Új Szó, 1988. június (41. évfolyam, 127-152. szám)
1988-06-02 / 128. szám, csütörtök
A RATIFIKÁCIÓS OKMÁNYOK ÜNNEPÉLYES CSERÉJE Az ENSZ-közgyűlés 3. rendkívüli leszerelési ülésszaka Megkezdődött az általános vita Érvénybe lépett a decemberi rakétaszerződés Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan beszédet mondott (ČSTK) - Moszkvában tegnap ünnepélyes keretek között cserélték ki a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződés ratifikációs okmányait. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök írta alá az okmánycseréről szóló jegyzőkönyvet. Emlékezetes, a történelmi jelentőségű dokumentumot a két ország vezetője 1987 decemberében Washingtonban látta el kézjegyével. A rakétaszerződés a ratifikációs okmányok cseréjével érvénybe lépett. ÚJ SZÚ 1988. VI. 2. A jegyzőkönyv aláírását követően Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan rövid beszédet mondott. Az SZKP KB főtitkára kijelentette: A végéhez közeledik a Szovjetunió és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek már a negyedik találkozója. A végéhez közeledik az Egyesült Államok elnökének szovjetunióbeli látogatása. Az elnökkel áttekintettük a legfelsőbb szintű párbeszéd eredményeit. Megvitattuk a szovjet-amerikai kapcsolatok perspektíváit - a közelieket és a távlatiakat egyaránt. Aláírtuk azokat a dokumentumokat, amelyek az elért eredményeket fektetik le, s amelyek a jövő számára tájékozódási pontként szolgálnak. Közöttük is történelmi helyet foglalnak el a ratifikációs okmányok, amelyek alapján érvénybe lép a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló megállapodás. Az ezekben a percekben lezajlott okmánycsere a nukleáris leszerelés korszakának kezdetévé váit. E napok munkájáról teljes joggal kijelenthetem: az, ami Moszkvában lejátszódott, nagypolitika. Ez olyan politika, amely az emberek millióinak érdekeit érinti. Mindegyik találkozónk megingatta a „hidegháború“ pilléreit. Mindegyik nagy repedéseket okozott ezeken a pilléreken és megnyitotta az utat a modern, civilizált világpolitika előtt, amely valóban megfelel korunknak. De a nagypolitika bonyolult politika is, amelyben egyetlen lépés sem könnyű. Minden újabb lépést népeink és a világ népei biztonságának érdekei szerint értékelünk. Mert csak így lehet eljutni a valóban nagy eredményekhez, amelyek az életképesség szükséges tartalékaival rendelkeznek. A nagypolitika nagy felelősséget is jelent. Ezért nem lehet kiindulni csupán a saját érdekeinkből, amelyek szükségszerűen mindig egyoldalúak. Az ilyen politikának nagy gondolatra is szüksége van. Az emberiség háborúk és katasztrófák, tragédiák és nagy csapások, keresések és felfedezések közepette a huszadik század során nehezen jutott el ehhez a gondolathoz. Úgy hisszük, hogy ez a gondolat a nukleáris fegyverek és az erőszak nélküli világ gondolata. Éppen ez határozza meg azt a mandátumot, amellyel a szovjet nép felruházza vezetőit, amikor tárgyalásokra készülnek. Annál is inkább vonatkozik ez az olyan nagyhatalommal folytatott tárgyalásokra, mint az Egyesült Államok. A moszkvai Kremlnek e történelmi lépcsősoráról szeretném közölni a szovjet néppel, az amerikaiakkal, minden nemzettel: becsületesen dolgoztunk és szorgalmasan, s így fogunk dolgozni továbbra is, hogy teljesítsük ezt a történelmi megbízatást. A háborúk, az erőszak, az atomfegyverek nélküli világ könyvébe már beíródtak az első sorok. Úgy vélem, most már senkinek sem sikerül becsuknia és félretennie ezt a könyvet. Ronald Reagan elnökkel megegyezett a véleményünk abban, hogy a legközelebbi feladatunkat - a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentésére vonatkozó szerződés megkötését - teljesíteni lehet és teljesíteni kell. A közös munka és az eszmecsere során megtanultuk egymást jobban megérteni, s figyelembe venni mindazt, ami aggasztja a partnert, s ennek megfelelően keresni a megoldást. Kapcsolataink légköre javul. És mi igyekszünk ezt a légkört a hivatalos érintkezések és a szovjetamerikai viszony mindennapos gyakorlatának is a konstansává változtatni. Itt is népünk mandátumához tartjuk magunkat. A washingtoni és a moszkvai találkozó légkörének, az elért megállapodásoknak köszönhetően az amerikai és a szovjet embereknek most nagyobb lehetőségeik vannak a kontaktusokra és a kölcsönös megismerésre. A tudósok, diákok, tanulók, a kultúra területén dolgozók és a turisták, a sportolók, s természetesen a vállalkozók - s ebben hiszek - továbbra is bővíteni és színesíteni fogják az együttmüködés és a baráti kapcsolatok szövetét. Ezt néha jobban tudják csinálni, mint a politikusok. Bizonyára még nem születtek meg azok a történészek, akik azt Emlékezetes, hogy az amerikai szenátus a moszkvai csúcstalálkozó előestéjén hagyta jóvá a szovjet-amerikai rakétaszerződés ratifikálására vonatkozó határozatát, vagyis Reagan elnök nem vihette magával az okmányt. Megtette ezt Howard Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke, aki a dokumentumot Helsinkiben adta át Ronald Reagannek. (Képünkön Baker a ratifikációs okmánnyal). (Telefoto - ČSTK) fogják leírni és értékelni, ami most játszódik le. De minden nap gyermekek születnek, akik a 21. században fognak élni és akikre biztonságos és humánus világot kell hagynunk örökül. A szovjet vezetés és a szovjet nép nevében mindazoknak, akik aggódva és reményekkel gondolnak a jövőre, szeretném megmondani: erre fogunk törekedni. Es a célt egyedül közös munkával érhetjük el - mondotta végezetül Mihail Gorbacsov. Ezt követően Ronald Reagan lépett a mikrofonhoz. A következőket mondotta: Történelmi pillanat tanúi vagyunk. E dokumentumok, a ratifikációs okmányok cseréjével érvénybe lép az a szerződés, amelyet tavaly decemberben írtunk alá Washingtonban. A Moszkvához vezető út nem volt könnyű. A kritikus pillanatokban szükség volt az ön személyes beavatkozására, amely döntően hatott. És ezért hálásak vagyunk önnek. Úgyszintén tudják, a kezdet kezdetétől milyen nagy jelentőséget tulajdonítottam én magam - s kormányom is - nemcsak a fegyverkezés korlátozásának, hanem a fegyverek száma csökkentésének is. Amikor hét évvel ezelőtt először javasoltam a kettős nullamegoldást, néhányan azt mondták, ez olyan irreális gondolat, hogy felelőtlenség előállni vele. Mások egyszerűen propagan- disztikus vagy taktikai-politikai húzásnak tartották. A szkepticizmus és a kétségek azonban alig hoznak termést. Ma az előttünk levő asztalon fekszik a remény gyümölcse, annak bizonyítéka, mit lehet elérni a nyíltság és a realizmus alapján. Bátorkodtunk reménykedni, s reményeink teljesültek. A történelem során először számoljuk fel az amerikai és szovjet nukleáris rakéták egész osztályát. A szerződés ezen felül a legszigorúbb ellenőrző intézkedésekkel számol. Országaink területén első ízben kezdik meg működésüket a másik ország inspekciós csoportjai. Bár ez a szerződés az együttműködés új távlatait nyitja meg, számos további kérdést kell még megtárgyalnunk. Nem állhatunk meg, főtitkár úr, sok munka vár ránk. Amint azt közös nyilatkozatunkban is leszögezzük, a találkozókon további előrehaladást értünk el a hadászati fegyverek számának ötven százalékos csökkentésére vonatkozóan. A következő hónapokban egy újabb lépést kell megkísérelnünk és minél hamarabb be kell fejeznünk a START-szerződést. Bővítjük tehát a bizalom határait, főtitkár úr, bár - természetesen - az ellenőrzésről sem feledkezünk meg. Főtitkár úr, többször is megegyezett a véleményünk abban, hogy fontos, alapvető különbségek maradnak közöttünk. Párhuzamosan azzal, hogy e különbségek csökkentésére törekszünk és fogunk törekedni, párhuzamosan azzal, hogy a béke új korszakára, az ember nagyobb szabadságára fogunk törekedni, felelősséget kell tanúsítanunk és ugyancsak törekednünk kell a konfliktus veszélyének csökkentésére és a háború elhárítására. Ma tehát megtettük az első lépést a világosabb jövő, a biztonságosabb világ felé. Amerika szövetségesei és barátai úgyszintén üdvözlik ezt a szerződést. A tárgyalások folyamán mindent megkonzultáltunk velük. Világosan megmondtuk nekik, hogy az ő biztonságukat vagy az ő érdekeiket sosem tesszük kockára, ellenkezőleg, csakis akkor írjuk alá a szerződést, ha erősíti biztonságukat, mint ahogy ez a szerződés is teszi. Szeretném végezetül kihasználni az alkalmat arra, hogy megköszönjem az amerikai szenátusnak a szerződéssel kapcsolatban végzett munkáját. A demokrácia útjai időnként igen bonyolultak és nehezek. Ez azonban jó út, sőt, hisszük, hogy ez a legjobb út. Főtitkár úr, szeretnék még egyszer köszönetét mondani önnek, s mindazoknak, akik ilyen hatalmas munkát végeztek. (ČSTK) - Az ENSZ-közgyülés 3. rendkívüli leszerelési ülésszakán tegnap kezdődött meg az általános vita. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter, a csehszlovák küldöttség vezetője június 8-án mond beszédet. A közgyűlés nyitónapján, kedden a résztvevők közül először Peter Florin szólalt fel, akit az ülésszak elnökévé választottak. Őt követően Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a jelenlegi moszkvai csúcsértekezlet kihangsúlyozza a rendkívüli ENSZ- ülésszak jelentőségét. Rámutatott: a világon mérhetetlen eszközöket fordítanak katonai célokra (a becslések szerint tavaly egybillió dollárt tettek ki a katonai kiadások). Perez de Cuellar beszédében javasolta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete vállalja magára a leszerelési megállapodások ellenőrzéséből eredő kötelezettségek teljesítésének felügyeletét. Néhány területen ugyan az ellenőrzésnek kétoldalú szinten kell maradnia, a multilaterális megállapodások viszont multilaterális ellenőrzést tesznek szükségessé - mondotta a világszervezet főtitkára, kiemelve, hogy épp itt játszhatna fontos szerepet az ENSZ. A 3. rendkívüli leszerelési ülésszak általános vitájában, amely június 14-ig fog tartani, a résztvevők kifejtik kormányuk álláspontját napjaink legidőszerűbb problémáival, főleg a nukleáris és a hagyományos leszerelés kérdéseivel kapcsolatban. Az egész ülésszak június 25-én fejezi be munkáját. A JKSZ-konferencia állásfoglalása A párt fő feladatairól (ČSTK) - Belgrádban kedden befejeződött a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének országos konferenciája. A küldöttek jóváhagyták a pártértekezlet állásfoglalását azokkal a feladatokkal kapcsolatban, amelyek a JKSZ-re várnak esz- mei-politikai vezető szerepének megszilárdításáért, egységének erősítéséért és felelősségének fokozásáért, a válság leküzdéséért folytatott harc során. A dokumentum egyebek között leszögezi: a konferencia egyetért a párttagság követelésével, hogy a JKSZ határozottabban kezdje meg önmaga megújítását, szilárdítsa vezető szerepét a társadalomban és jobban alkalmazkodjon a fejlett szocialista önigazgatási demokrácia szükségleteihez. A JKSZ-nek ösztönöznie kell a munkásosztályt és más alkotó erőket arra, hogy bekapcsolódjanak a gazdasági és más problémák megoldásáért vívott küzdelembe. Azonnal hozzá kell látni a mélyreható gazdasági és politikai reformok megvalósításához, amelyek megerősítik a gazdasági szubjektumok önállóságát és a társadalmi élet demokratizálásához vezetnek. A JKSZ KB, a szövetségi köztársaságok és autonóm területek pártvezetőségeinek következetesen fel kell mérniük saját felelősségüket abban, hogy miért lassult a kongresz- szusi határozatok teljesítése és olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, amelyek hozzájárulnak a válság leküzdéséhez. Szükség lesz a kádercserére, az eszmei-poli- tikai differenciálásra, amely az egység elérésének alapvető feltétele. A dokumentum a továbbiakban nagy jelentőséget tulajdonít a piaci törvényszerűségek érvényesítésének. A szocialista önigazgatás fellendítésének fontos feltétele a gazdaság átállítása a piaci mechanizmus elveire. A piacorientáltság bevezetését azonban nem lehet megvalósítani a szabad árképzés, a nagyobb gazdasági felelősség és a döntéshozatalban a kockázatvállalás nélkül. A JKSZ-nek aktívabban kell bekapcsolódnia az önigazgatási társadalmi tervezés és a piaci kritériumok szerepe megszilárdításáért vívott küzdelembe. A párt feladata, hogy támogassa a társadalmi, a szövetkezeti és a magánszektor fejlesztését, a termelés és az export növekedési ütemének meggyorsítását, a termékek minőségének javítását. A konferencia hangsúlyozta: felelősségteljesebb hozzáállásra van szükség a hosszú távú gazdasági stabilizációs program és a kongresszusi határozatok megvalósításakor. Nem lehet tovább várni az egyes programok kidolgozásával, mert a meglevő gazdasági és szociális problémák az intenzív gazdálkodásmód, a szabad árképzés, a piacorientáltság bevezetése után kezdetben tovább fognak mélyülni. A piaci gazdálkodás feltételei mellett a gazdaság és a politikai intézményrendszer reformjaival és az időszerű társadalmi, gazdasági problémák megoldásával egyidőben meg kell változtatni a káderpolitikát és a választási rendszert. Be kell vezetni a közvetlen választásokat, a többes jelölés rendszerét és a titkos szavazást. A jugoszláv kommunisták szövetségének feladata, hogy megteremtse a koszovói helyzet normalizálásához szükséges feltételeket, önkritikusan vizsgálja meg a párt irányvonala teljesítése során felmerült hiányosságok okait, konszolidálja a tagságot, erősítse annak eszmeipolitikai és akcióegységét. A JKSZ-nek meg kell válnia azoktól a párttagoktól, akik a nacionalista, bürokrata és burzsoá liberális nézeteket vallanak, akik megsértik a törvényeket. Demokratizálni kell a káderpolitikát is. Lassan, óvatosan, de haladni kell Szeptemberben: Rakétakivonás az NSZK-ból (ČSTK) - Bonnban kedden hivatalosan bejelentették, hogy az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek - a Pershing 2 rakéták és a manőverező robotrepülőgépek - kivonását a Német Szövetségi Köztársaság területéről idén szeptemberben kezdik meg. Az első rakétákat a Heilbronn melletti Wald- heid városkában levő amerikai bázisról szállítják el. A feltételezések szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szovjet-amerikai szerződés értelmében felszámolásra kerülő fegyvereket három éven belül vonják ki az NSZK-ból. (Kiküldött munkatársunk jelenti Moszkvából) - Két amerikai szenátor nyilatkozott tegnap az újságíróknak a szovjet-amerikai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, s az akkor még zajló legfelső szintű tárgyalások legfontosabb kérdéséről - a HTF-szer- ződésről Robert Byrd, a szenátusi demokrata többség vezetője és Robert Dole, aki csak a közelmúltban szállt ki a választási harcból, miután egyértelművé vált, hogy a republikánusok jelöltje Bush alelnök lesz, egyetértett abban, melyek a legfontosabb problémák ezen a területen. Byrd szenátor az első, de nagyon fontos leszerelési lépésnek nevezte a közepes és rövidebb hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták felszámolásáról kötött szerződést. Fontosnak tartotta, hogy folytatódjanak a leszerelési tárgyalások, tekintet nélkül arra, hogy a jelenlegi kormánynak már csak hét hónapja van hátra.- Ez hosszú idő, ez alatt még sokat lehet tenni - mondotta Byrd. Viszont teljesen kizártnak tartotta, hogy elkészül a HTF-szerződés és a szenátus ratifikálja azt.- A szenátus egyenrangú partnere a Fehér Háznak, ezt rögzíti az alkotmány is - jelentette ki Robert Dole. - Az elnöknek van még ideje arra, hogy előrelépést érjen el ezen a területen, de sietni nem szabad. Ezt a szenátus nem engedi meg.- Csak óvatosan, lassan, megfontoltan szabad megtenni minden lépést a hadászati támadófegyverek ötven százalékos csökkentése felé- csatlakozott véleményéhez Byrd. A szenátorok kifejtették nézetüket- s ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni, így vélekedik a szovjet vezetés is -, hogy a HTF-szerződés sokkal keményebb dió, mint a decemberi rakétaszerződés, pedig azt sem sikerült egyik napról a másikra tető alá hozni. Ezúttal az ellenőrzés problémái még súlyosabbak, mivel a nukleáris fegyverek egy osztályának csak csökkentéséről, nem pedig teljes felszámolásáról van szó, ami nagyon megnehezíti az ellenőrzést. Megismételték az ismert amerikai álláspontot, miszerint a hagyományos fegyverek terén a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országai fölényben vannak az Egyesült ÁilarnoKKal és a NATO-val szemben, és kijelentették: a HTF-szerződés kidolgozása során ezt is tekintetbe kell venni. Felvetődött a kérdés, nem okoz-e törést a szovjet-amerikai párbeszédben az a tény, hogy hét hónap múlva már új lakója lesz a Fehér Háznak. Dole szenátor elismerte, jogosak az ilyen félelmek, nem teljesen alaptalanok, de ő személy szerint optimista. - Az elnök még dolgozni fog az elkövetkező hónapokban, s remélem utódja is republikánus lesz, tehát a törés veszélye minimális - jelentette ki. Elmondta, kedden este a Szpaszo-villában adott vacsorán Mihail Gorbacsov álláspontja alátámasztására azzal érvelt, a leszerelési dokumentumok kidolgozásában a szakértőké a főszerep, s bármilyen lesz is az USA új kormánya, ugyanezeket a szakértőket fogja alkalmazni, a politikusok csak a tárgyalások folytatásáról vagy felfüggesztéséről döntenek. Egy ilyen döntést pedig a nép akaratának figyelembevételével, azzal összhangban lehet és szabad meghozni. Az amerikai nép pedig ugyanúgy, mint a szovjet nép, mint minden más nép, békét akar. GÖRFÖL ZSUZSA
