Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-18 / 142. szám, szombat

A lakás-, a fogyasztási es az ipari szövetkezetekről szóló törvény (Folytatás az 5. oldalról) (3) Ha a szövetkezeti vállalatot több szövetkezeti szerv alapítja, ezek a szer­vezetek szerződést kötnek a szövetkezeti vállalat alapításáról (4) A szövetkezeti vállalat alapításáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a) az alapító szövetkezeti szervezetek nevét és székhelyét, b) a szövetkezeti vállalat nevét és székhelyét, c) a szövetkezeti vállalat tevékenysé­gének tárgyát és belső szervezetét, d) az alapító szövetkezeti szervezetek jogait és kötelességeit, e) az alapító szövetkezeti szervezetek betétjeinek formáját és összegét, f) rendelkezéseket a tevékenység tár­gyával kapcsolatos költségek megtéríté­séről, a nyereség elosztásának módjáról, esetleg a szövetkezeti vállalat vesztesé­gei pótlásának módjáról, g) a kötelezettségek rendezésének szabályozását a szövetkezeti vállalat megszűnésének, vagy az alapító szövet­kezeti szervezet kilépésének esetére. (5) A szerződéssel létrehozott szövet­kezeti vállalatnak a vállalati törzskönyvbe való bejegyzését az alapító szövetkezeti szervezetek közül az adja be, melyet a szövetkezeti vállalat alapításáról szóló szerződés meghatároz. (6) A szövetkezeti vállalat megszűné­sére megfelelő módon kell alkalmazni az állami vállalatról szóló törvény 21-24 pa­ragrafusainak rendelkezéseit. 65. § A szövetkezeti vállalatot irányító szervek (1) A vállalat élén az igazgató (esetleg más vezető) áll, aki egyetlen vezetőként irányítja a vállalat tevékenységét és ezért, illetve a vállalat eredményeiért az alapító szövetkezeti szervezetnek és a dolgozók kollektívájának tartozik felelősséggel. (2) Az igazgató, mint a vállalat statu- táris szerve a vállalat nevében jár el a vállalat minden ügyében. (3) A vállalatot irányító szervekre és a szocialista önigazgatásra vonatkozóan megfelelően kell alkalmazni az állami vál­lalatról szóló törvény 25-35 paragrafusai­nak rendelkezéseit; ha a vállalatot szer­ződéssel hozták létre, úgy elsősorban a szerződés rendelkezéseit kell alkal­mazni. 66. § A szövetkezeti vállalat belső szervezete (1)A vállalat belső szervezetéről a szervezeti szabályzat rendelkezik, eset­leg más vállalaton belüli szervezeti elő­írás, s a szerződéssel alapított vállalatok­nál esetleg ez a szerződés is. (2) Ha a vállalatnak belső szervezeti egységei vannak, a szervezeti szabály­zat, esetleg más vállalaton belüli szerve­zeti előírás megállapíthatja azt a terjedel­met, melyben a belső szervezeti egység a jogi viszonyokban a vállalat nevében jár el; a jogi ügyleteket az egység vezetője végezi, esetleg a szervezeti szabályzattal vagy más, vállalaton belüli szervezeti elő­írással meghatározott további dolgozók. (3) A szervezeti szabályzat, esetleg más, vállalaton belüli szervezeti előírás kiadása a vállalat hatáskörébe tartozik, hacsak az alapító szövetkezeti szervezet nem állapít mea mást. 67. § A szövetkezeti vállalatokra megfelelő módon kell alkalmazni e törvénynek a 25-44 paragrafusaiban megfogalmazott rendelkezéseket. 68. § Társulás (1) A szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok önkéntesen társíthatják eszkö­zeiket vagy tevékenységeiket egy adott cél elérése érdekében vagy más közös érdekből; a társulásba részt vehetnek más szervezetek is. (2) A társulásokra megfelelő módon kell alkalmazni az állami vállalatról szóló törvény 53. §-ának (2) és (3) bekezdéseit, és az 54-56 paragrafusainak rendelkezé­seit. TIZENEGYEDIK RÉSZ 69. § Közös, átmeneti és zárórendelkezések (1)A szövetkezeti mozgalmat érintő törvényeket és további általánosan köte­lező erejű jogszabályokat az illetékes központi szervek megvitatják a szövetke­zetek szövetségeivel és a Szövetkezetek Központi Tanácsával. (2) Ha a továbbiakban ez a törvény eltérő rendelkezést sem tartalmaz, ennek a törvénynek rendelkezései alapján kell elbírálni az 1988. júliusa előtt létrejött jogviszonyokat is; ezeknek a jogi viszo­nyoknak létrejöttét, s a belőlük 1988. július 1-e előtt létrejött igényeket is az eddigi szabályok szerint kell elbírálni. (3) A szövetkezet, a szövetkezetek szövetségének és a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsának alapszabályzata az új alapszabályzat elfogadásával elveszti ér­vényét, de legkésőbb 1988. december 31-én. (4) A Szövetkezetek Központi Taná­csának alapszabályzatát a törvénnyel összhangban a Szövetkezetek Központi Tanácsának bizottsága adja ki, a szövet­kezetek szövetségének alapszabályzatát ezzel a törvénnyel összhangban a szö­vetkezetek szövetségének központi bi­zottsága adja ki, mégpedig 1988. decem­ber 31-ig. (5) Az eddigi szabályok alapján létre­hozott szövetkezeti vállalat statútumait és a társulási szerződéseket alapítóik leg­később 1988. december 31-ig összhang­ba hozzák a törvény rendelkezéseivel. (6) A tagszövetkezetek hatáskörét az 51. § (3) bekezdése és az 52. § e) pontja szerint, továbbá a Szövetkezetek Köz­ponti Tanácsa hatáskörét az 58. § (2) bekezdése és az 59. § (1) bekezdésének e) pontja szerint a szövetség központi bizottsága gyakorolja, esetleg a Szövet­kezetek Központi Tanácsának bizottsága. (7) A Gazdasági Törvénykönyv 87. § (1) bekezdése alapján a szövetkezetek szövetségei és a Szövetkezetek Központi Tanácsa által kiadott kötelező irányelvek érvényessége főleg a tervezés, finanszí­rozás és gazdálkodás tekintetében a szö­vetkezetek szövetségeinek és a Szövet­kezetek Központi Tanácsának új alapsza­bályzata elfogadásának napjával meg­szűnik, legkésőbb azonban 1988. decem­ber 31 -én érvényességüket vesztik. (8) Az 1990-ig szóló időre a szövetke­zetek szövetségei és a Szövetkezetek Központi Tanácsa a szükséges terjede­lemben és e törvénnyel összhangban kö­telező irányelveket adhatnak ki a Szövet­ségi Pénzügyminisztériummal, a köztár­sasági pénzügyi minisztériumokkal, mun­kaügyi és árügyi minisztériumokkal, az Állami Tervbizottsággal és a köztársasági tervbizottságokkal való előzetes egyezte­tés után, melyekkel a hatáskörükbe tarto­zó szövetkezeti szervezetek gazdálkodá­sát, finanszírozását és tervezését szabá­lyozzák. (9) A Cseh Lakásszövetkezetek Szö­vetsége és a Szlovák Lakásszövetkeze­tek Szövetsége az illetékes köztársaság kormányának jóváhagyásával kiadhatja a lakásépítő szövetkezetek mintaalap­szabályzatát. (10) Érvényét veszti a Polgári Tör­vénykönyv 508. § (2) bekezdése, és az első bekezdésből kimarad a bekezdés megjelölése. 70 . § A törvény hatálya Ez a törvény 1988. július 1-én lép hatályba. Nincs már szovjet katona az afgán-pakisztáni határövezetben A moszkvai Pravda a csapatkivonás egy hónapjáról bizalmat kapott a Sark-kormány Kabulban (ČSTK) - Egy hónappal azután, hogy megkezdték a szovjet csapa­tok kivonását Afganisztánból, már egyetlen szovjet katona sincs az afgán-pakisztáni határövezetben - közölte a moszkvai Pravda tegnapi száma. Gazni térségében az ellenforra­dalmárok megpróbálták tűz alá ven­ni a kivonuló csapatok megfigyelőál­lásait - idézi a lap Borisz Gromov altábornagyot, a korlátozott kontin­gens parancsnokát. Afganisztánban a szovjet parancsnokság felvilágosí­tó akciót szervezett a lakosság szá­mára. Tájékoztatták ót, hogy a szov­jet egységek nem kezdeményeznek tűzharcot, de mindennemű támadási kísérletet azonnal meghiúsítanak. Nyugtalanító, hogy Pakisztán to­vábbra is beavatkozik az afgán bel- ügyekbe és egyre több fegyvert szállít a szélsőségeseknek. Az el­lenforradalmárok aktívabbak lettek, hamis propagandát terjesztenek és a lakosság megfélemlítésére töre­kednek. Elképzeléseik azonban irre­álisak. Ugyanakkor ellentétek van­nak a szélsőséges csoportok között. Míg Pakisztánban az ellenzék foly­Pentagon-panama Pentagon-panama - így emle­getik az Egyesült Államokban az e héten kirobbant újabb, nagysza­básúnak ígérkező botrányt. Első­sorban a McDonnell-Douglas re­pülőgépgyár keveredett bele, de 14 további, hadianyagot gyártó cé­get is emlegetnek az üggyel kap­csolatban. A botrány a Pentagon­nak szánt fegyverek gyártására adott megrendelésekkel függ össze. A Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) már egész sor terhelő doku­mentumot és információt halmo­zott fel, s ezek alapján jóval na­gyobb arányú letartóztatásokra le­het számítani, mint azt eredetileg gondolták. Reagan elnök aggodal­mát fejezte ki, s a Fehér Házba rendelte Edwin Meese igaz­ságügy-minisztert és William Sessionsot, az FBI igazgatóját. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője hangoztatta, a kibonta­kozó botrány az USA belső bizton­ságával függ össze, s a vizsgálat ezért,,elszánt" lesz. Az ABC tévé- társaság úgy tudja, hogy az igaz- ságügy-minisztérium különböző fegyvergyárak és a Pentagon több mint száz munkatársát idézte bíró­ság elé. A botrány egyik főszereplője Melvin Paisley, aki 1987-ig a ha­ditengerészeti minisztériumban az új fegyverek és a hadianyag fő beszerzőjeként működött. Azzal gyanúsítható, hogy miután távo­zott a Pentagonból, a McDonnell -Douglas cégnek bizalmas infor­mációkat adott át a hadsereg ter­veiről és szükségleteiről. Ezeket Paisley a minisztérium korrumpált hivatalnokaitól kapta. Ugyancsak tájékoztatta a céget a konkuren­cia által megszabott árakról. Szolgálatainak köszönhetően a McDonnell-Douglas megszerez­te az F 18 típusú új vadászbombá­zó gyártására szóló megrende­lést. (ČSTK) tatja a politikai harcot, Afganisztán­ban fegyverekkel akarja elérni a ki­tűzött célt, Kabul elfoglalását. Egy hónappal a genfi egyezmény megkötése után nem változott a me­nekültek helyzete. Míg Afganisztán mindent megtesz annak érdekében, hogy a menekültek visszatérhesse­nek, Pakisztán újabb akadályokat gördít hazatérésük útjába - írja a Pravda. Az afgán hadsereg folytat­ja a szélsőséges csoportok ellen irányuló hadműveleteket. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes és Vitalij Sabanov, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese tegnap New Yorkban találkozott az Afga­nisztánban levő szovjet hadifoglyok megmentésére létrehozott nemzet­közi bizottság képviselőivel. A szer­vezetnek az a feladata, hogy meg­próbálja kiszabadítani azt a több mint háromszáz szovjet hadifoglyot, akik most Pakisztán területén van­nak. A bizottság megalakítását a hu­manizmus jeleként értékeli a Szov­jetunió, amely támogatni és segíteni fogja a szervezet munkáját. Robert Byrd és Robert Dole, a két nagy amerikai párt szanátusi csoportjának vezetői Shultz külügy­miniszterhez intézett levelükben szorgalmazták, hogy nevezzenek ki olyan küldöttet, aki az afgán ellen­zék táborában az amerikai kormány­zatot képviselné. Az afgán nemzetgyűlés hatnapos tanácskozását befejezve bizalmat szavazott Mohamed Hasszan Sark miniszterelnök kormányának. A ka­binet összetételéről és programjáról folytatott vitápan több mint 150 kép­viselő szólalt fel. Valamennyien tá­mogatták a nemzeti megbékélési politikát. Miloš Jakeš elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) szálljunk néhány egyén és csoport azon kísérletével, hogy a végbemenő változá­sokat a szocializmus meggyengítésére használják ki. A fiatalokhoz fordulok, hogy erejüket és tudásukat korunk forradalmi feladatai­nak teljesítésére fordítsák. Ezek alkalmat adnak az önmegvalósításra, s jelentősé­gük azoknak a feladatoknak a jelentősé­géhez mérhető, amelyeket a mai fiatalok elődjei 1948 februárjában és a szocializ­mus alapjai lerakásának időszakában tel­jesítettek. A fiatalság fogalmát joggal társítjuk a jövőévei, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy ők jelenünkhöz is tartoznak. A fiatalok ennek az országnak-az állam­polgárai, itt élnek, dolgoznak és tanulnak, itt tekintenek nyitott szemmel maguk köré, látják a pozitívumokat és a hiányosságo­kat, látják a jó és a rossz példákat, s kialakítják értékskálájukat, értékhierar­chiájukat. Ók a legnagyobb értékeink, s néha nagy gondot jelentenek. Ezen nincs mit csodálkozni. A fiatalokat meg kell nyerni az átalakításban való aktív részvételre, s fejleszteni és felhasználni mindazon pozitívumokat, amelyek össze­függenek az ifjúsággal; az igazságérze­tet, a hiányosságokkal szembeni kritikus magatartást, az egészséges elégedetlen­séget, a becsvágyat, a közvetlenséget és a lelkesedést. A fiatalokra nehezednek a legkevésbé a sztereotípiák, a rutin és az előítéletek, amelyek jelenleg munkánkat legjobban fékezik. Megvan á szükséges képesítésük, amely nélkül napjainkban a feladatokat nem tudjuk teljesíteni. Van­nak viszont gondjaik és problémáik is, amelyek megoldásában segítenünk kell nekik. A fiatalokat nagyfokú társadalmi és állampolgári etikára, az idősebbek, a szü­lők és a munkatársak iránti tiszteletre kell ösztönöznünk, és arra hogy magukévá tegyék a munkatársak jó tapasztalatait; szembe kell néznünk a fiatalok egy része között elterjedt olyan jelenségekkel, mint a társadalmi passzivitás, az emberek, a szülőhaza s az ország építése és védel­me iránti közöny, a szocializmus értékei­nek semmibevétele, a felületesség, van­dalizmus, élősködés, az egyoldalúan fo­gyasztói szempontú életszemlélet s a személyes érdekek minden más fölé helyezése. Az ifjú generáció szocialista nevelésé­ről és sokoldalú fejlődéséről való gondos­kodás nemcsak a család és az iskola ügye, bár ezek hatása több irányban döntő. Ez - mint azt a CSKP KB 7. és 9. ülésén újból hangsúlyoztuk - a társada­lomnak, a Nemzeti Front minden szerve­zetének, valamint a nemzeti bizottságok­nak, az ideológiai frontnak, a kultúrának és a művészetnek, továbbá az állami szerveknek és gazdasági szervezeteknek s nem utolsósorban a SZISZ- és a pionír­szervezeteknek az ügye. Minden döntés így vagy úgy érinti a fiatalokat. Ezért szükséges, hogy a körükben végzett munka során leküzdjük a meglevő akadá­lyokat, s ennek a munkának komplex jellege legyen: kiterjedjen mind az erköl­csi szférára, mind pedig arra, hogy jó anyagi feltételeket teremtsünk a fiatalok megfelelő életéhez és munkájához, s a társadalom élete minden területén való érvényesülésükhöz. A párt- és állami szervek ezekkel a kérdésekkel rendszeresen foglalkoz­nak. Olyan fontos kérdések megoldása szerepel napirenden mint az oktatási­nevelési rendszer tökéletesítése és az ahhoz szükséges feltételek megteremté­se, hogy a fiataloknak legyen elég lehető­ségük a tudás utáni természetes vágyuk kielégítésére, valamint hogy megoldódjon lakásproblémájuk, s tovább javuljon a gyermekes családok szociális ellátása, végül a szabadidő tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtése. Ez irányban már sok mindent tettünk, de előttünk is sok munka áll még. Számítunk a Szocialista Ifjúsági Szövetség aktív részvételére. A demokratizálás folyamata megköveteli, hogy a SZISZ-szervek és szervezetek széles körűen felhasználják az azon problémákkal kapcsolatos néze­teik kifejtésének lehetőségeit, amelyek a fiatalok életét érintik. Ez már elkezdő­dött. Ez egyidejűleg azt jelenti, hogy nő a SZISZ-szervezeteknek az elfogadott határozatok megvalósításáért való fele­lőssége. A mai fiatal generációra a közeljövő­ben nagy felelősség hárul országunk sor­sáért, és már ma nagy tudás- és képes­ségpotenciál hordozói a fiatalok. Ezzel jól kell gazdálkodni. Gyorsabb ütemben sze­retnénk csökkenteni a vezetők korátlagát, alkalmat szeretnénk adni a perspektív fiatal kádereknek, a felelős posztokon való érvényesüléshez. Világos, nem megy egyik napról a másikra az emberek irányítására való képesség megszerzése és támogatásuk elnyerése. Ezért szüksé­ges, s erre szeretnénk nagy súlyt helyez­ni, hogy a fiatalok az irányításban vég­zendő munkára következetesen és céltu­datosan felkészülnek. Ez egyebek között megköveteli, hogy önállóságra s munká­juk eredményeiért vállalt felelősségre ösztönözzük őket, hogy érvényesüljenek az életben, szilárduljon öntudatuk. Nem­csak a feltételek megkövetelése és meg­teremtése, hanem az is fontos, hogy tud­ják és akarják felhasználni képességeiket a közös ügy sikere érdekében. Az a cél, hogy a fiatalok a szocialista ideológia aktív hordozóivá váljanak. Ehhez egészséges légkört kell terem­teni társadalmunkban, és az idősebbek személyes példamutatása szükséges. Ar­ra kell törekednünk, hogy ne legyen ellen­tét a szavak és a tettek között. Nagy jelentősége van a fiatalok által a negatív jelenségek, a szocialista erkölcs és törvé­nyesség megsértése ellen vívott harcnak és az azért vívott küzdelemnek, hogy elsősorban a javadalmazásban a ,,min­denkinek munkája mennyisége és minő­sége szerint“ elv alapján érvényesüljön a szociális igazságosság. A bér nagysága és a társadalomban betöltött szerep tekin­tetében nem lehet döntő a kor, a tudás, a tudományos fokozat és az, hogy valaki nő vagy férfi, hanem mindenekelőtt az, hogy képes-e az illető ismereteit és ta­pasztalatait a társadalom javára fordítani. A fiatalok jelenleg nem kis aktivitást fejtenek ki, mindenekelőtt a tudományos­műszaki fejlesztés területén. Erről saját magam győződtem meg a Zenit kiállítá­son tett látogatásom során. Üdvözöljük ezt, hiszen a modern szakágak fejleszté­se az egész világon elsősorban a fiatalok ügye. Nagyon fontos feladat hárul e téren az iskolákra. Elmondhatjuk, hogy a szocia­lizmus előnyeinek a tudományos-mű­szaki forradalommal való összekapcsolá­sa mindenekelőtt a szakképzett, politikai­lag érett és erkölcsileg fejlett állampolgá­rok felkészítésének kérdése. A fiataloknak - így a szakmunkástanu­lóknak és a dolgozó fiataloknak is - a tu­domány és a technika iránti érdeklődését kell fejleszteni, és sokoldalúan támogatni. Ez a gazdasági és állami szerveknek s intézményeknek, a társadalmi szerve­zeteknek - továbbá a vállalatoknak a fela­data. Fontos, hogy fokozzuk a fiatalok rész­vételét a gazdasági mechanizmus átala­kítása elveinek gyakorlati megvalósításá­ban, s felhasználjuk lendületüket a mun­kahelyi rend és fegyelem megszilárdítá­sában, a munka minőségének javításá­ban - ahol komoly problémáink vannak -, a termelés gazdaságosságának és haté­konyságának növelésében az 1988. évi és a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítése érdekében. Elvtársak! A gyermekek és a fiatalok körében, valamint az értük végzett munka nagyon jelentős és társadalmi szempontból hasz­nos. A legnagyobb elismerést érdemlik ezért az önkéntes dolgozók ezrei, azon pedagógusok és nevelők, akik önzetlenül átadják a fiataloknak tudásukat és ta­pasztalataikat még a szabad idejükben is. Mindenütt meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy érdemdús tevé­kenységet folytassanak. Nagyra értékel­jük az ifjúsági szövetségnek és pionír­szervezetének a munkáját, s továbbra is sokoldalú segítséget és támogatást nyúj­tunk nekik. Az egységes ifjúsági szerve­zet a párt legközelebbi segítője és tartalé­ka. Ezért üdvözöljük a Szocialista Ifjúsági Szövetség azon lelkiismeretes igyekeze­tét, hogy új eljárásokat keres pótolhatat­lan társadalmi szerepének betöltéséhez s a fiatalok minden rétegére gyakorolt befolyásának erősítéséhez. Jelentős a SZISZ által a Szovjetunió és a többi szocialista ország ifjúsági szer­vezeteivel - elsősorban a Komszomollal - fenntartott nemzetközi kapcsolatok fej­lesztése s a SZISZ-nek a haladó ifjúsági mozgalmakban - amelyeknek tagjai a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságban immár 13. alkalommal tartandó Világifjú­sági és Diáktalálkozóra készülnek - való részvételre. A kölcsönös megismerés és a sokoldalú tapasztalatcsere révén nö­vekszik az egész világ fiataljai közötti szolidaritás és megértés, ami jelentős mértékben elősegíti a világbéke és a nemzetközi biztonság szilárdulását Őszintén kívánjuk, hogy tovább foko­zódjék a SZISZ tekintélye, növekedjék munkájának hatékonysága, s az ifjúsági szövetség az eddiginél jobban felhasznál­ja lehetőségeit a fiatal nemzedék sok­oldalú és egészséges fejlődéséhez szük­séges feltételek megteremtéséhez. A CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a köztársasági elnök nevé­ben lendületet, a munkához és a tanulás­hoz kitartást és a sikerekből származó örömöt kívánok önöknek, az itt jelenle­vőknek és országunk minden fiataljának. 1988. VI. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents