Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)

1988-06-18 / 142. szám, szombat

A lakás*, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvény

Jóváhagyta a Szövetségi Gyűlés 1988. június 15-én

A lakás, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek (a továbbiakban csak szövetkezetek) a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és társadalmi rendszerének elválaszthatatlan és egyenjogú részét képezik, és jelentős mértékben részt vesznek a gazdasági és szociális fejlesztésben. Segítenek a szocialista társadalom gazdagságának megsokszorozásában és fő céljának elérésében, vagyis az emberek anyagi és szellemi szükségleteinek a lehető legjobb kielégítésében és életszínvonaluk emelésében. Politikai-nevelő, kulturális és szociális tevékenységükkel a szövetkezetek hozzájárulnak a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztéséhez.

A lakás, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek a szövetkezeti vállalatokkal együtt a népgazdaság alapvető részét alkotják.

A szövetkezetek Csehszlovákia Kommunista Pártja, a szocialista társadalom és állam vezető és irányító ereje politikájával összhangban valósítják meg gazdasági, szociális és társadalmi feladataikat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának a szö1§

E törvény célja az, hogy rendezze a

a) lakásszövetkezetek, fogyasztási és ipari szövetkezeteknek (a továbbiakban szövetkezetek) mint a népgazdaság alapvető láncszemeinek helyzetét, jogi viszonyaikat, és tevékenységük alapelveit, továbbá

b) a szövetkezeti szövetségeknek, a Szövetkezetek Központi Tanácsának és a szövetkezeti vállalatoknak (a szövetkezetekkel együtt a továbbiakban szövetkezeti szervezetek)

jogállását, jogi viszonyaikat és tevékenységük alapelveit.

2-§

A szövetkezeti szervezetek feladatai

(1) A szövetkezeti szervezetek gazdasági, szociális és társadalmi tevékenységükkel veszik ki részüket a népgazdaság feladatainak teljesítéséből és járulnak hozzá a lakosság és a szocialista társadalom szükségleteinek kielégítéséhez.

(2) A szövetkezetek gazdasági tevékenységükkel biztosítják:

a) a lakások és nem a lakás célját szolgáló létesítmények építése előkészítésének és megvalósításának megszervezését, ezeknek fenntartását, valamint a lakáshasználattal kapcsolatos szolgáltatásokat,

b) a kereskedelmi, a közétkeztetési, az idegenforgalmi szolgáltatásokat, továbbá bizonyos mezőgazdasági és erdei termékek felvásárlásával és kiegészítő élelmiszeripari feldolgozásával kapcsolatos szolgáltatásokat,

c) a fogyasztási cikkek előállítását, az egyéni megrendelésre való gyártását, javító- és más szolgáltatásokat a lakosság és a szervezetek számára, valamint az iparművészet fejlesztését, az állami vállalatokkal való népgazdasági lag célszerű együttmüködés keretében,

d) további tevékenységeket és szolgáltatásokat a lakosság és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése céljából.

(3) A szövetkezetek kibontakoztatják tagjaik és dolgozóik munkakezdeményezését, gondoskodnak szociális és kulturális szükségleteik kielégítéséről, szakképzettségük növeléséről, munka- és szociális feltételeik javításáról gazdálkodásuk eredményeivel összhangban. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tevékenykedik, mindezt vele együttműködve teszik.

(4) A szövetkezetek, mint társadalmi szervezetek, tevékenységükkel elősegítik a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztését; ennek során együttműködnek más társadalmi szervezetekkel és részt vesznek a Nemzeti Front választási programjainak megalkotásában és végrehajtásában.

(5) A szövetkezetek szövetségei és a Szövetkezetek Központi Tanácsa tevékenységével hozzájárul a szövetkezeti mozgalom feladatainak teljesítéséhez.

3- §

Szövetkezeti vagyon

(1) A szövetkezeti szervezetek vagyonát azok a dolgok és vagyoni jogok, illetve a kutatási, fejlesztési, tervezési és más hasonló tevékenységek eredményeihez kapcsolódó jogaik alkotják, melyeket keletkezésük vagy tevékenységük során szereztek. Ez a vagyon szövetkezeti szocialista tulajdonban van.

(2) A Szövetkezetek Központi Tanácsa, a szövetkezetek és a szövetkezetek szövetségei vagyonukkal és a nemzeti vagyonnak tartós használatukba adott részeivel tulajdonosként gazdálkodnak.

(3) A szövetkezeti vállalat a szövetkezeti szocialista tulajdonban levő vagyonnal gazdálkodik, melyet megalakítása során adtak kezelésbe, gazdálkodik továbbá azzal a vagyonnal is, melyet a tevékenységével szerzett, s amely úgyszintén a szövetkezeti szocialista tulajdonban levő vagyon része.

(4) A szövetkezeti szervezeteknek joguk van arra, hogy a saját nevükben birtokolják, használják és rendelkezzenek azzal a vagyonnal, mellyel gazdálkodnak, joguk és kötelességük védeni ezt a vagyont és gyarapítani a lehető legjobb gazdasági eredmények elérése és a szocialista társadalom szükségletei teljes mértékű kielégítése érdekében.

4§

A szövetkezeti szervezetek tevékenysége és a szocialista törvényesség

(1) A szövetkezeti szervezetek a szocialista törvényesség elvével összhangban tevékenykednek.

(2) A szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok a tervszerűség és a gazdasági versengés elvei alapján bontakoztatják ki, tevékenységüket úgy, hogy a szocialista jogrend által adott valamennyi lehetőség kihasználásával sikerrel teljesítsék feladataikat.

(3) A szövetkezeti szervezetek nem helyezhetik saját érdekeiket a társadalmi érdekek fölébe. A szövetkezeti szervezetek nem élhetnek vissza gazdasági helyzetükkel más alanyok rovására, s tevékenységük más módon sem sértheti a társadalom érdekeit.

5-§

Együttmüködés a nemzeti bizottságokkal

(1) A szövetkezeti szervezetek tevékenységük során együttműködnek az illetékes nemzeti bizottságokkal, s a törvény által megállapított módon és feltételek mellett részt vesznek területük átfogó gazdasági és szociális fejlesztésében. Tevékenységükben kötelesek megtartani a nemzeti bizottságoknak jogkörükkel összhangban kiadott határozatait.

(2) Az illetékes nemzeti bizottságok véleményt nyilvánítanak a szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok fejlődéséről, tevékenységük tárgyáról és ennek lényeges módosításáról.

vetkezeti szervezetekben tevékenykedő alapszervezetei a kollektívák és dolgozók politikai magvát képezik, egyesítik törekvéseiket, valamint a Nemzeti Frontnak a szervezeten belül tevékenykedő társadalmi szervezeteinek erőfeszítéseit a társadalmi szükségletek kielégítésére. Érvényesítik a párt ellenőrzési jogát és megvalósítják Csehszlovákia Kommunista Pártjának káderpolitikáját.

A szövetkezetek megvalósítják a gazdasági és szociális fejlesztés állami tervének feladatait, részt vesznek a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Következetesen érvényesítik a szövetkezet életében és a szövetkezetek szocialista önigazgatásában a szövetkezeti demokrácia és a demokratikus centralizmus alapelveit.

A Szövetségi Gyűlés a szövetkezetek lehetőségeinek teljes kihasználásához szükséges feltételek megteremtése és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsításában való részvételük fokozása érdekében az alábbi törvényt fogadta el.

kockázat fedezésének finanszírozására, esetleg, más célokra is a szövetkezet alapszabályzatával (a továbbiakban alap- szabályzat) összhangban.

8§

A szövetkezeti önigazgatás

(1) Tevékenységét a szövetkezet a szövetkezeti önigazgatás elve alapján fejti ki.

(2) A szövetkezet tagjai a szövetkezet tevékenységét a taggyűlés és a választott szervek révén irányítják és ellenőrzik az általánosan kötelező erejű jogszabályokkal és az alapszabályzattal összhangban.

9 §

A szövetkezetek önállósága

(1) A szövetkezet tevékenységét és területi hatáskörét korlátozni vagy ezekbe beavatkozni csak a törvény által megállapított feltételek alapján és a törvény által megállapított módon lehet.

(2) A szövetkezet a törvény által megállapított feltételek alapján a gazdasági döntőbírósághoz folyamodhat védelemért, ha tevékenységébe a gazdaságirányítási szervek az általánosan kötelező erejű jogszabályokkal ellentétes módon beavatkoznak. (Gazdasági Törvény- könyv)

(3) Az a gazdaságirányítási szerv, amely a szövetkezet tevékenységébe való beavatkozásával vagyoni hátrányt okozott a szövetkezetnek, köteles ezt megtéríteni. A vagyoni hátrány megtérítésének feltételeit és mértékét, és azokat az eseteket, amikor ez a térítés nem jár, törvény állapítja meg.(Gazdasági törvénykönyv)

(4) Ha a szövetkezet tevékenységével vagyoni hátrányt okozott az államnak vagy más alanynak, a törvény által megállapított mértékben és feltételek alapján köteles ezt megtéríteni. (Gazdasági Törvénykönyv)

HARMADIK RÉSZ

A szövetkezet létrejötte és megszűnése

MÁSODIK RÉSZ

A szövetkezet

VI. 18.

6§

A szövetkezet jogállása

(1) A szövetkezet a szövetkezeti mozgalom alapvető láncszeme.

(2) A szövetkezet szocialista szervezet, melyben állampolgárok, esetleg szervezetek társulnak, hogy közös tevékenységgel és közös eszközökkel érjék el

saját szükségleteik és a többi állampolgár és szervezet szükségleteinek jobb kielégítését a szocialista társadalom érdekeivel összhangban.

(3) A szövetkezet jogi személy; a jogi viszonyokban a saját nevében jár el és viseli a jogi viszonyokból eredő felelősséget.

10. §

A szövetkezet létrejötte

(1)A szövetkezet létrehozásához szükséges a szövetkezet székhelye szerinti nemzeti bizottság előzetes vélemény- nyilvánítása, a szövetkezetek szövetségével való megvitatás, és

a) az alakuló gyűlés határozata, miközben a szövetkezet létrehozásához legalább öt személy szükséges,

b) az alapszabályzat jóváhagyása,

c) a szövetkezet szerveinek megválasztása,

d) az államigazgatás illetékes szervének a tevékenység tárgyát jóváhagyó döntése, ha ezt a jóváhagyást a különleges előírások megkövetelik.

(2) A szövetkezet a vállalati törzskönyvbe való bejegyzéssel jön létre és ettől a naptól szerezhet jogokat és kötelezettségeket.

(3) Az indítványt a vállalati törzskönyvbe való bejegyzésre a szövetkezet elöljárósága (a továbbiakban elöljáróság) nyújtja be; az indítványhoz köteles csatolni az alakuló gyűlés határozatát, ide számítva a szövetkezet létrehozásáról az illetékes nemzeti bizottsággal és szövetkezeti szövetséggel folytatott előzetes megvitatás eredményét, az alapszabályzatot és az elöljáróság tagjainak névsorát.

(4) Létrejöttéről a szövetkezet köteles értesíteni a székhelye szerinti nemzeti bizottságot, és a szövetkezetek szövetségét.

11 §

Alapszabályzat

(1) Az alapszabályzat alapvető belső szövetkezeti előírás, melyet a szövetkezet ezzel a törvénnyel és más, általánosan kötelező erejű jogszabályokkal összhangban fogalmaz meg.

(2) Az alapszabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a szövetkezet nevét, melyben kifejezetten fel kell tüntetni, hogy szövetkezetről van szó, s melynek ki kell zárnia a más szervezetek nevével való összeté- vesztés lehetőségét,

b) a szövetkezet székhelyét,

c) a gazdasági, esetleg más tevékenység tárgyát,

d) a tagság létrejöttéről és megszűnéséről, a tagok jogairól és kötelességeiről, valamint a kötelességeiket nem teljesítő tagokkal szemben követendő eljárásról szóló rendelkezéseket,

e) a tagrész, esetleg a tagsági alapbetét összegét, törlesztésének módját, rendezésének módját a tagság megszűnése esetére, s annak módját és terjedelmét,

hogy a tag miként kezeskedik a szövetkezet esetleges veszteségéért.

f) részletesebb rendelkezéseket a szövetkezet szerveiről, összetételükről és megválasztásuk módjáról,

d) rendelkezéseket a szövetkezet azon szerveiről, melyeket ez a törvény nem szabályoz, megválasztásuk és döntéshozataluk módjáról, s a megbízatási időszak tartalmáról,

h) a szövetkezet azon szerveinek meghatározását, melyek részt vesznek a fegyelmi eljárásban, s ezeknek a szerveknek jogkörét,

i) rendelkezéseket a döntőbizottságról azokban a szövetkezetekben, melyekben a tagság tartalmának alkotó része a munkavégzési viszony,

j) a szövetkezet gazdálkodásának alapvető szabályait.

12. §

A szövetkezet megszűnése

(1) A szövetkezet megszűnik

a) megoszlással, beolvasztással, összevonással

b) a tagsági gyűlés döntésével megszüntetett szövetkezet felszámolásával,

c) felszámolással, ha a szövetkezet megszüntetéséről az illetékes állami szén/ döntött abból az indokból, hogy a szövetkezet megszegte a törvény által meghatározott alapvető kötelességeit.

(2) A megosztott szövetkezet vagyona, kötelezettségei és tagjai a megosztásról szóló határozatban megállapított mértékben az újonnan keletkezett szövetkezetekbe mennek át.

(3) A beolvasztott szövetkezet vagyona, kötelezettségei és tagjai az átvevő szövetkezetbe mennek át.

(4) A szövetkezetek összevonásával a szövetkezetek vagyona, kötelezettségei és tagjai az újonnan létrejött szövetkezetbe mennek át,

(5) A szövetkezet megszüntetésekor a szövetkezetet felszámolják; ennek során a szövetkezetek szövetsége kinevezi a felszámolót. A felszámolási eljárást bejegyzik a vállalati törzskönyvbe. A felszámoló bejegyzésével a vállalati törzskönyvbe megszűnik a szövetkezet szerveinek megbízatása. A felszámolásról általánosan kötelező erejű jogszabály rendelkezik. Az összes kötelezettség kielégítése és a tagrészek visszatérítése után esetleg megmaradt felszámolási többlet az illetékes szövetkezeti szövetségre száll át, amely ezeket az eszközöket köteles a szövetkezeti mozgalom további fejlesztésére felhasználni.

(6) A szövetkezet azon a napon szűnik meg, melyen törlik a vállalati törzskönyvből. A törlésre vonatkozó indítványt az újonnan létrejött vagy az átvevő szövetkezet nyújtja be, a felszámolt szövetkezet esetében pedig a felszámoló.

13. §

Bejelentési kötelezettség

Az a szövetkezet, melyre átszálltak a megszűnt szövetkezet kötelezettségei és vagyona, haladéktalanul köteles érte- isíteni a szövetkezet megszűnésével érintett szervezeteket és más alanyokat a szövetkezet megszűnéséről, vagyona és kötelezettségei átszállásáról; a szövetkezet felszámolásánál ez a felszámoló kötelessége.

NEGYEDIK RÉSZ

A szövetkezet tagjai és dolgozói

14. §

A szövetkezeti tagság

(1) A szövetkezet tagjai állampolgárok, esetleg szervezetek lehetnek, amennyiben ezt a szövetkezet alapszabályzata lehetővé teszi.

(2) A szövetkezeti tagság önkéntes.

15. §

A szövetkezet tagjának alapvető jogai és kötelességei

(1) A szövetkezet tagjának alapvető jogai a következőek:

a) közvetlenül vagy a választott szervek közvetítésével részt vehet a szövetkezet tevékenységének irányításában és ellenőrzésében,

b) választhatja a szövetkezet szerveit és megválasztható a szövetkezet szerveibe,

c) részesedhet a szövetkezeti vállalkozás eredményeiben és azokban a kedvezményekben, amelyeket a szövetkezet az általánosan kötelező erejű jogszabályok és az alapszabályzat szerint nyújt tagjainak,

d) javaslatokat tehet a szövetkezet tevékenységének javítására, észrevételeket és kérdéseket intézhet a szövetkezet szerveihez, s joga van tájékoztatást kapni ezek intézéséről,

e) a megállapodás szerinti feltételek alapján joga van munkára, s az elvégzett munkáért a munka eredményének megfelelő jutalomra a szövetkezet gazdasági eredményeitől függően, továbbá a szövetkezet segítségére szakképzettsége növelése vagy bővítése során a szövetkezet szükségleteivel összhangban azokban a szövetkezetekben, ahol a tagság tartalmának részét alkotja a munkavégzési viszony.

(2) A szövetkezet tagjának alapvető kötelességei a következők:

a) az alapszabályzat megtartása, a szövetkezet szervei döntéseinek követése, az elvtársi együttműködés elveinek megtartása,

b) aktívan és kezdeményezóen részt venni a szövetkezet fejlesztésében és feladatainak teljesítésében,

c) sokoldalúan megszilárdítani és kibontakoztatni a közös szövetkezeti gazdaságot, védeni és gyarapítani a szövetkezet vagyonát;

d) az alapszabályzatban előírt módon kezeskedni a szövetkezet esetleges veszteségéért,

e) azokban a szövetkezetekben, melyekben a tagság tartalmának része a munkavégzési viszony, dolgozni a megállapodásban szereplő feltételek szerint, s a szövetkezet szükségleteivel összhangban növelni szakképzettségét.

16.§

A tagok munkavégzési viszonyai

(1) Azokban a szövetkezetekben, melyekben a tagság tartalmának része a munkavégzési viszony, a szövetkezet és tagjai közti munkavégzési viszonyokra a Munka Törvénykönyve vonatkozik a következő kivételekkel és eltérésekkel:

a) a tagok munkavégzési viszonyaira nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve azon rendelkezései, melyek szabályozzák

1. a Munka Törvénykönyve személyi hatályát a dolgozók különleges körének viszonyában (2. §, 4. § és 5. §)

2. a dolgozóknak a szervezet tevékenységének kibontakoztatásában, irányításában és ellenőrzésében való részvételét (18-22 §§, 27. § (1) bekezdése),

(Folytatás a 4. oldalon)

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

7.§

Onelszámolás és önfinanszírozás

(1) A szövetkezet a tevékenységét önállóan, a teljes önelszámolás alapján fejti ki.

(2) A szövetkezet a szükségleteit és költségeit elsősorban a gazdasági tevékenységéből származó bevételeiből, s további pénzforrásokból fedezi.

(3) Nyereségéből a szövetkezet elsősorban az állammal szembeni kötelességeit (befizetések és adók) teljesíti.

(4) A befizetések és az adók megtérítése után megmaradt nyereséget (a továbbiakban felhasználható nyereség) a szövetkezet önállóan használja fel és ezt nem lehet elvonni tóle.

(5) A szövetkezet pénzügyi alapokat teremthet a bővített újratermelés finanszírozására, a szövetkezeti társadalmi fogyasztással kapcsolatos kiadások finanszírozására, a szükséges nem tervezett kiadások, szükségletek és a gazdasági