Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-21 / 144. szám, kedd
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Felvételünk a találkozón készült Miloš Jakeš fogadta a párt veterán tagjait Számítunk segítségükre, hasznosítjuk tapasztalataikat (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára és más vezető párttisztségviselők tegnap Prágában a CSKP hazánk valamennyi kerületéből, valamint Prágából és Bratislavából egybegyűlt veterán tagjaival találkoztak. A találkozón részt vett Ladislav Adamec, Vasil Bil’ak, Jan Fojtík, Karel Hoffmann és Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke, Mikuláš Beňo és František Hanus, a CSKP KB titkárai, valamint Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A reform jogi alapja A Szövetségi Gyűlés - bizottságainak többhónapos előkészítő munkája után - múlt heti háromnapos ülésén új törvényeket hozott, illetve néhány eddigi törvény módosítását hagyta jóvá. Ezzel megteremtette a gazdasági reform jogi alapját, de nemcsak azt. A jogi normák egész sora tartalmazza a szocialista demokrácia további elmélyítésének feltételeit is. Semmiképpen sem becsülhető le a Szövetségi Gyűlés két kamarája együttes ülésének programpontjai közül egyik sem, mégis- teljes joggal - a legnagyobb figyelem a három nagy jogi előírás, az állami vállalatokról, a mezőgazdasági szövetkezetekről s a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvénytervezet megvitatására összpontosult. Ezek képezik a gazdasági reform sarkköveit. Már csak azért is elengedhetetlenül szükség van rájuk, mivel a gazdaságirányítás eddigi módszereivel nem biztosítható az olyan fokú intenzifikálás, amely összhangban volna a társadalmi fejlődés várható jogos követelményeivel. Összességükben az újonnan jóváhagyott törvények olyan forradalmi előrelépést jelentenek, mint amilyenekre a felszabadulás utáni időkben az új népgazdaságot felépítettük. Nemcsak arról van szó, hogy életbe lépésükkel változik az irányítás - tehát a tervezés és a gazdasági működés befolyásolásának egész rendszere -, a lényeg a dolgozókollektívára ruházott jelentős jogokon és azokon a megteremtett feltételeken van, amelyek lehetővé teszik, hogy széles körben mindenki részt vehessen a további gazdasági fejlődés, s az ebből következő életszínvonal és a szociális biztonság kérdéseivel kapcsolatos döntések meghozatalában. A szocialista demokrácia elmélyítésének folyamata, amely a gazdasági mechanizmus átalakításának előkészítésével egyidőben kezdődött meg, kifejezésre jutott például már a szóban forgó törvények előkészítésénél is, az ezzel kapcsolatos nyilvános vitában. Nem mellőzhető tény, hogy a nyilvánosság ezt megértéssel és megelégedéssel fogadta, amire bizonyíték a vita nyomán született több mint 100 ezer javaslat és észrevétel is. Noha ezeknek feldolgozása és megítélése nem kis erőfeszítéseket igényelt, hasznosak voltak a törvénytervezetek végső formájának kidolgozásában és a további törvényhozási aktusok előkészítésében is. Megítélésük legfőbb kritériuma a bennük kifejezésre jutó össztársadalmi érdek volt. A törvényeket tehát jóváhagyták. Ezek feltételei és ösztönzői lehetnek ötleteknek és lehetőségeknek, de csak attól függően, hogyan értik, értékelik őket az emberek, hogyan igazodnak hozzájuk, hogyan használják ki az általuk biztosított lehetőségeket munkájuk hatékonysága növeléséhez, az erőforrások képzéséhez. Csak ezek után, ezek hatására válhatnak a törvények mozgató erővé. Amíg azonban a gyümölcs beérik, sok mindennek meg kell változnia, nemcsak a szervezésben, a szabályokban vagy más feltételekben, hanem elsősorban a gondolkodásmódban és a hozzáállásban. Nemcsak az eddigi irányítási és tervezési rendszer volt az, amely nem bírta a lépést tartani az erőforrások képzésének szükséges ütemével, ide sorolhatjuk - még ma is - a munkaeredményekhez való hozzáállást, azok kritikus értékelését, az önmagunkkal szembeni szerény, de a másokkal szembeni magas igények támasztását. Ezekben a dolgokban a változást nem lehet semmivel elrendelni, ahhoz csak a megkerülhetetlen szükségesség felismerése vezethet. Aki nem jut erre a felismerésre, az ugyan továbbra is hiheti, hogy már azzal is sokat tesz a társadalom javára, ha egyáltalán tesz valamit, de akár reggeltől estig beszélhet az átalakításról, a valóságban semmivel sem segíti elő a társadalmi fejlődést. A mércét egyedül a tettek jelentik és nem a szavak. Az elfogadott törvények új jogokat adnak a dolgozóknak. Nemcsak arra hatalmazzák fel a munkásokat, a kollektívákat, hogy maguk ítéljék meg vállalatuk vagy szövetkezetük további fejlődésének terveit, hanem elsősorban arra, hogy maguk ellenőrizzék az elvégzett munka hatékonyságát, minőségét, s minden egyénnek az ehhez való hozzájárulását. Ezek eddig példanélkül álló jogok, amelyeknek biztosítását a már évről évre halmozódó megoldatlan problémák tették indokolttá, melyeket a foganatosított intézkedések sora sem küszöbölt ki. Elég csak az egyenlősdit, az érdem szerinti jutalmazás elveinek rossz érvényesítését megemlíteni ezek közül. Olyan törvények léptek életbe, amelyek a vállalatokban és a szövetkezetekben kötelezővé teszik a tartóssá vált problémák megoldását, különösen a termelési alap összehasonlíthatóságának problémáját. Igaz ugyan, hogy a kezdeti szakaszban ennek megoldásából részt vállal az állam is, de az alapvető megoldásnak a vállalat vagy a szövetkezet kezdeményezéséből kell fakadnia. Korai lenne még e folyamat eredményeiről beszélni, de annál fontosabb a jelenlegi szakaszban, a tudományos-műszaki fejlesztés fontosságát megemlíteni, amelyet minden vállalatnál csorbítatlanul meg kell valósítani. A továbbfejlődés útjai nem ismeretlenek, inkább csak kihasználatlanok, mellőzöttek, lebecsültek. Érvényes ez például a munkások, technikusok és mérnökök alkotóképességére is. Hány ötlet, újítási javaslat, sőt találmány kihasználatlan, csupán azért, mert a gyakorlatba való átültetés esetleg többletmunkát jelentene. Az új gazdaságirányítási eszközök sok helyen magukkal hozzák majd a régi gondolkodásmód és az új igények kellemetlen konfliktusát. De hát ilyen az élet, és nem marad más, mint az édes előtt beleharapni a keserűbe is. Az a több mint 100 ezer észrevétel és ötlet a törvénytervezetek vitájában azt is bizonyítja, hogy az ország lakossága becsületesen hozzá akar járulni a reformok végrehajtásához, s annak nyomán a jó eredmények eléréséhez. Ez a legfontosabb erő, amelyet az állami vállalatokról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, és a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvény életbelépése felszabadít. Enélkül ezek a törvények csak papíron maradnának, ezt viszont állampolgáraink közül senki sem akarja - akarhatja- hiszen akkor önmaga ellen volna. A gazdasági mechanizmus átalakításában és a szocialista demokrácia elmélyítésében tehát egy lépéssel előbbre jutottunk. Legyen ez buzdítás a további lépések megtételére. Rudé právo KEDD 1988. június 21. XLI. évfolyam 144. szám Ára 50 fillér (ČSTK-felvétel) Bevezetőben Miloš Jakeš szívélyesen üdvözölte azokat az elvtársakat, akik hosszú éveken át különféle tisztségekben küzdöttek a munkásosztály érdekeiért a burzsoázia ellen, a nemzeti szabadságért a náci megszállás idején, s élen jártak a szocializmus építésére tett erőfeszítésekben. Méltatta érdemdús és áldozatos munkájukat, amelyet társadalmunk nagyra értékel, és sohasem feled.- Fontos időszakban jöttünk össze - mondotta amikor megkezdjük a gazdasági mechanizmus átalakítása elveinek megvalósítását s a demokrácia elmélyítését a politikai és társadalmi élet minden területén. Ezért fel akarjuk használni gazdag tapasztalataikat, az emberek körében szerzett nagy erkölcsi tekintélyüket, meg szeretnénk ismerni véleményüket, nézeteiket azon problémák megoldásával kapcsolatban, amelyek közepette társadalmunk él. Beszédének további részében a CSKP KB főtitkára azokat a fő feladatokat jellemezte, amelyek a párt előtt a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításával, (Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Központi Tanácsának 4. ülése A szakszervezetek az átalakítás feladatai megvalósításának útján ÚJ TÁVLATOK A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ELŐTT • SZEPTEMBERBEN ORSZÁGOS SZAKSZERVEZETI KONFERENCIA • 124 EZER JAVASLAT ÉS HOZZÁSZÓLÁS A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MÓDOSÍTÁSÁNAK ALAPELVEIHEZ (Munkatársunktól) - Hétfőn Prágában megtartotta 4. önálló ülését a Szakszervezetek Központi Tanácsa. Megvitatta a szakszervezeteknek a szakmunkásképzésben betöltött szerepét, foglalkozott a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiről folyt nyilvános vita eredményeivel, s úgy döntött, hogy 1988. szeptember 24-25-re országos szakszervezeti konferenciát hív össze. Az ülést, amelyen részt vett Miroslav Dočkal, a CSKP KB osztály- vezetője, Václav Béžel, az SZKT elnökhelyettese, a Cseh Szakszervezeti Tanács Elnöke nyitotta meg. A napirend jóváhagyása után Miroslav Španiel, az SZKT titkára terjesztette elő az SZKT Elnökségének jelentését a szakszervezeteknek a szakmunkásképzésben betöltött szerepéről. Rámutatott, hogy az állami vállalatról szóló törvény és az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos jogszabályok fokozatos életbelépésével új összefüggésekbe kerül a szakmunkás-utánpótlás nevelésének kérdése. El kell érni, hogy Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák köztársasági elnök tegnap fogadta František Lángért, hazánk újonnan kinevezett NDK-beli nagykövetét diplomáciai megbízatásának megkezdésével kapcsolatban. a gazdasági vezetők tudatában legyenek a jövőbeli munkásnemzedék nevelése fontosságának. Hangoztatta. kulcsfontosságú feladat a szakmunkástanulók általános és szakmai felkészítése közötti összhang megteremtése, ami nem köny- nyű feladat. Ehhez az is szükséges, hogy a szakmunkásképző intézetek és minden illetékes szén/ az eddiginél következetesebben éljen a lehetőséggel, hogy a tanterveket a vállalatok igényeihez alkalmazzák. A szakmunkásképzés színvonala emelésének egyik feltétele az intézetek anyagi-műszaki ellátottságának javítása, korszerű berendezésekkel való felszerelése. A szak- szervezetek nem egyszer rámutat- (Folytatás a 2. oldalon) OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Rudé právo és a Pravda mai számában közli a társadalombiztosítási törvény teljes szövegét. Lapunkban a közeljövőben a törvényről a leglényegesebb kérdésekre kiterjedő ismertetést közlünk. NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET AZ NDK FŐVÁROSÁBAN Az atomfegyvermentes övezetekről Erich Honecker: létesítsenek „forró drótot“ Berlin, Prága és Bonn között (ČSTK) - A berlini Köztársasági Palotában tegnap délelőtt megnyílt az atomfegyvermentes övezetek létesítéséről szóló, nemzetközi értekezlet. A tanácskozáson 111 ország kormányának, politikai pártjainak, parlamentjeinek és békemozgalmainak, társadalmi szervezeteinek és egyházainak 1034 képviselője vesz részt. Jelen vannak 52 nemzetközi szervezet delegátusai is. A csehszlovák küldöttséget, amelyben helyet kaptak a Nemzeti Front pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői, Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke vezeti. Az értekezleten Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának' elnöke mondott nyitóbeszédet. Az értekezlet is Erich Honecker kezdeményezésére ült össze. Az NDK legfelsőbb vezetője kijelentette, a széles körű nemzetkö- (Folytatás a 2. oldalon)
