Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-23 / 146. szám, csütörtök

TANÁCSKOZIK A VIETNAMI NEMZETGYŰLÉS Do Muoi lett az ország új kormányfője Sajtóközlemény a KB 5. üléséről (ČSTK) - Hanoiban tegnap összeült a parlament. Az ülésszak, melyen az ország legfelsőbb párt- és állami vezetői is részt vesznek, június 28-án fejezi be munkáját. Na­pirendjén az új büntető törvény- könyv és az állampolgárságról szóló törvény tervezete szerepel. A képvi­selők meghallgatják és megvitatják a Vietnam gazdasági és szociális helyzetéről szóló jelentést. A parla­ment jóváhagyja a jövő évi költség- vetést és további belpolitikai kérdé­sekkel is foglalkozik majd. A parlament tegnap megválasz­totta az ország miniszterelnökévé Do Muoit, a Vietnami KP KB Politi­kai Bizottságának tagját, a KB tit­kárát. xxx A VNA hírügynökség közölte: jú­nius 14-e és 20-a között tartották meg a VKP KB 5. ülését, melyen a párt szervezeti munkájának egyes időszerű kérdései szerepeltek napi­renden. Az ülésen Nguyen Van Linh főtitkár mondott nagy jelentő­ségű beszédet. Az ülésen megállapították: a VI. kongresszus óta eltelt időszakban a párt és vezetése nagy erőfeszíté­seket tett a megújulás politikájának megvalósítása érdekében. A párt­ban és a társadalomban kibontako­zik a demokrácia, a nyílt bírálat és önbírálat szelleme. Megvalósult az apparátus részleges átszervezése, javult a munka stílusa és módszerei. Ennek ellenére Vietnam komoly szociális és gazdasági nehézségek­kel küzd, a párt és a társadalom életében számos negatív jelenség fordul elő. Az ülésen leszögezték, hogy a pártépítés terén végzett munkának szoros összefüggésben kell lennie a szociális és gazdasági feladatok megvalósításával, a társadalmi vi­szonyok javításával. Végre kell haj­tani az apparátus ésszerű átszerve­zését és a kádercseréket, elsősor­ban a kulcsfontosságú helyeken. Bővíteni kell a demokráciát, szigorú­an tiszteletben kell tartani a demok­ratikus centralizmus elvét, helyre kell állítani a rendet és a fegyelmet, harcolni kell a bürokratizmus ellen. Döntés született arról, hogy a pártszerveket egyharmad részben megújítják, ami vonatkozik a köz­A lengyel helyhatósági választások eredményei (ČSTK) - Varsóban kedden nyilvános­ságra hozták a június 19-én lezajlott taná­csi választások eredményeit. Megválasztották a 49 vajdaság 6876 tanácstagját. Szavazati jogával 14 452 643 állampolgár élt, tehát a sza­vazásra jogosultak 55,01 százaléka. A városi tanácsi választásokon 5 211 889 állampolgár vett részt, a vá­lasztók 49,11 százaléka. 41 587 jelöltből 16 797 képviselőt választottak meg. A városkerületi tanácsi választásokon 1 568 715-en járultak az urnák elé, tehát a lakosság 47,95 százaléka élt szavazati jogával. 6842 jelölt közül 2730 képviselőt választottak meg. A városok és a központi községek közös tanácsaiba történő választásokon 5 503 978 állampolgár vett részt, a szava­zásra jogosulttak 59,34 százaléka. Az 1549 központi község tanácsaiba Felújított pártkapcsolatok (ČSTK) - Csu Cshi-li, a Kínai KP KB PB állandó bizottságának tagja, az Egye­sült Államok Kommunista Pártja küldött­ségével - melyet Gus Hall főtitkár veze­tett - megtartott találkozóján közölte: a két párt több mint 20 év után ismét felújította kapcsolatait. Rámutatott, hogy a pártkapcsolatok felújítása mindkét or­szág népének alapvető érdekeit szolgálja, s hozzájárul a kölcsönös megértés javítá­sához. történő választásokon 4 575 330 állam­polgár járult az urnák elé, tehát a szava­zók 62,43 százaléka. Az állami választási bizottság egyben közölte: több körzetben megismétlik a szavazást. Többek között azért, mert az egy mandátumra jelöltek közül többen ugyanannyi szavazatot kaptak. ponti bizottságra is. A pártbizottság titkára maximum tíz évig töltheti be ezt a tisztséget. A káderek fiatalítá­sának kérdéséhez nem szabad for­málisan viszonyulni, a vezetés folya­matosságának elveiből kell kiindulni. Határozottan véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a be nem vált tisztségviselőt egy más vezető tiszt­séggel bízzák meg. Az ülésen Dao Duy Tungot, a VKP KB titkárát, a PB póttagját a politikai bizottság tagjává válasz­tották. A központi bizottságban vég­zett munkájában elkövetett hibák miatt felmentették KB-tagsága alól Ha Trong Hoát, Than-hoa tarto­mány pártbizottságának volt titkárát. Osztrák lapok a Štrougal-interjúról (ČSTK) - Az osztrák központi lapok tegnap részletesen foglalkoztak azzal az interjúval, amelyet Ľubomír Štrougal csehszlovák kormányfő adott az osztrák újságírók részére. Beszédének elsősor­ban a két ország kapcsolatait és a ha­zánkban végbemenő gazdasági reformo­kat érintő részeit idézték. A konzervatív Die Presse „A cseh­szlovák kormányfő sürgeti a közeledést Ausztriával“ címmel első oldalon hozta az interjúról szóló jelentést. A Volkstimme, a kommunista párt napilapja „Štrougal: Jobb légkör a két szomszéd közt" címmel tájékoztat az interjúról. A Neue Kronen Zeitung úgyszintén hangsúlyozza, Franz Vranitzky kancellár látogatása alkalmá­val a csehszlovák vezetés szeretné meg­kezdeni a „kapcsolatok“ teljesen új sza­kaszát“. A 19. országos pártkonferenciára készülve A küldöttek az átalakításról és a demokráciáról (ČSTK) - A szovjet sajtó hasábjait ezekben a napokban szinte kibérelték a 19. országos pártkonferencia küldöttei. A szovjet kommunisták a küszöbönálló pártfórum küldetéséről és feladatairól fej­tik ki gondolataikat, hangsúlyozzák jelen­tőségét az átalakítás és a demokratizálás folytatása szempontjából. Mindannyiunk kötelessége főleg a lel­kiismeretes munka, amelyet senki sem végez el helyettünk - írja a Trud című lapban egy papírgyári munkásnő. A dol­gozókollektíváknak becsületesen, kezde- ményezően és alkotó módon kell dolgoz­niuk s a szakszervezeteknek az ő érde­keiket kell védeniük. A párt feladata, hogy az ország politikai életében érvényesítse élcsapatszerepét, s ne helyettesítse más szervek tevékenységét. A kerületi pártapparátusok felépítésé­nek egyszerűsítéséért száll síkra A torontói tőkés csúcs záródokumentuma ÚJ SZÚ 1988. VI. 23. (ČSTK) - A hét legfejlettebb tőkés ország vezetői Torontóban kedden befe­jeződött tanácskozásukon zárónyilatko­zatot fogadtak el. A gazdasági kérdések­kel foglalkozó dokumentum legfőbb pont­jának tekinthető a legszegényebb fejlődő országok adósságterheinek a csökkenté­sére tett javaslat. Az indítvány Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kezdeménye­zéséből indul ki, s a nyilatkozat aláírói kötelezik magukat, hogy leírják az adós­ság egy részét, illetve meghosszabbítják a kamatok törlesztésének határidejét. En­nek részleteit a hét végéig az ún. Párizsi Klub - a fő nyugati hitelező államokat tömörítő szervezet - dolgozza ki. A kedvezmények az ún. köztartozá­sokra, tehát egy adott állam által folyósí­tott hitelekre vagy az olyan kölcsönökre vonatkoznak, amelyért az állam vállalt garanciát. A kedvezményt azonban csak a „legszegényebbek közül is a legszegé­nyebbek" igényelhetik, tehát azok az or­szágok, amelyekben az egy főre eső évi jövedelem nem haladja meg a 425 dollárt, s ahol a hitelek törlesztésére fordított összeg meghaladja az exportbevételek 30 százalékát Az első számítások szerint mintegy 20 ilyen ország van, valamennyi Afrikában. A velük szembeni követelések a fejlődő világ adósságterheinek mintegy 10 százalékát teszik ki. A zárónyilatkozat megelégedését feje­zi ki afelett, hogy a nyugati tőzsdéken tavaly bekövetkezett árfolyamesés nem vezetett gazdasági csődhöz. A torontói tőkés csúcsértekezlet befe­jezése után Ronald Reagan amerikai elnök sajtóértekezletet tartott. Az újságí­rók elsősorban a Pentagon-panama né­ven ismertté vált legújabb botrányról kér­dezték. Az elnök beismerte, hogy az ügy miatt csalódott és aggódik is, ugyanakkor igyekezett megmagyarázni, hogy hasonló esetek előfordulhatnak egy ilyen nagy kormányban. Reagan védelmébe vette Caspar We­inberger volt hadügyminisztert, s azt mondta, az USA történetében ő volt a Pentagon egyik legjobb vezetője. Ezzel jelezni kívánta, hogy véleménye szerint Weinbergert nem terheli felelősség a megvesztegetési és csalási botrányért. a Szelszkaja Zsizny hasábjain egy gorkiji küldött. Véleménye szerint a tisztségvise­lőknek a szervezési és ideológiai területre kell összpontosítaniuk. Számos pártfunk­ciót „fájdalommentesen" lehet ma átadni a tanácsoknak és az illetékes gazdasági szerveknek. A közélet kérdéseinek meg­oldásában minden választott szervnek részt kell vennie - a pártbizottságoknak éppúgy, mint a képviselői aktívának. A Komszomolszkaja Pravda tegnapi számában a kemerovi területi komszo- molbizottság első titkára azt a véleményét fejezi ki, hogy ki kell dolgozni a párt és az ifjúsági szervezet együttműködésének mechanizmusát, mégpedig úgy, hogy biz­tosítva legyen a nemzedékek valódi folya­matossága, s hogy lehetővé váljon a leg­jobb komszomolisták kiválasztása a párt­tagok sorába. Hogyan járulhatnak hozzá a pártszer­vek az élelmiszerprogram megoldásá­hoz? - teszi fel a kérdést a Szocialisztyi- cseszkaja Indusztrija hasábjain a párt­konferencia egyik szocsi küldötte. A párt­szerveknek nem szabadna magukra vál­lalniuk a tanácsok feladatait, hiszen a szociális kérdések megoldása minde­nekelőtt a képviselők dolga. Az élelmi­szerprogram teljesítése azonban a másik oldalon nemcsak gazdasági, hanem poli­tikai feladat is, tehát a pártszervek nem lehetnek csupán semleges megfigyelők. Szocsi ban ezért a városi bizottság a váro­si tanács végrehajtó tanácsával együtt ügyel a szociális program teljesítésére - írja a pártkonferencia küldötte. František Mišeje beszéde az SZNT 10. ülésén Azok az irányzatok, amelyek az ötéves tervidőszak kezdetétől jel­lemzik a gazdaság fejlődését, tavaly sem változtak meg lényegesebben. Folytatódik az anyagi források kép­zésének gyorsabb üteme. Nem tel­jesítettük azonban az összes felada­tot a termékszerkezetet illetően. Folytatódott a tervfeladatok egyen­lőtlen teljesítése. Az SZSZK terüle­tén az, ipari szervezeteknek csak 42 százaléka teljesítette az összes kö­telező mutatót. Lassú az energia- és nyersanyagigényes termelések visszafejlesztése, nem értünk el lé­nyegesebb haladást a beruházások, a tudományos-műszaki fejlesztés és a termelés gazdaságosságának ja­vítása terén. Főleg ezért nem teljesí­tettük céljainkat az intenzifikálásban és a hatékonyság növelésében. A mennyiségi mutatókat általában teljesítettük, az ipari termelés 3,8 százalékkal, az építőipari munkák mennyisége 3,3 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem azonban egy százalékkal kisebb mértékben növe­kedett, mint ahogyan azt a terv elői­rányozta. A nyereségképzésben a lemara­dás 300 millió korona, de az egyes ágazatok között nagyok az eltéré­sek. A fa-, a könnyű- és az élelmi­szeripar szervezeteinek lemaradása 90 millió korona. Ezekben az ágaza­tokban van a legtöbb veszteséges vállalat. A zárszámadás megtárgya­lásakor a kormány és az SZLKP KB Elnöksége bírálta a helyzetet és le­szögezte, hogy mielőbb meg kell oldani a problémákat. Az állami vál­lalatról szóló törvény értelmében a gazdálkodás fő elve az önálló elszámolás és az önfinanszírozás lesz. Ez megköveteli, hogy elérjék legalább a rentabilitás átlagos szín­vonalát. Továbbra is nemkívánatos jelen­ségekkel találkozhatunk a források felhasználásában. Ez elsősorban a készletek növekedésére és a megkezdett építkezések számára vonatkozik. Ezzel szemben a kiske­reskedelmi hálózat készleteinek, egyes ipari cikkek hiánya zavart kelt a lakosság keresletének kielégíté­sében. A források képzése és felhaszná­lása közti összhang hiánya feszült­séget teremtett a költségvetési gaz­dálkodásban. Ez rendkívüli intézke­déseket követelt meg az egyensúly biztosítása érdekében. A kormány döntése értelmében csökkentették a gazdaságban és a nem termelési szférában is a tervezett nem beru­házás jellegű kiadásokat. Beruházá­sokra tavaly több mint 40 milliárd koronát fordítottunk, ami 4 százalék­kal több mint 1986-ban. Továbbra is gondot okoz, hogy nem emelkedett a korszerűsítési és rekonstrukciós munkálatok aránya. Új termelési ka­pacitásaink közül több nem éri el a feltételezett hatékonyságot. Alap­vető fordulatot kell elérni, a követke­ző években csak olyan beruházáso­kat szabad engedélyezni, amelyek esetében szavatolni tudják a magas színvonalú, műszaki gazdasági mu­tatók elérését. Tavaly a tudomány és technika fejlesztésére több mint 3 milliárd koronát fordítottunk. Annak ellenére, hogy ez az összeg évről évre na­gyobb, a termelés műszaki színvo­nala és minősége nem javul ennek megfelelően. Az első minőségű ter­mékek részaránya 19 százalék volt, pedig az SZLKP kongresszusa 25 százalékos arány elérését adta fela­datul. Gazdaságunk hatékonysága egy­re nagyobb mértékben függ külke­reskedelmünk eredményeitől. Ter­mékeink külföldi értékesítési ára azonban továbbra is alacsony. Ter­mékeink konkurenciaképessége alacsony, kivitelünk hatékonysága nem felel meg a kívánalmaknak. Ezért jelentősen emelnünk kell ter­mékeink műszaki színvonalát és ja­vítani minőségüket, s azt kell termel­nünk, ami iránt a világpiacon igény mutatkozik. A gazdaság minőségi feladatai­nak teljesítésében felmerülő problé­mák a költségvetésben is tükröződ­tek. A nyereség tervének csökkenté­se mellett intézkedéseket hoztunk a szükségletek és egyes más forrá­sok területén a költségvetési egyen­súly megteremtése érdekében. Le­maradás tapasztalható a nyereség­képzésben és ez egyes kiadások túllépésével együtt feszültséget idé­zett elő a költségvetési kiadások és bevételek között. A költségvetési gazdálkodás egyensúlyát a Szlovák Állami Biztosító tartalékforrásainak felhasználásával értük el. Az állami költségvetés, beleértve a nemzeti bizottságok költségveté­sét is, kiadásai tavaly elérték a 111,9 milliárd koronát. Ebből 36,4 milliárd koronát a gazdaságra és 67,5 milliár- dot a társadalmi fogyasztásra fordí­tottunk. Jó eredményeket értek el a nemzeti bizottságok. Költségvetési bevételük 44 milliárd korona volt, ami 285 millió koronával több, mint kiadásaik. A nemzeti bizottságok döntő mértékben hozzájárultak ah­hoz, hogy a társadalmi fogyasztás a tervezettnek megfelelően alakul­jon. Az elmúlt évhez viszonyítva 6 százalékkal többet fordítottunk er­re a célra. Ebben szerepet játszott a szociális intézkedések első szaka­szának megvalósítása. Az egy főre eső kiadásokat illetően megközelí­tettük az országos színvonalat. Az alacsonyabb kiadások oka főleg az egészségügyi létesítmények alacso­nyabb szintű felszereltsége, különö­sen pedig a bratislavai kedvezőtlen helyzetben rejlik. Bratislavában ma körülbelül 800 kórházi ágy hiányzik. Az egészségügyben a nem beruhá­zás jellegű kiadások elérték a 9 milli­árd koronát és az elmúlt időszakhoz viszonyítva csaknem 8 százalékkal növekedtek. Az oktatásügyre 10,7 milliárd koronát, a kultúrára pedig 2 milliárd koronát fordítottunk. A tár­sadalombiztosításban a kifizetett nyugdíjak száma több mint 20 ezerrel növekedett. A növekedő szükségletek kielé­gítése szociális téren, de a gazda­ság fejlesztésében és az ökológiá­ban is teljes mértékben a források képzésének növelésétől függ - mondotta befejezésül František Mišeje. Ezért az ötéves tervidőszak utolsó két évében igényesebben kell viszonyulnunk a tervteljesítéshez és olyan intézkedéseket kell hoznunk, hogy a lehető legkedvezőbb feltéte­leket teremtsük meg a 9. ötéves terv feladatainak meghatározásához. A usztriában tesz látogatást ezekben a napokban II. Já­nos Pál pápa. A katolikus egyházfő­nek ez a második ausztriai útja, és széles körű készülődés előzte meg. Az osztrák sajtó eközben azt han­goztatja, hogy az egész ország hí­vőinek nagy ünnepe lesz az ese­mény. Az újságolvasó osztrák pol­gár részéről azonban bizonyos két­ségek merülnek fel. Mindenekelőtt a látogatással kap­csolatos költségek adnak erre okot. A napi sajtó április és május folya­mán nemcsak a pápa programjáról számolt be részletesen, hanem pon­tosan felsorolta az egyes kiadási tételeket is. A költségek meghalad­ják a 33 millió schillinget, ami nyilván meglepő az egyszerű állampolgár számára. Ezt mérséklendő, valamint a hívőket nagyobb jótékonyságra buzdítandó, a lapok a szokásos trükkhöz folyamodtak, s megírták, ha az említett összeget elosztják a bejegyzett katolikus hívők szá­mával, akkor egy emberre „csak 5,9 schilling jut“. A Kurier című bécsi napilap egyik májusi számának címe azt hangoz­tatta, hogy a pápa látogatása az egyház számára „megfizethetet­len“. Ezt kétféleképpen is lehet ér­telmezni: szó szerint, ha az utazás költségeit vesszük figyelembe, mi­közben Ausztriában is azt szorgal­Franz König bíboros fogalmazta meg. A pápa várt beszédeiről azt mondta, hogy azok a magyarországi, csehszlovákiai és jugoszláviai hí­vőkhöz is szólnak majd. Ez a katoli­kus egyházfő földrajzilag legköze­lebbi útja „a keleti tömb határaihoz“ - nagyjából ez az értelme König „Megfizethetetlen“... mázzák, hogy a pénzt ésszerűen és takarékosan kell elosztani. Az oszt­rák katolikus egyház főtitkára példá­ul az ideiglenes oltárok építése so­rán tartotta szükségesnek a túlkölte­kezés megakadályozását. A Kurier címét azonban átvitt értelemben is magyarázzák: a pápa látogatása az egyház számára „megfizethetetlen“ azért is, mert nem lehet kizárólag osztrák ügynek tekinteni, hanem a szomszédos szocialista országok katolikus hívőihez megtett „útról“ is szó van. Az osztrák tájékoztató eszközök számára ezt a legképletesebben nyilatkozatának. Éppen ezért a pápa ausztriai látogatását az adott lehető­ségekhez mérten tartják „megfizet- hetetlennek". A pápai üzeneteket a múltban mindig az „urbi etorbi“ (a városnak és a világnak) latin kifejezés jelle­mezte. Az ausztriai látogatás előké­születeinek légkörében maguk a bé­csi újságírók is viccesen állapították meg, hogy II. János Pál beszédei „urbi et ORFi“ felirattal láthatók el. Az osztrák sajtó, de főleg a televízió ugyanis hatalmas előkészületeket tett, maratoni egyenes adásokat ter­vez, s nagy számú stábot mozgósít. Csupán a sajtóközpontok működte­tésére egymillió schillinget szántak. További 500 ezret emésztenek fel a pápai beszédek fordításai, illetve sokszorosításuk és publikálásuk. Tehát nem Rómának és a világnak, hanem főleg az osztrák tömegtájé­koztató eszközöknek szánják a pá­pa üzeneteinek tartalmát... A katolikus egyházfő látogatásá­nak költségeire vonatkozó eszme- futtatások kissé háttérbe szorították azt a tényt, hogy az utóbbi időben az ausztriai egyházi életet tiltakozási hullám jellemzi. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a tagság jelentős része nincs megelégedve a Vatikán konzervatív politikájával, amely nem tartja tiszteletben a hazai klérus hangulatát és gondolkodásmódját. Az egyházi személyiségeket és lai­kusokat egyaránt tömörítő osztrák katolikus fórum a pápa látogatása előtt ismét kampányt indított a Vati­kán dogmatikus és konzervatív, a hazai hierarchia sajátosságait fi­gyelmen kívül hagyó vatikáni politika ellen. (P)

Next

/
Thumbnails
Contents