok májának károsodásához vezet. A ta­pasztalatokból kiindulva a gazdaság fűféléket kizárólag legeltetés céljaira termel, s igyekszik olyan intenzív legelőket telepíteni, amelyeken szí­vesen tartózkodnak az állatok. A fű­féléket úgy válogatják össze, hogy a legelő kifogástalan ízhatású elesé- get adjon és az állatok válogatás nélkül, egyenletesen legeljék a nö­vényzetet. A legelőket természete­sen öntözik, de ezzel nem a termés­hozam növelése, hanem a folyama­tos legeltethetőség javítása az el­sődleges céljuk. A takarmányalap megteremtésé­ben a lucernára alapoznak. Az öntö­zőgazdálkodás eredményeként nagy terméshozamot érnek el, s mindent megtesznek azért, hogy egyre nagyobb területen termeszt­hessék ezt az értékes takarmánynö­vényt. Az utóbbi években 550 hek­tárra tudták növelni a lucerna termő- területét. A takarmánygazdálkodás­sal kapcsolatban a gazdaság veze­tősége úgy határozott, hogy tovább növeli az évelő takarmánynövények szántóföldi részarányát. A lucerna termőterületét elsősorban az inten­zív füfélék rovására tervezik növelni, s a termés nagy hányadát szenázs formájában fogják tartósítani. Nagy hívei a kettős termesztésnek. Ezzel a módszerrel 550 hektáron őszi ke­verékeket, borsót, valamint vegyes­kultúrában cirkot és silókukoricát termelnek, természetesen rendsze­resen öntözhető területeken. Az ágazatvezető elmondta, hogy egyetértenek a szarvasmarha-te­nyésztés kiemelt fejlesztésének szükségességével. Ehhez gazdasá­gi szinten a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolásával megteremtették a feltételeket. Per­sze, tennivaló még bőven akad. Pél­dául a termelésben korszerű, haté­konyabb módszereket kell érvénye­síteniük, hogy mindenkor megfelelő takarmánykészlet álljon rendelkezé­sükre a fejlesztési elképzelések megvalósításához, elsősorban az állatállomány termelőképességének állandó növeléséhez. Mint mondot­ta, az aszályos időjárás miatt a Csal­lóközben nagyobb tartalékot kell ki­alakítani tömegtakarmányokból, mint más vidékeken. Számítása szerint, teljes biztonságot csak 15-20 százalékos tartalék jelenthet. Tapasztalataik azt mutatják, hogy kizárólag tömegtakarmánnyal akár 7-8 literes napi tejtermelést is elér­hetnek, de ehhez megfelelő tarta­lék kell, hogy például áthidalhassák az idei aszályos tavasz okozta gon­dokat. A tömegtakarmányok ter­mesztésének fellendítését gazdasá­gossági szempontból is fontosnak tartja. A gombai gazdaságban komo­lyan gondolják a tejtermelés felfutta­tását. Ezt egyebek között az is jelzi, hogy a szigorúbb szabvány ellenére az év eleje óta rendre kifogástalan minőségű tejet értékesítenek. Vagy­is, volt gondjuk az alapos felkészü­lésre, a technikai feltételek javításá­ra és az anyagi érdekeltséget meg­felelően kidomborító javadalmazási forma érvényesítésére. Igaz, a ké­nyelmes, az elvégzett munka minő­ségével nem sokat törődő állatgon­dozók kezdetben ellene voltak a dif­ferenciált javadalmazásnak, de ké­sőbb rádöbbentek, hogy az igazgató­ság nem öncélúan intézkedett: a kifo­gástalan minőségű tejért nemcsak a gazdaság kap több pénzt, de azok is, akik megtermelték. A Felső-Csallóköz homokföldjein nem könnyű szarvasmarhát te­nyészteni. Még akkor sem, ha törté­netesen megfelelő öntözőrendszer­rel bír a gazdaság, hiszen ezen a vidéken ritka vendég a természe­tes csapadék. Ennek ellenére szá­mos mezőgazdasági vállalat példá­jára a Gombai Állami Gazdaságban szintén a szarvasmarha-tenyésztés­re alapozzák a gazdálkodást, mert ez az istállótrágya révén kedvező feltételeket teremt a növényter­mesztés eredményesebbé tételé­hez. BALLA JÓZSEF Vállalták — teljesítették A Nyugat-szlovákiai Kő- és Ka­vicsbányák komáromi (Komárno) üzemének dolgozói a nemrég lezaj­lott nyugat-szlovákiai kerületi párt­konferencia tiszteletére rendkívüli szocialista felajánlást fogadtak el. Arra kötelezték magukat, hogy a magas vízállás okozta kiesések ellenére is túlteljesítik májusi tervfe­ladataikat: a hónap végéig 60 ezer köbméter kavicsot termelnek ki ter­ven felül, és az első öt hónap kiter­melési tervét 1,5 millió koronával túlteljesítik. A dolgozókollektívákra jellemző, hogy amit vállalnak, bármilyen ne­hézségek ellenére is teljesítik. A ko- lozsnémai (Kližská Nemá) részlegen három műszakban, a štúrovóin pe­dig nyújtott műszakokban dolgoztak, és természetesen a munkaidőt igye­keztek a legésszerűbben kihasz­nálni. Az üzem vezetősége a dolgozó­kat anyagilag is ösztönözte: minden köbméter terven felül kitermelt kavi­csért plusz két koronát kapnak. A kollektívák tagjai az első öt hónap alatt a tervezett 901 000 köbméter helyett 995 700 köbméter kavicsot termeltek ki, s ezzel a kerületi párt­konferencia tiszteletére tett felaján­lásukat túlteljesítették, 60 ezer he­lyett 95 700 köbméter kavicsot ter­meltek ki terven felül és tervüket pedig 1,5 millió helyett közel 3 millió koronával szárnyalták túl. A sikerhez legnagyobb mérték­ben két kollektíva járult hozzá: Szö- köl István kolozsnémai és Csikasz István gabčíkovói kollektívája. KOLOZSI ERNŐ Az utóbbi időben számos olyan levél érkezik szerkesztőségünkbe, melynek feladója arra panaszkodik, hogy nem lehet Új Szót kapni. Azt is szóvá teszik olvasóink - a személyes találkozások alkalmával is hogy nem mindig helyes a lap elosztása. Gyakran késön jut el hozzájuk. Joggal kérdezik, mi ennek az oka, milyen javulásra van kilátás a jövő­ben. Ezekre a kérdésekre Ján Ištvančin elvtárstól, a Pravda Kiadó igazgatójától kért választ munkatársunk, Fülöp Imre. • Tudjuk, a kiadóba is érkeznek panaszok arra vonatkozóan, hogy nincs elég napilap. Ez teljes mérték­ben vonatkozik az Új Szóra is. Ho­gyan foglalkoznak az ilyen jelzések­kel és igényekkel?- Az Új Szónak, mint az SZLKP KB napilapjának előállításával, ter­jesztésével és elosztásával kapcso­latos problémákat a Pravda Kiadó megkülönböztetett figyelemmel kí­séri és kezeli. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi öt esztendőben az Új Szó példányszámát öt ezerrel növel­tük, s jelenleg 100 ezer körül mozog. A vasárnapi kiadásé eléri a 130 ezret. Ez viszonylag magas pél­dányszám. Ezer magyar nemzetisé­gű lakosra 170 példány jut. Ha összehasonlítjuk a Pravda ezer szlovák nemzetiségű lakosra eső példányszámával, akkor láthatjuk, hogy 86-tal több. Ennek főleg az az oka, hogy a magyar nemzetiségű iakosságnak nem áll a rendelkezé­sére olyan nagy választékban sajtó­termék. • Mégsem jut mindenkinek Új Szó. Mi az oka annak, hogy nem növelik jelentős mértékben a pél­dányszámát?- Ez nemcsak az Új Szó iránt érdeklődők gondja, hanem más na­pilapok, főleg a Pravda olvasóié is. A CSKP XVII. kongresszusa után a dolgozók, függetlenül munkaköri beosztásuktól, kor szerinti, művelt­ségi vagy szociális összetételüktől, egyre nagyobb érdeklődést tanúsí­tanak pártunk politikája, a gazdasági és kulturális-társadalmi élet iránt. Fi­gyelemmel kísérik a világ esemé­nyeit, kiváltképpen a Szovjetunióban végbemenő gazdasági és társadal­mi átalakítást, a Szovjetunió külpoli­tikájának egyre növekvő sikereit a világbéke megszilárdításában. An­nak fő oka, hogy az egyre növekvő igényeknek nem tudunk eleget ten­ni, az, hogy nincs elegendő papí­runk. Egyedül a štétíi gyárban ké­szül nálunk rotációs papír, s ez a gyár felújítás alatt áll. A rekonst­rukció 1991-ig tart. Ebből követke­zik, hogy a gyár csökkent termelési kapacitása folytán nemcsak az Új Szó számára nincs elég papír, ha­nem más napilapokéra sem. Szá­mottevő javulásra a felújítás befeje­zéséig sajnos nincs is kilátás. • Ismereteink szerint az olvasók igényeinek jobb kielégítéséhez hoz­zájárulhat a lap újraelosztása az egyes járásokba, helységekbe.- Igen, ezért az újraelosztást az egyes járásokban figyelemmel kí­sérjük. A Postai Hírlapszolgálattal együtt azon vagyunk, hogy az elosz­tásnál vegyék figyelembe a magyar nemzetiségű lakosok számát. Ilyen átirányításokat rendszeresen vég­zünk az egyes kerületekben is. Ugyanakkor, természetesen, szem előtt tartjuk a járások bizonyos sajá­tosságait, hogy ipari, mezőgazda- sági járásról van-e szó, hány helyen árusítanak újságot stb. Úgy véljük, a példányszám jelenlegi elosztása összhangban áll a lehetőségeinkkel • A mindennapi gyakorlatban azonban előfordul - s erre az olva­sók érzékenyen reagálnak hogy némelyik újságárusnál már korán reggel sem kapható Új Szó, s akad­nak helyek, ahol lapunkat nem is árusítják.- A Postai Hírlapszolgálatot rend­szeresen figyelmeztetjük, hogy a diszpécserszolgálat révén az igé­nyeknek megfelelően, rugalmasan osszák el az újságokat. Ne forduljon elő, hogy egyes helyeken már reg­gel hét órakor nincs Új Szó, míg máshol megmarad. • Más lehetőség is kínálkozik ar­ra, hogy a papír mennyiségének növelése nélkül még jobban eleget tegyenek az olvasók elvárásainak?- Igen. Számos szervezet előfizet nagy számú napilapra és folyóiratra. A CSKP Titkársága tavaly október­ben ezzel kapcsolatban megfelelő intézkedéseket hozott. Érvényesíté­sükkel több példányszám juthat az elárusítóhelyekre és a magánrende­lések kielégítésére. Előfordulnak esetek, hogy középiskolás tanulók járatnak újságot az iskolába, s ugyanazt a lapot a szüleik is előfize­tik. Sok szülő ezt nehezményezi is, „kötelező“, „elrendelt“ előfizetés­nek tekinti. Ugyanakkor az ilyen esetek túlnyomó többségében az új­ságok, főleg a szombati lapszámok elvesztik politikai küldetésüket, s az újságárusító helyekről hiányoznak. E kérdés megoldásával a járások­ban lehet és kell foglalkozni. • Az Új Szó szerkesztősége vi­szonylag korán zárja a lapot, ami befolyásolja frissességét. Tudjuk, hogy e tekintetben megfelelő erőfe­szítéseket tesznek, s azon vannak, hogy lapunk idejében jusson el az olvasóhoz. Ennek ellenére az embe­rek gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a lap késve érkezik hozzájuk.- Az Új Szó a Pravda nyomdavál­lalat 02-es bratislavai üzemében ké­szül. Ebben az üzemben még továb­bi öt napilapot nyomnak. A lapkészí­tés a szerkesztőségi lapzárta után pontos időrendben történik. Az elő­állítás egészen a rotációs gépek indulásáig és a kész újság átadásáig az expedíciónak, szigorú grafikon szerint halad. A küldemények továb­bítása a Postai Hírlapszolgálat fel­adata. Hogy minél frissebb legyen a híradás, az Új Szónak két kiadást biztosítunk. Az első kiadás nyomása 21,45 órakor kezdődik, a második 22,25-kor. Az első kiadásban ké­szült újságot a Közép-szlovákiai ke­rület déli járásaiba küldjük a 23.20 órakor induló, Bratislava-Zvolen kö­zött közlekedő 808-as számú vonat­tal. Zvolentól viszont autókkal továb­bítják a járási székhelyekre. A lap- terjesztésről és elosztásról a posta gondoskodik. A kiadó, szorosan együttműködve szerkesztőségünk vezetőségével, keresi a későbbi lap­zárta lehetőségeit, és a Postai Hír­lapszolgálattal közösen azon fára­dozik, hogy az újság szállítása az egyes kerületekben optimális le­gyen. • A legtöbb panaszt az Új* Szó késésével kapcsolatban a Kelet­szlovákiai kerületből kapjuk. Mi en­nek az oka?- Sajnos, ez igaz. Az okok közé tartozik, hogy ha kedvezőtlen az időjárás, a repülőgép nem indul. Ilyen esetben a Kelet-szlovákiai ke­rületbe pótmegoldással, az 509-es számú gyorsvonattal szállítjuk az új­ságot, amely 8,15' órakor érkezik meg Kassára (Košice). Meg szeretném említeni, hogy a postával igen jó az együttműködé­sünk. Közösen oldjuk meg a szállí­tásban és a közlekedésben felmerü­lő gondokat. Ellenőrizzük, hogyan teljesíti a Postai Hírlapszolgálat a pártszerveknek a sajtóval kapcso­latos munkára vonatkozó határoza­tait. Felhívjuk figyelmüket a példány­számok be nem tartásával kapcso­latos észrevételekre, a kézbesítési fogyatékosságokra. Ha a hibák is­métlődnek és szubjektív jellegűek, megfelelő intézkedéseket követe­lünk meg. Megállapíthatom, hogy a Postai Hírlapszolgálat rendszeré­ben a kommunista sajtó elsőbbsége biztosítva van. • Mit javasolhatnánk azoknak, akik az Új Szót valóban minden nap be szeretnék szerezni?- A válasz nagyon egyszerű, elő kell fizetni, így aztán kedvenc lapját minden olvasó a címére kapja. • Csakhogy olyan értesüléseink is vannak, miszerint több járásban a Postai Hírlapszolgálat nem fogad el további előfizetéseket a napilapra. Lapunk példányszámának mintegy 75 százaléka egyébként már így is az előfizetőké.- A Postai Hírlapszolgálat köteles elfogadni a napilapokra szóló min­den egyéni előfizetést.

Next

/
Thumbnails
Contents