Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-21 / 144. szám, kedd
Levelezőink írják Csigák exportra A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban már több éves hagyománya van a csigafelvásárlásnak. A növekvő érdeklődést bizonyítja, hogy a járás területén az idén már nyolc begyüj- tóhelyen vásárolták fel a kerti csigákat, melyeket Franciaországba exportáltak. A tavalyi, 30 tonnán felüli Sikeresen képviselik az iskolát A Štúrovói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 1250 tanulója 49 szakkörben tevékenykedik. Különböző versenyeken, bemutatókon képviselik iskolánkat. Hogy megismerkedjünk egymás munkájával, s nem utolsósorban a szülők is láthassák sokrétű tevékenységünk eredményét, minden évben kétórás műsort adunk a legsikeresebb fellépésekből. Az idén a tanulók háromszor léptek fel a városi művelődési házban, mindig teltház előtt. Évről évre nagyobb az érdeklődés irántuk. A műsort a kisbábcsoport nyitotta A telhetetlen kiskecske című meséjével Himler Zsófia vezetésével. Őket követte a már 8. éve sikeresen működő Nevenincs bábcsoport, Góra Ilona és Bernáth Margit vezetésével, s szurkolhattunk nekik a Duna Menti Tavaszon is. A Csángál- lók színjátszócsoport is 8. éve működik és kerületi elsők lettek. Ök is képviselték iskolánkat a Duna Menti Tavaszon a Palacsintás király című verses mesével. Nagy tapsot kapott a dr. Oroszky Judit vezette citerazenekar, a nyolcadikos lányok modern tánca, Stugel Tibor és Kiss Andrea szavalok. A műsort hagyományosan a kétszeres országos győztes Kisboj- tár népi táncegyüttes zárta a Csallóközi táncokkal Hégli Marianna vezetésével. Béres Csilla rekordterméshez viszonyítva, az idén két turnusban közel 24 tonna csigát vásároltak fel. A galábocsi (Glabušovce) Ádám Jánosné (a felvételen) aki az egyik legrégibb felvásárló, most is a legjobbak közé tartozik, hiszen egymaga több mint négy tonna csigát vásárolt fel. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula Közös érdekük A tavalyelőtti választásoknál a Pányi (Paňovce, Kassa-Košice -vidéki járás) Hnb élére fiatalok kerültek Ladislav Ujco és Éva Seligová személyében. Az elnök másodállásban végzi tisztségét, a titkárnő függetlenített. Mindketten jóval negyven alatt vannak, s a többi képviselővel együtt mozgósítják a lakosságot. Az idén 162 egyéni és tíz kollektív kötelességet vállaltak: több mint 35 ezer órát dolgoznak társadalmi munkában, s községszépítés során 358 ezer korona étéket hoznak létre. Fő feladatuk a gázvezeték megépítése. Az utak, a járdák, a sáncok, a patak és a közterületek rendezettek. Közös érdekük a kulturált, szebb környezet. Vállalták, hogy minél több hízót, szarvasmarhát, juhot, házinyulat, tojást és mézet adnak a közellátásnak, továbbá begyűjte- nek 100 kilogramm gyógynövényt, valamint 11 tonna másodlagos nyersanyagot. Iván Sándor Dolgozni szeretnék... Még március végén kért tanácsot szerkesztőségünktől, mitévő legyen, kihez forduljon B. K. lakszakállasi (Sokolce) olvasónk, aki harmincegy éves. Születése óta rövidlátó, húsz dioptriás szemüveget visel, s már lassan öt éve, hogy teljesen rokkant. „Levočában 1972-ben végeztem el a könyvkötő szakmát. Utána sikerült is elhelyezkednem Komáromban. Sajnos, két hónap után más munkahelyet kellett keresnem, mivel nem volt még kellő gyakorlatom, és egy rám bízott munka nem jól sikerült. Aztán Somorjára (Šamorín) kerültem. Nagyon meg voltam elégedve a munkával és a kollektívával, kivéve, hogy naponta kellett utaznom.“ - kezdi levelét panaszosunk, melyből azt is megtudtuk, hogy a fióküzemet áthelyezték Bratisla- vába, az Úsvit Ipari Szövetkezet új épületébe. Ott dolgozott 1983 végéig, majd egy évig betegszabadságon volt. Az orvosi tanácsadó bizottság úgy határozott, hogy 1420 korona rokkantsegély mellett könnyebb munkát végezhet. Azóta eredménytelenül keres megfelelő munkalehetőséget, mindenütt visszautasítják kérvényét. A felülvizsgáló orvos nem tanácsolja a messzebbre való utazást. „...Még nőtlen vagyok, szüleimmel élek egy háztartásban. A segély, amit kapok kevés a megélhetésre. Szeretnék dolgozni, hogy a társadalomnak ne legyek a terhére. Szeretném úgy érezni magamat, mint a többi ember a társadalomban, akivel nincsenek ilyen problémák.“ Olvasónk levelét a Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottság HAYDN MENÜETTJEVEL A Piroska Mihály zeneszerző emlékére rendezett I. Csallóközi Cimbalomverseny győztese Sárközi Albert érsekújvári (Nové Zámky) zenetanár volt. Igényes felfogásban, az ütemre, a hangerőre és hangsúlyra egyaránt ügyelve adta elő a kötelező versenyszámot, de igazán a szabadon választott művek előadásakor remekelt. Főleg a Joseph Haydn kvartettjéből ismert, háromnegyedes ütemű Menüett bemutatása tetszett a zsűrinek és a közönségnek. Játékában nagyszerűen érvényesítette a cimbalom adta hangzási lehetőségeket. Miként a felvételen látható: a húrok ujjakkal való pengetését is alkalmazta, hogy érdekesebb, színesebb legyen a mű hangzása. Kép és szöveg: Hajdú Endre munkaügyi osztályára továbbítottuk, ahonnan Berta János mérnök, osztályvezető, a minap válaszolt. Levelünk kézhezvétele után a jnb szociális osztályával - mivel az egészségkárosultak elhelyezése ide tartozik- közösen tárgyalták meg az ügyet és számba vették a lehetőségeket. Annak ellenére, hogy olvasónk a 121/1975-ös törvény 25. § 3. bekezdése D betűje értelmében teljes rokkant, s rendszeres foglalkozást csak egészen rendkívüli feltételek mellett végezhet, megkezdték a megfelelő munkahely biztosítását. „A járás több szervezetével tárgyaltunk, majd a Komáromi Járási Ipari Vállalattal egyeztünk meg, hogy felveszik nappali portásnak. Az üzemi orvos a szemorvos véleményét is kikérte, hogy tudja-e majd teljesíteni munkafeladatát. Mivel annyira gyöngén látó, hogy naponta nem tud utazni, az említett szervezet nem létesített vele munkaviszonyt.“- írja Berta János mérnök. Tárgyaltak a lakszakállasi efsz- szel és hnb-vel is, hogy a lakóhelyen tudják biztosítani a munkalehetőséget, de sajnos eredménytelenül mivel nincs olyan munkabeosztás, amelyre az üzemi orvos beleegyezését adná. Bár gyenge vigasz, a jóakarat megvan, de a lehetőségek annyira korlátozottak, hogy a kérésnek belátható időn belül nem tudnak eleget tenni. A jnb munkaügyi osztálya továbbra is tartja a kapcsolatot az említett két szervezettel, s ha megfelelő munkalehetőségre nyílik alkalom, olvasónkat értesíti. -tgáÖröklés N. I.: 1984-ben mentem férjhez. Gyermekünk nincs. A férjemnek azonban az első házasságából van két gyermeke. A kisebbikre a rokkantsági nyugdíjából fizeti a tartásdíjat. A férjemnek van egy családi háza, melyet már a válás után vett meg. A házat közösen felújítottuk és bevezettük a vizet. A férjem idős kora, illetve a volt felesége és gyermekei magatartása miatt szeretném tudni, hogy én is jogot formálhatok-e ehhez a családi házhoz, s hogy a férjem esetleges halála után örökölnék-e a házból, s ha igen, milyen arányban? Az, hogy kié az ingatlan (családi ház) rendszerint a vásárlás pillanatában dől el. Az önök esetében például a családi házat a férje vásárolta meg, s így az ö kizárólagos személyi tulajdonába került. Ezen utólag már semmit sem változtat az, hogy a ház felújítását, a víz bevezetését közösen végezték el. A családi ház a férje kizárólagos tulajdonában maradt. Férje halála esetén tehát az egész családi ház a hagyatékba tartozik majd. A házra tehát nem formálhat jogot, ám jogában áll lakni a családi házban - abból a jogi indokból, hogy a tulajdonos házastársa. Az öröklési jogviszonyokat, ha az örökhagyónak gyermekei vannak, a Polgári Törvénykönyv 473. § (1) bekezdése szabályozza, mely szerint az örökhagyó gyermekei és házastársa egyenlő arányban örökölnek. Az örökhagyó volt házastársa (az, akivel halála pillanatában már nem élt házassági kötelékben) nem örököl. Az említett rendelkezés alapján ön tehát a hagyaték egyharma- dát örökölné. A hagyaték elosztásának módja azonban bonyolultabb lehet ennél, s így nem állíthatjuk azt, hogy ön a családi ház egyharmadát örökölné. A törvény elsősorban az örökösökre bízza, hogy megállapodjanak a hagyaték megosztásának konkrét módjáról, vagyis arról, hogy kié lesz a ház, kié az autó stb. Ha azonban az örökösök nem tudnak megállapodni, a hagyaték megosztását a közjegyző végzi el. Ennek során például megteheti azt is, hogy a családi házat az egyik örökös tulajdonába adja (törvény kötelezi a közjegyzőt arra, hogy figyelembe vegye, melyik örökös tudná a családi házat célszerűen kihasználni a társadalom érdekeivel összhangban), s kötelezheti őt egyben arra, hogy a társörökösei öröklési igényét pénzzel elégítse ki. Meghatalmazások itthon és külföldre B. L.: A szüleimnek külföldön bankszámlájuk van. Idős koruk és megromlott egészségi állapotuk miatt ők már valószínűleg nem utaznak ki, s ezért a külföldi számlán elhelyezett pénzüket én szeretném felhasználni. Ezzel a szüleim is egyetértenek. Kaptunk is a banktól egy kitöltetlen meghatalmazást (űrlapot), amelyet a szüleimnek kellene kitölteniök. A probléma ott kezdődik, hogy az aláírásaikat hitelesíteni kell. Elég ezt két tanúval megtenni? Megjegyzem, hogy az űrlapon „tanúk“ számára vannak kijelölt rovatok. A meghatalmazással voltunk már a közjegyzőnél is. Ó azonban az idegen nyelvű meghatalmazáson nem hajlandó hitelesíteni az aláírást, s arra sem tudott válaszolni, ki az, aki ezt megtehetné. A kérdésre mi sem tudunk egyértelmű választ adni. Ehhez ismernünk kellene az adott állam jogszabályait is, s talán még inkább joggyakorlatát (a jogszabályok alkalmazásának módját). A jogszabályok és a joggyakorlat közti különbség tipikus példájaként említhetnénk meg egy jogtanácsadó panaszát, aki a hagyatéki tárgyalásra születési és igazolvány számokkal, adatokkal bőségesen ellátott kifogástalan meghatalmazást hozott ágyban fekvő édesanyjától, hogy a tárgyaláson képviselje őt. A közjegyző mégsem engedte be a tárgyalásra, mondván, hogy a meghatalmazást érvénytelennek tekinti, mivel nincs közjegyzői pecséttel hitelesítve. A jogtanácsadó azóta is keresi azt az általánosan kötelező erejű jogszabályt, amely közjegyzői pecséthez kötné a meghatalmazás érvényességét. Ezt a rövid kitérőt nem véletlenül tettük. Nálunk túlságosan nagy fontosságot tulajdonítunk a pecséteknek, akár egy meghatalmazáson is, melyet a törvény szerint ráadásul szóbeli formában is meg lehet tenni (ilyenkor vajon hová kell tenni a pecsétet?). Külföldön azonban vannak olyan bankok is, melyek nem követelik meg a pecsétet a meghatalmazáson. Ezt azonban nem azért mondjuk, hogy a meghatalmazás aláírása és kivitele az önök esetében teljesen sima ügy lenne. A CSSZSZK devizamonopóliumát szabályozó 142/1970 Tt. sz. törvény szerint a külföldi pénzintézetben elhelyezett összeggel való rendelkezésre szóló meghatalmazást csak a Csehszlovák Állami Bank engedélyével szabad kivinni az országból (ugyanúgy, mint a külföldi pénznemre szóló betétkönyveket és biztosítási kötvényeket vagy aranyat). Az említett törvény azonban más fontos rendelkezéseket is tartalmaz; szabályozza azoknak kötelességeit, akiknek külföldön bármilyen vagyonuk, követelésük, értékpapírjaik, ingatlanuk stb. van. Mindezt be kell jelenteni a deviza-nyilvántartásba. Az ehhez szükséges űrlapokat a Csehszlovák Állami Bank fiókjában megkaphatja, de az állami takarékpénztárban, s a vagyoni és devizaügyek igazgatóságán is. Ezt a bejelentést 15 napon belül kellett volna megtenni. A törvény 15. §-a szerint az, akinek külföldi számlán pénze van, köteles gondoskodni arról, hogy ezt a pénz mielőbb átutalják neki ide. Ezekre a rendelkezésekre épít a Büntető törvénykönyv 146. §-a a devizagazdálkodás veszélyeztetéséről. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy ajánlatosnak tartjuk bejelentési kötelezettségük mielőbbi teljesítését. Egy ilyen utólagos bejelentéssel feltehetően mentesülnének bármiféle büntetőjogi felelősség alól a tevékeny megbánásra vonatkozó rendelkezések értelmében (lásd Btk. 66.§). Alkoholizmus elleni jogi eszközök F. I.: Negyvenéves vagyok. A férjem rendszeresen iszik, s ilyenkor kibírhatatlan, kötekedik, veszekedik, semmi sem tetszik neki. Az utóbbi időben már a fizetését sem adja haza hiánytalanul. Mindig is azt vártam, hogy javulás áll be, de ez sajnos nem történt meg. Azt szeretném tudni, hogyan vitethetném el alkoholelvonóba. Ő ugyanis hallani sem akar róla, mondván, hogy nem alkoholista. Hallottam ugyan, hogy az orvos beleegyezésével járóbetegként is kezelhetik, én azonban ebben nem látok megoldást. Ezekről a kérdésekről az alkoholizmus elleni harcról szóló törvény 13. §-a. rendelkezik, mely szerint az egészségügyi intézet a döntésével kötelezheti az alkoholistát arra, hogy kivizsgáltassa és járóbetegként orvosi kezelésnek vesse alá magát. Egy ilyen döntéssel azonban csak azt lehet kötelezni, aki „rendszeres alkoholfogyasztással ismételten megbotránkozást keltő állapotba kerül, vagy olyan állapotba, amely kedvezőtlenül hat a családjára, munkájára vagy olyan állapotba, amely más módon sérti a közérdeket, vagy azt, aki egészségkárosodást okozott magának alkoholizálásával“. A döntés ellen az érintett fellebbezhet, s a fellebbezéséről végső soron a nemzeti bizottság dönt. Az intézeti elvonókezelés elrendelése rendszerint az egészségügyi intézet döntését követő lépcsőfok. Éppen ezért ennek elrendelése szigorúbb feltételekhez kötött. A járási nemzeti bizottság akkor kötelezheti az alkoholistát intézeti kezelésre, ha az nem kezelteti magát rendesen, ha a járóbeteg-kezelés nem elégséges a gyógyításához vagy ha az alkoholista nem hajlandó önként alávetni magát az intézeti kezelésnek. A kötelező intézeti kezelés időtartamát a járási nemzeti bizottság állapítja meg az egészségügyi intézet javaslata alapján. A törvény rendelkezik az alkoholista munkabérének kifizetéséről is. Ha a munkabérnek az alkoholista kezébe történő kifizetésével sértve lennének azoknak érdekei, akiknek az alkoholista tartást köteles nyújtani, a szakszervezeti szerv a törvény által szabályozott eljárásban elrendelheti, hogy a munkabért ne az alkoholista kezébe, hanem valaki másnak folyósítsák, aki ezt az alkoholista és főként a gyermekei élet- szükségleteinek kielégítésére kötelesfelhasználni. (m-n.) O J szí Jól szerepeltek tűzoltóink Az önkéntes tűzoltók munkájának megmérettetése a körzeti tűzoltóversenyek feladata. Legutóbb a nagylégi (Lehniee) sportpálya adott otthont a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás 5. körzeti vetélkedőjének, melyen a Felső- Csallóközből 25 férfi s négy női tűzoltóraj vett részt. Az ünnepélyes megnyitón dr. Bognár László, aTűzvédelmi Szövetség járási bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket. A nagyszabású versenyen a hagyományos tűzoltási gyakorlat mellett váltófutásban, akadályversenyben és tömlőszerelésben mérték össze tudásukat. Csapatversenyben a nagyma- gyari (Rastice) tűzoltók remekeltek, a felnőttek kategóriájában a dobogó mindhárom fokán ök álltak, ifjúsági kategóriában pedig az első helyen végeztek. A nők versenyében a csákányi (Čakany) lányok győztek. Az egyéni számokban a nők közül az első díjat szintén a csákányi Nagy Hajnalka érdemelte ki. Felnőtt kategóriában a férfiak egyéni versenyében is nagymegyeri siker született; Zsigó Gábor, Zsigmond Gábor és Lengyel László volt a sorrend. Az ifjúsági kategóriában a győzelmet Farkas Róbert nagymagyari, a második helyet Lengyel Bálint csenkei (Čenkovce) és a harmadik helyet Horváth Csaba bélvatai (Vojtechov- ce) versenyző érdemelte ki. A győztes, a 3-as számú nagymagyari együttes mellett Gomba (Hubice) és Csenke csapata jutott tovább a járási döntőbe. Méri István
